Ugrás a tartalomhoz

Szeretetkoldusok…

Mindannyian szeretetkoldusok vagyunk.

118 hozzászólás a(z) “Szeretetkoldusok…” bejegyzéshez

  1. 35. szonett
    Bármit tettél, ne bánkódj; tüske van
    A rózsán,

    35. szonett

    Bármit tettél, ne bánkódj; tüske van

    A rózsán, ezüst forrásban iszap;

    Nap s hold elé felhő és árny suhan

    S rút rák él a bimbó selyme alatt.

    Mind tévedünk; én is, mert képbe zárom

    S így oldozom önkényed tetteit,

    S magam rontva vétkedet magyarázom

    S túlzott mentéssel túlzom bűneid:

    Értelmezem érzékiségedet

    (Az ügyész véd): szívem ím pörbe száll

    Szívemmel, mert szerelem s gyűlölet

    Benne oly polgárháborúban áll,

    Hogy kényszerére keserű bajomnak

    Cinkosa vagyok édes tolvajomnak.

    • Kérdés csak az, hogy mindenáron/bármiáron???
      Kérdés csak az, hogy mindenáron/bármiáron???

      • Nem, mindenáron nem.
        De koldus a gazdag is.
        És az aki szeret,

        Nem, mindenáron nem.
        De koldus a gazdag is.
        És az aki szeret, kérés nélkül is kapja a szeretetet.
        De azt gondolom, néha jó, ha látjuk a végleteket, segiti az ébredést, nekem.
        Mátyás király hányszor öltözött koldusnak?
        Azok, akik az utcán koldulnak sem mind szegények.
        De minden ember életében vannak pillanatok, amikor szükségét érzi a SZERETETNEK.
        Adni, adni kell, persze itt jön a kérdésed újra-mindenáron?
        Mindenki különböző mértékben.
        Én sokszor érzem magam olyannak, mint a tarotban a BOLOND …..
        De én mindig felszinre jutok….
        Regenerálodom.
        Imádom kérdezni-szeretsz?
        Imádom hallani-szeretlek.
        Imádom érezni a szeretetet, mégis azt hiszem ez is egyfajta koldulás.
        És mégsem érzem magam -most- szegénynek.
        Aztán jön egy újabb szitu, zuhanok, megérintem a poklot, vissza fel.
        Egy biztos-AZ UNIVERZUM mindig szeret, sosem kell kérni, csak BEFOGADNI.

        • „Koldus-szegény királyi gazdagon,
          részeg vagyok és mindig

          „Koldus-szegény királyi gazdagon,
          részeg vagyok és mindig szomjazom.”

          Mi hiányzik belőle? Talán az önszeretet/önbecsülés/önelfogadás?

        • Belőlem ki nem fogy a szeretet
          Belőlem ki nem fogy a szeretet. Adok, csak adok. (Hát ami igaz az igaz, kapni is szeretnék (egy picit)).
          Sajnos a legközelebbi hozzám tartozó ezt észre sem veszi.
          Úgy megy el mellettem, mintha ott sem lennék. Levegő vagyok? Lehet. Megyek összébb és összébb. Már nagyon pici vagyok. Lelkem összetörve, de még mindig két lábon állok. Már bilibe ér a kezem, de nem veszem ki, mert onnét még kapok valamit. Elteszem holnapra, hátha ismét felmelegít, erőt ad.
          Bizakodom. Talán holnap. Holnap minden már lesz. Megállok. Várok egy picit.
          Minek is álltam meg?

          • Magadnak is adj nagy a szeretetből, az lesz a vége, hogy nem csa
            Magadnak is adj nagy a szeretetből, az lesz a vége, hogy nem csak észrevesz, hanem …. 😉

          • Köszönöm a jó tanácsot.
            Köszönöm a jó tanácsot. Megpróbálom, nagyon nehéz még.

          • Egy zsidó rabbi ül egy szekéren, kereke elakadt. Leküldi a
            Egy zsidó rabbi ül egy szekéren, kereke elakadt. Leküldi a tanoncát, tolja ki a sárból a szekeret.

            A tanonc nyög, nyüszit, kesereg, ereje elfogy, összeesik:- Ó, Rabbi, nem birom én ezt!

            – Dehogynem , csak nem akarod !

            🙂

            Amig magunkat nem szeretjük, hogyan tudjon szeretni minket valaki is?

            Puszi

          • Igazad van, de az önbizalmam a békaf…ke alatt van.
            Igazad van, de az önbizalmam a békaf…ke alatt van.

          • Hát, van egy rossz hirem:
            – nem vagy te olyan rossz, mint azt hi

            Hát, van egy rossz hirem:

            – nem vagy te olyan rossz, mint azt hiszed 😉

          • Erről(IS) 1vicc jutott eszembe:)
            Négy zsidó utazik egy szekéren. A lovak hirtelen megállnak, mert az úton egy kidőlt fa fekszik keresztben. Leugranak mind a négyen, körülállják a fát, és lázasan vitatkozni kezdenek. Hamarosan odaérkezik egy parasztszekér is, leszáll róla két legény, megfogja a fát, és odébb teszi. Megütközve néz egymásra a négy zsidó:
            – Erővel?

  2. 35. szonett
    Bármit tettél, ne bánkódj; tüske van
    A rózsán,

    35. szonett

    Bármit tettél, ne bánkódj; tüske van

    A rózsán, ezüst forrásban iszap;

    Nap s hold elé felhő és árny suhan

    S rút rák él a bimbó selyme alatt.

    Mind tévedünk; én is, mert képbe zárom

    S így oldozom önkényed tetteit,

    S magam rontva vétkedet magyarázom

    S túlzott mentéssel túlzom bűneid:

    Értelmezem érzékiségedet

    (Az ügyész véd): szívem ím pörbe száll

    Szívemmel, mert szerelem s gyűlölet

    Benne oly polgárháborúban áll,

    Hogy kényszerére keserű bajomnak

    Cinkosa vagyok édes tolvajomnak.

    • Kérdés csak az, hogy mindenáron/bármiáron???
      Kérdés csak az, hogy mindenáron/bármiáron???

      • Nem, mindenáron nem.
        De koldus a gazdag is.
        És az aki szeret,

        Nem, mindenáron nem.
        De koldus a gazdag is.
        És az aki szeret, kérés nélkül is kapja a szeretetet.
        De azt gondolom, néha jó, ha látjuk a végleteket, segiti az ébredést, nekem.
        Mátyás király hányszor öltözött koldusnak?
        Azok, akik az utcán koldulnak sem mind szegények.
        De minden ember életében vannak pillanatok, amikor szükségét érzi a SZERETETNEK.
        Adni, adni kell, persze itt jön a kérdésed újra-mindenáron?
        Mindenki különböző mértékben.
        Én sokszor érzem magam olyannak, mint a tarotban a BOLOND …..
        De én mindig felszinre jutok….
        Regenerálodom.
        Imádom kérdezni-szeretsz?
        Imádom hallani-szeretlek.
        Imádom érezni a szeretetet, mégis azt hiszem ez is egyfajta koldulás.
        És mégsem érzem magam -most- szegénynek.
        Aztán jön egy újabb szitu, zuhanok, megérintem a poklot, vissza fel.
        Egy biztos-AZ UNIVERZUM mindig szeret, sosem kell kérni, csak BEFOGADNI.

        • „Koldus-szegény királyi gazdagon,
          részeg vagyok és mindig

          „Koldus-szegény királyi gazdagon,
          részeg vagyok és mindig szomjazom.”

          Mi hiányzik belőle? Talán az önszeretet/önbecsülés/önelfogadás?

        • Belőlem ki nem fogy a szeretet
          Belőlem ki nem fogy a szeretet. Adok, csak adok. (Hát ami igaz az igaz, kapni is szeretnék (egy picit)).
          Sajnos a legközelebbi hozzám tartozó ezt észre sem veszi.
          Úgy megy el mellettem, mintha ott sem lennék. Levegő vagyok? Lehet. Megyek összébb és összébb. Már nagyon pici vagyok. Lelkem összetörve, de még mindig két lábon állok. Már bilibe ér a kezem, de nem veszem ki, mert onnét még kapok valamit. Elteszem holnapra, hátha ismét felmelegít, erőt ad.
          Bizakodom. Talán holnap. Holnap minden már lesz. Megállok. Várok egy picit.
          Minek is álltam meg?

          • Magadnak is adj nagy a szeretetből, az lesz a vége, hogy nem csa
            Magadnak is adj nagy a szeretetből, az lesz a vége, hogy nem csak észrevesz, hanem …. 😉

          • Köszönöm a jó tanácsot.
            Köszönöm a jó tanácsot. Megpróbálom, nagyon nehéz még.

          • Egy zsidó rabbi ül egy szekéren, kereke elakadt. Leküldi a
            Egy zsidó rabbi ül egy szekéren, kereke elakadt. Leküldi a tanoncát, tolja ki a sárból a szekeret.

            A tanonc nyög, nyüszit, kesereg, ereje elfogy, összeesik:- Ó, Rabbi, nem birom én ezt!

            – Dehogynem , csak nem akarod !

            🙂

            Amig magunkat nem szeretjük, hogyan tudjon szeretni minket valaki is?

            Puszi

          • Igazad van, de az önbizalmam a békaf…ke alatt van.
            Igazad van, de az önbizalmam a békaf…ke alatt van.

          • Hát, van egy rossz hirem:
            – nem vagy te olyan rossz, mint azt hi

            Hát, van egy rossz hirem:

            – nem vagy te olyan rossz, mint azt hiszed 😉

          • Erről(IS) 1vicc jutott eszembe:)
            Négy zsidó utazik egy szekéren. A lovak hirtelen megállnak, mert az úton egy kidőlt fa fekszik keresztben. Leugranak mind a négyen, körülállják a fát, és lázasan vitatkozni kezdenek. Hamarosan odaérkezik egy parasztszekér is, leszáll róla két legény, megfogja a fát, és odébb teszi. Megütközve néz egymásra a négy zsidó:
            – Erővel?

  3. ici-picit túl erős általánosítás… Nem mindenki ilyen azért.
    ici-picit túl erős általánosítás… Nem mindenki ilyen azért. Csernus jobb szót használ, szeretet/figyelem kurvák. Egy kicsit találóbb, mert sokszor olyat is megteszek/ünk egy kis figyelemért, szeretetért, amit máskülönben nem tennék meg… 🙂

    • Igen, Peti! Ez is a koldulás egyik formája…
      Koldulunk magunkna

      Igen, Peti! Ez is a koldulás egyik formája…

      Koldulunk magunknak egy kis figyelmet, törődést, szeretetet is talán…

      • Igen ,de ha adunk is,akkor ez: az adok- kapok.
        A koldulás szerin

        Igen ,de ha adunk is,akkor ez: az adok- kapok.
        A koldulás szerintem a nem ,,egészséges” kategória,mert egyoldalú, csak kérek.
        A legtöbb ember nagyon sokat ad is,és akkor már nem csak koldus,hanem megvan az egyensúly:
        Adok-kapok.
        Az a lényeg szerintem,hogy áramoljon ez az energia,ne tartogassam,hanem adjam én is tovább.
        Az sem fontos ,hogy annak adjam,akitől kaptam. Teljesen mindegy.Csak ne álljam az útját.

        • Ez is igaz,Éva!
          Vannak az embernek olyan életszakaszai, amikor koldulnia kell ahhoz, hogy ő is adhasson. Olyan szakaszok is vannak, amikor csak adunk, de nem kapunk…Elvárás? Valószínű. De nagyon-nagyon kell! A szeretet mindennek a mozgatórugója.

          • Bodza,segíts légy szíves.
            Szeretnék itt a blogodban valakinek eg

            Bodza,segíts légy szíves.
            Szeretnék itt a blogodban valakinek egy képet küldeni.
            Itt bénázok fél órája,szóval egy válaszba,hogyan tehetnék képet?/fel van töltve a profilomba a képekhez./
            Köszönöm.

          • Hopp!
            Ezt Peti jobban tudná, ő a szaki! Megnéztem, itt nem lehet képet beilleszteni. Talán ha betennéd profilképnek…

          • Köszi,de az úgy nem lenne jó,a jelentése miatt.
            valamit

            Köszi,de az úgy nem lenne jó,a jelentése miatt.
            valamit szeretnék vele kifejezni.
            na mindegy elküldöm email-ben,úgy működik a link.
            Köszi a választ. Éva

            /még három kandúr bejött ,,koldulni”,most már 9 macskát etetek,és 2 kutyát.És a számuk csak egyre nő/

          • Nálam sincs másképp…Most egy picike, fejlődésében
            Nálam sincs másképp…Most egy picike, fejlődésében visszamaradt spancibabát várok a héten…:) Ők aztán adnak – de nagyon gazdagon!!!

          • Hát igen.Csak írni -olvasni nem tudnak még,de már beszélnek.:)))
            Hát igen.Csak írni -olvasni nem tudnak még,de már beszélnek.:))) /nálam/
            Ja ,és a süniket kifelejtettem
            .Igaz,hogy ők csak morognak,de rendesen pusztítják a macskakaját,nem győzöm venni
            .Elgurulnak,olyan kövérek tőle.
            Viszont kicsit csalódtam bennük,,,antiszociálisak”,beletojnak a közös kajástálba.:)))

          • Kösz,ezt nem tudtam.
            Csak a sárgáját,vagy fehérjével

            Kösz,ezt nem tudtam.
            Csak a sárgáját,vagy fehérjével együtt?
            Te bodza ,ettől még büdibb lesz a k….-juk.:)))
            Eszméletlen,és mindig az ajtóba teszik.

          • Egész tojást adj nekik Évi és sok gyümölcsöt. Bár ők nagyon
            Egész tojást adj nekik Évi és sok gyümölcsöt. Bár ők nagyon sok mindent megesznek.

            Az ajtóba? :)))

            Akkor reggelente csak kávézás után lépj ki rajta!:)

          • Köszi Bodza,a sünik örülni fognak.
            Nem csak oda tojnak,hanem pis

            Köszi Bodza,a sünik örülni fognak.
            Nem csak oda tojnak,hanem pisi is.
            Én ilyet még nem éreztem,és bűzlött az egész lakás,pedig ugye kint volt.
            Lábtörlő fel,erős nyomású slag,szag maradt…
            És belemásznak a tálba,úgy esznek,morognak a másikra,és belekak…a kajástálba…
            Meg is gondolom,hogy ilyen jól tartsam őket?:)))
            Most bejött egy kép.Gyerekkoromban simogattam őket,meg felvettem,és szerintem megijedhetett a süni,mert a csuklómba harapott,pont a vénámba,én meg csak néztem ott lógott,nem engedett el.
            Az apunak csavarhúzóval kellett szétfeszítenie a száját,hogy leszedje rólam.
            Szerintem úgy megijedt szegény,hogy szájzárat kapott.
            Elég sokáig tartott,míg a vénámat kiszabadítottuk,de se a süninek,se nekem nem lett bajunk.
            Még arra sem emlékszem,hogy véreztem volna.
            Ennél már csak az volt a jobb,amikor a napozóm zsebeiből KB.10 béka kuruttyolt kifelé.
            Az anyu mikor meglátta ,majdnem elájult,visított.Én meg nem értettem./3 évesen /

  4. ici-picit túl erős általánosítás… Nem mindenki ilyen azért.
    ici-picit túl erős általánosítás… Nem mindenki ilyen azért. Csernus jobb szót használ, szeretet/figyelem kurvák. Egy kicsit találóbb, mert sokszor olyat is megteszek/ünk egy kis figyelemért, szeretetért, amit máskülönben nem tennék meg… 🙂

    • Igen, Peti! Ez is a koldulás egyik formája…
      Koldulunk magunkna

      Igen, Peti! Ez is a koldulás egyik formája…

      Koldulunk magunknak egy kis figyelmet, törődést, szeretetet is talán…

      • Igen ,de ha adunk is,akkor ez: az adok- kapok.
        A koldulás szerin

        Igen ,de ha adunk is,akkor ez: az adok- kapok.
        A koldulás szerintem a nem ,,egészséges” kategória,mert egyoldalú, csak kérek.
        A legtöbb ember nagyon sokat ad is,és akkor már nem csak koldus,hanem megvan az egyensúly:
        Adok-kapok.
        Az a lényeg szerintem,hogy áramoljon ez az energia,ne tartogassam,hanem adjam én is tovább.
        Az sem fontos ,hogy annak adjam,akitől kaptam. Teljesen mindegy.Csak ne álljam az útját.

        • Ez is igaz,Éva!
          Vannak az embernek olyan életszakaszai, amikor koldulnia kell ahhoz, hogy ő is adhasson. Olyan szakaszok is vannak, amikor csak adunk, de nem kapunk…Elvárás? Valószínű. De nagyon-nagyon kell! A szeretet mindennek a mozgatórugója.

          • Bodza,segíts légy szíves.
            Szeretnék itt a blogodban valakinek eg

            Bodza,segíts légy szíves.
            Szeretnék itt a blogodban valakinek egy képet küldeni.
            Itt bénázok fél órája,szóval egy válaszba,hogyan tehetnék képet?/fel van töltve a profilomba a képekhez./
            Köszönöm.

          • Hopp!
            Ezt Peti jobban tudná, ő a szaki! Megnéztem, itt nem lehet képet beilleszteni. Talán ha betennéd profilképnek…

          • Köszi,de az úgy nem lenne jó,a jelentése miatt.
            valamit

            Köszi,de az úgy nem lenne jó,a jelentése miatt.
            valamit szeretnék vele kifejezni.
            na mindegy elküldöm email-ben,úgy működik a link.
            Köszi a választ. Éva

            /még három kandúr bejött ,,koldulni”,most már 9 macskát etetek,és 2 kutyát.És a számuk csak egyre nő/

          • Nálam sincs másképp…Most egy picike, fejlődésében
            Nálam sincs másképp…Most egy picike, fejlődésében visszamaradt spancibabát várok a héten…:) Ők aztán adnak – de nagyon gazdagon!!!

          • Hát igen.Csak írni -olvasni nem tudnak még,de már beszélnek.:)))
            Hát igen.Csak írni -olvasni nem tudnak még,de már beszélnek.:))) /nálam/
            Ja ,és a süniket kifelejtettem
            .Igaz,hogy ők csak morognak,de rendesen pusztítják a macskakaját,nem győzöm venni
            .Elgurulnak,olyan kövérek tőle.
            Viszont kicsit csalódtam bennük,,,antiszociálisak”,beletojnak a közös kajástálba.:)))

          • Kösz,ezt nem tudtam.
            Csak a sárgáját,vagy fehérjével

            Kösz,ezt nem tudtam.
            Csak a sárgáját,vagy fehérjével együtt?
            Te bodza ,ettől még büdibb lesz a k….-juk.:)))
            Eszméletlen,és mindig az ajtóba teszik.

          • Egész tojást adj nekik Évi és sok gyümölcsöt. Bár ők nagyon
            Egész tojást adj nekik Évi és sok gyümölcsöt. Bár ők nagyon sok mindent megesznek.

            Az ajtóba? :)))

            Akkor reggelente csak kávézás után lépj ki rajta!:)

          • Köszi Bodza,a sünik örülni fognak.
            Nem csak oda tojnak,hanem pis

            Köszi Bodza,a sünik örülni fognak.
            Nem csak oda tojnak,hanem pisi is.
            Én ilyet még nem éreztem,és bűzlött az egész lakás,pedig ugye kint volt.
            Lábtörlő fel,erős nyomású slag,szag maradt…
            És belemásznak a tálba,úgy esznek,morognak a másikra,és belekak…a kajástálba…
            Meg is gondolom,hogy ilyen jól tartsam őket?:)))
            Most bejött egy kép.Gyerekkoromban simogattam őket,meg felvettem,és szerintem megijedhetett a süni,mert a csuklómba harapott,pont a vénámba,én meg csak néztem ott lógott,nem engedett el.
            Az apunak csavarhúzóval kellett szétfeszítenie a száját,hogy leszedje rólam.
            Szerintem úgy megijedt szegény,hogy szájzárat kapott.
            Elég sokáig tartott,míg a vénámat kiszabadítottuk,de se a süninek,se nekem nem lett bajunk.
            Még arra sem emlékszem,hogy véreztem volna.
            Ennél már csak az volt a jobb,amikor a napozóm zsebeiből KB.10 béka kuruttyolt kifelé.
            Az anyu mikor meglátta ,majdnem elájult,visított.Én meg nem értettem./3 évesen /

  5. Hahó
    Egyrészt nagyon igaz. 🙂
    Másrészt meg ,,szegény az, akinek hiány-tudata van”. 😉

    Puszi! 🙂

    • Skarma!
      Ez a hiány-tudat igen sokszor előfordulhat életünk során. Nem mindenki jut el olyan tudatossági szintre, hogy ki tudja iktatni teljes egészében! Tehát szeretetkoldusok vagyunk időről-időre…Talán minden nagyobb „változás” előtt és alatt azokká válunk. Nem feltétlenül negatív dolog ez, jó, ha akad ilyenkor egy segítő kéz…

      • Szia Bodza!
        Jó, hogy újra itt…

        Egyetértek Veled, bár, ha nem éred el a megfelelő tudatossági szintet, akkor a hiányát sem érzed szerintem…

        Belőlem úgy a tavasz táján szinte teljesen elfogyott a szeretet. Aztán megláttam egy koldust, és úgy éreztem, neki sokkal nagyobb szüksége lehet rá, mint nekem.
        Nekiadtam azt a kicsit, az összeset. A koldus megérezte, hogy szívből adom és ahogy erősödött tőle, úgy kezdte visszaadni. 🙂
        Először csak kicsit, aztán egyre többet és többet, s ma már úgy érzem, a világ minden szeretetkoldusát jól tarthatnám belőle. 🙂
        Minél többet adok, annál többet kapok vissza, végtelennek érzem a forrását…
        Mindezt csak azért írtam le, mert jó ha tudja mindenki, nem érdemes spórolni a szeretettel, tartogatni szebb időkre, mert akkor talán soha nem lesznek szebb idők.
        Ha nem használod, osztod, szórod, akkor elkopik, elhagy…
        :))

        • Szia Szeges!
          Akkor jó, mert ez azt jelenti, hogy már valamilyen tudatossági szinten állok! 🙂

          Csodálatos lehet a „koldusnak”, akkor ő már sínen van…

          Azért vigyázz a világ összes szeretetkoldusával, nagy lesz a sor az ajtód előtt!:)

          Egyébként a szeretet az egyetlen olyan forrás, ami soha nem apad el, nem is értem, miért nem osztunk belőle mindenkinek! Azt sem értem, miért nem jut mindenkinek belőle?

          Megoldás?

          • Mert igazán jól csak a szivével lát az ember.
            Ezért mondják a

            Mert igazán jól csak a szivével lát az ember.
            Ezért mondják a legnagyobb Igazságot, hogy itt élj, itt és most.
            Régi sérelmek, kudarcok…. elmúltak, megélni a jelent.

          • Tehát akkor szerinted sem igaz, hogy állandóan csak a múltban
            Tehát akkor szerinted sem igaz, hogy állandóan csak a múltban kell vájkálni és kutakodni??? Igen, elmúltak…Ha ráncigáljuk elő őket sorra, nem biztos, hogy előrébb jutunk.

            Viszont ha teljesen félresöpörjük őket, egy idő után nem kívánkoznak-e a felszínre kerülni?

            Vagy minden a maga idejében jön el, és addig ne is foglalkozzunk vele?

            Ha itt és most élek, az azt jelenti számomra, hogy ami volt, elmúlt…Most ezzel még mélyebbre tuszkolom a régi sérelmeket, amelyek idejében majd felszínre bukkannak és akkor átdolgozom őket, vagy egyszer s mindenkorra lezárok egy szakaszt, és tovább jutok?

          • A múltat már megélted egyszer…
            …minek megélni még háromszor? Kivetted belőle a részed, oszt jónapot…:)

            A lényeg, ami éppen MOST van, és a későbbi most is ráér foglalkozni majd akkor az ő akkori bajaival… 😉

          • Nahááááááát…
            Óriási kő zuhant a mélybe. Eddig mindenki azt súlykolta, hogy jó mélyről felhozni az elfojtottat. Már ettől is rosszul voltam.:) Én már magammal ezeket a dolgokat átbeszéltem. Akitől kellett – bocsánatot kértem. Nem is fogom állandóan a sz@ros vedret kevergetni.

            Köszönöm MOST! Boldoggá és felszabadulttá tettél! Bontogatom szárnyaimat, repülni fogok, mint a madarak. Ma délután pl. viszem a kicsiket lovasíjász bemutatóra. OTT akarok, AKKOR boldog lenni!:) Nem a múlton fogok közben merengeni és mindenféle régi emléken rágódni. NEVETNI fogok, sőt – hosszú évek után – nyeregbe is ülök!:)

          • Hát gondolatokat ébresztettél bennem Szeges.
            Én sem lelkizem már

            Hát gondolatokat ébresztettél bennem Szeges.

            Én sem lelkizem már a múlton /hál’ Istennek/,de annyira a mostban élek,hogy a jövővel sem foglalkozom egy fikarsznyit sem.Van is ebből problémám rendesen.
            Sokszor eszembe jut,hogy ezzel a csak a mostban vagyok hajlandó létezni hozzáállásommal,nem éppen a
            fene nagy lustaságomat leplezem ? /magamról beszélek…/
            Merthogy én semmit nem teszek a jövőmért,mert ugye az a mostban épülne.
            Vagyis hogy úgy hagyom a dolgokat,aztán majd lesz….
            Egy tudatos embernek a jövőjét is építeni kéne ,nem?
            Ilyesmin gondolkodom magammal kapcsolatban,nem mindig tudom ,mi lenne a jó,inkább csak az érzéseim-
            ben bízom ez ügyben / a szívemre hallgatok/ .De a kérdőjel ott van a felemben.

          • Csak az érzéseidre/megérzéseidre hallgass Éva! Csak hagyd, hogy
            Csak az érzéseidre/megérzéseidre hallgass Éva! Csak hagyd, hogy sodorjon…A többi úgyis adja magát. Jövőt építeni? Ugyan már! Ember tervez, Isten végez…

          • Hát igen,csak itt van példának a mai ,meg a tegnapi nap is.
            Itt

            Hát igen,csak itt van példának a mai ,meg a tegnapi nap is.
            Itt van egy határidős dolgom,szinte túl vagyok a 24-egydik órán.
            Erre mit csinálok?
            Itt írogatok,mert ez esik jól,pedig tudom,hogy amit most nem csináltam meg ,abból nagy gáz lesz….
            Szóval ilyen dolgokra gondoltam…
            Itt és most,nagyon jól esik beszélgetni,megint ideragadtam.
            Van értelme,és jó nekem,de vajon nem a rám nehezedő elhanyagolt feladatommal kéne foglalkoznom inkább? Aminek ráadásul következményei is lesznek.És én mindig ezt csinálom.Örökös harc a szívem és az eszem között.
            És a szívem már régóta elnyomja az eszemet./nálam ez a nagy ,,lenni,vagy nem lenni ” dilemma.
            Nem tudom megteremteni a kettő között az egyensúlyt.
            Tűz és víz.Hogyan elegyedhetnének?
            Nem vagyok /még/ alkimista.:)))

          • Nehezék…
            „Van értelme,és jó nekem,de vajon nem a rám nehezedő elhanyagolt feladatommal kéne foglalkoznom inkább?”

            Jó az, ha rádnehezedik az a feladat? Talán ezért húzod-halasztod. Ami rámnehezedett, hagytam a fenébe. Igaz, nem is volt létkérdés, hogy megcsináljam, de az is igaz, hogy azóta sem gondolok rá. Közömbös lett számomra.

          • Hát így könnyű.Sajnos ez fontos,és
            Hát így könnyű.Sajnos ez fontos,és megnevezted:létkérdés.
            Oszt mégis húzom…

          • Detto!
            Ebben a cipőben járok magam is Évi, de ez a mostani Jelen olyan szép, hogy eszem ágában sincs rágódással tölteni egyetlen pillanatát sem…

            Maga a létezés és a helyzet adja az inspirációt, és a doppingot a későbbiekre nézve, ezeket igyekszem felismerni néha, ha hagyják az érzések…:))

          • Én is sokszor kutakodok a múltban, szerintem az nem igaz, hogy
            Én is sokszor kutakodok a múltban, szerintem az nem igaz, hogy végérvényesen, tökéletesen meg lehet oldani, de mindig inkább nyitva állni a befogadására, ezután könnyebb kezelni az ügyet. Azt hiszem, tényleg magunk vagzunk a sorsunk, vagy életünk egyedüli felelősei.
            És amig teljesen el nem, be nem fogadunk v.mit, addig újra és újra ott van.
            Félresöpörni, nem, de igyekezni jobbá tenni, javitani.
            Jelen időben én pl. a düh elfogadását gyakorlom.
            Egyébként ezt a 75. szonettet próbáljuk úgy értelmezni, mintha nem egy személynek, hanem az egyetemes szeretetnek, az univerzumnak szólna.
            Mond el neki, mennyire áhitod és érezd, ahogyan átölel, szeret.
            Ezután amikor csak úgy érzed, mindig megkapod.
            Minden ember, aki hozzáfűzött a bloghoz, mind szeretnek és azok, akiket ők szeretnek, mert ők is őket is, téged is szeretnek.
            Hopp, látod, milyen értékes lettél egy másodperc alatt….

          • 75. szonett
            Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
            S tavas

            75. szonett

            Az vagy nekem, mint testnek a kenyér

            S tavaszi zápor fűszere a földnek;

            Lelkem miattad örök harcban él,

            Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;

            Csupa fény és boldogság büszke elmém,

            Majd fél: az idő ellop, eltemet;

            Csak az enyém légy, néha azt szeretném,

            Majd, hogy a világ lássa kincsemet;

            Arcod varázsa csordultig betölt

            S egy pillantásodért is sorvadok;

            Nincs más, nem is akarok más gyönyört,

            Csak amit tőled kaptam s még kapok.

            Koldus-szegény királyi gazdagon,

            Részeg vagyok és mindig szomjazom.

          • Remélem…
            „Csodálatos lehet a „koldusnak”, akkor ő már sínen van…”

            …hogy csodálatos Neki, hiszen mostanában mifelénk Érte kel fel a Nap és a Hold…:)

          • Ez így teljes és kerek. Kívánom, hogy mindig maradjon is így!:)
            Ez így teljes és kerek. Kívánom, hogy mindig maradjon is így!:)

  6. Hahó
    Egyrészt nagyon igaz. 🙂
    Másrészt meg ,,szegény az, akinek hiány-tudata van”. 😉

    Puszi! 🙂

    • Skarma!
      Ez a hiány-tudat igen sokszor előfordulhat életünk során. Nem mindenki jut el olyan tudatossági szintre, hogy ki tudja iktatni teljes egészében! Tehát szeretetkoldusok vagyunk időről-időre…Talán minden nagyobb „változás” előtt és alatt azokká válunk. Nem feltétlenül negatív dolog ez, jó, ha akad ilyenkor egy segítő kéz…

      • Szia Bodza!
        Jó, hogy újra itt…

        Egyetértek Veled, bár, ha nem éred el a megfelelő tudatossági szintet, akkor a hiányát sem érzed szerintem…

        Belőlem úgy a tavasz táján szinte teljesen elfogyott a szeretet. Aztán megláttam egy koldust, és úgy éreztem, neki sokkal nagyobb szüksége lehet rá, mint nekem.
        Nekiadtam azt a kicsit, az összeset. A koldus megérezte, hogy szívből adom és ahogy erősödött tőle, úgy kezdte visszaadni. 🙂
        Először csak kicsit, aztán egyre többet és többet, s ma már úgy érzem, a világ minden szeretetkoldusát jól tarthatnám belőle. 🙂
        Minél többet adok, annál többet kapok vissza, végtelennek érzem a forrását…
        Mindezt csak azért írtam le, mert jó ha tudja mindenki, nem érdemes spórolni a szeretettel, tartogatni szebb időkre, mert akkor talán soha nem lesznek szebb idők.
        Ha nem használod, osztod, szórod, akkor elkopik, elhagy…
        :))

        • Szia Szeges!
          Akkor jó, mert ez azt jelenti, hogy már valamilyen tudatossági szinten állok! 🙂

          Csodálatos lehet a „koldusnak”, akkor ő már sínen van…

          Azért vigyázz a világ összes szeretetkoldusával, nagy lesz a sor az ajtód előtt!:)

          Egyébként a szeretet az egyetlen olyan forrás, ami soha nem apad el, nem is értem, miért nem osztunk belőle mindenkinek! Azt sem értem, miért nem jut mindenkinek belőle?

          Megoldás?

          • Mert igazán jól csak a szivével lát az ember.
            Ezért mondják a

            Mert igazán jól csak a szivével lát az ember.
            Ezért mondják a legnagyobb Igazságot, hogy itt élj, itt és most.
            Régi sérelmek, kudarcok…. elmúltak, megélni a jelent.

          • Tehát akkor szerinted sem igaz, hogy állandóan csak a múltban
            Tehát akkor szerinted sem igaz, hogy állandóan csak a múltban kell vájkálni és kutakodni??? Igen, elmúltak…Ha ráncigáljuk elő őket sorra, nem biztos, hogy előrébb jutunk.

            Viszont ha teljesen félresöpörjük őket, egy idő után nem kívánkoznak-e a felszínre kerülni?

            Vagy minden a maga idejében jön el, és addig ne is foglalkozzunk vele?

            Ha itt és most élek, az azt jelenti számomra, hogy ami volt, elmúlt…Most ezzel még mélyebbre tuszkolom a régi sérelmeket, amelyek idejében majd felszínre bukkannak és akkor átdolgozom őket, vagy egyszer s mindenkorra lezárok egy szakaszt, és tovább jutok?

          • A múltat már megélted egyszer…
            …minek megélni még háromszor? Kivetted belőle a részed, oszt jónapot…:)

            A lényeg, ami éppen MOST van, és a későbbi most is ráér foglalkozni majd akkor az ő akkori bajaival… 😉

          • Nahááááááát…
            Óriási kő zuhant a mélybe. Eddig mindenki azt súlykolta, hogy jó mélyről felhozni az elfojtottat. Már ettől is rosszul voltam.:) Én már magammal ezeket a dolgokat átbeszéltem. Akitől kellett – bocsánatot kértem. Nem is fogom állandóan a sz@ros vedret kevergetni.

            Köszönöm MOST! Boldoggá és felszabadulttá tettél! Bontogatom szárnyaimat, repülni fogok, mint a madarak. Ma délután pl. viszem a kicsiket lovasíjász bemutatóra. OTT akarok, AKKOR boldog lenni!:) Nem a múlton fogok közben merengeni és mindenféle régi emléken rágódni. NEVETNI fogok, sőt – hosszú évek után – nyeregbe is ülök!:)

          • Hát gondolatokat ébresztettél bennem Szeges.
            Én sem lelkizem már

            Hát gondolatokat ébresztettél bennem Szeges.

            Én sem lelkizem már a múlton /hál’ Istennek/,de annyira a mostban élek,hogy a jövővel sem foglalkozom egy fikarsznyit sem.Van is ebből problémám rendesen.
            Sokszor eszembe jut,hogy ezzel a csak a mostban vagyok hajlandó létezni hozzáállásommal,nem éppen a
            fene nagy lustaságomat leplezem ? /magamról beszélek…/
            Merthogy én semmit nem teszek a jövőmért,mert ugye az a mostban épülne.
            Vagyis hogy úgy hagyom a dolgokat,aztán majd lesz….
            Egy tudatos embernek a jövőjét is építeni kéne ,nem?
            Ilyesmin gondolkodom magammal kapcsolatban,nem mindig tudom ,mi lenne a jó,inkább csak az érzéseim-
            ben bízom ez ügyben / a szívemre hallgatok/ .De a kérdőjel ott van a felemben.

          • Csak az érzéseidre/megérzéseidre hallgass Éva! Csak hagyd, hogy
            Csak az érzéseidre/megérzéseidre hallgass Éva! Csak hagyd, hogy sodorjon…A többi úgyis adja magát. Jövőt építeni? Ugyan már! Ember tervez, Isten végez…

          • Hát igen,csak itt van példának a mai ,meg a tegnapi nap is.
            Itt

            Hát igen,csak itt van példának a mai ,meg a tegnapi nap is.
            Itt van egy határidős dolgom,szinte túl vagyok a 24-egydik órán.
            Erre mit csinálok?
            Itt írogatok,mert ez esik jól,pedig tudom,hogy amit most nem csináltam meg ,abból nagy gáz lesz….
            Szóval ilyen dolgokra gondoltam…
            Itt és most,nagyon jól esik beszélgetni,megint ideragadtam.
            Van értelme,és jó nekem,de vajon nem a rám nehezedő elhanyagolt feladatommal kéne foglalkoznom inkább? Aminek ráadásul következményei is lesznek.És én mindig ezt csinálom.Örökös harc a szívem és az eszem között.
            És a szívem már régóta elnyomja az eszemet./nálam ez a nagy ,,lenni,vagy nem lenni ” dilemma.
            Nem tudom megteremteni a kettő között az egyensúlyt.
            Tűz és víz.Hogyan elegyedhetnének?
            Nem vagyok /még/ alkimista.:)))

          • Nehezék…
            „Van értelme,és jó nekem,de vajon nem a rám nehezedő elhanyagolt feladatommal kéne foglalkoznom inkább?”

            Jó az, ha rádnehezedik az a feladat? Talán ezért húzod-halasztod. Ami rámnehezedett, hagytam a fenébe. Igaz, nem is volt létkérdés, hogy megcsináljam, de az is igaz, hogy azóta sem gondolok rá. Közömbös lett számomra.

          • Hát így könnyű.Sajnos ez fontos,és
            Hát így könnyű.Sajnos ez fontos,és megnevezted:létkérdés.
            Oszt mégis húzom…

          • Detto!
            Ebben a cipőben járok magam is Évi, de ez a mostani Jelen olyan szép, hogy eszem ágában sincs rágódással tölteni egyetlen pillanatát sem…

            Maga a létezés és a helyzet adja az inspirációt, és a doppingot a későbbiekre nézve, ezeket igyekszem felismerni néha, ha hagyják az érzések…:))

          • Én is sokszor kutakodok a múltban, szerintem az nem igaz, hogy
            Én is sokszor kutakodok a múltban, szerintem az nem igaz, hogy végérvényesen, tökéletesen meg lehet oldani, de mindig inkább nyitva állni a befogadására, ezután könnyebb kezelni az ügyet. Azt hiszem, tényleg magunk vagzunk a sorsunk, vagy életünk egyedüli felelősei.
            És amig teljesen el nem, be nem fogadunk v.mit, addig újra és újra ott van.
            Félresöpörni, nem, de igyekezni jobbá tenni, javitani.
            Jelen időben én pl. a düh elfogadását gyakorlom.
            Egyébként ezt a 75. szonettet próbáljuk úgy értelmezni, mintha nem egy személynek, hanem az egyetemes szeretetnek, az univerzumnak szólna.
            Mond el neki, mennyire áhitod és érezd, ahogyan átölel, szeret.
            Ezután amikor csak úgy érzed, mindig megkapod.
            Minden ember, aki hozzáfűzött a bloghoz, mind szeretnek és azok, akiket ők szeretnek, mert ők is őket is, téged is szeretnek.
            Hopp, látod, milyen értékes lettél egy másodperc alatt….

          • 75. szonett
            Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
            S tavas

            75. szonett

            Az vagy nekem, mint testnek a kenyér

            S tavaszi zápor fűszere a földnek;

            Lelkem miattad örök harcban él,

            Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;

            Csupa fény és boldogság büszke elmém,

            Majd fél: az idő ellop, eltemet;

            Csak az enyém légy, néha azt szeretném,

            Majd, hogy a világ lássa kincsemet;

            Arcod varázsa csordultig betölt

            S egy pillantásodért is sorvadok;

            Nincs más, nem is akarok más gyönyört,

            Csak amit tőled kaptam s még kapok.

            Koldus-szegény királyi gazdagon,

            Részeg vagyok és mindig szomjazom.

          • Remélem…
            „Csodálatos lehet a „koldusnak”, akkor ő már sínen van…”

            …hogy csodálatos Neki, hiszen mostanában mifelénk Érte kel fel a Nap és a Hold…:)

          • Ez így teljes és kerek. Kívánom, hogy mindig maradjon is így!:)
            Ez így teljes és kerek. Kívánom, hogy mindig maradjon is így!:)

  7. koldus és vámpír.
    Azt gondolom , hogy a szeretet egy olyan portéka , amit könnyen adunk veszünk.
    Csak a vevőkőr tudja megszabni a kereskedelem minőségét.
    Ha túlkinálat van szeetetből és azt a másik nem tudja hasznosan magába engedni az káros is lehet.
    a szetretetvámpír az aki minden lehetőséget megragad arra , hogy elszívja a szeretet érzését mástól akár lelki zsarolás bevetésével. Szerintem az ilyen nem szereti saját magát és más módon próbálja pótolni ezt a hiányt. Aki koldul aqz meg lehet nincs is tisztába ezen érzés milyenségével és még nem élte meg igazán azt ha egy szeretet az élete részét kezdi képezni.
    Feldmár András bátran kimondta a világ előtt: Engem az anyám nem szeretet!
    Magyarázat: az nem szeretet , ha azt akarom visszalátni a gyerekemben , páromban , ami nekem nem jutott az életben.
    Ezzel együtt imádom , ha azt mondja a nejem , hogy szeret és látom rajta és érzem a viszonyunkon hogy ha én is mondom kerekebbé válik.
    Nem csak mondani hanem cselekedni is kell.
    Valóban a lélek tudja a legjobban érezni és tükrözni a szeretet létét.

    • ,,az nem szeretet , ha azt akarom visszalátni a gyerekemben ,
      ,,az nem szeretet , ha azt akarom visszalátni a gyerekemben , páromban , ami nekem nem jutott az életben.”

      Lehet ,hogy szeret,csak rosszul.
      Honnan tudom én,ő hogy szeret,és miért úgy szeret ?
      Annyira tudok vele azonosulni,hogy érzem az érzéseit?
      Vagy csak magamból indulok ki,az én értékítéletemből,és így minősítek valakit,
      Akit lehet,hogy nem is ismerek.
      Én is félreismertem az Anyámat,és bizony nagyon sokára jöttem erre rá.

    • Csak egy válasz…
      „Aki koldul aqz meg lehet nincs is tisztába ezen érzés milyenségével és még nem élte meg igazán azt ha egy szeretet az élete részét kezdi képezni.”

      Dehogyisnem! Nagyon is tisztában van vele, ezért van rá szüksége! Hol fent, hol lent…Jönnek váltások, változások, eszmélések…

      Koldulás. Szeretetkoldusok. Mindannyian azok vagyunk. Te hogyan éreznéd magad, ha nem kapnál szeretet? Minőségit, tisztát, őszintét? Koldulnád. Vagy így, vagy úgy. Megtennéd.

      Annyi mindenben lehet jelen a szeretet! Megtaláljuk előbb-utóbb, de a köztes időben szeretetkoldusok vagyunk.

  8. koldus és vámpír.
    Azt gondolom , hogy a szeretet egy olyan portéka , amit könnyen adunk veszünk.
    Csak a vevőkőr tudja megszabni a kereskedelem minőségét.
    Ha túlkinálat van szeetetből és azt a másik nem tudja hasznosan magába engedni az káros is lehet.
    a szetretetvámpír az aki minden lehetőséget megragad arra , hogy elszívja a szeretet érzését mástól akár lelki zsarolás bevetésével. Szerintem az ilyen nem szereti saját magát és más módon próbálja pótolni ezt a hiányt. Aki koldul aqz meg lehet nincs is tisztába ezen érzés milyenségével és még nem élte meg igazán azt ha egy szeretet az élete részét kezdi képezni.
    Feldmár András bátran kimondta a világ előtt: Engem az anyám nem szeretet!
    Magyarázat: az nem szeretet , ha azt akarom visszalátni a gyerekemben , páromban , ami nekem nem jutott az életben.
    Ezzel együtt imádom , ha azt mondja a nejem , hogy szeret és látom rajta és érzem a viszonyunkon hogy ha én is mondom kerekebbé válik.
    Nem csak mondani hanem cselekedni is kell.
    Valóban a lélek tudja a legjobban érezni és tükrözni a szeretet létét.

    • ,,az nem szeretet , ha azt akarom visszalátni a gyerekemben ,
      ,,az nem szeretet , ha azt akarom visszalátni a gyerekemben , páromban , ami nekem nem jutott az életben.”

      Lehet ,hogy szeret,csak rosszul.
      Honnan tudom én,ő hogy szeret,és miért úgy szeret ?
      Annyira tudok vele azonosulni,hogy érzem az érzéseit?
      Vagy csak magamból indulok ki,az én értékítéletemből,és így minősítek valakit,
      Akit lehet,hogy nem is ismerek.
      Én is félreismertem az Anyámat,és bizony nagyon sokára jöttem erre rá.

    • Csak egy válasz…
      „Aki koldul aqz meg lehet nincs is tisztába ezen érzés milyenségével és még nem élte meg igazán azt ha egy szeretet az élete részét kezdi képezni.”

      Dehogyisnem! Nagyon is tisztában van vele, ezért van rá szüksége! Hol fent, hol lent…Jönnek váltások, változások, eszmélések…

      Koldulás. Szeretetkoldusok. Mindannyian azok vagyunk. Te hogyan éreznéd magad, ha nem kapnál szeretet? Minőségit, tisztát, őszintét? Koldulnád. Vagy így, vagy úgy. Megtennéd.

      Annyi mindenben lehet jelen a szeretet! Megtaláljuk előbb-utóbb, de a köztes időben szeretetkoldusok vagyunk.

  9. Lányok nagyon örülök Nektek!
    Bodza Kedves!
    Nagyon találó a blogod… most vagy szinkronicitás van, vagy nagyon jó a távcsöved, hogy ideláttál, mert ez engem is foglalkoztatott:).

    „Koldulás. Szeretetkoldusok. Mindannyian azok vagyunk. Te hogyan éreznéd magad, ha nem kapnál szeretet? Minőségit, tisztát, őszintét? Koldulnád. Vagy így, vagy úgy. Megtennéd.

    Annyi mindenben lehet jelen a szeretet! Megtaláljuk előbb-utóbb, de a köztes időben szeretetkoldusok vagyunk.”

    Ezt nagyon igaznak találom és érzem, olyannyira, hogy még azt is mondanám, hogy én sokszor hajlamos vagyok „túl” sokat beáldozni a figyelem és a szeretet koldulása közben. A túl sok azt jelenti, hogy lemondok a saját erőmről, egyéniségem egy részéről, és észrevétlenül, magától értetődően alárendelődöm, ahogy az Anyukám tanított, hogy „egy nőnek tűrnie kell”… mekkora baromság!… csak felnövök egyszer belőle!, remélem:) … még úgy is, hogy csak utólag tudatosítom, hogy mi zajlott (hogy egy kis figyelemért egy kis szeretetért – kurvultam Csernus szavaival -, mert hagytam magam befolyásolni, manipulálni, játszmázni, zsarolni,… )

    Bea!
    Nagyon jó a kép Rólad, öröm látni rajta Téged!

    Szeges!
    Szeretem a hozzászólásaidat, sokat tanulok belőle. Köszönöm!

  10. Lányok nagyon örülök Nektek!
    Bodza Kedves!
    Nagyon találó a blogod… most vagy szinkronicitás van, vagy nagyon jó a távcsöved, hogy ideláttál, mert ez engem is foglalkoztatott:).

    „Koldulás. Szeretetkoldusok. Mindannyian azok vagyunk. Te hogyan éreznéd magad, ha nem kapnál szeretet? Minőségit, tisztát, őszintét? Koldulnád. Vagy így, vagy úgy. Megtennéd.

    Annyi mindenben lehet jelen a szeretet! Megtaláljuk előbb-utóbb, de a köztes időben szeretetkoldusok vagyunk.”

    Ezt nagyon igaznak találom és érzem, olyannyira, hogy még azt is mondanám, hogy én sokszor hajlamos vagyok „túl” sokat beáldozni a figyelem és a szeretet koldulása közben. A túl sok azt jelenti, hogy lemondok a saját erőmről, egyéniségem egy részéről, és észrevétlenül, magától értetődően alárendelődöm, ahogy az Anyukám tanított, hogy „egy nőnek tűrnie kell”… mekkora baromság!… csak felnövök egyszer belőle!, remélem:) … még úgy is, hogy csak utólag tudatosítom, hogy mi zajlott (hogy egy kis figyelemért egy kis szeretetért – kurvultam Csernus szavaival -, mert hagytam magam befolyásolni, manipulálni, játszmázni, zsarolni,… )

    Bea!
    Nagyon jó a kép Rólad, öröm látni rajta Téged!

    Szeges!
    Szeretem a hozzászólásaidat, sokat tanulok belőle. Köszönöm!

  11. Nem érdemes ! Kamasz , de még süldő felnőttkoromban is volt egy
    Nem érdemes ! Kamasz , de még süldő felnőttkoromban is volt egy kósza elképzelésem arról , hogyha nagy társadalmi különbségek lesznek , akkor majd én lehetek valakinek a megmentő királyfi . Megvalósult a testi – lelki – szellemi nyomor , de mégse váltam csodává egyetlen Ő számára sem . A silány testi kihasználástól egy kipróbálás után , a teljes öszszhangra való igényem riasztott vissza . Gondoltam ezután : kövér nő sok van , szeretetre vágynak . Fogadjam el egyikük szerelmét , akit a sors az utamba vet . Ettől aztán elszökött a vágyam ! Ezután megpróbálkoztam majdnem gyógyítani . életet menteni a vágyott rászorulónál . Ő stabil lett , de már az elején több esze volt nálam , mert közölte , hogy nincs olyan helyzetben , hogy bárki segítségét is visszautasítsa . Amikor meg egy -két ráhangolódott (gyenge ? ) pillanatában adta volna magát , mert megérezte a soha ki nem mondott vágyam , akkor meg én nem akartam a rituálét elkezdeni Vele , mert nem azokat az érzelmi minőségeket éreztem , amivel érdemes lett volna .
    Kezdtem már reménytelenné válni . Ekkor küldte a sors az utamba Őt , aki teljes természetességgel tapasztaltatta meg Velem , hogy akit szeret az ember , annak mindenféle indok hála , vagy számítás nélkül , vagy akár azok ellenére teljes természetességgel adja oda magát . Innentől kezdve nyugodt vagyok .Tudom , hogyha sorsom a sivatag , akkor úgysem tehetek semmit , ha pedig sorsom a vágy , akkor pedig szintén fölösleges erőlködnöm , mert úgyis a számomra legjobbat kapom meg , a számomra legalkalmasabb időpontban , és akkor és ott én leszek Neki is az . Üdvözlettel : felacsó

  12. Nem érdemes ! Kamasz , de még süldő felnőttkoromban is volt egy
    Nem érdemes ! Kamasz , de még süldő felnőttkoromban is volt egy kósza elképzelésem arról , hogyha nagy társadalmi különbségek lesznek , akkor majd én lehetek valakinek a megmentő királyfi . Megvalósult a testi – lelki – szellemi nyomor , de mégse váltam csodává egyetlen Ő számára sem . A silány testi kihasználástól egy kipróbálás után , a teljes öszszhangra való igényem riasztott vissza . Gondoltam ezután : kövér nő sok van , szeretetre vágynak . Fogadjam el egyikük szerelmét , akit a sors az utamba vet . Ettől aztán elszökött a vágyam ! Ezután megpróbálkoztam majdnem gyógyítani . életet menteni a vágyott rászorulónál . Ő stabil lett , de már az elején több esze volt nálam , mert közölte , hogy nincs olyan helyzetben , hogy bárki segítségét is visszautasítsa . Amikor meg egy -két ráhangolódott (gyenge ? ) pillanatában adta volna magát , mert megérezte a soha ki nem mondott vágyam , akkor meg én nem akartam a rituálét elkezdeni Vele , mert nem azokat az érzelmi minőségeket éreztem , amivel érdemes lett volna .
    Kezdtem már reménytelenné válni . Ekkor küldte a sors az utamba Őt , aki teljes természetességgel tapasztaltatta meg Velem , hogy akit szeret az ember , annak mindenféle indok hála , vagy számítás nélkül , vagy akár azok ellenére teljes természetességgel adja oda magát . Innentől kezdve nyugodt vagyok .Tudom , hogyha sorsom a sivatag , akkor úgysem tehetek semmit , ha pedig sorsom a vágy , akkor pedig szintén fölösleges erőlködnöm , mert úgyis a számomra legjobbat kapom meg , a számomra legalkalmasabb időpontban , és akkor és ott én leszek Neki is az . Üdvözlettel : felacsó