Archívum: Blogbejegyzés

Ítéletidő, havazás, hóvihar, katasztrófahelyzet. Ez jellemezte a hosszú hétvégét Magyarországon. Rengetegen az utakon ragadtak, áram nélkül maradtak, fáztak, éheztek, féltek.
Joggal merül fel ilyenkor a kérdés, vajon milyen égi jel, figyelmeztetés vagy tanítás van ezek mögött? Valamit akar üzenni nekünk az Univerzum? Vagy csak egyszerűen most ilyen volt az időjárás?

A kérdések hiteles megválaszolásában sokat segít nekünk, ha eltávolodunk egy kicsit a ránk ragadt, -rakódott ezoterikus hitrendszerektől és józanul, tisztán önismereti szempontból vizsgáljuk meg az ügyet:

Mi generálhatja bennünk a szünni nem akaró várakozás érzését?
Mert ha megfigyeljük ez az érzés annyira emberi mint pl a gondolkodás hogy önkéntelen és nehéz kontrolálni.
Gondolkodunk,félünk,szeretünk,és várakozunk…ha nem csípjük el akkor szünet nélkül éljük meg ezek széles skáláját és végleteit akár.

Persze találunk jó okokat a várakozásos érzelmünkre,és milyen jó kis indokokat!Mint a félelmeinkre is ugyebár… 🙂

Hajnalban kaptam az sms a tesómtól….azt álmodta, a nagymamánk meghalt…valaki hozta neki a hírt, ordított álmában, hogy még nem adott neki puszit….úgyhogy most sír, és hétvégén mennek haza, meglátogatni…
Így van ez köztünk, néha nekem vannak élményekben gazdag éjszakáim, néha neki…ilyenkor egy-két sms váltás közöttünk…..és olyan, jó, hogy van Ő….aki még hajnalban is ott van velem, ha szükségem van rá…

Pénteken egy thai étteremben ebédeltünk…..
Tetszett az étterem berendezése, a szobrok, a képek…szeretem a „keleti” stílust…..

Megkérdeztem Szerelmesem, tetszik-e neki ez a stílus, tetszenek e neki a szobrok, képek, amelyeket itt lát….Azt mondta, igen…de az otthonában nem tudná elképzelni…már túl „karakteres”….

ühüm-ühüm…én viszont igen….én eltudom képzelni az otthonomat, az otthonunkat egy kicsit keleties hangulatban….

„Ha a férfi és a nő egymás társai az életben,és kiegészítik egymást, csak akkor vezetik jól a háztartásukat, ha megosztják a munkát.Egy bölcs anya minden idejét lefoglalja a gyermekei iránti gondoskodás.De ahol mind a férjnek, mind a feleségnek dolgoznia kell a puszta létfenntartásért, ott a nemzet szükségszerűen elkorcsosul.Mintha egy csődbement a tőkéjét élné fel”

Gandhi

Attól tökéletes a párkapcsolat, ha folyton szerelmesek vagyunk?
Sokan élnek abban a hitben, hogy egy párkapcsolat akkor jó, ha folyamatosan szerelmesek vagyunk. Nos, Ők valószínűleg vagy nem élnek párkapcsolatban, vagy boldogtalanok a jelenlegi párkapcsolatukban is.

A szerelmet sokszor csak a kivetített vágyaink keltik bennünk. Csak addig vagyunk szerelmesek, amíg meg nem ismerjük, milyen valójában a másik. Minél jobban megismerjük Őt, annál több dolgában csalódunk, míg végül ott áll előttünk illúzióinktól megfosztva, és ebbe már nem tudunk szerelmesek lenni többé.
Magunknak keltjük a szerelmet, magunkat is csapjuk be vele.

Persze létezik az ideális eset, amikor a másik pont olyan, mint amire vágyunk. Ilyenkor a szerelmünk igaz, nem az önbecsapósdi játszma része, azonban ettől még nem biztos, hogy jól fog működni a kapcsolat, hogy tudunk együtt élni békében, harmoniában és szeretetben.

A jó párkapcsolathoz, amely sok örömöt és boldogságot ad, nem kell feltétlenül a szerelem!

Mindegyik életterületünk belőlünk tükröz egy részt. A családunk és barátaink az Önmagunkkal való kapcsolatot mutatja, a párkapcsolataink és flörtjeink a bennünk élő férfi és nő kapcsolatát, míg az anyagiak és a pénz világa, az anyagi tudatosságunkat tükrözik vissza.

Néhány kérdés, amelyekkel elindulhatsz az anyagi tudatosság útján:

• Tudod-e mi a pénz, mi célt szolgál ebben a világban?
• Milyen a kapcsolatod a pénzzel? Milyen gondolataid és érzelmeid vannak felé?
• Mennyi elfojtott indulat, fájdalom és szenvedés kapcsolódik benned a pénzhez?
• Milyen mintát hozol gyermekkorból, szüleidtől vagy akár előző életeidből a pénzzel kapcsolatban?
• Ismered a pénzkezelés, beosztás és költekezés arany-szabályait? Éled is ezeket?
• Hogyan szolgálja a pénz a spirituális fejlődésedet?
• Milyen önismereti és lelki tanítások húzódnak meg a pénz mögött számodra?

Ezekre a kérdésekre nem csak a felszínen kell kielégítő választ adnod, hanem meditációban is meg kell találnod a mély belső igazságot. Így tudod megismerni az anyagot, megismerni a pénzt, megismerni saját magad anyagi világhoz való kapcsolatát.

…és ez még csak a kezdet!

A én kis elmémben a család azt jelenti, hogy van apa-anya és a gyerekek….és aztán nagyszülők….szóval vér szerinti kapcsolat….

Azt gondoltam egyszer én is megtalálom a párom, azt az egyet, Őt……és egyszer majd család leszünk….

Erre mit ad Isten? Beleszeretek egy elvált, kétgyermekes apukába….. Én, aki eldöntöttem, hogy az én párom olyan, mint én, független….várta az igazit, engem…és boldogan élünk míg a halál elválaszt. Az élet ezt másképp írta…..

Változás előtt áll az életem…..

Már most tudom, hogy a következő 1 évben változni fog az életem….munka, magánélet…Természetesen elméletben én is tudom, hogy csak a változás állandó…és abban is hiszek, hogy minden változás értem történik…..mégis, amikor szembe találom magam a változással, akkor miért olyan nehéz?

Talán csak azért nehéz, mert még ismeretlen számomra a jövő?

1848 március 16-án Petőfi Sándor leül a Pilvax kávéházban egy asztalhoz. A pincér odamegy hozzá és megkérdezi:
– Petőfi úr! Hozhatom a szokásos Unicumot?
– Isten ments! Nézze meg tegnap is mi lett belőle!

Mire tanít minket Petőfi?

Arra, hogy ha már ismerjük a gyenge pontunkat, akkor igyekezzünk elkerülni azt. Ne lépjünk bele kétszer ugyanabba a gödörbe, ne fussunk bele újra meg újra ugyanabba a játszmába, ne hagyjuk becsapni magunkat ugyanazon módon.