Rúna-jóslás, rúnamágia a druida papok kezében

Mit jelent a rúna, és honnan ered?

A rúna szó jelentése „titkos jel”. Bár leggyakrabban a vikingekkel hozzák összefüggésbe, valójában a kelta és a germán népek is használták — a druida papok éppúgy éltek vele, mint az északi törzsek mágusai. A rúnák nem csupán egy ábécé betűi voltak a szó hétköznapi értelmében: minden egyes jel önmagában is hordozott egy titkos jelentést, üzenetet, sőt sokszor több rétegű jelentéstartalmat is. Ebben különböznek gyökeresen a latin ábécé betűitől, amik önmagukban nem jelentenek semmit — ahogy a héber ábécé 22 betűje is minden egyes jelhez saját tartalmat rendel.

Amikor egy ilyen szent ábécét világi célokra kezdenek használni, a benne rejlő titkos tudás fokozatosan szétszóródik, halványul — és úgy tűnik, pontosan ez történt a rúnákkal is az elmúlt évszázadokban.

A „Futhark”: a rúna ábécé eredete és típusai

A rúnasor saját neve „Futhark” — a név, ahogy az „ábécé” szó is, a sorozat első néhány betűjéből ered. Az eredeti, úgynevezett „ó-” vagy „germán futhark” 24 jelből állt, F-fel kezdődött, O-val végződött, és a mai Svédország, Norvégia, Dánia és Észak-Németország területén élő germán törzsek használták.

Idővel több eltérő változat is kialakult: az angolszász vagy fríz futhark 33 betűt tartalmazott, de ismertek 23, 26, 28, sőt 16 betűs sorozatok is. Ez a sokféleség is jelzi, mennyire élő, folyamatosan alakuló hagyományról van szó, nem egy egységes, lezárt rendszerről.

A rúnák sorsa a történelem viharaiban

A rúnákat eredetileg leggyakrabban jóspálcikákra vésték, ezért kevés korai lelet maradt fenn — sokkal több maradt meg viszont tárgyakra, gyakran sírkövekre vésett rúnafeliratokból, Európa-szerte. Egy időben olyannyira elterjedt volt a használatuk, hogy még az Egyház is áldását adta rájuk, és a közemberek is tudtak egyszerű rúna-varázsigéket leírni.

A helyzet később megváltozott: amikor az egyház harcot indított a „mágikus művészetek” ellen, a rúnák is áldozatul estek ennek — a rúnamestereket száműzték vagy bujdosásra kényszerítették, és a hagyomány csaknem teljesen feledésbe merült. Egy része titokban továbbélt, de mára már sokszor nehéz elkülöníteni az eredeti ősi hagyományt a később rárakódott, modernebb ezoterikus rétegektől.

A 20. század közepén további törést hozott, hogy a náci Németország rangjelzésként is használt rúnajeleket, ami a háború után hosszú időre komoly ellenszenvet vont maga után. A rúnák újbóli felfedezésére csak a nyolcvanas évek „New Age” mozgalmai és a pogány hagyományok újjáéledése hozott fordulatot — ekkortól kezdett a téma ismét szélesebb körben népszerűvé válni ezoterikus körökben.

Mire használhatók a rúnák — és mire nem?

Fontos tisztázni: a rúnákat pusztán írásrendszerként értelmezni ugyanolyan leegyszerűsítés, mintha a kínai I Ching 64 hexagramját közönséges ábécének tekintenénk. A rúnák elsődlegesen nem kommunikációs, hanem jóslási és mágikus célú jelrendszerként maradtak fenn a hagyományban.

Politikai vagy vallási meggyőződéstől függetlenül a hagyomány szerint a rúnák képesek útmutatást adni annak, aki hajlandó egy időre a jeleik hatására bízni magát, és figyel az üzenetükre. Ugyanakkor — ahogy más jóstechnikáknál is — érdemes óvatosnak lenni: a rúnatudás túlértékelése vagy a tőlük való túlzott függés akár kockázatot is jelenthet.

Hogyan kezdj el foglalkozni a rúnákkal?

Az első lépés egy rúnakészlet beszerzése — ma Magyarországon a legkönnyebben rúnakártya formájában juthatunk hozzá, és érdemes egy kísérő könyvet is beszerezni, ami segít eligazodni a kezdeti lépéseknél. Érdemes tudni, hogy eredetileg a rúnákat kis kövecskékre, csontocskákra vagy falapocskákra vésték — aki minél „eredetibb” élményt szeretne, idővel maga is elkészítheti a saját rúnaköveit, akár fából, akár kavicsokra vésve.

A hagyományos rúnajóslási technika a rúnadobás: a köveket egy zacskóban összerázzuk, majd egy felületre — földre, asztalra, vagy erre a célra szánt tálcára — kidobjuk, és az elhelyezkedésük alapján értelmezzük. A hozzánk közelebb eső jelek hamarabb, a távolabbiak később megvalósuló eseményekre utalnak. Kártyák használatakor ettől a technikától el kell térni, és a kártyalapoknál megszokott értelmezési módszereket kell alkalmazni.

A rúnamágia: túl a jósláson

A rúnák jóslási funkciója mellett fontos szerepük van a rúnamágiában is: mivel a hagyomány szerint nemcsak jelképei, hanem képviselői is a sorshatalmaknak, a velük való munka egyfajta mágikus tevékenységnek számít. Használhatók védelmezőként, talizmánként vagy amulettként, és a rúnák „beavatása” — ahogy a tarot-kártyáké is — szintén a hagyomány része, az egyszerűbb módszerektől a napokig, hetekig tartó szertartásokig.

A rúnák hangzásértéke a hagyomány szerint hasonló mágikus erővel bírhat, mint egy mantra vagy az Om hangzás — ezeket jellemzően hosszan elnyújtva, erőteljesen szokás rezegtetni. Léteznek olyan gyakorlatok is, amikben a rúna-mágus a saját testtartásával „ábrázolja” az adott rúnát, ezt egyfajta rúna-jógának is nevezik.

Miért érdemes elmélyülni bennük?

A rúnákkal való foglalkozás — a hagyomány szerint — bonyolult és összetett folyamat, ami komoly figyelmet és odaadást igényel. Cserébe azonban olyan tisztánlátást, tudást és belső erőt adhat, amit felszínes megközelítéssel nem lehet elérni. Aki türelemmel és tisztelettel közelít ehhez az ősi rendszerhez, azt a hagyomány szerint fokozatosan egyre mélyebb önismeretre és rálátásra vezetheti — mind a saját életére, mind a körülötte zajló eseményekre.

“Rúna-jóslás, rúnamágia a druida papok kezében” bejegyzéshez 18 hozzászólás

  1. Sziasztok!
    A minap jártam egy könyvesboltban, ahol láttam egésze

    Sziasztok!

    A minap jártam egy könyvesboltban, ahol láttam egészen új kiadásban Rúna-könyvet. Ami miatt írok, az az, hogy a könyv mellé tasakba csomagolva – valószínűleg műanyagból készített – rúnák is kerültek.

    Azt hiszem, akit komolyan érdekel, az az eredeti technikát alkalmazva tudja ezt gyakorolni. A könyv a vászonba csomagolt rúnákkal együtt 4000 forint körül van. Sajnos a szerzőt és a pontos címet nem néztem meg, de Alexanrda könyvesboltban biztosan találtok belőle.

    • rúna rovás
      Egy elmélet szerint az őseink, a tudó emberek tanítói voltak más népeknek, és szétáradtak a Kárpát-medencéből a szélrózsa minden irányába, és így juttatták el a tudás más népeknek is. Különösen sok hasonlóság van kulturális tekintetben a keltákkal, és az északi népekkel, leginkább a vallás-hiedelemvilág és zene tekintetében. Régebben rúnáztam. én pl kövekre vittem fel… mindegyiket előtte tisztítottam, aztán pedig töltöttem, de lehet csontra, fára, stb…

    • rúna rovás
      Egy elmélet szerint az őseink, a tudó emberek tanítói voltak más népeknek, és szétáradtak a Kárpát-medencéből a szélrózsa minden irányába, és így juttatták el a tudás más népeknek is. Különösen sok hasonlóság van kulturális tekintetben a keltákkal, és az északi népekkel, leginkább a vallás-hiedelemvilág és zene tekintetében. Régebben rúnáztam. én pl kövekre vittem fel… mindegyiket előtte tisztítottam, aztán pedig töltöttem, de lehet csontra, fára, stb…

  2. Biztos, hogy kell ez az embernek?
    Írna valaki konkrét példát, hogy mikor hasznosította a jóslást? (Nem csak ezt a fajtát, bármelyiket.)
    Mondjuk választásnál? De hogy fogalmazza meg a kérdést? Mert nembiztos, hogy amit pillanatnyilag jónak látok, azt tényleg jó. Vagy ha jó, akkor kinek jó?

    Mekkora terjedelmű egyebként a könyv?

    Üdv:
    Gyuri

  3. Biztos, hogy kell ez az embernek?
    Írna valaki konkrét példát, hogy mikor hasznosította a jóslást? (Nem csak ezt a fajtát, bármelyiket.)
    Mondjuk választásnál? De hogy fogalmazza meg a kérdést? Mert nembiztos, hogy amit pillanatnyilag jónak látok, azt tényleg jó. Vagy ha jó, akkor kinek jó?

    Mekkora terjedelmű egyebként a könyv?

    Üdv:
    Gyuri

  4. Miért szögletesek a szimbólumok?
    Miért szögletesek, sarkosak a szimbólumok? Nincs bennük egy árva kerekded vonás sem. Így eléggé nyers, kidolgozatlan hatást kelt. A kidolgozatlanság felületességre vagy utal vagy épp ellenkezőleg a lényeg kiemelésére? Vagy lehet, hogy ha ezeket a jeleket nem sík felületre, hanem ívesre (hengeres, gömb, stb…) viszik fel, akkor már más hatást kelt?

    • A betűk szögletes alakja hasonló a kor más olyan írásaiéhoz,
      A betűk szögletes alakja hasonló a kor más olyan írásaiéhoz, amelyeket fába vagy kőbe véstek.
      A rúnák jellemző vonása, hogy nem tartalmaznak vízszintes vonásokat. Az írást általában vékony fapálcák élébe karcolták. A betűk főrovátkái teljes szélességében függőlegesen keresztezték a botot, a fa rostjaira merőlegesen: a görbületek létrehozása nehézkes, valamint a vízszintes rovások elvesztek volna a rostok közt.

    • szimbólumok általában
      Az az érdekes a számomra, hogy a „jóslással” mindaddig fenntartásaim voltam, amíg nem találkoztam egy olyan megfogalmazással, hogy valójában jósláskor az történik, hogy a tudatalattiból ideomotorosan kerülnek felszínre az információk s verbalizálódnak, interpretálódnak-ez azért fontos megjegyezni, mert az információk ha még helyesek is mindig némi torzulást szenvednek az értelmezés által.

      Bármely szimbólum, -pl. a klasszikus írás betűi is csak szimbólumok, amiknek az értelmezése a tudatalatti segítségével alakul gondolattá-nem tudatosan kell kibetőznöd a sorokat, vagy gondolj az útmenti közlekedési jelzésekre, amik szintén szimbólumok, s reflexszerűen integrálódnak- elsősorban a tudatalattihoz vezető kulcs, s olyan tartalmakhoz van hozzáférése, amik a tudatos elmének nincs.

      A szimbólumoknak is sajátos rezgésük van, a hozzájuk folyton társított, vagy ráasszociált gondolatnak megfelelően „szolgálnak”. Amikor meglátsz egy szimbólumot aktiválódik gyakorlatilag a tudatalattidban a neki megfelelő energiatartomány, s információtartalma.

      Egy csukott könyvet is vehetsz sürített információtömegnek, amihez ennek megfelelő energiaminőség társul, s amikor bemész a könyvesüzletbe sohasem véletlenül veszel magadnak könyvet.

      🙂

  5. Miért szögletesek a szimbólumok?
    Miért szögletesek, sarkosak a szimbólumok? Nincs bennük egy árva kerekded vonás sem. Így eléggé nyers, kidolgozatlan hatást kelt. A kidolgozatlanság felületességre vagy utal vagy épp ellenkezőleg a lényeg kiemelésére? Vagy lehet, hogy ha ezeket a jeleket nem sík felületre, hanem ívesre (hengeres, gömb, stb…) viszik fel, akkor már más hatást kelt?

    • A betűk szögletes alakja hasonló a kor más olyan írásaiéhoz,
      A betűk szögletes alakja hasonló a kor más olyan írásaiéhoz, amelyeket fába vagy kőbe véstek.
      A rúnák jellemző vonása, hogy nem tartalmaznak vízszintes vonásokat. Az írást általában vékony fapálcák élébe karcolták. A betűk főrovátkái teljes szélességében függőlegesen keresztezték a botot, a fa rostjaira merőlegesen: a görbületek létrehozása nehézkes, valamint a vízszintes rovások elvesztek volna a rostok közt.

    • szimbólumok általában
      Az az érdekes a számomra, hogy a „jóslással” mindaddig fenntartásaim voltam, amíg nem találkoztam egy olyan megfogalmazással, hogy valójában jósláskor az történik, hogy a tudatalattiból ideomotorosan kerülnek felszínre az információk s verbalizálódnak, interpretálódnak-ez azért fontos megjegyezni, mert az információk ha még helyesek is mindig némi torzulást szenvednek az értelmezés által.

      Bármely szimbólum, -pl. a klasszikus írás betűi is csak szimbólumok, amiknek az értelmezése a tudatalatti segítségével alakul gondolattá-nem tudatosan kell kibetőznöd a sorokat, vagy gondolj az útmenti közlekedési jelzésekre, amik szintén szimbólumok, s reflexszerűen integrálódnak- elsősorban a tudatalattihoz vezető kulcs, s olyan tartalmakhoz van hozzáférése, amik a tudatos elmének nincs.

      A szimbólumoknak is sajátos rezgésük van, a hozzájuk folyton társított, vagy ráasszociált gondolatnak megfelelően „szolgálnak”. Amikor meglátsz egy szimbólumot aktiválódik gyakorlatilag a tudatalattidban a neki megfelelő energiatartomány, s információtartalma.

      Egy csukott könyvet is vehetsz sürített információtömegnek, amihez ennek megfelelő energiaminőség társul, s amikor bemész a könyvesüzletbe sohasem véletlenül veszel magadnak könyvet.

      🙂

Szólj hozzá!