Archívum: Blogbejegyzés

Egy autista gyerekre hangolódtam rá a napokban, kerestem hogy mi lehet a betegségének az oka és hogyan lehetne meggyógyítani. Válaszként azt éreztem, hogy vannak emlékeink, kötődéseink, elakadásaink olyan időkből is, amikor mér a tengerben éltünk akár egysejtűként, akár bonyolultabb létformában.
Miközben ebben merengtem, arra gondoltam, úgy tudok a legjobban segíteni, ha magam is megtapasztalom mit adhatna az eme korban keletkezett elakadásaim feldolgozása, ezért belemerültem, illetve hagytam, hogy átjárjanak az emlékek.

Ajaj hol is kezdjem igazából mindig kerestem valamit soha nem volt jó az életem és most is keresem az életemet.

Tapasztalat, néha szúrópróbaszerűen érdemes megnézni a megvásárolandó termékek szavatossági idejét. Néha napján belefutok egy-két „hamar lejár” termékbe …..úgyhogy, amikor eszembe jut és úgy érzem, akkor megnézegetem a termékek lejárati idejét…. tejtermékek prioritást élveznek…

Este elmentem az első „spirituális” előadásomra. Érdekelt a téma, egy fizikus beszélt a tudomány és a spiritualitás kapcsolatáról. Az előadást Andreas K. Freund tartotta, aki Grenoble-ban dolgozik egy kutatóintézetben. Elmesélte, hogy több nemzet dolgozik itt együtt, és hogy ez mennyire és mennyire érdekes. Igen, szép is ez a világ. Amikor összefogunk és együtt szeretnénk felfedezni, azt ami van…. Az előadás szlogenje megszólított…. „hinni kell a láthatatlanba, hogy meglássuk a hihetetlent”…..

Kb 1,5 éve irtam azóta újabb bonyodalmak keletkeztek amiket ki kell boncolnom 😀

Képzeld el, hogy a lényed egy ház. Ha valaki elhagyott, de nem tudod elengedni, azt jelenti a lelked egy darabja egy lezárt szobában van kettesben vele. Minden félelmed, vágyad, örömöd és szomorúságod ott van abban a szobában ami összeköt Vele. Az ablak zárva. Ha beletörődsz, fogod az ajtó kulcsát és a tengerbe dobod. Beletörődtél, de nem engedted el, most már a lényed még egy része is lezárt, aki vagy a kulcsot próbálja kétségbeesetten megtalálni, vagy értetlenül áll a bezárt ajtó előtt.

Még egy visszatérő dolog az életemben, a sáska…vagy szöcske..

Az elmúlt egy hónapban, már többször előfordult velem, hogy amikor felkapcsolom a villanyt, akkor kiég a villanykörte….
Először augusztus végén, amikor külföldön voltam egy szállodában. Behelyeztem a kártyát, ami aktiválja az elektromosságot és semmi….próbálkoztam többször….semmi… úgyhogy lementem a szálloda recepcióra jelezni…. küldtek is segítséget. Nézegették, javítgatták, kapcsolgatták …. aztán egyszer csak jó lett….

Amikor megtudtam, hogy visszajöhetek külföldre ….eldöntöttem autóval fogok jönni. Nyáron két hónapot töltöttem külföldön és repülővel mentem, összepakoltam 3 bőröndöt ….és ennyi…. Most 4 hónapra jövök….egyrészt autóra is szükségem van kint (bár kaphattam volna bérelt autót is)….másrészt, mégiscsak több mindent tudok az autóba pakolni…..úgyhogy autóval jövök….

Készülődés…. válogatás, mi az amire tényleg szükségem van, mi az amire nincs…..legalább történt egy szelektálás a ruháim és a könyveim között is…

Bizonyára sokan ismerik itt Edgar Cayce-t, azt a különleges embert, aki gond nélkül hozzáfért az Akasha-krónikához.
Én már kicsi gyerekként kerestem az istent, majd 13-14 évesen találkoztam olyan könyvekkel, ahol Cayce életéről és munkásságáról szó esett. Annyira a hatása alá kerültem, hogy kaptam egy álmot, amelyben láttam az egyik előző életemet, valamint a jövő egy kis szeletét.