Zsír :))) Lehet, hogy nekem is ezt kellene csinálni. Nem akarni semmit teljesen nem akarni, és engedni a sorsot beteljesedni.

Ezt mindenkinek ajánlom figyelmébe, hallgassátok meg.
http://www.ahogyerzed.hu/download/VILLAS_BELA_A_BUN.mp3
Azt gondolom, hogy a kényszerpályáinkat javarészt ilyen okok alapozzák meg, és ezek a megoldási módszerek kiváló lehetőséget adnak a kényszerek, rossz sors megoldására.

A téma kerülése nyilván azért történik, mert nem tudunk mit kezdeni a boldogság fogalmával és jelenségével. Én a magam részéről nem is tudom, hogy mi az? Vannak öröm teli pillanataim természetesen, vannak együttérzéseim, sajnálatot is érzek gyakran más emberek iránt, nálam rosszabb sorsúak iránt, gyakran nagy jó kedvvel működök együtt másokkal, sokszor szívesen, örömtelien dolgozok pusztán az együttlét kedvéért stb... Ez mind együtt lehet boldogság, és a szerelem állapota se maradjon ki persze...

De folyamatos boldogságról még nem hallottam, sőt semmiféle állandósult állapotról sem hallottam.

Az a kérdés, hogy boldog vagyok-e kezelhetetlen a számomra, mert változó állapotaim vannak, ezek között vannak olyan helyzetek amikor elmondhatom, hogy boldog vagyok arra a pillanatra amit egy letargia követhet egy perc múlva attól függően, hogy a környezetem mit testál rám.

Hála Istennek egyre kevesebb dologra reagálok úgy ahogyan azt a környezetem várja, sokszor le is hülyéznek miatta, akkor is boldog vagyok kicsit, mert látom, hogy sikerült bizonyos területeken kilépni az átlagból.

És miközben írok éppen, egy Müller Péter előadást hallgatok, és ez volt a végszava: Jelen pillanatban is a boldogság jelen van :)) Mintha Isteni összjáték lenne :))

De ki kell egészítenem annyival, hogy: Viszont nem mindig aktív. Tehát a boldogság mint lehetőség van jelen mindig. De csak, mint lehetőség... Néha aktív, többnyire nem, és nem is kell, hogy mindig mindenki boldog legyen.

Így van egyensúly: Te boldog vagy, mi meg nem. Majd fordul a kocka és mi fogjuk neked írni, hogy De Szeges, legyééé bóóóddddogggg :DDDD

Életedbe nem termeltél még egy darab muskátlit sem. Azért mert te ezt a marhaságot bekajáltad, nem kell terjeszteni. Csak saját hiszékenységedről teszel tanúbizonyságot.
Ma holnap azt fogod hirdetni, hogy a média az igazság letéteményese... Szegény ember, kezdelek sajnálni...