Archívum: Blogbejegyzés

„A hosszú távú időjárás előrejelzéseiről ismert nyíregyházi mérnökembert, Dávid Mihályt kérdeztük arról, hogy meddig tart még az esős időjárás és tartanunk kell-e további áradásoktól. Dávid úr ekkor keserűen jegyezte meg: Én a mostanit is előre megmondtam, de nem vesznek komolyan!

Ma még nem csináltam semmit. Egyik sarokból a másikba ülök.
A telefon a közelembe, nehogy ne halljam meg, ha hívnak, és közben jár az agyam.
Az ismerősök, barátok bajban vannak, de hívni nem merem őket, nincs idejük telefonálgatni.
Ismételgetem kollégáim szavait
-2010 júniusában beindulnak a tisztulási folyamatok, több ciklusban zajlik majd le hosszú évek alatt-(4-5 )
-A Teremtő az égre írta nekünk, de nem a félelem, és a sötétség jelei vannak ott, hanem feladatok, szeretet, felemelkedés.

A férjemet figyelem mostanában. 8 éve vagyunk együtt Soma mamagésa fogalmaival élve szerintem mindketten alvó gyermekemberek voltunk, amikor összejöttünk. Utólag értékelve a dolgot, nem tudom, hogy Ő-e a nagy szerelem, akkor, amikor megismerkedtünk annak éreztem.
Most úgy érzem, kicsit látszat harmóniában élünk, bevallom sok dologban elégedetlen

Útkeresésem tart már egy ideje (3-4 éve) és a napokban azon „agyaltam”, hogy valóban szabad-e az oly sokat emlegetett „szabad akarat”? Nyilván tudatosodásom még nem kellő mértéke miatt nekem ellentmondásos ez az egész. Ezt úgy értem, hogy Isten/Univerzum/Felsőbb hatalom elfogadja a saját (egós) döntéseinket mindenben, de ha mégsem a kijelölt, vagy az előre saját magunk által lélekállapotban megjelölt utunkon haladunk,

Hogy ki is Andrea?

Volt egyszer egy Andrea nevezetű barátom, ő 35÷40 fele járt, volt két gyereke, én meg még csak alig múltam el 20, többek között ezért csak barát volt. Valami hasonló ezós fórumon ismertem meg, jó fej volt, sokat lehetett beszélgetni vele. Neki is voltak problémái, ahogy nekem is. Nagyon rá volt kattanva az ilyen ezós dolgokra, reikit tanult sokat, meg tarottból jósolt, meg ilyesmik.

Egy nagyon fontos tárgyalás előtt nem is olyan régen a bíróság folyosóján tört le a cipőm sarka. Miután kb. 10 centi volt a különbség a két lábam hossza között, levetettem kényszerűségből a másikat is és a kezemben a cipőkkel odaálltam a bíró elé.
Egyszerűen nem volt más választásom és miután ezt leszögeztem magamban, teljes nyugalommal vártam a kérdéseket.

A ki vagyok én? kérdésen gondolkodom, mármint hogy hogyan kell fejtegetni magunkról azt hogy ki nem vagyunk és mire juthatunk.. El kell távolítanunk a saját magunkról alkotott képünkről a szerepeinket, játszmáinkat úgy tűnik.. mert ha például valaki megismer minket valamilyennek egy időn keresztül, aztán egyszer csak látja egy másik arcodat is, máshogyan való viselkedésedet.. Olyankor az illető ezt mondja: „ki se néztem volna belőled!” vagy pedig hogy „nem ismerek rád!”.

Egyre jobban elegem van az agyalásomból. Egyre több emberrel elfogadás gyakorlatot végeztem, gondoltam hú de jó fej vagyok, haladok az utamon. Csak azt vettem észre, hogy amikor egy emberrel megteszem, helyébe kettő lépett be. Na mondom, gyorsítsuk a folyamatot (türelem, mi?). Akár életeken át is elszórakozhatom így, na nem ezt akarom.
Sőt a vége az lett, egy ember már újabb dolgot mutatott, hiába csináltam ez elfogadást? Vagy kifogytak az Égiek az "ember-raktárakból"?

Miért esik megint az eső?
Hol van a vége?
Lesz e újabb árvíz?
Mit jelent ez számodra?

Vállalom a vállalhatatlant. Áldozattá teszem magam értetek, hogy tudásotokkal élhessetek.

http://imagerz.com/QEMSDUtvAwJXBVNIRAVR

Személyes horoszkópom. Számomra érthetetlen vonal halmaz, a leghalványabb fogalmam sincs, hogy mi micsoda, hogy mi mit jelent?
Valójában a vád amely folyamatosan ér, hogy tudniillik zárkózott vagyok, megcáfoltassék ezúton.