A tudatos álmodás módszere

A tudatos álmodás módszereivel öntudatunkra ébredhetünk az álom fázisában is! Az álomidő alatt többnyire öntudatlanul fekszünk és a belső képek, gondolatok a tudatalatti raktárából kuszán kavarognak elő.
Ezek az álmok ritkán üzeneteket is hordozhatnak, amelyeket megfejtve önismeretre tehetünk szert, de létezik az álomtér használatának egy igen tudatos módszere is, és ez a tudatos álmodás.

A tudatos álmodás állapotában:

  1. az álmodó benne marad az álom közegben,
  2. tudatában van annak, hogy Ő most álmodik,
  3. tudja, hogy kicsoda Ő valójában,
  4. képes irányítani az álom cselekményét, szereplőit, és önmagát
  5. emlékezik arra, hogy hol fekszik az álmodó teste,
  6. bármikor fel tud ébredni, ha úgy akarja.

Ezen képességek megléte, használata attól függ, hogy mennyire válik tudatossá az álmodó. A legalacsonyabb tudatosságot mutató tudatos álom állapotában csak a második pontig teljesülnek a feltételek, míg az abszolút tudatossággal bíró tudatos álmodó az összes pontját teljesíti a felsorolásnak, vagyis teljesen ura az álom állapotának!

Tudatos álmodás gyakorlata

A tudatos álom állapotát leggyakrabban spontán érik el az álmodók, egyszer csak felismerik, hogy álmodnak! Ez lehet egy külső zaj, inger hatására, ami kicsit közelebb hozza a felébredéshez, de mégsem ébred fel tőle, vagy az álom cselekménye vált ki olyan stresszt az álmodóban, ami felébreszti az öntudatát.

A spontán ébredés mellett bizonyos gyakorlatokkal is elő lehet idézni a tudatos álmot.

Néhány gyakorlat a tudatos álom eléréséhez

  1. Talán a legegyszerűbb módszer, amikor egyszerűen csak akarod, eldöntöd, hogy az álmodban majd tudatodra ébredsz!
    Ehhez elalvás előtt érdemes pár percig magadban ezt elképzelni, akarni, vagy utasításokat adni a saját tudatodnak, hogy ébredjen öntudatára az egyik álom közben, de ne ébredj ki az álomból!
    Amilyen egyszerű ez a módszer, annyira esetleges, – vagy bejön, vagy nem! Mindenesetre érdemes kipróbálni!
  2. Ha biztosabb technikát szeretnél, akkor figyelmeztesd egész nap arra magad, hogy amiben benne vagy, az csupán álom és nem kell komolyan venned! Próbáld meg valóban álomnak látni, hinni az eddig valóságnak hitt életedet. Ettől az agyad megszokja ezt a hozzáállást és leutánozza azt álmodban is, amitől aztán ott felismered, hogy tényleg álmodsz!
  3. Ehhez az önszuggesztióhoz használhatsz segítséget is, mégpedig a lakásodban és munkahelyeden papírcetlikre kiírod: Most álmodom, vagy nem? – és ha találkozol egy cetlivel, akkor azt válaszolod magadnak, hogy: Igen, most álmodok!
    Erről győzd meg magad és hagyd, hogy a papírcetlik furcsa részévé váljanak a napodnak! Így ezt a megszokást megismétled majd az álmodban is: 1.papírcetli, 2.kérdés, 3.igen, álmodom!
  4. Meditációból is be lehet lépni az álom terébe, tudatosságunkat megőrizve. Ehhez merülj mély meditációba és emlékezz vissza mi az álom, milyen az álom tere? Érezd át, tudd, hogy mi a közege az álomnak.
    Közben figyelj a testedre, lelkedre és csomagold össze magadat egyetlen ponttá!
    Határozz meg egy célt az álmodnak, indíts el egy egyszerű történetet és közben vidd önmagad egy pontját az emlékeidben levő álomtérbe! Ültesd be ezt a pontot az álom terébe, az éppen elképzeld cselekménybe és lazulj el, hagyd, hogy megszülessen az álom!

Néhány fantasztikus film és keleti misztikus történet szerint, a tudatos álmodás képességével rendelkező jógi képes belépni mások álom történetébe, üzenni tud, vagy akár manipulálni is!

A tibetiek titkos tanításaiban leírnak egy olyan jóga gyakorlatot, amellyel fényt vihetünk az álomba és ettől akár meg is világosodhatunk álmunkban!

Carlos Castaneda tudatos álom tanításaival az álomtestünkkel visszatérhetünk a való világba és csodákra lehetünk képesek, de ennek gyakorlatait Ő maga is veszélyesnek tartja.

Önismeret az álomban

De azt hiszem, a legérdekesebb és leghasznosabb felhasználási területe a tudatos álmodásnak mégis önmagunk megismerése!
Ha sikerül elérned a tudatos álmodás tudatállapotát, akkor ott megidézhetsz: feldolgozatlan emlékeket, konfliktusokat, személyeket, vagy saját érzéseket, fájdalmakat, gátlásokat. Ezek sokkalta könnyebben fognak előjönni, mint éber vagy meditatív állapotban és a feldolgozásuk is ezerszer könnyebben megy majd!

Megfelelő önismereti tudással a gyakorló a legintenzívebben fejlődhet, ugyanis a tudattartalmai között szabadon böngészhet, mégsem akadályozza a tudatosításban a saját egoja. A tudatos álmodás állapotában az ego csak alkotóelemeiben van jelen, Ő maga viszont "alszik", nem irányít!

Az ego pont azokból az elemekből áll, amelyek tévedések, hazugságok önmagunkról és az életünkről. Ezeket tudatosítva, felszámolva, rendezettebbek leszünk önmagunkban és így az életünkben sem kavarunk felesleges viharokat.

Tudatos álmodást kívánok!

70 thoughts on “A tudatos álmodás módszere”

  1. Álom és ébrenlét között
    Én rendkívül ritkán álmodom, és akkor is főleg értelmetlenül kavargó, elmosódott kép és hang kavalkádot, amit hamar elfelejtek, el se nagyon tudok mesélni, de volt néhány furcsa élményem egy fél éve:
    Egy időben többször éreztem azt, hogy éber vagyok, de nem tudom kinyitni a szemem, a testem mintha ólomból lenne, és rendkívül erős szinte elviselhetetlen nyomást éreztem a hasamon. Legelőször ezt egy olyan álom előzte meg, hogy rám vetette magát egy sötét árnyék. Én, bár nagyon féltem, minden erőmmel arra koncentráltam, hogy ne ébredjek fel. Leállítottam a szavakban való gondolkodást, és csak a nyomásra koncentráltam a hasamon, próbáltam ellazítani és egyre mélyebbre kerülni, de ettől jobban fájt. Olyan, mintha egy szakadék szélén állnék és én azt akarom, hogy belezuhanjak, de az életösztön a fájdalom által megpróbál visszarántani. Azért féltem nagyon, mert eszembe jutott az Ördögűzés Emily Rose üdvéért című film, amelyben ő is hasonló élményről ír, és attól féltem, hogy talán olyat látok, amitől elborul az elmém, de mégis menni akartam egyre mélyebbre. Ehhez intenzív koncentráció és önuralom kellett, és először nem is bírtam sokáig, végül fölébredtem.
    Másodjára, néhány hónappal később, már sokkal kisebb nyomást éreztem, és nem emlékszem álomelőzményre sem, de nem-gondolkodni elég nehéz volt (ma már jobban megy), ezért akkor sem jártam sikerrel.
    Harmadjára nem éreztem nyomást, csak nem tudtam megmozdulni. Ekkor azt sikerült elérnem, hogy azt éreztem mintha a lelkem „lekerekedne” a testemen belül, mint egy 10cm-es léggömb és mintha lebegnék. Úgy éreztem, valahogy elsodródom a testem bal oldala felé a szívem tájékán, és attól féltem, hogy „lefolyok” az ágyról. Egy intenzív, világító zöld gyűrűt láttam magam előtt, és megpróbáltam beletalálni, de mivel elsodródtam bal irányba, csak belepillantani tudtam felébredés előtt. Arra emlékszem, hogy a kép meglepően jó felbontásúnak tűnt, de visszaemlékezni már nem tudtam a részletekre. Egy sakktáblát láttam.
    Egy másik alkalommal az egész éjszakám elég furcsa volt. Először valami erős hangra riadtam fel a fülem mellett, de megint nem tudtam mozogni. Azt hittem betörtek a lakásba, mert azt éreztem, hogy van ott valaki. Figyeltem de nem történt semmi, végül sikerült megmozdulni. Visszaaludtam, de az alvás inkább erős fizikai igénybevételnek tűnt, mintha a két világ közé szorultam volna. Egyszer azt éreztem, hogy a testem fölött lebegek, arccal fölfelé. Amikor ez tudatosult, megpróbáltam megfordulni, ránézni önmagamra és kinyitni a szemem, de ettől fölébredtem. Hajnalban nagyon fáradtan azt hittem, hogy fölébredtem és kimentem a tükör elé. Belenéztem, de az arcom el volt torzulva, a szám természetellenesen le volt görbülve. Néztem magam egy kis ideig, majd tényleg fölébredtem.
    Egyszer, amikor szintén csak félig ébredtem föl, a homlokomra koncentráltam, vagy inkább koncentrálódtam, mert valahogy tudtam, hogy ezt kell csinálni, és egy táguló lyukon át lángok csaptak az arcomba. Ez a kép is meglepően éles volt, és amikor fölébredtem erősen bizsergett a homlokom.
    Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ekkor életem eddigi legmélyebb pontján voltam, és meditációban is szörnyű dolgokat hoztam felszínre. Halál, szörnyek, démonok, káromkodás. Egyszer megpróbáltam elképzelni és mélyen átélni, hogy én vagyok Jézus, akit keresztre feszítenek. Egyszer például elalvás előtt egyszer csak egy levágott véres gyerekfej képe jelent meg (Bár engem ez pont nem ijesztett meg.). Megpróbáltam szembenézni a bennem lévő gonosszal, de nem kizártam magamból, hanem magamba olvasztottam, eggyé váltam vele.
    Ezek hülyén hangzanak, de valamiért akkor szükségem volt ezekre. (Az óvodáskori rajzaim is tocsogtak a vértől.), Rengeteget nőtt az önuralmam, és ma már nem érzek motivációt ilyenekre. Az egóm sokkal engedékenyebb. Amúgy rendkívül békés természetű ember vagyok, ma már azt is tudom, hogy nagyon mélyen tudok szeretni, és hamar megbocsátok. Amúgy ezt nem ajánlom senkinek. Ez életemben egy olyan tévút, önmagamra irányuló kegyetlenség volt, ami azáltal oldódott föl, hogy mindez mélyen tudatosodott bennem, de amely titokban már régóta bennem dolgozott.
    Üdv:
    Balage

    1. Sziasztok!
      Azt hiszem én is képes vagyok a tudatos álmodásra. A

      Sziasztok!

      Azt hiszem én is képes vagyok a tudatos álmodásra. A fent felsorolt pontok közül mindet tapasztalom, szinte majdnem minden álmodás közben. Egyedül talán a legutsól nem. De talán azért mert az még nem próbáltam:) Nekem fantasztikusan bejön ez. Talán egy kicsit az írás közbeni érzésekre hasonlít. Még komolyabban nem foglalkoztam azzal, hogy esetleg megtörtént feldolgozatlan dolgokat éljek át újra. Egyenlőre még „játszok” egy kicsit az álmaimmal:)
      Szerencsésnek érzem magam e téren, mert azt hiszem minden hasonló dolgora nyitott vagyok. Így például az angyalokkal és a szellemekkel is legelsőnek fel tudtam venni a kapcsolatot. Az angyalokkal most is tortam, a szellemekkel már nem.

      1. álmok
        Tudod ezt hívják álom csapdájának. Ha az álmodban fel akarsz kelni és nem bírsz mozdulni, sem kiabálni, ordítani, felébredni. Amúgy ha nem kerülsz be ebbe a csapdába akkor mindent meg tudsz csinálni. Nekem is volt egy párszor. Olyan rossz, kellemetlen érzés. Emlékszem, feküdtem, fel akartam kelni, de egyszerűen nem bírtam megmozdulni. Na akkor én is beleestem ebbea csapdába.

        1. és még az a legrosszabb ebben hogy ha fel is ébredsz az álomban
          és még az a legrosszabb ebben hogy ha fel is ébredsz az álomban ébredsz fel .van ugy ordítok hogy ébregy már fel ,és az álomban ébredek .ettől rosszabb nincs .és ez már volt velem egy álomban háromszor is.

      2. alexander
        Alexander, felkeltetted az érdeklődésem a szellemekről írt részről. én még új vagyok ebben. tudom, hogy tudatosan álmodom, viszont nem kellemeseket, hanem rosszakat, üldöznek stb. és csak menekülni tudok. továbbmenni nem merek, félek a következményektől.

    2. Sziasztok!
      Azt hiszem én is képes vagyok a tudatos álmodásra. A

      Sziasztok!

      Azt hiszem én is képes vagyok a tudatos álmodásra. A fent felsorolt pontok közül mindet tapasztalom, szinte majdnem minden álmodás közben. Egyedül talán a legutsól nem. De talán azért mert az még nem próbáltam:) Nekem fantasztikusan bejön ez. Talán egy kicsit az írás közbeni érzésekre hasonlít. Még komolyabban nem foglalkoztam azzal, hogy esetleg megtörtént feldolgozatlan dolgokat éljek át újra. Egyenlőre még „játszok” egy kicsit az álmaimmal:)
      Szerencsésnek érzem magam e téren, mert azt hiszem minden hasonló dolgora nyitott vagyok. Így például az angyalokkal és a szellemekkel is legelsőnek fel tudtam venni a kapcsolatot. Az angyalokkal most is tortam, a szellemekkel már nem.

      1. álmok
        Tudod ezt hívják álom csapdájának. Ha az álmodban fel akarsz kelni és nem bírsz mozdulni, sem kiabálni, ordítani, felébredni. Amúgy ha nem kerülsz be ebbe a csapdába akkor mindent meg tudsz csinálni. Nekem is volt egy párszor. Olyan rossz, kellemetlen érzés. Emlékszem, feküdtem, fel akartam kelni, de egyszerűen nem bírtam megmozdulni. Na akkor én is beleestem ebbea csapdába.

        1. és még az a legrosszabb ebben hogy ha fel is ébredsz az álomban
          és még az a legrosszabb ebben hogy ha fel is ébredsz az álomban ébredsz fel .van ugy ordítok hogy ébregy már fel ,és az álomban ébredek .ettől rosszabb nincs .és ez már volt velem egy álomban háromszor is.

      2. alexander
        Alexander, felkeltetted az érdeklődésem a szellemekről írt részről. én még új vagyok ebben. tudom, hogy tudatosan álmodom, viszont nem kellemeseket, hanem rosszakat, üldöznek stb. és csak menekülni tudok. továbbmenni nem merek, félek a következményektől.

  2. Waking Life
    Engem kb. másfél éve foglalkoztat a téma, és eddig nagyon kevés infót találtam hozzá, nem is haladtam semmit. Nagyon ritkán, akkor is csak felébredés után szoktam emlékezni némi álomfoszlányra sajnos. (bár most jut eszembe, mintha néhány éve elértem volna egy olyan szintre valahogy magamtól hogy a nagyon rémálmokban feltettem magamnak a kérdést hogy ez biztos csak egy álom és fel tudtam ébredni.. de ettől függetlenül nagyon ritkán emlékszem bármire azóta is)

    Szóval Oshotól amit olvastam a tudatos álmodás eléréséről az csak az első pontra terjedt ki, nálam nem vált be.
    Castanedát úgy kezdte erre tanítani Don Juan hogy koncentráljon a saját tenyerére, majd álmában is nézzen rá ismét. Hát eddig még nemigen alakult úgy a szitu..

    És most jön az ami a lényeg: egyik kedvenc filmem a Waking Life (Az élet nyomában) – nagyon ajánlom a téma iránt érdeklődőknek – ott az egyik álomszereplője a főhősnek azt ajánlotta arra a kérdésre hogy honnan tudja hogy ez egy álom-e vagy sem, hogy kezdje el kapcsolgatni a villanyt fel-le, nem fog történni semmi. Vagy pedig nézzen rá a karórájára és ha elmosódnak a számok, akkor szintén álmodik.
    Na mondjuk emiatt nem kezdek el karórát hordani mert, úgy néz ki ez a cetlis megoldás hatásosabb lesz, és teljesen logikus is, holnaptól elkezdem, végre! 🙂
    Rákeresve a filmre, találtam egy blogbejegyzést róla, ahonnan meg el lehet jutni egy egész részletes útmutató cikksorozathoz, belinkelem ha nem baj: http://jocohp.hu/?o=user_post&id=12&l=2

    1. Tudatos álmodás gyakorlata – még

      A filmet nem láttam, de a tudatosan álmodó srácokkal leveleztem egy időben. Nagyon jó kis összeállítást készítettek a módszerről, örülök, hogy belinkelted!

      Az egyik  írásomat ki is tették a tudatos álmodásról a Tapasztalataik rovatba.

      Aki neki szeretne fogni a tudatos álmodás gyakorlásának, de a cikkben említett módszereket túl intenzívnek tartja, próbálja ki az alábbi hét napra bontott módszert:

      "Indulásként olyan napi rutint kell kialakítanod, amely segít az álmodásban. A legfontosabb tényező most az álmodás iránti vágyad, valamint a bizalmad, hogy – mint bárki más – képes vagy az álmodásra és a visszaemlékezésre.

      Kezdetben az első szintre összpontosítunk: az elalvás előtti időszakra. Itt létrehozunk egy egyszerű sablont (a napi rutin alapját), amelyet „pszichológiai eszköz"-nek hívok. Ez a sablon egyfajta „megismerési technika". A sablon úgy kezdődik, hogy az ágyad előtt állsz." >> Olvasd tovább!

      1. Tudotos álmodás
        Sziasztok,,,

        Szeretnék segítséget kérni ,,,,,

        Valamelyk este különös dolog történt velem,,,

        Feküttem az ágyban a párom mellettem alut. Egyszer csak hallotom és láttam hogy fellkelt és ment ki a WC-re. de viszont láttam hogy melletem álszik. Aszt hiszem hogy rájöttem hogy álmodom is aszt akartam hogy felébregyek. próbaltam felébreszteni a párom hogy kelcsen fel de nem tudtom megmözdülni nagyon néhez voltam, se hangot nem tudtom kiadni magambul..

        Egyszóval lattam a párom ki menni a WC-re de láttam hogy melletem alut is.
        Ha valaki tüdna ebben segíteni akor megköszönném,,,

        vagy ha tudnna valaki adni egy linket ahol ezekrül van szö,,

        Böcsi az irásért de nem vagyok magyar,,

        Köszönö mindenkinek elöre is,,,,,

      2. Tudotos álmodás
        Sziasztok,,,

        Szeretnék segítséget kérni ,,,,,

        Valamelyk este különös dolog történt velem,,,

        Feküttem az ágyban a párom mellettem alut. Egyszer csak hallotom és láttam hogy fellkelt és ment ki a WC-re. de viszont láttam hogy melletem álszik. Aszt hiszem hogy rájöttem hogy álmodom is aszt akartam hogy felébregyek. próbaltam felébreszteni a párom hogy kelcsen fel de nem tudtom megmözdülni nagyon néhez voltam, se hangot nem tudtom kiadni magambul..

        Egyszóval lattam a párom ki menni a WC-re de láttam hogy melletem alut is.
        Ha valaki tüdna ebben segíteni akor megköszönném,,,

        vagy ha tudnna valaki adni egy linket ahol ezekrül van szö,,

        Böcsi az irásért de nem vagyok magyar,,

        Köszönö mindenkinek elöre is,,,,,

  3. Én soha nem gyakoroltam a tudatos álmodást de rengetegszer része
    Én soha nem gyakoroltam a tudatos álmodást de rengetegszer részem volt benne.Szerintem az ember mindennap álmodik csak sokszor nem emlékszünk rá.Én általába emlékszem az álmaimra ha nem is teljesen de foszlányokban igen.Söt sokszor még irányitom az álmaimat.Nem tudom hogy hogy csinálom de van ugy hogy befolyásolom az álmaimban szereplö embereket hogy mit mondjanak vagy mit csináljanak vagy egyáltalán hogy kik legyenek az álmaimban.Meg magamat is tudom befolyásolni.Meg sokszor amikor nem én irányitom az álmaimat akkor tudom hogy ez csak egy álom és nem a valoság.Ezért például amikor rosszat álmodok nem félek mer tudom hogy csak álmodom.Ami meg még elöfordul velem hogy felébresztem magam az álmombol.Ez igy hülyén hangzik de igy van.Ha fel akarok ébredni akkor fel is fogok.Tudom hogy ki vagyok hogy mit csinálok és hogy csak álmodom.

  4. álomkeresés
    Hm… egy időben (olyan 4 éve) elég sokat álmodtam (visszatérő álmok, többnyire pontosan emlékeztem arra, amit láttam/éreztem, sok-sok deja vu, etc) és mert mindíg érdekeltek a metafizikai megtapasztalások, hát úgy döntöttem, h kihasználom a dolgot.
    Elkezdtem feljegyezni, kategorizálni az álmaimat. Kb. 2 hónapig csináltam. Hát… érdekes dolgok történtek. Nos. Kb akkor, mikor már akkor aludtam el/keltem fel amikor akartam (kis akaraterő-fejlesztés meg egy kis előkészület kérdése…) Elkezdtem „magamhoz térni’ álmomban. Teljesen tudatomnál voltam, és bármit meg tudtam tenni – és nem utolsósorban teljesült a fent említett 5-6-os kitétel is.

    Az igazat megvallva abbahagytam a dolgot. Az álmok szent dolgok, és ha tényleg üzenettel bírnak, akkor hagyni kell, hogy kiteljesedjen az emberben. Nem szabad mindent kontroll alatt tartani. Nem beszélve arról, hogy amit az ember nem közvetlenül lefekvés után álmodik, annak semmi tényleges jelentése nincsen – és ebben egyetért az összes archaikus álomfejtő. Ez volt az egyik ok.
    A másik: egy kicsit meg is rémültem az esetleges következményektől, de ez már más téma.

    Nos… még szerettem volna egy egyszerű tanácsot leírni azoknak, akik gyors sikereket szeretnének elérni. Tudom, hogy egy kicsit profán, de próbálj meg hason elaludni úgy, hogy az egyik kezedet a fejed alá teszed. Én eleinte mindíg így garantáltam, h belekerüljek abba a bizonyos félálomszerű állapotba. 😛 De a végén már ez sem kellett.

    És még egy dolog. Bár abbahagytam, de azóta is akkor alszok el és kelek fel, amikor csak akarok. Ha másért nem is, de ezért mindenképpen megéri kipróbálni.

    1. tudatos álmodás következményei
      Hello – Kockabagoly!

      Olvastam a hozzászólásodat, és feltűnt, hogy nem írtál a következményekről, de ez nagyon érdekelne. Mit értesz az alatt, hogy A másik: egy kicsit meg is rémültem az esetleges következményektől, de ez már más téma.”

      Mostanában próbálkoznék ezzel az egésszel… Megköszönném, hogy írnál nekem!

      Krisz

    2. tudatos álmodás következményei
      Hello – Kockabagoly!

      Olvastam a hozzászólásodat, és feltűnt, hogy nem írtál a következményekről, de ez nagyon érdekelne. Mit értesz az alatt, hogy A másik: egy kicsit meg is rémültem az esetleges következményektől, de ez már más téma.”

      Mostanában próbálkoznék ezzel az egésszel… Megköszönném, hogy írnál nekem!

      Krisz

  5. Már kiskoromban…
    Ez nagyon furcsa. Tehát én már álmodtam tudatosan?
    Kiskoromban, úgy 8 évesen (most 15 vagyok) folyton arra "ébredtem", hogy amit magam körül látok az nem a valóság. Egyszerűen észrevettem, és ettől tudatra ébredtem. Furcsa dolgokat is műveltem. Pédául irányítottam az álmom, mintha csatornát váltanék. Ritkán, ha nagyon koncentráltam, még a körülményeken, szereplőkön is változtatni tudtam. És a tudatra ébredés pillanatától mindent belülről éltem át, míg addig "külső nézetben" szemlélődtem.
    Érdekes, hogy egyszer szándékosan kiugrottam a harmadik emeleti lakásunk ablakán, és ettől felébredtem.
    Sajnos, ezen élményeket mindig negatívan éltem meg, úgy éreztem magam, mintha csapdában lennék, és nem tudnék szabadulni. Számtalanszor éltem át "ál-ébredést". Ezek mindig megrémítettek.
    Az egésznek egy szörnyű álom vetett véget. Rajzfimbeli figurák lepték el álmom, és ettől ébredtem tudatomra. Ezután rengeteget kellemetlenkedtek, majd, mikor már szorongtam az egész szörnyű üldözéssé fajult, mintha démonaim próbáltak volna gúnyt űzni belőlem. Menekültem és minden erőmmel fel akartam ébredni. Egy Babar-szerű elefánt, csúf maskarába öltözve két utat kínált nekem: ha jó ajtót választok, felébredek, ha rosszat, egy másik helyre kerülök (ezekre a részletekre már nem emlékszem pontosan*). Természetesen rossz ajtóra mutattam, és mindenféle furcsaság tört elő belőle.
    Végül annyira megrémültem, hogy az éjszaka közepén, a sötétben hirtelen felültem – ilyen filmszerű "felülés" azóta se fordult elő.
    Ez az álom olyan szintű félelmet váltott ki bennem, hogy ezután hetekig már magától az elalvástól is rettegtem. Esküszöm, ha arra az álomra gondoltam, minden félelmem összegyűlt bennem. Rettegve néztem az órára, hogy "mennyi van még lefekvésig?".
    Ezután véget ért az éber álom sorozat, és egy most olvasott cikk késztetett, hogy komolyabban utánanézzek a dolgoknak. Biztos, hogy ki fogom próbálni!
    *Ez az álom furcsamód még ma is szokatlanul élénken él bennem.

    1. szia ha rám halgacc álmodni fogsz mégpedig ugyahogyan soha .este
      szia ha rám halgacc álmodni fogsz mégpedig ugyahogyan soha .este ha lefekszel monddell kétsze háromszor hangosan (ma felébredek álmomban tudom hogy feébredek álmomban) asztán mársemmi dolgod csa aludj de mostjön a proba tétel hogy tucc e ugy ahogyan kell aludni ,
      mert ugykell aludni hogy negondolkodj.
      és ez az amitnemfogsztudni megtenni tuti ha!!! csak nem ugyalszol hogy elalvásnál halgazsd a hangod
      amivel lélegzel ez a hang altasson el és másnap megérted miről irtam

    2. szia ha rám halgacc álmodni fogsz mégpedig ugyahogyan soha .este
      szia ha rám halgacc álmodni fogsz mégpedig ugyahogyan soha .este ha lefekszel monddell kétsze háromszor hangosan (ma felébredek álmomban tudom hogy feébredek álmomban) asztán mársemmi dolgod csa aludj de mostjön a proba tétel hogy tucc e ugy ahogyan kell aludni ,
      mert ugykell aludni hogy negondolkodj.
      és ez az amitnemfogsztudni megtenni tuti ha!!! csak nem ugyalszol hogy elalvásnál halgazsd a hangod
      amivel lélegzel ez a hang altasson el és másnap megérted miről irtam

  6. hasonló eset
    Én se nagyon sokat álmodom,de nekem is egyszer volt egy forcsa eset egy sakktáblán,és ilyen furcsa lények üldöztek, és versenyeztünk a lényekkel.Amikor felébredtem csupa verejték voltam,és ilyedt.
    Ezt mégegyszer nem élném át az biztos.
    Igaz hogy csak az 1. napja próbálom,de már álmodtam is. (nem ezt!)

  7. Tudatos álmodás? Jól hangzik…
    Ez az egész tudatos álmodás nagyon érdekel… Először úgy találtam rá, hogy arra kerestem egy módszert, hogy hogyan tudnék jobban emlékezni az álmaimra. Kicsit később rákerestem wikipedian és rájöttem, hogy megér egy próbát… ezután látva a http://dreammoods.com fórumán a hozzászólásukat arra jutottam, hogy muszáj kipróbálni… minden jó angoltudású embernek ajánlom a fórumot! nagyon érdekes témák vannak a tudatos álmodásról… Ma próbálkozok először… de a próbálkozást akkor sem adom fel ha több próbálkozásra sem sikerül… erről jut eszembe… régebben voltak olyan álmaim amiben tudtam irányítani a cselekedeteimet és egy két más dolgot, de csak minimálisan… például átéltem egy nagyon életszerű repülési élményt is… másnap egy kis történetet írtam az álom miatt… elképesztő ereje van az álmainknak… ha vki elsajátítja a tudatos álmodást akkor sztem sohasem tud beleunni… legalábbis ha mindent irányíthat az álmában…

    1. Velem rendszeresen előfordul, hogy álmodom és az irányításom
      Velem rendszeresen előfordul, hogy álmodom és az irányításom alatt vannak a dolgok, odamegyek ahova szeretnék, de fantasztikus dolgokat nem teszek, talán mert nem próbálok. Olykor tárgyakkal álmodom amiket megfogok, és eldöntöm, hogy áthozom őket a valóságba, ilyenkor matatni szoktam az ágyamon, hogy sikerült-e. Persze soha sem sikerül, de megpróbálom újra és újra. Aztán általában felébredek. Az egész olyan varázslatos és egyben kellemes érzés.
      Gyakran álmodom nagyon fura dolgokat. Ezen a héten azt álmodtam, hogy egy nő beesik a metrósínekre és megpróbálom kihúzni, szorítja a kezem és próbálom felhúzni a peronra de nem megy, aztán megjelenik a metró két lámpája, és elengedi a kezem. Ilyet még nem álmodtam soha. Ekkor felriadtam, aztán délután olvastam hogy egy nő beesett a Ferenciek terén a metró alá, szerencsére túlélte. A Cozma gyilkosság éjszakáján azt álmodtam, hogy egy külföldi férfit megölnek éjjel az utcán késsel.
      Mielőtt bárki mondana erre valamit, hogy biztos kamuzok, vagy bármi, elég szkeptikus vagyok az ilyen dolgokkal kapcsolatban, nem hiszek a spirituális dolgokban, csak egy bizonyos szintig. Nekem ezek a kanál hajlítgatós dolgok és társai hihetetlenek, és gondolom van egyszerű tudományos válasz rá, akárcsak az álmaimra is.

  8. A tudatos álmodás megtanulható
    Ahhoz, hogy álmunkban felismerhessük, hogy valóban álmodunk, álomtesztet kell napközben végezni. Ébrenlétben nem kell folyton arra gondolni, hogy ez biztos álom. A valóságtudatunkhoz nem jó hozzányúlni, ez nem egészséges gondolat.

    Viszont az álomteszt olyan, hogy egyszerűen elvégzed, akkor is, ha tudod, hogy ébren vagy, csak néhány rutinmozdulat. És mivel rutin, álomban is elő fog jönni. Megdöbbentően látványos az álomteszt egy álomban.

    Álomteszt
    Itt találsz bővebb információt, és az álomtesztek leírását. Érdemes kipróbálni, működik.
    A tudatos álmodás megtanulható

    1. Látom nem vagyok egyedul..
      Nekem négy éve van részem éber álomban, beszéltem másoknak errol,de teljesen hulyének néztek,ugy,hogy nem is foglalkoztam vele bovebben.Mivel az elso álmok nagyon ilyesztoek voltak..
      Azt megfigyeltem,hogy ha napkozben sunyokálok egy kicsit és tudom,hogy pár ora mulva felkell kelnem,akkor szinte mindig belecsoppenek az éberálomba..A legelso eset a kollégiumban ért,tudtam,hogy fekszem az ágyon,háton,olemben a kezem,alatta a matek konyv..hallottam még a rádiot is..egyszer csak láttam,az egyik kezemmel megfogtam a másikat,pontosan a mutatoujjamat és eltortem, vagyis letortem a helyérol,nagyon megijedtem,fájdalmat nem éreztem,de fel akartam kelni,csak nem tudtam megmozdulni…aztán nagy nehezen felébredtem hallottam a zenét,még mindig ugyanaz a szám szolt,ziháltam,de hálistennek az ujjam a helyén volt..ezután még brutálisabbak kovezkeztek,amit annak tudtam be ,hogy a családban sok haláleset tortént akkoriban..azota már kordában tudom tartani az éber álmaimat,befolyásolom a cselekményt s igyekszem ugy alakítani,hogy kellemes és érdekes élmény legyen..
      viszont sohasem probáltam meg elotte tréningezni,tudatosan befolyásolni az elmém..nekem elég napkozben picit besunynom és máris belecsoppenek egy másik világba..

      1. Nálam magától jelentkezett ez -az első alkalommal
        Nálam magától jelentkezett ez -az első alkalommal megdöbbentőként ható- „álom”, érzés. De nem úgy ahogy sokan leírják, álmodnak valamit és abban a cselekményben azt tesznek amit akarnak. Az első eset: reggeli visszaalvás után egyszercsak kihajoltam magamból, de a testem nem hagytam el. Ezt követően máskor minden nehézség nélkül huss felemelkedtem de olyan sebességgel, hogy meg kellet kapaszkodnom és volt olyan is, hogy emiatt felébredtem. Volt olyan is hogy csak lebegtem 10 centire az ágytól, azaz félig magamban voltam. 😀 Időnként nagyon nehezen kerülök ki magamból, erőlködni kell mintha tojásból bújnék ki, máskor meg ellenállás nélkül kikelek magamból 😀
        Mindig a szobámból indulok, de eddig csak kb. 200 métert tudtam megtenni, utána felébredek. A körülöttem lévő tárgyak hihetetlen életszerűek, a legapróbb részletekig. Kipróbáltam csodatevő dolgokat is, pl átmentem a falon, zárt ajtón, vagy csak éppen átnéztem rajtuk. Mindahányszor miután áthaladtam mintha elemreimre estem volna szét, fura érzés, kis időbe telt mire újból egynek éreztem magam. Nem kellemes, mégis többször kipróbáltam.

        1. Most hogy írtad gyorsan utánanéztem. Tényleg nyitott
          Most hogy írtad gyorsan utánanéztem. Tényleg nyitott szívcsakráról írnak, ez is kell hozzá. S valóban egy fura kitörést szoktam érezni a szívnél, nem fájdalom, de nagyon fura.
          Sokszor a régi szobabútorokat látom, de mondom magamnak, ezek már nincsennek. 🙂
          Megpróbáltam már az ég felé is törni, de azonnal felébredtem. Ezek szerint lassítani kell, még a végén a Marson ébredek. 😀 Amúgy nagyon kellemes ez az állapot. Amit még megfigyeltem, hogy a fények fátyolosak, olyan mintha gyenge köd lenne, de mégis áttetsző és fényes minden.
          Akkor már csak 1 mester kellene 🙂 aki tovább visz.

  9. A tudatos álmodás megtanulható
    Ahhoz, hogy álmunkban felismerhessük, hogy valóban álmodunk, álomtesztet kell napközben végezni. Ébrenlétben nem kell folyton arra gondolni, hogy ez biztos álom. A valóságtudatunkhoz nem jó hozzányúlni, ez nem egészséges gondolat.

    Viszont az álomteszt olyan, hogy egyszerűen elvégzed, akkor is, ha tudod, hogy ébren vagy, csak néhány rutinmozdulat. És mivel rutin, álomban is elő fog jönni. Megdöbbentően látványos az álomteszt egy álomban.

    Álomteszt
    Itt találsz bővebb információt, és az álomtesztek leírását. Érdemes kipróbálni, működik.
    A tudatos álmodás megtanulható

    1. Látom nem vagyok egyedul..
      Nekem négy éve van részem éber álomban, beszéltem másoknak errol,de teljesen hulyének néztek,ugy,hogy nem is foglalkoztam vele bovebben.Mivel az elso álmok nagyon ilyesztoek voltak..
      Azt megfigyeltem,hogy ha napkozben sunyokálok egy kicsit és tudom,hogy pár ora mulva felkell kelnem,akkor szinte mindig belecsoppenek az éberálomba..A legelso eset a kollégiumban ért,tudtam,hogy fekszem az ágyon,háton,olemben a kezem,alatta a matek konyv..hallottam még a rádiot is..egyszer csak láttam,az egyik kezemmel megfogtam a másikat,pontosan a mutatoujjamat és eltortem, vagyis letortem a helyérol,nagyon megijedtem,fájdalmat nem éreztem,de fel akartam kelni,csak nem tudtam megmozdulni…aztán nagy nehezen felébredtem hallottam a zenét,még mindig ugyanaz a szám szolt,ziháltam,de hálistennek az ujjam a helyén volt..ezután még brutálisabbak kovezkeztek,amit annak tudtam be ,hogy a családban sok haláleset tortént akkoriban..azota már kordában tudom tartani az éber álmaimat,befolyásolom a cselekményt s igyekszem ugy alakítani,hogy kellemes és érdekes élmény legyen..
      viszont sohasem probáltam meg elotte tréningezni,tudatosan befolyásolni az elmém..nekem elég napkozben picit besunynom és máris belecsoppenek egy másik világba..

      1. Nálam magától jelentkezett ez -az első alkalommal
        Nálam magától jelentkezett ez -az első alkalommal megdöbbentőként ható- „álom”, érzés. De nem úgy ahogy sokan leírják, álmodnak valamit és abban a cselekményben azt tesznek amit akarnak. Az első eset: reggeli visszaalvás után egyszercsak kihajoltam magamból, de a testem nem hagytam el. Ezt követően máskor minden nehézség nélkül huss felemelkedtem de olyan sebességgel, hogy meg kellet kapaszkodnom és volt olyan is, hogy emiatt felébredtem. Volt olyan is hogy csak lebegtem 10 centire az ágytól, azaz félig magamban voltam. 😀 Időnként nagyon nehezen kerülök ki magamból, erőlködni kell mintha tojásból bújnék ki, máskor meg ellenállás nélkül kikelek magamból 😀
        Mindig a szobámból indulok, de eddig csak kb. 200 métert tudtam megtenni, utána felébredek. A körülöttem lévő tárgyak hihetetlen életszerűek, a legapróbb részletekig. Kipróbáltam csodatevő dolgokat is, pl átmentem a falon, zárt ajtón, vagy csak éppen átnéztem rajtuk. Mindahányszor miután áthaladtam mintha elemreimre estem volna szét, fura érzés, kis időbe telt mire újból egynek éreztem magam. Nem kellemes, mégis többször kipróbáltam.

        1. Most hogy írtad gyorsan utánanéztem. Tényleg nyitott
          Most hogy írtad gyorsan utánanéztem. Tényleg nyitott szívcsakráról írnak, ez is kell hozzá. S valóban egy fura kitörést szoktam érezni a szívnél, nem fájdalom, de nagyon fura.
          Sokszor a régi szobabútorokat látom, de mondom magamnak, ezek már nincsennek. 🙂
          Megpróbáltam már az ég felé is törni, de azonnal felébredtem. Ezek szerint lassítani kell, még a végén a Marson ébredek. 😀 Amúgy nagyon kellemes ez az állapot. Amit még megfigyeltem, hogy a fények fátyolosak, olyan mintha gyenge köd lenne, de mégis áttetsző és fényes minden.
          Akkor már csak 1 mester kellene 🙂 aki tovább visz.

  10. Véleményem szerint, az álom azért álom, hogy elszakadjunk a
    Véleményem szerint, az álom azért álom, hogy elszakadjunk a valóságtól, és olyan dolgokban lehessen részünk, amiben nem biztos, hogy az életben szokott lenni.
    Én nem kifejezetten támogatom a tudatos álmodást. Úgy gondolom, hogy legalább álmunkban hadd lehessünk boldogok. Szörnyű érzés lehet, ha éppen valami olyat álmodsz, amit nagyon szeretnél, de nem élvezheted, nem lehetsz álmodás közben boldog, hisz tudod, ez csak álom. Rémálom során viszont hasznos.

    Én szoktam tudatosan álmodni, de szerencsére akkor nem, hogyha valami olyat álmodok, amiben szeretném, hogy részem legyen. Akkor igazán valóságosnak tűnik.

    1. a tudatos álmodás képessége sok mindenre jó,de eredetileg azért
      A tudatos álmodás képessége sok mindenre jó,de eredetileg azért használták,mert az álom és a halál utáni állapot eléggé analóg egymással.
      Ha az ember az álmában meg tudja őrizni a tudatát,sőt irányítani tudja,vagyis álom állapotban éber a tudata,és ezt begyakorolja,akkor a halála pillanatában is tudatos tud maradni,és a halál utáni történéseket is irányítani tudja a tudat.
      Szóval eredetileg ez egy sámán- technika és erre találták ki.
      De nem csak ez az egyetlen ,ami onnan ered,mert példának okáért a Transzlégzés is az.

  11. Véleményem szerint, az álom azért álom, hogy elszakadjunk a
    Véleményem szerint, az álom azért álom, hogy elszakadjunk a valóságtól, és olyan dolgokban lehessen részünk, amiben nem biztos, hogy az életben szokott lenni.
    Én nem kifejezetten támogatom a tudatos álmodást. Úgy gondolom, hogy legalább álmunkban hadd lehessünk boldogok. Szörnyű érzés lehet, ha éppen valami olyat álmodsz, amit nagyon szeretnél, de nem élvezheted, nem lehetsz álmodás közben boldog, hisz tudod, ez csak álom. Rémálom során viszont hasznos.

    Én szoktam tudatosan álmodni, de szerencsére akkor nem, hogyha valami olyat álmodok, amiben szeretném, hogy részem legyen. Akkor igazán valóságosnak tűnik.

    1. a tudatos álmodás képessége sok mindenre jó,de eredetileg azért
      A tudatos álmodás képessége sok mindenre jó,de eredetileg azért használták,mert az álom és a halál utáni állapot eléggé analóg egymással.
      Ha az ember az álmában meg tudja őrizni a tudatát,sőt irányítani tudja,vagyis álom állapotban éber a tudata,és ezt begyakorolja,akkor a halála pillanatában is tudatos tud maradni,és a halál utáni történéseket is irányítani tudja a tudat.
      Szóval eredetileg ez egy sámán- technika és erre találták ki.
      De nem csak ez az egyetlen ,ami onnan ered,mert példának okáért a Transzlégzés is az.

  12. Tudatos Álmodás – Álom vagy valóság
    Véletlenűl tévedtem erre az oldalra és mivel nem volt más dolgom beleolvastam a hozzászólásokba. Feltünt, hogy egynéhányan félreértik a tudatos álmodást. Olvastam is persze a tudatos álmodásról, de inkább tapasztalataimat fogom megosztani veletek a következőekben hisz ezek mélyebb benyomást hagytak bennem.

    A tudatos álmot (lucid dream) a teljes éberségi állapot jellemzi és persze az hogy aktív szereplői vagyunk. Valóságnak éljük meg és nem álomnak. Ebben nem különbözik a fizikai valóságtól. A tudatos álom valóságát benső világunk valóságának hívnám a fizikai valóságunkét pedig künső világunk valóságának. Habár ez így nem teljesen igaz, mert mindkét világ az agyban vállik érzékelhetővé, szóval nincs benső, nincs künső világ. E miatt szerintem maga az érzékelés/észlelés fontossabb mint akármi más.

    Azért hívjuk a tudatos álmot álomnak, mert a fizikai élet ébrenléti állapotából szemléljük és ebből a szemontból igaz, álomról van szó. Viszont a tudatos álomban lévő nemcsak éberségi hanem ébrenléti állapot szempontjából nem lehet álomnak nevezni. Tudatos álomban a fizikai valóság mint emlék létezik számunkra és nem, mint realitás. Tán asztrál szintnek hívják ezt a realitást.

    Élénk álmokból keletkeznek a tudatos álmok. Élénk álmodás esetén azért nehéz ráébrednünk arra, hogy álmodunk, mert az álom valóságnak tűnik. Az álom élénksége a fizikai valóság látszatát kelti bennünk. E miatt fel sem merűl bennünk az, hogy álmodunk. Viszont ha olyasmi történik az álomban ami nem történhet meg a fizikai valóságban és az ottani éberségi állapotunk megközelíti az ébrenléti állapot éberségét akkor gyanút fogunk. Ez az a pont amikor az élénk álom tudatos álommá válhat. Érdekes módon amikor tudatosúl bennünk az, hogy álmodunk akkor veszti el az álom az álom jellegét és vállik valósággá, olyanná mint a fizikai. Persze a fizikai valóság szokványos látványát össze sem lehet hasonlítani a tudatos álom fantasztikus és állandóan változó szuper kreatív világával. Azért nem mondanám azt, hogy a tudatos álom az jobb, mint a sokszor közönségesnek és unalmasnak vélt fizikai valóság, hanem inkább más.

    Tudatos álmodás során egy másik testben élünk, azt tapasztaljuk, érezzük. Valószínű ezt hívják asztrál testnek. Elfogadjuk az álmot, mint valóság, mert az is és úgy élünk, mozgunk benne, mint itt a fizikai valóságban. Viszont ha megfeledkezünk arról, hogy ezt a valóságot és személyiségünket a fizikai testünkben álmodjuk akkor megszűnik valóságnak lenni és vissza változik álommá. Elvesztjük a tudatosságunkat. Az álombéli tudatosságot akkor nem fogjuk elveszíteni ha nem feledkezünk meg arról, hogy az álombéli valóság annyira való, mint valótlan. Tán így van ez a fizikai élettel is.

    A tudatos álom egyik legfontosabb jellegzetessége az, hogy magában hordozza a fizikai négy dimenziós valóság jellegzetességeit. Viszont ott olyan extra dimenziók is jelen vannak amelyeket itt sosem tapasztalhatunk meg. A tudatos álom elmaraszthatatlan része az érzékelés, tér, távolság, szélesség, hosszúság, magasság, fény (színek) és az idő. Viszont mind ebből hiányzik az a fajta logika vagy következetesség amelyet itt a fizikai valóságban megszoktunk. Példáúl a felhők az égen vannak, de valamikor megtapinthatjuk őket úgy, hogy a földön állunk. A tudatos álomban lévő anyagnak – beleértve testünket – egyik megnyilvánulását a zseléhez lehet hasonlítani. Valószínű ezt hívják éternek. Énünk úgy tapasztalja meg az álmot, mint egy életre kelt szinház és magát, mint egyik szereplőjét – úgy, mint itt a fizikai életben. Tudatos álomban az álmot el lehet tüntetni – mondjuk úgy, hogy becsukjuk a szemünket – és magunkat nem, mint forma fogjuk megtapasztalni hanem mint egy üres teret betöltő tudatosság.

    Tudatos álomban lévő törvények flexibilisek. A falon valamikor át lehet sétálni valamikor nem. A betűk egy papiron valamikor összemosódnak valamikor nem. A kiszámíthatóság annyira része, mint a kiszámíthatatlanság. A karakterek önálló életet élnek, de mintha mi lennénk a forrása mindennek. Mintha ezek a karakterek testesítenék meg a jungi archetípusokat. Megtalálható a menyország és a pokol, a bölcs, az animusz/anima, de a gonosz is.

    Ha helyesen viszonyulunk a tudatos álmodáshoz akkor az önismeret fontos részévé válhat.

  13. Tudatos Álmodás – Álom vagy valóság
    Véletlenűl tévedtem erre az oldalra és mivel nem volt más dolgom beleolvastam a hozzászólásokba. Feltünt, hogy egynéhányan félreértik a tudatos álmodást. Olvastam is persze a tudatos álmodásról, de inkább tapasztalataimat fogom megosztani veletek a következőekben hisz ezek mélyebb benyomást hagytak bennem.

    A tudatos álmot (lucid dream) a teljes éberségi állapot jellemzi és persze az hogy aktív szereplői vagyunk. Valóságnak éljük meg és nem álomnak. Ebben nem különbözik a fizikai valóságtól. A tudatos álom valóságát benső világunk valóságának hívnám a fizikai valóságunkét pedig künső világunk valóságának. Habár ez így nem teljesen igaz, mert mindkét világ az agyban vállik érzékelhetővé, szóval nincs benső, nincs künső világ. E miatt szerintem maga az érzékelés/észlelés fontossabb mint akármi más.

    Azért hívjuk a tudatos álmot álomnak, mert a fizikai élet ébrenléti állapotából szemléljük és ebből a szemontból igaz, álomról van szó. Viszont a tudatos álomban lévő nemcsak éberségi hanem ébrenléti állapot szempontjából nem lehet álomnak nevezni. Tudatos álomban a fizikai valóság mint emlék létezik számunkra és nem, mint realitás. Tán asztrál szintnek hívják ezt a realitást.

    Élénk álmokból keletkeznek a tudatos álmok. Élénk álmodás esetén azért nehéz ráébrednünk arra, hogy álmodunk, mert az álom valóságnak tűnik. Az álom élénksége a fizikai valóság látszatát kelti bennünk. E miatt fel sem merűl bennünk az, hogy álmodunk. Viszont ha olyasmi történik az álomban ami nem történhet meg a fizikai valóságban és az ottani éberségi állapotunk megközelíti az ébrenléti állapot éberségét akkor gyanút fogunk. Ez az a pont amikor az élénk álom tudatos álommá válhat. Érdekes módon amikor tudatosúl bennünk az, hogy álmodunk akkor veszti el az álom az álom jellegét és vállik valósággá, olyanná mint a fizikai. Persze a fizikai valóság szokványos látványát össze sem lehet hasonlítani a tudatos álom fantasztikus és állandóan változó szuper kreatív világával. Azért nem mondanám azt, hogy a tudatos álom az jobb, mint a sokszor közönségesnek és unalmasnak vélt fizikai valóság, hanem inkább más.

    Tudatos álmodás során egy másik testben élünk, azt tapasztaljuk, érezzük. Valószínű ezt hívják asztrál testnek. Elfogadjuk az álmot, mint valóság, mert az is és úgy élünk, mozgunk benne, mint itt a fizikai valóságban. Viszont ha megfeledkezünk arról, hogy ezt a valóságot és személyiségünket a fizikai testünkben álmodjuk akkor megszűnik valóságnak lenni és vissza változik álommá. Elvesztjük a tudatosságunkat. Az álombéli tudatosságot akkor nem fogjuk elveszíteni ha nem feledkezünk meg arról, hogy az álombéli valóság annyira való, mint valótlan. Tán így van ez a fizikai élettel is.

    A tudatos álom egyik legfontosabb jellegzetessége az, hogy magában hordozza a fizikai négy dimenziós valóság jellegzetességeit. Viszont ott olyan extra dimenziók is jelen vannak amelyeket itt sosem tapasztalhatunk meg. A tudatos álom elmaraszthatatlan része az érzékelés, tér, távolság, szélesség, hosszúság, magasság, fény (színek) és az idő. Viszont mind ebből hiányzik az a fajta logika vagy következetesség amelyet itt a fizikai valóságban megszoktunk. Példáúl a felhők az égen vannak, de valamikor megtapinthatjuk őket úgy, hogy a földön állunk. A tudatos álomban lévő anyagnak – beleértve testünket – egyik megnyilvánulását a zseléhez lehet hasonlítani. Valószínű ezt hívják éternek. Énünk úgy tapasztalja meg az álmot, mint egy életre kelt szinház és magát, mint egyik szereplőjét – úgy, mint itt a fizikai életben. Tudatos álomban az álmot el lehet tüntetni – mondjuk úgy, hogy becsukjuk a szemünket – és magunkat nem, mint forma fogjuk megtapasztalni hanem mint egy üres teret betöltő tudatosság.

    Tudatos álomban lévő törvények flexibilisek. A falon valamikor át lehet sétálni valamikor nem. A betűk egy papiron valamikor összemosódnak valamikor nem. A kiszámíthatóság annyira része, mint a kiszámíthatatlanság. A karakterek önálló életet élnek, de mintha mi lennénk a forrása mindennek. Mintha ezek a karakterek testesítenék meg a jungi archetípusokat. Megtalálható a menyország és a pokol, a bölcs, az animusz/anima, de a gonosz is.

    Ha helyesen viszonyulunk a tudatos álmodáshoz akkor az önismeret fontos részévé válhat.

  14. Mi a különbség a Tudatos ébrenlét és a Tudatos álmodás
    Mi a különbség a Tudatos ébrenlét és a Tudatos álmodás között?
    Az ébrenléti állapot is álom, hiszen ezért beszélünk felébredésről, ébredésről, így az álom sem más, csak álom az álomban.
    Az ébredés az álmodást (mint folyamatot) nem szünteti meg, csak az álmot.
    A Tudatos álmodásnak nem az a lényeg, hogy hogyan, mit álmodunk, hanem, hogy ki álmodik? És itt sem az Önértékelésre kell gondolnunk, hanem arra a Végsőre, vagy Kezdetre, aki rólam álmodik.

    1. Miértvanez? ez most mi?
      Sziasztok
      Tegnap lefeküdtem pihenni, és elaludtam,
      Pár perc sem telhetett el, mikor úgy éreztem ébren vagyok, de nem, ALUDTAM!
      És láttam mindent bármerre néztem minden ugyan olyan volt, mintha ébren lennék, aztán kegyetlenül elkezdett sípolni,zúgni a fülem majd magamtól felébredtem, mert éreztem hogy ez rossz,(már régebben is voltak ilyenek, és akkor ébredtem fel amikor csak szerettem volna, sosem gyakoroltam ezt a technikát, de én az mostanitól nagyon megijedtem.)
      Nos,felébredtem, de pár másodpercre rá vissza is aludtam.
      Utána ugyan ez, sípolt,zúgott a fülem elviselhetetlen volt, és mielőtt már ténylegesen ébren voltam, az álmomban már nem láttam semmit, sötétség volt, egy hatalmas sikojt hallotam, majd meg remegtem kb. 3szor(nem magamtól, nemtudom mitől, ezért írok ide, mert ettől ilyettem meg nagyon) és felébredtem.(Tudtam, hogy álmodok)
      17 éves vagyok.
      Ja, és álmomban mikor pl. belémszúrnak valamit, érzem, és nagyon fáj!
      Akkor most ez jó, vagy rossz? Mi történik?

  15. Mi a különbség a Tudatos ébrenlét és a Tudatos álmodás
    Mi a különbség a Tudatos ébrenlét és a Tudatos álmodás között?
    Az ébrenléti állapot is álom, hiszen ezért beszélünk felébredésről, ébredésről, így az álom sem más, csak álom az álomban.
    Az ébredés az álmodást (mint folyamatot) nem szünteti meg, csak az álmot.
    A Tudatos álmodásnak nem az a lényeg, hogy hogyan, mit álmodunk, hanem, hogy ki álmodik? És itt sem az Önértékelésre kell gondolnunk, hanem arra a Végsőre, vagy Kezdetre, aki rólam álmodik.

    1. Miértvanez? ez most mi?
      Sziasztok
      Tegnap lefeküdtem pihenni, és elaludtam,
      Pár perc sem telhetett el, mikor úgy éreztem ébren vagyok, de nem, ALUDTAM!
      És láttam mindent bármerre néztem minden ugyan olyan volt, mintha ébren lennék, aztán kegyetlenül elkezdett sípolni,zúgni a fülem majd magamtól felébredtem, mert éreztem hogy ez rossz,(már régebben is voltak ilyenek, és akkor ébredtem fel amikor csak szerettem volna, sosem gyakoroltam ezt a technikát, de én az mostanitól nagyon megijedtem.)
      Nos,felébredtem, de pár másodpercre rá vissza is aludtam.
      Utána ugyan ez, sípolt,zúgott a fülem elviselhetetlen volt, és mielőtt már ténylegesen ébren voltam, az álmomban már nem láttam semmit, sötétség volt, egy hatalmas sikojt hallotam, majd meg remegtem kb. 3szor(nem magamtól, nemtudom mitől, ezért írok ide, mert ettől ilyettem meg nagyon) és felébredtem.(Tudtam, hogy álmodok)
      17 éves vagyok.
      Ja, és álmomban mikor pl. belémszúrnak valamit, érzem, és nagyon fáj!
      Akkor most ez jó, vagy rossz? Mi történik?

  16. Sziasztok. Én még csak kb. egy hete foglalkozom ezzel a dologgal
    Sziasztok. Én még csak kb. egy hete foglalkozom ezzel a dologgal. De mielőtt belekezdenétek, vagy ha már tudatos álmodók vagytok, feltétlenül olvassátok el Dr. Paul Tholey, Alkotó Álom című könyvét. Nagyon érdekes, és igen hasznos leírásokat, és útmutatásokat tartalmaz az írás. Ezen a webcímen http://www.tudatos-alom.hu/ találhattok sok érdekességet! Sok sikert!

  17. Sziasztok. Én még csak kb. egy hete foglalkozom ezzel a dologgal
    Sziasztok. Én még csak kb. egy hete foglalkozom ezzel a dologgal. De mielőtt belekezdenétek, vagy ha már tudatos álmodók vagytok, feltétlenül olvassátok el Dr. Paul Tholey, Alkotó Álom című könyvét. Nagyon érdekes, és igen hasznos leírásokat, és útmutatásokat tartalmaz az írás. Ezen a webcímen http://www.tudatos-alom.hu/ találhattok sok érdekességet! Sok sikert!

  18. agyhullámok
    Az éber, köznapi tudat, ugyebár a béta-szintű agyhullámok állapota. A szendergés, a meditáció az alfa-állapot, a „normál alvás” theta és delta állapot. Tudatos álmodásnál ezek szerint agyunk úgy kerül theta és delta állapotba, hogy a tudatosságunkat is sikerül megőrizni közben? Ez félig költői kérdés, mert gyanítom,hogy így van, de nem vagyok benne biztos. Én mindig használom elalvás előtt ezt az önszuggesztiót: „Álmaim kreatívak, pihentetőek, teljesen helyre állítják vitalitásomat” (Forrás: Jane Roberts Seth megszólal)

  19. agyhullámok
    Az éber, köznapi tudat, ugyebár a béta-szintű agyhullámok állapota. A szendergés, a meditáció az alfa-állapot, a „normál alvás” theta és delta állapot. Tudatos álmodásnál ezek szerint agyunk úgy kerül theta és delta állapotba, hogy a tudatosságunkat is sikerül megőrizni közben? Ez félig költői kérdés, mert gyanítom,hogy így van, de nem vagyok benne biztos. Én mindig használom elalvás előtt ezt az önszuggesztiót: „Álmaim kreatívak, pihentetőek, teljesen helyre állítják vitalitásomat” (Forrás: Jane Roberts Seth megszólal)

  20. A tudatos álmodás jellemzőit külön külön már sokszor
    A tudatos álmodás jellemzőit külön külön már sokszor megtapasztaltam, de így együtt, talán csak egyszer- kétszer.

    Nem olyan régen az váltotta ki, hogy összekapcsolódott az elmémben az álom és a valóság tere, hogy reggel visszaaludtam, és adtam magamnak másfél órát, de úgy, h valami miatt tudtam, h nem biztos h fog jelezni a telefonom adott időben. (Már nem tudom, h lusta voltam beállítani, vagy elromlott…) Ennek következtében az éber elmém 10 percenként felébresztett, amikor is felriadván gyorsan az órámra néztem és konstatáltam: még ennyi és ennyi időm van, ó az még rengeteg, álmodhatok tovább…. az is inspirált, de nagyon h egy olyan álomban voltam, amit valami miatt mindenképpen folytatni akartam – és minden egyes ébredés után pontosan ugyanott landoltam az álmomban, ahol abbahagytam! (Az milyen?.. : ).

    Valahogy akadályozva éreztem magam az álmomban, és ezeket az akadályokat, vagy érzéseket e akartam győzni. Ezeket mind nem fogalmaztam meg akkor így, csak átéltem. Emlékszem, hogy Pécsen és környékén a legkülönbözőbb módokon és helyeken utaztam, valami felé, amit végül elvétettem, elvesztem, és az lett az új cél, h hazajussak. Ez összekapcsolódott az éber tudatomban a ténnyel, hogy 9.45 kor legkésőbb el kell indulnom itthonról, így az egyik visszaalváskor azt a parancsot adtam magamnak, hogy 9.30 ra haza kell találnom, valahogy!!

    És sikerült!! Hihetetlen, de mire 9.30 kor újból felriasztott az éber tudatom, az álomban is hazaértem!!

    Hihetetlen érdekes álom volt, de a legérdekesebb élmény az irányítás volt benne, hihetetlen akaratai erőt kellett folyamatosan fenntartanom, hogy ne adjam fel az elveszettségem és végül hazataláljak. (Időben!) Nagyon jó volt ébredni, mert sikerélményem volt, és ez szerintem összekapcsolódik a tudatomban a nehéz helyzetemből való útra találással, vagy talán az önmagamhoz való visszatalálással.

    Remélem, ennek az álomnak a tudatalatti módosító ereje segít, hogy a való életben is teljesen visszataláljak végre magamhoz, és kiverekedjem magam az elveszettség és a körülmények zavaró befolyása alól. Azt hiszem ez volt a legfontosabb üzenet.

    Imádom az álmaim, amióta elkezdtem fejtegetni és kaptam segítséget is hozzá, hogy jól menjen, nagyon sok mindenben segít. Azonban, bár tényleg gyakori tapasztalatom egy egy kardinális álom, vagy a tudatos álmodás egy egy megnyilvánulása, nem könnyű pusztán az akarattal elérni mondjuk egy olyan állapotot, amilyen ez az álmodás volt. Pedig ez az, ami igazán gyógyít. A többi, csak érdekes élmény marad.

    Ha sikerülne olyan módon uralni az elmém, hogy minden este, vagy minden alkalommal tudatosan álmodjak és ezzel gyógyítsam magam, tisztítsam a tudatalattim, akkor nagyon hamar talpra állnék.

    A módszerek, amiket felsorol Sanyi, valóban van, h bejönnek (egyszer kétszer elég volt egy témára koncentrálnom, és azzal álmodtam), de nekem túl kevesek ahhoz, hogy rendszeresíteni tudjam ezt a módszert. Pedig nagyon jó lenne!!

    Namaszte

  21. A tudatos álmodás jellemzőit külön külön már sokszor
    A tudatos álmodás jellemzőit külön külön már sokszor megtapasztaltam, de így együtt, talán csak egyszer- kétszer.

    Nem olyan régen az váltotta ki, hogy összekapcsolódott az elmémben az álom és a valóság tere, hogy reggel visszaaludtam, és adtam magamnak másfél órát, de úgy, h valami miatt tudtam, h nem biztos h fog jelezni a telefonom adott időben. (Már nem tudom, h lusta voltam beállítani, vagy elromlott…) Ennek következtében az éber elmém 10 percenként felébresztett, amikor is felriadván gyorsan az órámra néztem és konstatáltam: még ennyi és ennyi időm van, ó az még rengeteg, álmodhatok tovább…. az is inspirált, de nagyon h egy olyan álomban voltam, amit valami miatt mindenképpen folytatni akartam – és minden egyes ébredés után pontosan ugyanott landoltam az álmomban, ahol abbahagytam! (Az milyen?.. : ).

    Valahogy akadályozva éreztem magam az álmomban, és ezeket az akadályokat, vagy érzéseket e akartam győzni. Ezeket mind nem fogalmaztam meg akkor így, csak átéltem. Emlékszem, hogy Pécsen és környékén a legkülönbözőbb módokon és helyeken utaztam, valami felé, amit végül elvétettem, elvesztem, és az lett az új cél, h hazajussak. Ez összekapcsolódott az éber tudatomban a ténnyel, hogy 9.45 kor legkésőbb el kell indulnom itthonról, így az egyik visszaalváskor azt a parancsot adtam magamnak, hogy 9.30 ra haza kell találnom, valahogy!!

    És sikerült!! Hihetetlen, de mire 9.30 kor újból felriasztott az éber tudatom, az álomban is hazaértem!!

    Hihetetlen érdekes álom volt, de a legérdekesebb élmény az irányítás volt benne, hihetetlen akaratai erőt kellett folyamatosan fenntartanom, hogy ne adjam fel az elveszettségem és végül hazataláljak. (Időben!) Nagyon jó volt ébredni, mert sikerélményem volt, és ez szerintem összekapcsolódik a tudatomban a nehéz helyzetemből való útra találással, vagy talán az önmagamhoz való visszatalálással.

    Remélem, ennek az álomnak a tudatalatti módosító ereje segít, hogy a való életben is teljesen visszataláljak végre magamhoz, és kiverekedjem magam az elveszettség és a körülmények zavaró befolyása alól. Azt hiszem ez volt a legfontosabb üzenet.

    Imádom az álmaim, amióta elkezdtem fejtegetni és kaptam segítséget is hozzá, hogy jól menjen, nagyon sok mindenben segít. Azonban, bár tényleg gyakori tapasztalatom egy egy kardinális álom, vagy a tudatos álmodás egy egy megnyilvánulása, nem könnyű pusztán az akarattal elérni mondjuk egy olyan állapotot, amilyen ez az álmodás volt. Pedig ez az, ami igazán gyógyít. A többi, csak érdekes élmény marad.

    Ha sikerülne olyan módon uralni az elmém, hogy minden este, vagy minden alkalommal tudatosan álmodjak és ezzel gyógyítsam magam, tisztítsam a tudatalattim, akkor nagyon hamar talpra állnék.

    A módszerek, amiket felsorol Sanyi, valóban van, h bejönnek (egyszer kétszer elég volt egy témára koncentrálnom, és azzal álmodtam), de nekem túl kevesek ahhoz, hogy rendszeresíteni tudjam ezt a módszert. Pedig nagyon jó lenne!!

    Namaszte

  22. Akinek tudok segíteni
    Akinek tudok segíteni akkor örülök. 🙂 én már kifejlesztettem, hogy ha akarok felébredek de magamtól. Soha nem olvastam rpla meg semmi. Egyszerűen arra koncentrálok, hogy fel akarok ébredni vagy álmomba becsukom és kinyitom a szemem (nem puslogás szinten) hanem tudatosan!

  23. Akinek tudok segíteni
    Akinek tudok segíteni akkor örülök. 🙂 én már kifejlesztettem, hogy ha akarok felébredek de magamtól. Soha nem olvastam rpla meg semmi. Egyszerűen arra koncentrálok, hogy fel akarok ébredni vagy álmomba becsukom és kinyitom a szemem (nem puslogás szinten) hanem tudatosan!

Leave a Comment

Scroll to Top