Archívum: Blogbejegyzés

Megtudta, hogy Patrik házas, ráadásként némi nyomozgatás után találtunk képet neten az aráról, az ara nővéréről én a nővér adatlapján esküvői fotókat.
Minden nagyon titokzatos, nincs csókolózós közös fotó, ahol a két kéz felvágja a tortát, nem látszik az arcuk.
Úgy kellett összedominózni a vőlegényt és a menyasszonyt.
Tamarának novemberben kezdett udvarolni, sok sok randit generálva, erre november 25-én összeházasodott mással.
Köszönöm a hozzászólásokat, mindkettő logikus, de mint tudjuk a szerelem nem az!
Sosem volt és nem egyszerű ennél fogva a döntés sem.

Megvan a lakás, alakul a kapcsolat, és alakulok én is, szépen lassan át. Hogy mivé, azt még nem tudom meghatározni. Vannak az új életemben amik tetszenek, vannak amik nem. De ez eddig sem volt másként.
Most, hogy a magam ura lettem, kezdem élvezni, hogy akkor és oda megyek, amikor és ahova akarok. Ha akarok. Ha nem akkor sincs baj.
Elfelejtettem már azt, hogy milyen az amikor az ember szívből tud mosolyogni, akár csak magán, akár azon, hogy megint milyen szép reggelünk van. Ami magában hordozza az új dolgokat. Legyen az bármilyen kicsi, közepes, vagy nagy dolog.

Érdekes dolgokon megy át a barátnőm mostanság. Úgy gondolom érdemes megörökítenem, mert senki sem tudhatja mi lesz a végkifejlet, de mindenki kíváncsi rá.
Jó lesz visszaolvasni.
Most tudta meg, hogy a férfi, akivel el tudná képzelni az életét, gyerekek, család, már nős és körülbelül akkor volt az esküvője, amikor neki udvarolni kezdett, azaz kb. fél évvel ezelőtt.

De ne szaladjunk előre, nézzük sorban a történteken, amennyire vissza tudok emlékezni.
Barátnőm szerencsére eléggé bőbeszédű így aztán apró részletességgel elmesél mindent magáról.

Újabb álom.

Néha nagyon intenzív és különös álmaim vannak…

Tegnap nagyon foglalkoztatott valami. Fel akartam venni a kapcsolatot valakivel. A hogyan-t nem tudtam. Több lehetőség volt, üzenek neki az iwiwen keresztül, emilt írok, sms-t küldök vagy felhívom telefonon. Melyik a legjobb megoldás? Ilyenkor nekem az elmém nagyon él, a lecsendesedés nehezebben megy, hogy belülről kapjam meg a választ. Majd lesz valahogy….

Este egy barátnőmmel beszélgettem egy jót. Nagy valószínűséggel beindított a lelkemben valamit.

Sziasztok!

Én már írtam nektek, hogy szakítottam a párommal.
Most már jobban vagyok mint 2 hete például, de amikor üresjárataim vannak egyértelműen rá gondolok és nem látom a valóságot csak a szép emlékeket vagy épp illúziót kergetek és jön az összeomlás.
Végletekbe tudok esni, de lekötöm magam programokkal, de így is nehéz…
Kérdésem az lenne, hogy természetes-e az hogy a szex utáni vágyam csökkent? valahogy új pasikra sem vagyok nyitott….
Van egy blokk bennem ami ott van és kész, hiába döntöttem jól, én még őt szeretem.
Szeretettel gondolok rá.

A munkahelyemtől kb 5 perc sétára van egy nagyon kedves kis templom. Néha ebédszünetben kimegyek oda. A kis templomkertben, a templom oldalában letelepszem és eszem egy szendvicset. Ebéd után meditálok és elmélkedem egy kicsit a templomban, aztán üdén-frissen mehetek vissza a délutáni műszakomra. Útközben a templom felé a tesómmal beszélgettem telefonon. Vettem egy szendvicset és besétáltam a templomkertbe. A templom oldalában le is lehet ülni kis kőpadra. Mivel még kicsit hűvös itt a tavaszi időjárás csak lepakoltam a cókmókomat. Közben vettem észre, hogy a kövön van egy 2 centes.

Vasárnap kirándulni mentünk. Igazi tavaszi időjárás van, nagyon változékony. Egyszer esik, aztán kicsit kisüt a nap, néha egyszerre esik és süt a nap. Ennek ellenére útra keltünk. Az időjárás nagyon kegyes volt hozzánk.

Ma elindult.
Aláírtam egy szerződést, amellyel elkezdődik egy teljesen új élet.
Új lakás, régi gondok. Legalábbis a fejemben. Tudom, ahhoz, hogy előre léphessek, muszáj megtennem és mennem kell. Tudom, hogy a csak az bátor, aki félni is tud. De ezt az érzést nem tudom egyenlőre feldolgozni.
Félek, hogy hogyan fogom tudni megoldani a gondjaimat, amik eddig is körülvettek, hogyan fogok boldogulni egymagamban. Persze az sem segíti a helyzetem, hogy állandóan az pörög a fejemben, hogy félek.