Természetes táplálkozás

172 hozzászólás / By Joó Violetta / január 11, 2011

Tanulmány a természetes táplálkozásról, személyes beszámolóval

2008. március vége óta nem eszem húst. Nem csak kíváncsiságból akartam abbahagyni, nem egészen úgy indultam neki, hogy csak kipróbálom, valamivel erősebb volt az elhatározás, a megérzés, hogy ezen az ösvényen kell tovább haladnom. Nem akarok misztikuskodni, de tény, s nem szégyellem, természetesen ez is lényegi kérdés nálam, a táplálkozás. Alapvető szükséglet, meghatározza minden napomat. A testem egyik legjelentősebb kapcsolata az anyagi világgal a táplálkozás. Mint intenzív húsevő féltem, hogy negatív változás is lehet valami miatt – egyértelműen amiatt, hogyha én szellemiekben nem értettem még meg azt, hogy miért is kell áttérjek a húsmentes táplálkozásra. Szóval, ha felületes lesz részemről és/vagy valami magasztos misztikus elméletet gyártok aköré, hogy miért váltok át a természetes, növényevő, de tejtermék, s tojás fogyasztó életmódra. Úgy gondoltam, ha valami testi panasz, legyengülés, rosszullét stb. merül fel, akkor visszakényszerülök majd a régebbi étrendemre egy darabig, de tovább fogok foglalkozni a témával, hogy majd szellemiekben mégis sikerüljön egyszer megérteni és magamévá tenni és tényleg átállni a húsevő, mindenevő táplálkozásról az egészséges táplálkozásra. Utólag hallottam is olyasmit, hogy nem ajánlott a hirtelen áttérés. Az ilyesfajta híresztelések forrásai nyilván érdekeltek a hús- és a gyógyszeriparban. Egyébként szerintem, minden további nélkül ajánlott a hirtelen és éles váltás is. Az egészséges életmódot képviselőktől ajánlottan minden hónapban találkozunk a női magazinokban a gyümölcskúrákkal, zöldség, vagy ásványvíz kúrákkal, amelyek megfeleltethetőek a vallásos böjtökkel biológiai funkciójukat illetően. Mára biztos vagyok abban, hogy hiba lett volna bármiféle rosszullét és legyengülés esetén visszatérni, ugyanis a helyes táplálkozásra való hirtelen átálláskor tulajdonképpen végre esélyt adunk a szervezetnek a normális méregtelenítésre, és a méregtelenítésnél időnként előfordulhat legyengülés, pl. a hányás és a hasmenés is méregtelenítési folyamat.

Az első hónapban még vágytam az addig hússal megszokott ízekre, ételekre, állagokra és egyszer ettem sült párizsit ebben az időszakban – ennyi volt a visszaesés, egy vágyakozás miatt – a sült illat nagyon vonzott és a megszokás. Aztán nagyjából a 2. hónap után már elképzelhetetlen volt számomra, hogy bármit megkívánjak, amiben leölt állat maradványa van, a húsételek szaga elől is menekültem. Ahogy megéreztem ezt az undort, rájöttem, hogy ez mindig is meg kellett legyen bennem és szerintem tudat alatt megvan mindenkiben. Később bőven kifejtem a többi tényt, amelyből erre a következtetésre jutottam.

A hús elhagyása és a sült-főtt melegétel lecsökkentése, a kettő egy időben indult el nálam. Az 1.-2.-3. hónapban sok tojást, sajtot kívántam, szinte naponta, kétnaponta, később ez is alább hagyott, aztán volt főzelék „szezon” úgy egy hónapig, lezajlott a rántott gomba, karfiol és tök időszak. Még erősen éltek bennem vágyak különösen a sült, rántott dolgok után. Aztán 4.-5. hónapban már eljutottam oda, hogy délelőtt eszem egy darab almát, egy darab banánt, szóval 1-2 gyümölcsöt és délután 4-5-6 óra körül eszem egy szelet vajas kenyeret paradicsommal néha pl.: hagymát is (főtt ételt meg csak hétvégén). Kiegyensúlyozottabb fázisaimban – amik a nyár végére azért gyarapodtak, sőt stabilizálódtak is – elég volt 2x, 3x ennem egy nap. Természetesen ehhez hozzájárult olyan lelki, szellemi s így testi egészséget hozó tényezők, mint hogy volt jövedelmem, tanulási lehetőségem, mindez tisztességes emberi környezetben/közegben.

Igaz, én nem mozgok sokat, de pl. akkor nyáron (2008) félnapot járkáltam a városban ilyen-olyan ügyek miatt (nem mondom, hogy stresszes volt, de egy éve egy ehhez hasonló nap még kimerített többnyire, testileg-lelkileg, szellemileg). Érdekes módon az egy kifejezetten tevékeny napom volt és szinte a legkevesebbet ettem a nap folyamán. Ettől függetlenül a közérzetem teljesen pozitív volt (semmilyen erős éhségérzet nem zavarta meg) és ki sem fáradtam, csak éjszakára.

Ehhez képest a középiskolás és szakképző éveimet ezek előtt pl.: úgy éltem, hogy meg kell jegyezzem a lelki és szellemi állapotom bemutatásaként, hogy semmi jövőképem nem volt: iskolába jártam, de az év kezdés után szinte pár hét alatt eltűnt minden lelkesedésem és nem érdekelt, 4 órát tudtam végigülni ott és ez is teljesen kimerített, maga a leadott anyag hallgatása fárasztott, idegesített és az oda-vissza 2órás buszozás. 2-3 szendvicset ettem délelőtt minimum. Hazamentem és rögtön be kellett vágnom 1-2 nagy tál finom, főzött vagy sütött ételt és 3-4 óra múlva ismét kívántam az ételt, „éhes” voltam. Nem mondhatnám, hogy annyira elhíztam, 7-8 kilo plusz volt rajtam. Végülis én észre sem vettem, és nem is igazán érdekelt. Mindemellett húsfüggő is voltam, napi szinten igényeltem a húsételeket.

Ami mára bebizonyosodott számomra, hogy a köztudatban elfogadott étkezési szokások tulajdonképpen kemény szenvedélybetegségek és az ég-világon semmi közük az alapszükségleteinkhez, a szervezetünk egészségének megőrzéséhez vagy bármiféle természetes szükséglethez. Persze hangsúlyozzák („tudomány”, média, „józan” polgári okosságok) lépten nyomon, hogy nagyon fontos a nyers zöldség, gyümölcs. De kiknek mondják? Azoknak, akiket ezzel párhuzamosan melegétel-, hús-, édesség- (üdítők is), alkohol-, cigarettafüggővé tesznek? Így sajnos ez szinte a nullával egyenértékű, mint figyelmeztetés, vagy tanács. Először is azért, mert ennyi káros anyag bevitele mellett, hiába eszünk nyers zöldséget, gyümölcsöt, az egészség romlik. Másodjára pedig elég egyetlen káros szenvedély, hogy az ember már ne nagyon kívánja a természetes táplálékokat, ne okozzon neki örömet azok fogyasztása, mert legyen akár édesség, alkohol, vagy dohány stb. függő az ember, már más az íz és szagérzékelése is, másként jelez a szervezete, az emésztőrendszere. S nem egyszerűen csak másként, hanem konkrétan: tévesen. Ne essünk alternatív önámítások hálójába, attól, hogy a szervezet tévesen jelez, még nem leszünk attól jobban, s nem leszünk egészségesebbek, ha a mesterséges anyagok, s egyéb mérgek iránti rendszeres fogyasztási szenvedélyünknek eleget teszünk, azaz kielégítjük az egészségkárosító igényeink. Még akkor sem, ha a kereskedelmi médiában számtalanszor elhangzik az egyértelműen piac-növelő hazugság, hogy az adott terméknek vannak jótékony, egészségjavító hatásai. Az a hatás, ha egyáltalán van, akkor is olyan elenyésző, hogy nevetséges dolog számításba venni a káros hatásaival szemben, mert hogy azokat messze nem semlegesíti. Igaz, a cigaretta egészséges hatásairól nem nagyon keringenek marketingmesék (a dohányosok azt vallják, megnyugtatja őket) sőt, többnyire a reklámozását is szigorúan tiltják már több országban, de az édességről és az alkoholról bőven terjengnek hazugságok, pl. hogy a csoki milyen laktató, ha éhes vagy, tökéletes reggelire is akár, és természetesen vitaminok és hasznos ásványokkal is vannak benne, és friss tej (?!) – egyrészt friss tej aligha lehet benne, másrészt a tejre sincs szüksége már a csecsemő kort meghaladott gyermekeknek sem; az alkohol erősíti a gyomrot, használ a vérnyomás problémáknak; aztán a sült és főtt ételekről nem is beszélve, hiszen az „evidens”, hogy szükségünk van rájuk, mintha emberi méltóságunk kultikus bizonyítása lenne, s persze a gyomornak kell, jót tesz, „vérré válik bennünk”. Ennek ellenére lényegesen károsítják a szervezetüket, akik rendszeresen (naponta, két naponta mindig) eszik sült, főtt ételt, ráadásul húsosakat, cukrot, mellette még megveszi a boltból a műételeket, amelyek tartósítószert, színezéket, idegmérgeket (pl. üdítőkben, rágókban: aszpartám), ízfokozókat, édesítőszereket (amiknek étvágygerjesztő hatása ismert: ipari állattenyésztésben az állatok étvágyának növelésére használják) tartalmaznak stb. Ezek az emberek szenvedélybetegek – akik kaphatnak tiszta és szennyezett „anyagot”, „drogot” – nem lesznek egészségesek egy kis gyümölcstől, zöldségtől – a függőségből nehezen gyógyítja őket ki. Nem felesleges természetes tápanyagot is enniük, bár, sokat nem is segít rajtuk, ez még korántsem egészséges életmód. (Egyelőre nem is beszélve az érzelmi és szellemi életük minőségéről – fogyasztói függőségeiken túl.)

Én főleg az itt Magyarországon elterjedt étkezési szokásokat, itt az ország területén árusított élelmiszereket ismerem, és biztosan állítom: elég nagy mértékben van lehetőség olyasmiket vásárolni fogyasztásra, ami nem is nevezhető tápláléknak.

2008 őszére egyre erősödött a vágyam a sült, főtt ételek után, s mai napig változó, hogy mikor kívánom őket gyakrabban, de a sülttel szemben is inkább előnyben részesítem a főtteket. Gyakran eszünk Szilárddal levest, rizst, főtt krumlit, főtt tojást, de rántottát is, míg a gyermekek a levest nem annyira kedvelik, a többi felsoroltat viszont igen, sőt, a sült krumplit is, amit viszont maximum egy-két havonta sütünk.

Az, hogy mikor mennyi ételt kívánok egy nap, ez főleg egy-két komolyabb (élet-) feladat felvállalásából fakadó szorongások révén erősödik.

Még a szüleimnél lakva, húsmentes táplálkozásom első évében történt, hogy megkívántam az édesanyám által készítet krumplistésztát és karfiollevest, gondoltam, jól kiélvezem az ízüket, mert akkor mindkettőt régen ettem már. Fel is borította az addig napi 2-3 gyümölccsel és 1-2 szelettel kenyérrel nyugalomban, nagyjából energikusan és jókedéllyel eltöltött hétköznapjaimat. A lakmározás után leültem olvasni, aminek akkoriban, ha neki ültem minimum 3-4 órát elmélyülten tudtam olvasni, vagy naplót írni, erre az élvezetesnek induló, de egyébként az első falat után semmilyenné, semlegessé váló alapos gyomor megpakolás után 1,5-2 óra múlva olyan őrületes, beteges éhségérzet keletkezett a gyomromban, aminek nem is igazán tudtam hogyan álljak ellen. Teljesen megrökönyödtem rajta és dühös is lettem, hogy kizökkent az olvasásomból, de ettől függetlenül is kétségbeejtő és stresszokozó volt. És a hihetetlen az, hogy képtelen voltam hinni abban, hogy gyümölcsöt kell ennem vagy zöldséggel egy kis kenyeret, egyszerűen muszáj volt még egyszer ennem a főtt ételből, már nem az íze miatt, hanem mert úgy éreztem, hogy csak a nagy tányér főtt étel (talán csak annak az állaga) nyugtathatja meg a gyomrom, csak azzal tölthetem ki, mert mintha tele kellene töltenem, hogy ne érezzem azt az erős éhséget. Ettem is újból. A gyomrom megtelt, éreztem, hogy feszül, az éhség érzet pedig még tompán meg is maradt, amin én szintén csak ámuldoztam, mert bár rémlik, hogy régen is főleg valamilyen stressz okozta éhségérzet elleni nyugtatóként ettem nagy tál (nem igazán az én alapadagomnak megfelelő) főtt ételeket és már rémlik, hogy akkor is megmaradt enyhén az éhségérzet. Nem is helyes éhségérzetnek hívni, mert nem az, hanem evési vágy, egyfajta élvezetvágy stresszoldásként. Elhiszem, hogy nem hat mindenkire ilyen kirívóan, rám sem mindig. Az ilyen problémára való hajlam kiolvasható a horoszkópból a Vénuszt, a Bika jegyet és a II. horoszkóp házat vizsgálva. Amennyiben bármelyik negatívan mutatkozik a születési horoszkópban, nagy eséllyel válik az illető személy evési szenvedélybeteggé.

A sült, főtt ételek elfogyasztását meleg állapotukban én többé nem nevezném táplálék bevitelnek, első számú tápláléknak semmiképp sem. Megnyugtat, kielégít egy szenvedélyt (nem szükségletet) de nem nyerek belőle energiát, nem laktat és ráadásul megterheli a gyomrot és az emésztő rendszert. Már nem emlékszem, hol hallottam (biológia órán vagy tv-ben vagy talán olvastam valahol) nagyon régen gyermekkoromban azt, hogy a meleg ételekre a gyomor és az ugyanúgy reagál, mintha egy enyhe jutott volna belé. Pl. a közismert álmosító, egész testünket elnehezítő érzés egyáltalán nem természetes. Logikus, hiszen bármi is, ami hőkezelten és még melegen kerül a szervezetünkbe, nem természetes – erre mégis hogyan másképpen kellene a szervezetnek reagálni, ha nem védekezően? Ráadásul, mivel többnyire nem természetes nem is kell vele harmóniába kerülnünk, mint a bacilusokkal és a vírusokkal, így pozitív következménye nem sok lehet. Érdekes, hogy én ezt gyerekként – amikor hallottam – teljesen hihetőnek tartottam, édesanyám viszont megbotránkozott rajta, mintha szó szerint valami istenkáromlás lenne, „gyomorvallásos” istenkáromlás. Sokan ugyanígy éreznek a témát illetően. Megbotránkoznak, vagy meg sem akarják hallani, cáfolnak stb. De nem ez az önérzetes méltatlankodás a lényeges, hanem az a fajta evési függés, ami miatt az ember megrémül és mindenféle irracionális félelem fogja el a hőkezelt ételek egészségtelensége hallatán, eszméletvesztést és a szervezet teljes összeomlását is képes összefüggésbe hozni a hőkezelt ételek elhagyásával. És ezek a félelmek azonnal és önkéntelenül jönnek elő. Én is ilyesmiket gondoltam a 2008 tavaszi étrend- és azt követő szemléletváltoztatásomig. Ez a kemény szenvedélybetegség az, ami zajlik fogyasztói társadalom és civilizált ember szükségletei címszó alatt.

A hőkezelt étel (a húst is belevéve, de nem csak a hőkezelés miatt) rendszeres fogyasztása nem kevésbé káros az egészségre, mint a dohányzás, az édesség-, alkoholfogyasztás és -függőség. Valóban nem tudom elképzelni én sem, hogy soha többé ne egyek sült, főtt ételeket, de amennyire csak lehet szeretném kiszorítani az életemből. Azért, mert nem természetes ragaszkodás köt az elfogyasztásukhoz és ezzel is távolabb vagyok a nyugodt, boldog, termékeny, tevékeny élettől.

Azt meg kell jegyeznem, hogy a sült ételek között azért lényeges a különbség az olajban sültek és a „magukra” sültek, mint pl. a házi kenyerek között. A kenyér is nélkülözhető, akár hosszú távon is, bár, ezt még nem próbáltam, de hallottam olyanokról, akik csak müzlin, gyümölcsökön, zöldségeken és magokon élnek.

Az, az éhségérzetnek hitt vágy – ami rám tört a karfiol leves és krumlistészta szenvedélyes elfogyasztása után – amit akkor már olyan 3-4 hónapja egyáltalán nem éreztem már, vagy ha az elején mégis, koránt sem emlékszem, hogy ilyen erejű lett volna, de talán csak az idő szépíti meg, vagy egyszerűen nem tűnt fel, hogy milyen erős, mert elfelejtettem ezt a gyermekkoromban még ismert természetes állapotot, amihez viszonyítani tudtam volna. Édesanyám mai napig meséli, hogy orvoshoz vitt kiskoromban, mert rendszeresen előfordult, hogy nem lettem éhes csak pl. kétnaponta (de mondjuk nem is voltam nyüzsgő gyerek, hanem kifejezetten nyugodt). Jó orvosunk volt, azt mondta anyukámnak, hagyja rám, majd ha éhes leszek kérek ételt. Régi szép idők? (Sok pénzbe és energiába a félrenevelt gyerek kerül ebből a szempontból is.) A gyermekkori fényképeimet nézve nem voltam sovány óvodás koromban sem, de persze kövérke sem.

Többször is észrevettem, hogy amikor a szüleimnél laktam, hogy ha csak hazaérve ettem egy szelet kenyeret, paradicsomot, az mind rendben történt, nem vált ízetlenné az étel a számban. És kellemes, normális – tehát (vad) éhségérzettől zavartalanul folytatódott a nap, este 10-11ig vagy akár tovább is olvasgattam, írogattam (8-9 körül keltem másnap). Míg azokon a napokon, amikor napközben becsábultam egy boltba és vettem egy péksüteményt (aminek az elfogyasztása már nem hozta a várt élményt, élvezetet, de azért mégis bedőltem még a megszokásnak, mert hajtott a sóvárgás), rá 1-1,5 óra múlva megéheztem és természetesen borult a nyugalmam, mert akkor már vártam, hogy teljenek az órák, jöhessek haza, egyek valamit itthon stb. A péksüteményeket is sikerült kiváltani, nem sok gusztusom van már hozzájuk és pl. a sótlan mogyoró, mazsola tökéletes helyette.

Mindenestre nem bánom, hogy sorra ábrándulok ki sok „étel”-ből, ami eddig megszokott volt. A lényeg, hogy annak a mennyiségnek, amit iskolai időkben ettem gimnazista és szakképzős koromban, annak felét se, hanem harmadát, ha eszem mennyiségileg, és amit viszont eszek teljesen más minőségű. Amióta Csíkszeredában (Erdély) lakom, azóta nem csak, hogy a magyarországi egyre ehetetlenebb, speciális porokból készült, hófehér-maszlag kenyerek helyett ehetek legalább házi jellegű teljes kiőrlésű (graham liszt), rozs-, árpa- kenyereket, de (klóros) csapvíz helyett rendszeresen borvíz kutakról hozzuk a vizet, amit iszunk nap, mint nap.

HÚS NÉLKÜL – KÖNNYEBB EMÉSZTÉS, FÁJDALOMMENTES MENSTRUÁCIÓ

Ami étrendváltoztatásom pozitív hatásait illeti többek között pl. a váltás óta nem voltak 2-3 óra hosszas alhasi görcseim menstruáció idején. Jellemzőek voltak rám azelőtt a komolyabb alhasi, lábak lezsibbadását, hasmenést, erős fáradékonyságot, enyhe hányingert is okozó menstruációs rosszullétek. Nos, ezek a hús, a hullaméreg fogyasztásával egyértelműen eltűntek. Azóta a menstruáció legtöbbször semmilyen erőnléti és közérzeti, s egyéb problémát nem okoz. Ezek a görcsös rosszullétek akkor voltak különösen erősek, ha valamiféle feladatnak eleget kellett (volna) tennem, és a belső szellemi, érzelmi ellenállás hatására még, inkább felerősödött a testi rosszullét, és a feladatoktól való megszabadulással percek alatt teljesen elmúlt. Tehát a középiskolából és a szakképzőből való hazautazással (szüleimnél laktam), a nappaliban leülve már kezdtem is felfrissülni. Ez nem azt jelenti, hogy érettségi előtt ott kellett volna hagynom az iskolát és családot alapítani, oroszláni és ötös házas karmám miatt ez szintén keserves helyzetet jelentett volna akkor. Tehát egyértelmű, hogy tanulnom kellett, de a baj az, hogy nem volt bátorságom normális szabadidős elfoglaltságot keresni, sportolni, kisebb munkákat vállalni, arról nem is beszélve, hogy szüleim kertjében, házában próbálkozzak valami munkával. Ehelyett verseket, olvastam és írtam, filmeket néztem, főleg horrorokat, és 18 éves korom után sokat buliztam és minden korombelit vagy azzal nyaggattam, hogy az aktuális szerelmemet dicsértem túl, vagy pedig azzal, hogy nem tudtam kiszeretni azokból, akikkel kölcsönösen kikészítettük egymást „szerelemből”, és ezért sajnáltattam magam. (Oroszlán-Nyilas problémák)

Visszatérve a táplálkozáshoz: mind a gyomor, mind a bélműködésem egyértelműen javult a hús kiiktatásával, és sült, főtt ételek fogyasztásának hőmérsékleti, mennyiségi és fűszerezettségi korlátok közé állításával. Ha a sóvárgás diktálja a mértéket és az összetevőket és nem a természetes szükséglet – több órára elnehezedik az egész hasam, úgy érzem, mintha megrekedne benne az étel, eléggé zavaró érzés. Beszámolt régebben egy vegetáriánus barátnőm is arról, hogy nem szeret enni (meleg ételt), mert utána teltségérzete van, rosszabb mozognia utána stb. A váltás előtt még azt hittem, beteg vagyok, hogy így reagál az emésztőrendszerem bizonyos ételekre (konkrétan a sült, főtt ételekre, főként meleg állapotukban és sokszor a tejre, tejtermékekre, sajtokra is). Én elszomorítónak tartom, hogy sokan ezt az evés utáni elnehezült, kényelmetlenebb, fáradt állapotot szükséges rossznak hazudják, és úgy fogadják el, mintha kötelező lenne ez az egész.

Érdekesség, hogy nemrégiben kíváncsiságból próbáltam elfogyasztani csirkehús-ételt, kínai szósszal, s a szósz nagyon finom volt, de megjelent valamiféle érzékenység, kifinomodás az íz érzékelésemben és a húsnak igen kellemtelen izét érzem. Nem tudom leírni, meghatározni ezt az ízt, nem romlottnak érzem, csak valahogy mégis rosszízűnek, amolyan tompa „elhasznált”, „romlott” ízt érzek, amit elneveztem dögíznek. Kérdeztem gyermekkora óta főleg növényi táplálékon élő barátnőm, hogy ő amikor néha napján eszik húst, milyennek érzi? S ő is számolt be valami különös rossz-ízről, amit ő savanykásnak ítél. Ugyan nem tartom kizártnak, hogy ez az íz-érzékelés pszichés is lehet, de inkább afelé hajlok, hogy a hús, mint nem emberi táplálék (a hullaméreg miatti) rossz íz érzékelése ez.

Soha nem bírtam se a cigifüstöt, se a szénsavas italokat, mert nagyon érzékeny a torkom, abból kifolyólag, hogy 19-20 éves koromig állandóan (évente legalább egyszer) mandula és/torokgyulladásom volt. Bár, sem a Bikában nem áll bolygó a születési képletemben, sem a Bikának megfelelő II. horoszkópházban nincs negatív bolygóm, hanem egy elég jól álló Szűz Merkúrom- bizonyára ennek hála ez a tanulmány 😀 viszont az I. horoszkópházban levő három negatív és egy pozitív fényszöget kapó Vénuszom által jelölt problémáim inkább erősödtek gyermek- és fiatalkorom során, a minden jellegű kényeztetés, édességevés és lustálkodás engedélyezés és szüleim viszonya, főleg édesanyám párkapcsolati harmóniátlan, folyton elégedetlenkedő, okoskodó, apámat lenézően, számonkérő viselkedése miatt. A cigihez hasonlóan a kávét sem bírtam soha, egy kortytól úgy éreztem magam percek leforgása múltán, mintha szívbeteg lennék, erősen vert a szívem és hulla fáradt lettem, álmossággal keveredve. Alkoholt 18 éves korom után elég sűrűn kezdtem iszogatni hétvégi szórakozások alkalmával, de erre is igen érzékeny voltam, nagyon hamar elkábultam (Halak Lilith által jelzett erős hajlam a kábulatokra, éberségvesztésre, valóság előli menekülésre). Talán a Hold-Lilith szembenállás által jelzett érzékenység az oka, hogy a gyomromból másodpercek alatt felszívódik az alkohol és rögtön erősen elkábít. Sokszor okozott az alkoholfogyasztás azonnali erős gyomorfájást, főként mikor már több éve éltem hétvégi iszogatós-bulizós életet. Nem véletlenül a gyomrom, hiszen pont azért ittam, mert már nem akartam több általam rossznak, nehéznek és sivárnak megélt helyzetet megemészteni, ezek elől menekültem a kábulatba. Az embereket, a világot így tudtam elfogadni, beleértve magamat is. A gátlásaimat is így oldottam, így kerültem közelebb látszólag az emberekhez, vagyis ezt a hamis nyitottságot használtam, hogy azt érezzem, végre közel tudok engedni magamhoz másokat, végre merem vállalni magamat. Nem voltam ilyenkor sem igazán bátor, de többet mertem megtenni, mint józanon. Főleg, ami a fiatal férfiakkal, fiúkkal való ismerkedést és kerítőnősködést illeti.

Szóval szerencsére 1-2 függőségi lehetőségbe komoly munka lett volna belekeverednem (pl. kávéznom, vagy cigarettáznom). Az alkohol az más, mert ma divatos (egyedfejlődéshez hozzátartozó) bulizós korszakban, ami nekem is volt, próbáltam „szocializálódni”, de „irigylésre méltóan” hamar elütött az alkohol és a 18-21 éves korom közötti szakasz olyan kietlenség érzéssel terhelt és beteges fantáziálásokkal teli volt, hogy nem szívesen idézem fel még magam előtt sem.

AZ ELMÉLETTEL VALÓ TALÁLKOZÁS

Azért kezdődött 2008 március végén a húsról való lemondás, mert Kozma Szilárd írásainak olvasásában akkor került nálam sorra a táplálkozással kapcsolatos dokumentum. Több írásában is említi, természetesen így korábban is tudtam róla, 2007. novemberében kezdtem olvasni tanulmányait és ekkor olvastam először metafizikáról komolyabban. Dehogy pontosan miért is, és hogy is van ez az egészséges táplálkozás ügy, azt nem tudtam és természetesen e nélkül nem volt, amiért belevágjak. Viszont, amikor elolvastam, hogy ő, miután elkezdett metafizikával foglalkozni, majd felhagyott a húsevéssel és mesterségesen előállított ételek fogyasztásával mennyire rendbe tudta hozni a saját egészségét és pl. tévhit, hogy a húsból, meg a jó adag finom sült-főtt ételekből lenne energiánk, az ő tapasztalatai nem ezt igazolták: járt edzeni, karatézni mindenféle erőnlét romlás nélkül, sőt annak javulásával stb. Míg én abban a tévhitben voltam, hogy aki lemond a húsról, annak nem lesz miből nagyobb energiát előállítani és a nyers növényi alapú étrend megfelel egy nyugodt, meditációkkal teli életmódhoz – hát, elég nagy tévhit. És rengetegen élnek ebben a tévhitben. Magyarul, el se tudtam képzelni mi fán terem a természetes táplálkozás, vagyis hogy mi fán terem, miből áll, azt igen (nyers gyümölcs, zöldség, magvak stb.), dehogy miféle életnek az alapja, azt sehogy sem tudtam elképzelni, esetleg teljesen tévesen, egyfajta „csökkentett üzemmód”-ként, majdnemhogy aszkétizmusként. De elismerve, hogy a növényevő állatoknak is van ám bőven energiájuk, és szép nagyra is nőnek (már amelyik fajnak sajátossága), és belátva azt is, hogy folyamatos készenlétben lévő, kegyetlen sprinteket futó ragadozó semmiképp nem vagyok, és nem is szándékszom az lenni, majd tudomásul véve azokat a tényeket is, hogy a ragadozóknak (húsevőknek) lényegesen eltérő módon működik az emésztése, mert pl. az ő szervezetük képes lebontani azt a bizonyos hullaméreg nevű anyagot, a miénk viszont nem, és ez nagyon lényeges különbség. A ragadozó törvényszerűen táplálkozik, a természet rendjét tartja fenn, az adott növényevő fennmaradását szolgálja, annak génállománya „kitisztításával”, szűrésével. A hús megevése így van jelen a természetben.

És kérdem én az emberiségtől, kérdeztem én akkor magamtól, hogy mit csinálunk mi, emberek? Melyik állatfaj genetikai készletét tarjuk mi tisztán a húsevéssel? Egyszerűen nincs ilyen funkciónk. Az embernek soha-soha semmilyen esetben nem volt és kizárt dolog, hogy a jövőben lehessen ilyen funkciója.

A TUDOMÁNY

Nagyon sokan érvelnek azzal, hogy húsevés nélkül kihaltunk volna, mi emberek. Mikor? Felemlegetik a jégkorszakot, s én bár nem vagyok földtörténet kutató, de azt hiszem abban egyetért velem mindenki, hogy nem hollywoodi filmekből kellene a jégkorszakról tájékozódni. Ha csak az interneten a wikipédiába pillantunk bele, olvashatjuk, hogy a föld klímájának ciklikusan ismétlődő lehűléséről van szó, felmelegedésekkel váltakozva és a 14-19. Század között is volt egy globális lehűlés, amit tudományosan kisjégkorszaknak neveznek.

Én anno gimnáziumban, 6-7 éve, de szerintem már általános iskolában is úgy tanultam, hogy a majom és az ember a táplálkozás szempontjából nem kerül a mindenevő kategóriába a malac mellé, hanem külön csoportba tartozik, amit a biológia egyszerűen főemlősnek nevez (pl. Dr. Lénárd Gábor: Biológia II. – a gimnázium II. osztálya számára, Nemzeti Tankönyvkiadó) és szerintem érezhetjük is, hogy körvonalazódik a dolog, már elindult a megismerés, ami a dolgokat helyesen különválaszthatja, de nincsenek még meg, vagy nincsenek elismerve azok a bizonyítékok, amik az ember (és a majom) hovatartozását megnevezhetnék a táplálkozás szempontjából. Ettől függetlenül fellelhető néhány tudományos megközelítés, ami kimondja, hogy az ember semmiképp nem kell, nem szabad, hogy állati maradványokat fogyasszon, ez egyértelműen káros az egészségére. Én, akiktől olvastam aktuális, magyarra lefordított (azaz itthon is megjelent) publikációt az Johann Georg Schnitzer és Richard Lehne német fogorvosok, akik egyértelműen vallják és kimondják, hogy az ember fogazata alapján nem mindenevő (omnivor), hanem terményevő (frugivor) azaz a növényevőn belülre esik így és az emberiség történetében csak a kihalástól fenyegetve fordult elő (állítólag) az a szükségállapot, amikor a természeti viszonyok lehetetlenné tették a növényi táplálék fellelését, így megette más állat húsát, maradványát (Ideal magazin 2008. márciusi száma, a honlapjukon is megtalálható az anyag). Schnitzer már a nyolcvanas évek elejétől írt tanulmányt pl.: különböző anyagcsere-betegségek, vérnyomásproblémák kezeléséről, ami alatt a teljeskiőrlésű gabona és nyers gyümölcsök, zöldségek fogyasztását érti, azaz a természetes táplálkozást. (Tisztelet azon tudós orvosoknak, akik végre /újra?/ nem veszik teljesen természetesnek – szinte megelőzhetetlennek – a betegségeket és egyetlen „megoldásnak” a gyógyszeres tünetelfojtást és műtéteket és valami igazán hasznosat is becsempésznek az orvostudomány nagyraértékelt köreibe. Egyébként sem a doktor, sem az orvos szó nem túl bizalomgerjesztő, az orvos, „orv” szótővel pláne.)

A szükségállapot elméletet meg lehet kérdőjelezni. Nem lehet 100%-ra biztosan venni, hogy emiatt kezdett volna az embert húst enni, hiszen már az állítólagos szükségállapot rég elmúlt, s mi még mindig húst eszünk, miért ne lehetne, hogy eleve amikor elkezdődött az emberiségnél a hús, a dög fogyasztása, akkor sem azért történt, mert szükséghelyzet volt és egyébként kihaltunk volna, nem hiszem, hogy bármilyen túlélés függött volna ettől az egyértelműen pazarló táplálkozástól.

Azt hogy az emberi agy fejlődésében (!) a húsevésnek szerepe lenne, azt én misztikuskodásnak, miszticizálásnak és tudományos-fikció irodalomnak nevezném. Nem szellemülünk istenné a vérszagtól és nem növekszik az agyunk leölt állatok maradványainak magunkhoz vételével, ez persze most sarkítás, de a tudomány ezt tényleg csak Frankensteini módon tudná bebizonyítani. Az „együnk húst is, növényt is, mindent, amiről csak azt reklámozzák, hogy ehető” mentalitás nem fejlesztette az agyunkat, hanem úgy összezavarta a gondolkodásunkat, hogy mindjárt lakhatatlanná tesszük a bolygót húsevő, növényevő, mindenevő és minden élőlény számára. Az ember ember, és nem mindenevőként, hanem terményevőként van esélye tudománnyal, politikával, családdal, kultúrával stb.-vel érdemben foglalkoznia, nem mindent összeevő, világi „konyha” malacként, és nem ragadozóként. Háború idején nincs fejlődés egy országban, gyilkosság esetén nincs fejlődés egy ember személyiségében, szellemében, tehát semmi agytérfogat növekedés nem történik a spekuláns vadászgatás hatásaként. Egy állat leölésétől is összezavarodunk, agressziót, „bátorságot” akarunk gerjeszteni magunkban, hogy megtehessük (mint az öngyilkosságkor) aki megteszi, bátornak is képzeli magát, de mekkora bűntudatot kell legyőzni, elleplezni utána. Félünk állatot ölni, normális realitásérzékű ember fél, ösztönösen fél megtenni. Egy mindenevő érezne ilyet?

Persze el lehet tompítani ezeket a félelmeket, de soha nem lesz természetes érzés egy állatot sem leölni. Hogy ezt egyértelműen tagadná egy hentes vagy egy vadász, vagy jópár néhány vidéki háziasszony? Az biztos. Már rég megtanulták letagadni. S persze vannak félelmeink, sok, amit le kell győznünk ilyen az élet, de hol fordul elő a természetben táplálékszerzési félelem? Mikor fél ölni egy állat? Nem magát mikor félti, hanem a vértől, a vérszagától, látványától mikor fél egy ragadozó vagy egy mindenevő? Soha. Amikor egy állat a tápláléka szagát érzi meg a megszerzési ösztön, vagy egyszerűen csak „megvizsgálási” ösztön támad fel benne. A növényevő állatok riadnak meg a vértől. A mi emésztésünk és fogazatunk nem alkalmas mindenféle növény elfogyasztására, ez köztudott. Ezért vagyunk mi a terményevő kategóriában a növényevőn belül.

Szeretnék jobban belemélyedni a témában, mert szerintem a tudományos megközelítés nem elég ahhoz, egy a fórumra, honlapomra tévedő vagy a tanulmányomat bármely weboldalon, blogban megtaláló, metafizikát, természetes, egészséges életmódot illetően kevesebb ismerettel rendelkező olvasót igazán mélyen elgondolkodtasson. Mindenkinek szeretném ezeket írni, és fontosnak érzem a további belemélyedést is. Próbáljuk legalább az állítólagos szükséghelyzet fogalmát tisztázni. A szükségállapot, krízishelyzet, kihalási fenyegetettség alatt tényleg olyan helyzetről beszélünk, amit mi, mai emberek nehezen tudunk elképzelni. Pedig ugye élnek éhező népek napjainkban is. Legalábbis mi éhezőknek nevezzük őket a modern ételfogyasztási mániához és kultuszhoz viszonyítva, holott kétlem, hogy bármelyik Afrikai népcsoport eltűnését is okozta volna éhezés az utóbbi pár ezer évben, márpedig ott így élnek több ezer éve, mert nagyjából enni ideje nincs ott nagyobb bőség. Nem ismerek statisztikákat, de több cikk arra enged következtetni, hogy Afrikában inkább a vírusok, valamint a háborúskodás jelentik a nagyobb életveszélyt és nem az éhezés. Szerintem egyértelműen többen halnak meg vírusok, és erőszak által (pl. AIDS-ben), mint éhen. (És nem azért, mert éhezés közben legyengült volna a szervezetük, hisz ha ekkora éhezés lenne, akkor egyértelműen rég elnéptelenedett volna Afrika.)

A HÚS-EVÉS HUMÁNUS HATÁRAI

Még néhány logikus megközelítés, hogy miért nem egészséges, miért nem rendeltetésünk a húsevés.

Ép eszű, éber tudatú ember nem eszi meg kedvtelésből, gasztronómiai ismeretszerzésből sem a saját kutyáját, sem a szomszédfaluból áttévedt embert, asszonyt, gyereket. És egyáltalán nem egyértelmű, hogy a házisertést, baromfikat stb.-t vagy a vadat viszont igen, gondolkodás nélkül. A második világháború idején volt, aki megette a saját kutyáját, de még a szomszéd utcából való ember hulláját is, azon félelmében, hogy nincs mit ennie. Én legalább is olvastam ilyen orosz történetet. Igen gyenge és homályos a moralitásbeli mezsgye, amit a hús-evés esetében meghúz a modern társadalom. Elég hozzá valamilyen szélsőséges helyzet és meg is szűnik ez a mezsgye. Pl. a hús-evést magának eleve megengedő ember morálja olyan szinten zavaros és elveszett, hogy háborúban, vészhelyzetben, vagy a másik szélsőségben, az anyagi javak, egészség nyerési lehetőségek hajhászása közben eljut az emberevésig is. A háborúkban több ok miatt is zavaros az emberi elme, elsősorban azért: mert ölnek. Mert ember embert kezdett ölni. A másik ember, az idegen megölhet engem, elveheti az életem. Megölheti a családtagjaimat, kiirthatja az egész népemet hatalomvágyból, kötelességből. A háborúban őrületes mértékben bomlik a tudat. Minden mozzanatában ott van az őrület, a tudat mélyén ordító törvényellenesség érzése. Az emberölés „megengedett” bűne. Annak az embernek, aki elfogadja az állat leölés bűnét, már „csak” egy háború vagy más többnyire általa beidézett katasztrófa idején beálló nyomor és éhség kell ahhoz, hogy embert egyen.

És felüti a fejét a luxus kannibalizmus is, mert megtetszik az elméjében ugyanúgy erősen zavarodott, modern, luxus körülmények között élő embernek, mint az állati hús elfogyasztásában keresett élvezet (volt már rá példa nem egy; amerikai, japán, német… de a Szendi Gábor honlapján lehet cifrákat olvasni, én a kannibalizmus cikkbe éppenhogy beleolvastam: nőgyógyász doktornő kioperált magzatokat süt-főz, fűszerez.) Persze ez abszolút kis számú jelenség (de nem annyira, mint ahogy gondolnánk), persze nagyrészt törvénybe ütköző. De el lehet képzelni, mit okozna, ha pl.: az istentelen modern, klónozó tudomány és az istentelen, modern, élvezet-, pénz-, hatalomhajhász szemléleteknek és ambícióknak egyszer csak eresztene a társadalom egy kiskaput a jelenlegi morálon a nagy fejlődések közepette. Hiszen a húsevők csak humánus morálból nem eszik háziállataikat és embertársaikat. (És pl. a magzat élethez való jogfosztottsága már kiskapu. Érzékeltetni akartam, hogy a dolog gyökerénél kiderül, hogy miért egy lépés az állati maradvány fogyasztása, az emberölés felé.) Hiába lesznek már lassan android robotoknak is emberi jogai, ha egyszer maga az emberi jog alig ér valamit, nem az élethez való jogot jelenti a modern világban. Gazdasági és tudományi jog van, nem emberi, természeti. Maga az ember fogalma is végképp zavaros.

Messzire szaladtam most ezzel, és nem akarok negatív utópiákat gyártani (mintha a jelenben ne lenne a nyakunkon az embertelen új világ), de el kell ismernünk, hogy a hajlam megvan erre az emberiségben. Meg kell látnunk. Ahogyan pl. mindenkinek hasznára válik, ha tisztázza magában az önámításra, drogfüggőségre, szexuális szédelgésre, élvhajhászatra, dogmatizálásra, gyűlölködésre való hajlamokat. Csak így lehet elindulni a harmónia, a rend felé. Emberiség szinten is el kell, hogy induljon az önvizsgálat (emberiségvizsgálat), mert a háttérben, fű alatt olyan dolgok zajlanak, amit szerintem egyértelmű, hogy fényre, napvilágra kell hozni. Talán sok mindenkit észhez térít, legalábbis magamon azt tapasztalom, hogy ilyenekről olvasva messze más perspektívából látom a saját hétköznapi megnyilvánulásaimat, tetteimet és az „apró” hazugságokat.

Elgondolkodtattak egy időben az olyan speciális helyzetek, mint amiket amerikai filmeken láthatunk és Readers Digest kiadványokban, egyéb könyvekben igaz történetként olvashatunk: amikor emberek összezártan táplálék nélkül maradnak kilátástalan időre, szóval csapdába esnek, pl. elveszve egy hegyi barlangban, csónakban hánykolódva a tengeren, pl. normális-e, természetes-e az a késztetés egy idő után, hogy táplálékként néz a másikra. Semmiképp sem. A miértre a választ az ok és okozat törvényében találjuk, abban, hogy oka van, miért kerül valaki szélsőségesen nehéz, kiszolgáltatott helyzetbe. És egyáltalán nem azért, hogy ilyen moralitás nélküli gondolatok ébredjenek benne, senkinek sem oldja a sorsát, csak nehezíti, ha egy helyzetből ilyen kiutat lát. Ha el is követi, akkor pláne beterheli jobban a karmáját, a lelkét. Ha már az állat leölése és elfogyasztása elhomályosítja az éber istentudatot, akkor az emberölés végképp.

A kultikus állat – és emberáldozatokról (amelyek végül több magaskultúra leáldozó szakaszában megjelentek) az a véleményem, hogy semmilyen szükség nincs arra, hogy az ember kultuszból (isteni protekciót remélve) gyilkoljon. De persze hozzá kell tennem: nem minden mitológiai történetben szerepeltetett gyilkosság értelmezendő a szó gyakorlati szintjén, hanem bizonyos esetekben képletesen/jelképesen használják.

Tulajdonképpen a növényi „áldozat” teljesen más minőségű, mint az állati. (A növényi táplálék felvételét nem is biztos, hogy helyes áldozatként megnevezni, de a bibliai történethez kapcsolódva most ennél maradok. Istennel való kapcsolattartás, de nem áldozat, míg az állati áldozat a kapcsolatra nézve inkább elhomályosító hatású.) Istenhez nem kell könyörögnünk, hogy elfogadja, hogy a természetből növényi táplálékot vonunk ki magunk számára, ez természetes. Annak kell könyörögni, projekciózni Istenhez, felsőbb törvényekhez, aki tudja, hogy rosszban sántikál, öncélú sikerekre vágyik. Ezért nem fogadja el Isten Káin áldozatát, mert Káin a megtermelt javaival nem volt elégedett, ő versenyre akarta használni munkáját, képességeit. A termelés elvesztette kultuszát. Megjelent az ego és az egó-val a gyilkos önérvényesítés, versengés.

Az öncélúan hozott áldozattal, kereskedelmien spekuláló ésszel történő állatleöléssel a történelmünk átlép az ember- és testvérgyilkosság korába, hisz Káin amint elveszti emiatt a spekuláció miatt a kapcsolatát a belső istennel, elveszti kapcsolatát a felelősségtudatával is, megöli Ábelt, majd elmenekül a tette következményei elől.

Azokhoz a leírásokhoz melyekben felcserélődik a táplálék és Ábelt írják pásztornak, aki szép bárányt áldoz istennek annyit írnék, hogy vagy valamiféle tévedés és zavaros húsevő gondolkodás cserélte ki a két féle táplálékot, s akarta a bárányhússal pozitívabban feltüntetni Ábelt 😀 vagy pedig képletesen értendő a bárány és az, hogy Ábel pásztor volt, úgy ahogyan Jézus is pásztorként van megnevezve több helyen a tanítói, spirituális vezetői szerepkörét jelezvén. És talán Káin, mint termelő-kereskedő, akart a sors előtt versengeni a tanító Ábellel, de ezek csak feltételezések.

Nekem csak lassan állt össze a kép, hogy mennyire szorosan egybemosódik az áldozás és a táplálkozás fogalma (egyébként Szilárd írásaiban olvastam először, hogy Ábel azért „áldoz” gabonát, zöldséget, gyümölcsöt, mert ő ezt az információt fogadja be, ezzel táplálkozik, míg Káin hússal is, hamis információval is), most értettem meg teljesen, hogy mennyire téves szó szerint értelmezni az áldozat bemutatást (ez a bemutatás szó először idegennek tűnt), az áldozat, mint pl.: termés elégetése, tápanyag elégetése, valóban annak a megemésztése, biológiai feldolgozása, elégetése, elemésztése. Elégetése, ami révén energia szabadul fel. Nem (egy külső) isten nem fogadta el Káin „áldozatát”, hanem ő maga nem tudta elfogadni, ő zavarodott össze és tagadta meg belső istenét, vagy lett annak szavára süket, hisz a spekuláló esze hatása alá került, féltékenységből ölte meg Ábelt, és ennek a féltékenységnek bármilyen hétköznapi oka is lehetett, akár az, hogy Ábel jobb viszonyban volt az istennel, akár nő miatt, ahogy egyes leírások mondják, sőt valószínű, hogy valamilyen földi és anyagi ok volt az irigység kiváltója, valamilyen versengés.

Az első ember pár, Ádám és Éva, ettek a jó és rossz tudás fájáról, így bennünk emberekben is megvan mindkettő, azaz egy részünk spekulál, akár mást eltiporva akar előre kerülni és ez a mentalitás gyilkolni is képes önkéntelenül is. Az első emberpár két gyermeke úgy lett egymás ellenpárja, hogy Ábel a harmóniát kezdte szolgálni, míg Káin a zavarodottság rabja lett. Mindannyiunkban megvan ez a kettősség. Vágy a harmóniára és vágy annak megbontására. Isten és Őskáosz (Lilith). És itt nem lehet pártatlannak maradni, nincs döntetlen, nem érvényes a látszat kiegyezés, az esztétikai, kényelmes béke. Ahogy Jézus is mondja: nem szolgálhatod Istent és Mammont is, hát ma sem hihetünk a fogyasztói társadalmat butítói, létrehozó áltudományos marketingmeséknek, a kényelmes és felelőtlen életélvezési mániánknak és Istennek egyszerre.

Aki húst, állati maradványt eszik, az nem érti az isten szavát, a hullaméreg lebénítja a spirituális gondolkodást. És bár, jégkorszak nincs, van globális szennyeződés korszak és energiakifosztás korszak, enni van mit, mégis lehet, hogy kihalunk és – ez nem a sors fintora – ez az ember felelőtlensége.

Viszont azt is fontos hozzátennem e tanulmányhoz, hogy bár, a táplálkozásunk természetesebbé tételével, főként a hús elhagyásával hetek alatt elérhetünk pozitív eredményeket egészségünk helyreállításában, de a teljes egészség nem érhető el pusztán táplálkozási és sportolási módok által. Azok a betegség hajlamaink, vagy már kialakult betegségeink, amelyek nem a táplálkozási és testmozgási rossz szokásainkból fakadtak, hanem más szellemi, spirituális hiányosságainkból, tévideáinkból, s tévideáinkból fakadó érzéseink és tetteink következménye. Ezeknek a karmikus tévideáknak, tudattalan, negatív meghatározottságoknak a pontos feltérképezésére egyedül a kauzális asztrológia tudománya szolgál és csak a kauzális asztrológia segítségével ismerhetőek meg az adott feloldási lehetőségek. Mert csak a kauzális asztrológia mondja ki egyértelműen negatívnak a Lilith és a Sárkányfarok, valamint a negatív fényszögek által jelzett tulajdonságokat spirituális információhiánynak, információ befogadási nehézségnek, téves ideáknak, tehát egyértelműen negatív meghatározottságoknak, és csak a kauzális asztrológia határolja el pontosan az adott jegyek, erőterek pozitív megnyilvánulásait, tehát a célba vehető feloldási lehetőségeket. Más asztrológiai irányzatok, már vagy elhatárolódnak a különbség tételtől, tehát liberálisan értékítélet-mentesek, és olyan csapdákba esnek, hogy a ilyen módon még pl. szenvedélybetegség, de akár rák betegség esetén, magát a betegséget sem ítélik meg negatívan, tehát gyógyításra sem feltétlenül van szükség szerintük, ugyanis valamelyest ismerik annak szellemi-lelki gyökerét, de annak ellenére, hogy a betegség nem egy pozitív állapot, annak szellemi-lelki okát humánus okokból kifolyólag nem ítélhetik el, így aztán lényeges segítséget nem tudnak nyújtani. Míg más asztrológiai irányzatok ugyan megkülönböztetnek pozitív és negatív fényszögeket, de metafizikai alapok nélkül hibásan értelmezik azokat. Pl. nem számolnak a szabad akarattal, a fejlődési lehetőségekkel és így jósolni kezdenek a horoszkóp motívumaiból, vagy megint csak más, metafizikátlan alapon, materialista, pragmatikus szemszögből pl. azt hiszik a negatív fényszög olyan „negatív” körülményt jelent, mint a pénztelenség, a II. horoszkóp házban álló negatívan fényszögelt bolygók esetén, holott ez egyáltalán nem pénztelenséget jelent, hanem az fizikai valósághoz való metafizikátlan viszonyulást, ami akár ösztökélheti az illetőt arra, hogy a kényelem és a luxus folytonos megléte mindennél fontosabb legyen számára, amit ezen ambíciójától vezérelten meg is szerez és biztosít magának, csak éppen emiatt a hozzáállása miatt sosem lesz igazán boldog, sem a családi életében, sem a párkapcsolatában, sem az egészsége nem biztosított stb. Ugyanis az életünk értelme nem csak az, hogy a fizikai világgal kapcsolatos igényeinket, vágyainkat elégítgessük spirituális gondolkodás nélkül, racionális spekulációk segítségével.

Írta: Joó Violetta
http://www.asztrologika.com

172 thoughts on “Természetes táplálkozás”

Ademon
január 11, 2011 at 5:27 du.

Szegény oroszlánok… nekik annyi… 🙂
Szegény oroszlánok… nekik annyi 🙂
Néha sajnálni tudom a növényeket. Mivel nem menekülnek és nem sikoltoznak, kevésbé okoz lelkiismeret furdalást az elfogyasztásuk. De végül is ők is élőlények, akik „élni akarnak”.

Én úgy érzem itt inkább érzelmi okok vannak a háttérben. Nagy állatbarát vagyok, de valahogy mégsem érzem bűnnek a „húsevést”.
1. ramanovics
  január 11, 2011 at 6:03 du.
  
  oroszlány
  Ez így van, teljesen át tudom érezni szegény oroszlán helyzetét, ha a hamburgerem rohangálna, azt hiszem én se tennék másképp mint ő 🙂
  1. Joó Violetta
    január 12, 2011 at 7:27 de.
    
    😀 megnézném
    Nagy előre lépés lenne az emberiség számára, ha ismét vadászna, most már eszközök nélkül, pusztán testi ügyességgel 😀 Önnek minden kép. Érdemes kipróbálni egerekkel, galambokkal, patkányokkal.
    1. ramanovics
      január 12, 2011 at 9:39 de.
      
      hála
      Ó, nem vágyom én arra, sőt. Mindíg óriási hála önti el a szívemet a Tesco hentespultja előtt állva, hogy Isten ily kegyes hozzám, hogy leveszi a vadászat terhét a vállamról 🙂
2. Joó Violetta
  január 12, 2011 at 7:31 de.
  
  igen.
  Hát, igen, van, aki mindent érzelmi síkon tud csak „felfogni”. De az is lehet, hogy csak nem tud magyarul. Megterhelő lehet ilyen mennyiségű magyar szöveg értelmezése, megemésztése.
  1. Ademon
    január 12, 2011 at 8:17 de.
    
    Igazából általánosságban gondoltam az érzelmeket, nem
    Igazából általánosságban gondoltam az érzelmeket, nem konkrétan az írásra.
Ademon
január 11, 2011 at 5:27 du.

Szegény oroszlánok… nekik annyi… 🙂
Szegény oroszlánok… nekik annyi 🙂
Néha sajnálni tudom a növényeket. Mivel nem menekülnek és nem sikoltoznak, kevésbé okoz lelkiismeret furdalást az elfogyasztásuk. De végül is ők is élőlények, akik „élni akarnak”.

Én úgy érzem itt inkább érzelmi okok vannak a háttérben. Nagy állatbarát vagyok, de valahogy mégsem érzem bűnnek a „húsevést”.
1. ramanovics
  január 11, 2011 at 6:03 du.
  
  oroszlány
  Ez így van, teljesen át tudom érezni szegény oroszlán helyzetét, ha a hamburgerem rohangálna, azt hiszem én se tennék másképp mint ő 🙂
  1. Joó Violetta
    január 12, 2011 at 7:27 de.
    
    😀 megnézném
    Nagy előre lépés lenne az emberiség számára, ha ismét vadászna, most már eszközök nélkül, pusztán testi ügyességgel 😀 Önnek minden kép. Érdemes kipróbálni egerekkel, galambokkal, patkányokkal.
    1. ramanovics
      január 12, 2011 at 9:39 de.
      
      hála
      Ó, nem vágyom én arra, sőt. Mindíg óriási hála önti el a szívemet a Tesco hentespultja előtt állva, hogy Isten ily kegyes hozzám, hogy leveszi a vadászat terhét a vállamról 🙂
2. Joó Violetta
  január 12, 2011 at 7:31 de.
  
  igen.
  Hát, igen, van, aki mindent érzelmi síkon tud csak „felfogni”. De az is lehet, hogy csak nem tud magyarul. Megterhelő lehet ilyen mennyiségű magyar szöveg értelmezése, megemésztése.
  1. Ademon
    január 12, 2011 at 8:17 de.
    
    Igazából általánosságban gondoltam az érzelmeket, nem
    Igazából általánosságban gondoltam az érzelmeket, nem konkrétan az írásra.
Eva Christina
január 11, 2011 at 6:44 du.

Hát én két évig tudtam megoldani az életemben,hogy
Hát én két évig tudtam megoldani az életemben,hogy vegetáriánus legyek.
E közben egyszer meghívtak ebédre,és a disznóhúsnak olyan penetráns dögszagát éreztem,hogy majdnem
odataccsoltam az asztalra,holott előtte 30 valahány évig ettem a húst ,,gond nélkül”.
Szóval érdemes ezen is elgondolkodni,mert észre sem vesszük,ha mindig esszük:)

Egyébként manapság már tényleg nem tudja az ember ,hogy mit ehet?
Nem rég a paleolit táplálkozással kimondták a gabonafélékre is a halálos ítéletet.Ráadásul eléggé alaposan tudományos kutatásokkal is alátámasztva.
A tej köztudottan allergén /tejcukor/,és tudtommal a kazeint az ember nem képes megemészteni,így csak a fermentált,erjesztett tejtermékek ajánlatosak állítólag.Mondjuk nekem mindenképp,miután gyerekkoromban katasztrófális tejallergiám volt,ami a tojásra is kiterjedt.

Mégis akkor mit egyek??? Fényt?,vagy rágjak füvet?

A tenger gyümölcsei amivel szoktam a húst pótolni tele van higannyal ezzel azzal,a rengeteg kiömlött olaj,stb…de a zöldség, gyümölcs is tele van kemikáliákkal,hiszen nem olyan rég egy csecsemő meghalt ,mert a mamája kicsit sokat adott neki a nitrátos sárgarépából.

Kedves Violetta! Mégis mit együnk???
1. Ademon
  január 11, 2011 at 7:07 du.
  
  Ha nagyon akarunk mindenben találhatunk károsat.
  Az élet is
  Ha nagyon akarunk mindenben találhatunk károsat.
  
  Az élet is halálos, tudtommal eddig még senki sem élte túl 🙂
  1. Eva Christina
    január 11, 2011 at 8:17 du.
    
    Nem kell azt akarni,anélkül is ott van.
    Ezért céloztam rá,hogy
    Nem kell azt akarni,anélkül is ott van.
    Ezért céloztam rá,hogy tulajdonképpen ilyen alapon már semmit sem ehetnénk:D
2. Joó Violetta
  január 12, 2011 at 7:21 de.
  
  ember
  Embert! 😀 Az a legegészségesebb.
  1. ramanovics
    január 12, 2011 at 9:18 de.
    
    Ez attól függ! Mert ugye a nem bioháztartáson nevelkedett ember
    Ez attól függ! Mert ugye a nem bioháztartáson nevelkedett ember elfogyasztásával átmegy belénk a csúf fogyasztói társadalom minden rossza, illetve az se mindegy hogy ketrecben, panelházban vagy tanyán nevelkedett egyedről van-e szó, mert tudvalevő hogy a ketrecben vagy panelházban csupa lelkileg megnyomorodott egyed lakik, ami silány minőségű, egészségre kimondottan ártalmas húst eredményez. Mint az közismert. 🙂
    1. Eva Christina
      január 12, 2011 at 9:59 de.
      
      Van egy ötletem ramanovics,ha már itt tartunk:D
      Áldozzuk fel a
      Van egy ötletem ramanovics,ha már itt tartunk:D
      Áldozzuk fel a cikk íróját.Vágjuk le mint bioháztarttáson felnőtt egészséges táplálékforrást:)
      Ezzel ugye 2 legyet is ütünk egy csapásra. Egészséges táplálék,és az oldalon is megszűnne
      az írásai miatt a ,,feszültség.”A táplálékkal a ,,szellemét” is magunkhoz vennénk:DDD
      Mit szólsz?
      1. Ademon
        január 12, 2011 at 10:23 de.
        
        De gonosz vagy 🙂 Nem rosszak ezek az írások, csak túl
        De gonosz vagy 🙂 Nem rosszak ezek az írások, csak túl bonyolultak, és nehéz róluk megbizonyosodni.
      2. Karmatörlő
        január 12, 2011 at 10:46 de.
        
        Megbizonyosodni
        Ademon, nagyon egyszerűen meg lehet bizonyosodni akármilyen tartalom helytállóságáról.
        Mint bizonyára tudod, ezt már ellenőrzött kísérletekkel is bebizonyították, hogy a tudás először a szívben landol és utána kerül át az agyba. Ezt kell kihasználni. Fogod tudást, átérzed és tudatában vagy a mondandónak és belerakod a szívedbe, nem a szívcsakrába, a szívbe kell rakni. A szíved válaszolni fog, érezd meg, figyeld meg a választ, tudni fogod, hogy helytálló-e vagy sem. Ezt akármilyen átfogóan és akármilyen részletekbe menően el lehet végezni.
        Mondjuk nem tudom, hogy mennyire működik azoknál, akik nem nagyon tudnak még befelé figyelni, nekem halálpontos. A mellékhatás az, hogy az összes közszájon forgó tévhit kiderül és akkor igen nagyon kevés kapaszkodó marad, és nem marad más, mint irány befelé, a belső igazságok felé, mert minden bennünk van. És erre erősen bólogat a szív.
        🙂
      3. Domoszlai Katalin
        január 12, 2011 at 10:52 de.
        
        A módszer működik
        amennyiben a szívbe berakást nem akadályozzák blokkok. A szív nyitása nélkül csak fals eredményt lehet kapni.
        Akinek nincs tiszta kapcsolata a belső bölcsességével annál nem működik 🙂
      4. Karmatörlő
        január 12, 2011 at 11:34 de.
        
        Kati,
        tedd ezt a hozzászólásod a szívedbe és megjön a válasz. Nem így van.
        Nem kell nyitogatni a szívet, nem kell belső bölcsesség, semmi. Mindig működik, minden információ befogadása minden töredékmásodpercben a szíven keresztül történik, csak nem szoktunk rá figyelni.
        Oda kell figyelni rá, ennyi. Aki a légzését meg tudja figyelni, az a szívét is meg tudja figyelni, tud a szívére hallgatni. Nem varázslat, csak egy kis gyakorlás kell hozzá.
        🙂
      5. Domoszlai Katalin
        január 12, 2011 at 11:51 de.
        
        Vannak olyan esetek
        pszichológusok leírták, amikor torzul az a képesség hogy valaki érzékelje hogy mit érez. Ezért nem lehet bombabiztos módszereket ajánlani 🙂
      6. Karmatörlő
        január 12, 2011 at 3:33 du.
        
        A pszichológusok sem tudnak mindent…
        Kati, kedves, Te sem érzékeled az inkonzisztenciát a hozzászólásaidban. Nem kell pszichológiai vagy pszichiátriai esetnek lenni, hogy különböző fokú, akár erőteljes vakságban leledzünk és ne vegyük észre a különféle csúsztatásokat vagy tökéletes félreértelmezéseket saját ügyeinkben sem.
        
        Ez a módszer megerősítésre van, ellenőrzésre, nem másra. Arra viszont nagyon tuti.
        Akárki, aki el szeretné dönteni, hogy például Kozma Szilárd metafizikai nyelvezetű irományaival akar-e bővebben foglalkozni, mi belőle a hiteles információ, mi a süketelés, arra tökéletesen alkalmas. Egyébként Ademonnak ajánlottam a módszert, aki elméletileg megvilágosodott így nem kezdő mondjuk a befelé figyelésben. Talán akik hozzászóltak, köztük Te is, már tud egy kicsit befelé figyelni. Persze még ott tartasz, hogy másnak kell neked megmondani a tutit, valami hitelesnek, mint Buddha, ezért sok kifogást találhatsz még a módszerben – eddig kimaradt a valami nagynevűre hitvatkozás -, de majd kinövöd, mert megtanulsz bízni önmagadban. Minden benned van, és ezt nem ártana egészen komolyan venned.
        
        Remélem egyszer kipróbálod és megtapasztalod, hogy egyértelmű a válasz, amit kapsz.
        
        🙂
      7. Domoszlai Katalin
        január 12, 2011 at 9:45 du.
        
        Szia Karmatörlő!
        Remélem megnyugtatlak, nem magamról beszéltem 🙂
        Nekem meg van a saját módszerem. Elég sok megint a belevetítés a részedről, de majd kinövöd 🙂
      8. Karmatörlő
        január 13, 2011 at 9:48 de.
        
        Szia Kati!
        A módszereid magad válogatod, természetesen, más a készletünk.
        A konzisztenciát illetően érdemes volna megnézned a hozzászólásaid, mert a „tudatalatti magzati kortól töltődik” álláspontod és az előző életes emlékek ütik egymást. Nem ez az egyetlen, de ez a legújabb ellentmondás a hozzászólásaidban. Ebben valamit érdemes volna tisztázni. Ha a pszichológia mellett teszed le a voksot, akkor már megint nem hiszel a saját tapasztalataidnak sem, önmagad kérdőjelezed meg. Ha a tapasztalataidnak hiszel, akkor felül kell vizsgálnod a pszichológia eme álláspontjához való viszonyod. Akkor viszont az általad elfogadott hivatkozási alap sérül. Döntened kell magad és a main stream tudomány között. Neked is meg kell tenned a pszichológiával és a significant personökkel azt, amit Violettától is elvárnál az általa idított blogoknál, hogy ne apologetikusan, hanem kritikusan viszonyuljon a leírtakhoz.
        
        Persze, van mit kinőni nekem is. Már 4-nél tartok, de hol van még a 16? Húúúú…
        🙂
      9. Domoszlai Katalin
        január 13, 2011 at 11:44 de.
        
        Nehéz
        úgy megnyilvánulni, hogy bele ne köss, ha ahhoz van kedved. Szerencsére ismerem az indítékodat, amit Te ugyan, mint felismeréseket, nem osztasz meg. Én látom és tudom, de mert az infók jó része privát emailokból származik, én sem osztom meg az oldalon. Amúgy meg a Te dolgod.
        
        Pontosítok tehát. Ebben a leszületésben a tudatalatti már a magzati kortól töltődik tudattartamokkal.
        Az előző életek hatása szintén a tudatalattin keresztül nyilvánul meg. Csinálod a bolhából az elefántot, azért mert nem tértem ki az előző életekre. Sok ember még arra sem befogadó, hogy a magzati korral foglalkozzon!
        
        A hagyományos pszichológia nélkülözhetetlen alapja az integrál pszichológiának.
        
        Mind a két ág ismeri a maximalizmust mint lelki defektet, a hiba nélküliséget, mint követelményt, a zéró tolerancia okát, és az ellenmondások túlreagálásának okát stb 🙂
        
        Tanítómnak Huszti Sanyit fogadom el. Mivel a Te álláspontod elég sok helyen ütközik azzal amit a Sanyi tanít, engedd meg nekem pls. hogy arra menjek amerre akarok. A Sanyi alapelve, az önelfogadás. Ott tartok, ahol tartok, ha a másik emberre ki van vetítve, ahogy Te ezt most teszed, ez akkor is ez a Te belső problémád.
        
        Nem teszek energiát a másik ember győzködésébe, csinálom a dolgom ennyi.
        Remélem az egód el tudja ezt fogadni. Ha nem, nem az én problémám. Azért próbáld meg elfogadni.
        
        A szinkron elv szerint a Szűcs Évi pont ugyanezt próbálja Aditinek elmagyarázni, az árnyoldal és a személyiség buktatóit 🙂
      10. u.erika
        január 13, 2011 at 3:09 du.
        
        Szia Kati!
        ,,Tanítómnak Huszti Sanyit fogadom el. Mivel a Te álláspontod elég sok helyen ütközik azzal amit a Sanyi tanít, engedd meg nekem pls. hogy arra menjek amerre akarok. A Sanyi alapelve, az önelfogadás. Ott tartok, ahol tartok, ha a másik emberre ki van vetítve, ahogy Te ezt most teszed, ez akkor is ez a Te belső problémád.”
        
        Gyakran a Sanyival hozakodsz elő.
        Megbeszélted vele is az álláspontját mielőtt a saját igazad mellé állítod öt?
        
        Egy vitát nem az dönt el sohasem hogy kik és hányan állnak a Te oldaladra.
        Most az igazságot keresed a hozzászólásokban,vagy a Magad igazát?
        S mi a Te igazad?
        Ami a könyvekben le van írva,illetve amit a Huszti Sándortól tanultál?
        Van-e hozzá elég erőd és bátorságod hogy elengedd végre a kapaszkodókat és Te Magad járj utána?
        
        Ne azzal próbálj meggyőző lenni hogy: Higgyétek el hogy így van, Sanyi is ezt mondja!
        Mi Vagy Te? Csak ismételgeted, amit neki betanítottak,vagy egy ember önálló gondolatokkal!?
        
        Üdv!Erika
      11. Karmatörlő
        január 13, 2011 at 10:43 du.
        
        Szia Kati!
        Pontosan követed a forgatókönyvet.
        Meddig akarod ugyanazt a szerepet eljátszani tanítások és tanárok mögött, mint, amit Violetta játszik el a férje mögött? Éva már megpróbálta neked elmagyarázni.
        
        Meg kell engedned, hogy létezzen más is, mint, amit most képes vagy elfogadni. Nem az elfogadás az első lépés, hanem a megengedés. Meg kell engedned, hogy az légy, aki vagy, olyan, amilyen vagy. Ha megengedted, akkor képes leszel elfogadni önmagad is és mást is. Most kritériumok mentén haladsz, és annak semmi köze az elfogadáshoz, sokkal több az elvárásokhoz. Maximalizmus? Ide kapcsolódik.
        Ha ilyenek meg ilyenek a csakráid, akkor olyanok lesznek a felismeréseid, ha ez van meg az van, akkor megbízhatsz magadban, ha ennyire nyitott vagy annyira nyitott a szíved, majd akkor lesz az akármi. Ez süketelés. Az elvárások kalitkáját erőlteted magadra.
        
        Engedd meg, hogy létezzen. Engedd meg, hogy úgy létezz, ahogy vagy. Engedd meg, hogy tudd, mert tudod. Nem azért, mert bebifláztad vagy egy tanár azt mondta, hanem csak úgy, tudd. Engedd meg magadnak, hogy kész legyél, hogy elég jó legyél.
        
        Ideje felnőni. Azért mondom, mert eljött az ideje. Mindenkinek.
        Ha beteszed a szívedbe, megkapod a választ, hogy süketeltem-e vagy sem.
        
        🙂
      12. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 6:16 de.
        
        ” Ne áruld el hogy nő vagyok nem fogják elfogadni amit mondok”
        
        ” Ne áruld el hogy nő vagyok nem fogják elfogadni amit mondok” Ez volt az a mondatod, amitől fogva én azt mondtam, köszönöm, én ebből nem kérek. Az igazi önbizalom a helyén lévő önértékelés nem akar ilyen álcák mögé bújva megnyilvánulni.
        Te is takarózol amúgy, most az Évával. Vallást alapítottál a férjeddel. Mire fel, ha a Te álláspontod szerint mindenkinek a saját útját kell járnia, útmutatásra, segítségre nincs szüksége??? Ez a mondat fele részben rád igaz:
        
        „Meg kell engedned, hogy az légy, aki vagy, olyan, amilyen vagy” rád ez pontosan annyira vonatkozik, mint rám. Milyen vagy Te mint nő, Karmatörlő, ha van kedved mutasd meg az igazi arcodat. Milyen vagy mint anya? A férfi oldalad már unalomig ismert köszönöm, de nem kérem 🙂
        
        Még valami, pár hónapja az mondtad, fogalmad sincs az integrál pszichológia micsoda. Miért minősíted most is úgy, hogy semmilyen ismereted nincs róla? Azért mert a spiri egód által kicsit sikerült elszállnod. Ennek a fenntartásához pedig le kell nyomni a másikat. Mivel a munkahelyed elhagyása óta a hatalmi harcaidat nem tudod kiélni, jó lehetőség akár szerény személyem és egy weboldal 🙂 El kellene engedned a ragaszkodás ahhoz, hogy Te mondd meg nekem mit csináljak. Sikerülni fog? Ha nem, akkor csak személyesen vagyok hajlandó folytatni, Don Qijoteségből nem kérek 🙂
        
        „Mással foglakozik az, aki magával képtelen”
        
        Ha a valódi énedet felvállalod és megmutatod, hiteles leszel. Az avatarok mögé bújás az előző életes dolgaid miatt teljesen érthető. Ha sikerül feldolgoznod, onnantól fogva szerintem jobban fogunk kommunikálni. Nem jön be nekem az álszenteskedés, az álarcok mögé bújás. Szerepek ezek, de rákövülnek az igazi lélekre.
      13. Eva Christina
        január 14, 2011 at 10:14 de.
        
        Hogy van ez a férfi -nő dolog Karmatörlővel?:D
        Én kezdettől
        Hogy van ez a férfi -nő dolog Karmatörlővel?:D
        Én kezdettől fogva férfinak gondoltam.
        Ez most szándékos félrevezetés a részéről,vagy nem egészen értem ,amit írsz Kati ?
        Végül is nekem tök mindegy Karmatörlő neme,csak a saját érzésem miatt vagyok rá kíváncsi.
        Bár ha férfi,akkor nem célszerű ,ha ,,velem takaródzik”:DDD
        Ha mégsem férfi,akkor nagyon ügyesen hitette el velem:))),én mindig is pasinak gondoltam:D
      14. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 10:49 de.
        
        Nem akarok
        feltételezésekbe bocsátkozni 🙂 Fogalmam sincs, mennyi benne a szándékos és hogy miért alakult ez így.
        Talán kapunk rá őszinte választ. Vagy nem.
        
        De az a lényeg, hogy ha valaki egy szép és okos nő, miért nem vállalja azt fel?
        
        Nekem az őszinteség nagyon fontos, nekem attól hiteles valaki.
        Teljesen mindegy a neme is, mindannyian születünk le a létforgatagban nőként és férfiként, elsősorban Lélek vagyunk.
        
        Minél erőteljesebb a különbség a weboldalon való megnyilvánulások és a valóság között annál nyilvánvalóbb a személyiség diszharmóniája. Mivel én most a harmóniára gyúrok, nem lehet követendő példa. Csak szerettem volna, ha ti is értitek az „értetlenkedésem” hogy mi a francot akar tőlem.
        
        Ő body buidingre megy én meg hastáncolni, a női oldalamat szeretném felszabadítani és minél teljesebben megélni. Hát ezért mondom azt, hogy hagyjál már, menj amerre akarsz, én is hagy menjek amerre én akarok 🙂
      15. Eva Christina
        január 14, 2011 at 11:05 de.
        
        ,,ha valaki egy szép és okos nő, miért nem vállalja azt fel?
        ,,ha valaki egy szép és okos nő, miért nem vállalja azt fel? ”
        Ez tuti?
        
        Mindenesetre ügyesen nyomja a férfi energiákat magából:)
        Engem mondjuk ez nem zavar,ő biztos tudja miért csinálja.
        Engem az érdekel ,amit ír,a tartalma,igazsága,vagy nem igazsága.
        És ez akkor is áll,ha valaki valamilyen okból nem akarja elárulni a nemét.
        Gyakorlatilag mindenkire elő lehetne citálni valamit,és mondhatná az ember,hogy ez ilyen,meg olyan,
        ezért egy szavát sem hiszem.
        Én is tettem fel neki kétkedő kérdéseket a ,,karmatörléssel ”kapcsolatban,de ez még nem jelenti azt hogy
        e miatt az összes meglátását ,írását elvetettem volna.
        Persze ezt én gondolom,érzem így:),és nem várom el,hogy Te is így gondold:)
        Viszont ez a nő dolog,most meglepi nekem:DDD
        Meg az is ,hogy elárultad,mikor ezek szerint ez bizalmas dolog lenne.
        Gondolom,ennek Karmatörlő sem fog örülni:)
      16. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 11:16 de.
        
        Nem kértem hogy titkokat
        bízzon rám, magára vessen ha ezt megtette!
        
        Nekem az őszinteség az első, ha megkérdezte volna, akarok-e és tudok-e titkot tartani, azt válaszoltam volna, ne mondjon el olyat, ami bizalmas.
        
        Ha ez a tanítás számára, nem érdekel, fáj-e vagy nem. Ha olyan szinten látó ő, ahogy beállítja, akkor nem futott volna ebbe bele 🙂
        
        Én azért hárítom az erőszakos nyomulását, mert bár eszméletlen jó dolgokat mond, jó része viszont fals, méghozzá nagyon félrevezető módon. Meg hát az én utam az enyém 🙂
      17. Buddhanita
        január 14, 2011 at 12:53 du.
        
        pont az ilyen dolgok miatt veszti el a hitelét az oldal
        pont az ilyen dolgok miatt veszti el a hitelét az oldal napról-napra. Jó lenne, ha visszakerülne a középpont Sanyihoz, az oldal helyrerázódna.
        
        Energetikailag olyan minőségi változás ment végbe mostanság, h ezt nevezhetném ki Atlantisznak is.
      18. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 1:12 du.
        
        Hát vicces lenne
        ha nem volna szomorú, hogy most éppen az a legnagyobb „hibám” hogy a Sanyi oldalán leírom,hogy elfogadtam őt tanítómnak 🙂
        
        Viszont teljesen plasztikus, hogy kettő nő támadott le emiatt, mind a kettőnél a férfi oldal energiái teljesen elnyomják a befogadónői oldalt…
        
        Az oldal hamarosan a helyére fog kerülni 🙂
      19. Buddhanita
        január 14, 2011 at 1:29 du.
        
        „Az oldal hamarosan a helyére fog kerülni :-)”
        Remélem. Sőt,
        „Az oldal hamarosan a helyére fog kerülni :-)”
        
        Remélem. Sőt, Ámen!
        
        Kati, azt viszont te is megnézhetnéd, miért történik ez? A tükör a vonzás mindenkire igaz. Most inkább úgy érzem, mintha felerősödött volna a fecsegő elme: győzködni akarás mindenkiben. Holott csak csöppet meg kellene állnunk, szívre figyelni, befelé, mit ad a helyzet nekem. És ez most mindenkire úgy vélem igaz.
        
        Nekem pont azt mutattatta meg ez a történés, miért ütközök nehézségekbe: beszélgetni akarok, és ehelyett jönnek a félreértések: mindenki tanítani akarja a másikat, hallani magáról nem akar semmit, hisz: – „én már ezt tudom”, vagy „jobban tudom!”.
        
        Valóban? Vagy csak betűk futnak a fejedben?
        
        Hol a hiba?
        
        Legnagyobb illúziónk: azt hisszük mi , csak mi tudjuk az igazságot, a másik meg téved, meg nem igaz!
        
        Na így nem lehet beszélgetni. Magamban azt sem láttam meg, h még a magyarázkodásom is: erőszak. Miért akarok én olyanokkal beszélgetni, akik nem akarnak? Akik csak vájkálni akarnak, gyönyörködni elméjük csalóka csillogásában?
        
        Ahelyett, h csak hagynám az egészet, és ha majd lecseng, majd a másik megkeres, és akkor beszélget velem, hisz akkor már ő is akarja. Akkor ráadásul nem vág a fejemhez hülyeségeket, feltételezéseket.
        
        Köszönöm, h tanítottatok ismét.
      20. Buddhanita
        január 14, 2011 at 1:42 du.
        
        Erő-erő
        Kislányként ütöttem, azt hittem az az erő, aztán
        Erő-erő
        
        Kislányként ütöttem, azt hittem az az erő, aztán átmentem szellemi meggyőzésbe, mire azt gondoltam, az az erő.
        Eltűnt-e az erőszak? Nem. Csak átalakult.
        Amíg magamban nem láttam meg: minél erősebbnek mutatom magam, annál gyengébb vagyok. miből fakad a gyengeségem? Félelemből, mert félek szeretni, magamat kitárni. Már előre vertem a mellkasom, mint gorilla a hegyen, vagy mint lángoló elme, ellentmondást sem tűrve.
        
        Aki valóban erős, az tud SZERETNI. Nem fejjel, szavakkal, leigázva, nem is ösztönből elvakultan, hanem nyíltan, a másikat meghallgatva, elfogadva. Hol vagyok én még ehhez? A valódi erő a szeretet ereje. Elpusztíthatatlan. Ekkor éli az ember, h nem lesz kevesebb senki, vagy semmi által. Jó lenne, nem csak papolnom erről, hanem minden szinten megélni. Addig meg elfogadom és utána járok, hol vannak még gyenge pontok :). Mást nm tehetek. Menekülni nem lehet 🙂
        
        Mondom én, h semmi, senki vagyok :).
      21. Buddhanita
        január 14, 2011 at 2:00 du.
        
        pont az ilyen dolgok miatt nem akarok tanítani, és mondom, h csa
        pont az ilyen dolgok miatt nem akarok tanítani, és mondom, h csak papolnak és a hideg ráz ki tőlük. Még én is csak papolnék, egészen addig míg megélésből nem fakadó tapasztalatból tudom mi a jó, mi a megoldás, mit kell helyre tennem még önmagamban. Amíg ezeket nem oldom meg, addig én is csak a betűket ismételném, meg linkelnék össze-vissza. Na ez nem tanítás, ez nem hitelesség. Ez a bomlasztó energia inkább. Önámítás azt hinni addig, hogy tudom, ha csak olvastam róluk, ellenben magamra nem alkalmazom. Addig csak az ujjal mutogatás megy: milyen egós a másik, bezzeg én milyen „okos” vagyok. Hát marha szép, csak éppen kevés.
        Elszomorít, h már itt is ilyen tanítók vannak. De hát a változás kezdetben tágul-hígul, majd jön ismét a minőségi változás. Fejlődünk, ez ezzel jár.
      22. Eva Christina
        január 14, 2011 at 2:15 du.
        
        Miért nincs a helyén az oldal???
        Szerintem éppen most is pontosa
        Miért nincs a helyén az oldal???
        Szerintem éppen most is pontosan és tökéletesen ellátja a feladatát,
        pontosan azt amiért van.
        Van akinek leesik,van akinek nem esik.
        Most mi is a probléma itt?
        Mert én nem találom.
      23. Buddhanita
        január 14, 2011 at 6:27 du.
        
        semmi Évám.
        Van akinek leesik, van akinek nem 😉
        semmi Évám.
        
        Van akinek leesik, van akinek nem 😉
      24. Eva Christina
        január 14, 2011 at 6:55 du.
        
        Ha ez csak szóvicc,akkor veled nevetek Anita:)
        De ha úgy
        Ha ez csak szóvicc,akkor veled nevetek Anita:)
        De ha úgy érted,hogy nekem nem esik le ,hogy mi a baj,akkor azt mondanám,hogy nem vagyok vak,csak
        én ezt nem nevezném bajnak,hanem ellenkezőleg ,mindannyiunknak lehetőséget az okulásra.
        /,,van akinek leesik,van akinek nem”,-van aki tanul belőle,van aki nem,én így értettem/
        Ezért az ilyen szituk szerintem hasznosak,és az oldalnak is mintha ez lenne a rendeltetése.
        Vagy szerinted nem ez?
      25. Buddhanita
        január 15, 2011 at 12:26 du.
        
        Szerintem elég sok hülyeség került fel az oldalra, ami alapból
        Szerintem elég sok hülyeség került fel az oldalra, ami alapból nem lenne rossz, ha mellette ott lenne a pontosítás. A helyrerázás. Nem a szituációra gondoltam.
        
        Bár megírtam mit adott ez nekem. Nem is értem ez után miért gondolod, h a szituval van problémám?
        
        Még valami: a tanítókkal szemben sosem tudtam az elvárásokkal mit kezdeni. De ezek után úgy látom, igen, egy tanítóval szemben jogos némi elvárás. Főleg, ha önismeretről van szó. Számomra a legnagyobb példa és ösztönzés pont a privát élete, a megnyilvánulása, nem csak és kizárólag az elméleti tudása. Hiszen az már nekünk is van bőven. A hitelességét adja meg, ha látom, ő igen alkalmazza, dolgozik magán is, nem csak papol. Nem a tökéletességet várom el, hanem azt, h dolgozzon ő is magán, ne csak a trónon ülve ossza az észt.
        
        Tőlem aztán játszmázhat is, durvulhat is, lehet megértő , gyengéd is, egy igazi tanító tudja, h épp az adott személyt mi mozdítja és mikor előre.
        
        De, amit mindig is hiányoltam: példák a saját életéből. Velem ez meg ez történt (!!!), nem pedig az, h ezt meg ezt olvastam. Szerintem ezt hiányolta Erika is. Nem a „tanokkal” volt baja.
        
        El lehet mondani szerintem magáról ilyen infókat. Olyanokat viszont, amivel ma is dolgozik, itt nem lehet. Szétszednék, hiteltelenné válna. Ezt is látom. De legalább ne szálljon el magától, h mindent tud, tökéletesen. Ne csak addig tartson a tudomány, míg másokról van szó. Ne féljen hibázni sem. Miért is kellene, hiszen ő is csak ember!
        
        Kicsit olyan ez, mintha a fogorvos a rendelés után a zöldségestől is csak a fogakat vizslatva kérné a kg krumplit :).
        
        Talán a legkeményebb pálya az ilyen tanítás. Sem türelmem (tudásról nem is beszélve), sem idegrendszerem, sem energiám nem lenne ennyi mindent kezelni, figyelni, helyretenni miközben árgus egók engem vizslatnának :). Nem is beszélve a felelősségről! Pont elég durva nekem a saját egóm megismerése. Bár bevallom sokkal könnyebb másban meglátni mi nincs a helyén, de ha számtalan hasonló visszajelzés jön, annak akkor csak van némi alapja, illő lenne utána nézni, nem pedig nagyon durván piti eszközökkel hárítani. Ez a legnagyobb hitelesség rombolás, amit el lehet követni, és szerintem ezen azért dolgozni kellene.
        
        Árulás: na ez kitűnő alkalom lehet mindkét félnek, h a helyére tegye. Bizalom kérdés, nagyon is fontos, de ez sem csak rájuk vonatkozik. Mástól is olvastam már ilyen privát dolgok kitálalását, nem beszélve a helyi pletyikről sem. Minden esetre ha már tanító valaki, legyen benne diszkréció. Már csak a többiekre való tekintettel is. Hát hogyan forduljon bátran hozzá valaki, ha azt látja, elég egy kis összezörrenés, amit valljunk be, még durva sem volt, és már ki van róla tálalva minden?
        Illetve a másik félnek is: miből gondolja, h ettől, vagy egyáltalán bármitől is kevesebb lett? Szó sincs róla! Nyissa ki bátran magát, csak még jobban, táguljon a tudata, nem hiába visszatérő dolog ez! Vmint, miből gondolom, h a női oldalam miatt nem lennék hiteles tanító? Egyáltalán miért kell ez a szerep nekem? Ez a védekezés? Nem élem a nőt, miért? Letagadom a nőt, miért? Én magamba nézve (köztudott, nekem is meggyűlik a bajom 🙂 a női oldalammal, ezt láttam meg: védem a kemény ffi énemmel, mert a nő elítéltem, mert az érzelmeket is elítéltem, alantasnak, kicsinek, gyengének /holott nem az, csak más energia/ tartottam! Hoppá! Egy a megoldás, a szívembe ölelni, szeretni a nőt, a gyengeségét, az érzelmeket IS stb.)
        
        Őszinteség: igen, nagyon fontos. Csak nézzünk magunkba: mi volt a valódi okom, mi volt az én játszmám ebben, miért jön ez? Stb. Ne egy takaró legyen, h megmagyarázzam utólag a kakit, meg hárítás, h „dolgozza fel, ha megbántottam!” /kétélű ám ez a penge!/. Az minden, csak nem őszinteség. Vagy miért a „férfias nők erőszakoskodnak” rajtam? (vagy mi volt itt?)
        
        De ezeket totál felesleges írnom is. Mindenkinek megvan minden eszköze, csak az akarat, a valódi nyitottság kell, h tényleg őszintén megnyíljon saját magába tekintve. Na ez a nehéz. Meg a sokkoló, mások szemében „önmarcangoló ” is :).
        
        Fogadjuk már el, van ám egónk, nem vagyunk tökéletesek, meg hibázunk! Mi a francból tanulnánk egyébként?
        
        Engedjük el a sérelmeket, és tényleg inkább azt feltételezzük, h a másik nem bántani akar, hanem csak segítő szándékkal fordul hozzánk. Mert ebből van a sok félreértés: eleve „rosszat” feltételezünk :). Ez pedig bennünk van, nem a „szemétládában!” 😉
        
        Éva ez most személyesen csak neked: sokat változtál az elmúlt két hétben, jól érzem ezt? Olyan, mintha valami belül átalakulna most benned.
      26. Eva Christina
        január 15, 2011 at 1:01 du.
        
        Ami a hozzám intézett kérdésedet illeti Anita,azt mondanám ,hogy
        Ami a hozzám intézett kérdésedet illeti Anita,azt mondanám ,hogy nem az elmúlt 2 hétben,hanem az elmúlt 2 évben változtam sokat.
        Esszenciálisan főleg az utolsó fél évben.
        Az utolsó 2 hétben ha észrevettél valamit,az az lehet,hogy nagyon intenzíven foglalkozom a megvilágosodással,/mint lehetőséggel/,és odáig jutottam,hogy már nem látok semmi másnak értelmét ezen kívül.
        Semmiféle torzsalkodást itt az oldalon,vagy jól megmondom,és egyebek.De még azt sem,hogy bárkinek is bármilyen tanácsot osztogassak:D/
        Ez mind a létezésünknek ahhoz a köréhez tartozik,aminek semmi értelme /magasabb szinten,mert persze van létjogosultsága egy ideig,csak nem szabad ebbe beletapadni/,szóval ezeket a dolgokat sürgősen meg kell haladni,felül kell rajtuk emelkedni,mert engem legalább is csak visszahúznak már,ha belemegyek.
        
        Ami a tanítóságot illet,és mindent amit az egész szituról írtál tökéletesen elfogadom.Már nagyon sokan
        elmondtuk többen ugyanezt szinte szóról szóra,tehát szerintem ebben a dologban tökéletes egyetértés van.
        
        Amit én másképp látok az az hogy szerintem Kati még nem tanító,és azt gondolom ő sem tartja még ennek magát.Tehát azért így kéne kezelni a felé ,mint tanító felé felállított követelményeket.
        A tanító nem attól lesz azzá,hogy esetleg ő azt mondja,gondolja magáról,hanem akkor válik tanítóvá,
        amikor a környezete akként fogadja el.
        A környezet fogja eldönteni,hogy mikor érte valaki el a tanítóságot.Amikor annak fogadják el őt.
        Addig meg lehet ,hogy felesleges nekünk aggodalmaskodnunk ezen.Én ebből a megfontolásból nem mondogatom már neki a magamét,meg azért sem,mert mindenki ,aki olvassa őt el tudja dönteni,és ki tudja alakítani a saját véleményét.
        
        Egy dolgot észrevételeztem,hogy szerintem övön aluli visszavágás volt,méghozzá ami kiváltotta belőle ezt a cselekedetet,főként azzal az indítékkal nem értenék egyet. Nem tartom egy nemes tulajdonságnak:D ,de ez viszont már az én problémám,és nekem van vele dolgom!
        
        Ami az eredeti megjegyzésem volt,azt változatlanul fenntartom,hogy szerintem nem megy sehova sem el
        az oldal /rossz irányba/,mert tökéletesen ellátja a feladatát,mint ahogy látható is.
        Mindig kibuknak ezek a dolgok,ahogy most is.
        Azt meg ,hogy nem mindenki tanul,akárhány tükör is villog felé,hát arra meg azt tudom mondani,amit
        te szoktál: ,,talán majd legközelebb”:)
      27. Buddhanita
        január 15, 2011 at 2:22 du.
        
        Éva, nagy baj van! Nem tudom „lájkolni” ezt a hsz-od, pedig nagy
        Éva, nagy baj van! Nem tudom „lájkolni” ezt a hsz-od, pedig nagyon megtenném!!
      28. u.erika
        január 14, 2011 at 2:53 du.
        
        Katikám!
        ,,Nem kértem hogy titkokat 2011, január 14 – 13:16 – Domoszlai Katalin
        Előzmény: ,,ha valaki egy szép és okos nő, miért nem vállalja azt fel?
        
        bízzon rám, magára vessen ha ezt megtette!”
        
        Régóta tudod már kicsoda is Karmatörlö.
        Ha fent idézet mondatod igaz,akkor miért nem árultad el azonnal?
        Hm?
        Illetve miért épp most érezted megfelelönek az idöt hogy kiadd a ,,titkot”?
        
        Megmondom.
        Mert elfogytak az érveid Karmatörlö szavai ellen,s átmentél árulkodós kislányba. 😉
        Ezt az ovis stílust játszottad velem is a legutóbbi nekem szóló válaszodban.
        
        Még egy kérdésem lenne.
        Persze nagyon szép dolog követni valakit,bízni valakiben akinek a szavát elfogadhatjuk
        feltételek nélkül,vakon követve az utat amit mutat Neked,de sajna ennek a világnak már vége.
        Meg kell tanulnunk egyedül járnunk,és elengedni az eddig életünk minden ismeretlen kalandjain
        eddig támogatást és biztonságot nyújtó kezeket.
        Mit éreznél ha egy szép napon a Sanyi csak úgy egyszerüen eltünne?
        Ha csak Magadra hagyatkozhatnál egyes egyedül?
        Így Magadra maradva bárkihez fordulnál segítségül senki nem értene Téged,s ha úgy tesznek mint
        ha értenének akkor sem tudnának Számodra elfogadható tanácssal ellátni Téged…
        
        Erika Szeretettel!
      29. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 3:17 du.
        
        Erika
        azért nem adok választ a kérdésedre, mert amióta ismerlek egyetlen kérdésemre sem válaszoltál őszintén. Ezért fel is adtam a kérdezgetést. Most itt az ideje, hogy Te is elfogadd ezt.
      30. Claryssza
        január 14, 2011 at 3:47 du.
        
        Erika,
        Nem bárki védelmében, vagy ellen szólnék, csak jelezném, hogy ebben a kérdésben kicsit homályosan látsz, Kati ugyan néhol félreérthetően, vagy kifogásolható stílusban hivatkozik Sanyira (hogy papírt kér Tőle igazolásként ..stb) De!!! Sanyi önismeretet és meditációt tanít, ami pontosan arról szól, hogy Magadat fejleszd, Magad/ Magadban keresd meg a válaszaid és mindezek ponthogy nem függőséget építenek..
        Amiket írsz, inkább úgy általában a „felmagasztalt guruk” mentalitása és dinamizmusa ellen hallatszik inkább, mindez nem húzható rá sem az önismeretre sem a tudatosságra./ pontosan azt tanuljuk, amivel példálódzol.
        SŐT!!!!
      31. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 3:59 du.
        
        Erika
        nem ismeri sem Sanyit, sem a tanításait Claryssa.
        
        Jó, hogy kiragadod hogy papírt kérek a Sanyitól, de akkor tedd már meg azt is, hogy a jelet tedd utána 🙂 ahogy eredetileg is ott volt. Egész másként hangzik. Ha valamit kifogásolható stílusúnak tartasz, akkor az megtisztelő lenne, ha ott jeleznéd, ahol észleled. Így ugyanolyan degradáló stílust veszel fel, mint amin szeretnénk már túllépni. Köszönöm!
      32. Claryssza
        január 14, 2011 at 4:11 du.
        
        Szándékában nem volt semmi degradáló a stílusomban.
        De
        Szándékában nem volt semmi degradáló a stílusomban.
        De köszönöm, hogy jelezted, jobban ráfigyelek.
      33. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 4:14 du.
        
        Nem számít más
        csak a jelen 🙂
      34. Eva Christina
        január 14, 2011 at 4:22 du.
        
        Lehet hogy nekem nehéz a felfogásom,de én még egyszer elolvastam
        Lehet hogy nekem nehéz a felfogásom,de én még egyszer elolvastam Erikát,és ugyanarról beszél ,amiről Te.
        Egy hangot nem szól Sanyi ,vagy a tanítása ellen,hiszen ő is tudtommal a Sirályt alkalmazza.
        Éppen hogy az önállóságot javasolja,amin nem csodálkozom,mert szerintem mindenkinek ez a gondja Katival,hogy van pár kedvenc tanítója akire esküszik,és viszont nincs saját véleménye,mert örökösen és szentírásként ezekre az emberekre hivatkozik.
        Én azt vettem észre hogy e miatt vannak időnként ezek a ,,szócsaták”
        
        Az szerintem nem árt ha valakinek vannak önálló gondolatai bizonyos kérdésekről,és nem csak betanult dolgokkal érvel.
        Engem már nem érdekel /korábban ugyan zavart/,de már tudomásul vettem,hogy Kati ebből nem enged.
        Viszont ez folyamatosan kibukik az oldalon,és itt senkinek sem a Sanyi tanításaival van a baja,ez azért figyelmesen olvasva a hozzászólásokat kitűnik azokból.
        
        Valószínű,azért figyeltem fel az írásodra,mert amikor anno megelégeltem Erika és Buddhanita felfokozott figyelmét az irányomba,és elég erélyesen elküldtem őket,ide -oda,akkor érdekes módon szintén volt aki arra asszociált ,hogy nekem a Sanyi tanítása nem tetszik,holott világosan elmondtam,hogy mi a problémám. A válaszod,ne haragudj ,de most kísértetiesen hasonlít arra a szituációra:)
        
        Talán az önállóság,az önálló gondolkodás,amit hiányolunk Katiból,és Erika is szó szerint ezt írta,de Kati az ilyen ,,elvárásoknak” nem akar megfelelni,ez meg az ő dolga.
        Csak akkor időnként be kell gyűjteni ezeket a hozzászólásokat is.
        Mert ez meg az ő hozzáállásának a ,,hozománya”.
        
        Amit Karmatörlőről írtál,azzal egyetértek,és jó hogy megírtad,mert hozzátartozik az igazsághoz.
        Senkit nem vert át,nem állított konkrétan semmi valótlanságot magáról.Valóban kitért az elől,hogy elárulja a nemét/erre azért voltak kísérletek:D/,így hát mindenki gondolt,amit akart .Végül is tök mindegy szerintem is.
      35. Claryssza
        január 14, 2011 at 4:44 du.
        
        Mivel én nem látom önállótlannak a gondolkodásában(sem)
        Mivel én nem látom önállótlannak a gondolkodásában(sem) Katit, ezért pontosan azt szerettem volna kidomborítani, hogy nagyon is azon úton mozog, amit ajánlgat Neki Erika..(az hogy Kati, esetleg sürűbben hivatkozik tanulmányaira vagy a Sanyira vagy elfogadott tanításokra, inkább az önbizalmára és maximalizmusára jelzés, semmint az önállóság hiányára)
        Nem gondoltam azt sem, hogy Erika Sanyi ellen vagy a tanításai ellen szólna..
        Egyébként is, egyiket sem az én dolgom megvédeni vagy sem:) Nem is erről szólt..
      36. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 4:57 du.
        
        Te azért látod, hogy
        hogyan gondolkozom, mert személyesen ismersz 🙂
        
        Karmatörlő női mivolta is így kapcsolódott a kérdéshez, hogy miket vetítenek bele az emberek olyan személyekbe, akiket csak a netről ismernek.
        Mivel hiányos az ismeret, az emberi elme úgy működik, hogy azonnal kipótolja a hézagokat 🙂 Jómagam is 🙂 De előbb-utóbb aztán kilóg a lóláb.
      37. Claryssza
        január 14, 2011 at 6:11 du.
        
        Hm..
        Folyamatában mindig megmosolyogtat, mikor itt is, 1 önismereti oldalon, érvként vagy hivatkozásként felmerűl ez az „ismersz” gondolatkör. (dehisz ismersz, hogy gondolhatod? Azért látod másképp, mert ismersz…Vagy én ismerem Őt ilyen, meg olyan..stb)
        Magamat sem ismerem! (hisz ezen dolgozom, Ki vagyok én? :)= Önismeret-Önmegvalósítás..stb
        
        -Akkor? Ebben a megvilágításban, hogy is van ez az „ismersz”?
        
        Vannak/lehetnek tapasztalataim, láthatom a másikat ilyennek vagy olyannak is, tudomásom lehet erről vagy arról róla…De ettől ismerem?????
        
        Pontosan így működik ez az életben is, nem kell ehhez a net ismeretlenségének árnyéka..”Mivel hiányos az ismeret, az emberi elme úgy működik, hogy azonnal kipótolja a hézagokat De előbb-utóbb aztán kilóg a lóláb.” 🙂
        És pont ez a kilógó lóláb lehet a legjobb tükör:)))
      38. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 6:25 du.
        
        Claryssa Te aztán
        rászoktatsz a pontosságra, de jól van ez így!
        
        Teljesen igazad van, az helyett hogy Te ismersz, azt kellett volna írnom, hogy az együtt beszélgetve, egymásra figyelve eltöltött idő alatt hallottál tőlem már olyat, ami nem volt Huszti Sanyi vagy bármelyik más tanító copy-ja 🙂
        
        Én nem tartom olyan nagy katasztrófának hogy még nem rukkoltam ki a nagy egyéni művel 🙂
        Sőt egyre inkább hajlok arra, hogy ugyanolyan értékesnek tartom azt a tanítót, aki a hat-hétéveseket írni tanítja szeretettel és türelemmel, mint egy x-edik doktorátusát letevő géniuszt. Mert aki a kezdőkkel foglalkozik, lehet nem lesz sztárolva, viszont ha a dolgát rosszul csinálja, mély, negatív nyomot tud hagyni.
      39. u.erika
        január 14, 2011 at 11:39 du.
        
        Szia Claryssza!
        Nekem a hozzámszólásadból az jön le hogy látom az igyekezeted mennyire szeretnél benne lenni e beszélgetés sürüjében.
        Amiket írtál hozzám az sehogy sem illik a képbe.
        
        Sanyi módszereit tényleg nem ismered!?
        Mert amennyit én megismertem tényleg nagyon jók,és csak ajánlani tudom Neked.(is..)
        
        Katival is nem az a problémám hogy Sanyi módszereit követi.
        Hanem hogy képtelen elengedni öt.
        Engem senki se azzal próbáljon meggyözni hogy Sanyi vagy valaki más is ezt vallja.
        
        Tudod én nem elégszek meg annyival hogy egy nálamnál okosabb azt mondja
        hogy: ez van,fogadd el és kész!;)
        Az sem elégített ki amikor azt mondták hogy:,,ez az ördögtöl van,nem szabad vele foglalkozni”;)
        Magam akarok meggyözödni!
        Nem elégszem meg az eredménnyel,hanem az eredményhez vezetö folyamatot akarom megérteni.
        
        Lehet hogy így sokkal lassabban haladok mint ha egy mestert követnék,de minden apró sikernek,ami egy egy felismerés,vagy pozitív változás az életemben,az egyre magabiztosabbá tesz,mert mindez azt igazolja hogy bízhatom a belsö vezetömben.
        S ez az önismeret lényege.
        Hogy megtanuljunk külsö segítség nélkül is létezni.
        
        Erika Szeretettel!
        
        u.i:Claryssza!Majdnem elfelejtettem.
        Ha esetleg találsz olyan hozzászólást Katitól amiröl úgy véled hogy saját kútföböl ered légyszi hívd fel rá a figyelmem.Talán tényleg van ilyen… 😉
      40. Claryssza
        január 15, 2011 at 7:21 de.
        
        Szia Erika,
        Teljesen rendben van ez így! 🙂
        Béke van!
        Én jeleztem, amit én gondolok, ahogy Te is, amit meg Te.
        -nincs is ebben több.
      41. Domoszlai Katalin
        január 15, 2011 at 8:37 de.
        
        Ildikónak érdemes
        lett volna a három virág helyett szerény személyemet berakni, hogy ki mit lát bele! 🙂
        
        Erika, nem fog érdekelni, hogy mit csinálok és miért, van-e egyéniségem vagy nincs is, ( nem nőtt ki 🙂 nem lesz az „baj” számodra, hogy el tudom-e engedni a Huszti Sanyit, vagy nem, ha elengedted azt a személyt, akit most gyászolsz.
        
        Az hogy egyedül járom-e az utam, vagy segítséggel, szintén nem fog érdekelni, ha elfogadtad, hogy ő elment.
        Claryssa akár ezer linket is berakhat, akkor is csak a saját belső problémádat fogod látni amit rám vetítesz. A diszharmónia benned van, csak te tudod feloldani.
        
        Múltkor már nagy sikerekről számoltál be, az egyedüllét terén amit az új egzisztencia megvalósítása jelentett számodra. Most próbáld meg feldolgozni, amit az egyedüllét mint érzelmi állapot jelent, a gyászt magát.
        
        Ha te nem is, de talán van valaki aki erre befogadó, elmondanám, már két élet óta csinálom a teljesen egyedül történő boldogulást, visszautasítva mindent és mindenkit, a segítséget is, mert beleszólást jelent az önállóságomba, ezt már nagyon jól megtanultam! 🙂 Ezért most tanulom kell a nehézségek és életterületek megosztását. Képesnek lenni átengedni az irányítást. Nem akárkinek és nem akármikor, hanem akkor amikor helyénvaló. Aki ezt nem tudja megtanulni, képtelen együtt dolgozni mással, és minőségi párkapcsolatot sem képes létrehozni.
      42. u.erika
        január 15, 2011 at 9:35 de.
        
        Szia Kati!
        A hozzászólásaimból ollózgattad össze a fenti diagnózist.
        Amiket leírsz az csak általánosítás,nem rám vonatkozik.
        
        Nagyon dícséretes hogy képezed Magad,de az elmélet és a gyakorlat között
        van némi különbség.
        Nem mindenkire lehet a betanult sémákat ráhúzni!
        Ne aggyal,hanem érzésekkel próbáld az embereket megérteni.
      43. Eva Christina
        január 15, 2011 at 10:32 de.
        
        Kati,a figyelmet Te vívtad ki magadnak:D
        Szerintem nagyon haszno
        Kati,a figyelmet Te vívtad ki magadnak:D
        Szerintem nagyon hasznosak az ilyen szituációk.Sok mindenért,de azért is,mert eljön az a pont,amikor a
        legmakacsabb ember is egyszerre csak őszinte lesz.
        Az utolsó válaszodban Karmatörlőnek,megtapasztaltam valami igazi,őszinteséget belőled.
        Nekem ez megérte ,hogy végig kövessem itt az eseményeket.
        Így egy kicsit többet tudtam befogadni belőled a szívembe.
      44. Domoszlai Katalin
        január 15, 2011 at 10:35 de.
        
        Csinálhatnám azt is
        hogy egy vetített, idealizált képet adok közre, valami avatar mögé bújva. De tanulni járok erre ez oldalra, nem színházasdit játszani 🙂
      45. Eva Christina
        január 15, 2011 at 10:44 de.
        
        Szerintem mindannyian ezért járunk ide:)
        A szándék mindenkiben
        Szerintem mindannyian ezért járunk ide:)
        A szándék mindenkiben megvan,csak a lecke felismerése és befogadása nem mindig.
        De hát pont ezért vagyunk itt. Nem ? Amíg ezt meg nem tanuljuk?
        Mi másért?
      46. Karmatörlő
        január 15, 2011 at 3:36 de.
        
        Helló, Kati!
        Köszönöm, hogy nyíltan vállalod, hogy nem tudod tartani a szádat. Nem mindig gondoltad így, mert a legelső levélben, amit kérésedre írtam neked, kértem a diszkréciódat és biztosítottál róla.
        
        Nagyon köszönöm a leckét, amit adtál. Tényleg naivitás volt tőlem azt feltételezni rólad, hogy ismered a levéltitok intézményét?
        
        Nagyon örülök, hogy ezt most nyíltan vállalod, hiszen úgy érzed tudsz segíteni másoknak a személyes vagy a lelki problémájuk megoldásában, és jó, ha előre tudják, hogy ilyen hozzáállásra számítsanak az információkezelésben.
        
        De hát nem én vagyok az egyetlen, akivel privát ügyekkel érveltél ezen az oldalon. Mi közöm van nekem ehhez a szituációhoz? Miért pont most? Merthogy aktuálisan közöm van hozzá, azt biztos? Mire jó ez nekem?
        
        Hát igen, leckém van még, vaskos. Egyedül nem tudom megoldani, kellenek a társak, eddig is együtt kellett csinálnunk, és eddig mindig akadt valaki, aki visszaélt a bizalommal és a fejünkre hozta a bajt. Hát azért akaszkodtunk össze, Kati, hogy megtanítsd nekem alaposan, hogy szép dolog a bizalom, de nem vakon, egy régi emlék is kevés, sőt, ha valaki mondja, hogy megbízhatok benne, még az sem biztos, hogy úgy is van, vagy ha, most úgy is van, nincs garancia, hogy később is úgy lesz. Jókor jött.
        
        Kösz, Kati! Hát, szerintem elég szar szerep hárult rád, de úgy tűnik nagyon élvezed.
        
        🙂
      47. Claryssza
        január 14, 2011 at 3:27 du.
        
        Hol mondott Karmatörlő olyat, ami más
        jelentéstartalommal bírna, ha mellé/bele szővi, hogy mindezt egy „szép és okos Nő” személyével közvetíti??:) Vagy hol mondott olyat, hogy ő ezt pl. férfiként másképp éli meg?
        Miért, kinek fontos ez?
        A tapasztalatairól, gondolatairól beszélt, nemtől, kortól függetlenűl.
        Miért kell így szinte adú ászként, fegyvertényként bedobni mindezt a köztudatba?
        Ha ez probléma lett volna bárkinek is, a lehetőség adott volt, miért nem kérdezett rá?
        Hogy olvasása alapján mindenki mást gondolt, más illúziója volt esetleg, ez kinek az elvárása?
        Objektíve figyelemre méltónak, nagyon tudatosnak találom/látom Karmatörlő hozzászóllásait, és
        Miki egér is mosolyoghatna a képe helyén, ez nem változna, amíg nem kezdene el pl.abszolút hülyeségeket írogatni.
        Szerintem minden a maga helyén van így is, hisz nem is itt kell nőnek lennie, sőt ne itt legyen nő.(senki se)
        A többi meg/más nem is tartozik rám/ránk.
      48. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 3:39 du.
        
        Neki fontos Claryssa
        Az a helyzet, az első perctől fogva nem értettem milyen játszma ez.
        Ha akarja, majd megindokolja.
      49. Karmatörlő
        január 15, 2011 at 3:09 de.
        
        Szia Kati!
        Hát, Kati, most nehéz helyzetbe hoztál. Most mit mondjak? Hogy semmit nem értesz az egészből? Mondjam azt, hogy fel sem fogod mi az álarc és mi a szerep? Annál hitelesebb képet rólam semmi nem ad, mint Karmatörlő. Ugyanis ezt csinálom, ez a tudatosodásom útja, ezzel derítem ki részleteiben, hogy ki vagyok valójában. Te azt hiszed az vagyok, amilyen identitást a szüleim rámaggattak? Azt hiszed az vagyok, ahogyan élek? Azt hiszed a hastánctól nő leszel vagy a konditermezéstől férfi leszek? 1998-ban kezdtem a hastáncot, már rég megvolt az a divat is. Azt hiszed ez elárul rólam valamit? Azt hiszed az vagyok, amilyen identitásokban eddig éltem? Azt hiszed az vagyok, amit szeretek vagy amit nem szeretek? Azt hiszed bármit elárul rólam, hogy nő vagyok vagy férfi? Ezerszer voltam már mindkettő.
        
        Tudod, Kati, van, amikor nem a felszín fontos, nem az a lényeg, hogy szép és okos nő vagyok, vagy kiváló szakember, feleség vagy anya, kötél- vagy hastáncos, okleveles daruszámláló. Ebben a folyamatban aztán végképp nem ez a fontos, ezek az egó által kedvelt markáns zavaró tényezők, szerepek, amivel az emberek hajlamosak azonosítani magukat. Na, erről ennyit.
        
        Ami a konkrét helyzetet illeti, Kati, leveleztünk, emellett picassosan kezeled az infokat. Pontosítok egy picit.
        ” Ne áruld el hogy nő vagyok nem fogják elfogadni amit mondok”, ezt Te írtad és Te találtad ki, soha nem írtam le neked ezt. Így ettől a mondatomtól biztosan nem akadhattál ki. Hogy valamit így fordítottál le magadban, az lehet.
        
        Igen, alapítottam vallást férjemmel, de az legalább hétezer évvel ezelőtt volt, erről nem volt szó közöttünk. Most is alapítottunk, de nem vallást, hanem egyházat, de nem a férjemmel, hanem a barátaimmal. A férjem kimaradt belőle, amikor megcsináltuk, akkor csatlakozott.
        
        Igen, oly nagy a spiri egóm, hogy nem élek vissza a képességeimmel és nem káderezek le senkit kéretlenül, ezért annak sem néztem utána, hogy Te milyen ember vagy. Még a Te kedvedért, vagy egy ilyen szituáció elkerülése érdekében sem szegem meg a szabályokat, mert utánanézni akárkinek a feketemágiázás körébe tartozik. És természetesen megtanultam Oshotól, hogy semmit el nem hinni, mindennek utánanézni. Szerencsés vagyok, hiteles forrásokból ellenőrizhetem a nagy-nagy tudásköröket, örök hála érte.
        
        Igen, már rendelkezem sámánikus képességekkel. Egészen furcsa volt szert tenni rá, mindenesetre csodálatos. Lehet, hogy furcsa számodra, ezek arra valók, hogy a természet erőivel összhangban használjuk jóra.
        
        Emellett nem elhagyagolható a tény, hogy a privát levelezésünkből szemezgetsz. Hát, ez nem szép dolog. Most nagyon örülök, hogy ennyire sajátodnak érzed az utad, mert úgy tűnik, hogy az utastársaidnak a bizalom leckéjét osztogatod. Mindenki megtanulhatja, hogy vigyázzon azzal, hogy kiben bízik meg, hogy a bizalom fontos, de nem lehet mindenkiben megbízni. Nem túl kedves szerep, de hát bevállaltad, igazán profin csinálod, gratulálok.
        
        🙂
      50. Eva Christina
        január 15, 2011 at 10:17 de.
        
        Nem tudom,mi ebben a profizmus,Karmatörlő?
        Szerintem ez egy szup
        Nem tudom,mi ebben a profizmus,Karmatörlő?
        Szerintem ez egy szuper amatőr húzás volt,mert az ösztönök erősebbek voltak,és kioltották az önkontrollt.
        Van ez így néha,és remélem,hogy ez egyszer majd Katinak is egy nagy tanulság lesz.
        Az egész felduzzadó ,,ügynek ” az lenne a tanulsága,hogy ha a cselekedeteink az általunk hirdetett elveinktől ennyire elszakadnak,az igenis hogy előbb utóbb feltűnik majd a környezetünknek.
        Persze lehet hárítani a végtelenségig,csak hát az ember ilyenkor egyre inkább maga ellen dolgozik:)
        Ennyi tükörben már azért lehetne látni valamit.Főleg amikor mindegyik ugyanazt mutatja:)
      51. Domoszlai Katalin
        január 15, 2011 at 10:33 de.
        
        Teljesen
        tudatos volt a részemről 🙂 Aki nem tudja elfogadni, megkeresheti az okát a saját belső világában!
        
        Éva, Neked az egésszel addig nem volt problémát, amíg az Erikát nem kezdted el megvédegetni!
        Nincs rá szüksége, nagykislány már!
        
        Érdemes végig nézni az egész eszmecserét, hogy pártatlanul álltál a dologhoz addig, amíg Erika be nem lépett a képbe 🙂
      52. Eva Christina
        január 15, 2011 at 10:38 de.
        
        Tudom Kati,ez igaz.Valóban az a hozzászólásom,Erika védelmében
        Tudom Kati,ez igaz.Valóban az a hozzászólásom,Erika védelmében volt,ezért zsigerből jött,nem tudatosan.
        Ahol én magam miatt folytam bele,az az amit most itt leírtam.
        Ezt nem Erika védelmében írtam,láthatod:)
        Ezt én egy övön aluli visszavágásként tapasztaltam,/bár nem írtam le szó szerint/,és innentől van vele dolgom.
        Ehhez Erikának már semmi köze:D
      53. Domoszlai Katalin
        január 15, 2011 at 7:11 de.
        
        Itt válaszolok Karmatörlő
        Mert itt csúszott félre a kommunikáció. Nem élvezem, hogy bele kell mennem ezekbe a helyzetekbe, de megteszem. Amikor mindenki, aki erre befogadó, megtalálja a tanítást benne, akkor van lehetőség elmozdulni a harmónia irányába. Bennem már a helyén van.
        
        Tisztázni szeretnék egy dolgot a szabad akarat meg a karmateremtés körül. Amikor szóltam egy közös ismerősünknek, hogy szeretnék emailban kérdezni tőled dolgokat és rajta keresztül megkértelek, írj nekem, teljesen megfelelt volna, ha maradsz Karmatörlő. De úgy bíztál rám egy titkot, hogy nem kérdeztél meg előtte vállalom-e, akarom-e, ezt és ez köteléket teremtett köztünk. Más az értékrendünk, az enyém is messze van a tökéletestől, de nekem az őszinteség és a tisztánlátás fontosabb, ha muszáj választanom, mint az óvodás szintű bújócskázás és összeesküvősdi 🙂 A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy már valaki kb. egy évvel ezelőtt már leírta az oldalon, hogy Te nő vagy és nem férfi. De ezt egy olyan blogban tette, ami vmi miatt nem volt túlságosan olvasott 🙂
        
        Karma teremtés.
        Nagyon szélsőséges példát hozva, ez olyan, mintha valaki ügynök a CIA-nál és levélben kifecseg dolgokat a barátjának, a barátot elkapják az oroszok, kiszedik belőle, majd megszökik hazamegy és otthon pedig államtitkok elárulása miatt kivégzik 🙂 Teremtett-e karmát magának az ügynök, amikor megírta a levelet?
        
        Ha erről az oldalról is megnézed a kérdést, akkor tiszta lesz teljesen ez közöttünk. Azért bukott ez ki, mert újra presszionálni próbáltál, milyen úton járjak, mit tanuljak stb. Az én utam szerint a tévutak ugyanúgy hozzátartoznak az életünkhöz, azok is az enyémek, a szabad akarat a legfontosabb kritérium. Ezért nagyon fontos, hogy az ember csak letegye a véleményét a másik emberé mellé, tanácsot adjon, elvárások nélkül.
        Dolgom van a hagyományos pszichológiával, mert szükségem van a kutatási eredményeikre. Hogy mi fog belőle kisülni ez még sem rád, sem másra nem tartozik 🙂 Lehet hogy semmi és csak Daniel Steel helyett olvasom mert jobban érdekel 🙂 De a teflon palacsintasütőt is annak köszönhetjük hogy műanyagot fejlesztettek ki az űrrakéták számára, ott nem jött be, jó lett másra. Nem beszélve a Viagráról, amit szívbetegségeknél teszteltek és egy egész más testrész reagált 😀
        
        Te sem lettél sem buddhista, sem egyéb, azért mert tanulmányoztad. Ledegradálhatod a másikat, nőnie kell, és csak Te pontosan Te az aki tudja, mit nőjön ki 🙂 milyen módszert használjon a tisztánlátás növelésére, de nem kell csodálkozni, ha a hatás-ellenhatás törvénye szerint pontosan ugyanazt a minőséget kapod vissza. Én kipróbáltam az összes gyakorlatot, amit ajánlottál és használhatatlanok voltak számomra. Még pedig azért, mert kinesztetikus típus vagyok. Ezzel szemben a Sanyinak a CD-it Belső Látás 1-2 sikerült több problémám megoldásakor használni, másnak, akinek ajánlottam, szintén áttörést sikerült elérnie 20 éves blokkal szemben. Nem azt állítottam hogy a módszered rossz, hanem azt állítom és fenntartom, hogy van más módszer ami az emberek egy részénél sokkal jobban működik!
        
        Bár Karmatörlő jobban tudja 🙂
        De elmondanám a véleményem a buddhizmusról. A passzív út, itt nyugaton, nagyon kevés ember számára követhető, számomra sem 🙂
        
        Az én utam szerint, a mostani fejlődési szintünk a torokcsakrás szint, ahol az igazságot kell megtapasztalni, mint minőséget, a spirituális önmegvalósítást. A következő fejlődési fok a 3. szem szintje, ahol már nincsenek játszmák, összeesküvések és titkok, tisztánlátás van. Itt az emberek újra összekapcsolódásán van a hangsúly egy jóval magasabb szinten.
        
        A fejlődés során minden csakránál alakulhatott ki blokk, akár gyökércsakrás szinten is, ami élet-halál harcot jelentett előző életben. Amikor feszegetjük a határt a tisztánlátás, mint életforma irányába, a szellemi vezetésünk nagyon komoly feladat elé állít bennünket, hogy úgy lépjünk át, hogy ezeket a dolgokat feldolgoztuk.
        
        Minden vita a belső harc kivetítése a külvilágba, mint a két félnek aki bevonódik, dolga van vele, akár bevállalja, akár nem. A belső diszharmóniát kell feloldani és utána a külvilág igazodni fog a belső világunkhoz.
        
        Ahogy bent, úgy kint.
      54. Ademon
        január 12, 2011 at 10:57 de.
        
        „…a tudás először a szívben landol és utána kerül át az
        „…a tudás először a szívben landol és utána kerül át az agyba”
        
        Hát a szíved is valójában az agyadban van ha jobban belemegyünk. Az érzelmek is ott tudatosulnak. Ha valami van azt először felfogod, majd aztán reagálsz rá érzelemmel. Bár talán ide is meg oda is megy egyszerre.
      55. Eva Christina
        január 12, 2011 at 11:02 de.
        
        Erre szokták mondani,hogy az ember a szívével gondolkodik,nem a
        Erre szokták mondani,hogy az ember a szívével gondolkodik,nem a ,,fejével”.D
      56. Karmatörlő
        január 12, 2011 at 11:49 de.
        
        Ademon,
        minimum három agyunk van, a fejben lévő csak az egyik, ne akard beleolvasztani a szívben lévő agyunkat. Nem érdemes összekutyulni, mindennek megvan a maga szerepe. Teszteld a szíveddel, elég húzós lehet a konzekvens használata. Bátorság. Persze, kiderül, hogy a világ nem úgy jólfésült, ahogy most tálalják.
        
        🙂
      57. Ademon
        január 13, 2011 at 4:56 du.
        
        Ezt ismerem, de én általában a elmémbe dobom bele. A szívembe is
        Ezt ismerem, de én általában a elmémbe dobom bele. A szívembe is beledobhatom (néha meg is teszem) ott is ugyanaz jön ki csak ott érzem az eredményt, elmémben meg vizuálisan „látom”. Az elmémben (bár én jobban szeretem ha értelemnek nevezhetem, vagy „tudatnak”).
        
        Viszont Katinak is igaza van valamilyen szinten. Ha valaki nem „tiszta szívű”, esetleg nem elég tapasztalt a szíve, akkor ott az eredmény is torz lehet.
      58. Eva Christina
        január 12, 2011 at 10:50 de.
        
        Látom,hogy nem látod:DDD, a szándékom ademon,ami pont az
        Látom,hogy nem látod:DDD, a szándékom ademon,ami pont az ellenkezője a feltételezésednek,és éppen eleget hangot is adtam már neki:)))
      59. ramanovics
        január 12, 2011 at 10:37 de.
        
        Jó ötlet! Pont azon gondolkodtam, hogy micsoda kivételes
        Jó ötlet! Pont azon gondolkodtam, hogy micsoda kivételes lehetőség, ritkán adatik meg hogy olyan szép, részletes ajánlót adjon magáról a leendő vacsora, mint itt az írás első felében olvashatjuk!
        Be szép is lenne a világ, ha minden sültcsirke mellé még egy rövid bemutatkozást is kapnánk: „Üdvözlöm, Kot Kodács vagyok, garantálom Önnek hogy az elmúlt pár évben csak háztáji zöldségeken nevelkedtem. Fogyasszon egészséggel!” 🙂
      60. Eva Christina
        január 12, 2011 at 10:58 de.
        
        :DDD Te legalább érted,nem úgy mint másik ,,felfokozott
        :DDD
        Te legalább érted,nem úgy mint másik ,,felfokozott gondolkodású” társunk/Ádám/ :DDD
Eva Christina
január 11, 2011 at 6:44 du.

Hát én két évig tudtam megoldani az életemben,hogy
Hát én két évig tudtam megoldani az életemben,hogy vegetáriánus legyek.
E közben egyszer meghívtak ebédre,és a disznóhúsnak olyan penetráns dögszagát éreztem,hogy majdnem
odataccsoltam az asztalra,holott előtte 30 valahány évig ettem a húst ,,gond nélkül”.
Szóval érdemes ezen is elgondolkodni,mert észre sem vesszük,ha mindig esszük:)

Egyébként manapság már tényleg nem tudja az ember ,hogy mit ehet?
Nem rég a paleolit táplálkozással kimondták a gabonafélékre is a halálos ítéletet.Ráadásul eléggé alaposan tudományos kutatásokkal is alátámasztva.
A tej köztudottan allergén /tejcukor/,és tudtommal a kazeint az ember nem képes megemészteni,így csak a fermentált,erjesztett tejtermékek ajánlatosak állítólag.Mondjuk nekem mindenképp,miután gyerekkoromban katasztrófális tejallergiám volt,ami a tojásra is kiterjedt.

Mégis akkor mit egyek??? Fényt?,vagy rágjak füvet?

A tenger gyümölcsei amivel szoktam a húst pótolni tele van higannyal ezzel azzal,a rengeteg kiömlött olaj,stb…de a zöldség, gyümölcs is tele van kemikáliákkal,hiszen nem olyan rég egy csecsemő meghalt ,mert a mamája kicsit sokat adott neki a nitrátos sárgarépából.

Kedves Violetta! Mégis mit együnk???
1. Ademon
  január 11, 2011 at 7:07 du.
  
  Ha nagyon akarunk mindenben találhatunk károsat.
  Az élet is
  Ha nagyon akarunk mindenben találhatunk károsat.
  
  Az élet is halálos, tudtommal eddig még senki sem élte túl 🙂
  1. Eva Christina
    január 11, 2011 at 8:17 du.
    
    Nem kell azt akarni,anélkül is ott van.
    Ezért céloztam rá,hogy
    Nem kell azt akarni,anélkül is ott van.
    Ezért céloztam rá,hogy tulajdonképpen ilyen alapon már semmit sem ehetnénk:D
2. Joó Violetta
  január 12, 2011 at 7:21 de.
  
  ember
  Embert! 😀 Az a legegészségesebb.
  1. ramanovics
    január 12, 2011 at 9:18 de.
    
    Ez attól függ! Mert ugye a nem bioháztartáson nevelkedett ember
    Ez attól függ! Mert ugye a nem bioháztartáson nevelkedett ember elfogyasztásával átmegy belénk a csúf fogyasztói társadalom minden rossza, illetve az se mindegy hogy ketrecben, panelházban vagy tanyán nevelkedett egyedről van-e szó, mert tudvalevő hogy a ketrecben vagy panelházban csupa lelkileg megnyomorodott egyed lakik, ami silány minőségű, egészségre kimondottan ártalmas húst eredményez. Mint az közismert. 🙂
    1. Eva Christina
      január 12, 2011 at 9:59 de.
      
      Van egy ötletem ramanovics,ha már itt tartunk:D
      Áldozzuk fel a
      Van egy ötletem ramanovics,ha már itt tartunk:D
      Áldozzuk fel a cikk íróját.Vágjuk le mint bioháztarttáson felnőtt egészséges táplálékforrást:)
      Ezzel ugye 2 legyet is ütünk egy csapásra. Egészséges táplálék,és az oldalon is megszűnne
      az írásai miatt a ,,feszültség.”A táplálékkal a ,,szellemét” is magunkhoz vennénk:DDD
      Mit szólsz?
      1. Ademon
        január 12, 2011 at 10:23 de.
        
        De gonosz vagy 🙂 Nem rosszak ezek az írások, csak túl
        De gonosz vagy 🙂 Nem rosszak ezek az írások, csak túl bonyolultak, és nehéz róluk megbizonyosodni.
      2. Karmatörlő
        január 12, 2011 at 10:46 de.
        
        Megbizonyosodni
        Ademon, nagyon egyszerűen meg lehet bizonyosodni akármilyen tartalom helytállóságáról.
        Mint bizonyára tudod, ezt már ellenőrzött kísérletekkel is bebizonyították, hogy a tudás először a szívben landol és utána kerül át az agyba. Ezt kell kihasználni. Fogod tudást, átérzed és tudatában vagy a mondandónak és belerakod a szívedbe, nem a szívcsakrába, a szívbe kell rakni. A szíved válaszolni fog, érezd meg, figyeld meg a választ, tudni fogod, hogy helytálló-e vagy sem. Ezt akármilyen átfogóan és akármilyen részletekbe menően el lehet végezni.
        Mondjuk nem tudom, hogy mennyire működik azoknál, akik nem nagyon tudnak még befelé figyelni, nekem halálpontos. A mellékhatás az, hogy az összes közszájon forgó tévhit kiderül és akkor igen nagyon kevés kapaszkodó marad, és nem marad más, mint irány befelé, a belső igazságok felé, mert minden bennünk van. És erre erősen bólogat a szív.
        🙂
      3. Domoszlai Katalin
        január 12, 2011 at 10:52 de.
        
        A módszer működik
        amennyiben a szívbe berakást nem akadályozzák blokkok. A szív nyitása nélkül csak fals eredményt lehet kapni.
        Akinek nincs tiszta kapcsolata a belső bölcsességével annál nem működik 🙂
      4. Karmatörlő
        január 12, 2011 at 11:34 de.
        
        Kati,
        tedd ezt a hozzászólásod a szívedbe és megjön a válasz. Nem így van.
        Nem kell nyitogatni a szívet, nem kell belső bölcsesség, semmi. Mindig működik, minden információ befogadása minden töredékmásodpercben a szíven keresztül történik, csak nem szoktunk rá figyelni.
        Oda kell figyelni rá, ennyi. Aki a légzését meg tudja figyelni, az a szívét is meg tudja figyelni, tud a szívére hallgatni. Nem varázslat, csak egy kis gyakorlás kell hozzá.
        🙂
      5. Domoszlai Katalin
        január 12, 2011 at 11:51 de.
        
        Vannak olyan esetek
        pszichológusok leírták, amikor torzul az a képesség hogy valaki érzékelje hogy mit érez. Ezért nem lehet bombabiztos módszereket ajánlani 🙂
      6. Karmatörlő
        január 12, 2011 at 3:33 du.
        
        A pszichológusok sem tudnak mindent…
        Kati, kedves, Te sem érzékeled az inkonzisztenciát a hozzászólásaidban. Nem kell pszichológiai vagy pszichiátriai esetnek lenni, hogy különböző fokú, akár erőteljes vakságban leledzünk és ne vegyük észre a különféle csúsztatásokat vagy tökéletes félreértelmezéseket saját ügyeinkben sem.
        
        Ez a módszer megerősítésre van, ellenőrzésre, nem másra. Arra viszont nagyon tuti.
        Akárki, aki el szeretné dönteni, hogy például Kozma Szilárd metafizikai nyelvezetű irományaival akar-e bővebben foglalkozni, mi belőle a hiteles információ, mi a süketelés, arra tökéletesen alkalmas. Egyébként Ademonnak ajánlottam a módszert, aki elméletileg megvilágosodott így nem kezdő mondjuk a befelé figyelésben. Talán akik hozzászóltak, köztük Te is, már tud egy kicsit befelé figyelni. Persze még ott tartasz, hogy másnak kell neked megmondani a tutit, valami hitelesnek, mint Buddha, ezért sok kifogást találhatsz még a módszerben – eddig kimaradt a valami nagynevűre hitvatkozás -, de majd kinövöd, mert megtanulsz bízni önmagadban. Minden benned van, és ezt nem ártana egészen komolyan venned.
        
        Remélem egyszer kipróbálod és megtapasztalod, hogy egyértelmű a válasz, amit kapsz.
        
        🙂
      7. Domoszlai Katalin
        január 12, 2011 at 9:45 du.
        
        Szia Karmatörlő!
        Remélem megnyugtatlak, nem magamról beszéltem 🙂
        Nekem meg van a saját módszerem. Elég sok megint a belevetítés a részedről, de majd kinövöd 🙂
      8. Karmatörlő
        január 13, 2011 at 9:48 de.
        
        Szia Kati!
        A módszereid magad válogatod, természetesen, más a készletünk.
        A konzisztenciát illetően érdemes volna megnézned a hozzászólásaid, mert a „tudatalatti magzati kortól töltődik” álláspontod és az előző életes emlékek ütik egymást. Nem ez az egyetlen, de ez a legújabb ellentmondás a hozzászólásaidban. Ebben valamit érdemes volna tisztázni. Ha a pszichológia mellett teszed le a voksot, akkor már megint nem hiszel a saját tapasztalataidnak sem, önmagad kérdőjelezed meg. Ha a tapasztalataidnak hiszel, akkor felül kell vizsgálnod a pszichológia eme álláspontjához való viszonyod. Akkor viszont az általad elfogadott hivatkozási alap sérül. Döntened kell magad és a main stream tudomány között. Neked is meg kell tenned a pszichológiával és a significant personökkel azt, amit Violettától is elvárnál az általa idított blogoknál, hogy ne apologetikusan, hanem kritikusan viszonyuljon a leírtakhoz.
        
        Persze, van mit kinőni nekem is. Már 4-nél tartok, de hol van még a 16? Húúúú…
        🙂
      9. Domoszlai Katalin
        január 13, 2011 at 11:44 de.
        
        Nehéz
        úgy megnyilvánulni, hogy bele ne köss, ha ahhoz van kedved. Szerencsére ismerem az indítékodat, amit Te ugyan, mint felismeréseket, nem osztasz meg. Én látom és tudom, de mert az infók jó része privát emailokból származik, én sem osztom meg az oldalon. Amúgy meg a Te dolgod.
        
        Pontosítok tehát. Ebben a leszületésben a tudatalatti már a magzati kortól töltődik tudattartamokkal.
        Az előző életek hatása szintén a tudatalattin keresztül nyilvánul meg. Csinálod a bolhából az elefántot, azért mert nem tértem ki az előző életekre. Sok ember még arra sem befogadó, hogy a magzati korral foglalkozzon!
        
        A hagyományos pszichológia nélkülözhetetlen alapja az integrál pszichológiának.
        
        Mind a két ág ismeri a maximalizmust mint lelki defektet, a hiba nélküliséget, mint követelményt, a zéró tolerancia okát, és az ellenmondások túlreagálásának okát stb 🙂
        
        Tanítómnak Huszti Sanyit fogadom el. Mivel a Te álláspontod elég sok helyen ütközik azzal amit a Sanyi tanít, engedd meg nekem pls. hogy arra menjek amerre akarok. A Sanyi alapelve, az önelfogadás. Ott tartok, ahol tartok, ha a másik emberre ki van vetítve, ahogy Te ezt most teszed, ez akkor is ez a Te belső problémád.
        
        Nem teszek energiát a másik ember győzködésébe, csinálom a dolgom ennyi.
        Remélem az egód el tudja ezt fogadni. Ha nem, nem az én problémám. Azért próbáld meg elfogadni.
        
        A szinkron elv szerint a Szűcs Évi pont ugyanezt próbálja Aditinek elmagyarázni, az árnyoldal és a személyiség buktatóit 🙂
      10. u.erika
        január 13, 2011 at 3:09 du.
        
        Szia Kati!
        ,,Tanítómnak Huszti Sanyit fogadom el. Mivel a Te álláspontod elég sok helyen ütközik azzal amit a Sanyi tanít, engedd meg nekem pls. hogy arra menjek amerre akarok. A Sanyi alapelve, az önelfogadás. Ott tartok, ahol tartok, ha a másik emberre ki van vetítve, ahogy Te ezt most teszed, ez akkor is ez a Te belső problémád.”
        
        Gyakran a Sanyival hozakodsz elő.
        Megbeszélted vele is az álláspontját mielőtt a saját igazad mellé állítod öt?
        
        Egy vitát nem az dönt el sohasem hogy kik és hányan állnak a Te oldaladra.
        Most az igazságot keresed a hozzászólásokban,vagy a Magad igazát?
        S mi a Te igazad?
        Ami a könyvekben le van írva,illetve amit a Huszti Sándortól tanultál?
        Van-e hozzá elég erőd és bátorságod hogy elengedd végre a kapaszkodókat és Te Magad járj utána?
        
        Ne azzal próbálj meggyőző lenni hogy: Higgyétek el hogy így van, Sanyi is ezt mondja!
        Mi Vagy Te? Csak ismételgeted, amit neki betanítottak,vagy egy ember önálló gondolatokkal!?
        
        Üdv!Erika
      11. Karmatörlő
        január 13, 2011 at 10:43 du.
        
        Szia Kati!
        Pontosan követed a forgatókönyvet.
        Meddig akarod ugyanazt a szerepet eljátszani tanítások és tanárok mögött, mint, amit Violetta játszik el a férje mögött? Éva már megpróbálta neked elmagyarázni.
        
        Meg kell engedned, hogy létezzen más is, mint, amit most képes vagy elfogadni. Nem az elfogadás az első lépés, hanem a megengedés. Meg kell engedned, hogy az légy, aki vagy, olyan, amilyen vagy. Ha megengedted, akkor képes leszel elfogadni önmagad is és mást is. Most kritériumok mentén haladsz, és annak semmi köze az elfogadáshoz, sokkal több az elvárásokhoz. Maximalizmus? Ide kapcsolódik.
        Ha ilyenek meg ilyenek a csakráid, akkor olyanok lesznek a felismeréseid, ha ez van meg az van, akkor megbízhatsz magadban, ha ennyire nyitott vagy annyira nyitott a szíved, majd akkor lesz az akármi. Ez süketelés. Az elvárások kalitkáját erőlteted magadra.
        
        Engedd meg, hogy létezzen. Engedd meg, hogy úgy létezz, ahogy vagy. Engedd meg, hogy tudd, mert tudod. Nem azért, mert bebifláztad vagy egy tanár azt mondta, hanem csak úgy, tudd. Engedd meg magadnak, hogy kész legyél, hogy elég jó legyél.
        
        Ideje felnőni. Azért mondom, mert eljött az ideje. Mindenkinek.
        Ha beteszed a szívedbe, megkapod a választ, hogy süketeltem-e vagy sem.
        
        🙂
      12. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 6:16 de.
        
        ” Ne áruld el hogy nő vagyok nem fogják elfogadni amit mondok”
        
        ” Ne áruld el hogy nő vagyok nem fogják elfogadni amit mondok” Ez volt az a mondatod, amitől fogva én azt mondtam, köszönöm, én ebből nem kérek. Az igazi önbizalom a helyén lévő önértékelés nem akar ilyen álcák mögé bújva megnyilvánulni.
        Te is takarózol amúgy, most az Évával. Vallást alapítottál a férjeddel. Mire fel, ha a Te álláspontod szerint mindenkinek a saját útját kell járnia, útmutatásra, segítségre nincs szüksége??? Ez a mondat fele részben rád igaz:
        
        „Meg kell engedned, hogy az légy, aki vagy, olyan, amilyen vagy” rád ez pontosan annyira vonatkozik, mint rám. Milyen vagy Te mint nő, Karmatörlő, ha van kedved mutasd meg az igazi arcodat. Milyen vagy mint anya? A férfi oldalad már unalomig ismert köszönöm, de nem kérem 🙂
        
        Még valami, pár hónapja az mondtad, fogalmad sincs az integrál pszichológia micsoda. Miért minősíted most is úgy, hogy semmilyen ismereted nincs róla? Azért mert a spiri egód által kicsit sikerült elszállnod. Ennek a fenntartásához pedig le kell nyomni a másikat. Mivel a munkahelyed elhagyása óta a hatalmi harcaidat nem tudod kiélni, jó lehetőség akár szerény személyem és egy weboldal 🙂 El kellene engedned a ragaszkodás ahhoz, hogy Te mondd meg nekem mit csináljak. Sikerülni fog? Ha nem, akkor csak személyesen vagyok hajlandó folytatni, Don Qijoteségből nem kérek 🙂
        
        „Mással foglakozik az, aki magával képtelen”
        
        Ha a valódi énedet felvállalod és megmutatod, hiteles leszel. Az avatarok mögé bújás az előző életes dolgaid miatt teljesen érthető. Ha sikerül feldolgoznod, onnantól fogva szerintem jobban fogunk kommunikálni. Nem jön be nekem az álszenteskedés, az álarcok mögé bújás. Szerepek ezek, de rákövülnek az igazi lélekre.
      13. Eva Christina
        január 14, 2011 at 10:14 de.
        
        Hogy van ez a férfi -nő dolog Karmatörlővel?:D
        Én kezdettől
        Hogy van ez a férfi -nő dolog Karmatörlővel?:D
        Én kezdettől fogva férfinak gondoltam.
        Ez most szándékos félrevezetés a részéről,vagy nem egészen értem ,amit írsz Kati ?
        Végül is nekem tök mindegy Karmatörlő neme,csak a saját érzésem miatt vagyok rá kíváncsi.
        Bár ha férfi,akkor nem célszerű ,ha ,,velem takaródzik”:DDD
        Ha mégsem férfi,akkor nagyon ügyesen hitette el velem:))),én mindig is pasinak gondoltam:D
      14. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 10:49 de.
        
        Nem akarok
        feltételezésekbe bocsátkozni 🙂 Fogalmam sincs, mennyi benne a szándékos és hogy miért alakult ez így.
        Talán kapunk rá őszinte választ. Vagy nem.
        
        De az a lényeg, hogy ha valaki egy szép és okos nő, miért nem vállalja azt fel?
        
        Nekem az őszinteség nagyon fontos, nekem attól hiteles valaki.
        Teljesen mindegy a neme is, mindannyian születünk le a létforgatagban nőként és férfiként, elsősorban Lélek vagyunk.
        
        Minél erőteljesebb a különbség a weboldalon való megnyilvánulások és a valóság között annál nyilvánvalóbb a személyiség diszharmóniája. Mivel én most a harmóniára gyúrok, nem lehet követendő példa. Csak szerettem volna, ha ti is értitek az „értetlenkedésem” hogy mi a francot akar tőlem.
        
        Ő body buidingre megy én meg hastáncolni, a női oldalamat szeretném felszabadítani és minél teljesebben megélni. Hát ezért mondom azt, hogy hagyjál már, menj amerre akarsz, én is hagy menjek amerre én akarok 🙂
      15. Eva Christina
        január 14, 2011 at 11:05 de.
        
        ,,ha valaki egy szép és okos nő, miért nem vállalja azt fel?
        ,,ha valaki egy szép és okos nő, miért nem vállalja azt fel? ”
        Ez tuti?
        
        Mindenesetre ügyesen nyomja a férfi energiákat magából:)
        Engem mondjuk ez nem zavar,ő biztos tudja miért csinálja.
        Engem az érdekel ,amit ír,a tartalma,igazsága,vagy nem igazsága.
        És ez akkor is áll,ha valaki valamilyen okból nem akarja elárulni a nemét.
        Gyakorlatilag mindenkire elő lehetne citálni valamit,és mondhatná az ember,hogy ez ilyen,meg olyan,
        ezért egy szavát sem hiszem.
        Én is tettem fel neki kétkedő kérdéseket a ,,karmatörléssel ”kapcsolatban,de ez még nem jelenti azt hogy
        e miatt az összes meglátását ,írását elvetettem volna.
        Persze ezt én gondolom,érzem így:),és nem várom el,hogy Te is így gondold:)
        Viszont ez a nő dolog,most meglepi nekem:DDD
        Meg az is ,hogy elárultad,mikor ezek szerint ez bizalmas dolog lenne.
        Gondolom,ennek Karmatörlő sem fog örülni:)
      16. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 11:16 de.
        
        Nem kértem hogy titkokat
        bízzon rám, magára vessen ha ezt megtette!
        
        Nekem az őszinteség az első, ha megkérdezte volna, akarok-e és tudok-e titkot tartani, azt válaszoltam volna, ne mondjon el olyat, ami bizalmas.
        
        Ha ez a tanítás számára, nem érdekel, fáj-e vagy nem. Ha olyan szinten látó ő, ahogy beállítja, akkor nem futott volna ebbe bele 🙂
        
        Én azért hárítom az erőszakos nyomulását, mert bár eszméletlen jó dolgokat mond, jó része viszont fals, méghozzá nagyon félrevezető módon. Meg hát az én utam az enyém 🙂
      17. Buddhanita
        január 14, 2011 at 12:53 du.
        
        pont az ilyen dolgok miatt veszti el a hitelét az oldal
        pont az ilyen dolgok miatt veszti el a hitelét az oldal napról-napra. Jó lenne, ha visszakerülne a középpont Sanyihoz, az oldal helyrerázódna.
        
        Energetikailag olyan minőségi változás ment végbe mostanság, h ezt nevezhetném ki Atlantisznak is.
      18. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 1:12 du.
        
        Hát vicces lenne
        ha nem volna szomorú, hogy most éppen az a legnagyobb „hibám” hogy a Sanyi oldalán leírom,hogy elfogadtam őt tanítómnak 🙂
        
        Viszont teljesen plasztikus, hogy kettő nő támadott le emiatt, mind a kettőnél a férfi oldal energiái teljesen elnyomják a befogadónői oldalt…
        
        Az oldal hamarosan a helyére fog kerülni 🙂
      19. Buddhanita
        január 14, 2011 at 1:29 du.
        
        „Az oldal hamarosan a helyére fog kerülni :-)”
        Remélem. Sőt,
        „Az oldal hamarosan a helyére fog kerülni :-)”
        
        Remélem. Sőt, Ámen!
        
        Kati, azt viszont te is megnézhetnéd, miért történik ez? A tükör a vonzás mindenkire igaz. Most inkább úgy érzem, mintha felerősödött volna a fecsegő elme: győzködni akarás mindenkiben. Holott csak csöppet meg kellene állnunk, szívre figyelni, befelé, mit ad a helyzet nekem. És ez most mindenkire úgy vélem igaz.
        
        Nekem pont azt mutattatta meg ez a történés, miért ütközök nehézségekbe: beszélgetni akarok, és ehelyett jönnek a félreértések: mindenki tanítani akarja a másikat, hallani magáról nem akar semmit, hisz: – „én már ezt tudom”, vagy „jobban tudom!”.
        
        Valóban? Vagy csak betűk futnak a fejedben?
        
        Hol a hiba?
        
        Legnagyobb illúziónk: azt hisszük mi , csak mi tudjuk az igazságot, a másik meg téved, meg nem igaz!
        
        Na így nem lehet beszélgetni. Magamban azt sem láttam meg, h még a magyarázkodásom is: erőszak. Miért akarok én olyanokkal beszélgetni, akik nem akarnak? Akik csak vájkálni akarnak, gyönyörködni elméjük csalóka csillogásában?
        
        Ahelyett, h csak hagynám az egészet, és ha majd lecseng, majd a másik megkeres, és akkor beszélget velem, hisz akkor már ő is akarja. Akkor ráadásul nem vág a fejemhez hülyeségeket, feltételezéseket.
        
        Köszönöm, h tanítottatok ismét.
      20. Buddhanita
        január 14, 2011 at 1:42 du.
        
        Erő-erő
        Kislányként ütöttem, azt hittem az az erő, aztán
        Erő-erő
        
        Kislányként ütöttem, azt hittem az az erő, aztán átmentem szellemi meggyőzésbe, mire azt gondoltam, az az erő.
        Eltűnt-e az erőszak? Nem. Csak átalakult.
        Amíg magamban nem láttam meg: minél erősebbnek mutatom magam, annál gyengébb vagyok. miből fakad a gyengeségem? Félelemből, mert félek szeretni, magamat kitárni. Már előre vertem a mellkasom, mint gorilla a hegyen, vagy mint lángoló elme, ellentmondást sem tűrve.
        
        Aki valóban erős, az tud SZERETNI. Nem fejjel, szavakkal, leigázva, nem is ösztönből elvakultan, hanem nyíltan, a másikat meghallgatva, elfogadva. Hol vagyok én még ehhez? A valódi erő a szeretet ereje. Elpusztíthatatlan. Ekkor éli az ember, h nem lesz kevesebb senki, vagy semmi által. Jó lenne, nem csak papolnom erről, hanem minden szinten megélni. Addig meg elfogadom és utána járok, hol vannak még gyenge pontok :). Mást nm tehetek. Menekülni nem lehet 🙂
        
        Mondom én, h semmi, senki vagyok :).
      21. Buddhanita
        január 14, 2011 at 2:00 du.
        
        pont az ilyen dolgok miatt nem akarok tanítani, és mondom, h csa
        pont az ilyen dolgok miatt nem akarok tanítani, és mondom, h csak papolnak és a hideg ráz ki tőlük. Még én is csak papolnék, egészen addig míg megélésből nem fakadó tapasztalatból tudom mi a jó, mi a megoldás, mit kell helyre tennem még önmagamban. Amíg ezeket nem oldom meg, addig én is csak a betűket ismételném, meg linkelnék össze-vissza. Na ez nem tanítás, ez nem hitelesség. Ez a bomlasztó energia inkább. Önámítás azt hinni addig, hogy tudom, ha csak olvastam róluk, ellenben magamra nem alkalmazom. Addig csak az ujjal mutogatás megy: milyen egós a másik, bezzeg én milyen „okos” vagyok. Hát marha szép, csak éppen kevés.
        Elszomorít, h már itt is ilyen tanítók vannak. De hát a változás kezdetben tágul-hígul, majd jön ismét a minőségi változás. Fejlődünk, ez ezzel jár.
      22. Eva Christina
        január 14, 2011 at 2:15 du.
        
        Miért nincs a helyén az oldal???
        Szerintem éppen most is pontosa
        Miért nincs a helyén az oldal???
        Szerintem éppen most is pontosan és tökéletesen ellátja a feladatát,
        pontosan azt amiért van.
        Van akinek leesik,van akinek nem esik.
        Most mi is a probléma itt?
        Mert én nem találom.
      23. Buddhanita
        január 14, 2011 at 6:27 du.
        
        semmi Évám.
        Van akinek leesik, van akinek nem 😉
        semmi Évám.
        
        Van akinek leesik, van akinek nem 😉
      24. Eva Christina
        január 14, 2011 at 6:55 du.
        
        Ha ez csak szóvicc,akkor veled nevetek Anita:)
        De ha úgy
        Ha ez csak szóvicc,akkor veled nevetek Anita:)
        De ha úgy érted,hogy nekem nem esik le ,hogy mi a baj,akkor azt mondanám,hogy nem vagyok vak,csak
        én ezt nem nevezném bajnak,hanem ellenkezőleg ,mindannyiunknak lehetőséget az okulásra.
        /,,van akinek leesik,van akinek nem”,-van aki tanul belőle,van aki nem,én így értettem/
        Ezért az ilyen szituk szerintem hasznosak,és az oldalnak is mintha ez lenne a rendeltetése.
        Vagy szerinted nem ez?
      25. Buddhanita
        január 15, 2011 at 12:26 du.
        
        Szerintem elég sok hülyeség került fel az oldalra, ami alapból
        Szerintem elég sok hülyeség került fel az oldalra, ami alapból nem lenne rossz, ha mellette ott lenne a pontosítás. A helyrerázás. Nem a szituációra gondoltam.
        
        Bár megírtam mit adott ez nekem. Nem is értem ez után miért gondolod, h a szituval van problémám?
        
        Még valami: a tanítókkal szemben sosem tudtam az elvárásokkal mit kezdeni. De ezek után úgy látom, igen, egy tanítóval szemben jogos némi elvárás. Főleg, ha önismeretről van szó. Számomra a legnagyobb példa és ösztönzés pont a privát élete, a megnyilvánulása, nem csak és kizárólag az elméleti tudása. Hiszen az már nekünk is van bőven. A hitelességét adja meg, ha látom, ő igen alkalmazza, dolgozik magán is, nem csak papol. Nem a tökéletességet várom el, hanem azt, h dolgozzon ő is magán, ne csak a trónon ülve ossza az észt.
        
        Tőlem aztán játszmázhat is, durvulhat is, lehet megértő , gyengéd is, egy igazi tanító tudja, h épp az adott személyt mi mozdítja és mikor előre.
        
        De, amit mindig is hiányoltam: példák a saját életéből. Velem ez meg ez történt (!!!), nem pedig az, h ezt meg ezt olvastam. Szerintem ezt hiányolta Erika is. Nem a „tanokkal” volt baja.
        
        El lehet mondani szerintem magáról ilyen infókat. Olyanokat viszont, amivel ma is dolgozik, itt nem lehet. Szétszednék, hiteltelenné válna. Ezt is látom. De legalább ne szálljon el magától, h mindent tud, tökéletesen. Ne csak addig tartson a tudomány, míg másokról van szó. Ne féljen hibázni sem. Miért is kellene, hiszen ő is csak ember!
        
        Kicsit olyan ez, mintha a fogorvos a rendelés után a zöldségestől is csak a fogakat vizslatva kérné a kg krumplit :).
        
        Talán a legkeményebb pálya az ilyen tanítás. Sem türelmem (tudásról nem is beszélve), sem idegrendszerem, sem energiám nem lenne ennyi mindent kezelni, figyelni, helyretenni miközben árgus egók engem vizslatnának :). Nem is beszélve a felelősségről! Pont elég durva nekem a saját egóm megismerése. Bár bevallom sokkal könnyebb másban meglátni mi nincs a helyén, de ha számtalan hasonló visszajelzés jön, annak akkor csak van némi alapja, illő lenne utána nézni, nem pedig nagyon durván piti eszközökkel hárítani. Ez a legnagyobb hitelesség rombolás, amit el lehet követni, és szerintem ezen azért dolgozni kellene.
        
        Árulás: na ez kitűnő alkalom lehet mindkét félnek, h a helyére tegye. Bizalom kérdés, nagyon is fontos, de ez sem csak rájuk vonatkozik. Mástól is olvastam már ilyen privát dolgok kitálalását, nem beszélve a helyi pletyikről sem. Minden esetre ha már tanító valaki, legyen benne diszkréció. Már csak a többiekre való tekintettel is. Hát hogyan forduljon bátran hozzá valaki, ha azt látja, elég egy kis összezörrenés, amit valljunk be, még durva sem volt, és már ki van róla tálalva minden?
        Illetve a másik félnek is: miből gondolja, h ettől, vagy egyáltalán bármitől is kevesebb lett? Szó sincs róla! Nyissa ki bátran magát, csak még jobban, táguljon a tudata, nem hiába visszatérő dolog ez! Vmint, miből gondolom, h a női oldalam miatt nem lennék hiteles tanító? Egyáltalán miért kell ez a szerep nekem? Ez a védekezés? Nem élem a nőt, miért? Letagadom a nőt, miért? Én magamba nézve (köztudott, nekem is meggyűlik a bajom 🙂 a női oldalammal, ezt láttam meg: védem a kemény ffi énemmel, mert a nő elítéltem, mert az érzelmeket is elítéltem, alantasnak, kicsinek, gyengének /holott nem az, csak más energia/ tartottam! Hoppá! Egy a megoldás, a szívembe ölelni, szeretni a nőt, a gyengeségét, az érzelmeket IS stb.)
        
        Őszinteség: igen, nagyon fontos. Csak nézzünk magunkba: mi volt a valódi okom, mi volt az én játszmám ebben, miért jön ez? Stb. Ne egy takaró legyen, h megmagyarázzam utólag a kakit, meg hárítás, h „dolgozza fel, ha megbántottam!” /kétélű ám ez a penge!/. Az minden, csak nem őszinteség. Vagy miért a „férfias nők erőszakoskodnak” rajtam? (vagy mi volt itt?)
        
        De ezeket totál felesleges írnom is. Mindenkinek megvan minden eszköze, csak az akarat, a valódi nyitottság kell, h tényleg őszintén megnyíljon saját magába tekintve. Na ez a nehéz. Meg a sokkoló, mások szemében „önmarcangoló ” is :).
        
        Fogadjuk már el, van ám egónk, nem vagyunk tökéletesek, meg hibázunk! Mi a francból tanulnánk egyébként?
        
        Engedjük el a sérelmeket, és tényleg inkább azt feltételezzük, h a másik nem bántani akar, hanem csak segítő szándékkal fordul hozzánk. Mert ebből van a sok félreértés: eleve „rosszat” feltételezünk :). Ez pedig bennünk van, nem a „szemétládában!” 😉
        
        Éva ez most személyesen csak neked: sokat változtál az elmúlt két hétben, jól érzem ezt? Olyan, mintha valami belül átalakulna most benned.
      26. Eva Christina
        január 15, 2011 at 1:01 du.
        
        Ami a hozzám intézett kérdésedet illeti Anita,azt mondanám ,hogy
        Ami a hozzám intézett kérdésedet illeti Anita,azt mondanám ,hogy nem az elmúlt 2 hétben,hanem az elmúlt 2 évben változtam sokat.
        Esszenciálisan főleg az utolsó fél évben.
        Az utolsó 2 hétben ha észrevettél valamit,az az lehet,hogy nagyon intenzíven foglalkozom a megvilágosodással,/mint lehetőséggel/,és odáig jutottam,hogy már nem látok semmi másnak értelmét ezen kívül.
        Semmiféle torzsalkodást itt az oldalon,vagy jól megmondom,és egyebek.De még azt sem,hogy bárkinek is bármilyen tanácsot osztogassak:D/
        Ez mind a létezésünknek ahhoz a köréhez tartozik,aminek semmi értelme /magasabb szinten,mert persze van létjogosultsága egy ideig,csak nem szabad ebbe beletapadni/,szóval ezeket a dolgokat sürgősen meg kell haladni,felül kell rajtuk emelkedni,mert engem legalább is csak visszahúznak már,ha belemegyek.
        
        Ami a tanítóságot illet,és mindent amit az egész szituról írtál tökéletesen elfogadom.Már nagyon sokan
        elmondtuk többen ugyanezt szinte szóról szóra,tehát szerintem ebben a dologban tökéletes egyetértés van.
        
        Amit én másképp látok az az hogy szerintem Kati még nem tanító,és azt gondolom ő sem tartja még ennek magát.Tehát azért így kéne kezelni a felé ,mint tanító felé felállított követelményeket.
        A tanító nem attól lesz azzá,hogy esetleg ő azt mondja,gondolja magáról,hanem akkor válik tanítóvá,
        amikor a környezete akként fogadja el.
        A környezet fogja eldönteni,hogy mikor érte valaki el a tanítóságot.Amikor annak fogadják el őt.
        Addig meg lehet ,hogy felesleges nekünk aggodalmaskodnunk ezen.Én ebből a megfontolásból nem mondogatom már neki a magamét,meg azért sem,mert mindenki ,aki olvassa őt el tudja dönteni,és ki tudja alakítani a saját véleményét.
        
        Egy dolgot észrevételeztem,hogy szerintem övön aluli visszavágás volt,méghozzá ami kiváltotta belőle ezt a cselekedetet,főként azzal az indítékkal nem értenék egyet. Nem tartom egy nemes tulajdonságnak:D ,de ez viszont már az én problémám,és nekem van vele dolgom!
        
        Ami az eredeti megjegyzésem volt,azt változatlanul fenntartom,hogy szerintem nem megy sehova sem el
        az oldal /rossz irányba/,mert tökéletesen ellátja a feladatát,mint ahogy látható is.
        Mindig kibuknak ezek a dolgok,ahogy most is.
        Azt meg ,hogy nem mindenki tanul,akárhány tükör is villog felé,hát arra meg azt tudom mondani,amit
        te szoktál: ,,talán majd legközelebb”:)
      27. Buddhanita
        január 15, 2011 at 2:22 du.
        
        Éva, nagy baj van! Nem tudom „lájkolni” ezt a hsz-od, pedig nagy
        Éva, nagy baj van! Nem tudom „lájkolni” ezt a hsz-od, pedig nagyon megtenném!!
      28. u.erika
        január 14, 2011 at 2:53 du.
        
        Katikám!
        ,,Nem kértem hogy titkokat 2011, január 14 – 13:16 – Domoszlai Katalin
        Előzmény: ,,ha valaki egy szép és okos nő, miért nem vállalja azt fel?
        
        bízzon rám, magára vessen ha ezt megtette!”
        
        Régóta tudod már kicsoda is Karmatörlö.
        Ha fent idézet mondatod igaz,akkor miért nem árultad el azonnal?
        Hm?
        Illetve miért épp most érezted megfelelönek az idöt hogy kiadd a ,,titkot”?
        
        Megmondom.
        Mert elfogytak az érveid Karmatörlö szavai ellen,s átmentél árulkodós kislányba. 😉
        Ezt az ovis stílust játszottad velem is a legutóbbi nekem szóló válaszodban.
        
        Még egy kérdésem lenne.
        Persze nagyon szép dolog követni valakit,bízni valakiben akinek a szavát elfogadhatjuk
        feltételek nélkül,vakon követve az utat amit mutat Neked,de sajna ennek a világnak már vége.
        Meg kell tanulnunk egyedül járnunk,és elengedni az eddig életünk minden ismeretlen kalandjain
        eddig támogatást és biztonságot nyújtó kezeket.
        Mit éreznél ha egy szép napon a Sanyi csak úgy egyszerüen eltünne?
        Ha csak Magadra hagyatkozhatnál egyes egyedül?
        Így Magadra maradva bárkihez fordulnál segítségül senki nem értene Téged,s ha úgy tesznek mint
        ha értenének akkor sem tudnának Számodra elfogadható tanácssal ellátni Téged…
        
        Erika Szeretettel!
      29. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 3:17 du.
        
        Erika
        azért nem adok választ a kérdésedre, mert amióta ismerlek egyetlen kérdésemre sem válaszoltál őszintén. Ezért fel is adtam a kérdezgetést. Most itt az ideje, hogy Te is elfogadd ezt.
      30. Claryssza
        január 14, 2011 at 3:47 du.
        
        Erika,
        Nem bárki védelmében, vagy ellen szólnék, csak jelezném, hogy ebben a kérdésben kicsit homályosan látsz, Kati ugyan néhol félreérthetően, vagy kifogásolható stílusban hivatkozik Sanyira (hogy papírt kér Tőle igazolásként ..stb) De!!! Sanyi önismeretet és meditációt tanít, ami pontosan arról szól, hogy Magadat fejleszd, Magad/ Magadban keresd meg a válaszaid és mindezek ponthogy nem függőséget építenek..
        Amiket írsz, inkább úgy általában a „felmagasztalt guruk” mentalitása és dinamizmusa ellen hallatszik inkább, mindez nem húzható rá sem az önismeretre sem a tudatosságra./ pontosan azt tanuljuk, amivel példálódzol.
        SŐT!!!!
      31. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 3:59 du.
        
        Erika
        nem ismeri sem Sanyit, sem a tanításait Claryssa.
        
        Jó, hogy kiragadod hogy papírt kérek a Sanyitól, de akkor tedd már meg azt is, hogy a jelet tedd utána 🙂 ahogy eredetileg is ott volt. Egész másként hangzik. Ha valamit kifogásolható stílusúnak tartasz, akkor az megtisztelő lenne, ha ott jeleznéd, ahol észleled. Így ugyanolyan degradáló stílust veszel fel, mint amin szeretnénk már túllépni. Köszönöm!
      32. Claryssza
        január 14, 2011 at 4:11 du.
        
        Szándékában nem volt semmi degradáló a stílusomban.
        De
        Szándékában nem volt semmi degradáló a stílusomban.
        De köszönöm, hogy jelezted, jobban ráfigyelek.
      33. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 4:14 du.
        
        Nem számít más
        csak a jelen 🙂
      34. Eva Christina
        január 14, 2011 at 4:22 du.
        
        Lehet hogy nekem nehéz a felfogásom,de én még egyszer elolvastam
        Lehet hogy nekem nehéz a felfogásom,de én még egyszer elolvastam Erikát,és ugyanarról beszél ,amiről Te.
        Egy hangot nem szól Sanyi ,vagy a tanítása ellen,hiszen ő is tudtommal a Sirályt alkalmazza.
        Éppen hogy az önállóságot javasolja,amin nem csodálkozom,mert szerintem mindenkinek ez a gondja Katival,hogy van pár kedvenc tanítója akire esküszik,és viszont nincs saját véleménye,mert örökösen és szentírásként ezekre az emberekre hivatkozik.
        Én azt vettem észre hogy e miatt vannak időnként ezek a ,,szócsaták”
        
        Az szerintem nem árt ha valakinek vannak önálló gondolatai bizonyos kérdésekről,és nem csak betanult dolgokkal érvel.
        Engem már nem érdekel /korábban ugyan zavart/,de már tudomásul vettem,hogy Kati ebből nem enged.
        Viszont ez folyamatosan kibukik az oldalon,és itt senkinek sem a Sanyi tanításaival van a baja,ez azért figyelmesen olvasva a hozzászólásokat kitűnik azokból.
        
        Valószínű,azért figyeltem fel az írásodra,mert amikor anno megelégeltem Erika és Buddhanita felfokozott figyelmét az irányomba,és elég erélyesen elküldtem őket,ide -oda,akkor érdekes módon szintén volt aki arra asszociált ,hogy nekem a Sanyi tanítása nem tetszik,holott világosan elmondtam,hogy mi a problémám. A válaszod,ne haragudj ,de most kísértetiesen hasonlít arra a szituációra:)
        
        Talán az önállóság,az önálló gondolkodás,amit hiányolunk Katiból,és Erika is szó szerint ezt írta,de Kati az ilyen ,,elvárásoknak” nem akar megfelelni,ez meg az ő dolga.
        Csak akkor időnként be kell gyűjteni ezeket a hozzászólásokat is.
        Mert ez meg az ő hozzáállásának a ,,hozománya”.
        
        Amit Karmatörlőről írtál,azzal egyetértek,és jó hogy megírtad,mert hozzátartozik az igazsághoz.
        Senkit nem vert át,nem állított konkrétan semmi valótlanságot magáról.Valóban kitért az elől,hogy elárulja a nemét/erre azért voltak kísérletek:D/,így hát mindenki gondolt,amit akart .Végül is tök mindegy szerintem is.
      35. Claryssza
        január 14, 2011 at 4:44 du.
        
        Mivel én nem látom önállótlannak a gondolkodásában(sem)
        Mivel én nem látom önállótlannak a gondolkodásában(sem) Katit, ezért pontosan azt szerettem volna kidomborítani, hogy nagyon is azon úton mozog, amit ajánlgat Neki Erika..(az hogy Kati, esetleg sürűbben hivatkozik tanulmányaira vagy a Sanyira vagy elfogadott tanításokra, inkább az önbizalmára és maximalizmusára jelzés, semmint az önállóság hiányára)
        Nem gondoltam azt sem, hogy Erika Sanyi ellen vagy a tanításai ellen szólna..
        Egyébként is, egyiket sem az én dolgom megvédeni vagy sem:) Nem is erről szólt..
      36. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 4:57 du.
        
        Te azért látod, hogy
        hogyan gondolkozom, mert személyesen ismersz 🙂
        
        Karmatörlő női mivolta is így kapcsolódott a kérdéshez, hogy miket vetítenek bele az emberek olyan személyekbe, akiket csak a netről ismernek.
        Mivel hiányos az ismeret, az emberi elme úgy működik, hogy azonnal kipótolja a hézagokat 🙂 Jómagam is 🙂 De előbb-utóbb aztán kilóg a lóláb.
      37. Claryssza
        január 14, 2011 at 6:11 du.
        
        Hm..
        Folyamatában mindig megmosolyogtat, mikor itt is, 1 önismereti oldalon, érvként vagy hivatkozásként felmerűl ez az „ismersz” gondolatkör. (dehisz ismersz, hogy gondolhatod? Azért látod másképp, mert ismersz…Vagy én ismerem Őt ilyen, meg olyan..stb)
        Magamat sem ismerem! (hisz ezen dolgozom, Ki vagyok én? :)= Önismeret-Önmegvalósítás..stb
        
        -Akkor? Ebben a megvilágításban, hogy is van ez az „ismersz”?
        
        Vannak/lehetnek tapasztalataim, láthatom a másikat ilyennek vagy olyannak is, tudomásom lehet erről vagy arról róla…De ettől ismerem?????
        
        Pontosan így működik ez az életben is, nem kell ehhez a net ismeretlenségének árnyéka..”Mivel hiányos az ismeret, az emberi elme úgy működik, hogy azonnal kipótolja a hézagokat De előbb-utóbb aztán kilóg a lóláb.” 🙂
        És pont ez a kilógó lóláb lehet a legjobb tükör:)))
      38. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 6:25 du.
        
        Claryssa Te aztán
        rászoktatsz a pontosságra, de jól van ez így!
        
        Teljesen igazad van, az helyett hogy Te ismersz, azt kellett volna írnom, hogy az együtt beszélgetve, egymásra figyelve eltöltött idő alatt hallottál tőlem már olyat, ami nem volt Huszti Sanyi vagy bármelyik más tanító copy-ja 🙂
        
        Én nem tartom olyan nagy katasztrófának hogy még nem rukkoltam ki a nagy egyéni művel 🙂
        Sőt egyre inkább hajlok arra, hogy ugyanolyan értékesnek tartom azt a tanítót, aki a hat-hétéveseket írni tanítja szeretettel és türelemmel, mint egy x-edik doktorátusát letevő géniuszt. Mert aki a kezdőkkel foglalkozik, lehet nem lesz sztárolva, viszont ha a dolgát rosszul csinálja, mély, negatív nyomot tud hagyni.
      39. u.erika
        január 14, 2011 at 11:39 du.
        
        Szia Claryssza!
        Nekem a hozzámszólásadból az jön le hogy látom az igyekezeted mennyire szeretnél benne lenni e beszélgetés sürüjében.
        Amiket írtál hozzám az sehogy sem illik a képbe.
        
        Sanyi módszereit tényleg nem ismered!?
        Mert amennyit én megismertem tényleg nagyon jók,és csak ajánlani tudom Neked.(is..)
        
        Katival is nem az a problémám hogy Sanyi módszereit követi.
        Hanem hogy képtelen elengedni öt.
        Engem senki se azzal próbáljon meggyözni hogy Sanyi vagy valaki más is ezt vallja.
        
        Tudod én nem elégszek meg annyival hogy egy nálamnál okosabb azt mondja
        hogy: ez van,fogadd el és kész!;)
        Az sem elégített ki amikor azt mondták hogy:,,ez az ördögtöl van,nem szabad vele foglalkozni”;)
        Magam akarok meggyözödni!
        Nem elégszem meg az eredménnyel,hanem az eredményhez vezetö folyamatot akarom megérteni.
        
        Lehet hogy így sokkal lassabban haladok mint ha egy mestert követnék,de minden apró sikernek,ami egy egy felismerés,vagy pozitív változás az életemben,az egyre magabiztosabbá tesz,mert mindez azt igazolja hogy bízhatom a belsö vezetömben.
        S ez az önismeret lényege.
        Hogy megtanuljunk külsö segítség nélkül is létezni.
        
        Erika Szeretettel!
        
        u.i:Claryssza!Majdnem elfelejtettem.
        Ha esetleg találsz olyan hozzászólást Katitól amiröl úgy véled hogy saját kútföböl ered légyszi hívd fel rá a figyelmem.Talán tényleg van ilyen… 😉
      40. Claryssza
        január 15, 2011 at 7:21 de.
        
        Szia Erika,
        Teljesen rendben van ez így! 🙂
        Béke van!
        Én jeleztem, amit én gondolok, ahogy Te is, amit meg Te.
        -nincs is ebben több.
      41. Domoszlai Katalin
        január 15, 2011 at 8:37 de.
        
        Ildikónak érdemes
        lett volna a három virág helyett szerény személyemet berakni, hogy ki mit lát bele! 🙂
        
        Erika, nem fog érdekelni, hogy mit csinálok és miért, van-e egyéniségem vagy nincs is, ( nem nőtt ki 🙂 nem lesz az „baj” számodra, hogy el tudom-e engedni a Huszti Sanyit, vagy nem, ha elengedted azt a személyt, akit most gyászolsz.
        
        Az hogy egyedül járom-e az utam, vagy segítséggel, szintén nem fog érdekelni, ha elfogadtad, hogy ő elment.
        Claryssa akár ezer linket is berakhat, akkor is csak a saját belső problémádat fogod látni amit rám vetítesz. A diszharmónia benned van, csak te tudod feloldani.
        
        Múltkor már nagy sikerekről számoltál be, az egyedüllét terén amit az új egzisztencia megvalósítása jelentett számodra. Most próbáld meg feldolgozni, amit az egyedüllét mint érzelmi állapot jelent, a gyászt magát.
        
        Ha te nem is, de talán van valaki aki erre befogadó, elmondanám, már két élet óta csinálom a teljesen egyedül történő boldogulást, visszautasítva mindent és mindenkit, a segítséget is, mert beleszólást jelent az önállóságomba, ezt már nagyon jól megtanultam! 🙂 Ezért most tanulom kell a nehézségek és életterületek megosztását. Képesnek lenni átengedni az irányítást. Nem akárkinek és nem akármikor, hanem akkor amikor helyénvaló. Aki ezt nem tudja megtanulni, képtelen együtt dolgozni mással, és minőségi párkapcsolatot sem képes létrehozni.
      42. u.erika
        január 15, 2011 at 9:35 de.
        
        Szia Kati!
        A hozzászólásaimból ollózgattad össze a fenti diagnózist.
        Amiket leírsz az csak általánosítás,nem rám vonatkozik.
        
        Nagyon dícséretes hogy képezed Magad,de az elmélet és a gyakorlat között
        van némi különbség.
        Nem mindenkire lehet a betanult sémákat ráhúzni!
        Ne aggyal,hanem érzésekkel próbáld az embereket megérteni.
      43. Eva Christina
        január 15, 2011 at 10:32 de.
        
        Kati,a figyelmet Te vívtad ki magadnak:D
        Szerintem nagyon haszno
        Kati,a figyelmet Te vívtad ki magadnak:D
        Szerintem nagyon hasznosak az ilyen szituációk.Sok mindenért,de azért is,mert eljön az a pont,amikor a
        legmakacsabb ember is egyszerre csak őszinte lesz.
        Az utolsó válaszodban Karmatörlőnek,megtapasztaltam valami igazi,őszinteséget belőled.
        Nekem ez megérte ,hogy végig kövessem itt az eseményeket.
        Így egy kicsit többet tudtam befogadni belőled a szívembe.
      44. Domoszlai Katalin
        január 15, 2011 at 10:35 de.
        
        Csinálhatnám azt is
        hogy egy vetített, idealizált képet adok közre, valami avatar mögé bújva. De tanulni járok erre ez oldalra, nem színházasdit játszani 🙂
      45. Eva Christina
        január 15, 2011 at 10:44 de.
        
        Szerintem mindannyian ezért járunk ide:)
        A szándék mindenkiben
        Szerintem mindannyian ezért járunk ide:)
        A szándék mindenkiben megvan,csak a lecke felismerése és befogadása nem mindig.
        De hát pont ezért vagyunk itt. Nem ? Amíg ezt meg nem tanuljuk?
        Mi másért?
      46. Karmatörlő
        január 15, 2011 at 3:36 de.
        
        Helló, Kati!
        Köszönöm, hogy nyíltan vállalod, hogy nem tudod tartani a szádat. Nem mindig gondoltad így, mert a legelső levélben, amit kérésedre írtam neked, kértem a diszkréciódat és biztosítottál róla.
        
        Nagyon köszönöm a leckét, amit adtál. Tényleg naivitás volt tőlem azt feltételezni rólad, hogy ismered a levéltitok intézményét?
        
        Nagyon örülök, hogy ezt most nyíltan vállalod, hiszen úgy érzed tudsz segíteni másoknak a személyes vagy a lelki problémájuk megoldásában, és jó, ha előre tudják, hogy ilyen hozzáállásra számítsanak az információkezelésben.
        
        De hát nem én vagyok az egyetlen, akivel privát ügyekkel érveltél ezen az oldalon. Mi közöm van nekem ehhez a szituációhoz? Miért pont most? Merthogy aktuálisan közöm van hozzá, azt biztos? Mire jó ez nekem?
        
        Hát igen, leckém van még, vaskos. Egyedül nem tudom megoldani, kellenek a társak, eddig is együtt kellett csinálnunk, és eddig mindig akadt valaki, aki visszaélt a bizalommal és a fejünkre hozta a bajt. Hát azért akaszkodtunk össze, Kati, hogy megtanítsd nekem alaposan, hogy szép dolog a bizalom, de nem vakon, egy régi emlék is kevés, sőt, ha valaki mondja, hogy megbízhatok benne, még az sem biztos, hogy úgy is van, vagy ha, most úgy is van, nincs garancia, hogy később is úgy lesz. Jókor jött.
        
        Kösz, Kati! Hát, szerintem elég szar szerep hárult rád, de úgy tűnik nagyon élvezed.
        
        🙂
      47. Claryssza
        január 14, 2011 at 3:27 du.
        
        Hol mondott Karmatörlő olyat, ami más
        jelentéstartalommal bírna, ha mellé/bele szővi, hogy mindezt egy „szép és okos Nő” személyével közvetíti??:) Vagy hol mondott olyat, hogy ő ezt pl. férfiként másképp éli meg?
        Miért, kinek fontos ez?
        A tapasztalatairól, gondolatairól beszélt, nemtől, kortól függetlenűl.
        Miért kell így szinte adú ászként, fegyvertényként bedobni mindezt a köztudatba?
        Ha ez probléma lett volna bárkinek is, a lehetőség adott volt, miért nem kérdezett rá?
        Hogy olvasása alapján mindenki mást gondolt, más illúziója volt esetleg, ez kinek az elvárása?
        Objektíve figyelemre méltónak, nagyon tudatosnak találom/látom Karmatörlő hozzászóllásait, és
        Miki egér is mosolyoghatna a képe helyén, ez nem változna, amíg nem kezdene el pl.abszolút hülyeségeket írogatni.
        Szerintem minden a maga helyén van így is, hisz nem is itt kell nőnek lennie, sőt ne itt legyen nő.(senki se)
        A többi meg/más nem is tartozik rám/ránk.
      48. Domoszlai Katalin
        január 14, 2011 at 3:39 du.
        
        Neki fontos Claryssa
        Az a helyzet, az első perctől fogva nem értettem milyen játszma ez.
        Ha akarja, majd megindokolja.
      49. Karmatörlő
        január 15, 2011 at 3:09 de.
        
        Szia Kati!
        Hát, Kati, most nehéz helyzetbe hoztál. Most mit mondjak? Hogy semmit nem értesz az egészből? Mondjam azt, hogy fel sem fogod mi az álarc és mi a szerep? Annál hitelesebb képet rólam semmi nem ad, mint Karmatörlő. Ugyanis ezt csinálom, ez a tudatosodásom útja, ezzel derítem ki részleteiben, hogy ki vagyok valójában. Te azt hiszed az vagyok, amilyen identitást a szüleim rámaggattak? Azt hiszed az vagyok, ahogyan élek? Azt hiszed a hastánctól nő leszel vagy a konditermezéstől férfi leszek? 1998-ban kezdtem a hastáncot, már rég megvolt az a divat is. Azt hiszed ez elárul rólam valamit? Azt hiszed az vagyok, amilyen identitásokban eddig éltem? Azt hiszed az vagyok, amit szeretek vagy amit nem szeretek? Azt hiszed bármit elárul rólam, hogy nő vagyok vagy férfi? Ezerszer voltam már mindkettő.
        
        Tudod, Kati, van, amikor nem a felszín fontos, nem az a lényeg, hogy szép és okos nő vagyok, vagy kiváló szakember, feleség vagy anya, kötél- vagy hastáncos, okleveles daruszámláló. Ebben a folyamatban aztán végképp nem ez a fontos, ezek az egó által kedvelt markáns zavaró tényezők, szerepek, amivel az emberek hajlamosak azonosítani magukat. Na, erről ennyit.
        
        Ami a konkrét helyzetet illeti, Kati, leveleztünk, emellett picassosan kezeled az infokat. Pontosítok egy picit.
        ” Ne áruld el hogy nő vagyok nem fogják elfogadni amit mondok”, ezt Te írtad és Te találtad ki, soha nem írtam le neked ezt. Így ettől a mondatomtól biztosan nem akadhattál ki. Hogy valamit így fordítottál le magadban, az lehet.
        
        Igen, alapítottam vallást férjemmel, de az legalább hétezer évvel ezelőtt volt, erről nem volt szó közöttünk. Most is alapítottunk, de nem vallást, hanem egyházat, de nem a férjemmel, hanem a barátaimmal. A férjem kimaradt belőle, amikor megcsináltuk, akkor csatlakozott.
        
        Igen, oly nagy a spiri egóm, hogy nem élek vissza a képességeimmel és nem káderezek le senkit kéretlenül, ezért annak sem néztem utána, hogy Te milyen ember vagy. Még a Te kedvedért, vagy egy ilyen szituáció elkerülése érdekében sem szegem meg a szabályokat, mert utánanézni akárkinek a feketemágiázás körébe tartozik. És természetesen megtanultam Oshotól, hogy semmit el nem hinni, mindennek utánanézni. Szerencsés vagyok, hiteles forrásokból ellenőrizhetem a nagy-nagy tudásköröket, örök hála érte.
        
        Igen, már rendelkezem sámánikus képességekkel. Egészen furcsa volt szert tenni rá, mindenesetre csodálatos. Lehet, hogy furcsa számodra, ezek arra valók, hogy a természet erőivel összhangban használjuk jóra.
        
        Emellett nem elhagyagolható a tény, hogy a privát levelezésünkből szemezgetsz. Hát, ez nem szép dolog. Most nagyon örülök, hogy ennyire sajátodnak érzed az utad, mert úgy tűnik, hogy az utastársaidnak a bizalom leckéjét osztogatod. Mindenki megtanulhatja, hogy vigyázzon azzal, hogy kiben bízik meg, hogy a bizalom fontos, de nem lehet mindenkiben megbízni. Nem túl kedves szerep, de hát bevállaltad, igazán profin csinálod, gratulálok.
        
        🙂
      50. Eva Christina
        január 15, 2011 at 10:17 de.
        
        Nem tudom,mi ebben a profizmus,Karmatörlő?
        Szerintem ez egy szup
        Nem tudom,mi ebben a profizmus,Karmatörlő?
        Szerintem ez egy szuper amatőr húzás volt,mert az ösztönök erősebbek voltak,és kioltották az önkontrollt.
        Van ez így néha,és remélem,hogy ez egyszer majd Katinak is egy nagy tanulság lesz.
        Az egész felduzzadó ,,ügynek ” az lenne a tanulsága,hogy ha a cselekedeteink az általunk hirdetett elveinktől ennyire elszakadnak,az igenis hogy előbb utóbb feltűnik majd a környezetünknek.
        Persze lehet hárítani a végtelenségig,csak hát az ember ilyenkor egyre inkább maga ellen dolgozik:)
        Ennyi tükörben már azért lehetne látni valamit.Főleg amikor mindegyik ugyanazt mutatja:)
      51. Domoszlai Katalin
        január 15, 2011 at 10:33 de.
        
        Teljesen
        tudatos volt a részemről 🙂 Aki nem tudja elfogadni, megkeresheti az okát a saját belső világában!
        
        Éva, Neked az egésszel addig nem volt problémát, amíg az Erikát nem kezdted el megvédegetni!
        Nincs rá szüksége, nagykislány már!
        
        Érdemes végig nézni az egész eszmecserét, hogy pártatlanul álltál a dologhoz addig, amíg Erika be nem lépett a képbe 🙂
      52. Eva Christina
        január 15, 2011 at 10:38 de.
        
        Tudom Kati,ez igaz.Valóban az a hozzászólásom,Erika védelmében
        Tudom Kati,ez igaz.Valóban az a hozzászólásom,Erika védelmében volt,ezért zsigerből jött,nem tudatosan.
        Ahol én magam miatt folytam bele,az az amit most itt leírtam.
        Ezt nem Erika védelmében írtam,láthatod:)
        Ezt én egy övön aluli visszavágásként tapasztaltam,/bár nem írtam le szó szerint/,és innentől van vele dolgom.
        Ehhez Erikának már semmi köze:D
      53. Domoszlai Katalin
        január 15, 2011 at 7:11 de.
        
        Itt válaszolok Karmatörlő
        Mert itt csúszott félre a kommunikáció. Nem élvezem, hogy bele kell mennem ezekbe a helyzetekbe, de megteszem. Amikor mindenki, aki erre befogadó, megtalálja a tanítást benne, akkor van lehetőség elmozdulni a harmónia irányába. Bennem már a helyén van.
        
        Tisztázni szeretnék egy dolgot a szabad akarat meg a karmateremtés körül. Amikor szóltam egy közös ismerősünknek, hogy szeretnék emailban kérdezni tőled dolgokat és rajta keresztül megkértelek, írj nekem, teljesen megfelelt volna, ha maradsz Karmatörlő. De úgy bíztál rám egy titkot, hogy nem kérdeztél meg előtte vállalom-e, akarom-e, ezt és ez köteléket teremtett köztünk. Más az értékrendünk, az enyém is messze van a tökéletestől, de nekem az őszinteség és a tisztánlátás fontosabb, ha muszáj választanom, mint az óvodás szintű bújócskázás és összeesküvősdi 🙂 A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy már valaki kb. egy évvel ezelőtt már leírta az oldalon, hogy Te nő vagy és nem férfi. De ezt egy olyan blogban tette, ami vmi miatt nem volt túlságosan olvasott 🙂
        
        Karma teremtés.
        Nagyon szélsőséges példát hozva, ez olyan, mintha valaki ügynök a CIA-nál és levélben kifecseg dolgokat a barátjának, a barátot elkapják az oroszok, kiszedik belőle, majd megszökik hazamegy és otthon pedig államtitkok elárulása miatt kivégzik 🙂 Teremtett-e karmát magának az ügynök, amikor megírta a levelet?
        
        Ha erről az oldalról is megnézed a kérdést, akkor tiszta lesz teljesen ez közöttünk. Azért bukott ez ki, mert újra presszionálni próbáltál, milyen úton járjak, mit tanuljak stb. Az én utam szerint a tévutak ugyanúgy hozzátartoznak az életünkhöz, azok is az enyémek, a szabad akarat a legfontosabb kritérium. Ezért nagyon fontos, hogy az ember csak letegye a véleményét a másik emberé mellé, tanácsot adjon, elvárások nélkül.
        Dolgom van a hagyományos pszichológiával, mert szükségem van a kutatási eredményeikre. Hogy mi fog belőle kisülni ez még sem rád, sem másra nem tartozik 🙂 Lehet hogy semmi és csak Daniel Steel helyett olvasom mert jobban érdekel 🙂 De a teflon palacsintasütőt is annak köszönhetjük hogy műanyagot fejlesztettek ki az űrrakéták számára, ott nem jött be, jó lett másra. Nem beszélve a Viagráról, amit szívbetegségeknél teszteltek és egy egész más testrész reagált 😀
        
        Te sem lettél sem buddhista, sem egyéb, azért mert tanulmányoztad. Ledegradálhatod a másikat, nőnie kell, és csak Te pontosan Te az aki tudja, mit nőjön ki 🙂 milyen módszert használjon a tisztánlátás növelésére, de nem kell csodálkozni, ha a hatás-ellenhatás törvénye szerint pontosan ugyanazt a minőséget kapod vissza. Én kipróbáltam az összes gyakorlatot, amit ajánlottál és használhatatlanok voltak számomra. Még pedig azért, mert kinesztetikus típus vagyok. Ezzel szemben a Sanyinak a CD-it Belső Látás 1-2 sikerült több problémám megoldásakor használni, másnak, akinek ajánlottam, szintén áttörést sikerült elérnie 20 éves blokkal szemben. Nem azt állítottam hogy a módszered rossz, hanem azt állítom és fenntartom, hogy van más módszer ami az emberek egy részénél sokkal jobban működik!
        
        Bár Karmatörlő jobban tudja 🙂
        De elmondanám a véleményem a buddhizmusról. A passzív út, itt nyugaton, nagyon kevés ember számára követhető, számomra sem 🙂
        
        Az én utam szerint, a mostani fejlődési szintünk a torokcsakrás szint, ahol az igazságot kell megtapasztalni, mint minőséget, a spirituális önmegvalósítást. A következő fejlődési fok a 3. szem szintje, ahol már nincsenek játszmák, összeesküvések és titkok, tisztánlátás van. Itt az emberek újra összekapcsolódásán van a hangsúly egy jóval magasabb szinten.
        
        A fejlődés során minden csakránál alakulhatott ki blokk, akár gyökércsakrás szinten is, ami élet-halál harcot jelentett előző életben. Amikor feszegetjük a határt a tisztánlátás, mint életforma irányába, a szellemi vezetésünk nagyon komoly feladat elé állít bennünket, hogy úgy lépjünk át, hogy ezeket a dolgokat feldolgoztuk.
        
        Minden vita a belső harc kivetítése a külvilágba, mint a két félnek aki bevonódik, dolga van vele, akár bevállalja, akár nem. A belső diszharmóniát kell feloldani és utána a külvilág igazodni fog a belső világunkhoz.
        
        Ahogy bent, úgy kint.
      54. Ademon
        január 12, 2011 at 10:57 de.
        
        „…a tudás először a szívben landol és utána kerül át az
        „…a tudás először a szívben landol és utána kerül át az agyba”
        
        Hát a szíved is valójában az agyadban van ha jobban belemegyünk. Az érzelmek is ott tudatosulnak. Ha valami van azt először felfogod, majd aztán reagálsz rá érzelemmel. Bár talán ide is meg oda is megy egyszerre.
      55. Eva Christina
        január 12, 2011 at 11:02 de.
        
        Erre szokták mondani,hogy az ember a szívével gondolkodik,nem a
        Erre szokták mondani,hogy az ember a szívével gondolkodik,nem a ,,fejével”.D
      56. Karmatörlő
        január 12, 2011 at 11:49 de.
        
        Ademon,
        minimum három agyunk van, a fejben lévő csak az egyik, ne akard beleolvasztani a szívben lévő agyunkat. Nem érdemes összekutyulni, mindennek megvan a maga szerepe. Teszteld a szíveddel, elég húzós lehet a konzekvens használata. Bátorság. Persze, kiderül, hogy a világ nem úgy jólfésült, ahogy most tálalják.
        
        🙂
      57. Ademon
        január 13, 2011 at 4:56 du.
        
        Ezt ismerem, de én általában a elmémbe dobom bele. A szívembe is
        Ezt ismerem, de én általában a elmémbe dobom bele. A szívembe is beledobhatom (néha meg is teszem) ott is ugyanaz jön ki csak ott érzem az eredményt, elmémben meg vizuálisan „látom”. Az elmémben (bár én jobban szeretem ha értelemnek nevezhetem, vagy „tudatnak”).
        
        Viszont Katinak is igaza van valamilyen szinten. Ha valaki nem „tiszta szívű”, esetleg nem elég tapasztalt a szíve, akkor ott az eredmény is torz lehet.
      58. Eva Christina
        január 12, 2011 at 10:50 de.
        
        Látom,hogy nem látod:DDD, a szándékom ademon,ami pont az
        Látom,hogy nem látod:DDD, a szándékom ademon,ami pont az ellenkezője a feltételezésednek,és éppen eleget hangot is adtam már neki:)))
      59. ramanovics
        január 12, 2011 at 10:37 de.
        
        Jó ötlet! Pont azon gondolkodtam, hogy micsoda kivételes
        Jó ötlet! Pont azon gondolkodtam, hogy micsoda kivételes lehetőség, ritkán adatik meg hogy olyan szép, részletes ajánlót adjon magáról a leendő vacsora, mint itt az írás első felében olvashatjuk!
        Be szép is lenne a világ, ha minden sültcsirke mellé még egy rövid bemutatkozást is kapnánk: „Üdvözlöm, Kot Kodács vagyok, garantálom Önnek hogy az elmúlt pár évben csak háztáji zöldségeken nevelkedtem. Fogyasszon egészséggel!” 🙂
      60. Eva Christina
        január 12, 2011 at 10:58 de.
        
        :DDD Te legalább érted,nem úgy mint másik ,,felfokozott
        :DDD
        Te legalább érted,nem úgy mint másik ,,felfokozott gondolkodású” társunk/Ádám/ :DDD
csaesz
január 12, 2011 at 11:10 de.

Kínaiak szerint
Az ókor Kínában a megnyilvánult világot különböző információjú energiákra(qi-nek, vagy csi-nek hívták őket) bontották, amelyek mindent felépítenek a világban (minket is). Úgy gondolták, hogy a meleg qi (csi) adja az életnek a kitartó, állandó aktivitást, szétterjeszkedést. Ételeknél is a táplálék qi-tartalma volt a döntő, és az ízek harmóniája (melyből az energiák harmóniájára következtettek). Szerintük a vegetáriánus étrend, a nyers zöldségek evése és a böjt a nedves és hideg qi túlsúlyát okozza szervezetünkben előbb-utóbb, és számukra ez pont az egészségtelen táplálkozást jelentette. A melegítés viszont az ételek minőségén javít. Szerintük az örök fiatalosság titka az volt, hogy szervezetünkben a meleg qi-t (mely korunk előreheladtával csökken bennünk) a megfelelő szinten tartsuk. Meleg qi pedig a meleg ételekben-italokban van. Ezért a tudomány akkori divatirányzatának megfelelően, mindent főztek, mindent melegítettek amit csak lehetett, az akkori emberek így akartak minél tovább fiatalok, egészségesek maradni.
Szerintem meg minden ember az energiák egyéni keverékéből van összerakva, mely változhat is az idők folyamán. Összesen a kínaiak 6 különböző energiát, 6 qit tartottak számon: a szél, a meleg, a forróság, a nedvesség, a szárazság és a hideg qit. Mindenki ezek keverékéből áll, különböző arányokban. Ha valakiben túlsúlyban van a meleg qi, az pl. a szervek túlműködéséhez vezethet, szóval az is okozhat betegségeket: ő egyen inkább hideg, nyers ételeket. Aki viszont inkább hideg qi dominanciájú, az jól teszi, ha melegíti az ételeit.
Kár a az éppen aktuális divatirányzatot követni, mert lehet, hogy az valakinek pont megfelelő, míg a másik embernek esetleg nem az. Szerintem önmagunkra hallgatva el tudjuk dönteni, mi az, ami jól esik nekünk. Nekem jól esik a meleg étel-ital, főleg így télen, amikor a természettől sem kapom ezt az energiát.
1. Eva Christina
  január 12, 2011 at 11:36 de.
  
  Én sokszor hideg salátákat eszem köretként,és így ,,télvíz”
  Én sokszor hideg salátákat eszem köretként,és így ,,télvíz” idején bizony meglangyosítom,persze csak
  leheletnyit,hogy ne károsodjon a ,,tápértéke”.
  Egyébként fűszerekkel is lehet melegíteni,érdemes az áyurvédát is tanulmányozni,a kínai mellett.
  
  Ez a rendszer is beszél arról ,amit felvetettél,a különböző típusú,vatta ,pitta, kapha típusú embereknek,
  különböző képen szükséges táplálkozniuk.
  A túlfőzésnek,sütésnek én sem vagyok híve,hiszen akkor valóban semmi tápértéke sem marad az ételnek.
  Érdekes,hogy a főtt fehérjétől pl.a macskák fele annyi ideig élnek,mint ha nyersen eszik.Teljesen kinyírja a veséjüket.Persze nekik más a bélrendszerük is,de kétségtelen,hogy a főtt fehérje,nekünk sem tesz egyértelműen jót.Az eszkimók nem véletlenül eszik nyersen a húst:DDD,bár ezt nem javasolnám igazán.
  Habár a tatár bifszteket simán megesszük:D /már aki:)/
  1. csaesz
    január 12, 2011 at 6:44 du.
    
    én imádom! 🙂
    én imádom! 🙂
2. Domoszlai Katalin
  január 12, 2011 at 11:44 de.
  
  A legjobb módszer
  a kineziológiai izomteszt arra, hogy a táplálék a számunkra megfelelő-e vagy nem. A lányom ekcémájára derítettünk így fényt és nagyon gyorsan helyrejött, ph9-es víz volt a megoldás 🙂
  
  Forrás http://naturastart.shp.hu/hpc/web.php?a=naturastart&o=1163847253
  
  Az izomtesztelés
  Az izomtesztelés alapja az agy és az izmok közötti kölcsönhatás, kapcsolat. Az izomtesztelés során tapasztalt izomerő változás megbízható tájékoztatást ad a tesztelő (kineziológus) által feltett kérdésre. Izmaink lekapcsolnak – elgyengülnek – bármely kellemetlen érzés, emlék hatására. Mély szinten valamennyi tapasztalat benne van a test és agy memóriájában, és rendezésre vár. A kineziológiai izomteszt segítségével lehetőségünk van lehívni ezeket az információkat, felderíteni és kijavítani a működési zavarokat. A tesztelés során a kineziológus gyengéd nyomást gyakorol a tesztelt személy kinyújtott alkarjára. A kar vagy „erős tartás”, vagy „elgyengülés” választ ad a feltett kérdésekre, az érzelmi vagy fizikai stressz tesztelésre. Izomteszteléssel direkt kérdéseket intézhetünk a kliens „belső tudásához”, és egyenes igen/nem válaszokat kapunk.
  1. ramanovics
    január 12, 2011 at 11:51 de.
    
    Köszönöm, régóta érzem hogy kellene keresnem egy jó
    Köszönöm, régóta érzem hogy kellene keresnem egy jó kineziológust. Miről ismerkszik meg a jó szakember, van esetleg ebben tapasztalatod?
    1. Domoszlai Katalin
      január 12, 2011 at 12:00 du.
      
      Nem voltam még kineziológusnál
      de magát a módszert ismerem. Most találtam itt az oldalon, hogy Palacskó András is foglalkozik kineziológiával, a szakember kereső funkcióban van elérhetősége.
      
      Hermess vagy a többiek, Éva is, talán tud ajánlani valakit akit jól ismernek.
  2. Eva Christina
    január 12, 2011 at 12:09 du.
    
    ,,ph9-es víz volt a megoldás 🙂 ”
    Na az egyébként sem árt,mert
    ,,ph9-es víz volt a megoldás 🙂 ”
    
    Na az egyébként sem árt,mert úgy el vagyunk savasodva,és lúgosítani legegyszerűbben így lehet
    persze időnként nem árt ellenőrizni a vér PH-ját,hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára sem:)
    1. Domoszlai Katalin
      január 12, 2011 at 12:40 du.
      
      Van amikor abbahagyom
      és a szervezetem egy idő után szinte követeli a vissza lúgosítást. Viszont ha valaki jóval egészségesebben él mint én, sok lúgosító élelmiszert eszik és például nem iszik literszám kávét, akkor nem feltétlen kell állandóan ph9-est innia.
      1. Eva Christina
        január 12, 2011 at 1:12 du.
        
        Általában írtam,nem neked személy szerint. A vér PH-ját mindig
        Általában írtam,nem neked személy szerint.
        
        A vér PH-ját mindig figyelni kell,mert ahogy a túlsavasodásban,úgy a túl lúgosodásban is meg lehet halni.
        Ez csak egy általános figyelmeztetés,és a vér PH-ja a mérvadó. 7.2- körül az ideális .A 6 az már gáz,az 5,
        ott már végrendelet.Bár rengeteg embernek vannak ilyen PH értékei.
        Lúgosítani valóban 9 körüli Ph-s dolgokkal érdemes,de a vér ph-ja nem mehet 7-egész akárhány fölé sem,mert az is problémákat okoz,ahogy a 7 alatti állapotok is.
        Úgyhogy a savasodást, lúgosítást is /mint mindent/ ellenőrizni érdemes.
        Én is iszom a kávét,zabálom az édességet,húst is eszem,a gabonafélék is savasítanak,meg még mi minden…úgyhogy:DDD
csaesz
január 12, 2011 at 11:10 de.

Kínaiak szerint
Az ókor Kínában a megnyilvánult világot különböző információjú energiákra(qi-nek, vagy csi-nek hívták őket) bontották, amelyek mindent felépítenek a világban (minket is). Úgy gondolták, hogy a meleg qi (csi) adja az életnek a kitartó, állandó aktivitást, szétterjeszkedést. Ételeknél is a táplálék qi-tartalma volt a döntő, és az ízek harmóniája (melyből az energiák harmóniájára következtettek). Szerintük a vegetáriánus étrend, a nyers zöldségek evése és a böjt a nedves és hideg qi túlsúlyát okozza szervezetünkben előbb-utóbb, és számukra ez pont az egészségtelen táplálkozást jelentette. A melegítés viszont az ételek minőségén javít. Szerintük az örök fiatalosság titka az volt, hogy szervezetünkben a meleg qi-t (mely korunk előreheladtával csökken bennünk) a megfelelő szinten tartsuk. Meleg qi pedig a meleg ételekben-italokban van. Ezért a tudomány akkori divatirányzatának megfelelően, mindent főztek, mindent melegítettek amit csak lehetett, az akkori emberek így akartak minél tovább fiatalok, egészségesek maradni.
Szerintem meg minden ember az energiák egyéni keverékéből van összerakva, mely változhat is az idők folyamán. Összesen a kínaiak 6 különböző energiát, 6 qit tartottak számon: a szél, a meleg, a forróság, a nedvesség, a szárazság és a hideg qit. Mindenki ezek keverékéből áll, különböző arányokban. Ha valakiben túlsúlyban van a meleg qi, az pl. a szervek túlműködéséhez vezethet, szóval az is okozhat betegségeket: ő egyen inkább hideg, nyers ételeket. Aki viszont inkább hideg qi dominanciájú, az jól teszi, ha melegíti az ételeit.
Kár a az éppen aktuális divatirányzatot követni, mert lehet, hogy az valakinek pont megfelelő, míg a másik embernek esetleg nem az. Szerintem önmagunkra hallgatva el tudjuk dönteni, mi az, ami jól esik nekünk. Nekem jól esik a meleg étel-ital, főleg így télen, amikor a természettől sem kapom ezt az energiát.
1. Eva Christina
  január 12, 2011 at 11:36 de.
  
  Én sokszor hideg salátákat eszem köretként,és így ,,télvíz”
  Én sokszor hideg salátákat eszem köretként,és így ,,télvíz” idején bizony meglangyosítom,persze csak
  leheletnyit,hogy ne károsodjon a ,,tápértéke”.
  Egyébként fűszerekkel is lehet melegíteni,érdemes az áyurvédát is tanulmányozni,a kínai mellett.
  
  Ez a rendszer is beszél arról ,amit felvetettél,a különböző típusú,vatta ,pitta, kapha típusú embereknek,
  különböző képen szükséges táplálkozniuk.
  A túlfőzésnek,sütésnek én sem vagyok híve,hiszen akkor valóban semmi tápértéke sem marad az ételnek.
  Érdekes,hogy a főtt fehérjétől pl.a macskák fele annyi ideig élnek,mint ha nyersen eszik.Teljesen kinyírja a veséjüket.Persze nekik más a bélrendszerük is,de kétségtelen,hogy a főtt fehérje,nekünk sem tesz egyértelműen jót.Az eszkimók nem véletlenül eszik nyersen a húst:DDD,bár ezt nem javasolnám igazán.
  Habár a tatár bifszteket simán megesszük:D /már aki:)/
  1. csaesz
    január 12, 2011 at 6:44 du.
    
    én imádom! 🙂
    én imádom! 🙂
2. Domoszlai Katalin
  január 12, 2011 at 11:44 de.
  
  A legjobb módszer
  a kineziológiai izomteszt arra, hogy a táplálék a számunkra megfelelő-e vagy nem. A lányom ekcémájára derítettünk így fényt és nagyon gyorsan helyrejött, ph9-es víz volt a megoldás 🙂
  
  Forrás http://naturastart.shp.hu/hpc/web.php?a=naturastart&o=1163847253
  
  Az izomtesztelés
  Az izomtesztelés alapja az agy és az izmok közötti kölcsönhatás, kapcsolat. Az izomtesztelés során tapasztalt izomerő változás megbízható tájékoztatást ad a tesztelő (kineziológus) által feltett kérdésre. Izmaink lekapcsolnak – elgyengülnek – bármely kellemetlen érzés, emlék hatására. Mély szinten valamennyi tapasztalat benne van a test és agy memóriájában, és rendezésre vár. A kineziológiai izomteszt segítségével lehetőségünk van lehívni ezeket az információkat, felderíteni és kijavítani a működési zavarokat. A tesztelés során a kineziológus gyengéd nyomást gyakorol a tesztelt személy kinyújtott alkarjára. A kar vagy „erős tartás”, vagy „elgyengülés” választ ad a feltett kérdésekre, az érzelmi vagy fizikai stressz tesztelésre. Izomteszteléssel direkt kérdéseket intézhetünk a kliens „belső tudásához”, és egyenes igen/nem válaszokat kapunk.
  1. ramanovics
    január 12, 2011 at 11:51 de.
    
    Köszönöm, régóta érzem hogy kellene keresnem egy jó
    Köszönöm, régóta érzem hogy kellene keresnem egy jó kineziológust. Miről ismerkszik meg a jó szakember, van esetleg ebben tapasztalatod?
    1. Domoszlai Katalin
      január 12, 2011 at 12:00 du.
      
      Nem voltam még kineziológusnál
      de magát a módszert ismerem. Most találtam itt az oldalon, hogy Palacskó András is foglalkozik kineziológiával, a szakember kereső funkcióban van elérhetősége.
      
      Hermess vagy a többiek, Éva is, talán tud ajánlani valakit akit jól ismernek.
  2. Eva Christina
    január 12, 2011 at 12:09 du.
    
    ,,ph9-es víz volt a megoldás 🙂 ”
    Na az egyébként sem árt,mert
    ,,ph9-es víz volt a megoldás 🙂 ”
    
    Na az egyébként sem árt,mert úgy el vagyunk savasodva,és lúgosítani legegyszerűbben így lehet
    persze időnként nem árt ellenőrizni a vér PH-ját,hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára sem:)
    1. Domoszlai Katalin
      január 12, 2011 at 12:40 du.
      
      Van amikor abbahagyom
      és a szervezetem egy idő után szinte követeli a vissza lúgosítást. Viszont ha valaki jóval egészségesebben él mint én, sok lúgosító élelmiszert eszik és például nem iszik literszám kávét, akkor nem feltétlen kell állandóan ph9-est innia.
      1. Eva Christina
        január 12, 2011 at 1:12 du.
        
        Általában írtam,nem neked személy szerint. A vér PH-ját mindig
        Általában írtam,nem neked személy szerint.
        
        A vér PH-ját mindig figyelni kell,mert ahogy a túlsavasodásban,úgy a túl lúgosodásban is meg lehet halni.
        Ez csak egy általános figyelmeztetés,és a vér PH-ja a mérvadó. 7.2- körül az ideális .A 6 az már gáz,az 5,
        ott már végrendelet.Bár rengeteg embernek vannak ilyen PH értékei.
        Lúgosítani valóban 9 körüli Ph-s dolgokkal érdemes,de a vér ph-ja nem mehet 7-egész akárhány fölé sem,mert az is problémákat okoz,ahogy a 7 alatti állapotok is.
        Úgyhogy a savasodást, lúgosítást is /mint mindent/ ellenőrizni érdemes.
        Én is iszom a kávét,zabálom az édességet,húst is eszem,a gabonafélék is savasítanak,meg még mi minden…úgyhogy:DDD
MEDVE
január 12, 2011 at 1:01 du.

Mindenkinek ajánlom, tegyen próbát!
Kedves Violetta!

Hasonló folyamatok játszódtak le bennem is amikor elhagytam a húsevést, ugyan azokat a tapasztalatokat éltem át, melyeket magad is kifejtettél írásodban. Én ennél több bizonyítékot akartam a pozitív változásokra vonatkozóan, nem hittem el, hogy csupán a húsételek elhagyásával megannyi emésztési problémám megoldódott gyógyszerek nélkül. Ellenpróbaként újra visszaszoktam fél év után a husira, mondanom sem kell, hogy néhány hét elteltével visszaköszöntek korábbi emésztési gondjaim. Azóta gondosan kerülöm a húsételeket, ám adódhatnak az életben olyan szituációk, mikor nincs választásod, nos akkor én nem csinálok lelkiismereti kérdést a vega étkezési szokásokból.
Ajánlott videó a youtube-on: „Miért ne egyél húst” -nagyon megrázó képsorok, csak erős idegzetűeknek ajánlott.
1. Joó Violetta
  január 12, 2011 at 1:15 du.
  
  köszönöm
  Köszönöm a tapasztalatait! Bár, én nem vállalkoztam volna rá! 🙂 De kétség kívül tanulságos, amit tapasztalt.
  
  „ám adódhatnak az életben olyan szituációk, mikor nincs választásod, nos akkor én nem csinálok lelkiismereti kérdést a vega étkezési szokásokból.” -ezt nem teljesen értem. Én különben nem tartom magamat vegetáriánusnak, hanem természetesen próbálok táplálkozni. De mint írtam, ezt sem fanatikusan művelem, hiszen eszünk főtt ételeket, sőt pl. cukrot is használunk időnként.
  Még soha nem kerültem olyan szituációba, hogy ne lett más választásom, mint egészségesen táplálkozni. A Harghita mellett lakunk, de itt is árulnak almát! 🙂
2. Eva Christina
  január 12, 2011 at 1:19 du.
  
  Nekem amíg /2 év/ nem ettem húst,a rengeteg pozitív változáson
  Nekem amíg /2 év/ nem ettem húst,a rengeteg pozitív változáson kívül teljesen rendbe jött a gerincem,ami mindig is problémám volt előtte.
  Ahogy visszatértem a húsra,az átmeneti időszakban még nem voltak problémáim,de ahogy egyre inkább ,,belemerültem” a húsevésbe,újra ugyanott voltam ahol ,,a part szakad”. /És kimutathatóan a lerakódott húgysavkristályok és egyéb mérgezések miatt.Persze lehet okokat találni még bőven:) /
MEDVE
január 12, 2011 at 1:01 du.

Mindenkinek ajánlom, tegyen próbát!
Kedves Violetta!

Hasonló folyamatok játszódtak le bennem is amikor elhagytam a húsevést, ugyan azokat a tapasztalatokat éltem át, melyeket magad is kifejtettél írásodban. Én ennél több bizonyítékot akartam a pozitív változásokra vonatkozóan, nem hittem el, hogy csupán a húsételek elhagyásával megannyi emésztési problémám megoldódott gyógyszerek nélkül. Ellenpróbaként újra visszaszoktam fél év után a husira, mondanom sem kell, hogy néhány hét elteltével visszaköszöntek korábbi emésztési gondjaim. Azóta gondosan kerülöm a húsételeket, ám adódhatnak az életben olyan szituációk, mikor nincs választásod, nos akkor én nem csinálok lelkiismereti kérdést a vega étkezési szokásokból.
Ajánlott videó a youtube-on: „Miért ne egyél húst” -nagyon megrázó képsorok, csak erős idegzetűeknek ajánlott.
1. Joó Violetta
  január 12, 2011 at 1:15 du.
  
  köszönöm
  Köszönöm a tapasztalatait! Bár, én nem vállalkoztam volna rá! 🙂 De kétség kívül tanulságos, amit tapasztalt.
  
  „ám adódhatnak az életben olyan szituációk, mikor nincs választásod, nos akkor én nem csinálok lelkiismereti kérdést a vega étkezési szokásokból.” -ezt nem teljesen értem. Én különben nem tartom magamat vegetáriánusnak, hanem természetesen próbálok táplálkozni. De mint írtam, ezt sem fanatikusan művelem, hiszen eszünk főtt ételeket, sőt pl. cukrot is használunk időnként.
  Még soha nem kerültem olyan szituációba, hogy ne lett más választásom, mint egészségesen táplálkozni. A Harghita mellett lakunk, de itt is árulnak almát! 🙂
2. Eva Christina
  január 12, 2011 at 1:19 du.
  
  Nekem amíg /2 év/ nem ettem húst,a rengeteg pozitív változáson
  Nekem amíg /2 év/ nem ettem húst,a rengeteg pozitív változáson kívül teljesen rendbe jött a gerincem,ami mindig is problémám volt előtte.
  Ahogy visszatértem a húsra,az átmeneti időszakban még nem voltak problémáim,de ahogy egyre inkább ,,belemerültem” a húsevésbe,újra ugyanott voltam ahol ,,a part szakad”. /És kimutathatóan a lerakódott húgysavkristályok és egyéb mérgezések miatt.Persze lehet okokat találni még bőven:) /
u.erika
január 12, 2011 at 10:47 du.

Sziasztok!
Amikor a blogot elolvastam,elsöre azt gondoltam hogy milyen kár hogy én nem csatlakozhatom,ugyanis a konyhai munka szorosan összefügg a mindennapjaimmal,és a terveimmel a jövöt illetöen.
Annyira magával ragadott Violetta írása! 🙂
Az anyám is vegetáriánus már vagy 20éve.
(Biztosan örömet is okoznék neki ha én sem ennék húst többet. ;))
S más vegetáriuániusokat is ismerek.Sokat.
Ismerek olyanokat is akik soha nem is ettek.Vallási szempontból.
S ezek küzül senki nem lett spirituális gondolkodású. 😛
Már ha a vallásosságot nem tekintjük annak,bár az általam ismert emberek a vallásuk szerint értelmezett törvényeket követik,önnálló felismeréseik nincsenek.
Azt kell hogy mondjam hogy a húsevésnek semmi köze a spirituális gondolkodáshoz.
Ha mégis ez a tapasztalat akkor ez azért lehet mert ezt várjuk el töle.
A hitünk az ami serkenti a spirituális gondolkodásunkat.
Ha már szenvedjük a hiányt,akarunk valamit a nélkülözéseinkért cserébe…. !;)

A testünk vágyaival való küzdelem az ami valami pótlékot keres.
Ha sosem ettél volna húst,nem is kéne küzdeni az ismert ízek,illatok kísértésével.
Nincs lemondás,és nincs jutalom a lemondásért cserébe. 😉

Üdv!Erika
u.erika
január 12, 2011 at 10:47 du.

Sziasztok!
Amikor a blogot elolvastam,elsöre azt gondoltam hogy milyen kár hogy én nem csatlakozhatom,ugyanis a konyhai munka szorosan összefügg a mindennapjaimmal,és a terveimmel a jövöt illetöen.
Annyira magával ragadott Violetta írása! 🙂
Az anyám is vegetáriánus már vagy 20éve.
(Biztosan örömet is okoznék neki ha én sem ennék húst többet. ;))
S más vegetáriuániusokat is ismerek.Sokat.
Ismerek olyanokat is akik soha nem is ettek.Vallási szempontból.
S ezek küzül senki nem lett spirituális gondolkodású. 😛
Már ha a vallásosságot nem tekintjük annak,bár az általam ismert emberek a vallásuk szerint értelmezett törvényeket követik,önnálló felismeréseik nincsenek.
Azt kell hogy mondjam hogy a húsevésnek semmi köze a spirituális gondolkodáshoz.
Ha mégis ez a tapasztalat akkor ez azért lehet mert ezt várjuk el töle.
A hitünk az ami serkenti a spirituális gondolkodásunkat.
Ha már szenvedjük a hiányt,akarunk valamit a nélkülözéseinkért cserébe…. !;)

A testünk vágyaival való küzdelem az ami valami pótlékot keres.
Ha sosem ettél volna húst,nem is kéne küzdeni az ismert ízek,illatok kísértésével.
Nincs lemondás,és nincs jutalom a lemondásért cserébe. 😉

Üdv!Erika
Névtelen/Claryssza
január 12, 2011 at 11:09 du.

Természetes?
„Természetes

Valamely a természetben jelenlevő, vagy keletkező dolog természetes, mint például egy földrengés, vagy egy tájfun, egy mérges gomba. A halál természetes abban az értelemben, hogy ez a dolgok rendje az élőlényeknek a természetben. Egy cukorbeteg teljesen természetes, hogy inzulin nélkül meghal. Nem természetes, ha egy cukorbeteg akár természetes, akár mesterséges inzulint ad be magának, mert az injekció nem egy természetes dolog. A verandánkon a korhadó fa természetes, abban az értelemben, hogy semmilyen mesterséges eszközzel sem védtük meg. A rothadó szemét szaga természetes. Az aljasság és kegyetlenség sok embernek természetes, mivel ezek meglevő, nem szerzett jellemvonások. Néhány ember nyilvánvalóan született gyilkos. A bogarak eltaposása és macskák rugdosása sokaknak természetes, abban az értelemben, hogy spontán módon teszik, nem gondolkodnak el tetteiken. Minden állatnak (belértve az embert is) egyetlen természetes állapota a meztelenség. A ruha mesterséges, nem természetes dolog. A fogtömés is, az ékszerek is. A szakállas férfi természetes. A borotválkozás nem az. A jelenlegi pápa minden reggel valami természetellenes dolgot művel.

Csak az, hogy valami természetes ne jelenti, hogy jó, biztonságos, vagy egészséges. A gyógynövények természetesek, de amikor egy betegség megelőzéséről vagy gyógyításáról van szó, akkor azok is csak gyógyszerek. A vegyi anyagok, melyekből a szintetikus gyógyszerek állnak természetesek. Az orbáncfű (Hypericum perforatum) természetes, de gyógyszer. Miért használják sokan szivesebben az orbáncfüvet, mint az antidepresszáns gyógyszereket? Ez olyan mintha valaki szivesebben inna ír viszkit, mint alkoholt. Az orbáncfű hipericint tartalmaz, ami gátolja a monoamin-oxidázt, egy olyan anyagot, melynek szerepe van a depresszió kialakulásában. Az orbáncfű egy MAO-gátló. MAO-gátlókat gyakran írnak fel orvosok depressziósoknak. Ma már másfajta antidepresszánsok a népszerűek, mivel sokkal kevesebb mellékhatásuk van. A MAO-gátlók nem javallottak, ha olyan dolgokat eszünk, amik tiramint, egy aminosavat tartalmaznak, vagy olyan enzimeket, melyek a tirozint tiraminná alakítják. Ilyenek a szeszes italok, élesztőtartalmú termékek, túró, tejföl, máj, konzervhús, szalámi, füstölt hering, padlizsán, vagy szójaszósz. Másként izomrángás, magas láz, és természetes halál következhet be.

Sok növény halálos, bár természetes. Aki egy ilyet megeszik, és belehal, azt nem tartják mégsem természetes halálnak. Azt sem ha egy mérges kígyó megmar valakit, a teljesen természetes fogaival és mérgével. Mégis ha valaki tüdőrákban hal meg, amit dohányzás, vagyis egy természetes növény élvezete okozott, azt természetes halálnak tekintik.

A kutyabolha természetes. A bolhanyakörv nem az. A szúnyogok és legyek természetesek, mégis sokan kellemetlennek tartják őket, és természetellenes módon a szúnyogok nélküli éjszakákat, és a legyek nélküli kerti partikat kedvelik. A húsevés lehet természetes, de a sült hús nem az. A legtöbb szósz, amit a húsra teszünk, természetes és mesterséges összetevők keveréke. A só természetes, de akik törődnek az egészségükkel, azok kerülik a használatát.

A civilizáció természetellenes. A vízvezték szintén. A szemüveg is. Az autók is. Gondoljunk erre, amikor a gazdaboltba megyünk egy kis természetes trágyáért, vagy a gyógynövényboltba, egy természetes csodaszerért.

A törött kart egy orvossal helyretetetni természetellenes. Hagyni gyógyulni magától természetes, mégha maradandó következményei lesznek is. Orvosi végzettséget szerezni természetellenes. Kutatni és kisérletezni vakon természetes, de akár halálos is lehet. Gyerekek, akik agy nélkül vagy más deformitásokkal születnek természetesek. Az agysebészet, ami eltávolít egy tumort nem az.

A természetfeletti nem természetes, bár a természetfeletti dolgokban hívők jó dolognak tartják. Az írás és olvasás nem természetes. Ott vizelni, ahol kedvünk tartja természetes, de nem egy civilizált magatartás. A marihuána természetes, tehát csak jó lehet, nem? Az LSD nem természetes, de a meszkalin már igen. Az anyarozs is. A penész, a baktériumok, a vírusok természetesek. Az arzén is. A szemet szemért természetes, de nem keresztény. A másik orcánkat is odafordítani keresztény, de nem természetes.

A monogámia természetes sok emlősnél, de a legtöbbnél nem az. A szaporodás természetes, de a házasság nem. Az óvszer sem az. Meghalni AIDS-ben természetes dolog. A herpesz is az. Nőket megerőszakolni természetes egyes férfiaknak, mégha sokan aljas dolognak is tartják. A pedofília sokaknál természetes dolognak tűnik, de ez nem teszi kevésbé elitélendővé.

Valójában, minden ami létezik, csak természetes atomokból, molekulákból, összetevőkből, anyagokból áll. Ha végeredményben minden természetes, akkor miért csinálnak a természetgyógyászok akkora felhajtást a természetes dolgok körül? Talán egészségtelen ez az elfogultság, de így megspórolható, hogy el kelljen gondolkodni azon, mi az ami tényleg jó, biztonságos és egészséges. Csak egy dolgot kell figyelni, hogy “természetes” legyen, és ezzel minden meg van oldva.”

Robert Todd Carrol/ Szkeptikus szótár
Névtelen/Claryssza
január 12, 2011 at 11:09 du.

Természetes?
„Természetes

Valamely a természetben jelenlevő, vagy keletkező dolog természetes, mint például egy földrengés, vagy egy tájfun, egy mérges gomba. A halál természetes abban az értelemben, hogy ez a dolgok rendje az élőlényeknek a természetben. Egy cukorbeteg teljesen természetes, hogy inzulin nélkül meghal. Nem természetes, ha egy cukorbeteg akár természetes, akár mesterséges inzulint ad be magának, mert az injekció nem egy természetes dolog. A verandánkon a korhadó fa természetes, abban az értelemben, hogy semmilyen mesterséges eszközzel sem védtük meg. A rothadó szemét szaga természetes. Az aljasság és kegyetlenség sok embernek természetes, mivel ezek meglevő, nem szerzett jellemvonások. Néhány ember nyilvánvalóan született gyilkos. A bogarak eltaposása és macskák rugdosása sokaknak természetes, abban az értelemben, hogy spontán módon teszik, nem gondolkodnak el tetteiken. Minden állatnak (belértve az embert is) egyetlen természetes állapota a meztelenség. A ruha mesterséges, nem természetes dolog. A fogtömés is, az ékszerek is. A szakállas férfi természetes. A borotválkozás nem az. A jelenlegi pápa minden reggel valami természetellenes dolgot művel.

Csak az, hogy valami természetes ne jelenti, hogy jó, biztonságos, vagy egészséges. A gyógynövények természetesek, de amikor egy betegség megelőzéséről vagy gyógyításáról van szó, akkor azok is csak gyógyszerek. A vegyi anyagok, melyekből a szintetikus gyógyszerek állnak természetesek. Az orbáncfű (Hypericum perforatum) természetes, de gyógyszer. Miért használják sokan szivesebben az orbáncfüvet, mint az antidepresszáns gyógyszereket? Ez olyan mintha valaki szivesebben inna ír viszkit, mint alkoholt. Az orbáncfű hipericint tartalmaz, ami gátolja a monoamin-oxidázt, egy olyan anyagot, melynek szerepe van a depresszió kialakulásában. Az orbáncfű egy MAO-gátló. MAO-gátlókat gyakran írnak fel orvosok depressziósoknak. Ma már másfajta antidepresszánsok a népszerűek, mivel sokkal kevesebb mellékhatásuk van. A MAO-gátlók nem javallottak, ha olyan dolgokat eszünk, amik tiramint, egy aminosavat tartalmaznak, vagy olyan enzimeket, melyek a tirozint tiraminná alakítják. Ilyenek a szeszes italok, élesztőtartalmú termékek, túró, tejföl, máj, konzervhús, szalámi, füstölt hering, padlizsán, vagy szójaszósz. Másként izomrángás, magas láz, és természetes halál következhet be.

Sok növény halálos, bár természetes. Aki egy ilyet megeszik, és belehal, azt nem tartják mégsem természetes halálnak. Azt sem ha egy mérges kígyó megmar valakit, a teljesen természetes fogaival és mérgével. Mégis ha valaki tüdőrákban hal meg, amit dohányzás, vagyis egy természetes növény élvezete okozott, azt természetes halálnak tekintik.

A kutyabolha természetes. A bolhanyakörv nem az. A szúnyogok és legyek természetesek, mégis sokan kellemetlennek tartják őket, és természetellenes módon a szúnyogok nélküli éjszakákat, és a legyek nélküli kerti partikat kedvelik. A húsevés lehet természetes, de a sült hús nem az. A legtöbb szósz, amit a húsra teszünk, természetes és mesterséges összetevők keveréke. A só természetes, de akik törődnek az egészségükkel, azok kerülik a használatát.

A civilizáció természetellenes. A vízvezték szintén. A szemüveg is. Az autók is. Gondoljunk erre, amikor a gazdaboltba megyünk egy kis természetes trágyáért, vagy a gyógynövényboltba, egy természetes csodaszerért.

A törött kart egy orvossal helyretetetni természetellenes. Hagyni gyógyulni magától természetes, mégha maradandó következményei lesznek is. Orvosi végzettséget szerezni természetellenes. Kutatni és kisérletezni vakon természetes, de akár halálos is lehet. Gyerekek, akik agy nélkül vagy más deformitásokkal születnek természetesek. Az agysebészet, ami eltávolít egy tumort nem az.

A természetfeletti nem természetes, bár a természetfeletti dolgokban hívők jó dolognak tartják. Az írás és olvasás nem természetes. Ott vizelni, ahol kedvünk tartja természetes, de nem egy civilizált magatartás. A marihuána természetes, tehát csak jó lehet, nem? Az LSD nem természetes, de a meszkalin már igen. Az anyarozs is. A penész, a baktériumok, a vírusok természetesek. Az arzén is. A szemet szemért természetes, de nem keresztény. A másik orcánkat is odafordítani keresztény, de nem természetes.

A monogámia természetes sok emlősnél, de a legtöbbnél nem az. A szaporodás természetes, de a házasság nem. Az óvszer sem az. Meghalni AIDS-ben természetes dolog. A herpesz is az. Nőket megerőszakolni természetes egyes férfiaknak, mégha sokan aljas dolognak is tartják. A pedofília sokaknál természetes dolognak tűnik, de ez nem teszi kevésbé elitélendővé.

Valójában, minden ami létezik, csak természetes atomokból, molekulákból, összetevőkből, anyagokból áll. Ha végeredményben minden természetes, akkor miért csinálnak a természetgyógyászok akkora felhajtást a természetes dolgok körül? Talán egészségtelen ez az elfogultság, de így megspórolható, hogy el kelljen gondolkodni azon, mi az ami tényleg jó, biztonságos és egészséges. Csak egy dolgot kell figyelni, hogy “természetes” legyen, és ezzel minden meg van oldva.”

Robert Todd Carrol/ Szkeptikus szótár