Archívum: Blogbejegyzés

„Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába.”

Karinthy Frigyes

Bevásárlás….egy tűzhelytisztítóra is szükségem van. Na, ezt nagyon riktán veszek. Tudtam, hogy valahol a vegyi árunál kell lennie, na de hol? Oda-vissza körbejártam a polcokat a kedvenc hipermarketembe. Sehol….na jó, hagyom kicsit ülepedni a dolgot…

Van két barátunk is, akik nagyon keresik a boldog párkapcsolatot, mégis hónapról-hónapra ugyanolyan kapcsolatokat vonzanak be:
Az egyikükbe egy pillanat alatt beleszeretnek a pasik, az elején minden jól megy, már közös nyaralást és összeköltözést is terveznek, aztán a nyaralás előtti héten egyszer csak eltűnik a pasi, onnantól semmi hír róla, hogy mi történt vele.
A másik barátunknál viszont csak félig jönnek össze a dolgok, ugyanis az elején a partnerek nem vállalják fel teljesen a kapcsolatot és mire pár hónap múlva rájönnek, hogy megtalálták életük szerelmét, addigra a barátunk már kiszeret belőlük.

Mindketten már a sokadik ilyen párkapcsolati történetet élik meg, ilyenkor csak egy okra gyanakodhatunk: valamilyen tudatalatti párkapcsolati minta működik a háttérben!

Egy bemutató alkalmával ismerkedtünk meg. Akkor egy szakmai problémáját illetve pontosabban dilemmáját oldottam.
Aztán felhívott: jöhetnek-e párjával? Válaszom igen volt.

Amikor elkezdtünk dolgozni, elsősorban szakmai problémák kerültek először előtérbe. Később ezekről is szívesen írok. Mert a megoldódásaik tanulsággal szolgálnak.

Most azt a történetet idézem ide, ami egy szabadság-utazás témája köré csoportosult.

Különös tudatállapotok

A hétköznapok gondolatainak fogságában

Hétköznapi tudatállapotban az érzelmek színes örvényében élünk: örülünk s ekkor a madarak is szebben dalolnak, majd pillanatok alatt dühössé válunk és utáljuk az életet; szerelmesek vagyunk vagy gyűlölünk; befogadóak vagyunk vagy éppenséggel beszűkülten félünk..

Több, mint két évtizede meditálok. Mi is a meditáció? * Hogyan kell (sikeresen) meditálni? * Dolgok, amelyekkel nem találkozol a meditációs irodalomban.

Egy délelőtti teázós műsorban arról kérdeznek három celeb csajt, hogy milyen számukra a tökéletes férfi. Persze ilyenkor mindenki a belső értékekről áradozik, pufogtatják is a közhelyeket: legyen intelligens, humoros, őszinte, gáláns, férfias kisugárzású, bla-bla-bla.
Miközben mosolygok rajtuk, felmerül bennem egy másik kérdés: A pasikat miért nem kérdezik arról, hogy milyen számukra az Igazi Nő?

Sziasztok!

Eddig mindig a múltban éltem és a jövővel foglalkoztam, egyszerűen nem tudtam a mostban a pillanatnak élni.
Nem ment. El határoztam hogy az új évtől ezt fogom gyakorolni.
Elég nehéz,strapás dolog. Csak nekem? Vagy nektek is?
Amikor még van nescafém de már azzal foglalkozom hogy venni kéne,gyorsan el hessegetem a gondolatot,
és amikor megint a holnapra gondolok megint vissza terelem magamat a mába,és ez így megy nálam egész nap.
De napról napra jobban megy.
És jó a mostban élni.
Jó a pillanatot meg élni.
Olyan teljesség érzése.

Épp a kis fenyőfánkról szedem le a díszeket és természetesen rád gondolok. Az együtt töltött időre és a fényképekre, amelyeket magunkról készítettünk. Szép…szeretem ezt az érzést, hogy együtt vagyunk, összetartozunk. Szeretlek Téged.

Smiley…..
Reggel dolgozni mentem, autóval…néha egy-két lámpás kereszteződésnél elbizonytalanodom…gyorsítsak vagy lassítsak…. Természetesen a legtöbb esetben gyorsítok. Most viszont lassítottam és arra gondoltam, hogy miért az a célom, hogy még elérjem a zöldet. Miért? Természetesen azért, mert sietek a munkába. Ha elérem a zöldet, akkor nyerhetek pár percet, talán….Ez mondjuk máskor is igaz rám, általában az a célom, hogy még átérjek…de miért? Az elmém…erre vagyok beállva…át kell érnem…gondolhatnám azt is, hogy az a legjobb, ha megállok. Most megálltam. Arra gondoltam, no nézzük…ha már itt állok, nézzük mi van körülöttem. Megfigyelem jobban a környezetemet, a részleteket. Mi az amit észreveszek, mi az, ami vonzza a tekintetemet…na és persze, vajon miért….mit üzen nekem?