6 éves korom óta vannak fura dermedéseim, amikkel nem tudok mit kezdeni. Mit értek dermedés alatt? Esténként, minden ok nélkül ledermedek és az alvás és ébrenlét közötti állapotba kerülök. Testem elnehezül, a légzésem nehézkessé válik, mintha köveket pakoltak volna rám. Mindennek tudatában vagyok, érzékelem a körülöttem lévő tárgyakat, embereket, de mozogni és pislogni nem tudok. Hát, rohadt egy érzés, ezt senkinek sem kívánom!
Innen csak pár lehetőségem van.
Vagy hagyom, hogy elnyeljen az érzés és szépen visszazuhanok álmaimba. Ez a legnehezebb.
Vagy próbálok felébredni és görcsösen feszítem testem, hogy valahogy felébredjek ebből a csapdából. Ez a legeslegnehezebb, van hogy 10 percig csak nyöszörgök meg feszülök, hogy végre kikecmeregjek ebből az állapotból.
Azt olvastam hogy minél jobban küzdök ellene annál rosszabb. Tényleg így van, mert amikor valahogy eltűröm a nehézségeket, akkor kikerülök az álmaimba úgy, hogy tudom, hogy álmodok. Ez nagyszerű érzés, de ennél is nagyobb élményben volt részem egyszer, amikor hagytam a szorítást, és nem álltam ellen.
Valami történt. Nem vagyok bolond, de ehhez a szavak kevesek. Valami hatalmas, színes valami jelent meg előttem ami tekergett és ellepett, de a legdurvább az volt, amit éreztem közben. Olyan volt ez az érzés mint az adrenalin és a boldogság keveréke együttesen, és még annál is jobb.
Hát tudnék egy oldalt írni erről, de most inkább rátok vagyok kíváncsi. Hasonló élmény, vagy valaki, aki tud erről valami okosat?
Boszi vagy???? Vagy varázsló???
Hasonló élményem nekem is volt gyerekként. Hagytam magam „áthúzni” már akkor, kíváncsi voltam. Azóta mondhatnám azt is, hogy megálmodok, megérzek dolgokat. Az elején rémisztő volt, de nagyon sok a jó oldala is. Szerintem megpróbálhatnád az átcsúszást a „színes” oldalra, akkor talán hamarabb vége lenne a rossz érzésnek, és megtudnád miért is történik mindez veled, mi a célja ennek a képességnek. (Legalábbis én ennek nevezném.) Elképzelhető, hogy azért rossz, mert ellenállsz. Ha jó volt a másik oldal, egy próbát megér, talán kezelni is megtanítana és nem rém élménynek élnéd meg a jövőben ha rád tör. Ez csak egy ötlet, mindenkinél más az ok, amiért hasonló lehetőséget kap. De légy erős, ne azt érezzék, hogy félsz!
Laikus
Helo,
Én egy 20 éves „srác” vagyok. Mostanra már leküzdöttem ezt a dolgot, mármint ezt a paralízises vmit… Bocsi nem gúnyolodni akarok, mert velem is megtörtént. Egy darabig hülyén éreztem magam, mert tudtam, hogy ezeket nem álmodom. Félelmetes volt, így utólag belegondolva a tehetetlenségtől féltem, meg az „alien” filmek voltak rám olyan hatással h nem mertem elengedni magam. Amior ezek történtek csak 12-13 éves voltam. Nagyon gyakran történt velem ilyen. Nemtudtam mi ez. Esténként mikor ez történt, utána én irányítottam az álmaimat. Vicces és jó dolog volt, de akkor is féltem tőle h mi ez. Nappal meg elég sokszor „Dejavu” érzésem volt, mikor elötte való éjszaka szenvedtem ettől. Nemtudtam mire vélni. Mostanra szerencsére már vége ezeknek a rémes éjszakáknak, de mély nyomot hagyott bennem. Egyik barátom „tudatosan” aakrt álmodni… Én meg kérdeztem tőle h mi az. Mondta, hogy ő irányítja az álmait, én mondtam neki h nekem szokott sikerülni. Ez az egy jó maradt meg ebből a szörnyűségből, na meg az, ha álmomban eszembe jut (mintha napközben lennék) hogy valamit elfelejtettem, akkor fel tudom magam kellteni. Egyszerűen felkelek, vagy megálmodom, h felébreszt valaki, ezért mindig a vekker elöt kelek 1-2 percel…
Az éjszakai magatehetetlen felébredésre vissztérve meg csak annyit, hogy nagyon megkönnyebbültem h olvastam az előző kommenteket, mert azthittem h kezdek becsavarodni, apukám aztmondta h csak álmodom… De én tudtam h nem….
Sokat segítettek, köszönöm:)
hahoooooooo
itt mindenki csak arrol olvasott .a meredtsegrol?tovabb nem olvasott senki?hahoooooooooo haloooooo.olyan mint a cd csak az elso szamot halgatta meg .mindenki.es a gyonyoro erzesrol senki de senki nem ir gyonyoru erzesrol is tudnak oldalakat irni .itt ideztem a bekuldot.
ami a minden nap megélt, hosszantartó örömödet illeti, a keleti
ami a minden nap megélt, hosszantartó örömödet illeti, a keleti bölcselet ez ügyben (mármint ha jobb volt mint a szex) a kundalin felemelését emlegeti. Ami jöhet spontán is (egy bizonyos karmikus út bejárása után), de gyakorlatokkal is előidézhető.
itt találsz (középtájon) róla leírást:
http://www.napfenyes.hu/szellemi_tanitasok/a_szivcsakra_felelesztese.html
valamint
http://tarrdaniel.freeweb.hu/documents/Yoga-Yogacara/jogarendszer.htm
A gyakorlattal történő felélesztése veszélyes is lehet, és összetett feladat, mivel csak az összes csakra optimális működése esetén érhető el az érzés. Ha rosszul sül el, állítólag olyan mintha kést vágtak volna a testedbe éles szúró, erőteljes fájdalommal jár (ammenyire örömteli, úgy annyira gyötrő is lehet).
A keleti férfiak, (már amennyiben még igényelték a szexet), spermájuk visszatartása mellett, így okoztak maguknak (és párjuknak) örömet. Ehez persze a nőnek is jártasnak kell lennie a gyakorlatban. Összefonódva megrázóbb és könnyebb a gyakorlat.
Sziasztok!..1en egy 14 eves lany vagyok..es nekem szoktak ilyen
Sziasztok!..1en egy 14 eves lany vagyok..es nekem szoktak ilyen furcsa erzeseim lenni es…almok…amik..valahogy..mintha egy kis reszletet megalmodnek elore..:| de fogalmam sincs h miert vannak ezek az erzesek…es..almok…Miert???
Igen, ez velem is előfordult viszonylag sokszor fiatalabb
Igen, ez velem is előfordult viszonylag sokszor fiatalabb koromban. Már régóta nem történt meg velem. A legdurvább hogy „megálmodtam” és nem törődtem vele mert gondoltam csak az infók kavarodtak meg a fejemben. De amikor ott vagy valahol és pont ott állsz ahol az álmodban és ugyan azt is látod és az mondod hééé ezt már láttam!!! Bárcsak többször előfordulni mint rég
Sziasztok!..1en egy 14 eves lany vagyok..es nekem szoktak ilyen
Sziasztok!..1en egy 14 eves lany vagyok..es nekem szoktak ilyen furcsa erzeseim lenni es…almok…amik..valahogy..mintha egy kis reszletet megalmodnek elore..:| de fogalmam sincs h miert vannak ezek az erzesek…es..almok…Miert???
Igen, ez velem is előfordult viszonylag sokszor fiatalabb
Igen, ez velem is előfordult viszonylag sokszor fiatalabb koromban. Már régóta nem történt meg velem. A legdurvább hogy „megálmodtam” és nem törődtem vele mert gondoltam csak az infók kavarodtak meg a fejemben. De amikor ott vagy valahol és pont ott állsz ahol az álmodban és ugyan azt is látod és az mondod hééé ezt már láttam!!! Bárcsak többször előfordulni mint rég
Mihez hasonlít leginkább ez a dermedt állapot?
Nekem még akkoriban volt kétszer ilyen élményem, amikor tanultam meditálni. Akkor nem tudtam kezelni, hasonló módon halálra rémültem, de mára asszem már tudnám engedni, befogadni.
Azon elgondolkodhatnál, hogy ez a dermedt állapot mihez hasonlít leginkább és mi az, ami a legfélelmetesebb számodra?!
Amit válaszként kapsz, azon lehetne dolgozni, tudatosan megismerni és elfogadni!
Olyanra gondolok, mint: mozdulatlanság, az irányítás képtelensége, tehetetlenség, kiszolgáltatottság, üresség, halál,… melyik frusztrál ilyenkor a leginkább?
hát köszönöm a hozzászólásokat. Megpróbálok mindent amit
hát köszönöm a hozzászólásokat. Megpróbálok mindent amit javasoltatok. De az biztos h a félelmeink életünk gátjai ,én esetemben is. Varázsló hmmm az nem lenne rossz 🙂
olvass utána az alvásparalízisnek 🙂 aztán ha már nem félsz
olvass utána az alvásparalízisnek 🙂 aztán ha már nem félsz tőle, megtanulhatod kezelni, testkilépés stb… a lehetőségek mondhatni végtelenek 🙂
alvásparalízis – félelem = tudatos álom
Fenusnak igaza lehet, beleástam magam a témába azóta és rájöttem pár összefüggésre.
Először is néhány hete én is megtapasztaltam ennek egy kezdetibb formáját. Nem tulajdonítottam neki jelentőséget, persze kicsit ijesztő volt. Valamikor egy esti szendergés közben történt, félálomba merültem, viszont nem akartam elaludni, mert volt még valami dolgom (igen, azt hiszem csend volt, nem szólt semmi közben). Fel akartam kelni, nehogy elaludjak, de nem tudtam és a szememet se tudtam „kinyitni”. Éreztem hogy merülök az álomba és se megmozdulni, se felülni nem tudtam, tényleg mintha a mellkasomnál fogva lent tartottak volna. Aztán erőt vettem magamon és legalább 10 másodperc kellett, míg többszöri nekifutásra, de lendületből fel tudtam kelni végül. Furcsa volt, de aztán el is felejtettem, akárcsak egy álmot. Nem nagy dolog, eszembe se jut ha nincs ez a téma, de ez ugyanaz a műfaj kell hogy legyen.
Itt jön képbe a Tudatos Álmodás. Sanyinak volt egy cikkje erről itt:
http://www.onmegvalositas.hu/cikk/tudatos_almodas_modszere
Ezt olvasva kezdett jobban érdekelni a téma és komolyabb erőfeszítések nélkül – kisebb side project-ként kezelve – ma ott tartok gyakorlatilag a nulláról, hogy olyan kétnaponta emlékszem valami álomfoszlányra, részletre (persze rengeteget számít mennyire jár a témán az agyam elalvás előtt). Szóval ez már eredmény nálam, ez az arány előtte kb havi egy alkalom volt maximum! Én gyakorlatilag nem szoktam álmodni, legalábbis régen így voltam vele.
A tudatos álmodásról van egyébként egy igen átfogó magyar oldal is, amelyről most Paul Tholey technikáit érdemes közelebbről itt megvizsgálni. Megkülönböztet egy állapotot az ébrenlét és az álom között félúton (hipnagóg terület). Ezt a „területet” sebesen változó formájú mértani szerkezetekkel, felhangosodó auditív észlelésekkel jellemzi többek között:
http://users.hszk.bme.hu/~pg429/tudatos/technikak.html
Ehhez hozzá kell rendelnünk az alábbi, alvásparalízissel foglalkozó oldalon Dixtroy hozzászólását:
http://www.crescendo.hu/taxonomy/term/45
„Általában kisebb mozgásokat végzel az álommal szinkronban, de ha nagyon intenzívvé válik az álom, akkor önvédelemből az agyad „lekapcsolja” a mozgást és a beszédet, hogy pl.: az álmodban átélt ordítós-üldözős jelenet hatására ne szaladgálj üvöltözve a lakásban vagy az utcán. Ha ez nem működik jól, akkor alvajáró leszel, ami szintén nem egy remek dolog.
…
Így ha ebben az intenzív alvási szakaszban (REM) az álomból felébredsz, teljesen normális hogy az alvásparalízis még egy ideig fennáll, hiszen az agyadnak el kell döntenie, hogy most akkor folytatódik az álom, vagy az ébrenlét következik. Ahogy senki sem alszik el csettintésre, úgy ne is várd hogy varázsütésre teljesen felébredj. Csak hiszed tehát hogy már ébren vagy, valójában még csak akkor térsz magadhoz. Nyomasztó az élmény? Meghiszem azt, hiszen általában a nyomasztó álmokból ébredsz fel.”
Ugyanitt, Alvásparalízis rettegés nélkül cím alatt F.B. olvasó – szerintem korántsem merész – nézeteit olvashatjuk még:
„Az alvási paralízis nem feltétlenül jár rettegéssel. A szokatlan szituáció, a tehetetlenség (illetve annak érzete), és a jelenséget körülölelő misztikum miatt sokan önkéntelenül is rettegnek ilyenkor, de ez nem a jelenség, hanem egyéb tényezők függvénye.
Mind ismerőseim, mind a saját tapasztalatom alapján mondhatom, hogy van, aki egyáltalán nem fél alvási paralízis közben, bár az kétségtelen, hogy így vagy úgy mindenképpen kényelmetlenül érzi magát.
Az előfordulás aránya a lakosság körében szerintem megközelíti vagy eléri a 100%-ot. Ez persze csak tipp. Az ok, amiért ilyen ritkán hallunk róla hasonló az álommal kapcsolatos esetekhez. Az emberek jelentős része ritkán emlékszik az álmaira, pedig minden éjjel álmodik (bár van aki REM-ből felébresztve sem emlékszik semmire). Ugyanígy elfelejtheti az alvási paralízist, illetve reggel ha emlékszik is rá, elhessegeti magától, mondván csak álmodta.”
Ehhez hozzávéve a körülmények hasonlóságait, vagy böngészve a kapcsolódó mítoszok, folklór, művészetek között, szerintem megnyugodhat minden érintett, ez egy természetes dolog (már amennyire a félelmet annak vesszük). És egyben kiváló lehetőség hogy ezt átalakítva, továbbfejlesztve elérje az illető a tudatos álmodást.
Kedves Jaguarete!
Alapos kutatómunkát végeztél, sokat segített
Kedves Jaguarete!
Alapos kutatómunkát végeztél, sokat segített nekem is.
velem is tortent ilyen
amikor olvastam ezt akkor meg nem voltam regisztralt.de mar igen,es ez miatt regisztralltam erre az oldalra.akartam irni neked ,hogy ne ellen kezzel,es hogy igen nehez erzes elotte.olyan merevseg na meg erdekes rosszullet,olyan hanyinger elotti./nekem legalabb is volt.a lenyeg hogy messze felulmulja a fizikalis gyonyort.velem ugy kezdodott,mindenem bizsergett,mozdulni sem birtam.aztan beajulhattam,mert a kovetkezo erzekelesem .a szivem a helyerol majd kiugrott,ugy ereztem egy egesz vilag a zsivemmel egyutt ugral.aztan bennem valahol kb a gyomorszajnal a szolarplexis nel egy pont beforrosodott es az egesz testemet elarasztotta vulkan forrosag amilyen a fizikai vilagban nincs es elsem birna.es ezutan gyonyor felsofokon.tartott ez apr 22 tol juni 20 ig.naponta elontott ebrenletben .a szivkiugras mar nem volt tobbet. csak a gyonyor tort ram megallithatatlanul,es mindig a gyomorszajnal ereztem hogy kezdodik.teljesen tudataban voltam a kulvilagnak is.mindig gyonyoru feherfenytben is voltam ilyenkor.mar azota nincs .es ezert a meditaciot hasznalom ,hogy ez a kapu bene csukodjon.
nem vagyok egyedül? ki tud még többet erről?
soha eszembe se jutott h másoknak is van ilyen, meg hogy egyáltalán mi ez!! párszor mondtam szüleimnek, de nemigen foglalkoztak vele, gondolom az álmodás részének titulálták!!
ezek szerint veletek is volt ilyen!
régebben viszonylag gyakran előfordult, és tényleg amikor legtöbbször volt ilyen akkoriban sokszor volt irányítható álmom!
de nálam csak lemerevedés és semmi fény vagy hang, szó szerint se kép se hang. és pont ha rémálom után volt, akkor meg majd meg zakkantam pár pillanatig h fel tudjak éberdni, ráadásult nem egyszer – amolyan álom az álomban után jött. nagyon rossz volt h álmomban nem tudtam felébredni, de rájöttem h ez csak álom, de rájöttem h az is csak álom h erre rájöttem, és így tovább legalább 6 lépcsőben. (ez amúgy reggelente rendszeres, mikor fel akarok kelni, h azt álmodom h már felébredtem, de rájövök h nem és fel AKAROK ébredni…), csak több fokozatnál is volt valami bajom, nem tudtam mozogni, a következő fázisban nem csak beszélni nem tudtam, kiáltani akartam de nem hallottak… h segítsen már valaki.
Ti mikor tapasztaljátok a „túlodalt”? v hogy ezzel át lehet valahova jutni?
viszont az igaz h egyszer kiskoromban állítólag tök durván fennakadt szemekkel rohangáltam, álmomban és kerestem a szüleimet ( színházba mentek és a tesómmal madardtunk ketten), sza lehet h ezt tiltja le az agyam? ezért a dermedés?
Álmokkal kapcsolatban egyébként is volt pár fura dolog már… sokszor egész tudatosan olyan érzéseim vannak közben h látom a jövőt, de sosem a közeljövőt. nem tudom irányítani.
És az mit jelent ha sokszor rájövök álmomban h álmodok?
Ja és tényleg jó volt ez a kis összefoglaló a témáról, hasznos infók! (orvosi és egyéb háttér)
HA VALAKI TUD EZEKRE VÁLASZT, KÉREM ÍRJA MEG!
KÖSZI
szia Dóra!
szerintem az, hogy rájössz álmodban, hogy álmodsz,
szia Dóra!
szerintem az, hogy rájössz álmodban, hogy álmodsz, egy jó alap lehet a tudatos álmodáshoz.
ha mélyebben érdekel a téma, ajánlanám Norbu Rinpoche Álomjóga és a természetes fény gyakorlata című könyvét.
[Életfa Kiadó]
üdv: Bochecha
skizo
Én évek óta gyakorlom az álmaim tudatos alakítását.
Ennek az a veszélye hogy néha dejavu érzésem támad.
Kicsit skizo állapot de így mindíg van mire várni.
Két életet élek.
Sajna az igaziban nem mondhatom ,hogy ez csak álom, és bizony ez a katartikus.
Mert itt is tudatosítani kellene magamban ugyan azt az érzést és akkor az is megvalósulna.
Ezt egy életen át kell gyakorolni.
Fejleszteni, de megéri.
tutira.
Az átvitelt szeretném egyszer megtapasztalni.
A rossz az hogy msost is sorssöprő dolgok történtek velem (mert ebben jó vagyok….haha) és annyiszor halok meg.
Ebben az állapotban sokáig elvesztem a fonalat.
😉
bizony, a jelenlegi életed is egy nagy álom 😉
olvasd el az ébren álmodók blog bejegyzésemet.
Erről
olvasd el az ébren álmodók blog bejegyzésemet.
Erről írok…
Puszi.
Boszorkányok
Hát nekem is döbbenet volt olvasni, hogy neve van annak, ami velem is nagyon gyakran megtörtént. Kb. 20 éves koromig szinte heti rendszerességgel, aztán egyre ritkábban. Akkor féltem tőle, és azt gondoltam, a családi veszekedések miatt van, mostanában már várom, és szeretem azt az érzést. De nagyon ritka. De ami érdekes a dologban, hogy beleolvastam az általatok hivatkozott oldalakba, és döbbentem olvastam ott olyan beszámolókról, amiről a nagymamám és az anyukám mesélt gyerekkoromban. Volt a szülőfalumban egy férfi, akit boszorkánynak hittek, és nagyanyám anyuval együtt meg volt róla győződve, hogy megátkozta őket, és nagy rendszerességgel esténként a mellkasukra ült, és folytogatta őket. (Ne tessék röhögni, ezt halál komolyan veszik arrafelé, szinte suttogva lehet róla csak beszélni.) Ilyenről számoltak be többen alvásparalízissel kapcsolatban. (Folytogató érzés a mellkasban, és nem tudnak mozdulni.) Persze, ha anyunak most ezt elmesélném, úgyse hinné el, annál jobban ragaszkodik a démonaihoz. De azért érdekes…
Alvási paralízis
Még csak pár napja kerestem rá interneten annak, hogy mi is torténik velem már jó pár hete. Alvási paralízis. Mindenre gondoltam már én is (láttam UFO-t, szellemeket, démonokat, stb.), és már nekem is mondták, hogy lehet, hogy megátkoztak, és a boszorkány ráult a mellkasomra… de az eszembe se jutott, hogy egyfajta alvászavarban szenvedek. (orulok, hogy utánanéztem, mert rettenetes dolgokat éltem át, és így legalább tudom, hogy „csupán” alvászavarról van szó…) Eloszor tobb, mint egy éve tortént velem ilyen (most már tudom, hogy „féléber” állapotról van szó, amikor az agyam ébren van, de a testem nincs): Az tortént, hogy elaludtam, és arra ébredtem, hogy le vagyok bénulva, nem tudok mozogni. Láttam vkit bejonni a szobám ajtaján. Eloszor azt hittem, h az édesanyám, de odajott az alak az ágyamhoz, és elkezdett folytogatni. Nah, ezt nem kívánom senkinek! Alig kaptam levegot, majdnem megfulladtam… Olyannak láttam, mintha egy UFO lenne, pedig nem is hiszek bennuk. Sikítani, segítségért kiáltani akartam, de nem jott ki egy hang se a torkomon. Szornyu érzés! Akkor ezt az egészet „csak” egy rossz álonak tekintettem, a suli miatt (nagy volt a nyomás)… De most, kb. pár hónapja újra jelentkezett. Feleszméltem a kinti zajokra (kutyák ugattak). Meg akartam mozdulni, de nem tudtam. Újra bekovetkezett a bénulás. Az ágyam végébe néztem (szemhéjon keresztuli látás-errol is olvastam a tunetek kozott), és láttam egy sotét árnyat ott. Felém jott, és olyan érzésem támadt, mintha ki akarná szakítani a lelkemet a testembol. Nagyon megijedtem. Ordítottam volna, de még a nyoszorgés se sikerult… és levegot se kaptam… aztán azt éreztem, hogy egyre mélyebb „dimenzióba” (vagy nem tudom, hogy mibe) zuhanok. Aztán már jott az éles hang, rikácsolás (majd megsuketultem)… Úgy érzem, h ez hosszú kegyetlen percek alatt tortént, majd nagy nehezen sikerult megmozdulnom, és teljesen felébredtem. Utána már féltem visszaaludni. De persze tobbszor egymás után megtortént velem ugyanez. Olyan 5x biztosan. Ekkor még nem tudtam, hogy mi ez. Azt hittem, hogy szellemek látogatnak, vagy valami nincs rendben a lelkiállapotommal (mondjuk ebben van is vmi). Pár hónapja nagyon gyakori esemény nálam ez, és már úgy éreztem, hogy az oruletbe kerget. Ezért néztem utána, és orulok, hogy rábukkantam, hogy mi ez. Így már nyugodtabb vagyok, és „felveszem a kesztyut” a jelenséggel. Tegnap éjjel is megtortént, és zenét is hallottam kozben. Aztán jott az árny, és én mondtam neki, hogy „Te nem vagy itt!” Mikor kb. 4x kimondtam, eltunt, és sikerult felébrednem… Máskor sokkal hosszabb szokott lenni.
Csak gondoltam megosztom ezt Veletek, nekem is jobb érzés, hogy leírhatom vkinek. Már nagyon feszített belul…
Kata Szlovákiából
Köszi!
Szia Kata!
Köszönöm a leírást, ismerősek az érzéseid. Bár mostanában szerencsére nem tapasztaltam ilyet, régebben féléventem, évente előfordult valami nagyon hasonló, mint Veled. Érdekes, hogy a Hugom hasonló élményekről mesélt.
Annakidején Édesanyámmal is megbeszéltem ezt, mivel Ő mélyen vallásos, természetesen hogy sátáni kísértést látott ebben, s mondta, imádkozzak. De mivel azt is mondta, hoyg a Sátán csak a különösen jó emberket kísérti meg, így ezt a megfejtést részben elvetettem 🙂
Marad a tudományos magyarázat, de az elviseléshez , mint más esetleges rosszálmok esetén az ima segtíségem.
Ja, és még egy, amit észrevettem: Ha rosszat álmodok és ugyanabban a testhelyzetben maradok, mint amiben voltam, továbbfolytatom. Tehát rossz álom után most már mindig meg/elfordulok.
Remélem tényleg inkább fiatalkorban éri el az embert ez az álomparalizis, s akkor egyszer s mindenkorra biztos lehetek benne hogy kinőttem 🙂
Mégegyszer köszönöm az írásodat, így én is utána olvastam, s máris jobban érzem magam, de komolyan!!
Szép Álmokat!
Üdv: Almás
Furcsa dolgok
Már nem első alkalom, hogy ilyen fura dolog történik velem. Azt gondoltam valami nagy baj van velem. Az éjjel megint megtörtént. Arra eszméltem fel, hogy valaki be jön a szobába és mellém akar feküdni.Éreztem, hogy mozog a takaró, de mintha a testem jobboldala is hullámzana a takaróval együtt. Megakartam fordítani a fejemet, de nem mozdult. Kiáltani akartam, de nem jött hang, de magamba mondtam, hogy mos mi van velem?Olyan volt mintha ébren lennék. Majd elmúlt ez a hullámzó érzés, és felébredtem.Rögtön nyöszörögni kezdtem jön-e hang a torkomon már volt hangom, és megtudtam fordítani a fejem. Félelem nyomasztott mikor megnéztem van-e valaki mellettem.Majd felkeltem és kimentem egy kicsit a szobából, az után vissza feküdtem és elaludtam.Nagyon nyomasztó még most is.
Furcsa dolgok
Már nem első alkalom, hogy ilyen fura dolog történik velem. Azt gondoltam valami nagy baj van velem. Az éjjel megint megtörtént. Arra eszméltem fel, hogy valaki be jön a szobába és mellém akar feküdni.Éreztem, hogy mozog a takaró, de mintha a testem jobboldala is hullámzana a takaróval együtt. Megakartam fordítani a fejemet, de nem mozdult. Kiáltani akartam, de nem jött hang, de magamba mondtam, hogy mos mi van velem?Olyan volt mintha ébren lennék. Majd elmúlt ez a hullámzó érzés, és felébredtem.Rögtön nyöszörögni kezdtem jön-e hang a torkomon már volt hangom, és megtudtam fordítani a fejem. Félelem nyomasztott mikor megnéztem van-e valaki mellettem.Majd felkeltem és kimentem egy kicsit a szobából, az után vissza feküdtem és elaludtam.Nagyon nyomasztó még most is.
Jó, hogy megtaláltam ezt a lapot, és megoszthatom másokkal is, mert így tudom nem vagyok egyedül a problémáimmal.
Virdzsi
Alvási paralízis
Még csak pár napja kerestem rá interneten annak, hogy mi is torténik velem már jó pár hete. Alvási paralízis. Mindenre gondoltam már én is (láttam UFO-t, szellemeket, démonokat, stb.), és már nekem is mondták, hogy lehet, hogy megátkoztak, és a boszorkány ráult a mellkasomra… de az eszembe se jutott, hogy egyfajta alvászavarban szenvedek. (orulok, hogy utánanéztem, mert rettenetes dolgokat éltem át, és így legalább tudom, hogy „csupán” alvászavarról van szó…) Eloszor tobb, mint egy éve tortént velem ilyen (most már tudom, hogy „féléber” állapotról van szó, amikor az agyam ébren van, de a testem nincs): Az tortént, hogy elaludtam, és arra ébredtem, hogy le vagyok bénulva, nem tudok mozogni. Láttam vkit bejonni a szobám ajtaján. Eloszor azt hittem, h az édesanyám, de odajott az alak az ágyamhoz, és elkezdett folytogatni. Nah, ezt nem kívánom senkinek! Alig kaptam levegot, majdnem megfulladtam… Olyannak láttam, mintha egy UFO lenne, pedig nem is hiszek bennuk. Sikítani, segítségért kiáltani akartam, de nem jott ki egy hang se a torkomon. Szornyu érzés! Akkor ezt az egészet „csak” egy rossz álonak tekintettem, a suli miatt (nagy volt a nyomás)… De most, kb. pár hónapja újra jelentkezett. Feleszméltem a kinti zajokra (kutyák ugattak). Meg akartam mozdulni, de nem tudtam. Újra bekovetkezett a bénulás. Az ágyam végébe néztem (szemhéjon keresztuli látás-errol is olvastam a tunetek kozott), és láttam egy sotét árnyat ott. Felém jott, és olyan érzésem támadt, mintha ki akarná szakítani a lelkemet a testembol. Nagyon megijedtem. Ordítottam volna, de még a nyoszorgés se sikerult… és levegot se kaptam… aztán azt éreztem, hogy egyre mélyebb „dimenzióba” (vagy nem tudom, hogy mibe) zuhanok. Aztán már jott az éles hang, rikácsolás (majd megsuketultem)… Úgy érzem, h ez hosszú kegyetlen percek alatt tortént, majd nagy nehezen sikerult megmozdulnom, és teljesen felébredtem. Utána már féltem visszaaludni. De persze tobbszor egymás után megtortént velem ugyanez. Olyan 5x biztosan. Ekkor még nem tudtam, hogy mi ez. Azt hittem, hogy szellemek látogatnak, vagy valami nincs rendben a lelkiállapotommal (mondjuk ebben van is vmi). Pár hónapja nagyon gyakori esemény nálam ez, és már úgy éreztem, hogy az oruletbe kerget. Ezért néztem utána, és orulok, hogy rábukkantam, hogy mi ez. Így már nyugodtabb vagyok, és „felveszem a kesztyut” a jelenséggel. Tegnap éjjel is megtortént, és zenét is hallottam kozben. Aztán jott az árny, és én mondtam neki, hogy „Te nem vagy itt!” Mikor kb. 4x kimondtam, eltunt, és sikerult felébrednem… Máskor sokkal hosszabb szokott lenni.
Csak gondoltam megosztom ezt Veletek, nekem is jobb érzés, hogy leírhatom vkinek. Már nagyon feszített belul…
Kata Szlovákiából
Köszi!
Szia Kata!
Köszönöm a leírást, ismerősek az érzéseid. Bár mostanában szerencsére nem tapasztaltam ilyet, régebben féléventem, évente előfordult valami nagyon hasonló, mint Veled. Érdekes, hogy a Hugom hasonló élményekről mesélt.
Annakidején Édesanyámmal is megbeszéltem ezt, mivel Ő mélyen vallásos, természetesen hogy sátáni kísértést látott ebben, s mondta, imádkozzak. De mivel azt is mondta, hoyg a Sátán csak a különösen jó emberket kísérti meg, így ezt a megfejtést részben elvetettem 🙂
Marad a tudományos magyarázat, de az elviseléshez , mint más esetleges rosszálmok esetén az ima segtíségem.
Ja, és még egy, amit észrevettem: Ha rosszat álmodok és ugyanabban a testhelyzetben maradok, mint amiben voltam, továbbfolytatom. Tehát rossz álom után most már mindig meg/elfordulok.
Remélem tényleg inkább fiatalkorban éri el az embert ez az álomparalizis, s akkor egyszer s mindenkorra biztos lehetek benne hogy kinőttem 🙂
Mégegyszer köszönöm az írásodat, így én is utána olvastam, s máris jobban érzem magam, de komolyan!!
Szép Álmokat!
Üdv: Almás
Furcsa dolgok
Már nem első alkalom, hogy ilyen fura dolog történik velem. Azt gondoltam valami nagy baj van velem. Az éjjel megint megtörtént. Arra eszméltem fel, hogy valaki be jön a szobába és mellém akar feküdni.Éreztem, hogy mozog a takaró, de mintha a testem jobboldala is hullámzana a takaróval együtt. Megakartam fordítani a fejemet, de nem mozdult. Kiáltani akartam, de nem jött hang, de magamba mondtam, hogy mos mi van velem?Olyan volt mintha ébren lennék. Majd elmúlt ez a hullámzó érzés, és felébredtem.Rögtön nyöszörögni kezdtem jön-e hang a torkomon már volt hangom, és megtudtam fordítani a fejem. Félelem nyomasztott mikor megnéztem van-e valaki mellettem.Majd felkeltem és kimentem egy kicsit a szobából, az után vissza feküdtem és elaludtam.Nagyon nyomasztó még most is.
Furcsa dolgok
Már nem első alkalom, hogy ilyen fura dolog történik velem. Azt gondoltam valami nagy baj van velem. Az éjjel megint megtörtént. Arra eszméltem fel, hogy valaki be jön a szobába és mellém akar feküdni.Éreztem, hogy mozog a takaró, de mintha a testem jobboldala is hullámzana a takaróval együtt. Megakartam fordítani a fejemet, de nem mozdult. Kiáltani akartam, de nem jött hang, de magamba mondtam, hogy mos mi van velem?Olyan volt mintha ébren lennék. Majd elmúlt ez a hullámzó érzés, és felébredtem.Rögtön nyöszörögni kezdtem jön-e hang a torkomon már volt hangom, és megtudtam fordítani a fejem. Félelem nyomasztott mikor megnéztem van-e valaki mellettem.Majd felkeltem és kimentem egy kicsit a szobából, az után vissza feküdtem és elaludtam.Nagyon nyomasztó még most is.
Jó, hogy megtaláltam ezt a lapot, és megoszthatom másokkal is, mert így tudom nem vagyok egyedül a problémáimmal.
Virdzsi
név
Egy vagy két hete volt az első eset, akkor nagyon megijedtem: félálomban egy furcsa rekedtes hang a nevemet mondta. Csak a keresztnevet, megszólított. …vagy fel-! ??? Kipattant a szemem… Sokat segített hogy nem egyedül voltam, így hamar megnyugodtam, elaludtam. Azóta 2x volt ilyen más-más hangokkal. (és más-más helyen!) Legutóbb tegnap, egy gyerekhang, mondtam vigyázzon rám éjjel, és elaludtam. Már nem félek… pedig tegnap egyedül voltam. Nem tudom mi lehet, de legalább nem félek 😉 az már egy lépés. Majd eljön az az idő is, mikor tudni fogom.
Én is….
Sziasztok, rákerestem neten erre a „problémára”, és megtaláltam ezt a fórumot! Remélem nagyon hogy még azért olvassátok, amit hozzászólok. Én bizonyos időközönként tapasztaltam ezeket, körülbelül 10 évvel ezelőtt kezdődött, és akkor kezdett el érdekelni az ezoterika. Jó, hogy erről beszélhetek itt, és nem néztek hülyének, de nekem csak pozitív tapasztalataim voltak. Először én is féltem, ami természetes dolog. Majd mikor rájöttem, hogy valamilyen fényes lények jönnek hozzám, akik gyógyítanak akkor nem rettegtem többé. Pont 2 nappal előtte volt ez, hogy nagyon megfáztam, fájt a tüdőm a hátam, azt hittem tüdőgyulladásom van. Éjjel jöttek ( olyan mintha többen lennének), nem tudom kinyitni a szemem, mintha megállna az idő, a tudatomnál vagyok, az éjszakai zajok elcsendesednek, és elöntötte a mellkasomat a forróság, pár másodpercig tartott, közben a szemhéjamon keresztül fényességet láttam. Majd hirtelen eltűnt, felébredtem és elmúlt a fájdalom. Nem egyszer fordul elő velem ez.
Ilyen pozitív tapasztalata volt már valakinek?
Én is….
Sziasztok, rákerestem neten erre a „problémára”, és megtaláltam ezt a fórumot! Remélem nagyon hogy még azért olvassátok, amit hozzászólok. Én bizonyos időközönként tapasztaltam ezeket, körülbelül 10 évvel ezelőtt kezdődött, és akkor kezdett el érdekelni az ezoterika. Jó, hogy erről beszélhetek itt, és nem néztek hülyének, de nekem csak pozitív tapasztalataim voltak. Először én is féltem, ami természetes dolog. Majd mikor rájöttem, hogy valamilyen fényes lények jönnek hozzám, akik gyógyítanak akkor nem rettegtem többé. Pont 2 nappal előtte volt ez, hogy nagyon megfáztam, fájt a tüdőm a hátam, azt hittem tüdőgyulladásom van. Éjjel jöttek ( olyan mintha többen lennének), nem tudom kinyitni a szemem, mintha megállna az idő, a tudatomnál vagyok, az éjszakai zajok elcsendesednek, és elöntötte a mellkasomat a forróság, pár másodpercig tartott, közben a szemhéjamon keresztül fényességet láttam. Majd hirtelen eltűnt, felébredtem és elmúlt a fájdalom. Nem egyszer fordul elő velem ez.
Ilyen pozitív tapasztalata volt már valakinek?
A mélység
Ilyen nekem is volt, és van is.
Nem is kevés.
Érdekes, hogy bennem is van ilyen jelenlét érzés ezalatt: valaki akkor a közelemben van. Egyszer már a vállamat, is meg ütögette, hogy ébredjek fel (mintha tényleg lett volna ott valaki) 🙂
A félelem érzet megvan, mert úgy érzem, hogy egy nagy sötét verembe zuhanok ha nem ébredek fel.
Viszont egyszer engedtem belezuhanni magam. Csak egy rövid időre, mert aztán „kiugrottam” belőle.
És hogy mi volt ott lenn?
Ez volt a legérdekesebb, mert mindenütt a nagy végtelen feketeség volt. De egy érezhető határvonalat átlépve magát Istent láttam/éreztem a végtelenségben. Semmi álom, semmi kép, csak maga Isten tudatosítása, aki ennek a nagy sötét térnek közepén ül.
Hogy honnan tudtam? Egyszerűen tudtam.
Az ember megérinti Istent egy pillanatra abban a mélységben. Aztán felébredtem. De tudom, hogy nem álom volt mert… tudom és kész 🙂 Ez egy mély belső igazságérzet, amikor az ember egyszerűen tudja.
A mélység
Ilyen nekem is volt, és van is.
Nem is kevés.
Érdekes, hogy bennem is van ilyen jelenlét érzés ezalatt: valaki akkor a közelemben van. Egyszer már a vállamat, is meg ütögette, hogy ébredjek fel (mintha tényleg lett volna ott valaki) 🙂
A félelem érzet megvan, mert úgy érzem, hogy egy nagy sötét verembe zuhanok ha nem ébredek fel.
Viszont egyszer engedtem belezuhanni magam. Csak egy rövid időre, mert aztán „kiugrottam” belőle.
És hogy mi volt ott lenn?
Ez volt a legérdekesebb, mert mindenütt a nagy végtelen feketeség volt. De egy érezhető határvonalat átlépve magát Istent láttam/éreztem a végtelenségben. Semmi álom, semmi kép, csak maga Isten tudatosítása, aki ennek a nagy sötét térnek közepén ül.
Hogy honnan tudtam? Egyszerűen tudtam.
Az ember megérinti Istent egy pillanatra abban a mélységben. Aztán felébredtem. De tudom, hogy nem álom volt mert… tudom és kész 🙂 Ez egy mély belső igazságérzet, amikor az ember egyszerűen tudja.
Sziasztok! Ugyanez a dolog történt velem is, az álom fő
Sziasztok! Ugyanez a dolog történt velem is, az álom fő jellemzői ezek voltak:Álom ás ébrenlét határán vagyok, majd én éreztem jelenlétet melettem nemsokkal, mintha csukjás lett volna. Na mindegy háttérinfo :P.
Küzdenék és segitségért kiáltanék de csak izombénulást érzek mindenhol, és egyre nehezebb a mellkasom, a hang csak halkan jött ki a torkomon. feszültem egy ideig, miközbenn kiszolgáltatottnak éreztem magam.
Majd nagynehezen pár perces küzdelem s vége lett, ám nememlékszem felébredésre. Ez nem olyan volt mint egy álom. Méegyszer megálmodtam ugyanezt késöbb, és rögtön tudtam mi ez ahogy elkezdődött ujra az egész, ugy voltam vele „ha nem tehetek semmit hát nem küzdök veled akármi vagy akárki vagy”. Rögtön elengedett.
ismerős
Sziasztok. Én egy hónapja sem lelkileg sem fizikailag nem vagyok a legjobb formámban,azthittem ezért történt,de ha nálatok ez egészséges állapototokban jelentkezik akkor nem tudom az állapotomra fogni,ahogy azt a környezetem teszi. Velem idáig egyszer történt,ez az „álom”,de annyira megrémisztett h.azóta is a válaszokat keresem rá. Erős fülzúgás,v.mi mintha végig ment volna bennem,majd mintha a lelkem elakarta volna hagyni a testem. Nagyon megijedtem,(talán sose féltem ennyire) Hallottam a külvilágot,de nem tudtam sem mozogni,sem kiabálni. Nehezen szünt meg és szinte sirógörcsöt kaptam utána. Azóta is probálok rájönni mi volt ez. Felkerestem egy ezotériával foglalkozó személyt is,aki aztmondta,h. a szellemvilágban lévő lelkek igy próbálnak kapcsolatba lépni,de ennek állitólag megvan a veszélye is ha hagyjuk. Nem tudom ebből mi igaz és mi nem,de hogy rémisztő érzés az biztos. Nekem legalábbis. Azóta is álmodtam 2x is hasonlót,azzal a különbséggel h. nem éreztem ezt a „test elhagyás”dolgot,egyszerüen csak képtelen voltam felébredni bármennyire akartam,és mindegyiknél nagyon féltem.
Sziasztok! Ugyanez a dolog történt velem is, az álom fő
Sziasztok! Ugyanez a dolog történt velem is, az álom fő jellemzői ezek voltak:Álom ás ébrenlét határán vagyok, majd én éreztem jelenlétet melettem nemsokkal, mintha csukjás lett volna. Na mindegy háttérinfo :P.
Küzdenék és segitségért kiáltanék de csak izombénulást érzek mindenhol, és egyre nehezebb a mellkasom, a hang csak halkan jött ki a torkomon. feszültem egy ideig, miközbenn kiszolgáltatottnak éreztem magam.
Majd nagynehezen pár perces küzdelem s vége lett, ám nememlékszem felébredésre. Ez nem olyan volt mint egy álom. Méegyszer megálmodtam ugyanezt késöbb, és rögtön tudtam mi ez ahogy elkezdődött ujra az egész, ugy voltam vele „ha nem tehetek semmit hát nem küzdök veled akármi vagy akárki vagy”. Rögtön elengedett.
ismerős
Sziasztok. Én egy hónapja sem lelkileg sem fizikailag nem vagyok a legjobb formámban,azthittem ezért történt,de ha nálatok ez egészséges állapototokban jelentkezik akkor nem tudom az állapotomra fogni,ahogy azt a környezetem teszi. Velem idáig egyszer történt,ez az „álom”,de annyira megrémisztett h.azóta is a válaszokat keresem rá. Erős fülzúgás,v.mi mintha végig ment volna bennem,majd mintha a lelkem elakarta volna hagyni a testem. Nagyon megijedtem,(talán sose féltem ennyire) Hallottam a külvilágot,de nem tudtam sem mozogni,sem kiabálni. Nehezen szünt meg és szinte sirógörcsöt kaptam utána. Azóta is probálok rájönni mi volt ez. Felkerestem egy ezotériával foglalkozó személyt is,aki aztmondta,h. a szellemvilágban lévő lelkek igy próbálnak kapcsolatba lépni,de ennek állitólag megvan a veszélye is ha hagyjuk. Nem tudom ebből mi igaz és mi nem,de hogy rémisztő érzés az biztos. Nekem legalábbis. Azóta is álmodtam 2x is hasonlót,azzal a különbséggel h. nem éreztem ezt a „test elhagyás”dolgot,egyszerüen csak képtelen voltam felébredni bármennyire akartam,és mindegyiknél nagyon féltem.
Nagymamám mesélt hasonló dolgokat, de nem szívesen, mert mindenk
Nagymamám mesélt hasonló dolgokat, de nem szívesen, mert mindenki őrültnek hitte volna.
A szüleim, és mi az unokái viszont hittünk neki.
Most viszont döbbenten olvastam, hogy mások is átélnek hasonló élményeket.
A nagymamám elmesélte hogy hogyan kezdődött.
5-6 éves gyermek lehetett, amikor elég későn hazafelé tartott az édesapjával, majd hirtelen ketté nyílt az ég
Rövid időre nappali fényesség lett, majd szépen lassan a hasadék összehúzódott.
Az édesapja magához szorította, de gyermek fejjel is érezte és tudta hogy a papa nagyon fél.
Az élmény olyan erősen megmaradt benne hogy bár a szülei később mivel a faluban senki más nem tapasztalta a dolgot megpróbálták a gyerekkel elhitetni hogy csak valami álom volt, de ő határozottan állította, hogy nem.
Ez a fajta álom probléma amiről írtok, már jóval később a férjhez menetele után jelentkezett.
Nagyapámmal megbeszélték, hogy valahogy mindenképpen megpróbál jelezni neki ha jön a ,,látogató”
Egyszer , sokára sikerült. Akkor is csak a kezét tudta megszorítani a nagyapámnak, de ő rögtön értette, hogy miről van szó.
Nagyapámban addigra a tehetetlenség, amit ezzel a problémával érzett, már jócskán összegyűlt , és mérgében olyat káromkodott, amilyet csak magyar ember tud. Cifrázta, részletezte, szóval mindent beleadott, és a látogató soha többé nem jelentkezett.
Viszont amikor nagyapám meghalt, a mami minden este látta ahogy hazalátogat.
Egyszer nagy zörgéssel jött, és rászólt- ejnye Béla mért ijesztesz meg ennyire.
Nagyapa rá nézett, –mintha azt kérdezte volna csodálkozva, hogy Te látsz engem?, aztán eltünt, és soha nem jött többet. Más halottat nem látott soha csak a férjét.
Nos ennyi!–bár ezt a családom soha senkinek nem mondta, most úgy éreztem le kell hogy írjam nektek.
Mi is azt gondoltuk, hogy egy visszajáró lélek látogatta a nagyit, csak azt nem értettük, hogy miért bántja.
Az viszont jó hír lehet nektek, hogy valóban csak a fiatal éveiben fordult elő. Úgy tűnik, kinőhető.
Noa
Sziasztok
Velem rengetegszer előfordult a dolog régen.Mindig egy
Sziasztok
Velem rengetegszer előfordult a dolog régen.Mindig egy csukjás sötét arc nélküli figura akart lehúzni az ágyról.Volt hogy ébredésnél úgy kellett a lábamat visszahúznom az ágyra.De más is volt ami nagyon megmaradt bennem egy kislány aki a szoba közebén áll nekem háttal. Én nem tudok mozdulni iszonyatos zúgás a fülemben.Aztán a lány szép lassan felém fordul és megláttam az arcát.kb 10 éves koromban kezdődött és 25-26 éves koromig rendszeressen voltak látomásaim.Most 30-éves vagyok de sajnos egy másik képességet véltem felfedezni magamon.Megálmodom az ismerősök rokonok halálát.kb 2-3 héttel előbb.Most talán jobban félek az álmoktól mint régen.
alvási dili
Szia!Meg vagyok lepődve az álmodon.Ugyanis engem is 1 csuklyás alak cseszegetett álmomban.Arcát nem lehetett látni de félelmetes volt és mindíg leakarta tépni a tökeimet és ez iszonyatos rosszérzés volt ,pláne hogy még mozogni se tudtam csak pislogni tudtam mint a leveli béka.Mindíg erős fül?fej?zúgással kezdődött.Felébredtem hogy megforduljak és nem tudtam és már jött a zúgás és a merevedés és elhidegült a fejem .Nagyon rossz volt.Soxor pedig elkezdtem kiemelkedni a testemből,de ez is nagyon rossz érzéssel járt.Sokat szenvedtem tőle.De néha azonnal elmúlot pl.ha jézust kértem vagy agykontrolos szintemre mentem,de ez nem jutott csak ritkán eszembe.Aztán pszihiáterhez mentem és minden ilyen élményemet lekellett írni és a doki 1 kukkotse mondott a dologról csak felírt antidepit.Ezek kb.15-20évvel ezelőtt történtek és nem találtam rá magyarázatot pedig hidd el nagyon érdekelt hogy miez.Most meg televan vele a net/szerencsére/Kész pokol volt az életem.Már ritkán van ilyen és nemis érdekel már.Már nemfélek.Viszont az a csuklyás alak az bizony barátom valami nem jó lény.Attól tartok hogy az valóságos,de csak 2vagy3alkalommal volt vele dolgom.De mindíg az ágy végénél volt.Látó ismerősöm azt mondja hogy az valós lény és nem jó.
Csuklyás lidérc
Sziasztok! Nekem ma volt az első mondhatni úgy, hogy alvás paralízisem. Iszonyatos volt. Még most is a hatása alatt vagyok.
Ugye ezzel a bizonyos csuklyás alakkal találkoztatok ti is álmotokban.
Az álmom azzal kezdődött, hogy legurultam az ágyról. Nem bírtam megmozdulni. Az álomnak nagyon nyomasztó hangulata volt. A fejemet bírtam egy kicsit megmozdítani, mert éreztem h valami gonosz van mellettem. Elfordítottam egy kicsit a fejem és a szemem sarkából megpillantottam a csuklyás alakot, (mint egy mumus) ott volt mellettem arca nem volt, de az arca része sötétebb volt. Csak figyelt, végig nézett rajtam, éreztem h gonosz és, hogy bántani akar. Gondoltam nem hagyom magam. Szembe szállok vele. Engem nem fog bántani. És legyintettem felé egyet a kezemmel és felébredtem. Az az érdekes, hogy anya is ugyan ezt álmodta fiatal korábban 2-3x. Ráadásul ilyen sztorit a Nők Lapjában is olvastam. Nem kívánom senkinek ezt az érzést.
Nagymamám mesélt hasonló dolgokat, de nem szívesen, mert mindenk
Nagymamám mesélt hasonló dolgokat, de nem szívesen, mert mindenki őrültnek hitte volna.
A szüleim, és mi az unokái viszont hittünk neki.
Most viszont döbbenten olvastam, hogy mások is átélnek hasonló élményeket.
A nagymamám elmesélte hogy hogyan kezdődött.
5-6 éves gyermek lehetett, amikor elég későn hazafelé tartott az édesapjával, majd hirtelen ketté nyílt az ég
Rövid időre nappali fényesség lett, majd szépen lassan a hasadék összehúzódott.
Az édesapja magához szorította, de gyermek fejjel is érezte és tudta hogy a papa nagyon fél.
Az élmény olyan erősen megmaradt benne hogy bár a szülei később mivel a faluban senki más nem tapasztalta a dolgot megpróbálták a gyerekkel elhitetni hogy csak valami álom volt, de ő határozottan állította, hogy nem.
Ez a fajta álom probléma amiről írtok, már jóval később a férjhez menetele után jelentkezett.
Nagyapámmal megbeszélték, hogy valahogy mindenképpen megpróbál jelezni neki ha jön a ,,látogató”
Egyszer , sokára sikerült. Akkor is csak a kezét tudta megszorítani a nagyapámnak, de ő rögtön értette, hogy miről van szó.
Nagyapámban addigra a tehetetlenség, amit ezzel a problémával érzett, már jócskán összegyűlt , és mérgében olyat káromkodott, amilyet csak magyar ember tud. Cifrázta, részletezte, szóval mindent beleadott, és a látogató soha többé nem jelentkezett.
Viszont amikor nagyapám meghalt, a mami minden este látta ahogy hazalátogat.
Egyszer nagy zörgéssel jött, és rászólt- ejnye Béla mért ijesztesz meg ennyire.
Nagyapa rá nézett, –mintha azt kérdezte volna csodálkozva, hogy Te látsz engem?, aztán eltünt, és soha nem jött többet. Más halottat nem látott soha csak a férjét.
Nos ennyi!–bár ezt a családom soha senkinek nem mondta, most úgy éreztem le kell hogy írjam nektek.
Mi is azt gondoltuk, hogy egy visszajáró lélek látogatta a nagyit, csak azt nem értettük, hogy miért bántja.
Az viszont jó hír lehet nektek, hogy valóban csak a fiatal éveiben fordult elő. Úgy tűnik, kinőhető.
Noa
Sziasztok
Velem rengetegszer előfordult a dolog régen.Mindig egy
Sziasztok
Velem rengetegszer előfordult a dolog régen.Mindig egy csukjás sötét arc nélküli figura akart lehúzni az ágyról.Volt hogy ébredésnél úgy kellett a lábamat visszahúznom az ágyra.De más is volt ami nagyon megmaradt bennem egy kislány aki a szoba közebén áll nekem háttal. Én nem tudok mozdulni iszonyatos zúgás a fülemben.Aztán a lány szép lassan felém fordul és megláttam az arcát.kb 10 éves koromban kezdődött és 25-26 éves koromig rendszeressen voltak látomásaim.Most 30-éves vagyok de sajnos egy másik képességet véltem felfedezni magamon.Megálmodom az ismerősök rokonok halálát.kb 2-3 héttel előbb.Most talán jobban félek az álmoktól mint régen.
alvási dili
Szia!Meg vagyok lepődve az álmodon.Ugyanis engem is 1 csuklyás alak cseszegetett álmomban.Arcát nem lehetett látni de félelmetes volt és mindíg leakarta tépni a tökeimet és ez iszonyatos rosszérzés volt ,pláne hogy még mozogni se tudtam csak pislogni tudtam mint a leveli béka.Mindíg erős fül?fej?zúgással kezdődött.Felébredtem hogy megforduljak és nem tudtam és már jött a zúgás és a merevedés és elhidegült a fejem .Nagyon rossz volt.Soxor pedig elkezdtem kiemelkedni a testemből,de ez is nagyon rossz érzéssel járt.Sokat szenvedtem tőle.De néha azonnal elmúlot pl.ha jézust kértem vagy agykontrolos szintemre mentem,de ez nem jutott csak ritkán eszembe.Aztán pszihiáterhez mentem és minden ilyen élményemet lekellett írni és a doki 1 kukkotse mondott a dologról csak felírt antidepit.Ezek kb.15-20évvel ezelőtt történtek és nem találtam rá magyarázatot pedig hidd el nagyon érdekelt hogy miez.Most meg televan vele a net/szerencsére/Kész pokol volt az életem.Már ritkán van ilyen és nemis érdekel már.Már nemfélek.Viszont az a csuklyás alak az bizony barátom valami nem jó lény.Attól tartok hogy az valóságos,de csak 2vagy3alkalommal volt vele dolgom.De mindíg az ágy végénél volt.Látó ismerősöm azt mondja hogy az valós lény és nem jó.
Csuklyás lidérc
Sziasztok! Nekem ma volt az első mondhatni úgy, hogy alvás paralízisem. Iszonyatos volt. Még most is a hatása alatt vagyok.
Ugye ezzel a bizonyos csuklyás alakkal találkoztatok ti is álmotokban.
Az álmom azzal kezdődött, hogy legurultam az ágyról. Nem bírtam megmozdulni. Az álomnak nagyon nyomasztó hangulata volt. A fejemet bírtam egy kicsit megmozdítani, mert éreztem h valami gonosz van mellettem. Elfordítottam egy kicsit a fejem és a szemem sarkából megpillantottam a csuklyás alakot, (mint egy mumus) ott volt mellettem arca nem volt, de az arca része sötétebb volt. Csak figyelt, végig nézett rajtam, éreztem h gonosz és, hogy bántani akar. Gondoltam nem hagyom magam. Szembe szállok vele. Engem nem fog bántani. És legyintettem felé egyet a kezemmel és felébredtem. Az az érdekes, hogy anya is ugyan ezt álmodta fiatal korábban 2-3x. Ráadásul ilyen sztorit a Nők Lapjában is olvastam. Nem kívánom senkinek ezt az érzést.
Én még orvoshoz is fordultam.
Nagyon örülök, hogy rá találtam erre a topikra, mert úgy éreztem ezidáig senki nem hitte el amit erről meséltem.
Nekem gyermek korom óta vannak ilyen tapasztalataim. Tettszik az a válasz miszerint az agy kikapcsolja a mozgást,mert felnőtt koromban, mindig akkor jött elő, amikor vizsga időszak volt, vagy annyi megrendelésem volt, hogy alig aludtam pár órát. És én is a fáradtsággal az ideg kimerültséggel magyaráztam.Örülök,hogy ezt más is így gondolja. Egyszer még a házi orvost is megkérdeztem, azt mondta,hogy ilyenkor le esik a vérnyomásom, igyak egy nagy pohár vizet.
Gondoltam jó fej, ha nem tudok megmozdulni?:)
Többé nem kérdeztem. Nekem semmilyen jó érzés nem volt, csak a fülzúgás, és a zuhanás, mintha valaki nyomna bele rendkívüli erővel az ágyba. De hogy valaki ott van azt én is éreztem.
Próbálok a mellettem fekvő férjemhez szólni, kiabálni, ordítani, hozzáérni semmi. Hallom a tv-t, sőt mindent ami körülöttem van. És félek rettenetesen. Amikor már úgy látszik enged a szorítás, akkor mintha megkétszerezve erejét nyom vissza és ez így megy hosszú percekig.
Én meg küzdök. Utána figyelnem kell, hogy vissza ne essek, és igen a mozgás segít, olvastam valaki írta. Érzem ha jön (mert mindig érzem,) és akkor a forgolódás segít. Legutoljára hagytam magam. Már nem érdekelt mi lesz, tudni akartam mi van ott hova akar taszítani, és egy pillanatra a félelmem is elmúlt. Aztán elment, azóta nincs ilyen.
Talán azért múlik el, (remélem nem lesz többé!)mert felnőtt korra szembe merünk nézni vele.
Hisz mindíg túl éljük!!
Valahogy megismerjük.
De hány gyermek lehet aki ettől retteg, és hiába, ha el is mondja, azt hiszik csak rosszat álmodik?
Velem ez történt.
Köszönöm,hogy ezt megoszthattam.
Én még orvoshoz is fordultam.
Nagyon örülök, hogy rá találtam erre a topikra, mert úgy éreztem ezidáig senki nem hitte el amit erről meséltem.
Nekem gyermek korom óta vannak ilyen tapasztalataim. Tettszik az a válasz miszerint az agy kikapcsolja a mozgást,mert felnőtt koromban, mindig akkor jött elő, amikor vizsga időszak volt, vagy annyi megrendelésem volt, hogy alig aludtam pár órát. És én is a fáradtsággal az ideg kimerültséggel magyaráztam.Örülök,hogy ezt más is így gondolja. Egyszer még a házi orvost is megkérdeztem, azt mondta,hogy ilyenkor le esik a vérnyomásom, igyak egy nagy pohár vizet.
Gondoltam jó fej, ha nem tudok megmozdulni?:)
Többé nem kérdeztem. Nekem semmilyen jó érzés nem volt, csak a fülzúgás, és a zuhanás, mintha valaki nyomna bele rendkívüli erővel az ágyba. De hogy valaki ott van azt én is éreztem.
Próbálok a mellettem fekvő férjemhez szólni, kiabálni, ordítani, hozzáérni semmi. Hallom a tv-t, sőt mindent ami körülöttem van. És félek rettenetesen. Amikor már úgy látszik enged a szorítás, akkor mintha megkétszerezve erejét nyom vissza és ez így megy hosszú percekig.
Én meg küzdök. Utána figyelnem kell, hogy vissza ne essek, és igen a mozgás segít, olvastam valaki írta. Érzem ha jön (mert mindig érzem,) és akkor a forgolódás segít. Legutoljára hagytam magam. Már nem érdekelt mi lesz, tudni akartam mi van ott hova akar taszítani, és egy pillanatra a félelmem is elmúlt. Aztán elment, azóta nincs ilyen.
Talán azért múlik el, (remélem nem lesz többé!)mert felnőtt korra szembe merünk nézni vele.
Hisz mindíg túl éljük!!
Valahogy megismerjük.
De hány gyermek lehet aki ettől retteg, és hiába, ha el is mondja, azt hiszik csak rosszat álmodik?
Velem ez történt.
Köszönöm,hogy ezt megoszthattam.
Ledob az ágyam!
Nem tudom miért van de néha mikor kezdek elaludni és félálomban vagyok érzem hogy az ágyam vége elkezd felemelkedni (mintha kb 60 fokos szöget zárna be a padlóval). Ilyenkor úgy érzem mintha csúsznék lefelé az ágyról de mikor már majdnem lecsúsztam úgymond ugrok egyet,(testem összerándul) és felébredek. Sokszor próbáltam már hogy megvárom míg teljesen lecsúszok az ágyról, hogy megnézzem mi történik, de soha sem sikerűlt mert testem mindíg reagállt és ilyenkor az ágy és én is visszakerülünk eredeti állapotunkba! Nem tudom miért van ez de akárkinek mondtam senki sem tapasztalt hasonlót! Ha valaki tudja hogy pontosan miért van ez akkor írja meg. Még annyit hogy másik ágyon másik szobában is megtörtént de csak otthon. Máshol nem.
Előre is köszönöm
félálom állapot?
Ez nem lehet hogy annak a bizonyos REM-szakasznak egy speciális változata? (fentebb van egy hozzászólásom ahol válogattam idézeteket a témából)
Ma velem is történt egy furcsa dolog, lehet hogy hasonló állapotban. Felébredtem arra, hogy hideg van a szobában, megnéztem az órát, ok ennyi és ennyi, megnéztem a szobaajtót, teljesen nyitva, áhá akkor ezért, na mindegy, inkább a jobban betakarózást választottam erre a problémára megoldásként, gondoltam nem kelek fel és nem megyek oda hogy becsukjam az ajtót. Kb félóra múlva felkeltem (mivel felnéztem az órára és annyi telt el kb azóta) és minden ugyanez, annyi különbséggel, hogy az ajtó be van csukva. Talán nem is volt már annyira hideg, de ezt nem tudom biztosan. Tippek, hasonló élmények valakinél?
furcsa dolog..
Velem is történt már ilyen.. Sőt ugyan ez ami veled történt.. énsem értem, hogy mért van ez.. furcsa egy dolog.. :S érzem.. mintha csúsznék lefelé.. de mégsem.. és félek.. „megrezzenek” és felébredek.. :S
Ledob az ágyam!
Nem tudom miért van de néha mikor kezdek elaludni és félálomban vagyok érzem hogy az ágyam vége elkezd felemelkedni (mintha kb 60 fokos szöget zárna be a padlóval). Ilyenkor úgy érzem mintha csúsznék lefelé az ágyról de mikor már majdnem lecsúsztam úgymond ugrok egyet,(testem összerándul) és felébredek. Sokszor próbáltam már hogy megvárom míg teljesen lecsúszok az ágyról, hogy megnézzem mi történik, de soha sem sikerűlt mert testem mindíg reagállt és ilyenkor az ágy és én is visszakerülünk eredeti állapotunkba! Nem tudom miért van ez de akárkinek mondtam senki sem tapasztalt hasonlót! Ha valaki tudja hogy pontosan miért van ez akkor írja meg. Még annyit hogy másik ágyon másik szobában is megtörtént de csak otthon. Máshol nem.
Előre is köszönöm
félálom állapot?
Ez nem lehet hogy annak a bizonyos REM-szakasznak egy speciális változata? (fentebb van egy hozzászólásom ahol válogattam idézeteket a témából)
Ma velem is történt egy furcsa dolog, lehet hogy hasonló állapotban. Felébredtem arra, hogy hideg van a szobában, megnéztem az órát, ok ennyi és ennyi, megnéztem a szobaajtót, teljesen nyitva, áhá akkor ezért, na mindegy, inkább a jobban betakarózást választottam erre a problémára megoldásként, gondoltam nem kelek fel és nem megyek oda hogy becsukjam az ajtót. Kb félóra múlva felkeltem (mivel felnéztem az órára és annyi telt el kb azóta) és minden ugyanez, annyi különbséggel, hogy az ajtó be van csukva. Talán nem is volt már annyira hideg, de ezt nem tudom biztosan. Tippek, hasonló élmények valakinél?
furcsa dolog..
Velem is történt már ilyen.. Sőt ugyan ez ami veled történt.. énsem értem, hogy mért van ez.. furcsa egy dolog.. :S érzem.. mintha csúsznék lefelé.. de mégsem.. és félek.. „megrezzenek” és felébredek.. :S
Fekete köd
Sziasztok!
Velem is sok furcsaság történt régebben, akkor még nem tudtam mik azok. Aztán szépen lassan elmúltak.
Azokra a dolgokra néhány éve kaptam magyarázatot, akkor kezdtem el foglalkozni az ezotériával, csak olyan érdeklődő szinten. Mostanában néhány dolog kezd visszajönni, s ami régebben félelmet váltott ki belőlem, ma már örömmel tölt el. Szeretném is, hogy visszajöjjön minden.
Azonban két napja történt valami, amiről megint csak fogalmam sincs, hogy micsoda. És lehet, hogy nem csak én láttam. Kezdem az elején:
Pár nappal ezelőtt, a kisfiam – aki két és fél éves -, éjjel felébredt. Ez néha előfordul vele. Ilyenkor odamegyek hozzá, adok neki egy puszit, betakargatom, és szépen visszaalszik. Azonban ez esetben nem így történt. Sehogy sem akart lefeküdni, sírni kezdett, és egyre csak felfelé mutogatott, és mondta, hogy ott, ott. Én nem láttam akkor semmit. Végül áthoztam magamhoz, és velem aludt kivételesen, mert sehogy sem tudtam megnyugtatni. Visszamentem a szobájába amikor elaludt nálam, és megkértem azt a valamit, hogy ha rossz szándékkal jött, akkor húzzon el a gyerekeim szobájából.
Másnap amikor lefeküdtem, én is láttam valamit. Teljesen éber voltam még, ezért biztos vagyok benne, hogy nem álmodtam, még csak félálomban sem voltam. Lefeküdtem, eltelt egy-két perc, tudjátok, ilyenkor már nem korom sötétnek látjuk a szobát. Egyszer csak egy fekete köd alakult ki felettem. Vagyis inkább feketés, voltak benne fekete és szürke füstszerű csíkok, és mozgott. Először azt hittem képzelődök, ezért becsuktam a szemem egy pillanatra, de amikor kinyitottam, még mindig ott volt. Aztán jól megdörzsöltem a szemem, még mindig nem tűnt el. Nem volt félelmetes, sőt kimondottan megnyugtató volt, szerettem nézni. Végül így aludtam el.
Másnap gondolkodtam a dolgon: Lehet a képzeletem játszik velem? Annyira akarom, hogy visszajöjjenek a régi dolgok, hogy ezt képzelem? De régen ilyen nem volt!
Gondoltam este meglátom megint, mert ha akarom látni, és csak képzeltem, akkor megint oda tudom képzelni. Hát nem sikerült.
Látott már valaki ilyet? Tudjátok mi ez?
Ha valaki tapasztalt ilyet, vagy hasonlót, kérem írja meg!
Köszönöm
Esthajnalka
Piros fény
Kedves Esthajnalka!
Sokáig nem mertem beszélni arról, ami velem történt, csak Anyukámnak mertem elmondani.
Kb. 15 évvel ezelőtt, egyik este 9-10 óra körül. Akkor váltam el. Munkahelyemen sem úgy mentek a dolgok, ahogy szerettem volna. -semmi nem volt a helyén az életemben. Lefeküdtem aludni és hallottam, hogy a redőnyt nagyon zörgeti a szél. Eszembe jutott, hogy kint van a teraszon egy virágom, nem akartam, hogy a szél letörje. Kimentem, hogy megmentsem. És akkor jött a meglepetés! Kinyitottam a bejárati ajtót és csak néztem azt a gyönyörű piros fényt, ami beterítette az udvart. Nagyon finom illatot éreztem és langyos tavaszi szellő lengedezett. -November volt-
Ezután nem sokkal kezdődtek a „véletlen” események. Tudom, hogy örülnöm kell és hálásnak lenni. Egy biztos: én nem félek, nem aggódom. Tudom, hogy amikor eljön az idő, megtörténik az, ami nekem a legjobb. Persze, ha problémám van, teszek lépéseket a megoldásra, de tudom, hogy ami nem sikerül, az nem az én utam. Tudom, hogy mit szeretnék, küzdök, csalódok …és… egyszer csak benne vagyok a kívánt helyzetben olyan módon, amire nem is gondoltam. Lehet, hogy ez így nem érthető, de ha minden „furcsa” történetet leírnék, elfogyna a betü a világól.
Kérdésedre a válasz: én már nem akarom tudni, hogy MI EZ. Szeretem, és együtt élek VELE
Szeretettel:
Marcsi
Kedves Marcsi!
Nagyon is értem amiről írtál, bár lehet pár hónapja még nem így lett volna.
Akkoriban nagyon sokat idegeskedtem, nagyon sokszor éreztem magam tehetetlennek.
Aztán történt valami: egészen véletlenül – már nem is emlékszem hogyan -, idetaláltam erre az oldalra. Amikor a férjem éjszakás volt, esténként olvasgattam a fórumokat, hozzászólásokat, és rengeteget tanultam belőlük akarva-akaratlan. Ez segített kilábalni tulajdonképpen, és azóta velem is az történik, amit te is leírtál, hogy valahogy a kívánt helyzetbe kerülök. Ha valami mégsem úgy sikerül, akkor már én is tudom, hogy az nem az én utam, és nem bánom már ha úgy alakul, mert tudom minden rendben lesz.
Mostanában pedig úgy érzem, mintha valami nagyon megváltozott volna bennem. Hogy mi? Nem tudom, de örülök neki, mert jó.
A furcsaságok pedig – mint írtam is -, régebben nagyon sokszor előfordultak velem. Sok furcsa dolog történt, csak akkoriban vagy mókának vettem, vagy megijedtem tőlük, fogalmam sem volt mik azok.
Ma már nem félek akkor sem, ha nem tudom, csak – talán az ikrek csillagjegyem miatt :)) – kicsit kíváncsi vagyok.
De valamire mégis rávilágítottál, most úgy gondolom, hogy ha tudnom kell, meg fogom tudni, ha pedig nem, akkor „csak” örülök annak az érzésnek, amit akkor átéltem.
Köszönöm!!!
Esthajnalka
Kedves Esthajnalka!
Nem hiszem, hogy ‘képzelődtél’, szerintem pont az ellenkezője történt- elkezdtél látni. 🙂
Először is, nem minden ‘rossz’, ami annak látszik, és fordítva. Ha úgy érezted, hogy nem volt negatív az energiája, akkor valószínűleg úgy is van.
Viszont lakás megtisztítása bizonyos időközönként nem árt, nézd meg, itt van pár tipp, ha nem tudod, hogyan állj neki:
http://onmegvalositas.hu/blog/szabo_peter_szabox/lakas_megtisztitasa
szeretettel:Bochecha
Fekete köd
Sziasztok!
Velem is sok furcsaság történt régebben, akkor még nem tudtam mik azok. Aztán szépen lassan elmúltak.
Azokra a dolgokra néhány éve kaptam magyarázatot, akkor kezdtem el foglalkozni az ezotériával, csak olyan érdeklődő szinten. Mostanában néhány dolog kezd visszajönni, s ami régebben félelmet váltott ki belőlem, ma már örömmel tölt el. Szeretném is, hogy visszajöjjön minden.
Azonban két napja történt valami, amiről megint csak fogalmam sincs, hogy micsoda. És lehet, hogy nem csak én láttam. Kezdem az elején:
Pár nappal ezelőtt, a kisfiam – aki két és fél éves -, éjjel felébredt. Ez néha előfordul vele. Ilyenkor odamegyek hozzá, adok neki egy puszit, betakargatom, és szépen visszaalszik. Azonban ez esetben nem így történt. Sehogy sem akart lefeküdni, sírni kezdett, és egyre csak felfelé mutogatott, és mondta, hogy ott, ott. Én nem láttam akkor semmit. Végül áthoztam magamhoz, és velem aludt kivételesen, mert sehogy sem tudtam megnyugtatni. Visszamentem a szobájába amikor elaludt nálam, és megkértem azt a valamit, hogy ha rossz szándékkal jött, akkor húzzon el a gyerekeim szobájából.
Másnap amikor lefeküdtem, én is láttam valamit. Teljesen éber voltam még, ezért biztos vagyok benne, hogy nem álmodtam, még csak félálomban sem voltam. Lefeküdtem, eltelt egy-két perc, tudjátok, ilyenkor már nem korom sötétnek látjuk a szobát. Egyszer csak egy fekete köd alakult ki felettem. Vagyis inkább feketés, voltak benne fekete és szürke füstszerű csíkok, és mozgott. Először azt hittem képzelődök, ezért becsuktam a szemem egy pillanatra, de amikor kinyitottam, még mindig ott volt. Aztán jól megdörzsöltem a szemem, még mindig nem tűnt el. Nem volt félelmetes, sőt kimondottan megnyugtató volt, szerettem nézni. Végül így aludtam el.
Másnap gondolkodtam a dolgon: Lehet a képzeletem játszik velem? Annyira akarom, hogy visszajöjjenek a régi dolgok, hogy ezt képzelem? De régen ilyen nem volt!
Gondoltam este meglátom megint, mert ha akarom látni, és csak képzeltem, akkor megint oda tudom képzelni. Hát nem sikerült.
Látott már valaki ilyet? Tudjátok mi ez?
Ha valaki tapasztalt ilyet, vagy hasonlót, kérem írja meg!
Köszönöm
Esthajnalka
Piros fény
Kedves Esthajnalka!
Sokáig nem mertem beszélni arról, ami velem történt, csak Anyukámnak mertem elmondani.
Kb. 15 évvel ezelőtt, egyik este 9-10 óra körül. Akkor váltam el. Munkahelyemen sem úgy mentek a dolgok, ahogy szerettem volna. -semmi nem volt a helyén az életemben. Lefeküdtem aludni és hallottam, hogy a redőnyt nagyon zörgeti a szél. Eszembe jutott, hogy kint van a teraszon egy virágom, nem akartam, hogy a szél letörje. Kimentem, hogy megmentsem. És akkor jött a meglepetés! Kinyitottam a bejárati ajtót és csak néztem azt a gyönyörű piros fényt, ami beterítette az udvart. Nagyon finom illatot éreztem és langyos tavaszi szellő lengedezett. -November volt-
Ezután nem sokkal kezdődtek a „véletlen” események. Tudom, hogy örülnöm kell és hálásnak lenni. Egy biztos: én nem félek, nem aggódom. Tudom, hogy amikor eljön az idő, megtörténik az, ami nekem a legjobb. Persze, ha problémám van, teszek lépéseket a megoldásra, de tudom, hogy ami nem sikerül, az nem az én utam. Tudom, hogy mit szeretnék, küzdök, csalódok …és… egyszer csak benne vagyok a kívánt helyzetben olyan módon, amire nem is gondoltam. Lehet, hogy ez így nem érthető, de ha minden „furcsa” történetet leírnék, elfogyna a betü a világól.
Kérdésedre a válasz: én már nem akarom tudni, hogy MI EZ. Szeretem, és együtt élek VELE
Szeretettel:
Marcsi
Kedves Marcsi!
Nagyon is értem amiről írtál, bár lehet pár hónapja még nem így lett volna.
Akkoriban nagyon sokat idegeskedtem, nagyon sokszor éreztem magam tehetetlennek.
Aztán történt valami: egészen véletlenül – már nem is emlékszem hogyan -, idetaláltam erre az oldalra. Amikor a férjem éjszakás volt, esténként olvasgattam a fórumokat, hozzászólásokat, és rengeteget tanultam belőlük akarva-akaratlan. Ez segített kilábalni tulajdonképpen, és azóta velem is az történik, amit te is leírtál, hogy valahogy a kívánt helyzetbe kerülök. Ha valami mégsem úgy sikerül, akkor már én is tudom, hogy az nem az én utam, és nem bánom már ha úgy alakul, mert tudom minden rendben lesz.
Mostanában pedig úgy érzem, mintha valami nagyon megváltozott volna bennem. Hogy mi? Nem tudom, de örülök neki, mert jó.
A furcsaságok pedig – mint írtam is -, régebben nagyon sokszor előfordultak velem. Sok furcsa dolog történt, csak akkoriban vagy mókának vettem, vagy megijedtem tőlük, fogalmam sem volt mik azok.
Ma már nem félek akkor sem, ha nem tudom, csak – talán az ikrek csillagjegyem miatt :)) – kicsit kíváncsi vagyok.
De valamire mégis rávilágítottál, most úgy gondolom, hogy ha tudnom kell, meg fogom tudni, ha pedig nem, akkor „csak” örülök annak az érzésnek, amit akkor átéltem.
Köszönöm!!!
Esthajnalka
Kedves Esthajnalka!
Nem hiszem, hogy ‘képzelődtél’, szerintem pont az ellenkezője történt- elkezdtél látni. 🙂
Először is, nem minden ‘rossz’, ami annak látszik, és fordítva. Ha úgy érezted, hogy nem volt negatív az energiája, akkor valószínűleg úgy is van.
Viszont lakás megtisztítása bizonyos időközönként nem árt, nézd meg, itt van pár tipp, ha nem tudod, hogyan állj neki:
http://onmegvalositas.hu/blog/szabo_peter_szabox/lakas_megtisztitasa
szeretettel:Bochecha
Kedves Bochecha!
Köszönöm a választ, és a tanácsot.
Képzeld, a link sajnos nekem nem működött, de véletlenül(?) pár perc múlva pont rátaláltam :))
Szép napot kívánok neked!
Esthajnalka
Kedves Bochecha!
Köszönöm a választ, és a tanácsot.
Képzeld, a link sajnos nekem nem működött, de véletlenül(?) pár perc múlva pont rátaláltam :))
Szép napot kívánok neked!
Esthajnalka
Hasonló élmény
1.Teljesen sötét szobában ébredek ,de még nem
Hasonló élmény
1.Teljesen sötét szobában ébredek ,de még nem tudom ,hogy ébredek ,csak azt ,hogy vagyok ,és akkor rámtör a rémület mert ezen a tudaton kívül semmit nem érzékelek . Ki az aki vagyok ?Mihez képest ? Sikolyom energiájától aktivizálódnak az emlékeim és a mozgásom ,de eltelik még egy kis idő ,amíg a határok bennem megjelennek és a biztonságérzetem visszatér.
2.Rendszeresebben megtörténő lidércnyomásom volt hasonló testi érzésekkel , ( amiben biztos vagyok , hogy gyógyszerekkel , drogokkal is kiváltható , csak minek ? ) . Ritkán fordult elő , de erőteljes és megmagyarázhatatlan jellege miatt a függő ügyek között aludt az emlékezetemben . Egyben voltam csak biztos , hogy nem jó átélni ilyet , bármi is , és nem is akarok átélni ilyet . Lidércnyomás ? , epilepszia ? , túlterheltség ? , földsugárzás ? stb. Fordulat akkor állt be , amikor egyszer közben , – teljesen átélve mozgásképtelenségemet – , egy sárga ? kúpot növesztettem a homlokomon , amire felszabadultam a bénultságból és közbe azt képzeltem , hogy valami hüppög , hogy megszúrtál , ezért imádkozni kezdtem Istenhez , hogy legyen szíves ezt a lényt a számára legeszményibb helyre juttatni .
Nekem nem tűnt jobbnak az érzés , sem akkor ha ellenállok ,sem akkor , ha nem . Véget ért a végtelennek tűnő így is , úgy is . Az önátengedésig sose jutottam el , de működő dolognak tartom , mert
a bikaüldözéses álmomban egyszer a magam számára is váratlanul félelemtelenül ( rosszabb már nem jöhet : ( ajtót kinyitotta , szénapadlásra utánam jött )) tudtam szembefordulni az engem üldözővel , és megkérdeztem , hogy mit akar , mire meglepő módon szinte haverkodni kezdett , majdhogynem összekarolva mentünk tovább .
Üdvözlettel : felacso
félelem
tudtam szembefordulni az engem üldözővel , és megkérdeztem , hogy mit akar , mire meglepő módon szinte haverkodni kezdett , majdhogynem összekarolva mentünk tovább
na ezaz! pontosan! a félelem a legfeleslegesebb emberi érzés!
Hasonló élmény
1.Teljesen sötét szobában ébredek ,de még nem
Hasonló élmény
1.Teljesen sötét szobában ébredek ,de még nem tudom ,hogy ébredek ,csak azt ,hogy vagyok ,és akkor rámtör a rémület mert ezen a tudaton kívül semmit nem érzékelek . Ki az aki vagyok ?Mihez képest ? Sikolyom energiájától aktivizálódnak az emlékeim és a mozgásom ,de eltelik még egy kis idő ,amíg a határok bennem megjelennek és a biztonságérzetem visszatér.
2.Rendszeresebben megtörténő lidércnyomásom volt hasonló testi érzésekkel , ( amiben biztos vagyok , hogy gyógyszerekkel , drogokkal is kiváltható , csak minek ? ) . Ritkán fordult elő , de erőteljes és megmagyarázhatatlan jellege miatt a függő ügyek között aludt az emlékezetemben . Egyben voltam csak biztos , hogy nem jó átélni ilyet , bármi is , és nem is akarok átélni ilyet . Lidércnyomás ? , epilepszia ? , túlterheltség ? , földsugárzás ? stb. Fordulat akkor állt be , amikor egyszer közben , – teljesen átélve mozgásképtelenségemet – , egy sárga ? kúpot növesztettem a homlokomon , amire felszabadultam a bénultságból és közbe azt képzeltem , hogy valami hüppög , hogy megszúrtál , ezért imádkozni kezdtem Istenhez , hogy legyen szíves ezt a lényt a számára legeszményibb helyre juttatni .
Nekem nem tűnt jobbnak az érzés , sem akkor ha ellenállok ,sem akkor , ha nem . Véget ért a végtelennek tűnő így is , úgy is . Az önátengedésig sose jutottam el , de működő dolognak tartom , mert
a bikaüldözéses álmomban egyszer a magam számára is váratlanul félelemtelenül ( rosszabb már nem jöhet : ( ajtót kinyitotta , szénapadlásra utánam jött )) tudtam szembefordulni az engem üldözővel , és megkérdeztem , hogy mit akar , mire meglepő módon szinte haverkodni kezdett , majdhogynem összekarolva mentünk tovább .
Üdvözlettel : felacso
félelem
tudtam szembefordulni az engem üldözővel , és megkérdeztem , hogy mit akar , mire meglepő módon szinte haverkodni kezdett , majdhogynem összekarolva mentünk tovább
na ezaz! pontosan! a félelem a legfeleslegesebb emberi érzés!
Az én 2 történetem
Sziasztok!Kb 2éve volt lenéztem az ágyam mellé (de nem a szememmel)!?és ott volt 3 kicsi manószerü valami ugy érzekeltem öket hogy valami nagyon tömör gumiszerü anyagbol vannak….!?:)De a szemük!Nagy szemük volt,és valami rettenetes gonoszság volt a szemükben!Ugyanez volt velem is,hogy féltem:) és nem tudtam megmozdulni.Egyszer csak felnéztem (és nem a fizikai szememmel:))és láttam hogy egy kb2-3méteres angyal áll felettem!Arany színe volt,és hatalmas szeretet áradt belöle!Olyannak tünt hogy ö maga a tömény szeretet,de ugy érzékeltem hogy neki nincsenek érzelmei…indulatai…!?Èrdekes hogy az arcát nem láttam pedig nagyon probálkoztam kinyitni (megintcsak nem a fizikai szememet :)))!Az arca ködös volt a formája pedig ovális bocs..olyan mint a lóé:)Egyszerüen csak nézed és átjár minden ami benne van.Òriási…!Ha ez volt az ára hogy elötte gonosz törpéket kellet látnom hát megérte!:)Azt hallottam hogy az angyaloknak nincs arcuk….!Ezt most el is hiszem,de jó lenne még angyalt látni…!;;)A törpék pedig szerintem azért voltak ott mert elöttem lakott ott egy csaj aki nagyon félös volt,és szerintem az ö félemei teremtették meg ezeket.Persze ismétlem SZERINTEM!
Aztán mostanában volt egy olyan hogy (egy 8 szobás panzioban dolgozom és itt is lakom)hallom hogy a felettem lévö szobában valakire rátörték az ajtót,és nyüzsgés kergetözés……..na gondoltam biztos a vendég aki ott lakik azzal van valami…!?Ja és csak hallgatoztam és nem tudtam megmozdulni..!..és hallom a kiabálást a lépcsöházban,mindenhol..!…és hallom az ajtom elött vannak…!Rángatják a kilincset be akarnak jönni,én pedig mozdulni sem birok…!:)….és azt hiszem elaludtam.. Másnap meg voltam gyözödve hogy ez igaz volt!A szállovendégen semmi nyomát nem látom hogy az éjjel rátörték volna az ajtót és elhurcolták volna…:)A szoba rendben…!Lehet hogy ez egy régi ház (németországban),és egy megtörtént esemény lenyomatát érzékeltem?
Az én 2 történetem
Sziasztok!Kb 2éve volt lenéztem az ágyam mellé (de nem a szememmel)!?és ott volt 3 kicsi manószerü valami ugy érzekeltem öket hogy valami nagyon tömör gumiszerü anyagbol vannak….!?:)De a szemük!Nagy szemük volt,és valami rettenetes gonoszság volt a szemükben!Ugyanez volt velem is,hogy féltem:) és nem tudtam megmozdulni.Egyszer csak felnéztem (és nem a fizikai szememmel:))és láttam hogy egy kb2-3méteres angyal áll felettem!Arany színe volt,és hatalmas szeretet áradt belöle!Olyannak tünt hogy ö maga a tömény szeretet,de ugy érzékeltem hogy neki nincsenek érzelmei…indulatai…!?Èrdekes hogy az arcát nem láttam pedig nagyon probálkoztam kinyitni (megintcsak nem a fizikai szememet :)))!Az arca ködös volt a formája pedig ovális bocs..olyan mint a lóé:)Egyszerüen csak nézed és átjár minden ami benne van.Òriási…!Ha ez volt az ára hogy elötte gonosz törpéket kellet látnom hát megérte!:)Azt hallottam hogy az angyaloknak nincs arcuk….!Ezt most el is hiszem,de jó lenne még angyalt látni…!;;)A törpék pedig szerintem azért voltak ott mert elöttem lakott ott egy csaj aki nagyon félös volt,és szerintem az ö félemei teremtették meg ezeket.Persze ismétlem SZERINTEM!
Aztán mostanában volt egy olyan hogy (egy 8 szobás panzioban dolgozom és itt is lakom)hallom hogy a felettem lévö szobában valakire rátörték az ajtót,és nyüzsgés kergetözés……..na gondoltam biztos a vendég aki ott lakik azzal van valami…!?Ja és csak hallgatoztam és nem tudtam megmozdulni..!..és hallom a kiabálást a lépcsöházban,mindenhol..!…és hallom az ajtom elött vannak…!Rángatják a kilincset be akarnak jönni,én pedig mozdulni sem birok…!:)….és azt hiszem elaludtam.. Másnap meg voltam gyözödve hogy ez igaz volt!A szállovendégen semmi nyomát nem látom hogy az éjjel rátörték volna az ajtót és elhurcolták volna…:)A szoba rendben…!Lehet hogy ez egy régi ház (németországban),és egy megtörtént esemény lenyomatát érzékeltem?
Ha nem maradt még abba az állapot,segithetek. majesty.kaab@gmail
Ha nem maradt még abba az állapot,segithetek. majesty.kaab@gmail.com
Ha nem maradt még abba az állapot,segithetek. majesty.kaab@gmail
Ha nem maradt még abba az állapot,segithetek. majesty.kaab@gmail.com
Üdv!
Véletlenül akadtam erre a blogra a friss hozzászólásokat
Üdv!
Véletlenül akadtam erre a blogra a friss hozzászólásokat szemlélve, és bevallom a címből elsőre nem a „félelemérzeteink álombeli megtestesülésére” gondoltam!
Olvasgatván a hozzászólásokat, nekem egy dolog villant át az agyamon!
” A tudatalatti teremtő ereje…”! Szándékosan nem a „gondolataink teremtő erejéről” beszélek, mert az más véleményem szerint!
A félelmeink, gátlásaink, szorongásaink által „generálunk és valósnak hiszünk dolgokat”, és mindezt akaratlanul tesszük! Az, hogy kivetül a fizikai síkra miért lenne meglepő?! Hiszen az energia halmazállapota nem meghatározható, és folyamatosan változik!
Sokan írtátok, hogyha engedtek a „valaminek vagy valakinek” békén hagy benneteket! Eltűnik, és legtöbbször vissza sem tér! Persze, hiszen „legyőztétek”, azaz elfogadtátok, vagy megoldódott a kiváltó tényező! Ez kontrollálásra kerül a tudatalattiban is, tehát feleslegesen nem lesz energia átcsoportosítás!
„Véletlenül akadtam erre a blogra a friss hozzászólásokat
„Véletlenül akadtam erre a blogra a friss hozzászólásokat szemlélve, és bevallom a címből elsőre nem a „félelemérzeteink álombeli megtestesülésére” gondoltam!”
Hanem mire? 🙂
😀 poén!
😀 poén!
Üdv!
Véletlenül akadtam erre a blogra a friss hozzászólásokat
Üdv!
Véletlenül akadtam erre a blogra a friss hozzászólásokat szemlélve, és bevallom a címből elsőre nem a „félelemérzeteink álombeli megtestesülésére” gondoltam!
Olvasgatván a hozzászólásokat, nekem egy dolog villant át az agyamon!
” A tudatalatti teremtő ereje…”! Szándékosan nem a „gondolataink teremtő erejéről” beszélek, mert az más véleményem szerint!
A félelmeink, gátlásaink, szorongásaink által „generálunk és valósnak hiszünk dolgokat”, és mindezt akaratlanul tesszük! Az, hogy kivetül a fizikai síkra miért lenne meglepő?! Hiszen az energia halmazállapota nem meghatározható, és folyamatosan változik!
Sokan írtátok, hogyha engedtek a „valaminek vagy valakinek” békén hagy benneteket! Eltűnik, és legtöbbször vissza sem tér! Persze, hiszen „legyőztétek”, azaz elfogadtátok, vagy megoldódott a kiváltó tényező! Ez kontrollálásra kerül a tudatalattiban is, tehát feleslegesen nem lesz energia átcsoportosítás!
„Véletlenül akadtam erre a blogra a friss hozzászólásokat
„Véletlenül akadtam erre a blogra a friss hozzászólásokat szemlélve, és bevallom a címből elsőre nem a „félelemérzeteink álombeli megtestesülésére” gondoltam!”
Hanem mire? 🙂
😀 poén!
😀 poén!
Furcsa dolgok
http://alelekutjain.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1066521
pedig ott motoszkált a
pedig ott motoszkált a megoldás, továbblépési lehetőség a fejedben: „nem kell ennyire félni”
Furcsa dolgok
http://alelekutjain.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1066521
pedig ott motoszkált a
pedig ott motoszkált a megoldás, továbblépési lehetőség a fejedben: „nem kell ennyire félni”
Belekerülök ebbe a
Belekerülök ebbe a félálom-szerű állapotba, hallom a gondolataimat, nem tudok megmozdulni, és érzékelek valami furcsa világot, szinkronban a valósággal. Olyan, mintha így érzékelném azt a valóság(?)réteget, ami ha felébredek, egy szemvillanás alatt eltűnik, a félelemmel vagy szorongással együtt. És hallom hogy „lelkek” mozognak körülöttem, mászkálnak, ülnek, mittudomén, és hát… nem túl bizalomherjesztőek. Emellett baromira zúg a fülem, mintha a dobhártyám egy motor lenne. De nem nyom le semmi, meg ilyenek, csak a körülöttem lévő lelkek a nyomasztóak. Azt mondjátok, vizsgáljam meg őket? Eddig mindig menekülni próbáltam ebből az állapotból, nagyon féltem, hogy az egyikkel kontaktusba kerülök.
Sziasztok.
Nemreg talaltam erre a forumra, es remelem ,hogy tudt
Sziasztok.
Nemreg talaltam erre a forumra, es remelem ,hogy tudtok nekem is tanaccsal szolgalni . Nagyon magam alatt vagyok, mar az segit ha megoszthatom masokkal.Nekem is hasonlo „elmenyeim” vannak korulbelul egy hete… Mar nagyon regota erdeklodom az ezoteria irant, a csaladomban a nagymam ilyen beallitottsagu . Regen is elofordult mar velem, avo allapotban ereztem en is kellemetlen erzest , foleg a fej korul, nehezen leirhato..De aztan abbamaradt. Regota kulfoldon elek, nemreg szuletett kislanyom is, eleg nehez a helyzetem, mert szinte egyedul vagyok, az elettarsamnak 2 munkaja van egyik nappal, a masik este, sajnos ettol meg nehezebb a problemam, rettegek szinte az egyedullettol. :((holott tudom ezzel nem segitek, hanem taplalom. Az megjobban megijeszt hogy szinte eber allapotban, annyira valosagosnak latom ,elem meg . ahogy elfekszem lehunyom a szemem, mar erzem, eros szivdobbanasok kisereteben. ez meg a kisebb baj lenne, de lefekves elott is nyugtalan vagyok,..valakinek volt ilyen elmenye maR? ejjel amosdoba nem megyek ki, mint egy gyerek :((
Volt.
Volt.
http://onmegvalositas.hu/topik/van_koztetek_olyan_akivel_furcsa_dolgok_tortennek_estenkent#comment-1426
Niki, szerintem ha félelmet és szorongást okoz az amit
Niki, szerintem ha félelmet és szorongást okoz az amit tapasztalsz, az semmiképp sem jöhet jó forrásból és nyilvánvalóan szeretnél tőle megszabadulni. Nos én csak azt tudom mondani, amiben én hiszek, hogy Jézus az, akinek hatalma van a szellemvilág minden teremtménye felett, legyen az jó vagy rossz, tehát Vele kell kapcsolatba kerülnöd és Őt kérned, hogy szabadítson meg. Semmi különös dolog nem kell, csak szólítsd meg, beszélgess Vele, kérd, hogy segítsen neked, hogy jobban megismerhesd őt(ebben a bibliai evangéliumok nagy segítségedre lehetnek) és mutassa meg mi a helyzet ezzel a dologgal.
remélem sikerül megszabadulnod a félelmeidtől!!!
de akár még az önismeret is a segítségére lehet… vagy egy
de akár még az önismeret is a segítségére lehet… vagy egy kineziológus, aki nem az ördög műve… vagy a sirály csomagok, vagy az elhatározása vagy mondjuk valamilyen energtikai ágazat pl chi-kung, reiki, pránanadi vagy falun dáfá gyakorlatok vagy éppen Hermess energiaérékelő tanfolyama, ami mondjuk nem lehetséges, mivel a hölgy külföldön van, vagy önsegítő könyvek – pl plejádos könyv, vannak benne jó gyakszik – bibliában is van, de ahhoz tudni kellene a kulcsot és úgy „újraértelmezni”. A biblián, fokhagymán és szenteltvízen kívül ennyi jutott eszembe hirtelen…
Kedves Niki, remélem megtalálod a neked megfelelő és hatásos módszert, amivel a szorongásodtól sikeresen meg tudsz szabadulni…
Gyors segély: szoktákvót mondani, hogy amitől félsz az addig üldözni fog amíg félsz tőle és tagadod… ha úgy érzed, hogy készen állsz akkor enged minden porcikádon elhatalmasodni a félelmed éjszaka… persze közhelynek hangzik, de hatásos…. 🙂
Koszonom a valaszotokat. Olyan furcsa errol beszelni, hiszen sen
Koszonom a valaszotokat. Olyan furcsa errol beszelni, hiszen senkivel sem tudom megosztani. Olyan mintha energia tavozna tollem, a fejemben erzek fajdalmat, eros szivdobogast. Mar 2 napja nem jelentkezett, de ttol fuggetlenul hajnalig ulok az agyban, le sem fekszek:(
Nikinek
Niki!
Szerintem Te nagyon fáradt vagy!
1. Most külföldön élsz, egy számodra ismeretlen világban.
2. Kisbabád van. Terhesség – eufória, szülés – fájdalom és csoda, otthon lenni a babával – óriási felelősség rajtad.
3. Egzisztenciaépítés – írod, hogy a férjed rengeteget dolgozik, sokat vagy egyedül.
Ha kisbabád van, az ugye 24 órás szolgálat. Előbb-utóbb minden anya nagyon kimerül. Ez jelentkezhet néhány hét, de néhány hónap után is. Aztán ugye ott vannak éjjel-nappal a gondok, gondolatok a jövővel kapcsolatban.
Mindhárom gyermekem kihordása és megszülése csodás élmény volt, aztán volt még gyönyörű néhány hónapom, s utána derült égből villámcsapásként jött a pánik mindhárom esetben. Félelem a jövőtől…Mi lesz, ha…kérdések tömkelege. A túlaggódás a kicsi/k/ért. A házimunka, ami már nem úgy megy, mintha csak ketten lennénk. Magadra már semmi időd, energiád nincs, néha a tükörbe nézve megijedsz attól, akit látsz.
Valahogyan át kellene ütemezned a dolgaidat! Ha pihenni akarsz, akkor pihenj – a mosatlan megvár. A kicsi levegőztetése közben sem fontos csak kismamákkal összeverődni, annyi hülyeséget és rémisztő dolgot össze bírnak hordani, hogy csak duplázod az aggodalmadat. Én már a második gyermekem születése után teljesen más irányba mentem, másokkal beszélgettem, és nem a popsikenőcsökről meg az xy-nak ettől fulladt meg a gyereke témákról.
Én akkoriban kezdtem el alkotni. Rengeteg technikát megtanultam, könyvekből, netről. Ez mindig megnyugtatott. Ha befejeztem egy gobelin képet, vagy megfontam egy kosarat, vagy készen lett a gyönyörű papírvirág csokor, az mind nagy-nagy örömmel töltött el. Szépen, lassan, de mindennel haladni kezdtem. Még önmagammal is. 🙂 Az anyák ilyenkor egyébként is „készenléti” állapotban vannak, még akkor is, ha alszanak. A gyermek legkisebb pisszenésére is ugranak ki az ágyból. Ez az ösztön, és ez a természetes. Nem csoda hát, ha fáradt vagy, de ezeket a szorongásokat le tudod győzni!
Ismerem azt is, hogy mi lesz a gyerekkel, ha nekem valami bajom lesz…Ezzel sem kell foglalkozni! NEM lesz semmi bajod! 🙂 Ez is hozzátartozik életünk ehhez a korszakához, az lenne a baj, ha nem jutna eszedbe. Ezt a fajta szorongást is ki lehet iktatni.
Ne keseredj el, végy egy nagy levegőt és rendezd át magad körül a dolgokat. Van olyan ismerősöm, akinek 9 gyereke van, és mind a kilencnél átélte ezeket a dolgokat. Átélte és túlélte.
Ha első babás vagy, vedd úgy, hogy ezen az anyák nagy-nagy százaléka átesik. Előbb-utóbb kijelented: „hulla vagyok”. Nem tart sokáig, át fogsz állni úgy, hogy észre sem veszed.
Böngészgess itt sokat, nagyon sok jó dolgot fogsz találni. Már olvasgatás közben is rengeteg feleslegesen cipelt teher fog rólad lezuhanni. Aztán vannak a totál agyramászó, idióta játékok, ha nagyon feszült vagy, nyomjad őket, sokat levezet. Tapasztaltabb ismerőseim mondták.:) Volt itt olyan kétgyerekes anyuka, aki a második babája után három héttel zuhant meg, hajnali kettőig takarított, csendes volt a ház, aztán számítógép bekapcs és agyatlan játékok tömkelege következő szoptatásig. Utána már talpon is volt. Nyolc hét alatt lett túl rajta. Neki is rémálmok, félelem, szorongásos rohamok, egészen addig, hogy nappal sem csukta be az ajtaját, hogyha véletlen rosszul lesz, be tudjon menni a segítség. Aztán egyszer csak lejött a gyerekekkel, új frizura, frissen szedett szemöldök, csini ruha, derült, kisimult, mosolygós arc. Nem hittünk a szemünknek, és nagyon-nagyon örültünk neki! No és kötöttünk egy megállapodást öten kismamák: ha együtt vagyunk lent, a fő téma nem a gyerek, nem a nyafogós apukák, és nem a töltött káposzta receptje. Remekül működött! 🙂
Remélem, hamarosan túljutsz ezen az állapoton, és az öröm, a béke veszi át a helyét az életedben. Ne hagyd, hogy elhatalmasodjon rajtad, mert abból már tényleg sokkal nehezebb kimászni!
Szeretettel: Bodza
Belekerülök ebbe a
Belekerülök ebbe a félálom-szerű állapotba, hallom a gondolataimat, nem tudok megmozdulni, és érzékelek valami furcsa világot, szinkronban a valósággal. Olyan, mintha így érzékelném azt a valóság(?)réteget, ami ha felébredek, egy szemvillanás alatt eltűnik, a félelemmel vagy szorongással együtt. És hallom hogy „lelkek” mozognak körülöttem, mászkálnak, ülnek, mittudomén, és hát… nem túl bizalomherjesztőek. Emellett baromira zúg a fülem, mintha a dobhártyám egy motor lenne. De nem nyom le semmi, meg ilyenek, csak a körülöttem lévő lelkek a nyomasztóak. Azt mondjátok, vizsgáljam meg őket? Eddig mindig menekülni próbáltam ebből az állapotból, nagyon féltem, hogy az egyikkel kontaktusba kerülök.
Sziasztok.
Nemreg talaltam erre a forumra, es remelem ,hogy tudt
Sziasztok.
Nemreg talaltam erre a forumra, es remelem ,hogy tudtok nekem is tanaccsal szolgalni . Nagyon magam alatt vagyok, mar az segit ha megoszthatom masokkal.Nekem is hasonlo „elmenyeim” vannak korulbelul egy hete… Mar nagyon regota erdeklodom az ezoteria irant, a csaladomban a nagymam ilyen beallitottsagu . Regen is elofordult mar velem, avo allapotban ereztem en is kellemetlen erzest , foleg a fej korul, nehezen leirhato..De aztan abbamaradt. Regota kulfoldon elek, nemreg szuletett kislanyom is, eleg nehez a helyzetem, mert szinte egyedul vagyok, az elettarsamnak 2 munkaja van egyik nappal, a masik este, sajnos ettol meg nehezebb a problemam, rettegek szinte az egyedullettol. :((holott tudom ezzel nem segitek, hanem taplalom. Az megjobban megijeszt hogy szinte eber allapotban, annyira valosagosnak latom ,elem meg . ahogy elfekszem lehunyom a szemem, mar erzem, eros szivdobbanasok kisereteben. ez meg a kisebb baj lenne, de lefekves elott is nyugtalan vagyok,..valakinek volt ilyen elmenye maR? ejjel amosdoba nem megyek ki, mint egy gyerek :((
Volt.
Volt.
http://onmegvalositas.hu/topik/van_koztetek_olyan_akivel_furcsa_dolgok_tortennek_estenkent#comment-1426
Niki, szerintem ha félelmet és szorongást okoz az amit
Niki, szerintem ha félelmet és szorongást okoz az amit tapasztalsz, az semmiképp sem jöhet jó forrásból és nyilvánvalóan szeretnél tőle megszabadulni. Nos én csak azt tudom mondani, amiben én hiszek, hogy Jézus az, akinek hatalma van a szellemvilág minden teremtménye felett, legyen az jó vagy rossz, tehát Vele kell kapcsolatba kerülnöd és Őt kérned, hogy szabadítson meg. Semmi különös dolog nem kell, csak szólítsd meg, beszélgess Vele, kérd, hogy segítsen neked, hogy jobban megismerhesd őt(ebben a bibliai evangéliumok nagy segítségedre lehetnek) és mutassa meg mi a helyzet ezzel a dologgal.
remélem sikerül megszabadulnod a félelmeidtől!!!
de akár még az önismeret is a segítségére lehet… vagy egy
de akár még az önismeret is a segítségére lehet… vagy egy kineziológus, aki nem az ördög műve… vagy a sirály csomagok, vagy az elhatározása vagy mondjuk valamilyen energtikai ágazat pl chi-kung, reiki, pránanadi vagy falun dáfá gyakorlatok vagy éppen Hermess energiaérékelő tanfolyama, ami mondjuk nem lehetséges, mivel a hölgy külföldön van, vagy önsegítő könyvek – pl plejádos könyv, vannak benne jó gyakszik – bibliában is van, de ahhoz tudni kellene a kulcsot és úgy „újraértelmezni”. A biblián, fokhagymán és szenteltvízen kívül ennyi jutott eszembe hirtelen…
Kedves Niki, remélem megtalálod a neked megfelelő és hatásos módszert, amivel a szorongásodtól sikeresen meg tudsz szabadulni…
Gyors segély: szoktákvót mondani, hogy amitől félsz az addig üldözni fog amíg félsz tőle és tagadod… ha úgy érzed, hogy készen állsz akkor enged minden porcikádon elhatalmasodni a félelmed éjszaka… persze közhelynek hangzik, de hatásos…. 🙂
Koszonom a valaszotokat. Olyan furcsa errol beszelni, hiszen sen
Koszonom a valaszotokat. Olyan furcsa errol beszelni, hiszen senkivel sem tudom megosztani. Olyan mintha energia tavozna tollem, a fejemben erzek fajdalmat, eros szivdobogast. Mar 2 napja nem jelentkezett, de ttol fuggetlenul hajnalig ulok az agyban, le sem fekszek:(
Nikinek
Niki!
Szerintem Te nagyon fáradt vagy!
1. Most külföldön élsz, egy számodra ismeretlen világban.
2. Kisbabád van. Terhesség – eufória, szülés – fájdalom és csoda, otthon lenni a babával – óriási felelősség rajtad.
3. Egzisztenciaépítés – írod, hogy a férjed rengeteget dolgozik, sokat vagy egyedül.
Ha kisbabád van, az ugye 24 órás szolgálat. Előbb-utóbb minden anya nagyon kimerül. Ez jelentkezhet néhány hét, de néhány hónap után is. Aztán ugye ott vannak éjjel-nappal a gondok, gondolatok a jövővel kapcsolatban.
Mindhárom gyermekem kihordása és megszülése csodás élmény volt, aztán volt még gyönyörű néhány hónapom, s utána derült égből villámcsapásként jött a pánik mindhárom esetben. Félelem a jövőtől…Mi lesz, ha…kérdések tömkelege. A túlaggódás a kicsi/k/ért. A házimunka, ami már nem úgy megy, mintha csak ketten lennénk. Magadra már semmi időd, energiád nincs, néha a tükörbe nézve megijedsz attól, akit látsz.
Valahogyan át kellene ütemezned a dolgaidat! Ha pihenni akarsz, akkor pihenj – a mosatlan megvár. A kicsi levegőztetése közben sem fontos csak kismamákkal összeverődni, annyi hülyeséget és rémisztő dolgot össze bírnak hordani, hogy csak duplázod az aggodalmadat. Én már a második gyermekem születése után teljesen más irányba mentem, másokkal beszélgettem, és nem a popsikenőcsökről meg az xy-nak ettől fulladt meg a gyereke témákról.
Én akkoriban kezdtem el alkotni. Rengeteg technikát megtanultam, könyvekből, netről. Ez mindig megnyugtatott. Ha befejeztem egy gobelin képet, vagy megfontam egy kosarat, vagy készen lett a gyönyörű papírvirág csokor, az mind nagy-nagy örömmel töltött el. Szépen, lassan, de mindennel haladni kezdtem. Még önmagammal is. 🙂 Az anyák ilyenkor egyébként is „készenléti” állapotban vannak, még akkor is, ha alszanak. A gyermek legkisebb pisszenésére is ugranak ki az ágyból. Ez az ösztön, és ez a természetes. Nem csoda hát, ha fáradt vagy, de ezeket a szorongásokat le tudod győzni!
Ismerem azt is, hogy mi lesz a gyerekkel, ha nekem valami bajom lesz…Ezzel sem kell foglalkozni! NEM lesz semmi bajod! 🙂 Ez is hozzátartozik életünk ehhez a korszakához, az lenne a baj, ha nem jutna eszedbe. Ezt a fajta szorongást is ki lehet iktatni.
Ne keseredj el, végy egy nagy levegőt és rendezd át magad körül a dolgokat. Van olyan ismerősöm, akinek 9 gyereke van, és mind a kilencnél átélte ezeket a dolgokat. Átélte és túlélte.
Ha első babás vagy, vedd úgy, hogy ezen az anyák nagy-nagy százaléka átesik. Előbb-utóbb kijelented: „hulla vagyok”. Nem tart sokáig, át fogsz állni úgy, hogy észre sem veszed.
Böngészgess itt sokat, nagyon sok jó dolgot fogsz találni. Már olvasgatás közben is rengeteg feleslegesen cipelt teher fog rólad lezuhanni. Aztán vannak a totál agyramászó, idióta játékok, ha nagyon feszült vagy, nyomjad őket, sokat levezet. Tapasztaltabb ismerőseim mondták.:) Volt itt olyan kétgyerekes anyuka, aki a második babája után három héttel zuhant meg, hajnali kettőig takarított, csendes volt a ház, aztán számítógép bekapcs és agyatlan játékok tömkelege következő szoptatásig. Utána már talpon is volt. Nyolc hét alatt lett túl rajta. Neki is rémálmok, félelem, szorongásos rohamok, egészen addig, hogy nappal sem csukta be az ajtaját, hogyha véletlen rosszul lesz, be tudjon menni a segítség. Aztán egyszer csak lejött a gyerekekkel, új frizura, frissen szedett szemöldök, csini ruha, derült, kisimult, mosolygós arc. Nem hittünk a szemünknek, és nagyon-nagyon örültünk neki! No és kötöttünk egy megállapodást öten kismamák: ha együtt vagyunk lent, a fő téma nem a gyerek, nem a nyafogós apukák, és nem a töltött káposzta receptje. Remekül működött! 🙂
Remélem, hamarosan túljutsz ezen az állapoton, és az öröm, a béke veszi át a helyét az életedben. Ne hagyd, hogy elhatalmasodjon rajtad, mert abból már tényleg sokkal nehezebb kimászni!
Szeretettel: Bodza
furcsa
Ma hallgatam a zenét a kocsimban megálltam a házelőtt is a lejátszó magától átkapcsólt a rádióra ahol a közlekedési hírek mentek végighallgattam de semmi számomra fontos amikor vége lett a híreknek magától visszakapcsolt! Nem tudom lehet ez egy jel??
Nem, ez nem jel, csak jelzés. Úgy van beállítva az autórádiód,
Nem, ez nem jel, csak jelzés. Úgy van beállítva az autórádiód, hogy a közlekedési hírek idejére átkapcsoljon. Kikapcsolható…
tesztelés
szerintem ez csak egy tesztelés volt az oldal és a hozzászólók „elszálltságát” illetően…
nem jött be…
Igen, én is gondoltam rá, de gyorsan akartam segíteni, mert ki
Igen, én is gondoltam rá, de gyorsan akartam segíteni, mert ki tudja…
furcsa
Ma hallgatam a zenét a kocsimban megálltam a házelőtt is a lejátszó magától átkapcsólt a rádióra ahol a közlekedési hírek mentek végighallgattam de semmi számomra fontos amikor vége lett a híreknek magától visszakapcsolt! Nem tudom lehet ez egy jel??
Nem, ez nem jel, csak jelzés. Úgy van beállítva az autórádiód,
Nem, ez nem jel, csak jelzés. Úgy van beállítva az autórádiód, hogy a közlekedési hírek idejére átkapcsoljon. Kikapcsolható…
tesztelés
szerintem ez csak egy tesztelés volt az oldal és a hozzászólók „elszálltságát” illetően…
nem jött be…
Igen, én is gondoltam rá, de gyorsan akartam segíteni, mert ki
Igen, én is gondoltam rá, de gyorsan akartam segíteni, mert ki tudja…
fura dolgok
Velem is történnek fura dolgok néha, például ez a felriadásos dolog, amikor már félálomba vagy és hirtelen rándulsz egyet. idegesítő, hogy nem tudom miért van. ezen kívül olyan is volt hohy ébren voltam, de a valóság álomszerű volt. valamikor csak percekre, de volt hogy egy egész napom így telt el.
és ami még aggaszt, hogy néha megálmodok dolgokat. vannak deja vu érzéseim elég gyakran, de ez más. mindenki ezt mondta eddig amikor mondtam neki hogy jé ezt megálmodtam:jaj ez csak deja vu.
nem. reggel felkelek és nem emlékszem mit álmodtam(ez ritka) eltelik egy kis idő mondjuk 2 hét és akkor látok valakit, valamit és beugrik, hogy két hete amikor nem emlékeztem az álmomra akkor pont ezt álmodtam meg. nem olyan mintha már egyszer megtörtént volna….tudom hogy nem történt meg csak előre láttam álmomban.
ilyen van? =)
Nem is tudom hogyan kezdjem……
Ugy kerültem erre az oldalra igazság szerint, hogy „sörtartó övet” szerettem volna venni és a google néha csodákra képes, ugyhogy itt vok. 🙂
Engem minden érdekel amiben látok némi fantáziát, viszont ez a téma agyonütött….
Sztem nem sok minden újat tudok hozzáfűzni, de velem is történtek ilyen dolgok és igazság szerint még tart is, csak nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, gondoltam Én nagy naivan, hogy csak álom volt…..hát ezekszerint nem :S
Amikre ugy visszaemlékszek, többek között az irányítható álom, ezt Én semmiféle adottságnak nem tekintettem, mert ez a mai napig megy, igaz néha elkanyarodik másfelé menet közben, de na…az életben is gyorsan változnak a történések körülöttem…de amikor felébredek szinte minden egyes szóra, dologra emlékszem, de nagy ritkán csak az álom végére.
-Olyan, hogy nem bírok megmozdulni, felkelni, bármi életjelet adni magamról szokott lenni, de ezzel is úgy voltam, hogy biztos csak visszaaludtam és azért, de jobban belegondolva ahhoz előbb fel kellett volna kelnem….
-Dejavu érzésem nagyon sokszor van a mindennapjaimban is, viszont azt sose figyeltem meg, hogy ez most egy álomban szerepelt, vagy nem…..viszont már voltak olyan esetek, hogy megmondtam, hogy egy bizonyos szituációban mi fog történni, vagy, hogy vmilyen dologra mi a megoldás–igaz nem mertem azt mondani, hogy basszus onnan tudom, mert megálmodtam….
Álmomban viszont ami nagyon sokszor előfordul, az az, hogy nem látok rendesen és nagyon nehezen tudok mozogni…..pl ami megmaradt régről és mai napig „gyakori”, minden ugyanúgy ment az álmomban mint a mindennapi életben, 1ik pillanatról a másikra a földön ülök, erőlködök hogy felálljak, de nem megy, szétnézek, ugyan látom hogy vannak körülöttem, de homályos és a szemem sem bírom nyitva tartani, így nem tudom hogy kik, szólni akarok, hogy segítsen vki, de nem hallja senki…..általában itt a vége, felébredek és úgy érzem magam, mint akit leragasztottak az ágyhoz, ki vagyok merülve, alig bírok kimászni az ágyból és ahhoz, hogy normálisan magamhoz térjek kell némi idő.
Ezek az Én „naiv” és egyben tudatlan tapasztalataim, amikre ezek után azért csak odafigyelek és mivel innen tudtam meg, hogy erről még komoly írások is vannak, tuti, hogy utánnanézek, mert azért valljuk be, ezek érdekes egybeesések…..
UI:25 éves vok és a mai napig szokott lenni ilyen…..
Üdv!
fura dolgok
Velem is történnek fura dolgok néha, például ez a felriadásos dolog, amikor már félálomba vagy és hirtelen rándulsz egyet. idegesítő, hogy nem tudom miért van. ezen kívül olyan is volt hohy ébren voltam, de a valóság álomszerű volt. valamikor csak percekre, de volt hogy egy egész napom így telt el.
és ami még aggaszt, hogy néha megálmodok dolgokat. vannak deja vu érzéseim elég gyakran, de ez más. mindenki ezt mondta eddig amikor mondtam neki hogy jé ezt megálmodtam:jaj ez csak deja vu.
nem. reggel felkelek és nem emlékszem mit álmodtam(ez ritka) eltelik egy kis idő mondjuk 2 hét és akkor látok valakit, valamit és beugrik, hogy két hete amikor nem emlékeztem az álmomra akkor pont ezt álmodtam meg. nem olyan mintha már egyszer megtörtént volna….tudom hogy nem történt meg csak előre láttam álmomban.
ilyen van? =)
Nem is tudom hogyan kezdjem……
Ugy kerültem erre az oldalra igazság szerint, hogy „sörtartó övet” szerettem volna venni és a google néha csodákra képes, ugyhogy itt vok. 🙂
Engem minden érdekel amiben látok némi fantáziát, viszont ez a téma agyonütött….
Sztem nem sok minden újat tudok hozzáfűzni, de velem is történtek ilyen dolgok és igazság szerint még tart is, csak nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, gondoltam Én nagy naivan, hogy csak álom volt…..hát ezekszerint nem :S
Amikre ugy visszaemlékszek, többek között az irányítható álom, ezt Én semmiféle adottságnak nem tekintettem, mert ez a mai napig megy, igaz néha elkanyarodik másfelé menet közben, de na…az életben is gyorsan változnak a történések körülöttem…de amikor felébredek szinte minden egyes szóra, dologra emlékszem, de nagy ritkán csak az álom végére.
-Olyan, hogy nem bírok megmozdulni, felkelni, bármi életjelet adni magamról szokott lenni, de ezzel is úgy voltam, hogy biztos csak visszaaludtam és azért, de jobban belegondolva ahhoz előbb fel kellett volna kelnem….
-Dejavu érzésem nagyon sokszor van a mindennapjaimban is, viszont azt sose figyeltem meg, hogy ez most egy álomban szerepelt, vagy nem…..viszont már voltak olyan esetek, hogy megmondtam, hogy egy bizonyos szituációban mi fog történni, vagy, hogy vmilyen dologra mi a megoldás–igaz nem mertem azt mondani, hogy basszus onnan tudom, mert megálmodtam….
Álmomban viszont ami nagyon sokszor előfordul, az az, hogy nem látok rendesen és nagyon nehezen tudok mozogni…..pl ami megmaradt régről és mai napig „gyakori”, minden ugyanúgy ment az álmomban mint a mindennapi életben, 1ik pillanatról a másikra a földön ülök, erőlködök hogy felálljak, de nem megy, szétnézek, ugyan látom hogy vannak körülöttem, de homályos és a szemem sem bírom nyitva tartani, így nem tudom hogy kik, szólni akarok, hogy segítsen vki, de nem hallja senki…..általában itt a vége, felébredek és úgy érzem magam, mint akit leragasztottak az ágyhoz, ki vagyok merülve, alig bírok kimászni az ágyból és ahhoz, hogy normálisan magamhoz térjek kell némi idő.
Ezek az Én „naiv” és egyben tudatlan tapasztalataim, amikre ezek után azért csak odafigyelek és mivel innen tudtam meg, hogy erről még komoly írások is vannak, tuti, hogy utánnanézek, mert azért valljuk be, ezek érdekes egybeesések…..
UI:25 éves vok és a mai napig szokott lenni ilyen…..
Üdv!
Velem is ez történt ma reggel.. Csak zsibbadtam és inkább
Velem is ez történt ma reggel.. Csak zsibbadtam és inkább beletörődtem. Láttam, ahogy egy fekete árny ment el az ajtó előtt. Nem ijedtem meg, mert előzőleg olvastam ezt az oldalt egy másik téma kapcsán és ebbe is belenéztem. Mindenesetre nem hittem, hogy velem megtörténik. Valószínűleg jobban megijedtem volna, ha nincs világos.
Velem is ez történt ma reggel.. Csak zsibbadtam és inkább
Velem is ez történt ma reggel.. Csak zsibbadtam és inkább beletörődtem. Láttam, ahogy egy fekete árny ment el az ajtó előtt. Nem ijedtem meg, mert előzőleg olvastam ezt az oldalt egy másik téma kapcsán és ebbe is belenéztem. Mindenesetre nem hittem, hogy velem megtörténik. Valószínűleg jobban megijedtem volna, ha nincs világos.
hangok félálomban.
Sziasztok!
Habár nekem ilyen dermedős jelenség nem volt az életemben, mostanában elég furcsa dolgok történnek. Illetve történik.
Kora reggel mikor még nem térek teljesen magamhoz, vagy pedig este lefekvéskor éber és alvás állapota között, félálomban hangokat hallok. Ez hol női , hol férfi hang. Zengőek, mintha egy kis torzítót raknának rá. Mivel félálomban vagyok nem mindig emlékszem arra, hogy mit mondanak. De arra viszont emlékszem, hogy nem pozitív dolgokat és az érzés mindannyiszor bennem marad. Volt olyan, mikor sikolyra riadtam fel, vagy máskor pedig szidnak, káromkodnak. Tegnap az utolsó férfi hang maradt csak meg: ” Csak vesztegeted az időnket „. Olyan idiótán néz ki ahogy leírom… Nem is tudom mit gondolok igazából.
A nővérem, akivel hiszünk ezekben a spirituális dolgokban azt mondja álmodom. Na de mindig? És tudom, hogy nem álmodom, vagy pedig csak magamat győzném meg? Akkor és ott teljesen valóságos. Érzékeny lelkű ember vagyok, hiába is próbálom ezt a végsőkig eltitkolni, az biztos, hogy nem vagyok bolond. Normális háttér van mögöttem, szeret a családom és a barátaim, úgyhogy nagyon lelki eredetű dologra se tudok gondolni, hacsak nem valahol mélyen van eltemetve bennem valami bánat.
Elég ijesztő, hogy ilyen negatív dolgokra ébredek…Egyik este azt sem tudtam, hol vagyok, pedig a saját ágyamban ébredtem. Ez még egy dolog.. De közben azt a kérdést dünnyögtem, hogy ki vagyok én…? Hát ezt is elég furcsának találtam.
Remélem tudtok nekem valamit mondani,
előre is köszönöm a segítséget.
hangok félálomban.
Sziasztok!
Habár nekem ilyen dermedős jelenség nem volt az életemben, mostanában elég furcsa dolgok történnek. Illetve történik.
Kora reggel mikor még nem térek teljesen magamhoz, vagy pedig este lefekvéskor éber és alvás állapota között, félálomban hangokat hallok. Ez hol női , hol férfi hang. Zengőek, mintha egy kis torzítót raknának rá. Mivel félálomban vagyok nem mindig emlékszem arra, hogy mit mondanak. De arra viszont emlékszem, hogy nem pozitív dolgokat és az érzés mindannyiszor bennem marad. Volt olyan, mikor sikolyra riadtam fel, vagy máskor pedig szidnak, káromkodnak. Tegnap az utolsó férfi hang maradt csak meg: ” Csak vesztegeted az időnket „. Olyan idiótán néz ki ahogy leírom… Nem is tudom mit gondolok igazából.
A nővérem, akivel hiszünk ezekben a spirituális dolgokban azt mondja álmodom. Na de mindig? És tudom, hogy nem álmodom, vagy pedig csak magamat győzném meg? Akkor és ott teljesen valóságos. Érzékeny lelkű ember vagyok, hiába is próbálom ezt a végsőkig eltitkolni, az biztos, hogy nem vagyok bolond. Normális háttér van mögöttem, szeret a családom és a barátaim, úgyhogy nagyon lelki eredetű dologra se tudok gondolni, hacsak nem valahol mélyen van eltemetve bennem valami bánat.
Elég ijesztő, hogy ilyen negatív dolgokra ébredek…Egyik este azt sem tudtam, hol vagyok, pedig a saját ágyamban ébredtem. Ez még egy dolog.. De közben azt a kérdést dünnyögtem, hogy ki vagyok én…? Hát ezt is elég furcsának találtam.
Remélem tudtok nekem valamit mondani,
előre is köszönöm a segítséget.
Sziasztok.
Olvastam , hogy sok embernek van ilyesmi dolgai nekem
Sziasztok.
Olvastam , hogy sok embernek van ilyesmi dolgai nekem is.
Nem beszélek ezekről senkinek, már úgyis örültnek hiszenk.
Nekem általában az szokott lenni hogy alváskor felkelek 2-3 közöt és nem tudom fel fogni a dolgokat semmit…félelem tör rám furcsa érzés–olykor le dermedek de nagyon ritka.
Általában én írányítom az álmaim,Tudatosan ha viszont nem akkor a holnapott vagy valamit a úgymond jövőből.Sokszor van „dejavu” érzésem.Áaltalában mindig jóka megérzéseim.De álmokra vissza térve olvastam,hogy nem csak nekem van álom az álomban…de van ammikor nem tudom megküülömböztetni a álmot a valóságtól.
De ezek csak a megszokot dolgok,van más is de nem lényeg:)
Sziasztok.
Olvastam , hogy sok embernek van ilyesmi dolgai nekem
Sziasztok.
Olvastam , hogy sok embernek van ilyesmi dolgai nekem is.
Nem beszélek ezekről senkinek, már úgyis örültnek hiszenk.
Nekem általában az szokott lenni hogy alváskor felkelek 2-3 közöt és nem tudom fel fogni a dolgokat semmit…félelem tör rám furcsa érzés–olykor le dermedek de nagyon ritka.
Általában én írányítom az álmaim,Tudatosan ha viszont nem akkor a holnapott vagy valamit a úgymond jövőből.Sokszor van „dejavu” érzésem.Áaltalában mindig jóka megérzéseim.De álmokra vissza térve olvastam,hogy nem csak nekem van álom az álomban…de van ammikor nem tudom megküülömböztetni a álmot a valóságtól.
De ezek csak a megszokot dolgok,van más is de nem lényeg:)
Sziasztok!
Írjatok ide: skype: a.omega1
Vagy ide:
Sziasztok!
Írjatok ide: skype: a.omega1
Vagy ide: A.OmegA.a.o@gmail.com
Jobb ezekről élőben beszélgetni, mint fórumozgatni. Olyan embereket keresek akiknek a fentebb leírtakhoz hasonló élményei voltak. Komolytalan kamugépek kíméljenek, úgyis kiderül hamar az üres feltűnősködés, és a hasonlók. Az igaz történetek érdekelnek akármilyen hihetetlen sztorik is azok. Nem véletlenül. Aki többet akar tudni írjon. Én is többet akarok tudni… ezért kérem. Csak az írjon akinek a megérzése azt súgja!
A.O.
A.O. …Te vagy alfa omega? Mert akkor valamit nagyon nem
A.O. …Te vagy alfa omega? Mert akkor valamit nagyon nem értenék.
Vagy csak a nevetek azonos?
/Számomra ez lenne a jobbik verzió/
ezt nem én írtam nyugi
ezt nem én írtam nyugi
Kösz,megnyugodtam:)
Nem mintha valami gondom lenne vele,csak hát
Kösz,megnyugodtam:)
Nem mintha valami gondom lenne vele,csak hát ha Te lennél,akkor nem értenék valamit.
Sziasztok!
Írjatok ide: skype: a.omega1
Vagy ide:
Sziasztok!
Írjatok ide: skype: a.omega1
Vagy ide: A.OmegA.a.o@gmail.com
Jobb ezekről élőben beszélgetni, mint fórumozgatni. Olyan embereket keresek akiknek a fentebb leírtakhoz hasonló élményei voltak. Komolytalan kamugépek kíméljenek, úgyis kiderül hamar az üres feltűnősködés, és a hasonlók. Az igaz történetek érdekelnek akármilyen hihetetlen sztorik is azok. Nem véletlenül. Aki többet akar tudni írjon. Én is többet akarok tudni… ezért kérem. Csak az írjon akinek a megérzése azt súgja!
A.O.
A.O. …Te vagy alfa omega? Mert akkor valamit nagyon nem
A.O. …Te vagy alfa omega? Mert akkor valamit nagyon nem értenék.
Vagy csak a nevetek azonos?
/Számomra ez lenne a jobbik verzió/
ezt nem én írtam nyugi
ezt nem én írtam nyugi
Kösz,megnyugodtam:)
Nem mintha valami gondom lenne vele,csak hát
Kösz,megnyugodtam:)
Nem mintha valami gondom lenne vele,csak hát ha Te lennél,akkor nem értenék valamit.
Szia, örülök hogy megosztottad a tapasztalataid! Velem is
Szia, örülök hogy megosztottad a tapasztalataid! Velem is hasonló esetek történtek.
Annyi különbséggel hogy kizárólag lefekvés után kerültem bele ebbe a delejes dermedt állapotba.
Minden egyes alkalommal ugyanaz történt. Az érzékelésem végig álomszerű, viszont tudom hogy az ágyamban fekszem, tudatomnál vagyok, ami csodálatos. A baj az erőnél kezdődik. Valami megmagyarázhatatlan valamit érzek a testemben mozogni. Mintha csiklandozna, és a szívemet bökdösné, szorítaná. Ösztönösen fel akarok ébredni mert szenvedek sokszor ordítani is próbáltam de az saját füleimmel
is hallhatóan csak valami elnyelt nyöszörgés.És erős koncentráció után egy erős rángással térek magamhoz Másrészről pedig itt akarok maradni megtudni hogy ez micsoda.Gondoltam már tudatalatti elfojtásra, testen kívüli élmény küszöbére, mert volt olyan hogy az érzékelésem kitágult. Pár méterrel föntebb lebegve éreztem magam. Volt olyan is hogy sikerült megnyugodnom és megkérdeztem hogy ez micsoda, na akkor egy soha azelőtti szorítást kaptam válaszul amit nem tudtam kezelni és kimenekültem ismét.
Sajnos már egy ideje nem jelentkezett. Én nagyon kíváncsi vagyok és szeretnék túljutni azon a bizonyos holtponton.
Szendi Gábor
Üdv!
Olvassátok el Szendi Gábor: Isten az agyban c. könyvét. Abból kiderül, hogy ezeknél a jelenségeknél mi történik az agyban biológiai szinten és esetleg az is, hogy mi váltja ezeket ki.
-olcha-
Hasonló történt már
velem is . Nálam a csiklandozás , szívböködés , bennem mozgás nem volt ,hanem inkább a lebénultság , mozdulatképtelenség volt jellemző féléber tudat mellett . Hiába próbáltam a rendes ébredési rítus részeként beüzemelni az izmaimat , teljes akaraterőbevetéssel sem ment . A kialakított tévképzetem lidércnyomás és energiaelszívás volt , ennek megfelelően ijedten és ellenségesen szegültem mindig szembe a történéssel . A belső felüvöltés nálam is nyöszörgésként jelenhetett meg . Ritkán jelentkezett , évente talán még egyszer sem . Epilepsziás rohamra is gyanakodtam . Kamaszkoromban volt két alkalom a legszörnyűbb , úgy éreztem , hogy az egész világ megnyílik , rámzuhan . 10 éve egy önkéntelen vizualizáció segített . Ijedtemben védekezni kezdtem , és összes akaraterőmet összeszedve egy kúpot képzeltem el a homlokomra . Pillanat alatt megkönnyebbültem . A képzeletem még abba is megerősítette a megszabadulás tudatomat , hogy az ágyam szélére képzeltem érzékelni egy hüppőgő valamit , ami azt panaszolta , hogy ” megszúrtál ” . Mivel másképp nem tudtam segíteni a képzeletem termékének , ezért imádkozni kezdtem Istenhez , hogy segítsen rajta , vegye gondjaiba , és juttassa a számára legmegfelelőbb helyre . Üdvözlettel : felacsó
Szia, örülök hogy megosztottad a tapasztalataid! Velem is
Szia, örülök hogy megosztottad a tapasztalataid! Velem is hasonló esetek történtek.
Annyi különbséggel hogy kizárólag lefekvés után kerültem bele ebbe a delejes dermedt állapotba.
Minden egyes alkalommal ugyanaz történt. Az érzékelésem végig álomszerű, viszont tudom hogy az ágyamban fekszem, tudatomnál vagyok, ami csodálatos. A baj az erőnél kezdődik. Valami megmagyarázhatatlan valamit érzek a testemben mozogni. Mintha csiklandozna, és a szívemet bökdösné, szorítaná. Ösztönösen fel akarok ébredni mert szenvedek sokszor ordítani is próbáltam de az saját füleimmel
is hallhatóan csak valami elnyelt nyöszörgés.És erős koncentráció után egy erős rángással térek magamhoz Másrészről pedig itt akarok maradni megtudni hogy ez micsoda.Gondoltam már tudatalatti elfojtásra, testen kívüli élmény küszöbére, mert volt olyan hogy az érzékelésem kitágult. Pár méterrel föntebb lebegve éreztem magam. Volt olyan is hogy sikerült megnyugodnom és megkérdeztem hogy ez micsoda, na akkor egy soha azelőtti szorítást kaptam válaszul amit nem tudtam kezelni és kimenekültem ismét.
Sajnos már egy ideje nem jelentkezett. Én nagyon kíváncsi vagyok és szeretnék túljutni azon a bizonyos holtponton.
Szendi Gábor
Üdv!
Olvassátok el Szendi Gábor: Isten az agyban c. könyvét. Abból kiderül, hogy ezeknél a jelenségeknél mi történik az agyban biológiai szinten és esetleg az is, hogy mi váltja ezeket ki.
-olcha-
Hasonló történt már
velem is . Nálam a csiklandozás , szívböködés , bennem mozgás nem volt ,hanem inkább a lebénultság , mozdulatképtelenség volt jellemző féléber tudat mellett . Hiába próbáltam a rendes ébredési rítus részeként beüzemelni az izmaimat , teljes akaraterőbevetéssel sem ment . A kialakított tévképzetem lidércnyomás és energiaelszívás volt , ennek megfelelően ijedten és ellenségesen szegültem mindig szembe a történéssel . A belső felüvöltés nálam is nyöszörgésként jelenhetett meg . Ritkán jelentkezett , évente talán még egyszer sem . Epilepsziás rohamra is gyanakodtam . Kamaszkoromban volt két alkalom a legszörnyűbb , úgy éreztem , hogy az egész világ megnyílik , rámzuhan . 10 éve egy önkéntelen vizualizáció segített . Ijedtemben védekezni kezdtem , és összes akaraterőmet összeszedve egy kúpot képzeltem el a homlokomra . Pillanat alatt megkönnyebbültem . A képzeletem még abba is megerősítette a megszabadulás tudatomat , hogy az ágyam szélére képzeltem érzékelni egy hüppőgő valamit , ami azt panaszolta , hogy ” megszúrtál ” . Mivel másképp nem tudtam segíteni a képzeletem termékének , ezért imádkozni kezdtem Istenhez , hogy segítsen rajta , vegye gondjaiba , és juttassa a számára legmegfelelőbb helyre . Üdvözlettel : felacsó
Első blikkre, látatlanban azt gondolom helyénvaló diagnózisnak
Első blikkre, látatlanban azt gondolom helyénvaló diagnózisnak elmondásod alapján, hogy elme generálja félelmeket benned asszociációs alapon, valószínüleg gyermekkorból cipeled alapjait.
NLP-s pszihoterápiát javaslok, esetleg indokolt esetben, előzetes beszélgetést követően, gyógyító-hipnózist.
Ezek a leg hatékonyabbak megítélésem szerint ezekre a problémákra.
Több ilyen esetem is volt, megnyugtatóan megoldásra került.
Első blikkre, látatlanban azt gondolom helyénvaló diagnózisnak
Első blikkre, látatlanban azt gondolom helyénvaló diagnózisnak elmondásod alapján, hogy elme generálja félelmeket benned asszociációs alapon, valószínüleg gyermekkorból cipeled alapjait.
NLP-s pszihoterápiát javaslok, esetleg indokolt esetben, előzetes beszélgetést követően, gyógyító-hipnózist.
Ezek a leg hatékonyabbak megítélésem szerint ezekre a problémákra.
Több ilyen esetem is volt, megnyugtatóan megoldásra került.
Kérdező! Vizsgáltak már epilepszia irányába?
Kérdező! Vizsgáltak már epilepszia irányába?
Kérdező! Vizsgáltak már epilepszia irányába?
Kérdező! Vizsgáltak már epilepszia irányába?
szia
Szia érdekes amit írsz már annyit kerestem utána de sehol nem kapok rendes választ mi okozhatja ezt az álom előtti létet melyben úgy elmerül az ember hogy alig tud kijönni belőle.Nagyon sokszor van nálam azt mondják hogy ha hagyom nem küzdök akkor elmúlik.Szememet próbálom kinyitni de nem megy hangot próbálok kiadni s úgy érzem beszélek is de mint kiderül csak nyöszörgök.Egyszer már sikerült értelmesen beszélnem ebben az állapotban segítséget kérni.Igaz „rohadt”egy érzés főleg amikor kiolvadsz ebből az állapotból a hideg meleg végig fut egész testemen és ha felébredek szörnyű érzés kerít hatalmába olyan ez mintha valahol teljesen más világba járnék .A minap is volt ilyen velem s ami durva a már sajnos nem élő nagyapám mondott valamit de sajnos nem emlékszem mit s utána olvadtam ki ebből az állapotból.Én már kérdeztem orvost is erről mivel nekem akkor tájt kezdett ez kialakulni amikor felfedezték rajtam az epilepsziát és az orvos azt mondta akkor hogy ez is egy formája ez is attól lehet.Igazság szerint míg nem szedtem rá gyógyszert az epilepsziára addig ez nekem nem is volt.Onnantól számítom az időt aztán más gyógyszert kaptam őszintén szedtem is meg nem is mert nem gyakran fordult elő velem hogy rohamom volt.Na de most szedem rendesen a gyógyszert s akkor is jelentkezik nálam ez e dermedés.Gyakorlatilag elég sokszor nem tudom hogy lehet ezt eltüntetni az életből mert nekem nem valami jó érzés ennek a megléte.Próbálkozom s csak előre jutok ha nem akkor meg kell tanulnom együtt élni vele.
miért akarsz kijönni, ha aludni készülsz?
hmmm…ez az elme működései…aludj nyugodtan, és ne ijedj meg a jelenségtől…az elme ilyen módon hívja fel a figyelmet magára, de nem kell vele törődni…maga az epliepszia is többféle lehet (organikus és lelki), ha nincsen organikus elvátozás (ezt vizsgálatokkal állapítják meg) akkor nem vagy igazi epilepsziás, csak az erők (lélek) játéka…de ha bővebben írsz a tapasztalásaidról, magam is bővebben fogok tudni válaszolni…a fontos,hogy ne ijedj meg!…nincsen semmi, amitől félned kellene, hacsak nincsenek ijesztő késztetéseid (pl.:hogy megölj valakit, vagy ilyesmi…ám ettől sem kell megijedni, csak tudni azt, hogy a szellem (tudat) urává lehet a léleknek(erőnek)…ez a döntés (szabadon eldöntheti a tudat, hogy teret ad a késztetésnek, vagy nem…ám, mint mondtam is, még ennyiből nem tudom, hogy mi valójában a problémád, azon kívül hogy félsz (ami megszüntethető,ha megismered a működés mibenlétét…:)
lehet megoldás
Rajtam a dermedés, vagyis inkább bizsergésnek hívnám. Mikor érzed hogy menekülnél, de lebénulsz, süllyedsz a mélységbe de nem látod a végét, mikor azt hiszed fent vagy, de még is álmodsz, mikor küzdesz ellene de a tested teljesen lebénul, stb stb sok sok megmagyarázhatatlan dolog ami megtörtént megálmodsz dolgokat, megérzel dolgokat.. Sokan azt hiszik ez képesség vagy adottság. Én inkább a gonoszra szavaznék 25 éve talán mikor először jött, és húsz év is kellett mire megtanultam mit kell tennem. Küzdöttem ellene szembeszálltam vele mikor emberi formát keltett fojtogattam az egész testemmel küzdöttem (harcoltam) ellene. Megtanultam felkelteni magam. De elmúlt és végre elmúlt, tudok aludni esténként és nem kell ülve elaludnom berezelve hogy úr isten ugye nem jön vissza!! Néha visszatér félévente talán egyszer de már nem olyan erős mint régen volt. Remélem nem néztek hülyének , nem drogozok nem vagyok beteg sem, ha átélted amint láttam mint az elődeim is sokan. DE JÓ TANÁCS NE ENGEDD URALKODNI, KÜZD ÉS HAMARABB SZABADULSZ…
szia
Szia érdekes amit írsz már annyit kerestem utána de sehol nem kapok rendes választ mi okozhatja ezt az álom előtti létet melyben úgy elmerül az ember hogy alig tud kijönni belőle.Nagyon sokszor van nálam azt mondják hogy ha hagyom nem küzdök akkor elmúlik.Szememet próbálom kinyitni de nem megy hangot próbálok kiadni s úgy érzem beszélek is de mint kiderül csak nyöszörgök.Egyszer már sikerült értelmesen beszélnem ebben az állapotban segítséget kérni.Igaz „rohadt”egy érzés főleg amikor kiolvadsz ebből az állapotból a hideg meleg végig fut egész testemen és ha felébredek szörnyű érzés kerít hatalmába olyan ez mintha valahol teljesen más világba járnék .A minap is volt ilyen velem s ami durva a már sajnos nem élő nagyapám mondott valamit de sajnos nem emlékszem mit s utána olvadtam ki ebből az állapotból.Én már kérdeztem orvost is erről mivel nekem akkor tájt kezdett ez kialakulni amikor felfedezték rajtam az epilepsziát és az orvos azt mondta akkor hogy ez is egy formája ez is attól lehet.Igazság szerint míg nem szedtem rá gyógyszert az epilepsziára addig ez nekem nem is volt.Onnantól számítom az időt aztán más gyógyszert kaptam őszintén szedtem is meg nem is mert nem gyakran fordult elő velem hogy rohamom volt.Na de most szedem rendesen a gyógyszert s akkor is jelentkezik nálam ez e dermedés.Gyakorlatilag elég sokszor nem tudom hogy lehet ezt eltüntetni az életből mert nekem nem valami jó érzés ennek a megléte.Próbálkozom s csak előre jutok ha nem akkor meg kell tanulnom együtt élni vele.
miért akarsz kijönni, ha aludni készülsz?
hmmm…ez az elme működései…aludj nyugodtan, és ne ijedj meg a jelenségtől…az elme ilyen módon hívja fel a figyelmet magára, de nem kell vele törődni…maga az epliepszia is többféle lehet (organikus és lelki), ha nincsen organikus elvátozás (ezt vizsgálatokkal állapítják meg) akkor nem vagy igazi epilepsziás, csak az erők (lélek) játéka…de ha bővebben írsz a tapasztalásaidról, magam is bővebben fogok tudni válaszolni…a fontos,hogy ne ijedj meg!…nincsen semmi, amitől félned kellene, hacsak nincsenek ijesztő késztetéseid (pl.:hogy megölj valakit, vagy ilyesmi…ám ettől sem kell megijedni, csak tudni azt, hogy a szellem (tudat) urává lehet a léleknek(erőnek)…ez a döntés (szabadon eldöntheti a tudat, hogy teret ad a késztetésnek, vagy nem…ám, mint mondtam is, még ennyiből nem tudom, hogy mi valójában a problémád, azon kívül hogy félsz (ami megszüntethető,ha megismered a működés mibenlétét…:)
lehet megoldás
Rajtam a dermedés, vagyis inkább bizsergésnek hívnám. Mikor érzed hogy menekülnél, de lebénulsz, süllyedsz a mélységbe de nem látod a végét, mikor azt hiszed fent vagy, de még is álmodsz, mikor küzdesz ellene de a tested teljesen lebénul, stb stb sok sok megmagyarázhatatlan dolog ami megtörtént megálmodsz dolgokat, megérzel dolgokat.. Sokan azt hiszik ez képesség vagy adottság. Én inkább a gonoszra szavaznék 25 éve talán mikor először jött, és húsz év is kellett mire megtanultam mit kell tennem. Küzdöttem ellene szembeszálltam vele mikor emberi formát keltett fojtogattam az egész testemmel küzdöttem (harcoltam) ellene. Megtanultam felkelteni magam. De elmúlt és végre elmúlt, tudok aludni esténként és nem kell ülve elaludnom berezelve hogy úr isten ugye nem jön vissza!! Néha visszatér félévente talán egyszer de már nem olyan erős mint régen volt. Remélem nem néztek hülyének , nem drogozok nem vagyok beteg sem, ha átélted amint láttam mint az elődeim is sokan. DE JÓ TANÁCS NE ENGEDD URALKODNI, KÜZD ÉS HAMARABB SZABADULSZ…
–
Nekem csak hasonló… nos, inkább más.
Velem az van, hogy -6 éves koromban letört az egyik metszőfogam a másik berepedt-, a felső állkapcsomat beakasztom az alsóba… és odaszorítom… nem tudom, hogy ez mennyire „hangzik” értelmesnek, de most ennyire tellett. Szóval. Ez ugye magában is egy fájdalmas dolog. Mondjuk egy egyszerű mozdulattal -ami egyáltalán nem fájdalmas, nehéz, vagy időigényes…- meg lehet szüntetni. csakhogy én alvás közben nem tudom ezt megtenni és a fogaimat a fogaimnak nyomom. Rettenetesen fáj… nagyon parázom, hogy egyszer letöröm így a fogaimat! Ez még nem is lenne olyan szar, ha egyszer történne, de kb. havonta 5X megtörténik… és nagyon nem szeretem.
Fogalmam sincs, hogy ez mennyire ér fel a te furcsa „dermedéseddel”… nekem ez az egyik fájdalmas dolgom, amit álmomban csinálok.
Az álmunkban történt dolgokat
úgy tudjuk megérteni, ha ébren bele megyünk ugyanabba az érzésbe.
Mi történt, amikor hat éves korodban letört a fogad?
Valószínű, azt nem dolgoztad fel, félelem és fájdalom került le a tudatalattidba. Álmunkban a tudatalatti tisztul, tehát megéled ezeket az érzéseket újra.
Mivel „beragadt” a téma, érdemes lenne előhívni ezt az emléket ébren és teljesen kioldani.
–
Nekem csak hasonló… nos, inkább más.
Velem az van, hogy -6 éves koromban letört az egyik metszőfogam a másik berepedt-, a felső állkapcsomat beakasztom az alsóba… és odaszorítom… nem tudom, hogy ez mennyire „hangzik” értelmesnek, de most ennyire tellett. Szóval. Ez ugye magában is egy fájdalmas dolog. Mondjuk egy egyszerű mozdulattal -ami egyáltalán nem fájdalmas, nehéz, vagy időigényes…- meg lehet szüntetni. csakhogy én alvás közben nem tudom ezt megtenni és a fogaimat a fogaimnak nyomom. Rettenetesen fáj… nagyon parázom, hogy egyszer letöröm így a fogaimat! Ez még nem is lenne olyan szar, ha egyszer történne, de kb. havonta 5X megtörténik… és nagyon nem szeretem.
Fogalmam sincs, hogy ez mennyire ér fel a te furcsa „dermedéseddel”… nekem ez az egyik fájdalmas dolgom, amit álmomban csinálok.
Az álmunkban történt dolgokat
úgy tudjuk megérteni, ha ébren bele megyünk ugyanabba az érzésbe.
Mi történt, amikor hat éves korodban letört a fogad?
Valószínű, azt nem dolgoztad fel, félelem és fájdalom került le a tudatalattidba. Álmunkban a tudatalatti tisztul, tehát megéled ezeket az érzéseket újra.
Mivel „beragadt” a téma, érdemes lenne előhívni ezt az emléket ébren és teljesen kioldani.
Sziasztok! Most keltem fel nem rég, és annyira megijedtem hogy
Sziasztok! Most keltem fel nem rég, és annyira megijedtem hogy elkezdtem fórumokat olvasgatni. Nem tudom hogy ugyan arról beszélek e, de nálam általában (mivel 2 műszakban dolgozom) éjszakás előtt ha ledőlök délután akkor szokott több hónapos eltéréssel olyan előfordulni hogy nem tudok felkelni. Mintha belül ellennék veszve saját magamba és ordítok a testemmel hogy mozdulj meg, van hogy olyan mintha nyitva lenne a szemem , csak nem tudom a végtagjaimat megmozdítani, aztán rájövök hogy még mindig álmodom, és amikor sikerült felébrednem, úgy érzem mintha egy maratont futottam volna, rendszerint fáj a fejem is utána.
Most azt álmodtam hogy felakarok ébredni de nem tudok, viszont a testem egy részét tudom mozgatni, kikeltem az ágyból de mintha az egyik felem le lett volna bénulva, homályosan láttam, ordítottam magammal, és elkezdtem rázni a fejem, beleütögetni a falba hogy kimenjen a bénulás, aztán kinyitottam a szemem és felébredtem, de alig tudtam ébren maradni, mert a szemhéjam folyton vissza csukódott, úgyhogy kénytelen voltam kikelni az ágyból hogy magamhoz térjek.
Fogalmam nincs mi ez, de halálra rémít.
Mintha csak az agyam egyik fele lenne ébren… Nem értem! Ez már klinikai eset? 😀
A fejrázással én általában ki tudom rázni magamból ezt az érzést
Szia,
Velem már nagyon sokszor fordult meg ez. A fejrázással én általában ki tudom rázni magamból ezt az érzést.
Előfordul-e még ez veled? Követed még ezt a fórumot?
Sziasztok! Most keltem fel nem rég, és annyira megijedtem hogy
Sziasztok! Most keltem fel nem rég, és annyira megijedtem hogy elkezdtem fórumokat olvasgatni. Nem tudom hogy ugyan arról beszélek e, de nálam általában (mivel 2 műszakban dolgozom) éjszakás előtt ha ledőlök délután akkor szokott több hónapos eltéréssel olyan előfordulni hogy nem tudok felkelni. Mintha belül ellennék veszve saját magamba és ordítok a testemmel hogy mozdulj meg, van hogy olyan mintha nyitva lenne a szemem , csak nem tudom a végtagjaimat megmozdítani, aztán rájövök hogy még mindig álmodom, és amikor sikerült felébrednem, úgy érzem mintha egy maratont futottam volna, rendszerint fáj a fejem is utána.
Most azt álmodtam hogy felakarok ébredni de nem tudok, viszont a testem egy részét tudom mozgatni, kikeltem az ágyból de mintha az egyik felem le lett volna bénulva, homályosan láttam, ordítottam magammal, és elkezdtem rázni a fejem, beleütögetni a falba hogy kimenjen a bénulás, aztán kinyitottam a szemem és felébredtem, de alig tudtam ébren maradni, mert a szemhéjam folyton vissza csukódott, úgyhogy kénytelen voltam kikelni az ágyból hogy magamhoz térjek.
Fogalmam nincs mi ez, de halálra rémít.
Mintha csak az agyam egyik fele lenne ébren… Nem értem! Ez már klinikai eset? 😀
A fejrázással én általában ki tudom rázni magamból ezt az érzést
Szia,
Velem már nagyon sokszor fordult meg ez. A fejrázással én általában ki tudom rázni magamból ezt az érzést.
Előfordul-e még ez veled? Követed még ezt a fórumot?
Velem is előfordult már sokszor
Kedves kérdező,
Igaz, hogy már lassan 7 évvel ezelőtt tetted fel a kérdésed, viszont én meg sajnos csak most bukkantam rá erre az oldalra.
A következő soraid felkeltették az érdeklődésemet:
„Valami hatalmas, színes valami jelent meg előttem ami tekergett és ellepett, de a legdurvább az volt, amit éreztem közben. Olyan volt ez az érzés mint az adrenalin és a boldogság keveréke együttesen, és még annál is jobb.”
Én odáig, amíg te, még nem nem jutottam el … de kérlek, amennyiben látod az írásom, kérlek írd le, hogy mi történt a színes valami közelsége és érzete után?
Válaszod előre is köszönöm!
Velem is előfordult már sokszor
Kedves kérdező,
Igaz, hogy már lassan 7 évvel ezelőtt tetted fel a kérdésed, viszont én meg sajnos csak most bukkantam rá erre az oldalra.
A következő soraid felkeltették az érdeklődésemet:
„Valami hatalmas, színes valami jelent meg előttem ami tekergett és ellepett, de a legdurvább az volt, amit éreztem közben. Olyan volt ez az érzés mint az adrenalin és a boldogság keveréke együttesen, és még annál is jobb.”
Én odáig, amíg te, még nem nem jutottam el … de kérlek, amennyiben látod az írásom, kérlek írd le, hogy mi történt a színes valami közelsége és érzete után?
Válaszod előre is köszönöm!