Vagyok, aki vagyok. Mint Isten önmeghatározása számomra ezt jelenti: Én vagyok a nagy létező, minden létező, a teremtő, tehát önerőmből képes vagyok bámiben- az egész mindenségben abban megnyilvánulni, amiben szándékomban áll.
Vagyok, aki vagyok. Mint Isten önmeghatározása számomra ezt jelenti: Én vagyok a nagy létező, minden létező, a teremtő, tehát önerőmből képes vagyok bámiben- az egész mindenségben abban megnyilvánulni, amiben szándékomban áll.
Ezt magamban nem érzem így. Nem vagyok Isten. Ember vagyok,
Ezt magamban nem érzem így. Nem vagyok Isten. Ember vagyok, lehetőségekkel, de korlátokkal is. És hogy nem vagyok mindenható, és senki sem, ennek örülök is. Amik a boldogsághoz kellenek, azok megvannak bennünk. De mondjuk most megint belekotnyeleskedtem, ha arról van szó, hogy „mi lennénk az Isten meg a mindenség”. Én biztos nem vagyok Isten, és nem is szeretnék. Emberi vagyok, emberi lehetőségekkel, emberi korlátokkal, de a lehetőség elég, hogy a természetem szerint éljek, nyáladzósan fogalmazva (ahogy szoktam néha:D) a szívem szerint. Szabad vagyok. Valahogy így fogom fel.
erre mondják azt, hogy isten bennünk él
és nem kívül kell keresnünk Istent, hanem önmagunkban, Szó sincs arról, hogy mindenhatónak és mindentudónak kell érezni magunkat. A hangsúlyom ezen van: Minden Létező, az Isten. Forrása is, alkotó eleme is minden létezőnek.
Bundám kényelmében
Élek a szívem szerint élek + szabad vagyok => tehát a szívem foglya . Ez is egyfajta szabadság . Mint a börtönlakó felismerése : Nem is ő van bezárva , hanem a cellaajtó . Üdvözlettel : felacsó
„Minden ember, minden
apró mozzanat, életedbe úgy került, hogy magad vontad oda. Az pedig, hogy mit kezdesz most velük,rajrad áll.” Ezzel a tudattal tekinteni mindenre, számomra megfogalmazza a szabadság lényegét. Én kimondottan örültem annak a megzenésített Weöres Sándor versnek, amit küldtél a blogba. Így válik az élet játékká, izgalmas kalanddá, ha felismerjük, hogy a világban minden, amit látunk, önmagunk tükre.
Erről eszembe jutott egy poén is. Egy haverom mondta némi maligám után: én nem az vagyok, akinek te látszol
Ezt magamban nem érzem így. Nem vagyok Isten. Ember vagyok,
Ezt magamban nem érzem így. Nem vagyok Isten. Ember vagyok, lehetőségekkel, de korlátokkal is. És hogy nem vagyok mindenható, és senki sem, ennek örülök is. Amik a boldogsághoz kellenek, azok megvannak bennünk. De mondjuk most megint belekotnyeleskedtem, ha arról van szó, hogy „mi lennénk az Isten meg a mindenség”. Én biztos nem vagyok Isten, és nem is szeretnék. Emberi vagyok, emberi lehetőségekkel, emberi korlátokkal, de a lehetőség elég, hogy a természetem szerint éljek, nyáladzósan fogalmazva (ahogy szoktam néha:D) a szívem szerint. Szabad vagyok. Valahogy így fogom fel.
erre mondják azt, hogy isten bennünk él
és nem kívül kell keresnünk Istent, hanem önmagunkban, Szó sincs arról, hogy mindenhatónak és mindentudónak kell érezni magunkat. A hangsúlyom ezen van: Minden Létező, az Isten. Forrása is, alkotó eleme is minden létezőnek.
Bundám kényelmében
Élek a szívem szerint élek + szabad vagyok => tehát a szívem foglya . Ez is egyfajta szabadság . Mint a börtönlakó felismerése : Nem is ő van bezárva , hanem a cellaajtó . Üdvözlettel : felacsó
„Minden ember, minden
apró mozzanat, életedbe úgy került, hogy magad vontad oda. Az pedig, hogy mit kezdesz most velük,rajrad áll.” Ezzel a tudattal tekinteni mindenre, számomra megfogalmazza a szabadság lényegét. Én kimondottan örültem annak a megzenésített Weöres Sándor versnek, amit küldtél a blogba. Így válik az élet játékká, izgalmas kalanddá, ha felismerjük, hogy a világban minden, amit látunk, önmagunk tükre.
Erről eszembe jutott egy poén is. Egy haverom mondta némi maligám után: én nem az vagyok, akinek te látszol
Jehova tanúinak állítása szerint a JHVH mindenhol előfordult a
Jehova tanúinak állítása szerint a JHVH mindenhol előfordult a Bibliában, csak a a fordítók kivonták belőle- Egyébként eredetileg a zsidóknak különböző isteneik, „EL”- jeik voltak, és többes számban is beszéltek róluk: ELOHIM. Na, emiatt kellett a Vagyok, aki vagyok. Jehova eredetileg természet és villámisten volt, csak mire a Bibliába került, elfelejtette ezt magáról.
Jehova tanúinak állítása szerint a JHVH mindenhol előfordult a
Jehova tanúinak állítása szerint a JHVH mindenhol előfordult a Bibliában, csak a a fordítók kivonták belőle- Egyébként eredetileg a zsidóknak különböző isteneik, „EL”- jeik voltak, és többes számban is beszéltek róluk: ELOHIM. Na, emiatt kellett a Vagyok, aki vagyok. Jehova eredetileg természet és villámisten volt, csak mire a Bibliába került, elfelejtette ezt magáról.