Önmegvalósítás

Ha lenne egy jól felszerelt szerszámosod és az lenne a feladatod, hogy egy óriási hegyet hordjál el, akkor hogyan oldanád ezt meg?

– Azonnal nekiállnál a munkának egy lapáttal?
– Egy hónap alatt építenél egy markológépet, hogy gyorsabban menjen a munka?
– Vagy szánnál rá két évet, hogy egy hatalmas exkavátort legyárts és ezzel „megedd” a hegyet?

Természetesen megérné „képességfejlesztésbe” fektetned akár két évet is, hiszen utána a munka sokkal könnyebben menne! A befektetett idő többszörösen megtérül, ha az előkészítéssel komolyan foglalkozol.

Ugyanez igaz a lelki út és a problémamegoldás területén is. Ha az idődet, energiádat és figyelmedet a lelki képességek fejlesztésére fordítod, akkor a konkrét felhasználáskor sokkal könnyebben tudsz megérteni, felvállalni, elfogadni, elengedni, tudatosítani.

Az évek óta rendszeresen szervezett Önmegvalósítás tábor lehetőséget ad a kikapcsolódás mellett az elmélyülésre, önmagunk mélyebb vizsgálatára, és a lelki terhektől való megszabadulásra is.
Az önismereti, ezoterikus és spirituális programokat tartalmazó elvonulásokat mindig pihenésre alkalmas szép környezetbe, természet közelébe, energiadús helyekre szervezzük.

A welness passzív kikapcsolódása helyett, a selfness arra ösztönöz, hogy személyiségünket fejlesszük. Az életünk minőségi változását csak mi tehetjük meg. Önismerettel, belső munkával.
A külső segítség az utat, a módszereket mutatja meg. Elengedhetetlen a saját munka, de elengedhetetlen tudni, hogy milyen utak vannak az önismeretre.

A selfness megfogalmazója a német Matthias Horx szerint napjainkban egyre nagyobb az igény az önfejlesztésre. Szerinte ezt a kompetenciát folyamatában lehet elsajátítani.

Ez egy lineáris fejlődés.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy legény, Jánoska volt a neve. Szülei régen meghaltak, és nem hagytak rá egyebet, csak egy kicsi viskót, kevéske földet és néhány csirkét. Haragudott is a legény a szüleire emiatt, bezzeg a szomszéd fiúnak mindene megvolt: háza jószágai, hatalmas termőföldje. Hosszú évekig tengődött Jánoska, akármibe fogott, semmi nem sikerült, úgy tűnt, elhagyta a szerencséje.

Azt szokták mondani hogy alapvetően két érzés tart fogságában bennünket embereket: az öröm és a félelem. Az öröm felé próbálunk elmozdulni és a félelemtől pedig mindenáron szabadulni. Az utóbbi, vagyis a félelem, erősebb. Az ismeretlentől való félelem bénítólag hat. A változás pedig egy fajta ismeretlen felé történő elmozdulást jelent. Már előre rettegünk

A szellemi rendrakás

Sziasztok.Nevem Richárd,s 3 képességem van.Ezekből egyet nem tudok kezelni teljesen.Az első:Hihetettlenűl képes vagyok írányítani embereket,egyenesen betudom folyásolni őket,igaz ez korlátozott témákkal.Pl:Kiről mit gondoljon kihez hogy áljon hozzá,ösze tudok veszíteni két embert egymással.(Igaz ezt puszta szórakoztatásomra meg is tettem de megbántam)

Milyen hangulatban vagy hó elején? Feldobott, kiegyensúlyozott… mert pénz áll a házhoz?
Fizetésnapon: „ma pénzért dolgozunk” a jelszó? Hurrá, elmehetünk egy jó programra? Most be tudod fizetni az angol/német/stb. tanfolyamokat? Megvehetem azt a ruhát, amit kinéztem? Nyugodtan tudok ajándékot venni a gyereknek, befizetni az iskolát, különóráit és még azt a hangszert is megtudod venni, amit a tanító néni ajánlott? Örömmel várod

Kedves Önmegvalósítók!

Azért írok nektek, mert kérdésem van hozzátok „spirituális fejlődéssel” kapcsolatban. Egy ideje körülbelül fél éve foglalkozom mélyebben a meditációval, spiritualitással behatóbban. Ez annyit tesz, hogy napi szinten szoktam meditálni. Az elmúlt egy két hétben hanyagoltam, mert semmi időm nem volt, annyira összejött minden. Nos, érdekes módon vasárnap a kórházban kötöttem ki, valószínű túlhajszoltság miatt. A vizsgálatok szerint semmi bajom nincs, mindent megvizsgáltak.

Vajon hogyan tudunk magunknak segíteni? Melyik a könnyebb, másokra bízni, hagyatkozni… akár az életünket is… döntéseinket elengedni, és aztán másokat hibáztatni mindenért?