Egyik este rájöttem, hogy álmodom. Csak úgy, egyszerűen. Volt már ilyen. De akkor gyakoroltam rá, most csak úgy rájöttem.

Valami furcsaság volt, valakivel labdát dobáltunk egymáshoz, és amikor nekem dobták, mindig ketté vált a labda. Álmomban mondtam, hogy ilyen nincs. És akkor beugrott: ez nem más, mint egy álom. Gyorsan elkezdtem kipróbálni, amit az életben nem tudok. Pl: kézen álltam, átmentem a falon. Más nem nagyon jutott akkor eszembe. Vajon, mit próbálhatnék még ki? ;)

Mellesleg, ha álmunkban rájöhetünk, hogy álmodunk és kipróbálhatunk bármit, vajon belehelyezkedhetünk-e olyan szituációkba, amiket nem tudunk eldönteni? Kipróbálhatjuk-e mind a két lehetséges utat, hogy aztán megtapasztaljuk, melyik a jó döntés? És ha igen, akkor helyes képet kapnánk-e a valóságról?

Saját magunk irányítjuk az álmunkat, az tény, de ha a válasz ott van bennünk, talán megtalálhatjuk. Vagy nem? Vagy egyszerűen csak nincs válasz, talán azért nincs, mert a kérdés sem helyes. Talán nem a helyes választ kéne megtalálni, hanem feltenni a helyes kérdést.

Mellesleg még mielőtt rájöttem volna erre a fontos információra: álmomban Bécsben jártam (még sosem voltam Bécsben), az óvárosban sétálgattunk, élvezetes volt. Talán álmunkban utazhatunk is?

Érdekes ez az álom dolog. A témában az Eredet című filmet ajánlom mindenkinek.
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=K3wBz0UVpCU