A csakrák működése nem lehet karmikus? Ha minden csakra megfelelően működik, probléma mentes az élet, vagyis nincs karma amit meg kellene élni, és éppen azáltal tudjuk megélni, hogy bizonyos blokkok miatt nem teljesedünk ki, nem tudunk "tökéletessé" válni.

Ugyanakkor pedig ezek a kérdések jók, de gazadagon ki lehetne bővíteni őket és amit megfigyeltem, hogy majdnem mindegyik csakránál (e teszt alapján) vannak negatívumok és pozitívumok is. Tehát részlegesen működik mindegyik ezek szerint, de vannak területek amik viszont nem.

Az tehát a valódi kérdés, hogy a csakrák harmonizációja hat e az életünkre, vagy az életünk problémáinak megoldódása (tudatossági szint emelés, karma oldás stb..) következménye, hogy a csakrák "beindulnak"?

Mert mondjuk egy példát kiragadva én "ez a szüntelen agyalók csoportja" tagja vagyok, ami eleve kimozdított a középpontomból, mert ezzel az általad létrehozott skatulyával azonosulok automatikusan :)) Önmagam valósága helyett...

Érzelmi viszonyulásaim eközben alig vannak, azok is inkább hirtelen indulatokban nyilvánulnak meg és az sem sokáig. Tehát nem vagyok haragtartó, bosszúálló vagy bosszúvágyó...

Tehát a szívcsakra beindítása nem is tudom, hogy lehetséges-e egyáltalán, ha az érzelmi megnyilvánulások akadályozva vannak mondjuk olyan gyerek kori minták miatt amik csalódásokat okoztak és ezért elzártam magamban ezt a területet... Mert a csakra működése automatikusan helyre áll, ha az érzelmi viszonyulásaim keletkeznek, vagy megindulnak, vagy hogy is mondjam...:)))

Mondok egy példát az életemből: Nagyon szerettem a kislányomat, vele szemben voltak valódi érzelmeim, és Ő ezt szintén rendkívüli nyitottsággal fogadta, sőt ilyen energia áramlásokat generált már 3-4 évesen. Nem egyszer csak úgy rám nézett, oda jött hozzám, átkarolta anyakamat és mondta, hogy nagyon szeretlek apa

Ez a kislány, 4.5 évesen meghalt, mégpedig szív probléma miatt... Elképesztő, hogy szív probléma miatt halt meg amikor éppen, hogy ebben volt olyan erős, amilyen én nagy okos felnőttként csak kullogok az ő mintaadása után...

Tehát nagyon komoly érzelmi életet éltünk a kislányommal, majd meghalt. Én viszont elveszetté váltam hirtelen, mert senki felém rajta kívül ilyen szeretettel még nem fordult, azóta sem, és az előtt sem...

Én bennem bármilyen érzelmet lehet indukálni, de úgy látszik, hogy indukálni kell, és a szeretetet ő tudta bennem beindítani! Ő viszont most nincs, csak az emléke...

Tehát a szív csakra beindulna ha lenne aki szeretetet indukál bennem, ahhoz pedig az kell, hogy azzal az őszinte nyitottsággal és feltétel nélküliséggel forduljon felém valaki, ahogyan Ő...

Hát valami vonz minket a más dolgok felé, amelyek kimozdítanak önmagunkból és hamis önazonosságok mentén tévelygünk.
Ezek az önazonosságok pedig végeláthatatlan labirintusnak tűnnek, ezért elképzelni sem tudom, hogy egy vezető nélkül kitaláljunk ebből, de nem választhatunk vezetőűl a magunk számára egy ugyan olyan tévelygőt (embert). Tájékoztatást kérhetünk ugyan, hogy elnézést kérek a zavarásért, de meg tudná mondani, hogy merre van a boldogság utca? :)))
De ahogy szokott lenni elküldenek a búbánatos bús pi..ba :))

Szóval Isten nélkül aligha lehetséges megtalálni a középpontunkat, ami tulajdonképpen az isteni állapot maga, az a szellem-ember akit az Isten teremtett önmaga mellé társnak...

Én azt mondtam, hogy ne az én írásomat turkáld hanem fogalmazz meg saját véleményt a személyem belekeverése nélkül.

Én nem látok patt helyzetet, azt viszont látom, hogy folyvást rólam (személyemről) beszélsz.

"Nem baj,ha te harcos vagy,de ezt nem itt kéne bebizonyítani."

Majd írok egy cikket arról, hogy egy ilyen mondat, mit hordoz magában, mennyire manipulatív, és lekicsinylő a másikkal szemben.

Most már én is unom ezt a vitát, úgy hogy fejezzük be, és ha lehet kerüld el a személyeskedést, akkor nem fogsz te sem bele ütközni, mert nincs ami ellenhatást váltson ki...

Amit pedig az írásod alsó blokkjában írtál, szintén manipuláció, ezt hívják mártíromságnak amit te fabrikáltál a magad számára... mert én semmi olyat amit te leírsz nem mondtam, és mivel nekem tulajdonítod, így kisbetűvel írom hazugság szaga van, ami miatt váddá válik, ami megint csak személyeskedés.

Itt kitöröltem egy részt....

Pedig milyen egyszerű lett volna egyetérteni egy természeti jelenség tényével.
Olyan könnyen köthettünk volna békét...

Ehhez nem kell magyarázat :))
Már nem akarod kiadni magad jobban? :)) Jó, akkor befejezettnek tekinthetjük ezt a vitát?

Bár feszültséget érzek az erőben :)) De elkezdhetünk normális dolgokról beszélni. Egy csomó tartozásom van más témákban.
Feltartottál ezzel a nem is tudom mivel...

Ha tévedésnek nevezed amit írok, az is személyeskedés.

Ha tehát be akarod fejezni a személyeskedést, akkor ezekre figyelj...

Fogalmazz ellenvéleményt ne személyeskedj, mert visszaköszön elkerülhetetlenül.

Jajj eszembe jutott egy jó könyv, olvasd el mindenképpen, vagy 8 éve olvastam.

Mérő Lászlótól a: Mindenki másképpen egyforma című könyvet, ez játékelméleti kérdéseket feszeget és sokféle taktikát vizsgál, nem matematikai, hanem hétköznapi megközelítéssel...

Van egy jó taktika a könyvben. Azt követem én is mindig. Ez a legsikeresebb taktika, és egy kis apró halfaj viselkedésénél figyelték meg... érdekes jelenség olvasd el mindenképpen ;)