Hellinger féle családfelállítás július 11-én | Önmegvalósítás.hu
Program típus
Tantra este Edinával
Budapest
workshop okt. 24. 18:00
szombat
Tantra este Edinával
Budapest
workshop nov. 07. 18:00
szombat

Hellinger féle családfelállítás július 11-én

2010. júl. 11. 10:00
2010. júl. 11. 18:00
Kezdődik: 2010. júl. 11. vasárnap 10:00
, workshop, Száraz Ildikó
csalad2-kicsi.jpg

Úgy érzed, megakadtál?

Akarsz akarni, de nem tudsz?

Sorozatban ugyanazokkal a problémákkal szembesülsz?

Emberi (családi) kapcsolataid sikertelenek?

Nem érted bizonyos események okát?

Úgy érzed, nem a saját életedet éled?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a válasz a családfelállítás módszere, amely többek között alkalmas arra, hogy kiderítse bizonyos megmagyarázhatatlan érzések, viselkedések (pl. félelmek, magány, életbeli elakadások, sorozatos balesetek, stb.) okát.

Rendezze a családtagok közötti rossz kapcsolatot, felderítse a sorozatos kudarcok gyökerét.
Segítse a veszteségek (gyász, válás, stb.) feldolgozását, megtalálja az elrontott emberi kapcsolatok magyarázatát.

A módszer Bert Hellinger nevéhez fűződik. Hellinger teológiát, filozófiát tanult, majd 16 évig a zuluk között élt hittérítőként. Ott figyelte meg, hogy a törzs, a csoport erejét használta gyógyításra. Amikor elkezdett pszichoterapeutaként dolgozni, arra lett figyelmes, hogy a kliensek egy részének a tüneteit nem magyarázták életük eseményei. Viszont szinte mindenkinél talált, korán meghalt,vagy nehéz sorsú őst, akinek volt oka rá, hogy a tünetet produkálja. Ezért felmerült benne, hogy elképzelhető, hogy a testi-lelki problémák hátterében nem csak az ember saját életében lezajlott események játszanak szerepet.

Munkája során arra a következtetésre jutott, hogy a klánunk, vagyis a tágabb értelemben vett családunk tagjaink sorsa meghatározza az életünket Klánunk életeseményei bekerülnek egy közös (tudattalan) energiamezőbe (morfogenetikus mező) és ezek hatással lehetnek a család bármelyik tagjára. A gyakorlatban kiderült, hogy ennek a mezőnek szigorú törvényei vannak, és ha ezek sérülnek, boldogtalanságot, tragédiákat, betegségeket okoznak.

A törvények a következők:

1, Odatartozás törvénye: minden közeli és távoli családtagnak egyenlő joga van ahhoz, hogy a többiek elismerjék odatartozását. Ez a jog akkor sérül, ha valakit elfelejtenek, kitagadnak. A klánhoz nem csak a vér szerinti rokonok tartoznak, hanem mindenki aki élet-halál kérdésében megváltoztatta valamelyik családtag életét (pl. életet mentett, vagy életet oltott ki, elhalt magzatok, a szülők, nagyszülők előző fontos kapcsolatai, stb)

2, A hely törvénye: mindenki csak a saját helyén élheti az életét.
Létezik egy generációs létra, ahol a szülők a nagy, a gyerek a kicsi. Valamint van egy sorrend, ami leszögezi, hogy aki előbb érkezett a rendszerbe, annak elsőbbsége van. Zavar keletkezik a rendszerben ha a gyerek anyáskodik a szülő felett, vagy elfoglalja az előtte született testvér helyét.

3, Adok-kapok egyensúlya.
Egyenrangú - baráti, vagy pár- kapcsolatok akkor működnek jól, ha az adok kapok egyensúlyban van. Folyamatosan biztosítani kell az energiaáramlást, tudni kell adni és elfogadni.
Szülő - gyermek kapcsolatban mindig a szülő ad, és a gyerek elfogad.

A családfelállítások felfedezése az úgynevezett csoport lelkiismeret, amelyik akkor jelentkezik ha az előbbi törvények valamelyike sérül. Ilyenkor a lélek kiegyenlítő mozgásba kezd, vagyis ha valaki nem kapta meg az őt megillető helyet a családban, akkor a következő generációban valaki tudattalanul megismétli a sorsát.

A családfelállítás legtöbbször csoportban történik, de esetenként vannak úgynevezett egyéni állítások is.

A csoportban történő a következőképpen zajlik: összegyűlik 10 -15 ismeretlen ember. Néhányan azért jönnek, mert szeretnék ezzel a módszerrel megoldani a gondjukat, mások, segítőként vannak jelen. Körben ülünk a teremben. Akinek problémája van, néhány mondatban elmondja az állításvezetőnek. Pl. „Képtelen vagyok szót érteni a lányommal, állandóan veszekszünk."

Ekkor a vezető kérdez néhány dolgot a családról. Ilyenkor csak a tények számítanak. Majd megkéri azt aki a problémát hozta, hogy válassza ki a körben ülők közül néhány családtagjának képviselőjét.
Ezek a képviselők felállnak, akinek a gondján dolgozunk, visszaül és mintegy kívülről figyeli a körben történteket. A képviselők kis idő múlva különböző érzésekről, érzetekről számolnak be a vezetőnek, ami nem az övék.

A körben történtektől függően a vezető újabb képviselőket állíthat be, egészen addig, amíg megmutatkozik a rejtett dinamika, az hogy hol borult fel a rend. Ha ez megvan, következik az oldás, különböző mondatok és rituálék által, amikor a kliens képviselője meghajol a nehéz sorsú családtag előtt, visszaadja átvett sorsát, elfogadja helyét, sorsát. Ebben az utolsó részben a kliens maga is beállhat a beállhat a képbe.

A csoportos állításnak egy különleges módja a „fedett állítás", amikor a vezetőn és a kliensen kívül senki sem tudja, kinek a képviseletében áll. Olyankor használjuk ezt a módot, ha kényes problémáról van szó, és a kliens nem szeretné, ha más is tudomást szerezne róla.
Az egyéni állítás abban különbözik a csoportostól, hogy csak a vezető és a problémát hozó van jelen, és a családtagokat tárgyak, papír lapok, emberfigurák helyettesítik.

Ajánlott ára: állítónak 7000.- ft, segítőnek 1000.- ft.

Előadó: Száraz Ildikó


Kezdődik:
2010. júl. 11. vasárnap 10:00

Vége:
2010. júl. 11. vasárnap 18:00
Elérhetőség
Telefon: 
+36202613869

A jelentkezés lezárva.

Beküldte: | 2010. júl. 03. szombat - 09:57

Hozzászólások

5 hozzászólás
Kedves Timi! Gyakori az a jelenség, hogy egy probléma több
2010. július 04. vasárnap, 16:36 | szildiko1   Előzmény

Kedves Timi!

Gyakori az a jelenség, hogy egy probléma több életterületen is kifejti hatását. Pl. ha nincs önbizalmunk, ez látszik a munkánkban, amikor felszállunk a villamosra, vagy bemegyünk egy hivatalba, esetleg a társunkkal beszélünk. Ha ezt sikerül megoldani, akkor ezeken a területeken, mindenhol látszik a változás.

Azt én is tapasztaltam, hogy amikor valamire fény derül, (pl. ki hányzik a családból, kitől vettem át bizonyos érzéseket stb.) akkor több helyzet kérdéseire is választ kapok.

Sok sikert!
Ildikó

Gyakorlatilag semmit. Amit elmondtál, az azt jelzi, hogy lélek
2010. július 04. vasárnap, 17:05 | szildiko1   Előzmény

Gyakorlatilag semmit. Amit elmondtál, az azt jelzi, hogy lélek szinten elindult a változás -"Valahol meg érzem, hogy jó volt, hogy segített. " - más szinten meg még hat a régi beidegződött, megszokott minta.

De ez természetes, hiszen ha valamit évek óta csinálunk, nem fogunk tudni róla leszokni néhány óra alatt. Ráadásul figyelembe kell venni, hogy a régi szokásnak volt haszna. Jelen esetben hűség valamelyik felmenőnkhöz.

Ilyenkor ez a fajta mágikus gyermeki szeretet, amelyik azt mondja: "Ha te se vagy boldog, én sem leszek az," átalakul felnőtt szeretetté, amelyik arról szól, hogy szeretettel és tisztelettel visszaadjuk azt, ami nem a mienk. Vagyis az ősünk sorsát. És azzal fejezzük ki szeretetünket, hogy jól élünk és boldogok vagyunk.

Ehhez bátorságra van szükség, és te megtetted az első lépést. Ami szintén tiszteletet érdemel.

Most valahol középtájon tarthatsz, csak türelem. :)

Ildikó

Ami hat, az a valóság.
2010. július 05. hétfő, 17:54 | szildiko1

A családfelállítás nem hagyományos értelemben vett terápia, hanem inkább módszer, ugyanis nem csinál senki semmit. A változást az okozza, hogy az ember találkozik a valósággal. A valóságnak azzal a részével, ami abban a helyzetben a legfontosabb. A hatást ez váltja ki.

Észrevenni azt ami van, és elfogadni úgy ahogy van - ez a legfontosabb. Ráadásul ebben a módszerben a dolgoknak szabad is olyanoknak lenniük, mint amilyenek. „Egyetérteni azzal, ami van:” ez nagy oldódással jár. Ehhez szükség van az életben némi bátorságra.

Szokásaink, beidegződéseink hatására inkább félrenézünk, inkább elfedjük a valóságot odanézés helyett, védekezünk elfogadás helyett. Okolunk, magyarázatokat keresünk a velünk történt eseményekre ahelyett, hogy „csak” szembenéznénk: „ez és ez történt.” Ennyi.

Ha megállunk a valóság előtt, az hatni kezd…. és ebből tiszta erőt meríthetünk. Hogy mi a valóság? Hogy szüleink gyermekei vagyunk, hogy mindkettőjüket egyformán szeretjük. Hogy mindent odaadtak amit tudtak, és a legtöbbet adták, az életet. Hogy fáj a hiányuk. A valóság, hogy senki sem tökéletes, mi sem. Hogy az élethez szervesen hozzátartozik a halál, a szenvedés, a betegség. De ezeknek a tudomásulvétele kellemetlenségekkel jár. Ezért inkább elfojtjuk, letagadjuk, és így próbáljuk elkerülni a félelmet, a fájdalmat, a kiszolgáltatottság érzését. Erre szolgál az is, amikor kifogásokat keresünk (azért nem tartottuk meg a gyereket, mert..)

Még nehezebb szembenézni a valósággal, ha egy tragédia hírtelen következett be. Önmagunk megnyugtatására válaszokat várunk: „Miért pont én?” „Miért pont ő?” De álljunk meg, és nézzünk szembe a ténnyel: megtörtént és kész. Fájdalmat okoz? Félelemmel tölt el? Igen. De ha kibírjuk, ebből plusz energiát kapunk és segítséghez jutunk a továbblépéshez.

Hellinger azt mondja: „Az embernek bele kell egyeznie a valóságba, amilyen volt. Nem kell sajnálni, hogy így alakult. Anélkül, hogy arra vágynánk, bárcsak másképp történt volna, a rossz esemény is barátságossá, erővé válik.”
Egy dolga van az embernek: nyitottan közeledni a valósághoz. Mert a tények elismerése, ez az ami hat.

Feliratkozás Hírlevélre