Archívum: Blogbejegyzés

Tegnap nézegettem a facebookon az emberkéket, aztán hirtelen megakadtam egy lányon.
Kedvenc filmek-Végtelen történet-
Úristen, gondoltam, jajj de szeretném újra látni ezt a filmet.
Nem tudom, hány éves voltam, amikor anya vitt el minket a moziba, ott láttam először és utoljára.
Miről is szólt?
Csak arra emlékeztem, hogy volt benne egy hatalmas nagy fehér kutya….
Ma tudom, hogy az nem is kutya volt, hanem sárkány.
Ma adták déli órákban a tévében, VÉLETLEN?

Ma beszélgettem egy ismerősömmel és egy kérdésemre egy válaszreakciójánál hirtelen úgy éreztem, mintha ezer apró tűvel finoman mellkason szúrtak volna egyszerre.. Először figyeltem fel ilyenre, ez vajon azt jelenti hogy hazudnak nekünk ilyenkor, vagy mit jelent ez? Tudtok még hasonló tüneteket, miket lehet, kell érezni hasonló esetekben, mikor kiváncsiak vagyunk hazudik-e a másik vagy sem? Köszi.

Arról, mi az élet igazi élménye

Az igazi élmény az ember számára tehát elsőrendűen ennyi: önmagának megismerése.
A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos;
önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb
találkozás. Rómában vagy az Északi Sarkon járni nem olyan érdekes, mint
megtudni valami valóságosat jellemünkről, tehát hajlamaink igazi természetéről, a
világhoz, a jóhoz és rosszhoz, az emberekhez, a szenvedélyekhez való viszonyunkról.

Miért van bennem az az érzés, hogy nem vagyok méltó egy emberhez?
Létezik egyáltalán ilyen állapot, hogy nem vagyok méltó bármihez is, vagy csak az egóm szórakozik velem?
Segítség! :S
Ahogy megfogan bennem ez az érzés, jön vele a többi is: a magány, a megnemértettség, az elnemismertség, az összes rossz. Ezt csak az egóm csinálja, ugye? De akkor hogy kéne megszabadulnom tőle?

Bocsi a panaszkodásért…

Szerintetek ha valaki tartozik egy bizonyos nézetű csoporthoz, legyen ez vallási, politikai vagy egyéb csoport, az biztosan nem tudja elérni az egységérzetet, ameddig a csoporthoz tartozik szíve szerint? Vagy ugyanez a kérdés: ha valaki a nemzetét nagy családjának érzi, és kitart mellette, az már biztosan nem tartja a többi nemzet tagjait embertársának, tehát nem érezheti az egységet? Szerintem nem így van, még a kérdés is furán hangzik, de előző blogomban történt beszélgetés juttatta eszembe, hogy írok erről.

Szeretem megosztani az életem és a Bennem felmerülő kérdéseket.
Sokszor van úgy, hogy tudom a választ, de mégis szeretek minden véleményt meghallgatni.
Láttam Magam egy tolószékben, békében és szeretetben egy kislánnyal, de ennek kb. 10 éve.
Most van a sérült kislányom, aki nem tud járni.
Bár Én azt gondolom, az egyiknek a másikhoz nincs köze.
Azt is biztosan tudom, hogy ez egy felhivás.

Lehet, hogy talán létezik már ilyen cimű blog.
De nem találtam.
Arra lennék kiváncsi, hogy Valaki ismeri-e a KÜRT vagy az AGYAR szimbolikus jelentését.

Van a környezetemben egy kislány, 17 éves. Az apja meghalt rég, az anyja alkoholista. Sokat van nálunk, jól ismerem. Ültünk a konyha asztalnál, és beszélgettünk. Minden hókusz-pókusz nélkül célirányosan belevittem egy nagyon komoly fájdalmába az anyjával kapcsolatban, ez a becsapottság és elhagyatottság érzése volt. Elkezdett sírni.
Akkor megkérdeztem tőle: – Adok energiát, felveszed?
– Igen – mondta, mert tisztel és bízik bennem, meg tud nyílni felém.
– Add a kezed, megfogom.

…esetében előfordul, hogy ha erős ellentét rajzolódik ki (egy képen, egy fotón, egy párbeszédben, egy kapcsolatban stb), akkor az egyszerűség kedvéért:
a fekete a fehérben lesz érdekes…
a fehér a feketében világlik…
miközben egyébként egyik sem veszít erejéből! Sőt!

Akkor hogy is van, hogy miközben erősen törekszünk (tisztelet a kivételnek!!!!) eltávolítani a másikat:
párbeszédben meggyőzni…
kapcsolatban megváltoztatni…
fotón árnyékolni…
képen felülfesteni/hangsúlyozni…
közlekedésben leszorítani… stb.

Esetleg még erre a kirakásra is adjatok választ: "Mit tehetek a spirituális fejlődésemért?"

Kártyák: