Archívum: Blogbejegyzés

Kacsapár….
Testvérem majd 5 éves kislányával piaci bevásárlás után kisétáltam a közeli patakpartra. Alig 1 méter széles, beton-mederben csordogáló kispatak a városban. A patakparton szoktam futni, gondoltam megmutatom neki. Néztük a kis patakot, ahogy csordogál. Megkérdezte: itt vannak kacsák? Kacsák? -kérdeztem vissza. Itt nincsenek kacsák, ez egy nagyon kicsi patak, a kacsák a tavakat szeretik. Itt biztosan nincsenek kacsák – válaszoltam. Meg tél is van, ugyebár….szóval itt tutira nincsenek kacsák – gondoltam magamban. Alig hogy, ezt megbeszéltük, kicsit távolabb tőlünk, mintha egy madárpár szállt volna le a patak vizére.

Ismét túléltünk egy Világvégét, hatalmas bulit csaptunk Szilveszterkor, eljött az ideje, hogy újra magunkra figyeljünk és megvizsgáljuk, milyen változást hozott a Dimenzióváltás?!

Az én belső munkám egyértelműen a spiritualitás felé fordult, most nagyon érdekel a jóga, a spirituális tudatállapotok előidézése, a kundalini erő és a megszabadulás.
A napokban a Spirituális elvonuláson például arról beszélgettünk, hogy mit jelent számunkra a spiritualitás? Ahányan voltunk, annyi félét jelentett, alig találtunk benne közös nevezőt.

Hálás vagyok ha visszanézek, ha visszagondolok azokra a körülményekre ami pontosan egy éve még a valóságomnak tudtam,és az akkori reményeim és vágyaim szerények ahhoz képest ami most van ha körülnézek.
Hálás vagyok önmagamnak hogy mertem hallgatni a belsö vezetöre és hálás vagyok mindazoknak az eröknek amik bölcsebbek mint én primitív ember és jobban tudja mi nekem a legjobb,és megértetni próbálja az én szintemen a spirituális igazságokat amit ha nem félek átülteni a gyakorlatba akkor a csodák természetesen történnek az életemben.

Ha körbenézünk a világban, a spirituális életben éppen annyi útvesztőt találunk, mint az élet bármely más területén. Tényleg elhisszük, hogy ha valaki már öt éve meditál, vagy tíz éve jógázik, akkor ő már emelkedettebb, mint a többiek? Jó esetben egy kicsit tudatosabb a problémáira – egy kicsit.

Az egymilliárdos lottó nyeremény kapcsán egy régi kérdés jutott eszembe tegnap: Vajon mi lenne, ha az emberek egyenlően osztanák el a megtermelt javakat?
Milyen változást hozna ez az afrikai szegények életébe, vagy az amerikai gazdagabb rétegnek?
Mit kezdenének a többlet pénzzel a szegények?
Hogyan dolgoznák fel a forrás csökkenést azok, akik már hozzászoktak a kényelemhez, biztonsághoz?

Vajon mennyit keresnénk mi magyarok? Többet vagy kevesebbet az átlagnál?
Kezdjük is egy kis számolással:

/ Nem sok közgazdasági ismeretem van, így lehet, hogy nagyon mellé számoltam. /

Akarsz-e a Dimenzióváltás segítője lenni?

Mindenki a dimenzióváltást várja, hátha attól jobb világ lesz… De ha már a csapból is ez jön, és nem lehet elzárni, akkor valahogyan viszonyulni kell hozzá, nem de? Megengedtem én is magamnak – dimenziót váltok, itt ebben az írásban! 🙂 Ha van türelmed, olvasd végig és szólj hozzá!

Szerinted mi történhet dec.21-én vagy utána? (Abba ne menjünk most bele, hogy miért pont akkor… ) Van elképzelésed róla, hogy milyen lesz a „nagy megváltás”?

Közeleg a Karácsony és ez bizony eszembe juttatja az évtizedek alatt belém kódolt programot: Menjél, vegyél ajándékot!
Persze azóta a tudatosabbja már átírta ezt arra, hogy nem kell feltétlenül venni, hiszen még szebb, ha saját kezűleg csinálod meg, de asszem ezzel még nem láttunk a probléma mélyére.
Miért nevezem problémának az ajándékozást?

No nem azért, mert nekem leggyakrabban probléma, hogy kitaláljam minek örülne a másik. (Erre megoldásként pár éve már meghirdettem az: Ajándékozd meg Magadat! – programot)
Inkább azért, mert ez megint egy öntudatlan program, amit évről-évre ismétlünk, mint a robotok, és közben azzal palástoljuk tudatlanságunkat, hogy a szeretet szép kifejeződése az ajándékozás.

Elsősorban arra kell fókuszálnunk a figyelmünket, hogy megtanuljuk az életünkben felmerülő kihívásokat szimbolikusan értelmezni. A szimbolikus látásmódot úgy tudjuk elsajátítani, hogy tudatos figyelmünket önmagunkra irányítjuk. Próbáljuk meglelni az értelmüket. Gondoljuk végig, és próbáljuk megérezni, miként kapcsolódnak egészségünkhöz. Minden áldott nap figyeljünk az elénk kerülő kihívásokra, és kísérjük figyelemmel, elménk és szellemünk miként felel rájuk.

Mostanában egyre több tapasztalt önmegvalósítótól kapom azt a kérdést, hogy halad Ő egyáltalán valamit az útján? Nem feleslegesen gyakorol ennyit?
Elbizonytalanodásuknak rendre az az oka, hogy ugyan évek óta dolgoznak a legnagyobb problémájuk megoldásán, de az még mindig nincs megoldva, nem működik úgy, ahogyan szeretnék. Például még mindig nincs csodás párkapcsolatuk, még nem állt be az anyagi bőség, vagy nem világosodtak meg, pedig annyit foglalkoztak Önmagukkal!
Vizsgáljuk most meg ezt a kérdést részletesebben:

Mostanában nagyon sokat álmodok… És ennek kapcsán felmerült bennem rengeteg kérdés az álmokról és álmodásról.

Egyáltalán mi az álom??

Azt tapasztaltam már, hogy ez a világ nem a valóság, ez illúzió, és „máshol” is történnek dolgok velünk. Vagy „máshol” dőlnek el igazán a dolgok? De akkor ebben a történetben hol van az álom? Az micsoda? Ha ez az életünk nem a tiszta valóság, hanem van egy „fentebbi létünk”, akkor az álom ide hogyan kapcsolódik be?
Azon túl, hogy minden álom szimbolizál, jelent valamit, mégis mi a szerepe?