Archívum
Önismereti eszközök, érzelmi intelligencia és párkapcsolati dinamikák pszichológiai megközelítésben.
Azt mondják, a halál utáni pokolra kerülés „mindössze” annyit jelent, hogy a halálunk utáni pillanatban lehetőségünk nyílik áttekinteni az életünket úgy, hogy intenzíven átélünk mindent, amit viselkedésünkkel más embereknek okoztunk. És ha inkább fájdalmat és bánatot okoztunk, az duplán fáj: egyrészt átéljük a másik szenvedését, másrészt a rettenetes szégyent, amit a fölött érzünk, hogy ezt tettük.
Sziasztok kedves Önmegvalósítók!
Egy súlyos érzelmi megrázkódtatás komoly betegséget vált ki (a GNM szerint).
Ahhoz, hogy ez tényleg NAGYON KOMOLY legyen, több feltételnek kell egyszerre együtt lennie.
Ezek a következők:
1. Érzelmi elszigetelésben éljük meg. Az eseményt elmeséljük vagy nem, de az eseménykor keletkezett ÉRZELMEINKET nem.
2. Hirtelen nem számítunk az eseményre, mondhatjuk: derült égből villámcsapásként hat ránk.
3. Kilátástalannak ítéljük meg, nem tudjuk a megoldást.
A konfliktus normális esetben természetes jelenség. Sokat árthat, mégis produktív hatása is lehet. Minden ember, ahogy mondani szokás, egyszeri és megismételhetetlen, egyéniség. Különbözik másoktól, más tapasztalatokkal rendelkezik, más módon éri el a sikereit, mások az elvárásai, más az érdeklődése. A „másság“ hátránya, hogy nézeteltéréseket gerjeszt. Ezek fontosak a mindennapokban.
A TERMÉSZET lenyűgöző csodája, hogy az IDŐ is képes feloldani a haragot.
„Idővel rendeződik a helyzet!” – halljuk sokszor.
Igen ám, de amíg a harag állapotában vagyunk, önkéntelen ötletbörzét hozunk össze a fejünkben, hogy hogyan bűnhődjön a másik.
Ez rendben is lenne, mert ezzel csillapodik a fájdalmunk, de ami nincs rendben, hogy, amíg ezen gondolkodunk, nem vagyunk képesek az igazi, minket támogató céljainkon tartani a figyelmünket, ami örömet, boldogságot, elégedettség érzést adna.
Ne ítélj, hogy ne ítéltess…. mondják a bölcsek
Hogy is néz ez ki az Erőszakmentes Kommunikáció tükrében?
Na de hogyan?????
Már megint egy ezoterikus maszlag? Már megint rosszul csinálok valamit?
Na, de hogyan ne ítéljek, amikor végig fut rajtam a düh, gyűlölet a fájdalom? Mit tegyek, ha legszívesebben a pokolba kívánnám? Hideg zuhany? Kényszerzubbony? És ha a legközelebbi kocsmáig sem bírom ki?
Remélem, lesz pár kuka útközben, aztán legalább majd azt szétrúgom…
Rossz tanácsadó a düh – szokták mondani a bölcsek.
Ne bántsd magad érte, ha dühös vagy. Teljesen emberi dolog. Olyannyira, hogy még a Jézusi idézet sem azt mondja, hogy ne légy dühös, hanem azt, hogy ezt ne tartogasd.
Na, de hogyan??
Jó hírem van. Az első, amit kidolgozunk magunkból a DÜH, főleg a szépen egymásra rakódott dühöt. Ezzel aztán feloldjuk magunkban a düh által keletkezett energia blokkokat.
„Nevem Szabó Ilona és azért írok Neked, mert rajta voltál velem együtt egy olyan nyílt körlevélen, melyet félelem alapú szándék vezérelt…” Szerkesztettem ezekre a levelekre egy válaszlevelet, melyet felajánlok Neked is használatra, ha szükséged lenne rá.
Nyelvezete nem bántó, köszönhető ez az ERŐSZAKMENTES Kommunikációnak.
Íme a válasz a megfélemlítő körlevelekre:
„Kedves Mindenki!
Azért írok, erről a témáról, mert úgy érzem a probléma nagysága már rég túlnőtt engem, és nem érzem már egy jó ideje, hogy én tudom irányítani az életem párkapcsolati szinten.
Valami más, felsőbb erő, sors, vagy karmikus tényező lehet ami miatt 6 éve ugyanazzal a partnerrel vagyok együtt, körülbelül hatszor, hétszer szakítottunk. Mindketten tudjuk, hogy ez nevetséges, és már rég tanulnunk kellett volna belőle, és hogy ez nem normális.
álmom részletei:
1. (napokban álmodtam) sms-ben ízt írta, hogy „szeretlek”
2. (ma éjjel álmodtam) villamossal vagy vonattal utazik el a párom, de mielőtt felszállna rá, egy másik nőt megölel, és miután felszállt és elindult a jármű, azt mondta az ajtóból kihajolva, „szeretlek” és meg, hogy „én is szeretlek”
azt szeretném megtudni, hogy mit jelent ez a kapcsolatunkban?
1 hónapja vagyunk együtt, de a „szeretlek” szó még nem hangzott el, pedig én nagyon beleszerettem
