Archívum: Blogbejegyzés

Tegnap találkoztam egy csodálatos emberrel Esztergomban egy összejövetelen.
Ez a honlapja, ahol a zenéibe bele is lehet hallgatni:
http://www.enricomusic.hu/relax_cd.php
Szerettel közvetítem közösségünk minden tagjának.
Eta

– Mondd, Pinokkió, milyen volt marionettbábunak lenni?

– Kényelmes. Nem kellett döntéseket hoznom, megtették Mások helyettem.

– Nem volt olyan érzésed, hogy nem vagy szabad?

– Nem. Annyira ügyesen mozgatták a zsinórjaimat Mások, hogy észre sem vettem, hogy nem a Szabad Akaratomból mozgok. De amikor elszakítottam a zsinórjaimat a Belső Hang tanácsát követve, megéreztem, milyen Határtalan Lehetőség is a Szabadság. Elveszítettem a Korlátaimat, és a Korlátlan Szabadságot kaptam helyette.

Szia Skorpio!

Valamiért jött, hogy ezt küldjem el Neked…

http://www.youtube.com/watch?v=78Ruh0ewBVo

Macskák: Memory /Emlék – a szöveg magyar fordítása:

Éjfél, csak egy hang sír a szélben,
És a Hold gyűrött arcán ül egy fáradt mosoly.
Itt a járdán egy sárgult levél haldoklik még,
És a szél fölöttünk zúg.

Emlék, ne hagyj magamra, várj még!
Ezt a félelmes holdfényt végre el kell, hogy űzd.
Régi órák, te boldog múlt, te rég volt remény.
Édes emlék kell, hogy élj.

Minden gázláng intő jel,
És titkot rejt minden árnyék.

Mottó:Az egyik tanítványazt fejtegette, hogy Buddhát, Jézust ésMohamedet a kortársaik lázadóknak éstévtanítóknak tartották. Azt mondta errea Mester: – Senkiről sem mondhatjuk azt, hogy elérte a teljesigazságot, mindaddig, míg ezer őszinte ember meg nem bélyegezte istenkáromlásért.
Anthoni de Mello

Kham üzenetét kicsit másként szeretném megközelíteni az Új Honfohglalás c. sorozatban. Amikor Khamot „csatornázom”, teljesen másként jönnek az információk, mint ahogy azt az alábbiakban olvashatod.

– Mondd, Csipkerózsika, mit álmodtál?

– Azt álmodtam, hogy ébren vagyok. Láttam fényeket, pillangókat, örömöt. Segítségemre voltak és segítségére voltam Másoknak. Tanultam, és tanítottam. Vezettek, és vezettem.

– És milyen volt az Ébredés?

Reggel korábban kelt a kedvesem mint szokott, ezért átment a másik szobába, megnézte a Vacsoracsata és a Barátok közt egy-egy epizódját. Én meg újabban délelőttönként tornázok, miközben NCIS és CSI sorozatokat nézek. De hiszen ezeket este vetítik!

Ja igen, van egy IPTV előfizetésünk, amellyel több hétre előre beállítva bármelyik műsort, sorozatot fel tudjuk venni, és akkor nézzük meg, amikor nekünk tetszik.
Tudod: "Majd akkor kezdődik, amikor én akarom!"

Az alábbi videó eszembe, juttatta, hogy mi emberek mennyire telhetetlenek vagyunk. Nem elég nekünk az, ami magától megadatik, hanem sokkal de sokkal többre vágyunk, lehetőleg a mindenre!
De miért hajt minket a telhetetlenség? Miért nem elégszünk meg azzal, amink van, vagy csak egy kicsit többel?
Egyáltalán elérhető az a "minden", amit a telhetetlenségünkkel hajtunk?
Te is telhetetlen vagy? Miben?

Ma kaptam egy nagyon kedves barátomtól ezt az idézetet emilben:

„A spiri egó a legrosszabb. Növeszt egy felsőbb egót, aki aztán ontja a baromságokat, de ez nem a belső bölcs.”

Egy kissé érintve éreztem magam, bár ez így nekem túlzottan kódolva van, nem teljesen értem az üzenetet. Viszont enélkül is érzem, hogy nálam is bizonyos stádiumban van már az a növesztés, csak nem tudom megfogni ezt az egész spiri meg felső egó témát.

A Ji Kingről tanít egyik fordítója. Még csak 2 órán voltam, de már hegyeket mozgatott meg bennem.
A kezdetről és a végről van szó, illetve ezek összemosódásáról, és a vég, mint tökéletesség előtti utolsó (-előtti) lépcsőfokról.

Nem tudom hallottatok e már valamit erről a módszerről, és kinek mi a véleménye erről? Tényleg működhet a meditációs cd ezen formája? Van e tapasztalata valakinek ezzel kapcsolatban?