Archívum: Blogbejegyzés

Az elménk békéjét fenyegető egyik legnagyobb veszély a harag csapása. Munka közben gyakran támad bennünk indulat a főnökünkkel, a munkatársainkkal vagy a beosztottainkkal szemben. Aligha akad olyan nap, amikor a munkahelyünkön valaki vagy valami ne billentene ki a lelki nyugalmunkból. Azt tapasztaljuk, hogy az otthonunk is az indulatos kölcsönhatások melegágya. Az egyik családtag nem fizette be időben a

Régóta foglalkoztat a gondolat, vajon miért imitálja néhány nő az orgazmust? Életem során megtapasztaltam néhányszor a színlelést.
Akadtak, aki szinte tökélyre fejlesztették a látszatot, de náluk általában a mindig pont ugyanolyan hang- és mozdulatsorok tették hiteltelenné a történetet.
Érdekelne fiúk, tapasztaltatok-e már hasonlókat, és ha észreveszitek, sért, bánt-e benneteket vagy derültök rajta?
És Ti lányok, hazudtatok-e már orgazmust, s ha igen, akkor miért?

„A pokolban is lehet boldog az ember, ha együtt lehet azzal, akit szeret.” (Wass Albert)
Ez szerintem nagyon igaz. Persze a boldogság belőlünk fakad, azáltal, hogy szerethetünk. Olyan egyszerű ez, mégis hajlamosak vagyunk néha azt gondolni, a boldogságot elérni nem könnyű.

Tegnap délután vasalás közben ment a tévében egy műsor. Kórházas film volt. Később rájöttem, hogy a sokat emlegetett Grace Klinika , amit én akkor láttam először. 

Érdekes sztori volt az egyik, amit este elmeséltem a páromnak , amire azt mondta, hogy ezt jó lenne megírni az oldalon! Én szófogadó vagyok, így most pötyögök nektek!:-)

Sziasztok!
Nemrégiben volt szó a horoszkópokról, ami elgondolkoztatott. Én ugyan nem értek az ilyesmihez, de eljátszottam a gondolattal, hogy meg kéne csináltatnom a saját horoszkópomat.

De vajon akarom én tudni mi szerepel benne? Mi van, ha csupa szörnyűség? Vagy egyszerűen teljesen más, mint amilyennek képzelem az életemet? Melyik a kisebbik rossz: a békés nem-tudás, vagy tudni, amitől tartok? Talán csak az ego játéka ez.

De egyáltalán miért félünk a tudástól?

Már vagy egy hete azon gondolkoztam, hogy leírjam-e ide is azt, amit a blogomba. Kétségeim voltak, például azért, mert ezen az oldalon az emberek inkább a problémájukra keresnek segítséget.

És magam is megtapasztaltam, amit egyik kedvenc költőm (Fodor Ákos) így fejez ki:

AXIÓMA
a szeretetnek
táplálék a nevetés;
a vágynak: méreg

Aztán két dolog segített a döntésben. Az egyik, „buddhanita” blogjának (világfájdalom) hozzászólásában egyik mondatrész: „…Anyámat is ellöktem magamtól,……. ”

A megvilágosodott embernek van hobbija? Vagy „nincs szüksége” ilyen élményekre?

Milyen hobbit választunk? Mi alapján választunk hobbit? Elvárás? Belső kényszer? Szülői programozás? Ego befolyása, hogy milyen menő lenne?

Mit szimbolizál a hobbi? Mit tudhatunk meg valakiről, ha ismerjük milyen hobija van?

Pl.: Miért jó horgászni? Miért jó olvasni?
Mi a helyzet az „adrenalin-pumpa” sportokkal?

Miért vágyunk arra, hogy repüljünk?

Miért szeretne valaki búvárkodni?

Hogy lehet hobbi az olvasás?

Hogyan érjük el az ellazulást

Úgy gondoltam, talán vagyunk néhányan, akiknek jól jönne néhány tanács, érthető, jól kifejtett az ellazulással kapcsolatban.
Előkészitő stilusban a MEDITÁCIÓK-hoz.
Kérlek, irjatok, kinél hogyan működött-működik.

,,A csillagok most ezerszeres erőket sugároznak: a megújulás és a változás lehetőségét hozzák nekünk. A Jupiterrel együtt álló Uránusz, a Szaturnusszal és az őt támogató Vénusszal és Marssal együtt nagy feszültséget keltenek. A régi és az új harcát, a megújulás és a megőrzés dichotómiáját mutatja az égi állás, melyet középen állva, erősen köt a mindkettőt nehéz fényszöggel érintő, a mély tudat erőit szimbolizáló Plútó.

A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kisemberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra.

A lehetetlen nem tény.
A lehetetlen vélemény.
A lehetetlen nem kinyilvánítás.
A lehetetlen kihívás.
A lehetetlen lehetőség.
A lehetetlen múló pillanat.

A lehetetlen nem létezik.

/Ismeretlen/