Egy elcsendesedésemben arra kérdeztem rá, hogy hol tartok az önmegvalósításban. Az engem érintő eredmény nevetséges, viszont az elmémben található szentek is megjelentek ezen a skálán. Ramana 55%,?? Buddha 75%, és amin meglepődtem, hogy a bolygónkon egy fa az, aki elérte a 100%-ot, illetve most fa képében van itt jelen.
Belül elkezdtem keresni és egy nagyon sötét kérgű fát találtam. Semmi különös, semmi extra, de mégis kilóg a sorból ott az erdőben.
Furcsa, hogy addig engedett a közelében tartózkodni, amíg meg nem jelent egy negatív gondolat a fejemben. Akkor viszont olyan messzire repített magától, hogy GPS-sel sem találom meg. 🙂
Tudom, hogy hol van, de csak gyalog mehetek már a közelébe, semmi röpködés, semmi teleport.
Érdekelne a véleményetek.
Az önmegvalósítás
emberként leszületve azt jelenti, megvalósítod magad, mint ember.
Buddha és Ramana nem önmegvalósító volt, hanem mind a ketten feladták az ember létet, ami egy tudatállapot, létezési forma, magában foglalva a korlátait, forma a formák világában, ők feladták tehát a megvilágosodásért cserébe.
A csere jól sikerült 🙂
Nekem a véleményem, tapasztalatom erről, így egóból 🙂 hogy mélyen egyetértek azzal, hogy tehetek és teszek azért, hogy megvalósítsam önmagam, kiteljesedjek és tudatos legyek, mint ember.
A megvilágosodásért tett bármilyen erőfeszítés hasztalan, hiszen az egó minden működése ellene van, az egó megszűnésével következik be magától.
A buddhisták szerint és nekik van bőven rá tapasztalatuk, a megvilágosodás az első csúcs élmény megtapasztalása után az elkövetkező hét leszületés valamelyikében megtörténik. Mivel nem tudhatjuk melyikben és ha már itt vagyunk, a korlátainkkal és a lehetőségeinkkel együtt, amit tehetünk, tanulunk és tapasztalunk.
Van, amit a fák sokkal jobban tudnak, mint az emberek. Viszont más a feladatuk, ahogy nekünk is 🙂
Az önmegvalósítás
emberként leszületve azt jelenti, megvalósítod magad, mint ember.
Buddha és Ramana nem önmegvalósító volt, hanem mind a ketten feladták az ember létet, ami egy tudatállapot, létezési forma, magában foglalva a korlátait, forma a formák világában, ők feladták tehát a megvilágosodásért cserébe.
A csere jól sikerült 🙂
Nekem a véleményem, tapasztalatom erről, így egóból 🙂 hogy mélyen egyetértek azzal, hogy tehetek és teszek azért, hogy megvalósítsam önmagam, kiteljesedjek és tudatos legyek, mint ember.
A megvilágosodásért tett bármilyen erőfeszítés hasztalan, hiszen az egó minden működése ellene van, az egó megszűnésével következik be magától.
A buddhisták szerint és nekik van bőven rá tapasztalatuk, a megvilágosodás az első csúcs élmény megtapasztalása után az elkövetkező hét leszületés valamelyikében megtörténik. Mivel nem tudhatjuk melyikben és ha már itt vagyunk, a korlátainkkal és a lehetőségeinkkel együtt, amit tehetünk, tanulunk és tapasztalunk.
Van, amit a fák sokkal jobban tudnak, mint az emberek. Viszont más a feladatuk, ahogy nekünk is 🙂