A Blogbejegyzés egy személyes történet, élmény megosztására szolgáló tartalomtípus.
A buszon himbálózva azon gondolkodtam, hogy mennyire fontos számomra ennek a weboldalnak a felállítása, megvalósítása és ez miatt az elszenvedett kudarcok, sikertelenség mennyiszer frusztrál, rendszeresen rossz érzéseket kelt bennem. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha elengedném ezt a tervemet és csak úgy élnék a nagyvilágba!
Elmentünk délután az i.e. 10000 című filmre az Aréna Plázába. Ősemberes-mammutos filmre számítottam és végülis volt benne az is, de mellette oly sok mindent beletett még a forgatókönyvíró-rendező Roland Emmerich, hogy a történet végül egy nagy mese lett.
Időszámításunk előtt 10000 évvel egy hegyi törzs mammutokra vadászik. Egy nap elkeveredik hozzájuk a gyönyörű kék szemű leányka, Evolet. Családját és törzsét lovas vadászok lemészárolták és a sámánasszony szerint erre a törzsre is ez a jövő vár.
Sétáltam tegnap délután hazafelé, közben tisztítgattam magamban a tudattartalmakat, majd ahogy betévedt egy gondolat a megvilágosodásról, rögvest beállt egy abszolút állapot. Szépen sütött a nap, zöldbe borult a tavaszi természet és én is helyemre kerültem egy szemvillanás alatt.
Szombaton kis rábeszélésnek engedve részt vettem egy teljesítménytúrán a Gerecse- hegységben . 20 km-es távon indultunk és boldog vagyok , hogy elmentem és ” megcsináltam ” .
Életem már régóta úgy zajlott , hogy javarészt a ” belsővel ” foglalkoztam , a „külvilág ” felé inkább csak a napi kötelező rutin szintjén fordultam.
Munkám is olyan , hogy főként belső figyelmet kíván , energiákkal dolgozom , lelki dolgokkal foglalkozom.
2 – 3 hónapja eljutottam addig , hogy folyamatosan betegeskedtem.
Vasárnap reggelire nem ettem semmit sem, tanulva a szombati vizes holotróp légzés tapasztalatából, így erőteljesebben is indult a transz folyamata. Kellett ugyan pár perc, amíg belemerültem, de azután úgy kibontakozott, hogy még a szárazföldi transzlégzésekkor sem szokott ennyi minden és ennyire mély tartalom feltörni. Megpróbálom dióhéjban összefoglalni:
A hétvégén Timcsák Géza szervezésében vizes holotróp légzésen voltunk Krisztivel és még 20 résztvevővel Nyíregyháza Sóstón. Péntek délután megbeszéléssel és ismerkedéssel kezdődött a program a Hotel Tara-ban, majd szombaton délelőtt-délután és vasárnap délelőtt folytak a légzőgyakorlatok.
Sanyi ötlete alapján, ma egy kisebb társasággal meditáltunk, a lelkünk megkeresésére!
Meditációmban egyre mélyebbre kerültem, eltoltam a mélyülésem útjába kerülő "dolgokat" és a Lelkemet akartam megkeresni!
Meditációmban egyszercsak egy falba ütköztem, amin nem tudtam áthatolni, próbáltam eltolni, szétfeszíteni, koncentráltam…
Jól sikerült a mai oktatás a Spirit suliban. Vizsgáztattam a 3.-os évfolyamot, utána pedig a megvilágosodásra terelődött a szó. Addig beszéltem róla, hogy lejött egy régi-új tanítás a megvilágosodás eléréséről. Kb. 5 évvel ezelőtt már egyszer rájöttem erre a technikára, de aztán elfelejtettem, pedig szenzációs!
Valószínűleg ezt is csak egy bizonyos tudatossági szinten voltam képes felismerni és ahogy elhagytam azt a szintet, úgy el is felejtettem a spirituális tanítást.
Amikor házi vizsgára készültem, a vizsga része volt, hogy készítenünk kellett egy 30 db – os herbáriumot is. A herbárium nem más, mint lepréselt gyógynövények gyűjteménye. A csoportból voltak, akik szabadságot vettek ki és elmentek különleges helyekre, ahol úgy gondolták sok gyógynövényre bukkannak. Én is azon gondolkoztam, hova kéne elmennem, ahol sokféle értékes növényt találok? Nagyon szerettem volna, ha időben elkészül a herbárium.
A kívánságom megvolt, de ötlet a helyről, hogy hova menjek, mégsem érkezett.
Amint felébredtem, egy régi álom jutott az eszembe. Egy párkapcsolati tanításról szólt, az álom megéreztette velem, milyen érzés is igazán feleségnek lenni.
Kamaszkoromban szeretett volna járni velem egy fiú , aki jóravaló volt, melegszívű, és nagyon okos . De a gimiben egyáltalán nem volt " menő". Udvarolni próbált nekem , de én nem túl szép módon visszautasítottam. Később felvették az egyetemre , matek – fizika szakra , és el is tűnt, azóta sem találkoztam vele.