Archívum
A Blogbejegyzés egy személyes történet, élmény megosztására szolgáló tartalomtípus.
A szimbólumok univerzumunk formába – alakzatba öntött esszenciái, hordozzák a világ egy-egy szeletének információját. A szimbólum egy tömörített információ állomány, ami tartalmazza a lényeget, a velejét egy dolognak.
Mint amikor egy ember leírja a teljes életét, abból minden élményét egy életrajzi műbe, majd abból megfogalmazza élete mottóját. Pl: "Aki harcol, az csak veszíthet!"
Sokszor érdeklődtek már, hogy nem tanítanám-e az asztrológiát az interneten keresztül. Nos, az a véleményem, hogy ezt csak személyesen lehet. Most adok némi ízelítőt a különböző jegyek külső megjelenési formáiból, de a járást, a testtartást, a száj, kéz mozdulatait nem lehet leírni – azt meg kell mutatni.
Mindenkinek felhívom a figyelmét arra, hogy nem a Nap jegye jelenik meg a külsőben, hanem az ASC és az ASC-en álló bolygó.
Egy másik furcsaság ami történt velem ezen az előző bejegyzésben említett kiránduláson a következő:
Egyik nap elég komoly hegyi szerpentineken kanyarogva vezetett felfelé utunk, miközben én fokozatosan egyre rosszabbul lettem az egyik autó hátsó ülésén. Hányinger, émelygés, iszonyat cefetül voltam, szó szerint szenvedtem, persze ebbe még az előző nap okozta kisebb másnaposság is közrejátszhatott, na meg a 40 fok hőség sem állt mellettem.
Évek óta motoszkál bennem a gondolat, hogy a testi – lelki érintésszükségletemet ne állandósult, mélyvizű párkapcsolatban oldjam fel, hanem alkalmi, de minőségi együttlétekben. Ezt már csak a korom is egyre indokoltabbá teszi: csökkenő gyakoriságú testi vágy, ami már az ölelkezésben is megtalálja a testi megvalósulása teljességét. Több körítés, kevesebb hús.
Hogyan fogadjuk el az alacsonyabb tudatossággal rendelkező lények szerencsétlenkedését, zártságát és hülyeségét?
Ez a blogbejegyzés egyben válasz erre a fórum kérdésre: Hogy láthatom meg magam bennük?
Amikor nem fogadom el mások alacsonyabb tudatosságából fakadó szerencsétlenkedését, zártságát, hülyeségét, olyankor arra szoktam gondolni, hogy
2008.09.10-én Svájcban, Genftől nem messze egy különleges kísérletet fognak végrehajtani, melyet eredetileg az Egyesül Államokban csináltak volna, de az amerikaiak túl kockázatosnak találták, ezért áttették Európába – elgondolkodtató.
Az alábbi szöveget a kérdésem.hu egyik tagjától, XXI.th Century Fox –tól idéztem:
Az utóbbi időben jó pár emailt kaptam, amelyből áradt a bizalmatlanság. Ezen emailek feladói nem hisznek a soraimnak, nem bíznak bennem, vagy eleve rosszindulatot feltételeznek rólam. Elismerem nem vagyok makulátlan, de attól még messze állok, hogy okkal ne bízzanak bennem!
Először rosszul esett ez a negatív hozzáállás, holott mennyi mindent szívesen és ingyen adok az oldalamon! Aztán arra gondoltam, hogy talán csak azért állnak így hozzám, mert nem ismernek, és sok negatív tapasztalatuk halmozódott fel az életükben.
A szó szoros értelmében nagyon keveset meditálok sajnos, inkább csak tisztítgatok, energiát gyűjtögetek néha, ha úgy érzem hogy bezárultam/lemerültem nagyon. Viszont mindig van egy központi témám amit megfigyelgetek, amin agyalok napokon, heteken át, persze több párhuzamos önismereti „projektemmel” együtt. Feldolgozok, összefüggésekre rájövök, előbbre jutok, miközben figyelem a környező világot, embereket.
Amikor gyomnövényt látok, mely a legnehezebb körülmények között is megkapaszkodik, arra gondolok, hogy talán egy kicsivel én is többre vagyok képes.
Fogalma sem volt mit tegyen, a lánya szavait ismételgette magában.
– Miért nem gondolod meg jobban mihez kezdesz, kapkodsz összevissza!
Többször visszacsengett a fülében és elgondolkodtatta, tényleg így van?
Mert tényleg össze kellett kapnia már magát, élete főbb területein csődöt vallott évek óta.
Kissé elszállt az elmúlt években, a realitástól elrugaszkodott, ez tény.
