Azt szokták mondani hogy alapvetően két érzés tart fogságában bennünket embereket: az öröm és a félelem. Az öröm felé próbálunk elmozdulni és a félelemtől pedig mindenáron szabadulni. Az utóbbi, vagyis a félelem, erősebb. Az ismeretlentől való félelem bénítólag hat. A változás pedig egy fajta ismeretlen felé történő elmozdulást jelent. Már előre rettegünk amikor azt halljuk, hogy változtatni kell valamin. A jó kis megszokott rutinunk megváltoztatása óriási kényelmetlenséget vált ki bennünk.
Mondok egy példát. Az alternatív gyógyászatban teljesen természetes, hogy a gyógyuláshoz vezető út változással jár. Az embernek meg kell változnia testileg, lelkileg. Meg kell változtatnia romboló szokásait. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy amikor valaki megbetegszik segítséget kér, de nem hajlandó változni. Nem hajlandó változtatni szokásain. Olyannyira fél hogy elveszíti önmagát, hogy inkább belepusztul.
Rettenetesen frusztráló amikor valaki segítséget kér a gyógyuláshoz de nem akarja meghallani hogy a választás az ő kezében van. Félnek a változástól. Az édesanyám is szeretne egészségesebb, energikusabb lenni, de nem hajlandó az életmódbeli változásra. Pedig a megoldás kulcsa az ő kezében van. Választhatná a változást.
A változástól való félelem akkor is jelentkezik amikor valamilyen destruktív érzelmi sémától próbálsz szabadulni. Egy irracionális félelem lesz úrrá rajtad ami megakadályoz hogy megold az adott problémát az életedben.
A változás folyamata nagy kihívást jelent
A változás folyamatában van egy érdekes pont, amikor tulajdonképpen elrugaszkodtál a perem szélétől de még nem látod hogyan és hova fogsz landolni. Ez az a pont amikor az ember megkérdőjelezi önmagát és inkább úgy dönt hogy visszafordul.
Beszélhetnénk arról hogy miért, hogyan, minek a hatására alakult ki bennünk ez a félelem, de a tény az, hogy bennünk van. És lebénít. Megakadályoz abban hogy saját életünket irányítsuk.
Pedig választhatnánk a változást. Bármikor. Csak egy döntés kérdése.
A kineziológiában is az az alapgondolat, hogy a megoldás kulcsa bennünk van. A kineziológus ezt a kulcsot ássa elő a mélyből és adja vissza neked a felismerést hogy Van Választásod.
Talán a legerősebb félem az identitásunk elvesztésétől való félelem. Nagyon gyakran az emberek nem állnak készen a változásra mert nem tudják meghatározni hogy kivé vállnak. Félnek hogy elvesztik önmagukat a folyamat során.
Ha valaki például egész életében dohányzott, a cigaretta beépült az identitásában és el nem tudja képzelni kivé válik majd a cigaretta nélkül. Sokszor ezek a félelmek tudat alatt léteznek, ami megnehezíti az ember dolgát.
Természetesen nem veszíted el önmagad a folyamatban. Nem változol valakivé aki nem vagy. Sőt, inkább több leszel. Felismeréseid lesznek. Jobban megismered önmagad. Olyan ez mint egy felfelé haladó spirál. Egyre magasabbról lesz rálátásod az életedre, a problémáidra és egyre jobb megoldásokat hozol. Tulajdonképpen visszakapod önmagad.
És mi a végkövetkeztetés? Ha úgy érzed, hogy a változástól való félelem rád telepszik minden erőddel azon légy hogy megtedd azt a következő lépést. A legvégén úgyis felfedezed hogy félelmed pusztán egy kis papírtigris volt.
Egyszer egy híres gondolkodó azt mondta: „A világ változás, az
Egyszer egy híres gondolkodó azt mondta: „A világ változás, az élet felfogás dolga.”
Marcus Aureliusnak hívták.
Egyszer egy híres gondolkodó azt mondta: „A világ változás, az
Egyszer egy híres gondolkodó azt mondta: „A világ változás, az élet felfogás dolga.”
Marcus Aureliusnak hívták.