Mi a szerelem? | Önmegvalósítás.hu

Mi a szerelem?

Hozzászólások

61 hozzászólás
jaguar képe
így-így
2009. július 07. kedd, 19:14 | jaguar   Előzmény

Maximálisan egyetértek. A szerelem nem más, mint egy lélekdrog, egy tudatmódosult állapot. A rosszabbik fajtából méghozzá, mert nem vagy észnél közben(!), hanem mindent annak látsz aminek szeretnél, nem valós az egész. És mindig pofáraesés a vége. Általános iskolás kb negyedikes korom óta szinte folyamatosan szerelmes voltam valakibe (a személyek cserélődtek közben persze). Pár évvel ezelőtt ez ugyanúgy elillant az életemből, mint a féltékenység. Én ma már csak a Szeretetben hiszek, az a tiszta.
Ezért is lepett meg nagyon Sanyi a körlevelében, mikor azt írta szerelmes, és mennyire jó - lehet hogy most életében először tapasztalta volna ezt meg? Nem tudom, mindenesetre ígérte, hogy ír a témáról, nagyon kíváncsi lettem.

naphold képe
Ejnye
2009. július 08. szerda, 9:24 | naphold   Előzmény

Azért születünk két nemben, hogy rátaláljunk arra, aki megmuatja, hogy valójában milyenek is vagyunk, kiegészítsen bennünket és mi is kiegészíthessük őt, így megtapasztalva az EGY-séget. Ennek egy csodálatos állapota a szerelem.
Miért kéne mindig "észnél lenni"?
Eta

Aditi képe
A szerelem mint beavatás
2009. július 09. csütörtök, 1:25 | Aditi   Előzmény

Kedves fiúk!

Bocsássatok meg, ha az elején kissé kemény vagyok... Nem nektek szól. hanem, ahogy az az atya mondta a Legyetek jók, ha tudtok-ban, "az ördögnek"... :)

Igen, egy ideje figyelem, hogy bizonyos pasiknál ez a szellemi úton való járás mellékhatása. A szerelem "csak" kémia... és ennek legkülönbözőbb verziói . Biztos így is el lehet jutni a kegyelem teljességének érzetéhez.

Egyszer.

Mindenesetre azt is megfigyeltem, hogy az ilyen férfiak általában összetévesztik a menekülésüket a szerelem elengedésével. Mert sokat csalódtak. És félreteszik a dolgot azzal, hogy "nem itt van a megváltás..."

Csakhogy ez a viszonyulás nem szeretet. Ez pusztán érzelem-mentesség. Az, ahogy írsz róla, szintén ezt húzza alá.

A megvilágosodottak számára MINDEN SZENT. És ha valaha találkozol ilyennel, látni fogod, hogy milyen hatalmas odaadással van egyetlen pillangó reptének átélésében. Éppen a szerelmet nem élnék így át? Éppen annak nem adnák oda magukat? Éppen azt nem tisztelnék, meg a másik nemet?

A különbség a következő: tudatos hozzáállás. Önismeret. Uralom az érzékek felett. Ami nem azt jelenti, hogy hárítunk, kedves uraim. Éppen az ellenkezőjét.

Át merjük élni, a maga teljes tökéletességében. Belevetjük magunkat a legvadabb hullámok közé. Csak közben nem hagyjuk, hogy lehúzzon! Mert nem ragaszkodunk. Nem a másikhoz ( mer a csúnya csábításra termett boszorkányok, meg a szenvedély, meg a kígyó bácsi az almafánál... :). Kérem szépen A SAJÁT ÉRZELMEINKHEZ/ÁTÉLÉSÜNKHÖZ NEM RAGASZKODUNK! Ez persze a legnehezebb. Mert hiszen akkor át kell élni, meg még szeretni is kell azt a másikat. Odaadóan. Önzetlenül. Tiszta érzelmekkel (amelyek nem a magunk örömeit keresik, hanem éppen azzal teremnek, hogy adunk.... Mivelhogy ez a szeretet törvénye, ha emlékeim nem csalnak...)

Csakhogy ez egy magas szintű beavatás.

Aki tudatos, és képes a szeretetre, az azt is jelenti, hogy semmi sem húzza le. Mert nincsenek rossz érzelmei. De nem azért mert nem engedi meg magának a gyönyört sem. Hanem mert el tudja választani a kettőt. SAJÁT MAGÁBAN. A TUDATOSSÁGA EREJÉVEL:

Osho: " A szerelem a megvilágosodás ÚTJA."

Hát én bejártam ezt az utat. Megkaptam a legtökéletesebb párt, ami csak létezett számomra a Galaxisban. Minden volt, amire vágytam. Rákosok hadait gyógyítja ki a kezével meg a tudatával, olyan tudatszintről született le. Nekem is megmentette az életem. A szőke (fekete) herceg, aki jön a lovon és... a királylány túléli azt, amiről az orvosok meg mindenki rég lemondott... Sárkány kinyírva. :) Egy csók, és Hófehérke jár... És ez így volt! Nagyon leegyszerűsítve... Aztán a teljes tudást, amit egész éltemben hiába kutattam, tálcán kínálta. Mindenre megtanított.

Mindent egyszerre gondoltunk és tettünk. Anyám helyett anyám volt és apám helyett apám a szeretetével. Olyan dolgokat csinált velem végig, amit kevesen vállalnak fel a párjukkal, bármekkora a szerelem. (A Májvárólista vizsgálatai még semmi)

Akkor szeretett belém, amikor a halál szélén voltam. Sárga voltam, aszott, sovány, halálosan kimerült, szellemileg, lelkileg testileg. De még csillogott bennem... nem tudom mi. Lehet hogy Isten csillaga, a remény. A reményen túli remény a halottak sivatagában. Amikor már hónapok óta szinte semmit nem tudtam megemészteni. Mindent kipróbáltunk már előtte. 14 évig. Éreztem, hogy vége. De nem vettem tudomásul.

Vártam a csodát.

És ő jött el. És én MINDENT ODAADTAM. Az egész életem. Abban a szent meggyőződésben, hogy ő a megváltó. (nem ő mondta vagy ilyesmi, csak úgy belül, ezt éreztem.) Otthagytam a múltam, és rábíztam magam.

Tökéletesen passzoltunk. Minden értelemben. csend lett a világban. Olyan volt, mintha megállt volna az idő. Higgyétek el, én elég érzékeny vagyok, és eszméletlen az érzelmi skálám. és voltam szerelmes, igazán szerelmes többször. De ez eget és földet rengető volt.

megváltoztatta a környezetünkben az embereket. Hirtelen a legellenségesebbek is elfogadóak és hálával teltek lettek. Olyan volt, mint egy varázslat. Kinyíltam, és mosolyogva sétáltam. Semmi sem volt baj. Az itt és most ban voltam folyton. és ő is.

Na nem folytatom. Úgysem lehet leírni.

Aztán el kellett mennie. nem részletezem. Ez is a dolgok törvényszerűségéhez tartozik. ha valakit érdekel, elmondom.

Összetörtem, és majdnem belepusztultam újra. De a szívem megmentett. És a tudatosság, amit tőle kaptam ajándékba segített kitisztítani a szívemet.

A múlhatatlan hála és szeretet minden rossz érzelmem eltörölte. Pedig rengeteg összegyűlt. Annyi, hogy csaknem legyűrte az életerőm. Amit kaptam tőle, energiát, mind el is veszett ebben a harcban. Erről a jelenségről írtál, hogy a szerelem a pokolba vet. De csak ha nem tudsz szeretni.

Ha tudsz szeretni, megbocsátasz. Ha tudsz szeretni gyakorlod a tudatosságod, amiről írtál, hogy a szerelem csak átmeneti megváltás. Ha tudsz szeretni a másik fontosabb, mint te. és még ha a kést is ereszti beléd, érzed iránta a tiszta szívű kegyelmet: mennyire fájhat neki ez.... mert nem tudja mit tesz veled és magával...

Én szenvedéseim végpontján úgy döntöttem alkalmazom a szellemi törvényeket, ha igazak, be kell hogy váljanak. És visszafordultam a hátra arcból, a csalódottságból, a bánatból, a keserűségből, a haragból, a gyűlöletből, a féltékenységből... nem bántottam én senkit, de bennem éltek, izzottak... elmondhatatlan milyen pokol volt. A Mennyország tökéletes ellentéte. És úgy döntöttem kitisztítom a szívem. Ha fáj, hát fájjon. De nem adom fel az iránta érzett szent érzésem: a hálám, és örök szerelem.

Nem értette, mi történik. Mitől változtam meg. Pedig ő tanította meg nekem. Csakhogy nem látta a fától az erdőt. Mert ő nem mert soha keresztül menni ezen a tüzes erdőn. Mert ő sem tudta értékelni a szerelem csodáját. Már nem haragszom rá. Féltem. Mert megértettem, miért történt mindez. Miért bántott. Megvan az oka rá. És nem irigylem a mélyen lerejtett fájdalmaiért. Rettegő kisgyerek... nem írom le, mert az ő élete. Tisztelem és szeretem őt. Teljes szívemből. Pedig a minden jótette után minden rosszat elkövetett ellenem, amit csak egy nem tudatos, tiszta szívű nő ellen lehet.

Mégis tudatosságom erejével azt tudtam mondani: Az élet kegyelméből vonzottam be. Tanulni. Szeretni tanulni. Tudatosítottam, és letettem a vád és az önvád fegyvereit. És minden fegyvert. És a szívem szeretet hangját hallottam. Hónapokig, egy évig sírtam az utcán, otthon, mindenhol. És minden sírás után könnyebb és tisztább lettem. És mindig ugyanoda értem: szeretem.

Valóban, a szerelem a tökéletes gyönyör illúziója. De csak aki meri átélni a poklot és kitisztítani magából, az engedte el a szerelmet. És az kapja vissza tisztán. Aki meri jobban szeretni a másikat, mint magát. És akkor is odaadni, amit tud, ha nem jár viszonzás érte. NEKI. csak azért mert szeret. Őszintén, tisztán és odaadóan, mint egy gyermek.

A többi csak menekülés vagy ragaszkodás. És egyre nagyobb szenvedés lesz minden szerelem. Csak azért, hogy megmutassa az önzésed nagyságát. Hogy mennyire félsz. Annyira, hogy elfásultál, és nem is mersz belenézni izzó szemébe. Nehogy fájjon....

Pedig csakis átéléseink tüzén keresztül tisztulunk...

A tudatosság nem érzelem-nélküliség. A tudatosság önmagunk "rossz" felének a tisztítása. Hatalom az érzelmeink felett. Ugyanakkor a szeretetre való szüntelen képességünk egysége. Tiszta, gyermeki, Jézusi megélése és átélése a világnak, amelynek a tisztasága a hatalom. A belső tisztaság.

Az Óegyiptomi beavatások sorában azt hiszem a harmadik beavatás a szellemi duáloddal való találkozás illúziója. Azzal, aki annyira tökéletes HOGY ÖSSZETÉVESZTED MAGAD VELE. Vagyis azt hiszed, ő a boldogság. Ő vagy te. Ő Isten. Ő a végállomás. És mindent odaadsz.

Aztán, ha már átélted, belenézel a szemébe, és azt mondod: "Te nem vagy én". "Nem határozom meg magam általad vagy az által amit adni tudsz nekem". "Szeretlek." "Szeretlek teljes szívemből." "Ha akarsz maradj" "Olyan jó veled, mint a Paradicsomban". "Ha dolgod van, menj. Isten vigyázzon Rád utadon." " Szeretetem végtelen ereje kísér." "Bármikor és bárhol, mindig ott van veled." "Bármire szükséged támad, amit adhatok, itt vagyok neked." "Teljesüljenek be az álmaid" "Légy boldog, szerelmem."

És élsz tovább. Legnagyobb szerelmed, Isten karjában.

Namaszte

Aditi képe
Fogadd el a hiányt!
2009. augusztus 19. szerda, 23:12 | Aditi   Előzmény

Szia!

Csak viccelsz, vagy nem tudod, mit jelent ez a szó? Nem baj, csak nem értettem... Oszd meg velem, kérlek...

A kérdésed éppen időben érkezett. Egy olyan napon, amikor konstatáltam, megváltozott bennem a kép a múltról. Ezért nem mindent élek meg úgy, ahogy akkor írtam róla... Érdekes, nem?

Rájöttem, hogy annyira összekevertem magam a volt párommal, hogy szabályosan KICSERÉLTEM maga, a nézőpontom, a véleményem, az övével...

De ennek nem a szerelem volt az oka, illetve az csak olaj volt a tűzre. Ennek az volt az oka, h a tanítómnak tekintettem és hogy egy fikarcnyi önbizalmam sem volt. Még abban sem bíztam, amit a szívem legmélyén éreztem igaznak...

Azt hiszem most már eltelt elég idő, hogy újra elkezdtem látni: ki is vagyok én? És mit is jelent számomra a szerelem.

A történetemben el kell tudnom választani a dolgokat egymástól, ami nem könnyű. Az odaadásomat nőként az odaadásomat tanítványként -tól. A szerelemben való természetes oda-tartozás érzést, az ős-félelmem szülte ragaszkodástól, ami végül tönkretette a kapcsolatunkat...

Ezeket azért írtam le, mert biztos vagyok benne, hogy sokaknál hasonló a helyzet, hogy összekeverednek a megélésekben ezek a dolgok, és az ember hajlamos azt hinni, a szerelem az oka a ragaszkodásának, pedig nem is... és ez nagyon nem mindegy...

A hiányérzettel kapcsolatban éppen ott tartok, hogy kezdem elfogadni. Bár kerülgetnek férfiak, és valami hihetetlen éhséget érzek a szeretetre, a gondoskodásra, egy társra, a szexre, a szerelemre..., mégis egyik sem az igazi, érzem, nem az, amit keresek, és azt is érzem, hogy nem igazán tudnék most mit kezdeni velük. Feldolgozni valóim vannak, kirezegni-valóim, ami nélkül nem lehetek én én, ami nélkül nem lehetek jó társ.

A hiányt a szeretet oldja fel, az elfogadás, az, hogy, bár nagyon nehezen engedtük el egymást, így valószínűleg jobb, és így kell lennie. És a tudatosság, hogy csak úgy lehetek önmagammá, ha képes vagyok jól egyedül lenni önmagammal, és elfogadni hogy most ez a dolgom... :) Furcsa módon ezek a gondolatok és megélések elégedettséggel, és hiányérzet csökkenésével töltenek el, és bár olykor még mindig rám tör az eszeveszett vágy, és hiányérzet, már érzem, és látom, hogy lassan megtanulom uralni...

Az is segít, hogy a szeretet soha nem múlik el, valahogy bízok a Mindenségben, mert érzem, hogy a javamat és az ő javát is szolgálja mindez. Minden fájdalmat és örömet megköszönök, mert a rosszból tanultam, a jót meg élvezhettem és más ember vagyok, mint három éve.

Ne hidd, hogy "tiszta" vagy ilyesmi. Csak vannak felismeréseim. Élek, és figyelem, mit élek... És haladok.

Furcsa, de azt érzem a hiány most gyógyít. Mert tanít szeretni és meglátni önmagam. Hogy aztán igazán tudatos, jó társsá váljak. Olyanná, akire mindig is vágytam...

Mindig tudd, hogy a hiányérzet sohasem a másik hiányáról szól, hanem arról, hogy nem érzed képesnek magad boldognak lenni, hogy nem adsz meg valamit/valamiket magadnak, hogy nem szereted magad eléggé. De ezek csak illúziók.

Ha tudod, képes vagy elfogadni a sorsod, és jóra fordítani, ha szeretsz, akkor elengedsz, mert a szerelem nélkül is biztonságban érzed magad. Elég vagy magadnak ahhoz, hogy boldogságot keress és találj életed újabb és újabb állomásain. ha ez megvan, könnyebb elviselni az elválásból származó természetes hiányt, mert tudod, ez is a természetes működés része. Jó, hogy érzed, mert azt jelenti: érzékeny vagy, és még inspirál is a további fejlődésre.

Engedd útjára a másikat, engedd útjára a szerelmet. A benned élő tűz most más dolgokra is kell. Ahhoz hogy új szerelemre, új feladatokra találj. Csakis önmagadban.

Az Élet örök változás, csak ha bátrak vagyunk vele változni, akkor Élünk! és akkor ajándékba kapjuk a szerelmet, és mindent, amire szükségünk van!

Namaszte

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Sanyi és a szerelem
2009. július 14. kedd, 16:41 | Huszti Sándor -...   Előzmény

Nem akarom tovább húzni a kíváncsiságodat, írok most Sanyiról és a szerelemről:

Fiatalkorom óta, viszonylag könnyen estem szerelembe. Számomra nagyszerű, felemelő érzés volt az elején, amikor még csak magamban dédelgettem, majd hatalmas fájdalmat és indulatokat ébresztett, amikor elutasítást kaptam. Sokat szenvedtem emiatt, és azok is, akik visszautasítottak.

Nem volt olyan szerelmem, akivel egy időben vagy egy időszakban lettünk volna egymásba szerelmesek, így a viszonzott szerelemről csak álmodoztam. Aztán 2 éve, amikor már annyi jó dolgot megvalósítottam a párkapcsolatban, hogy keresnem kellett, mitől lehet még jobb?, akkor elhatároztam, hogy megtalálom végre a viszonzott szerelmet!

Dolgoztam rajta és még pár nagyívű célomon 1-2 hónapot, mire bevonzottam a jelenlegit. Vele, belé rendszeresen szerelmes vagyok, olykor hónapokig, máskor pedig csak pár napra. Ez a szerelem még tartalmaz illúziókat, tudok róla és elfogadom.

Amikor szerelmes vagyok belé, akkor tudom, hogy nem Őt látom, Ő nem ilyen, de jól esik az érzés, ezért hagyom tovább áradni. Legfeljebb megfigyelem, hogy mit vetítek rá, mit keresek benne, mi az ami még hiányzik nekem, ezért benne keresem?

Hála Istennek - vagy magamnak, nem nagy a különbség a szerelmesen látott párom és a szerelem nélkül látott között, így ha nem vagyok belé szerelmes, akkor sem csalódok nagyot a saját illúziómban!

A szerelemről azt gondolom

... leggyakrabban egy hamis alapokon születő érzés. Keresünk valakit, talán a Lélekpárunkat, van egy belső elképzelésünk az ideális partnerről, és amikor találkozunk valakivel, akire nagyjából ráhúzhatjuk ezt az elképzelést, akkor kivetítjük rá! Ilyenkor a valóságot nem akarjuk látni, mert az kikezdené az vetítésünket, ezért sűrű hazugságba burkolózunk (ettől nem lát - nem hall a szerelemes ember).

Ha sikeresen megteremtettük a magunk illúzióját, akkor a megálmodott, rávetített kép annyira fog hasonlítani a belső ideánkra, hogy azt hisszük megtaláltuk, ezért a lelkünk elkezd áradni - szerelmesek leszünk.

A szerelmes ember tehát árad, nyitott, felszabadult, mindent nagyszerűnek tapasztal, ahogyan saját magát is érzi!
Azonban ez az állapot többnyire hazugságon alapszik, ezért amikor kiderül az igazság, akkor az éppen ekkora erővel okoz majd fájdalmat!
Ezt én is sokszor megtapasztaltam, de annyira szerettem szerelmes lenni, hogy nem bezárkózással, a szerelem elfojtásával reagáltam le, hanem újra kerestem a szerelmet, csak immár óvatosabban.

Létezik a szerelemnek egy tiszta alapokon nyugvó változata is, amikor a belső áradást igaz dolgok váltják ki: Ha valaki megtalálja a valódi párját, felismeri a létezés nagyszerűségét, megtapasztalja a lelkét, Istent...
Ezekbe is lehet szerelmes a lélek, hiszen ezek is beteljesedést adnak számára, mégsem hazugságon alapulnak.

Hatar Beatrix képe
hozzászólás
2009. július 14. kedd, 18:01 | Hatar Beatrix   Előzmény

Mi van félsz egyedül???? Miért kell, hogy melléd álljanak, egyedül eldőlsz?
Nem háborúban vagy. Egy weboldalon ahol mindenki megosztja a gondolatait meg az érzéseit.
Sokan vagyunk sokfélék.
Hol a híres eggyüttérzésed a többiek megélése felé?

Mellesleg soha nem kerestem sem a lélekpáromat, sem, a szerelmemet sem senkit.
Akit kaptam párként, elfogadtam. Megéltem azt ami volt.

Sokan tisztában vagyunk azzal, hogy a szerelem illúzió, ahogyan te is az vagy.
Sőt a vacsim is az de attól még megeszem és élvezem.

Zavar
2009. július 14. kedd, 18:47 | csaesz   Előzmény

Engem zavar ez a ribana kifejezés. Hangzásában nagyon hasonlít a ribanc szóra. Vagy dolgozzam fel? :-)

Szöllősi Zoli képe
Indián Sámán
2009. július 15. szerda, 9:40 | Szöllősi Zoli   Előzmény

Régebben egy kérdésemre egy Indián sámán a következő választ adta:

Tedd azt, amit jónak gondolsz!

;-)

Aditi képe
Szerelem-utazás
2009. július 15. szerda, 17:20 | Aditi   Előzmény

Köszi Sanyi, hogy ilyen tisztán fogalmazva leírtad a dolgot.

Én még tanulom hogy ne bonyolítsam túl a dolgokat.

De én is így látom, érzem, és élem át (most már) a szerelmet.

Talán úgy tudnám összefoglalni, és egyben összegezni az itt elhangzottakat, hogy a szerelem illúzió, de a fájdalma és illúzió-jellege éppen abban rejlik, hogy azonosítjuk magunkat (és/vagy ) a másikat ezzel az illúzióval. Ennél fogva éppen arra tanít minket, amit te is írtál, hogy megleljük ezeket a pontokat, és miközben élvezzük, és/vagy fájdalmat is okoz, tudatosítsuk.

Mire teljesen megtisztulunk az azonosulástól, eltűnik az illúzió. Az a tudatosságnak a legmagasabb foka.
Akkor az illúziót (amely érzelmekből, társításokból, gondolat-kivetítésekből stb. áll), már felvehetjük, vagy letehetjük, saját döntésünk szerint, mint egy ruhát. Elővehetjük, és élvezhetjük, nézegethetjük, gyönyörködhetünk benne, mint egy szép ajándékban. De már többé nem fog érinteni "rosszul" minket, nem fog a "pokolra vetni", és nem fog elragadni vágy formájában önmagunktól.

Ez azonban nem egyenlő azzal a szerelmet degradáló, a fájdalom, és önmagunk elől menekülő viszonyulással, ahogy sokan viszonyulnak. Ahogy leminősítik a szerelmet. Nem tehetnek róla. Az az ő sorsuk, feladatuk. Csak sajnálom, hogy nem még értik. Ezért zártam le részemről a vitát, és mondtam, "legyen a hitük szerint". Az ő megélésük. Győzködni senkit nem érdemes.

A szerelem, csakúgy, mint az összes többi illúzió, se nem jobb, vagy rosszabb náluk. Csak intenzívebben éljük meg. De pl. a drogokat még intenzívebben és szélsőségesebben. Vagy a notórius zabálást... És folytathatnám. Valójában nem a szerelemmel van baj. Nincs azzal semmi baj. Az is csak egy élmény, egy ajándék, egy próba, hogyan éljük meg. Tisztelettel, tudatosságra-törekvéssel, elfogadással a fájdalmakat is illetően, vagy ragaszkodással és félelemmel, hárítással, minősítéssel, kritikával, és az ego összes egyéb, végtelen számú megnyilvánulásával.

Vagy szívvel.

Nem a dolog az, amitől elviselhetetlen vágyat okoz, vagy fájdalmat kelt. A ragaszkodásaink és a félelmeink amelyek a dolgokhoz fűződnek azok, amelyek kiváltják ezeket a hamis érzelmeket.

Erre írtam, hogy "minden szent". Ami szent, az jó. Ami szent, az tudatos. A szent megéléseinkben a valóságot látjuk, és nem illúziókat. De ez a valóság örömet okoz. Gyönyörködtet. Amit szent módon élünk meg, ahhoz nem ragaszkodunk, és nincs bennünk félelem sem. Mert önmagunkból már kitisztítottuk ezeket a motivációkat. Ha már képesek vagyunk a dolgok "szent" mivoltát megélni, már nem hazugságon alapszik az élményünk, csakúgy, ahogy írtad.

Ehhez azonban általában sokszor kell a félelmeinket, a fájdalmakat, és a ragaszkodásainkat a gyönyörökhöz, a kivetítéseink ránk visszacsapódó hullámait megélnünk. Mert éppen ezek által tudatosodhatunk.

A nem tudatos emberek számára az illúzió azért van, hogy megéljék mindezeket, és tudatosodjanak. A tudatos emberek számára az illúziók azért vannak, hogy immár ragaszkodás nélkül élvezzék, tiszta örömüket leljék bennük, gyakorolják a szeretet-áramlást bennük, gyógyítsanak velük, és gyönyörködjenek, mint ahogy Isten gyönyörködik teremtményeiben. Ez a Földi Paradicsomi megélés.

A tiszta megélésekben tiszta érzelmek vannak. A szeretetben létező, finom, kedves, türelmes, tisztán-látó, csendes, lágy, magas rezgésű érzelmek. És nem a türelmet nem ismerő, kielégülést sürgető vágy és a félelemből született ragaszkodás , féltékenység, elutasítás, és elutasítottság érzelmei és gondolatai. Ezeket meg kell tanulni idővel felismerni és elválasztani a megéléseinkből.

Érdekes, hogy most, hogy leírtad ezt az egészet, éppen most délután született egy versem.
Nincsenek véletlenek.

Lehet, hogy egyszerű, de GONDOLKODÁS NÉLKÜL írtam. Mint régen, gyerekkoromban.. :)
Azt hiszem, ezzel én is lezártam egy fejezetet az életemben, és a szerelmes megéléseim sorában.
Átadom Nektek szeretettel (címet még nem adtam neki):

Égre szállok
Napba nézek
Fehér lángok
Fehér lángok

Csillag ember
csillag úton
Fényben járok
Fényben járok

Ezüst gyűrű
Élet gyűrű
Csak keringek
Csak keringek

Fehér porból
Lélek ködből
Fát növesztek
Fát növesztek

Arany úton
Rögös úton
Szárnyak visznek
Szárnyak visznek

Fehér leplem
Lélek-fátylam
Leterítnek
Leterítnek

Arany kapu
Élet-kapu
Tárul fénye
Tárul fénye

Virágos rét
Gyémántos rét
Szívem kertje
Szívem kertje

Világ kútja
Élet vize
Oltja szomjam
Táncol lelkem

Csillag-éltem
Nem reméltem
Ölel Isten
Ölel Isten

Kertemben jársz
Szép kertemben
Titkos úton
Titkos úton

Virágaim
Fényem, s vizem
Mind megosztom
Mind megosztom

Kútnál ülve
Téged várva
Reád nézek
Reád nézek

Szép szerelmem
Kedves párom
Vigyázd lépted
Vigyázd lépted

2009.06.15.

Namaszte

naphold képe
Partner?
2009. július 08. szerda, 9:20 | naphold   Előzmény

Mindenki lehet partner, akinek tükrébe képesek vagyunk belenézni, és ott meglátni magunkat.

Eta

naphold képe
Valóban
2009. július 08. szerda, 19:04 | naphold   Előzmény

Az EGO-t először fel kell építeni, hogy legyen majd mit lebontani - hihi!
A lélek valóban nem kétnemű - ezért születik meg testben, hogy megtapasztalhassa a vágyat az egység után, hogy megtapasztalhassa a kínt és a gyönyört - hisz csak a kinlódásból tud tanulni, és szüksége van a gyönyörre, boldogságra, hogy töltődhessen. Ha feltöltődött, akkor odaállhat a következő "tanulnivaló" elé. Erről a periódikus változásról szól az ÉLET.
Az, hogy a barátnőd feladta neked az "utolsó kenetet" - egy dolog. Az, hogy Te ezt elfogadod - a másik dolog.
Mi lenne, ha visszagondolva a vele való kapcsolatra, kielemeznéd, mit hibáztál, mit tettél jól, aztán a következtetéseket levonva, a tanulságokat elraktározva, kinyílnál egy új kapcsolatra?
Eta

naphold képe
Struccpolitika
2009. július 09. csütörtök, 20:27 | naphold   Előzmény

Ezzel csak hárítod a problémát, de nem oldod meg. A Szaturnusz fránya bolygó. Akkor nyomja az orrunk elé újra a megoldatlan problémáinkat, amikor a legkevésbé számítunk rá. Hiába bújsz el, a szerelem meg fog találni, és előbb-utóbb rá fogsz jönni, hogy hogyan oldd meg a FELADATOT.
Sok sikert!
Eta

Türelem, megbocsátás
2009. augusztus 20. csütörtök, 8:42 | pajkos   Előzmény

Kedves skorpió!

Ne hibáztasd magad, mert akkor úgy tettél, ahogy. Ok okozat, vagyis ez van most. Aratás ideje?!.

Most ne vágyj-keress-törekedj kapcsolatra, hiszen telítve vagy feldolgozandókkal. Pihenj, állj meg, lebegj és élvezd Isten teremtett világának többi szépségeit. Bocsásd meg magadnak, hogy tévedtél, nem ismerted fel, vagy ha felismerted, nem tetted meg amit kellett volna....
Hagyatkozz Istenre, fájdalmaidat, negatív érzéseidet örömmel fogadd, hiszen ezek léptetnek előre. Nem történt veled tragédia, csupán lépés következik. Választhatsz, vagy maradsz lefelé lépsz, vagy feljebb. és ebbe kapaszkodva kérd az útmutatást, de ne görcsölj.

Legyen csendes, várakozós időszakod.

Elhatározásokat ilyen átmeneti- feldolgozós- pihenő állapotodban nem érdemes tenni, (kivéve azt, hogy türelmet időt adsz magadnak!) mert azt egód sugallja, és bizony félrevisz, levisz.

Ja és olvashattad, hogy a szerelem nem elhatározás kérdése, az jön, ha nyitott, ha zárt vagy. Ezt akkor majd vagy elfogadod, vagy elfojtod, tehát most ez a jövő, kár ezen filóznod.

Ne a végén kezd.

Élvezd jelened!

SZABÓ GABRIELLA képe
A szerelem dalban
2009. július 08. szerda, 16:19 | SZABÓ GABRIELLA

Így

vagy így

Illúzió?
2009. július 11. szombat, 15:03 | csaesz   Előzmény

Azt írod, a valóságban ilyen nem létezik. Talán igaz. De akkor nem létezik az ellenkezője sem. És Te pont abban az illúzióban élsz, amelyiket megteremted magadnak. És én is. Bocs, hogy így elszomorítottam magunkat.

Aditi képe
Ismerd meg azt, amire vágysz!!
2009. július 11. szombat, 19:48 | Aditi   Előzmény

Nagyon veszélyes, amit csinálsz magaddal. Vágyni valamire nem rendellenes. Elfojtani viszont igen. Ahogy mondták a többiek is, a szerzetesek (jó esetben) nem elfojtják a szexuális energiájukat. Az első lépés éppenséggel az élet-energiák felszabadítása. Aztán hogy mit kezd velük az ember, az már a tudatossági-szintjén, a tudásán, a szívén és az értelmén áll. Valamint azon, hogy dönt.

Egészséges szexuális életet élni, szerelemsnek lenni, vagy kiegyensúlyozott párkapcsolatokat élni ugyanúgy egészséges, mint képessé válni feltranszformálni ezt az energiát, és más dolgokban fektetni.

Csakhogy ez utóbbihoz érettség kell és sok gyakorlat a spiritualitásban. Már nem is haragudj, de aki hárítja a lélek valóságosságát (merthogy a szerelem ott virágzik), már hogyan tudná ANNÁL feljebb transzformálni ezeket az energiákat?

A mai emberek többségének épp az a baja, hogy az agyuk el sem tudja képzelni hogy más világok is vannak az alsó csakrák megélésein kívül. vagy csak elméletben. Pedig vannak. De csak egymásra épülve, sorban érhetők el!!! Ezt MINDEN szellemi iskola tanítja. Ha nem hiszed, járj utána. Mert hogy úgy van a dolog, hogy a lábunkkal állunk a földön, aztán jön a bokánk, aztán a lábszárunk...stb.

Aki spirituálissá akar válni anélkül, hogy tudomásul venné és megismerné a földi részének törvényszerűségeit, az hatalmas baklövést követ el. Olyan, mintha a csípődön akarnál járni, kedves Skorpió.

A csakrákat, a megélések szintjeit, alulról felfelé nyitják meg a gyógyítók is, nem véletlenül. A Yang energia, a gerincünk aljáról felfelé emelkedve kering, vagyis keringene, ha nem lenne tele a pszichénk a rengeteg blokkal, amelyek lezárják, vagy beszűkítik a csakráinkat.

Amit te csinálsz, az a második csakra megélésének (érzelmek, emberi kapcsolatok) fokozatos elfojtásába torkollik.

Azokról a papokról, akik nem birtokolták az energiák működésének tudatosságát, vagy erőszakkal próbálták magukra erőltetni a cölibátust olvashatsz az újságokban pedofília címszó alatt.

A természet rendje ez. A természet semmit sem erőltet. Ha magara erőltetsz bármit, ellenkezel a természettel. Lehet hogy ez egód vigyorog (mert ezt csakis az egó műveli), de a lelked és a szellemed, az életerőd fojtod el.

Hogyan szeretnéd te megzabolázni az egód, amikor éppen azt éled??

A belső isteni életerőnk, a Kundalíni felébresztését is mesterek figyelme mellett művelik azok, akiknek van eszük, mert az olyan erős energia, hogy ha véletlenül van még blokk a gerincedben (amit a rosszul működő psziché -ego) okoz, akkor akadályt képez az útjában, és szétterítheti a szervezetben a blokk körül, ami súlyos következményekkel járhat.

Ezt mindenkinek melegen ajánlom figyelmébe.

A gyógyítás és a tisztítás lényege, hogy a tudatunk tágításával, testünk és lelkünk ápolásával és magunk és mások szeretetével megtisztítsuk magunkat ezektől a blokkoktól. Bármilyen tudatszint -emelkedés csakis ezután jöhet.

A nyugati embernek ráadásul még a szív működését is fel kell élésztenie, életet kell lehelnie magába, mert csak egy húshegy, akkora egoval, mint a fél világ. Ne legyen illúziód, ilyen tudatszintet bírtunk összehozni magunknak.

Ha valaki egy kutyával meg tudja élni a szeretet a nyugati világban, anélkül, hagy a maga baja miatt tartaná, az már felér egy fél csodával... Nem véletlenül terjedt el ennyire a tudás mindeféle változata (sajnos szemét is) nyugaton. Szívnunk kell, mint macinak a mézet.

De, könyörgöm, ha eszünk van még, legalább ismerjük meg a tanokat, az Isten szerelmére! (Hogy stílusos legyek).

A tisztaságba a megélésen keresztül vezet az út. Vannak kivételek. De azok nem Kis Pistának születtek Magyarországra. Legyen már egy kis önértékelésed.

Te egyszerűen félsz. Rettegsz, hogy megint megbántanak.

Amíg ebből a motivációból cselekszel ("nem akarsz szerelmes lenni") meg a többi hülyeség, addig csak nyalogathatod a spiritualitást, de tudatos és tiszta lelkű soha nem leszel.

És amit elfojtasz, egyszer a fejedre száll, és robbanni fog.

Azt tanácsolom, légy inkább alázatos az Élettel, és az ajándékaival szemben.

Engedd el a félelmed, lásd a dolgok szép, élettel teli, örömteli oldalát. Akár a romantika képében.

ÉS ÉLD MEG!!!

Fáj?

Nem baj. Attól tisztulsz.
Ha tényleg spirituális vagy, tudod, hogy a fájdalmad nem más okozza, hanem te éled meg.
Ha tényleg komolyan gondolod amit csinálsz, magadat teszed az Univerzumod közepére és nem másokat okolsz a hibáidért.

Ezzel a szíved hangját is elfojtod, és hideggé válsz.

Szeretnéd, ha szeretnének?
Akkor szeress te!
Adj bele mindent!
Add oda a szíved, a lelked, ne csak a micsodádat.

És AKKOR legyél spirituális lenni.

Hálásnak azért, amit kapsz.

ÉS NEM ELVÁRNI SEMMIT!!!!!

Szerinted Mózes meg Jézus mit csináltak a sivatagban? Szerinted nem fájt nekik?

FÁJDALOM NÉLKÜL NINCS TISZTULÁS, NINCS GYÓGYULÁS, NINCS TUDATOSSÁG.

Soha nem tudod meg, mi az igazi szeretet egy másik lény iránt, ha nem vagy képes odaadó lenni, (igen, véletlenül erről szólnak a "romantikus" mesék, nahát, milyen érdekes) és KÖZBEN ELFOGADÓ IS, és nem követelőző, mint egy kisgyerek. Felnőttél. Légy hát férfi.

Aki tiszta a lelkében , azt nem lehet bántani. Megcsalni sem. Elhagyni sem. Annak nem kell félni a szerelemtől.

Ha ezt nem értetted meg a kutyás történetből, meg az én történeteimből, meg még számtalan más írásból itt az oldalon, akkor tájékozódj a világban, de nagyon gyorsan

És tiszteld a nőket, akik leírják az élményeiket neked, hogy segítsenek, mert ők képesek arra, amire te még nem.

És mert haragosak ÉRTED, mint én most....

És ne ítélj, mert megítéltetsz. Minden visszaszáll rád, amit élsz. A szavaid, a cinikus, hitetlen szavaid, és a tiszteletlenséged is.

Valójában a te élményed az egész életed. Te döntesz, megvizsgálod e a dolgokat magadban, vagy továbbra is a fejednek élsz a szíved helyett, és reménykedsz hogy majd egyszer megvilágosodsz.

Ja, és ne mondd valamire amit képtelen vagy megélni azt, hogy nem létezik. Ez meg a nyitottságról szól. Az is szellemi képesség...

Sok sikert, Isten-palánta!

Namaszte

Aditi képe
A vágy elengedése a tudatosság fényéért
2009. július 12. vasárnap, 15:22 | Aditi   Előzmény

Kedves Skorpió!

Nem akartam én semmit rád erőltetni.
Bocsáss meg, ha így érzékelted.

Csak megosztottam veled a tudásom. Azt a tudást, ami már megélt tudás.

Átélés + tudatosítás = tudatosság.

Ha valamiről tudsz, de nincs tapasztalatod, azt még nem tudod igazán. Nem ért tudatosság fényévé benned.

Ha valamit átéltél, de nem TUDOD, nem tudatosítottad, magadat nem figyelted, csak az átélés öntudatlan tárgyaként tapasztalsz, azzal ugyanez a helyzet.

De bocsáss meg, ha nincs erre szükséged, és korholó szavaimért is. ÉRTED voltak. Remélem, tudod.
De lehet, hogy tévedtem. Úgyis azt veszel és annyit belőle át, ami Rád tartozik. A többi valóban nem érdekes. Ez nem harc. És nem az egoé. Legalábbis részemről nem.

Egy mondatot hadd idézzek tőled:

"Nem akarok vagyont,pénzt,kincseket........de nem azért
mert nem jo szeretni ezeket,hanem mert tudom ,hogy a
tárgyak-"megragadás"elveszi a szabadságom. "

Lehet hogy így is lehet az utat járni. Valójában mindenhogy lehet. Az utak különbözőek.
Lehetsz tiszta-életű, mint egy gyermek, úgy hogy nem éled meg azt ami benned van, a "rosszat", ha valóban betartod a tanítást. És elég erős a szíved, hogy ne csábulj el.

De tudd, hogy nem feltétlenül kell, hogy "ragasszon" az, amid van, vagy amit átélsz!!!

És a vágyak egy részét nem lehet legyőzni csak a megélésben.

Amíg nem tudod, mi a szerelem, nem tudod elengedni.
Amíg nem tudod, mi a ragaszkodás, nem tudsz megtanulni elengedni.
Amíg nem tudod mi a fájdalom, nem tudsz hálát adni érte.
Ha sohasem voltál dúsgazdag, mindig csábítani fog az ereje.

Ha valóban átélsz, és elengedsz, és tudatossá válsz, egy dologra jössz rá: hogy a vágy nem "rossz". És persze nem is "jó". És nem is ragaszt. Csak ha akarod!!!

Aki tudatos abban, amit megélt, vagyis bele mer mártózni, és van ereje elengedni, tehát nem határozza meg magát vele, az utána bármikor, bárhogy megélheti újra. Tisztán. Ragaszkodás és félelem nélkül. Egy bizonyos szinten megkísérthetetlenné válik.

Figyeld a magyar szót: "KIS-ÉRTÉS". Azért tapasztalunk itt a Földön, hogy kis-értéseinket értésre, ártatlanságunkat tudatosságra, félelmeinket szeretetre váltsuk.

Hogy rájöjjünk, VÉGSŐ SORON MINDEN MEGÉLHETŐ TISZTÁN. Tiszta lélekkel. Gyermekien.

MINDEN

Ez a szerzetes és a tudatos mester közt a különbség.

A szerzetes elvonul a világtól, hogy ne érintkezzen a világi tapasztalásokkal, és csak a lelki-szellemi szféra tapasztalásával foglalkozik.

A Nagy Fehér Sámán :) (Vagy Jézus, vagy Buddha) meg tud élni bármit és mindent, odaadó tiszta lélekkel.
Isteni szeretettel. Amiben nincs ragaszkodás, és nincs félelem. Ami tisztít, mert Ő maga tiszta. Ezért emelte magához a szajhát is. Mert tudta, Ő is tiszta. Csak meg tanítani megismerni magát.

Óegyiptomban a papnők egy részének az volt a dolga, hogy a testi szerelem útján avattak be.

Nem szajhák voltak. A szajhát az különbözteti meg a tudatos szeretőtől, hogy az utóbbi tiszta lelkű. Nem magáért szeret. És TUDJA, mit csinál. Ezzel fel lehet emelni, és meg lehet gyógyítani embereket.

Légy szerzetes, ha ez az utad. Légy azzá, akivé válni szeretnél. És légy boldog! Ezt kívánom Neked!

És ne ítélkezz mások megélései felett.
Lehet hogy te nem választod a szerelmet.

De nem tudhatod, más hogyan éli át. Ezért kérlek, ne alacsonyítsd le a szerelmet mások szemében. Inkább kérdezd meg őket: "Te mit éltél át?"

Abból lehet tanulni.

Nem csak a szerelem a boldogság, és a megtisztulás útja számomra.

De az IS. :)

Namaszte

naphold képe
Drága Skorpió
2010. szeptember 02. csütörtök, 14:36 | naphold   Előzmény

Nem tudom, hogy a Skorpió havában születtél, vagy az ASC-ed Skorpió-e. Nekem Skorpió az ASC-em, így teljes mértékben megélem ennek a jegynek minden csodáját és minden fájdalmát. Tudom, hogy egy Skorpió a legboldogabb pillanatokban is képes határtalanul boldogtalan lenni, és a legboldogtalanabb pillantokban is képes kinyílni a boldogságra. Ezt el kell foganunk, hogy hozzánk tartozik, és azt is, hogy időnként - akarva-akaratlanul - úgy "megszúrunk, megcsípünk" valakit, hogy vagy harcba száll velünk, vagy belehal a szúrásba - és mi valójában nem is értjük, hogy mi történt. A legtöbb, amit tehetünk, az az, hogy igyekszünk figyelembe venni, hogy a többi jegy szülötte nincs felkészülve az olyan fájdalmakra, amiket mi szinte észre sem veszünk. Ha ezt képesek vagyunk megtenni, akkor egyre kevesebb fájdalmat okozunk másoknak és ezáltal önmagunknak is, valamint képessé válunk arra, hogy bocsánatot kérjünk - még akkor is, ha szeintünk nem tettünk semmi rosszat.
Szeretettel, Eta

A tibeti szerelmes szerzetes részhez: nézd meg a Samsara c. film
2009. július 11. szombat, 17:01 | Szabó_Péter   Előzmény

A tibeti szerelmes szerzetes részhez: nézd meg a Samsara c. filmet! :) Nem lövöm le a dolgokat.... :) :P

Aditi képe
Vándorlélek...
2009. július 13. hétfő, 17:29 | Aditi   Előzmény

Nem az egod hajtott. Vagy ha az is volt, nekem nagyon szép ajándékot adtál... :)

Na ezért nincs jó és rossz. Kinek volt ez jó? És kinek rossz?

Nem érdekes.

Csak tennünk kell, amit érezzük, hogy tennünk kell. Tiszta szívvel, kérdések, kételyek nélkül.

A többi majd kiderül. :)

Köszönöm!

Namaszte

Köszönöm!
2009. július 15. szerda, 16:09 | hamupipöke   Előzmény

Azt köszönöm, hogy ezt a sokféle véleményt , és nemek harcát elolvashattam. Érezhettem belőle, hogy nem vagyok egyedül. Volt néhány, amin sírva is fakadtam ( még ha a kemény Vinnetook ezt esetleg le is nézik). Én ugyanis most válok, és a férjemmel elég sokat beszélünk arról, mit hogyan csináltunk, mit rontottunk el. Ki volt a hibás egyes dolgokban. Mennyire félreértettük egymást éveken keresztül. A viselkedésünk milyen hatással volt a másikra, szintén éveken keresztül,stb. Eléggé fájdalmas dolog, meg kell, hogy mondjam.
Utólag látom, hogy félreértik egymást az emberek általában. Én mondok, csinálok, vagy érzek valamit, amit megpróbálok átadni a másiknak. Aztán kiderül, hogy ő azt egészen másképp értelmezte ( és viszont). Amire én azt hittem, hogy mennyire szerettem, és erőmön fölül mindent megtettem, hogy boldoggá tegyem, azért, hogy szeressen engem, azt egy másik nő a puszta létezésével ki tudta váltani, nem is kellett hozzá tennie semmit.
Írásaitokat olvasva nagyon valószínű, hogy én soha nem is voltam szerelmes a férjembe ( s szerintem ő se belém), mivel az összes hibáját kristálytisztán láttam kezdettől fogva. Nem volt rózsaszín köd. Viszont nagyon szerettem 16 éven keresztül ( s a maga módján biztosan ő is szeretett).
Érdekes a kutyás hasonlat a féltékenységre, amit Buddhanita írt. Én azelőtt soha nem voltam féltékeny, csak mikortól megcsalt a férjem. Akkor viszont rettenetesen. Nem tudok ennél rosszabb dolgot mondani pillanatnyilag, mint a féltékenység. Már válunk ugyan, de a féltékenység nyomokban még mindig jelen van . Nem tudom, mikor, és hogyan tudok tőle megszabadulni.
Ettől függetlenül nem követem Skorpió példáját, eszem ágában sincs elásni magam. Keresem a szerelmet, ( a viszonzottat) és hiszem, hogy létezik. Persze a szerelem átalakul szeretetté, nem kell, hogy egy kapcsolat végig lobogó szerelemből álljon. Én az eddigi páromat is nagyon mélyen tudtam szeretni az összes ( nem kevés ) hibájával együtt, egészen addig, amíg úgy éreztem, hogy az érzéseim viszonzásra találnak. De széllel szemben már nem vagyok képes.
A sírás azért volt fontos számomra, mert hosszú ideje szenvedek, de nem igazán tudtam kibőgni magam. Egyszerűen érzem, hogy valami nincs rendben, de nem tudok sírni. Valahol mélyen elfojtottam minden érzést, hogy ne érezzem a fájdalmat.
hamupipöke

Hatar Beatrix képe
Idézet
2009. július 11. szombat, 20:24 | Hatar Beatrix

Az életben akkor állsz legközelebb önmagadhoz, ha szerelmes vagy. Ha nem tudsz szeretni, nem tudsz megnyugodni sem. Ha viszont tudsz, akkor életed értelmet kap, mert az élet értelme a szeretet.
A szerelem önmagáért létezik, nincs más célja.
Az az ember aki mindig mindet kikalkulál, logikus, céltudatos, az képtelen a szerelemre.
Neki ok kell ahhoz, hogy cselekedjen-nem mintha ez oldaná a feszültséget, mivel a cselekedet
eredménye mindig a jövőben van, nem itt és most.
A szerelem mindig MOST történik.
Mi történik ha két ember szereti egymást?
Csak a jelenben élnek, csillog a szemük, nem gondolnak a múltra vagy a jövőre, arra, hogy ez miért csinálom, mi ebből a hasznom...mi lesz ennek a következménye...
A szerelmes, az az igazi szemével lát, és nem csak lát hanem meglát.
A szerelemben nincs múlt és nincs jövő, mert ha van akkor az nem szerelem.
A jelen a kettő között van, a múlt és a jövő között.
Nincs idő beleléptél az örökkévalóságba...
A jelen az örökkévalóság.
A szerelem az első ajtó...kiléptél. Ezért vágyunk a szerelemre.
Szeretni vágysz, és arra, hogy mások szeressenek Téged.
Ha nem vagy tudatos képtelen vagy a szerelemre,
mert a szerelem a legmélyebb valóság ezen a Földön.
A szerelem az egy másik dimenzió, és ha megpróbálsz valakit az időben szeretni, biztos, hogy kudarcot vallasz.
Tanulj meg szeretni! Tanulj meg boldog lenni!
Érezz, válj Te a szerelemmé, az egész lényed legyen a kéz, amely simogat. Ne Te csókolj,
légy a csók. Felejtsd el Magad, olvadj el a testben. Az alkotás légy ne a színész...
Szeress!!! Amikor ölelsz, légy az ölelés, amikor csókolsz, válj a csókká.

A szerelmes ember néha tudatosabb, mint a szent.
A szerelem kölcsönös segítség az út megtalálásához. Az út végtelen és rejtelmes.
A szerelem a végtelen felfedezőút, kéz a kézben. Nem csak egy szikra, ami eltűnik,
hanem tűz, amelyben Te elégsz. A szerelem él. Az örökkévalóság a Tied.
Akit szeretsz, az mindig figyelemreméltó. a figyelem és a szeretet mindig édestestvérek.
Ha szeretsz...az érzés egész lényedre kiterjed, testedre, lelkedre, értelmedre.
Ha csak gondolsz a szeretetre az csak gondolat. A gondolat csak a fejre vonatkozik, de még ott sem
egységesen jelentkezik, hanem darabjaiban. A következő pillanatban már nincs is ott. Eltűnt.
Csak darabok és emlékek úsznak a szürkeállományban.
Ezért vagy boldogtalan. Nem tudsz ígérni semmit nincs rá alapod. Darabokból állsz.
Azt mondod, szeretlek....mindörökké...Ez egy ígéret, amit képtelen vagy betartani, mert ez is egy gondolat.
A gondolat nem tartalmazza lényedet. Holnap mást fogsz gondolni.
Tegnap ott volt, de reggelre eltűnik nyoma, sincs már. A tegnapi ígéretből kötelezettség vált!
.....Menj olyan mélyre...oda, ahol érzel...ott a szerelem mély kielégüléshez vezethet...
Ne félj! Oldódj fel az érzésben...és csak szeress egész lényeddel...

naphold képe
Gratula
2009. július 12. vasárnap, 20:24 | naphold   Előzmény

Bea! Ha ezt így is érzed, és meg is tudod élni, akkor minden csodát megéltél, amit ember csak élhet.
Pussz. Eta

naphold képe
Önvizsgálat
2009. július 14. kedd, 16:31 | naphold   Előzmény

Tudod, nálam a szeret szónak kicsit más jelentése van, mint a ma divatos használat. Nekem személyes kapcsolat kell hozzá, és érzelmi töltet. Viszont van egy másik szép magyar szavunk, az elfogadás. Ez arról szól, hogy képes vagyok-e elfogadni a másik embert, vagy a helyzetet vagy az eseményt, akivel - amivel az adott pillanatban találkozom. Ha egy ember megbánt, vagy egy rossz esemény következik be az életemben, akkor elkezdem vizsgálni, hogy mivel vonzottam be. Ha nem találok magamban olyasmit, amin javítani kéne, akkor újra megvizsgálom, hátha elkerülte valami a figyelmem. Ha ekkor sem találok semmit, akkor még harmadszor is végiggondolom a dolgot. Ha mindezek után sem találok kivetni valót sem a viselkedésemben, sem a gondolataimban, akkor viszont elkezdem keresni, hogy a másiknak milyen nehéz helyzete okozhatta azt, hogy belém kötött. Bizonyára azért, hogy felhívja magára a figyelmet: "Helló, itt vagyok, és a Te segítségedre van szükségem a problémám megoldásához!"
Eta

Aditi képe
Kedves Skorpió!
2009. július 14. kedd, 16:34 | Aditi   Előzmény

Legyen neked a te hited szerint!

Minden jót!

Namaszte

Szöllősi Zoli képe
"...: Amfora"
2009. július 14. kedd, 18:08 | Szöllősi Zoli   Előzmény

Skorpió: Mellbevágó volt olvasni soraid. Gondolataid nagy részével egyetértek!

És melyik részével nem? :)
2009. július 14. kedd, 18:26 | csaesz   Előzmény

És melyik részével nem? :)

Szöllősi Zoli képe
Hááát...
2009. július 14. kedd, 18:38 | Szöllősi Zoli   Előzmény

Azt gondolom vannak itt a fórumozók között olyanok többen, akik értik skorpió mondandója magját... ;-)

Hááát...
2009. július 14. kedd, 18:49 | csaesz   Előzmény

...jól tudsz hárítani! ;-)

naphold képe
Írás közben elkövetett bakik
2009. július 15. szerda, 6:11 | naphold

Milyen érdekes, hogy vita keletkezett egy csodás, ugyanakkor gyakran fájdalmas állapot leírásából. A két nem vitája - mint ahogy a szerelem is két véglet megélése, mint ahogy a Skorpió az élet és a halál, valamint az ujjászületés (egy életen belül többször) megtapasztaltatója...
Nő és Férfi soha nem lesz azonos véleményen ebben a témában, hisz mindegyik mást akar: a Férfi a Nőt, a Nő a Férfit - hahaha!

A címben szereplő elnevezéssel van egy blogrészem. Többen vétettünk bakit, betűelírást a szövegeinkben - akit érdekel, nézzen utána, hogy melyik betű elírása mit jelent. Én jókat szoktam derülni rajta, amikor egy-egy betűt elvétek és nem javítom ki - mennyire igaz is az, amit jónéhány évvel ezelőtt leírtam - hihi!
Üdv. mindenkinek!
Eta

Feliratkozás Hírlevélre