Önvédelem

350 hozzászólás a(z) “Önvédelem” bejegyzéshez

1. Jó magam persze úgy gondolom, hogy az önvédelem nem is lehet,
   Jó magam persze úgy gondolom, hogy az önvédelem nem is lehet, fizikai megnyilvánulás. Téves elképzelés, amikor valaki verekedni tanul önvédelemnek nevezve azt. Önvédelem ugyan is az, hogy az ember nem kerül olyan helyzetbe, ahol harcolnia kellene.
   Nem száll fel egy villamosra, ha látja, hogy azon nem kívánatos elemek banzájoznak. Nem mászkál sötétedés után egyedül zűrös környékeken. És sorolhatnám, hogy mi mindent nem tesz az ember, annak érdekében, hogy megvédhesse magát az esetleges támadásoktól ezáltal.

   Mit nevezhetünk támadásnak? Felismerjük-e, hogy éppen támadás áldozatai vagyunk? Milyen jelei lehetnek ennek?

   Mentális támadások mindennaposak az ember életében. Sajnos gyakran előfordul, hogy ezt nem veszi észre a megtámadott, vagy éppen észreveszi, de nem tulajdonít különösebb jelentőséget a dolognak. Ha szóvá teszi, visszatámadás áldozata lesz. Miként védhetők ki a mentális támadások?

   Önvédelmünk biztosítása érdekében, vállalhatunk e áldozat szerepet? Milyen pszichés beállítódás az áldozati szerepvállalása?

   Borzasztó nagy és összetett témakör, remélem sikerül újfent borzolni a kedélyeket és a végére megtudjuk mindannyian, hogy mit is jelent az önvédelem.

   ————————————————————————————————————–
   —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

   • Én egy olyan helyen élek,ahol sajnos elég irigyek egymásra az
     Én egy olyan helyen élek,ahol sajnos elég irigyek egymásra az emberek.
     Amíg ezt nem tudtam,voltak emiatt kellemetlenségeim /sőt problémáim / ,
     aztán elkezdtem én is amit a többiek,és ha kérdeztek panaszkodtam.
     Ezt utálom,de azóta nem irigyek rám,mert nincs ugye mire. /önvédelem/

     Energia vámpírok ellen is időnként muszáj védekeznem.
     Ilyenkor elvágok éteri szálakat /amiken viszik az energiát/,
     és akkor keresnek más áldozatot maguknak.
     Ezt is már csak sokára kezdtem el,de muszáj volt.

     Ja .ha Budapesten a 4-es,6-os villamoson utazom a Blaha után ,
     ott is szoktam védekezni,szorítom a táskám rendesen.
     Amikor az Apámékhoz megyek a Baross utcába /,,nyolcker ”/ ott meg még jobban.

     • Szerintem, amit a szomszédaid írigységével önvédelem
       Szerintem, amit a szomszédaid írigységével önvédelem címszóval kezdesz, az nem tűnik helyes megoldásnak. Negatív energiákat erősítesz Bennük is Magadban is. Ezzel csak könnyen megteremtheted az erősített képet. Az elégedettlenség, írigység eleve negatív állapot, innen minimum csak a semleges felé lehet megfelelő az írány.

       • Klárának /is/
         Szerencsére nem a szomszédaimról van szó.
         Itt ez olyan település,hogy nagyon erősen jellemző az irígység.
         Amikor ide kerültem,csak azt látták,hogy jött valaki Bp-ről,de szép háza lett,még munkája is van..stb
         Nem ismertek még személyesen,és el kezdtek folyamatosan feljelentgetni Apehnál itt ott.

         Elég kemény volt,és akkor alakítottam ki ezt a stratégiát,hogy ne higgyék,hogy hű nekem mennyi van,
         egy olyan képet hitettem el magamról,hogy olyan vagyok mint ők,semmivel sem több,és onnantól elfogadtak,
         megszűntek a támadások.
         Ez a panaszkodás úgy értendő,hogy kiegyenlítődjenek a dolgok,az ő képzelgésük és a valóság között.
         Remélem így érthetőbb kicsit.

         A másik pedig,órákig nem tudtam hazaérni,ha lementem vásárolni,vagy valahova,mert mindenki elkapott és panaszkodott.
         Egy ideig beszélgettem velük,befogadó voltam,de hát ezzel erősen visszaéltek,és akkor változtattam taktikát.
         Már én sem voltam az a gondtalan ,mosolygós,aki mindenkit meghallgat,hanem én is mondtam,hogy ez gáz ,az gáz.
         Hát így sokkal hamarabb hazajutottam.
         Klára muszáj az embernek kialakítani védekező technikákat,amikor nem érzik hogy hol a határ.
         Nekem volt olyan,hogy este 8-kor ráült valaki a nyakamra a problémáival,és éjjel fél egykor tudtam távozásra bírni.
         Szóval ilyen emberek,azért ennek határt kell szabni.
         És főleg azt használják ki ,aki meghallgatja őket,segítőkész.
         Tudod ,a kisujjad nyújtod,és rögtön a karod kell.

         Energiában is mást használok egy ideje a munkámban,egy kiapadhatatlan forrást,mert ide semmi nem volt elég.

         Úgyhogy kellettek ezek a lépések,éppen eleget vívódtam,de most végre rendben vannak a dolgok.
         Amíg ezt nem rendeztem ,addig voltak negatív hatások.

         • „És főleg azt használják ki ,aki meghallgatja
           „És főleg azt használják ki ,aki meghallgatja őket,segítőkész.”

           Tehát aki bevállalja az áldozat szerepét. Ellenben ez a másik oldalon feláldozódást eredményez. Ami újabb kérdés, hogy fizikailag, hiszen a lelki hatások kihatnak fizikai létünkre is erősen, tehát fizikailag, meddig jogos, vagy szükséges feláldozódni, meddig kell elviselni, hol az ingerküszöb, és az ebből eredő sértődéseket, zaklatásokat, miként kell felfogni, kezelni?

           Jogos-e emiatt, hogy lelkiismeretfurdalása legyen az embernek? Bűnösség érzés azért, mert nem áldoztam magam oda eléggé másoknak. Akár mentálisan, akár fizikailag!

           Ez azt Jelenti, hogy aki védekezik, tehát nem vállalja az áldozat szerepét, automatikusan kvázi közutálatnak örvend, egyszerűen azért, mert nem hajlandó a mi látásmódunk szerint szemlélni a világot?
           A közutálatnak örvendő ember így egyedül marad, lévén, hogy létközössége nem fogadja be különbözősége miatt, így belekényszerítve egymás egy álarc-életbe, legalább is ami a kifelé élést illeti.

           Ha viszont mindenki protokoll életet él, miként védekezhetünk, ha nem ismerjük a másik valódi látásmódját, ami egyébként lehet, hogy a miénkkel azonos, csak ő sem vállalja nehogy a kiközösítettek sorsára jusson, és egy társadalminak „kis közösséginek” nevezett normához igazítva magát, másoktól is azt várja el.

           Innentől minden érintettnek szól….

           Ez itt a fórumon is gyakori jelenség egyébként, hogy létezik egy ezoterikusnak nevezett „központi direktívarendszer” és ahhoz próbálják meg igazítani magukat, és főleg másokat, míg saját valós véleményüket nem merik megfogalmazni néhányan. Ha van nekik egyáltalán önálló véleményük.

           Ha viszont ez ellen fellép valaki, ha védekezni mer, rögtön meg van szólva, kiutálva, mert nem alklamazkodik az önálló ember a „társadalmi” közösségi dogmákhoz, akkor persze a „központi ezoterikus direktíva” minden módszerét ragadják meg, hogy a másikra megfelelő hatást gyakorolhassanak, pusztán valami szeretetnek nevezett agresszió áradat által.

           Érdekes, hogy az itt működő ” önkéntes megmondó-emberek” nem igen képesek elmozdulni megrögzöttségeiktől.
           Miként lehet védekezni ellenük, ha tudjuk, hogy hagyni nem hagyhatjuk elhatalmasodásukat, mert egyszerűen az ember fejére nőnek, lévén, hogy nincs érzékük, meglátni a másik ingerküszöbét, és egyébként sem tűrhetik, hogy ne az általuk is elfogadott dogma érvényesüljön.

           Ez persze gyakran a valós tudás, és önálló gondolkodásra való képtelenségből táplálkozik. Hogy tehát gondolkodni képtelenek, de aki kilóg a sorból, abba azért bele-bele rúgdosnak, nehogy már mások kilóghassanak.

           Ezoterikus inkvizíció. Az elmúlt két-három hétben élesen rajzolódott ez ki. Éredemes tehát tovább gondolni, az agresszió, a támadás, és védekezés fogalomkörét mindenkinek. Aki védekezik állandóan, annak azért, aki támad állandóan, annak azért. Sajnos semlegesség nincsen, mert valaki vagy agresszor, vagy áldozat, és így mindenképpen köze van ehhez a kérdéskörhöz..

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Egyetértek veled,csak az ingerküszöb emlegetésénél támadt
           Egyetértek veled,csak az ingerküszöb emlegetésénél támadt gondolatom.
           Szóval én sem vagyok egy ,,matyó hímzés”,azonnal ugrok,ha valami olyat írnak,ami szerintem nagyon nem helyén való,és korrigálom rögtön az én véleményemmel.

           Viszont nem éreztem ezért támadást igazán,csak egyszer,amit annak tudok be,hogy még alatta vagyok az ingerküszöbnek,még ha nem is értek egyet.
           Vagyis úgy nem értek egyet,hogy szép nyugiban,indulatok nélkül írok.

           Egyet értek veled amit ezzel a jelenséggel kapcsolatban írtál,csak szerintem ez bonyolultabb probléma,
           összetettebb,hogy az ember mivel is üti ki a biztosítékot,és mivel megy túl az ingerküszöbön.
           Nem elemezgetném az okokat,mindenesetre általában ugyanazok az emberek akadnak ki,és egy másik csoportja az embereknek meg nem,ugyanazon a hozzászóláson.
           Ebből úgy érthető is a dolog,..másfajta gondolkodás.
           Ebből is látszik,hogy egyáltalán nem vagyunk egyformák, /pedig ezt is hogy erőltetik/ ,és még szerencse,
           mert mi lenne akkor …

     • Sajna én is ugyanezt vagyok kénytelen csinálni, pedig én csóró
       Sajna én is ugyanezt vagyok kénytelen csinálni, pedig én csóró vagyok nagyon. Viszont megtanultam szeretni a helyzetemet, és közben kénytelen vagyok panaszkodni, mert ezt várják el tőlem. Érzem a felém áradó rosszindulatot, ha kicsit jobban merem érezni magam olyan emberek társaságában, akik az örökös panaszkodást szeretik. Nem értek azzal egyet, amit lejjebb olvastam, hogy meg kell őket tanítani, mert én kevésnek érzem magam ehhez, másrészt meg még elég dolgom van magammal, és nem tudom leültetni például az 50 éves dadusnéninket, hogy tessék megtanulni meditálni ahelyett, hogy engem leckéztet, mit szabad és mit nem, ha nincs pénze az embernek. Viszont egyre magabiztosabban érzem, hogy nekem van igazam, és már nem tudnak befolyásolni.

       • Az, hogy járvány méreteket ölt ez a dolog, az csak mennyiségi
         Az, hogy járvány méreteket ölt ez a dolog, az csak mennyiségi kérdés nem minőségi és főleg nem ok semmihez, amit én teszek hozzá. Legyen ez csak az „Ő” problémájuk. A humor ebben is nagy segítség általában. Én pl. azt is szoktam mondani néha, hogy tudod ha választhatok, márpedig választani azért lehet, akkor inkább írigyeljenek, mint sajnáljanak, mégha ugyanúgy nincs is miért :)) Ez az Ő nyelvük, de azért elgondolkodtató általában és elmarad a direkt síránkozás meg felelősség hárítás… Már az is lépés, ha felismeri az ember, hogy nem szabad beállni a kórusba, mert azzal Magát is önként tovább fertőzi. (azért az a legjobb, ha a valódi elégedettségem védi, erősíti az immunrendszerem)

         • Attól még lehet valódi elégedettségem,hogy kifelé nem adok okot
           Attól még lehet valódi elégedettségem,hogy kifelé nem adok okot a támadásoknak,irigységnek.

   • Szia Miklós!
     Örülök, hogy „újra” itt…

     Ami a témát illeti, most is csak a saját tapasztalataimra támaszkodva tudok hozzászólni.
     Egész fiatalon, félig utcagyerekként kellett megtanulnom a fizikai harcot. Eddig tartott a valós önvédelem.

     Aztán megtetszett, és attól fogva támadóvá váltam. Elfogadtam a sablont, hogy a legjobb védekezés a támadás, és jó ideig csak azt figyeltem, hol, mikor előzhetném már végre meg a következőt.

     Ahogy értem, (bár ez a szó talán nem is helyes, mert még mindig éretlennek, néha gyereknek tartom magam), a fizikai síkról a szellemire helyeződött át az agresszió, amiről még akkor is azt hittem, hogy jogos önvédelem.

     Ma már nem így gondolom. Megszelídültem és megtapasztaltam, hogy ha nagy ritkán mégis valóban támadni akarna valaki, akkor néhány higgadt, nyugodt szóval, vagy akár humorral szinte bárkit le tudok szerelni.

     Ha ez mégsem menne, és semmiképpen nem tudnám megelőzni a harcot, csak akkor mennék bele, és kizárólag csak fizikai síkon, de akkor is csak azért, mert futni nem tanultam meg… ;))

     Szellemi síkon sokkal egyszerűbb a képlet, ha nincs kedvem felvenni a kesztyűt, átengedem magamon a támadást. Elfogadom, hogy a másik úgy gondolja, és nem foglalkozom tovább vele…:))

     • Szia.
       Kicsit vidéken voltam, megetetni magam a szúnyogokkal, és
       Szia.
       Kicsit vidéken voltam, megetetni magam a szúnyogokkal, és mit látok? Semmi értelmes téma sehol. Na mondok akkor megint nekem kell kezdeményezni. Én ilyen agresszív típus vagyok :DD

       Hogy jól együtt tudjunk működni akivel lehet, azzal először vitába szállok, és megfigyelem, hogyan reagál. Ha maga képes gátat szabni saját magának, akkor tartom nála azt a szintet, ahol ő még kényelmesen érzi magát. Úgy szoktam mondani, hogy bele megyek az ő játékába. Ebből jó beszélgetések szoktak kialakulni, mert egy idő után automatikusan áttérünk az én játékomra, végül jó esetben sikerülhet, hogy letesszük a protokollt mindketten, és elindulunk egyfajta egységesülés felé.

       Játékelméleti szóhasználattal, először versengek, majd kooperálok, és aztán mindig azt csinálom, amit ő. Amíg kooperál, addig én, is, ha elkezd versengeni, akkor én is. Néha teszek engedményt, és áldozatszerepet vállalok, tehát míg ő verseng és próbaképpen kooperálok vele, ha tovább verseng, a kapcsolat végérvényesen elromlott, mert többször nem vállalok áldozat, vagy alárendelt szerepet.
       Tehát aki magát nem tudja türtőztetni, annak nem adhatja át magát az ember.

       Sikerült pár bunyóban résztvennem, jó kis kocsmai tömegverekedésekben :)) Nem mondom,hogy nem volt veszélytelen. Egyszer sikerült arccsont töréssel korházba is kerülnöm.
       Viszont mára, nagyon kifinomult a támadásokkal szembeni érzékem. amit itt sokan nyálcsorgatva mondogatnak állandóan, hogy ők csak segíteni, meg szeretetből, meg hát ő nem is támadott meg, arról én tudom, hogy ha egyszer elengedem ebbe az irányba, akkor belőle hamar lélekterrorista válik.

       Tehát ez a széplelkeskedő, finombeszédű, mézes-mázassság a legveszélyesebb azok számára, akik nem harcoltak még eleget, és nem ismerik fel az ilyen stílus mögötti pusztító szándékot.

       Ha egy cigány megkérdezi tőled a villamos megállóban , hogy mennyi az idő 95%-ra teheted annak az esélyét, hogy csak megakarja tudni, hogy milyen órád, vagy telefonod van, a következő lépés maga a rablás. De az agresszió pusztán kedves „érdeklődéssel” kezdődött.

       A túl szép beszédről mindig kiderül, hogy hazugság és ártó szándék lappang mögötte.

       ————————————————————————————————————–
       —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

   • vàlasz
     érdekes a felfogàs és nagyrészt egyet értek vele. Szerintem személytöl, helyzettöl és a vàllalàs mennyiségétöl is függ. Mindenki màsként reagàl dolgokra, màshogy fogja fel azt. Egy szo, tàmadàsként is felfoghatjuk akàr, lehet, hogy màsokat megnevettet. Véleményem szerint, az önvédelem sajàt eszmei, fizikai értékeink védelme. A védekezés mértékét a tàmadàs mértéke diktàlja, mindenkinél màs mennyiségben. Hogy ki, milyen modszert alkalmaz arra, hogy egy tàmadàst kivédjen, mely lehet verbàlis vagy fizikai agresszio, vagy akàr fenyegetettség, talàn ez màr tul is lép magàn az önvédelem kérdésén, mivel ez màr inkàbb taktikai jellegü. Az alapvetö kérdést, amit mindig megfolgalmazunk mindennapjainkban az az, hogy jo ez nekem, vagy nem. Tehàt ez alapjàn hatàrozom meg a reakciom. Mindenesetre az alternativàk behàlozzàk életünk és döntéseink, reakcioink mindennapi tulélésünket tehetik kockàra. (bocs az ékezetekért, de nincs magyar billentyüzetem)

     • Most nem tudok hosszan kifejtve válaszolni, de…
       „Hogy ki, mily
       Most nem tudok hosszan kifejtve válaszolni, de…

       „Hogy ki, milyen módszert alkalmaz arra, hogy egy tàmadàst kivédjen”

       Ha már megtámadtak, azonnal el kell felejteni azt, hogy te védekezel. Ha támadás ér, te azonnal harcossá kell, hogy avanzsálj.
       Tehát az már harc.
       és mint ilyen, akként is kell felfogni.
       Itt lehet már módszerekről beszélni, lelövöd, leütöd, vagy kidumálod ott már érvényesül amit leírtál, azzal egyet is értek. De azzal a kitétellel, hogy ha megtámadtak, akkor az azonnal harccá minősül.

       Ahogyan Szántó Öcsi bácsi is mondotta volt, hogy: Tánccal,elmozgással nem lehet egy mérkőzést megnyerni. Egy mérkőzést ütésekkel lehet megnyerni.

       Ez a mindennapokra éppúgy érvényes,mint a ring-re.

       ————————————————————————————————————–
       —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

       • De miért?
         De miért kellene megnyerni bármit is, ha úgysem lehet örökre a Tiéd?

         Hol lesz az már egy nap, egy hét, hónap, év, évtized, évszázad múlva?

         • Az itt létem tapasztalataiban, az én morfikus-mezőmben,
           Az itt létem tapasztalataiban, az én morfikus-mezőmben, következő életem gondolataiban.
           Mivel ha semmi sincs véletlenül, akkor mindennek jelentősége kell, hogy legyen szükségképpen. A játszmák a fejlődés és a megértés legjobb eszközei. Olyan szituációkba kerül az ember, melyekről nem is tudna, ha nem lenne részese ilyen játszmáknak. Aztán jöhet a feljebb lépés, ahol a játszmázás, már nem tud újat hozni, csak ciklikusságok ugyanazon dolgokban.

           Lépünk egyet a lépcsőn, és magasabb szinteken újra játszmázunk. Ez nem igen érhet véget. Egy módon. Ha az ember tényleg elvonul a civilizációtól, és ott meg is hal.

           Ha a társadalmon belül egzisztálni akar bárki, akkor nem tudja a játszmákat elkerülni. Szinteket léphet persze, ahogyan a felnőtt ember már nem áll le vitázni egy gyerekkel a játszótéren a homokozólapátért, ám a gyereknek azon a szinten ugyan olyan fontos az, mint a felnőtt szintjén játszmázni, versenyezni, egy jobb állásért, vagy pozícióért, ahogyan egy szellemileg érettebb embernek, már nem pusztán azért verseng, hogy melyik vallási közösség jobb vagy hitelesebb, hanem feljebb lépve létkérdéseket boncolgat és a maga közegében azon verseng a magához hasonló szinteken állókkal.

           Vagy szerinted, lehetséges lenne, hogy valaki fizikai életében eljusson fejlődése maximumára, és továbbiakban csak stagnál további itt létében, céltalanul, oktalanul, tevékenység nélkül?

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Önmagunk legyőzése…
           Igen Miklós, minden bizonnyal igazad van. A saját környezetedet – vagy illúzióidat, ahogy Claryssza mondaná – Te magad irányítod, Éled.
           És az is biztosan igaz, hogy szükséged van a harcokra, párbajokra, hogy az általad elképzelt és jónak tartott hierarchikus rendben minél magasabb helyet foglalj el.

           Abban is biztos vagyok, hogy mindazoknak, akik részt veszünk ebben a játékban, valami miatt fontos, szükséges, hogy ezt tegyük. Az okát természetesen nem tudom. Lehet, hogy csak kóstolgatnunk kell a vereség, vagy a meg nem értettség ízét? 😉

           Butaság volt megkérdőjeleznem a győzelem fontosságát, mert Neked fontos lehet az, ami nekem talán nem annyira…:))

           Viszont „A Helyzet fonákja” c. blogban nagyon megfogott Kavics 22 egyik gondolata:

           „Ki a fene akar veszíteni ? De ha már vesztünk, akkor olyan legyen, amiért megérte és a végén kiderül, vesztesen lettem győztes önmagammal szemben.”

           Erre a gondolatra lehet, hogy egy nagyon tanulságos blogot lehetne építeni…

           És ha nem értelmezek nagyon súlyosan félre valamit, akkor az egész tanulási folyamat, az egész itteni létünk arról szól, hogy felismerjük a hibáinkat, tanuljunk belőlük, letudjuk, meghaladjuk azokat, tehát, legyőzzük önmagunkat.

           Ezért gondolom most úgy, és természetesen mindenféle befolyásolási szándék nélkül, hogy a Te harcaid, párbajaid végén, amikor kikopnak, elfogynak az ellenfelek, a legnehezebb párbajod lesz a saját Magad elleni.
           A legnehezebb!
           Mert az már nem együgyű emberekről, országról, vallásokról, vagy holmi tüzet okádó sárkányról fog szólni.

           Sokkal fontosabbról.

           Rólad! Nemcsak részben, hanem kizárólag csak Rólad!

           Aki VAGY… :)))

           De persze az is lehet, hogy mindezek csak az én illúzióim a saját létezésemben megjelenő Hajdú Miklósról… :)))

           Egyszer majd ez is kiderül… 🙂

           És hogy a feltett kérdésedre is válaszoljak, nem hiszem, de honnan tudhatnám… DDD

         • Ha tudniillik mindanyian ugyanannak a fának a gyümölcsei vagyunk
           Ha tudniillik mindanyian ugyanannak a fának a gyümölcsei vagyunk, egymással harcolva, valósággal önmagunkkal harcolunk.

           Ha viszont ez valóban így van, talán valamelyest még az természetes kiválasztódás elve is beszűrődni látszik, hogy tudniillik, amely érvelés erősebb, kioltja a gyengébbet, amely nyilván életképtelen is ennélfogva, és feláldozódván az erősebb érvet tovább élteti, sőt önnön „testével” táplálja azt.

           Igaza van kavicsnak is, és én ezt magamtól is hajlandó vagyok megtenni, ha egy stabil erős érveléssel találkozok, feladom saját álláspontomat, de ha a másik álláspont nem tud kárt tenni az enyémben, nem méltó dolog, hogy az erősebb, a jobb minőségű a magasabb rendű, alávesse magát a silányabbnak, hiszen ezzel egyikünk sem fejlődött semmit, éppen ellenkezőleg. Az egész folyamat hanyatlásnak indul.

           A játszmázás tehát a fejlődés eszköze. Ez kétségtelen ténynek látszik számomra.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • És egyszer majd talán…
           …megértjük azt is, mi Emberek, hogy mégiscsak Egy-ek vagyunk mint a testünk részei, ahol az erősebb karnak eszébe se jut levágni a gyengébbet, hiszen az is nagy Egy-ség része.

           Csak együtt létezik az EGÉSZ!:)))

         • Jézus is mondja a keskeny út és a széles út közötti
           Jézus is mondja a keskeny út és a széles út közötti választás szükségességét, és bizony a pokolra vezető utat elvetni tanácsolja. Igen is ha az a bal kéz a pokolra visz akkor vágd csak le inkább. Hogy is van? Inkább menj be te egy karral a mennyek országába, mint egészben a pokolra? Nem pont szó szerint, de ez a mondani való.

           De bizony. Ami haszontalan, azt el kell vetni. Mindenki pedig keresse, ami neki jó. Csak az a kérdés, hogy kinek mi a jó, de abban bízva, hogy mindenkinek a menny a jó, ezért olyan utat bejárva próbál élni, hogy a vége az legyen.

           Hiszen a fazekasnak is van hatalma, hogy némely edényt jóra, némelyeket pedig a rossz hordozására teremtsen. Vagyis érdekes módon éppen arra mutat ez a példa is, hogy nem mindenki jut ugyanoda. Ne felejtsük el, hogy bár a rosszal együtt vagyunk EGY egészek, de nem azonos polaritással esünk latba mindannyian.

           Egy út vezet a menybe, a többi nem.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • “Kozmikus törvény, emlékszel? A hasonszőrüek vonzzák
           “Kozmikus törvény, emlékszel? A hasonszőrüek vonzzák egymást. Te csak legyél, aki vagy, csendes, egyenes, világosfejű. A dolog önműködő: ha azt adjuk, amik vagyunk, ha minden percben megkérdjük magunktól, valóban azt akarjuk-e tenni, amit tenni készülünk, és csak akkor tesszük, ha a válaszunk igen, akkor automatikusan el fognak kerülni bennünket azok, akiknek nincs mit tanulniuk az olyanoktól, amilyenek mi vagyunk, és vonzani fogjuk azokat, akiknek van, és akiktől nekünk is van tanulnivalónk.” (Richard Bach: Illúziók)

         • És továbbá, hogy miért kell megvédenem magam? Mert értelmetlen
           És továbbá, hogy miért kell megvédenem magam? Mert értelmetlen áldozatvállalás lenne, ha csak úgy hagynám magam kirabolni, megszégyeníteni, vagy bármilyen módon, céltalanul alárendelődni egy másik embernek.

           Már hallom is a kérdést. De vissza kérdezek!
           Miért kell megtámadnia? Mi jogosítja fel? Miért kellene nekem egy ellenem irányuló jogtalan és vagy alaptalan támadásnak alávetnem magam.

           És tükör:

           Mondogatják itt egyesek okosan, hogy de hát az nem is támadás, csak te érzed úgy .DDDD Szétröhögöm az agyam az ilyen álnaív manipulatív, vagy éppen naív és átgondolatlan értelmetlen kijelentéseken.

           Nincs interakció két ember között, ha nem akarnak egymásra valamilyen hatást gyakorolni. Tehát ha nem akarják egymást manipulálni. Aki pedig engem manipulálni akar, az tulajdonképpen el akarja venni a biztonságomat adó dolgot, mondjuk álláspontot, és ráakar bírni, hogy változtassam meg a véleményemet, a hozzáállásomat adott dologhoz.

           Ez kéremszépen támadás. Támadás a nyugalmi helyzetem ellen. támadás az aktuális állapotom ellen.

           Nyugodtan tudatosíthatja magában mindenki, hogy az őszinte érdeklődéssel feltett kérdéseken kívül, minden emberi kommunikáció valamilyen mértékű támadás a másik ellen. A kérdés is manipulatív, hiszen a kérdező kimozdítja a megkéredezettet aktuális állapotából, és válaszadásra ösztönzi, ami eredetileg, nem állt szándékában a válaszadónak. Tehát a kérdező bírta rá, hogy valamit megcselekedjen, amit eredetileg nem akart. Vagyis akarásmentes állapotának megváltoztatása, már a kérdező hatására történik. De ezt meg lehet tagadni, vagy együtt lehet működni a kérdezővel. De a másikat kioktató helyreigazító hozzászólás, mindenképpen támadás, alá-fölérendeltségi viszony kialakítására való törekvés.
           Ezzel szemben pedig mindenkinek, nem csak joga, de szerintem kötelessége is megvédeni magát, nem engedni, egy csapodár céltalanságnak áldozatául esni.

           Bíztatok mindenkit, hogy bátran gondolja végig ezt a dolgot, mielőtt valakit kéretlen bölcsessége által rendreutasít, ami szintén manipulatív, és már odáig megy, hogy aki kijavítani igyekszik a másikat, magát szellemileg fölé is emeli, aminek nem lehet más szándéka, minthogy hatalamtgyakoroljon a kijavított felett, vagyis hatalmaskodás, elnyomás a valódi, mögöttes szándék.

           Bármilyen finoman is legyen ez megfogalmazva.

           Tehát azt állítom, hogy aki kommunikál egy másik emberrel, az egyúttal játszmázik is azzal.
           Nincs kivétel.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Nem biztos, hogy minden támadás…
           Látszólag minden válasz Neked szól, de ha jobban megfigyeled, majdnem mindenki inkább magáról ír, a saját elvárásairól, vágyairól, akkor éppen Neked címezve.

           Egyáltalán nem biztos hogy támadás, sőt, legtöbb esetben semmi rossz szándék nincs az írásokban. Mindenki a lehető legjobbat és a legtöbbet szeretné kihozni magából, talán ezért van, hogy enyhén túlzónak tűnnek az elvárások látszólag Veled, valójában inkább magunkkal szemben.

           Ismét csak a helyzet fonákjára tudok hivatkozni, ahol Hermess ezt írja:

           „Valahogy úgy jön ki, hogy az ember belefogalmazza az ideáljait, az értékrendjét az írásába, így tűzi ki elérendő célnak maga elé. És jó esetben élőben igyekszik azt utolérni.”

           Ezt maradéktalanul el tudom fogadni, hiszen magam is errefelé törekszem, ha éppen van bennem kellő komolyság…;)

           Nem minden az aminek látszik…:)))

           Így gondolom…:))

         • Valóban nem minden az, aminek látszik. Éppen ezért fogom fel
           Valóban nem minden az, aminek látszik. Éppen ezért fogom fel támadásként, amikor valaki azt írja, hogy — TE NEM JÓL GONDOLOD ezt vagy azt — A TE személyes névmás, azt jelenti, hogy nem önmagáról beszél az a valaki. Tudatalatt persze nyilván mindenki csak önmaga belső tartalmát tudja kivetíteni másokra, ez ugye a hőn szeretett tükör elvnek az alapja, hogy amit látsz, az a te kivetítésed pusztán, de azért vannak ott dolgok, amik tényleg ott vannak tőled függetlenül.

           És van olyan, hogy tényleg megtámadják az embert. Nagyon átesni a ló túloldalára sem szabad, mert kiesel a valóságból.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Én sokáig küzdöttem
           Én sokáig küzdöttem néhány dologgal. Sőt, még most is küzdök a démonaimmal. De. Hónapokig fájt a hátam egy rohadt izomgyulladás miatt, még levegőt venni is kínos volt. Milyen dolog arra ébredni, hogy nem kapok levegőt? Elárulom, nem kellemes.Hónapokig el volt zsibbadva a jobb kezem, mert annyi mindent adtam magamból. Kezdek másképp hozzáállni a történésekhez. Amit nem mindig tud tolerálni a környezetem. Agresszív vagyok? Hát persze, másként nem megy. Jaj dehogy, nem verekszem, az olyan erőszakot gyűlölöm. De valahogy meg kell védenem magam. Ha jó vagyok, kedves, akkor csak elvesznek tőlem mindent. És én semmit nem kapok. Az egyetlen igazi barátom a macskám. Bizalmatlan vagyok, azzá tettek. Jaj dehogy, nem vagyok én hibátlan. Sose voltam az. De ez is egyfajta önvédelem. Amúgy most kezdem megint tanulni az önzetlenséget. Csak éppen olyasmit érzek, mint amit a róka érezhet a csapdában. Ha el akar menni, akkor le kell rágnia a saját lábát.

       • ez is egy nézőpont…
         peace on Earth 🙂
         ez is egy nézőpont…

         peace on Earth 🙂

     • H: Azonosulás a szenvedés oka
       „Véleményem szerint, az önvédelem sajàt eszmei, fizikai értékeink védelme.”

       Rátapintottál a lényegre! Az ego teljes illúziójában azonosul (azt jelenti, hogy =!) mindazzal, amit védelmez, amit összegyűjtött, megtanult és gondol magáról meg a világról. És ezt néha megmagyarázhatatlan abszurd módon, még a saját pusztulása által is képes védelmezni.

       DE: Te sokkal több vagy (vagyunk mind) mint ez a délibábos azonosulás! Ebből kellene felébredni és ráérezni. Mi az EgységTudat részei vagyunk, ahonnan kiszakadtunk és elkülönültünk a tapasztalás céljából. A Felsőbb Én, a halhatatlan Lélek levetülései vagyunk, annak egy szkafanderbe (a testbe és a személyiségbe) bújtatott kicsiny része, aki sorozatban lejön ide „játszani a homokozóba” a többi Lélek hasonló másaival együtt.

       Ha ebből a perspektívából viszonyulsz a történésekhez, örömökhöz, bánatokhoz, sértődésekhez, és magához az önvédelemhez, akkor az ego oly fontos identitása, kivagyisága, amiért akár gyilkolna is az ember (lovagkor) – egyszeriben nevetségessé válik. Mintha az egyik kezem megsérthetné bármivel a másikat, mintha az egyik ujjam kitörné a másikat, mert az nem úgy mutat, mint ahogyan a másik… Nem baromság?

       A fizikai agressziót nagyjából már kinőttük (már aki), most már lenne elég élettere, élelme és melege mindenkinek, ezért nem is kellene megvédeni senkitől ezen értékeket, ha… Ha az ember tudatosságában felnőne arra szintre, hogy el tudja igazságosan osztani a megtermelt és a Föld által nyújtott javakat.

       Ez az ugrás vár ránk, ez tét. Ha ezt nem tudjuk meglépni, akkor bebukott a vállalkozás. Mármint, hogy az emberi létforma Társ-Teremtőjévé váljon az Isteni Tudatnak. Az elkülönülés, az önvédelem és támadás eddig a fejlődést szolgálta. Azon a fordulóponton vagyunk, amikor ezt fel kell hogy váltsa az együttműködés. Az önvédelem fogalma a hasonló tudatosságú emberek között el fog kopni, és talán csak a „még fel nem ébredett” viselkedéssel szemben marad fenn még egy ideig.

       Jelenleg nagyjából az emberiség 4-5 százaléka van azon a legmagasabb tömeges tudatossági szinten, akik ezt felfogták, és megpróbálják megvalósítani, hitelesen élni (lásd pl. a kulturális kreatívokat, de még ez a szint sem az, ami a kívánatos). Nagyjából az internet megjelenésével kezdődött ez a folyamat, az indigó nemzedék színre lépésével, de még nem érte el a kritikus, a fennmaradáshoz szükséges nagyságot, ami az eddigi megfigyelések szerint 10% körüli (így volt az ipari forradalomnál és a zöld forradalom estében is).

2. Jó magam persze úgy gondolom, hogy az önvédelem nem is lehet,
   Jó magam persze úgy gondolom, hogy az önvédelem nem is lehet, fizikai megnyilvánulás. Téves elképzelés, amikor valaki verekedni tanul önvédelemnek nevezve azt. Önvédelem ugyan is az, hogy az ember nem kerül olyan helyzetbe, ahol harcolnia kellene.
   Nem száll fel egy villamosra, ha látja, hogy azon nem kívánatos elemek banzájoznak. Nem mászkál sötétedés után egyedül zűrös környékeken. És sorolhatnám, hogy mi mindent nem tesz az ember, annak érdekében, hogy megvédhesse magát az esetleges támadásoktól ezáltal.

   Mit nevezhetünk támadásnak? Felismerjük-e, hogy éppen támadás áldozatai vagyunk? Milyen jelei lehetnek ennek?

   Mentális támadások mindennaposak az ember életében. Sajnos gyakran előfordul, hogy ezt nem veszi észre a megtámadott, vagy éppen észreveszi, de nem tulajdonít különösebb jelentőséget a dolognak. Ha szóvá teszi, visszatámadás áldozata lesz. Miként védhetők ki a mentális támadások?

   Önvédelmünk biztosítása érdekében, vállalhatunk e áldozat szerepet? Milyen pszichés beállítódás az áldozati szerepvállalása?

   Borzasztó nagy és összetett témakör, remélem sikerül újfent borzolni a kedélyeket és a végére megtudjuk mindannyian, hogy mit is jelent az önvédelem.

   ————————————————————————————————————–
   —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

   • Én egy olyan helyen élek,ahol sajnos elég irigyek egymásra az
     Én egy olyan helyen élek,ahol sajnos elég irigyek egymásra az emberek.
     Amíg ezt nem tudtam,voltak emiatt kellemetlenségeim /sőt problémáim / ,
     aztán elkezdtem én is amit a többiek,és ha kérdeztek panaszkodtam.
     Ezt utálom,de azóta nem irigyek rám,mert nincs ugye mire. /önvédelem/

     Energia vámpírok ellen is időnként muszáj védekeznem.
     Ilyenkor elvágok éteri szálakat /amiken viszik az energiát/,
     és akkor keresnek más áldozatot maguknak.
     Ezt is már csak sokára kezdtem el,de muszáj volt.

     Ja .ha Budapesten a 4-es,6-os villamoson utazom a Blaha után ,
     ott is szoktam védekezni,szorítom a táskám rendesen.
     Amikor az Apámékhoz megyek a Baross utcába /,,nyolcker ”/ ott meg még jobban.

     • Szerintem, amit a szomszédaid írigységével önvédelem
       Szerintem, amit a szomszédaid írigységével önvédelem címszóval kezdesz, az nem tűnik helyes megoldásnak. Negatív energiákat erősítesz Bennük is Magadban is. Ezzel csak könnyen megteremtheted az erősített képet. Az elégedettlenség, írigység eleve negatív állapot, innen minimum csak a semleges felé lehet megfelelő az írány.

       • Klárának /is/
         Szerencsére nem a szomszédaimról van szó.
         Itt ez olyan település,hogy nagyon erősen jellemző az irígység.
         Amikor ide kerültem,csak azt látták,hogy jött valaki Bp-ről,de szép háza lett,még munkája is van..stb
         Nem ismertek még személyesen,és el kezdtek folyamatosan feljelentgetni Apehnál itt ott.

         Elég kemény volt,és akkor alakítottam ki ezt a stratégiát,hogy ne higgyék,hogy hű nekem mennyi van,
         egy olyan képet hitettem el magamról,hogy olyan vagyok mint ők,semmivel sem több,és onnantól elfogadtak,
         megszűntek a támadások.
         Ez a panaszkodás úgy értendő,hogy kiegyenlítődjenek a dolgok,az ő képzelgésük és a valóság között.
         Remélem így érthetőbb kicsit.

         A másik pedig,órákig nem tudtam hazaérni,ha lementem vásárolni,vagy valahova,mert mindenki elkapott és panaszkodott.
         Egy ideig beszélgettem velük,befogadó voltam,de hát ezzel erősen visszaéltek,és akkor változtattam taktikát.
         Már én sem voltam az a gondtalan ,mosolygós,aki mindenkit meghallgat,hanem én is mondtam,hogy ez gáz ,az gáz.
         Hát így sokkal hamarabb hazajutottam.
         Klára muszáj az embernek kialakítani védekező technikákat,amikor nem érzik hogy hol a határ.
         Nekem volt olyan,hogy este 8-kor ráült valaki a nyakamra a problémáival,és éjjel fél egykor tudtam távozásra bírni.
         Szóval ilyen emberek,azért ennek határt kell szabni.
         És főleg azt használják ki ,aki meghallgatja őket,segítőkész.
         Tudod ,a kisujjad nyújtod,és rögtön a karod kell.

         Energiában is mást használok egy ideje a munkámban,egy kiapadhatatlan forrást,mert ide semmi nem volt elég.

         Úgyhogy kellettek ezek a lépések,éppen eleget vívódtam,de most végre rendben vannak a dolgok.
         Amíg ezt nem rendeztem ,addig voltak negatív hatások.

         • „És főleg azt használják ki ,aki meghallgatja
           „És főleg azt használják ki ,aki meghallgatja őket,segítőkész.”

           Tehát aki bevállalja az áldozat szerepét. Ellenben ez a másik oldalon feláldozódást eredményez. Ami újabb kérdés, hogy fizikailag, hiszen a lelki hatások kihatnak fizikai létünkre is erősen, tehát fizikailag, meddig jogos, vagy szükséges feláldozódni, meddig kell elviselni, hol az ingerküszöb, és az ebből eredő sértődéseket, zaklatásokat, miként kell felfogni, kezelni?

           Jogos-e emiatt, hogy lelkiismeretfurdalása legyen az embernek? Bűnösség érzés azért, mert nem áldoztam magam oda eléggé másoknak. Akár mentálisan, akár fizikailag!

           Ez azt Jelenti, hogy aki védekezik, tehát nem vállalja az áldozat szerepét, automatikusan kvázi közutálatnak örvend, egyszerűen azért, mert nem hajlandó a mi látásmódunk szerint szemlélni a világot?
           A közutálatnak örvendő ember így egyedül marad, lévén, hogy létközössége nem fogadja be különbözősége miatt, így belekényszerítve egymás egy álarc-életbe, legalább is ami a kifelé élést illeti.

           Ha viszont mindenki protokoll életet él, miként védekezhetünk, ha nem ismerjük a másik valódi látásmódját, ami egyébként lehet, hogy a miénkkel azonos, csak ő sem vállalja nehogy a kiközösítettek sorsára jusson, és egy társadalminak „kis közösséginek” nevezett normához igazítva magát, másoktól is azt várja el.

           Innentől minden érintettnek szól….

           Ez itt a fórumon is gyakori jelenség egyébként, hogy létezik egy ezoterikusnak nevezett „központi direktívarendszer” és ahhoz próbálják meg igazítani magukat, és főleg másokat, míg saját valós véleményüket nem merik megfogalmazni néhányan. Ha van nekik egyáltalán önálló véleményük.

           Ha viszont ez ellen fellép valaki, ha védekezni mer, rögtön meg van szólva, kiutálva, mert nem alklamazkodik az önálló ember a „társadalmi” közösségi dogmákhoz, akkor persze a „központi ezoterikus direktíva” minden módszerét ragadják meg, hogy a másikra megfelelő hatást gyakorolhassanak, pusztán valami szeretetnek nevezett agresszió áradat által.

           Érdekes, hogy az itt működő ” önkéntes megmondó-emberek” nem igen képesek elmozdulni megrögzöttségeiktől.
           Miként lehet védekezni ellenük, ha tudjuk, hogy hagyni nem hagyhatjuk elhatalmasodásukat, mert egyszerűen az ember fejére nőnek, lévén, hogy nincs érzékük, meglátni a másik ingerküszöbét, és egyébként sem tűrhetik, hogy ne az általuk is elfogadott dogma érvényesüljön.

           Ez persze gyakran a valós tudás, és önálló gondolkodásra való képtelenségből táplálkozik. Hogy tehát gondolkodni képtelenek, de aki kilóg a sorból, abba azért bele-bele rúgdosnak, nehogy már mások kilóghassanak.

           Ezoterikus inkvizíció. Az elmúlt két-három hétben élesen rajzolódott ez ki. Éredemes tehát tovább gondolni, az agresszió, a támadás, és védekezés fogalomkörét mindenkinek. Aki védekezik állandóan, annak azért, aki támad állandóan, annak azért. Sajnos semlegesség nincsen, mert valaki vagy agresszor, vagy áldozat, és így mindenképpen köze van ehhez a kérdéskörhöz..

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Egyetértek veled,csak az ingerküszöb emlegetésénél támadt
           Egyetértek veled,csak az ingerküszöb emlegetésénél támadt gondolatom.
           Szóval én sem vagyok egy ,,matyó hímzés”,azonnal ugrok,ha valami olyat írnak,ami szerintem nagyon nem helyén való,és korrigálom rögtön az én véleményemmel.

           Viszont nem éreztem ezért támadást igazán,csak egyszer,amit annak tudok be,hogy még alatta vagyok az ingerküszöbnek,még ha nem is értek egyet.
           Vagyis úgy nem értek egyet,hogy szép nyugiban,indulatok nélkül írok.

           Egyet értek veled amit ezzel a jelenséggel kapcsolatban írtál,csak szerintem ez bonyolultabb probléma,
           összetettebb,hogy az ember mivel is üti ki a biztosítékot,és mivel megy túl az ingerküszöbön.
           Nem elemezgetném az okokat,mindenesetre általában ugyanazok az emberek akadnak ki,és egy másik csoportja az embereknek meg nem,ugyanazon a hozzászóláson.
           Ebből úgy érthető is a dolog,..másfajta gondolkodás.
           Ebből is látszik,hogy egyáltalán nem vagyunk egyformák, /pedig ezt is hogy erőltetik/ ,és még szerencse,
           mert mi lenne akkor …

     • Sajna én is ugyanezt vagyok kénytelen csinálni, pedig én csóró
       Sajna én is ugyanezt vagyok kénytelen csinálni, pedig én csóró vagyok nagyon. Viszont megtanultam szeretni a helyzetemet, és közben kénytelen vagyok panaszkodni, mert ezt várják el tőlem. Érzem a felém áradó rosszindulatot, ha kicsit jobban merem érezni magam olyan emberek társaságában, akik az örökös panaszkodást szeretik. Nem értek azzal egyet, amit lejjebb olvastam, hogy meg kell őket tanítani, mert én kevésnek érzem magam ehhez, másrészt meg még elég dolgom van magammal, és nem tudom leültetni például az 50 éves dadusnéninket, hogy tessék megtanulni meditálni ahelyett, hogy engem leckéztet, mit szabad és mit nem, ha nincs pénze az embernek. Viszont egyre magabiztosabban érzem, hogy nekem van igazam, és már nem tudnak befolyásolni.

       • Az, hogy járvány méreteket ölt ez a dolog, az csak mennyiségi
         Az, hogy járvány méreteket ölt ez a dolog, az csak mennyiségi kérdés nem minőségi és főleg nem ok semmihez, amit én teszek hozzá. Legyen ez csak az „Ő” problémájuk. A humor ebben is nagy segítség általában. Én pl. azt is szoktam mondani néha, hogy tudod ha választhatok, márpedig választani azért lehet, akkor inkább írigyeljenek, mint sajnáljanak, mégha ugyanúgy nincs is miért :)) Ez az Ő nyelvük, de azért elgondolkodtató általában és elmarad a direkt síránkozás meg felelősség hárítás… Már az is lépés, ha felismeri az ember, hogy nem szabad beállni a kórusba, mert azzal Magát is önként tovább fertőzi. (azért az a legjobb, ha a valódi elégedettségem védi, erősíti az immunrendszerem)

         • Attól még lehet valódi elégedettségem,hogy kifelé nem adok okot
           Attól még lehet valódi elégedettségem,hogy kifelé nem adok okot a támadásoknak,irigységnek.

   • Szia Miklós!
     Örülök, hogy „újra” itt…

     Ami a témát illeti, most is csak a saját tapasztalataimra támaszkodva tudok hozzászólni.
     Egész fiatalon, félig utcagyerekként kellett megtanulnom a fizikai harcot. Eddig tartott a valós önvédelem.

     Aztán megtetszett, és attól fogva támadóvá váltam. Elfogadtam a sablont, hogy a legjobb védekezés a támadás, és jó ideig csak azt figyeltem, hol, mikor előzhetném már végre meg a következőt.

     Ahogy értem, (bár ez a szó talán nem is helyes, mert még mindig éretlennek, néha gyereknek tartom magam), a fizikai síkról a szellemire helyeződött át az agresszió, amiről még akkor is azt hittem, hogy jogos önvédelem.

     Ma már nem így gondolom. Megszelídültem és megtapasztaltam, hogy ha nagy ritkán mégis valóban támadni akarna valaki, akkor néhány higgadt, nyugodt szóval, vagy akár humorral szinte bárkit le tudok szerelni.

     Ha ez mégsem menne, és semmiképpen nem tudnám megelőzni a harcot, csak akkor mennék bele, és kizárólag csak fizikai síkon, de akkor is csak azért, mert futni nem tanultam meg… ;))

     Szellemi síkon sokkal egyszerűbb a képlet, ha nincs kedvem felvenni a kesztyűt, átengedem magamon a támadást. Elfogadom, hogy a másik úgy gondolja, és nem foglalkozom tovább vele…:))

     • Szia.
       Kicsit vidéken voltam, megetetni magam a szúnyogokkal, és
       Szia.
       Kicsit vidéken voltam, megetetni magam a szúnyogokkal, és mit látok? Semmi értelmes téma sehol. Na mondok akkor megint nekem kell kezdeményezni. Én ilyen agresszív típus vagyok :DD

       Hogy jól együtt tudjunk működni akivel lehet, azzal először vitába szállok, és megfigyelem, hogyan reagál. Ha maga képes gátat szabni saját magának, akkor tartom nála azt a szintet, ahol ő még kényelmesen érzi magát. Úgy szoktam mondani, hogy bele megyek az ő játékába. Ebből jó beszélgetések szoktak kialakulni, mert egy idő után automatikusan áttérünk az én játékomra, végül jó esetben sikerülhet, hogy letesszük a protokollt mindketten, és elindulunk egyfajta egységesülés felé.

       Játékelméleti szóhasználattal, először versengek, majd kooperálok, és aztán mindig azt csinálom, amit ő. Amíg kooperál, addig én, is, ha elkezd versengeni, akkor én is. Néha teszek engedményt, és áldozatszerepet vállalok, tehát míg ő verseng és próbaképpen kooperálok vele, ha tovább verseng, a kapcsolat végérvényesen elromlott, mert többször nem vállalok áldozat, vagy alárendelt szerepet.
       Tehát aki magát nem tudja türtőztetni, annak nem adhatja át magát az ember.

       Sikerült pár bunyóban résztvennem, jó kis kocsmai tömegverekedésekben :)) Nem mondom,hogy nem volt veszélytelen. Egyszer sikerült arccsont töréssel korházba is kerülnöm.
       Viszont mára, nagyon kifinomult a támadásokkal szembeni érzékem. amit itt sokan nyálcsorgatva mondogatnak állandóan, hogy ők csak segíteni, meg szeretetből, meg hát ő nem is támadott meg, arról én tudom, hogy ha egyszer elengedem ebbe az irányba, akkor belőle hamar lélekterrorista válik.

       Tehát ez a széplelkeskedő, finombeszédű, mézes-mázassság a legveszélyesebb azok számára, akik nem harcoltak még eleget, és nem ismerik fel az ilyen stílus mögötti pusztító szándékot.

       Ha egy cigány megkérdezi tőled a villamos megállóban , hogy mennyi az idő 95%-ra teheted annak az esélyét, hogy csak megakarja tudni, hogy milyen órád, vagy telefonod van, a következő lépés maga a rablás. De az agresszió pusztán kedves „érdeklődéssel” kezdődött.

       A túl szép beszédről mindig kiderül, hogy hazugság és ártó szándék lappang mögötte.

       ————————————————————————————————————–
       —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

   • vàlasz
     érdekes a felfogàs és nagyrészt egyet értek vele. Szerintem személytöl, helyzettöl és a vàllalàs mennyiségétöl is függ. Mindenki màsként reagàl dolgokra, màshogy fogja fel azt. Egy szo, tàmadàsként is felfoghatjuk akàr, lehet, hogy màsokat megnevettet. Véleményem szerint, az önvédelem sajàt eszmei, fizikai értékeink védelme. A védekezés mértékét a tàmadàs mértéke diktàlja, mindenkinél màs mennyiségben. Hogy ki, milyen modszert alkalmaz arra, hogy egy tàmadàst kivédjen, mely lehet verbàlis vagy fizikai agresszio, vagy akàr fenyegetettség, talàn ez màr tul is lép magàn az önvédelem kérdésén, mivel ez màr inkàbb taktikai jellegü. Az alapvetö kérdést, amit mindig megfolgalmazunk mindennapjainkban az az, hogy jo ez nekem, vagy nem. Tehàt ez alapjàn hatàrozom meg a reakciom. Mindenesetre az alternativàk behàlozzàk életünk és döntéseink, reakcioink mindennapi tulélésünket tehetik kockàra. (bocs az ékezetekért, de nincs magyar billentyüzetem)

     • Most nem tudok hosszan kifejtve válaszolni, de…
       „Hogy ki, mily
       Most nem tudok hosszan kifejtve válaszolni, de…

       „Hogy ki, milyen módszert alkalmaz arra, hogy egy tàmadàst kivédjen”

       Ha már megtámadtak, azonnal el kell felejteni azt, hogy te védekezel. Ha támadás ér, te azonnal harcossá kell, hogy avanzsálj.
       Tehát az már harc.
       és mint ilyen, akként is kell felfogni.
       Itt lehet már módszerekről beszélni, lelövöd, leütöd, vagy kidumálod ott már érvényesül amit leírtál, azzal egyet is értek. De azzal a kitétellel, hogy ha megtámadtak, akkor az azonnal harccá minősül.

       Ahogyan Szántó Öcsi bácsi is mondotta volt, hogy: Tánccal,elmozgással nem lehet egy mérkőzést megnyerni. Egy mérkőzést ütésekkel lehet megnyerni.

       Ez a mindennapokra éppúgy érvényes,mint a ring-re.

       ————————————————————————————————————–
       —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

       • De miért?
         De miért kellene megnyerni bármit is, ha úgysem lehet örökre a Tiéd?

         Hol lesz az már egy nap, egy hét, hónap, év, évtized, évszázad múlva?

         • Az itt létem tapasztalataiban, az én morfikus-mezőmben,
           Az itt létem tapasztalataiban, az én morfikus-mezőmben, következő életem gondolataiban.
           Mivel ha semmi sincs véletlenül, akkor mindennek jelentősége kell, hogy legyen szükségképpen. A játszmák a fejlődés és a megértés legjobb eszközei. Olyan szituációkba kerül az ember, melyekről nem is tudna, ha nem lenne részese ilyen játszmáknak. Aztán jöhet a feljebb lépés, ahol a játszmázás, már nem tud újat hozni, csak ciklikusságok ugyanazon dolgokban.

           Lépünk egyet a lépcsőn, és magasabb szinteken újra játszmázunk. Ez nem igen érhet véget. Egy módon. Ha az ember tényleg elvonul a civilizációtól, és ott meg is hal.

           Ha a társadalmon belül egzisztálni akar bárki, akkor nem tudja a játszmákat elkerülni. Szinteket léphet persze, ahogyan a felnőtt ember már nem áll le vitázni egy gyerekkel a játszótéren a homokozólapátért, ám a gyereknek azon a szinten ugyan olyan fontos az, mint a felnőtt szintjén játszmázni, versenyezni, egy jobb állásért, vagy pozícióért, ahogyan egy szellemileg érettebb embernek, már nem pusztán azért verseng, hogy melyik vallási közösség jobb vagy hitelesebb, hanem feljebb lépve létkérdéseket boncolgat és a maga közegében azon verseng a magához hasonló szinteken állókkal.

           Vagy szerinted, lehetséges lenne, hogy valaki fizikai életében eljusson fejlődése maximumára, és továbbiakban csak stagnál további itt létében, céltalanul, oktalanul, tevékenység nélkül?

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Önmagunk legyőzése…
           Igen Miklós, minden bizonnyal igazad van. A saját környezetedet – vagy illúzióidat, ahogy Claryssza mondaná – Te magad irányítod, Éled.
           És az is biztosan igaz, hogy szükséged van a harcokra, párbajokra, hogy az általad elképzelt és jónak tartott hierarchikus rendben minél magasabb helyet foglalj el.

           Abban is biztos vagyok, hogy mindazoknak, akik részt veszünk ebben a játékban, valami miatt fontos, szükséges, hogy ezt tegyük. Az okát természetesen nem tudom. Lehet, hogy csak kóstolgatnunk kell a vereség, vagy a meg nem értettség ízét? 😉

           Butaság volt megkérdőjeleznem a győzelem fontosságát, mert Neked fontos lehet az, ami nekem talán nem annyira…:))

           Viszont „A Helyzet fonákja” c. blogban nagyon megfogott Kavics 22 egyik gondolata:

           „Ki a fene akar veszíteni ? De ha már vesztünk, akkor olyan legyen, amiért megérte és a végén kiderül, vesztesen lettem győztes önmagammal szemben.”

           Erre a gondolatra lehet, hogy egy nagyon tanulságos blogot lehetne építeni…

           És ha nem értelmezek nagyon súlyosan félre valamit, akkor az egész tanulási folyamat, az egész itteni létünk arról szól, hogy felismerjük a hibáinkat, tanuljunk belőlük, letudjuk, meghaladjuk azokat, tehát, legyőzzük önmagunkat.

           Ezért gondolom most úgy, és természetesen mindenféle befolyásolási szándék nélkül, hogy a Te harcaid, párbajaid végén, amikor kikopnak, elfogynak az ellenfelek, a legnehezebb párbajod lesz a saját Magad elleni.
           A legnehezebb!
           Mert az már nem együgyű emberekről, országról, vallásokról, vagy holmi tüzet okádó sárkányról fog szólni.

           Sokkal fontosabbról.

           Rólad! Nemcsak részben, hanem kizárólag csak Rólad!

           Aki VAGY… :)))

           De persze az is lehet, hogy mindezek csak az én illúzióim a saját létezésemben megjelenő Hajdú Miklósról… :)))

           Egyszer majd ez is kiderül… 🙂

           És hogy a feltett kérdésedre is válaszoljak, nem hiszem, de honnan tudhatnám… DDD

         • Ha tudniillik mindanyian ugyanannak a fának a gyümölcsei vagyunk
           Ha tudniillik mindanyian ugyanannak a fának a gyümölcsei vagyunk, egymással harcolva, valósággal önmagunkkal harcolunk.

           Ha viszont ez valóban így van, talán valamelyest még az természetes kiválasztódás elve is beszűrődni látszik, hogy tudniillik, amely érvelés erősebb, kioltja a gyengébbet, amely nyilván életképtelen is ennélfogva, és feláldozódván az erősebb érvet tovább élteti, sőt önnön „testével” táplálja azt.

           Igaza van kavicsnak is, és én ezt magamtól is hajlandó vagyok megtenni, ha egy stabil erős érveléssel találkozok, feladom saját álláspontomat, de ha a másik álláspont nem tud kárt tenni az enyémben, nem méltó dolog, hogy az erősebb, a jobb minőségű a magasabb rendű, alávesse magát a silányabbnak, hiszen ezzel egyikünk sem fejlődött semmit, éppen ellenkezőleg. Az egész folyamat hanyatlásnak indul.

           A játszmázás tehát a fejlődés eszköze. Ez kétségtelen ténynek látszik számomra.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • És egyszer majd talán…
           …megértjük azt is, mi Emberek, hogy mégiscsak Egy-ek vagyunk mint a testünk részei, ahol az erősebb karnak eszébe se jut levágni a gyengébbet, hiszen az is nagy Egy-ség része.

           Csak együtt létezik az EGÉSZ!:)))

         • Jézus is mondja a keskeny út és a széles út közötti
           Jézus is mondja a keskeny út és a széles út közötti választás szükségességét, és bizony a pokolra vezető utat elvetni tanácsolja. Igen is ha az a bal kéz a pokolra visz akkor vágd csak le inkább. Hogy is van? Inkább menj be te egy karral a mennyek országába, mint egészben a pokolra? Nem pont szó szerint, de ez a mondani való.

           De bizony. Ami haszontalan, azt el kell vetni. Mindenki pedig keresse, ami neki jó. Csak az a kérdés, hogy kinek mi a jó, de abban bízva, hogy mindenkinek a menny a jó, ezért olyan utat bejárva próbál élni, hogy a vége az legyen.

           Hiszen a fazekasnak is van hatalma, hogy némely edényt jóra, némelyeket pedig a rossz hordozására teremtsen. Vagyis érdekes módon éppen arra mutat ez a példa is, hogy nem mindenki jut ugyanoda. Ne felejtsük el, hogy bár a rosszal együtt vagyunk EGY egészek, de nem azonos polaritással esünk latba mindannyian.

           Egy út vezet a menybe, a többi nem.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • “Kozmikus törvény, emlékszel? A hasonszőrüek vonzzák
           “Kozmikus törvény, emlékszel? A hasonszőrüek vonzzák egymást. Te csak legyél, aki vagy, csendes, egyenes, világosfejű. A dolog önműködő: ha azt adjuk, amik vagyunk, ha minden percben megkérdjük magunktól, valóban azt akarjuk-e tenni, amit tenni készülünk, és csak akkor tesszük, ha a válaszunk igen, akkor automatikusan el fognak kerülni bennünket azok, akiknek nincs mit tanulniuk az olyanoktól, amilyenek mi vagyunk, és vonzani fogjuk azokat, akiknek van, és akiktől nekünk is van tanulnivalónk.” (Richard Bach: Illúziók)

         • És továbbá, hogy miért kell megvédenem magam? Mert értelmetlen
           És továbbá, hogy miért kell megvédenem magam? Mert értelmetlen áldozatvállalás lenne, ha csak úgy hagynám magam kirabolni, megszégyeníteni, vagy bármilyen módon, céltalanul alárendelődni egy másik embernek.

           Már hallom is a kérdést. De vissza kérdezek!
           Miért kell megtámadnia? Mi jogosítja fel? Miért kellene nekem egy ellenem irányuló jogtalan és vagy alaptalan támadásnak alávetnem magam.

           És tükör:

           Mondogatják itt egyesek okosan, hogy de hát az nem is támadás, csak te érzed úgy .DDDD Szétröhögöm az agyam az ilyen álnaív manipulatív, vagy éppen naív és átgondolatlan értelmetlen kijelentéseken.

           Nincs interakció két ember között, ha nem akarnak egymásra valamilyen hatást gyakorolni. Tehát ha nem akarják egymást manipulálni. Aki pedig engem manipulálni akar, az tulajdonképpen el akarja venni a biztonságomat adó dolgot, mondjuk álláspontot, és ráakar bírni, hogy változtassam meg a véleményemet, a hozzáállásomat adott dologhoz.

           Ez kéremszépen támadás. Támadás a nyugalmi helyzetem ellen. támadás az aktuális állapotom ellen.

           Nyugodtan tudatosíthatja magában mindenki, hogy az őszinte érdeklődéssel feltett kérdéseken kívül, minden emberi kommunikáció valamilyen mértékű támadás a másik ellen. A kérdés is manipulatív, hiszen a kérdező kimozdítja a megkéredezettet aktuális állapotából, és válaszadásra ösztönzi, ami eredetileg, nem állt szándékában a válaszadónak. Tehát a kérdező bírta rá, hogy valamit megcselekedjen, amit eredetileg nem akart. Vagyis akarásmentes állapotának megváltoztatása, már a kérdező hatására történik. De ezt meg lehet tagadni, vagy együtt lehet működni a kérdezővel. De a másikat kioktató helyreigazító hozzászólás, mindenképpen támadás, alá-fölérendeltségi viszony kialakítására való törekvés.
           Ezzel szemben pedig mindenkinek, nem csak joga, de szerintem kötelessége is megvédeni magát, nem engedni, egy csapodár céltalanságnak áldozatául esni.

           Bíztatok mindenkit, hogy bátran gondolja végig ezt a dolgot, mielőtt valakit kéretlen bölcsessége által rendreutasít, ami szintén manipulatív, és már odáig megy, hogy aki kijavítani igyekszik a másikat, magát szellemileg fölé is emeli, aminek nem lehet más szándéka, minthogy hatalamtgyakoroljon a kijavított felett, vagyis hatalmaskodás, elnyomás a valódi, mögöttes szándék.

           Bármilyen finoman is legyen ez megfogalmazva.

           Tehát azt állítom, hogy aki kommunikál egy másik emberrel, az egyúttal játszmázik is azzal.
           Nincs kivétel.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Nem biztos, hogy minden támadás…
           Látszólag minden válasz Neked szól, de ha jobban megfigyeled, majdnem mindenki inkább magáról ír, a saját elvárásairól, vágyairól, akkor éppen Neked címezve.

           Egyáltalán nem biztos hogy támadás, sőt, legtöbb esetben semmi rossz szándék nincs az írásokban. Mindenki a lehető legjobbat és a legtöbbet szeretné kihozni magából, talán ezért van, hogy enyhén túlzónak tűnnek az elvárások látszólag Veled, valójában inkább magunkkal szemben.

           Ismét csak a helyzet fonákjára tudok hivatkozni, ahol Hermess ezt írja:

           „Valahogy úgy jön ki, hogy az ember belefogalmazza az ideáljait, az értékrendjét az írásába, így tűzi ki elérendő célnak maga elé. És jó esetben élőben igyekszik azt utolérni.”

           Ezt maradéktalanul el tudom fogadni, hiszen magam is errefelé törekszem, ha éppen van bennem kellő komolyság…;)

           Nem minden az aminek látszik…:)))

           Így gondolom…:))

         • Valóban nem minden az, aminek látszik. Éppen ezért fogom fel
           Valóban nem minden az, aminek látszik. Éppen ezért fogom fel támadásként, amikor valaki azt írja, hogy — TE NEM JÓL GONDOLOD ezt vagy azt — A TE személyes névmás, azt jelenti, hogy nem önmagáról beszél az a valaki. Tudatalatt persze nyilván mindenki csak önmaga belső tartalmát tudja kivetíteni másokra, ez ugye a hőn szeretett tükör elvnek az alapja, hogy amit látsz, az a te kivetítésed pusztán, de azért vannak ott dolgok, amik tényleg ott vannak tőled függetlenül.

           És van olyan, hogy tényleg megtámadják az embert. Nagyon átesni a ló túloldalára sem szabad, mert kiesel a valóságból.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Én sokáig küzdöttem
           Én sokáig küzdöttem néhány dologgal. Sőt, még most is küzdök a démonaimmal. De. Hónapokig fájt a hátam egy rohadt izomgyulladás miatt, még levegőt venni is kínos volt. Milyen dolog arra ébredni, hogy nem kapok levegőt? Elárulom, nem kellemes.Hónapokig el volt zsibbadva a jobb kezem, mert annyi mindent adtam magamból. Kezdek másképp hozzáállni a történésekhez. Amit nem mindig tud tolerálni a környezetem. Agresszív vagyok? Hát persze, másként nem megy. Jaj dehogy, nem verekszem, az olyan erőszakot gyűlölöm. De valahogy meg kell védenem magam. Ha jó vagyok, kedves, akkor csak elvesznek tőlem mindent. És én semmit nem kapok. Az egyetlen igazi barátom a macskám. Bizalmatlan vagyok, azzá tettek. Jaj dehogy, nem vagyok én hibátlan. Sose voltam az. De ez is egyfajta önvédelem. Amúgy most kezdem megint tanulni az önzetlenséget. Csak éppen olyasmit érzek, mint amit a róka érezhet a csapdában. Ha el akar menni, akkor le kell rágnia a saját lábát.

       • ez is egy nézőpont…
         peace on Earth 🙂
         ez is egy nézőpont…

         peace on Earth 🙂

     • H: Azonosulás a szenvedés oka
       „Véleményem szerint, az önvédelem sajàt eszmei, fizikai értékeink védelme.”

       Rátapintottál a lényegre! Az ego teljes illúziójában azonosul (azt jelenti, hogy =!) mindazzal, amit védelmez, amit összegyűjtött, megtanult és gondol magáról meg a világról. És ezt néha megmagyarázhatatlan abszurd módon, még a saját pusztulása által is képes védelmezni.

       DE: Te sokkal több vagy (vagyunk mind) mint ez a délibábos azonosulás! Ebből kellene felébredni és ráérezni. Mi az EgységTudat részei vagyunk, ahonnan kiszakadtunk és elkülönültünk a tapasztalás céljából. A Felsőbb Én, a halhatatlan Lélek levetülései vagyunk, annak egy szkafanderbe (a testbe és a személyiségbe) bújtatott kicsiny része, aki sorozatban lejön ide „játszani a homokozóba” a többi Lélek hasonló másaival együtt.

       Ha ebből a perspektívából viszonyulsz a történésekhez, örömökhöz, bánatokhoz, sértődésekhez, és magához az önvédelemhez, akkor az ego oly fontos identitása, kivagyisága, amiért akár gyilkolna is az ember (lovagkor) – egyszeriben nevetségessé válik. Mintha az egyik kezem megsérthetné bármivel a másikat, mintha az egyik ujjam kitörné a másikat, mert az nem úgy mutat, mint ahogyan a másik… Nem baromság?

       A fizikai agressziót nagyjából már kinőttük (már aki), most már lenne elég élettere, élelme és melege mindenkinek, ezért nem is kellene megvédeni senkitől ezen értékeket, ha… Ha az ember tudatosságában felnőne arra szintre, hogy el tudja igazságosan osztani a megtermelt és a Föld által nyújtott javakat.

       Ez az ugrás vár ránk, ez tét. Ha ezt nem tudjuk meglépni, akkor bebukott a vállalkozás. Mármint, hogy az emberi létforma Társ-Teremtőjévé váljon az Isteni Tudatnak. Az elkülönülés, az önvédelem és támadás eddig a fejlődést szolgálta. Azon a fordulóponton vagyunk, amikor ezt fel kell hogy váltsa az együttműködés. Az önvédelem fogalma a hasonló tudatosságú emberek között el fog kopni, és talán csak a „még fel nem ébredett” viselkedéssel szemben marad fenn még egy ideig.

       Jelenleg nagyjából az emberiség 4-5 százaléka van azon a legmagasabb tömeges tudatossági szinten, akik ezt felfogták, és megpróbálják megvalósítani, hitelesen élni (lásd pl. a kulturális kreatívokat, de még ez a szint sem az, ami a kívánatos). Nagyjából az internet megjelenésével kezdődött ez a folyamat, az indigó nemzedék színre lépésével, de még nem érte el a kritikus, a fennmaradáshoz szükséges nagyságot, ami az eddigi megfigyelések szerint 10% körüli (így volt az ipari forradalomnál és a zöld forradalom estében is).

3. Aha. Lelki önvédelem. Energiavámpírok. Sértések, irígység,
   Aha. Lelki önvédelem. Energiavámpírok. Sértések, irígység, ebből fakadó támadások. Egy ideig esznek, de nem sokáig. Meghallom, van mikor felmegy a pumpa – átgondolom : a végén meg nevetek egy jó nagyot!!! Kipipálva!

   Fizikai. Aki tőlünk kért, mindig kapott. Aztán meguntam. Meguntam, hogy dolgozunk és a két kezünk munkáját széthordják, minden reggelre. Meg további öt gazdáét a soron. Mindannyian nyugdíjasok. A párom német juhász tenyészete aztán megoldotta a problémát. Olyan messziről kerülik el a környéket, amilyenről csak tudják. Először próbálkoztak a mérgezéssel, szerencsésen túlélték. Aztán meg lettek tanítva a kutyák, hogy csak tálból ehetnek.

   Pont azért vagyok fent ilyen korán, mert most a lakásba keresek egy tekintélyt parancsoló nagytestűt. Sokat vagyok egyedül itthon a gyerekekkel és sok a nyugdíjas a lépcsőházban. És egyre több az illetéktelen a pincében, bicikli- és babakocsi tárolóban. Hát majd eztán nem lesz! Egyébként amíg a „nagyok” kicsik voltak, itthon szocializáltuk és tanítottuk őket. Az egyik nagyon jó szukánk kétszer fogott éjszaka betörőt a pincében, egyszer pedig egy nagy tüzet akadályozott meg. Az is a pincében dorbézoló részeg illetéktelenek műve volt. Elég volt lemennem vele, iszkoltak, mint a nyúl. Nekem ők a fizikai önvédelem. Megkapnak mindent – megkapok mindent. Imádom őket!

   Nem lehet mindig mindent elkerülni, bár én is így nevelem a gyerekeket. A nagylányomnak van „védőfelszerelése” és sosem megy egyedül sehová. Kis város, vigyáznak/vigyázunk egymásra. Mégis adódott olyan helyzet, amikor meg kellett védenie magát. A hatékonyan rettenetes nagy szája húzta ki a bajból. Amikor leordította a támadóját, az úgy megijedt, hogy elfutott. Ugyanis egyre több házban kapcsolták föl a villanyt, egyre több kutya őrjöngött a kapukon belül. Sajna, de adódhatnak ilyen esetek. Meg kell tanulni, hogy nem válunk áldozattá. Van erről egy könyv is, alapmű szülőnek, gyereknek egyaránt.

   • Mire tanít?
     Apám amikor dühöngött, brutálisan megvert bennünket, aztán 7 évesen szemtanúja voltam amikor majdnem megölte a mostoha apámat, akinek platina beültetéssel tudták a fejét valahogy összefoltozni. Hát támadásról és védelemről kaptam tanulni valót. Már nem vonzom be ( remélem ), a feldolgozás a két véglet befogadásával történt meditációban. Az egyik véglet, az, hogy igenis létezik, hogy nem tudom megvédeni magam, mindent elvehet tőlem, aki erősebb, még az életemet is… A másik, megtapasztalni, befogadni azt az indulatot, hogy tudok ölni én is, igen. Mert az ösztön-agyban ezek benne vannak, ha elutasítod és elfojtod, hát érdekes dolgokat produkál a tanítás. Tudok ölni és tudok meghalni, ezekkel egyé váltam, tehát nincs dolgom vele. Nem kell megtennem, mert befogadtam az érzés a szívembe és megengedtem, feldolgoztam a változást, amit ez bennem létrehozott. Hogy tudok úgy nézni a másik emberre, hogy látom, a cselekedetei mögött milyen gyerekkori fel nem dolgozott trauma-tanítás van és tudatosság szintjén hol áll.

     Mentális támadások? Csak az fáj, amivel dolgod van.

     Energia leszívás? Meg kell mutatni az embereknek, hogyan töltsék fel magukat pránával, van bőven…

     Eljutni erre a tudatossági szintre azért nem egy vagy két meditáció, meg egy vagy két élet helyzet, kőkemény munka és idő.

     • Én is kaptam eleget. Hideget és meleget. Okkal és ok nélkül.
       Én is kaptam eleget. Hideget és meleget. Okkal és ok nélkül. Talán ezekért a mai napig képes vagyok rögtön támadóállásba lépni, ha úgy érzem, támadnak, támadni akarnak. Sosem védekezőbe – támadóba! A mostani párom ilyenkor nagyokat nevet, és csak annyit mond: „jól megtanultad a lenini leckét”. Róla valamiért minden ilyesmi lepereg. Kikáromkodja magát, aztán téma lezárva, lerázva – sosem hallom többé. Én meg agyalok, rágódom. Szó szerint gyomorideget kapok. Van egy nagy lezáratlan ügyem, négy év kőkemény munkája illant el, köddé vált, annyit nem mondtak érte: köszönöm, és jönnek az alattomos, sunyi rágalmak, suttog a város, becsületbeli ügy…Rohadtul nem bírom megemészteni! Addig nem, amíg az „elkövetőivel” nem tudom tisztázni a „miértet”. De hazudnak. Ami számomra az egyik legnagyobb bűn. Mossák kezeiket, mindig másokra, újabb és újabb emberekre mutogatnak. No, mi ilyenkor az önvédelem módja??? Hogyan lehet ezt kezelni? Nagyon szerettem a munkámat, amit érdekhajhászok elvadásztak tőlem. Lenne út, hogy harcoljak érte, csak értelme nincs már így. A különbség köztük és köztünk: mi elvből csináltuk, ők érdekből csinálják. Igen, a párom is érintve van, ha eddig minden le is pergett róla, ez most nem. Ez őt is emészti. Ezt nem lehet így frissiben egy „megbocsájtok nekik”-kel elintézni. A „parki pletykákon” amik rólunk keringenek, olyan jóízűeket tudok nevetni, hogy olyankor legalább fél kilót hízok!:))) De ez teljesen más. Alattomos, sunyi, törvényt is sértő támadások – ettől hogyan véded meg magad??? Évek során sokszor akartam letenni ezt a terhet, de rájöttem, hiányozna…És valóban: nagyon hiányzik. Én akartam, bevonzottam, megtörtént. Csak nem így, nem ilyen módon gondoltam a befejezést. Nem akarom tudatalattiba nyomva elintézni, van még ott így is sok szemét, amit reptetni kell kifelé.

       Ezzel kelek, ezzel fekszem. A délelőttjeim a legrosszabbak, ott egy nagy, betöltetlen űr. Most is van elég melóm, de ez nem ugyanaz. Mert azt szerettem csinálni. Ebben vagyok jó: irányítani, szervezni, rendezni. Ment is mint a karikacsapás, meg is lett a gyümölcse. Most meg forgok körben egy helyben, mintha hülye volnék, és egyszerűen nem találom a kiutat…Nem érdekel semmi más, csak hogy újra ilyen munkám legyen!

       Maximalista vagyok. A napokban kértek fel egy újság szerkesztésére, és egyéb tennivalókra, de alapból vesztesnek ígérkező ügy. Mivel nincsenek véletlenek, úgy érzem, el kellene vállalnom, mert nagyon bíznak a képességeimben, de ha bukunk, akkor pont őszre fogok megint padlót, amikoris a két lányomnak a legnagyobb szüksége lesz rám. Az önbizalmat kellene erősíteni – tudom, de épp ez az a pont, amin anno anyám és exem táncolt mindaddig, amíg teljesen le nem romboltam…Csak egy kis lökés kellene, és belevetném magam az új munkámba, de a lökés nem érkezik.

       Különben mentális önvédelemből fizikálisba átmenve legszívesebben pofán nyomnék egy-két embert. Na, ezt kellene megszüntetnem, de irtóra gyorsan!!! :)))

       • Kedves Bodza!
         Azt hiszem, jól ismerem a Te utcádat, már ami a politikai részét illeti. Igyekszel tiszta maradni, talán az is maradsz a saját értékítéleted szerint, csak éppen nem hiszi el senki…
         Lehet, hogy azok suttognak rólad, akik a szemed láttára loptak szét tízmilliókat.

         Ennek egyetlen nagy tanulsága lehet: Ha valaki kiáll a sarokra, ne csodálkozzon, ha mindenki meg akarja dugni…:))

         • Szeges!
           Nahát, hatalmasat nevettem megint! :))) Ha ez így megy tovább, nem lesznek csini nyári ruhák…

           Igen, igyekszem tiszta maradni, ennek a mocsoknak a kellős közepén. Tudom, hogy kik suttognak. Akiken legtöbbet segítettem, akiket nem egyszer húztam ki a …na onnan…

           És igen, azok, akik SEMMIT nem juttattak…

           És tudod mit? Amíg itt olvasgattam, rájöttem: nem baj az, hogy így ért véget. Most is harcolok, de egy sokkal jobb pozícióból…:))) Előre tudom: biztos a siker!

           Évekkel ezelőtt egy látó megkérdezte tőlem: „miért kell mindig harcolni?” Nem tudom. Itt beragadtam, mert azóta is ezt csinálom. Mindig jön egy újabb „ügy”.

         • Nem mindig…
           Lehet, egyszer csak belefáradsz, beleunsz, túl nagy pofont kapsz, vagy bármi más, és valóban őszintén megkérdezed magadtól: Megéri? Hiányzik ez nekem?

           Én is így lettem ügye-fogyott…

           A csini nyári ruhákról is mondanék valamit, de nem érdekes, mert úgysem tudom merre van az a sarok…:)))

         • Stresszor
           Megfigyeltem magamon, hogy mindig kell valami stresszor, ami mozgásban tart. Tudom, hogy miért. Menekülés – önmagam elől…A munkáim is mindig ilyenek. Idegesítőek, de lendületben tartanak, mindig résen kell lenni, filózni, számolgatni. Ha kell, támadni vagy visszatámadni. Ezerfelé figyelni minden pillanatban.

           Voltak boldog békeidőim, hímezgettem, lakást festettem, átrendeztem, nagyon sokat játszottam a nagylányommal. A kertészkedés volt a mindenem és az állatok. Aztán jött az új életem, egymás után a két kicsi, a megnőtt felelősség, mert ez ugye 24 órás szolgálat és nincs szabadnap. Az örökké nyüzsiző párom, akinek útilapu van a talpán, állandó mozgásban van, ami néha-néha teljesen az idegeimre megy.

           Tényleg kellene egy akkora pofon, hogy padlót fogjak, mert most is tudom: nem kell ez nekem.

           A nagy kérdés az, hogy vajon mi töltheti ki/be a helyét? Őszintén szólva: félek tőle.

           De tudod mit? Rúgok egy akkorát ezen a korlátomon is, hogy dőltében szétesik!:) Húúú, már sokkal jobban vagyok.

           Az áldott esőnek köszönhetően a gaztól nem látszik ki a kertem, béke, csend, erdőillat, madárdal, simogató napsütés. Tudom, hogy rövidesen megkapom a választ.

           Egyébként nem bírom az agressziót. Azt már én is megtanultam, hogyan lehet leszerelni szép szóval. De nem mindenkinél működik. Van még min dolgoznom.

     • „Energia leszívás? Meg kell mutatni az embereknek, hogyan töltsé
       „Energia leszívás? Meg kell mutatni az embereknek, hogyan töltsék fel magukat pránával”

       Na ezt nekem is mondd el, mert igen csak energia hiányban szenvedek.

       ————————————————————————————————————–
       —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

       • Teeeeeeeeeeeeeeee? :DDDDD
         Teeeeeeeeeeeeeeee? :DDDDD

         • Most mi a baj?
           Most mi a baj? :DD

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Hát szeges, ezt meg most értettem meg ahogy olvasom. (energia
           Hát szeges, ezt meg most értettem meg ahogy olvasom. (energia leszívás) apám te nagyon ki vagy pihenve :DDDDD

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Húú!!!!
           Ez nagyon jó Miki. Kár, hogy nem nekem jutott eszembe. :)))

           Kivételesen tényleg csak azon nevettem, hogy pont Te lennél energiaszegény…

           Mindig tanul az ember. Most például azt tanultam meg, hogy felületesen olvasok, mert ezt a lehetőséget észre kellett volna vennem.

           Bár tudod, rossz aki rosszra gondol… :)))

         • Kezdem azt gondolni, hogy ennek a káosz hozzászólásrendszernek
           Kezdem azt gondolni, hogy ennek a káosz hozzászólásrendszernek meg van az az igen nagy előnye, hogy többször át kell lapozni az összes hozzászólást, és ugye meg meg akad az ember szeme a már olvasottakon is. Mint most :DD

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

       • prána
         A Sanyinak is van életerő anyag a Sirály csomagot közt. Én Gyurkó Zsolttól tanultam, amit az energiákról tudok… spirit.hu

         1. Fehér fénnyel a korona-csakrán keresztül. Elképzeled, hogy a fehér fény megvilágítja a a fejtetődet és megengeded a fénynek átvilágítson rajtad. Meditációban töltöd magad, később éber állapotban is tudod csinálni, működik.

         2. Őselemek, pl. levegő. Koncentrálsz a légzésedre, felveszed az életerőt, bent tartod és csak a levegőt fújod ki. Telíted a tartalékokat.

         3. Víz. Zuhanyzás első felében – azzal a kívánsággal telítem a vizet, tisztítsa meg az aura rétegeimet, csakráimat, meridiánjaimat, második felében pedig töltsön fel életenergiával.

         4. A legütősebb és legnehezebb éter-üresség meditáció. Gondolatok teljes kikapcsolása. Az ürességtől kérem, töltsön fel, ha a gondolatok között van üres idő és ez nő a meditációk alatt, az is nagyon tölt. Két-három percnél hosszabban nekem sem megy, bezzeg a 16 éves lányom, elsőre 5 percre kikapcsolta a gondolatait… Hiába, ez már az új generáció.

         Az energiahiányos állapot akkor szűnik meg igazán, ha eljön az ideje, hogy a múlt bánat-köveit már ne cipeljük tovább…

   • Energia vámpírokról…civilben ezt könnyebb kezelni,mintha
     Energia vámpírokról…civilben ezt könnyebb kezelni,mintha mondjuk ez a munkáddal jár.

     Aztán a gyerekek,és a rájuk leselkedő veszélyek.
     Amíg kicsik ,a pedofilek-cukros bácsik.
     Ez már iparággá nőtte ki magát,a felső tízezernek,, begyűjtik” a gyerekeket és szállítják pénzért.
     A szervkereskedelemről nem is beszélek.
     A szerencsétlen szülő meg azt hiszi,csúnyán beszélt a gyerekkel,és világgá ment.

     Kislányok,fényes nappal:
     Emlékszel a kiskunlacházai esetre,amikor a 14 éves kislányt hazafelé elkapta hat /állati nívó alatt! is lévő,
     embernek kinéző lény,és megerőszakolta,közben csak úgy mellékesen meg is fojtotta ,hogy ne sikítozzon.

     Arról már nem is beszélek,mikor a 80 éves öregasszonnyal csinálják ezt,20 Ft-ért agyon verik,és holtában négyen megerőszakolják.Ez nem rémhír,többször is megesett.

     Szóval ilyenkor kinyílik a zsebembe a bicska,pedig én egy nagyon békés ember vagyok,és inkább áldozati szerepet vállalok,minthogy agresszor legyek.
     A fenti estekben viszont ölni tudtam volna.
     Kíváncsi vagyok ,ilyen dolgokról mi a véleményetek?

     És akkor feltennék még esetet vitára,amikor egy hasonló eset miatt egy kisgyerek is a bosszú áldozata lett,hogy ez mennyire tolerálható.A fogat fogért ,szemet szemért elv.

     Szintén hasonló lény,aki prostikat futtat.
     Kinéz egy nagyon szép fejlett,13 éves kislányt,akit azonnal be is avat,megerőszakolja,majd prostítúcióra kényszeríti.
     A kislány inkább az öngyilkosságot választja.

     Az apa véres bosszút áll.
     Lelövi ezt a tetvet,de még a kisfiát is,hogy hadd tudják meg mi az, elveszíteni valakinek a gyermekét.
     Hát ezzel nem értettem egyet,de a szemétláda kivégzése jogos volt,mivel a hivatalos hírforrások persze
     elsumákolták a dolgot ,és így megúszta volna az elkövető.

     Úgyhogy erre kíváncsi lennék,mi a véleményetek.
     Lehet e önbíráskodni ilyen esetben?
     És mi a helyzet a kisfiúval? Szabad e ilyet csinálni?Bosszúból a gyereket is megölni?
     /persze ezt sem fehér ember csinálta,csakhogy világos legyen a helyzet,egyik esetet sem/

     Hát kíváncsi vagyok a véleményekre.
     Mikiét már hallom a fejemben,de rátok kíváncsi vagyok.-
     meddig lehet tolerálni ilyen dolgokat?

     • Az én véleményemet nem tűri meg a hátán ez a fórum.
       Jobb ha le
       Az én véleményemet nem tűri meg a hátán ez a fórum.
       Jobb ha le se írom.

       De ha itt is feltennéd ugyanezt a kérdést, akkor bizonyosan többen is kifejtenénk a véleményünket.
       http://diskurzus.forumx.hu/index.php?mforum=diskurzus

       Kötöttségektől mentesen. Mert ide nem is szabad ilyen indulatokat hozni, hadd maradjon ez a fórum a viszonylagos béke szigete

       ————————————————————————————————————–
       —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

     • Haragszol
       Éva, haragot érzek nálad Istennel szemben egy gyermek halála miatt…

       • Dehogy Kati,csak feltettem a kérdést,hogy szabad e egy gyereken
         Dehogy Kati,csak feltettem a kérdést,hogy szabad e egy gyereken is bosszút állni.
         Ezek nekem emberi dolgok,én ilyesmiben soha nem keverem bele Istent.
         Egyébként sem haragudtam soha semmiért Istenre.Ez szerintem a legnagyobb butaság lenne.
         Emberi dolgokért nem lehet Istent hibáztatni!

         • lehet, hogy igazad van
           Lehet, hogy igazad van, de a figyelmed erre irányul és nagy indulatot érzek. Én megnézném, mi van a tudatalattiban, lehet hogy nem Istenre haragszol, de valakire vagy valakikre igen… De a te dolgod.

         • Hát naná!
           Azokra ,akik ilyen ember alatti nívón vannak,és ki
           Hát naná!
           Azokra ,akik ilyen ember alatti nívón vannak,és ki vagyunk nekik szolgáltatva.
           Mert ,,olyan ” bűnözés nem létezik,az megélhetési bűnözés…

           Persze ,hogy haragszom.
           Az elkövetőkre is és akik szemet hunynak e felett,azokra is.

           Én folyamatosan analizálom magamat,nincs abban hiba.
           Ebben az ügyben nem fogom,mert a hiba nem az én készülékemben van.

           Azért az szép is lenne,ha ilyen dolgokat el kéne fogadni az embernek és helyeselni hozzá.
           Erről azért nem akarom megdumálni magamat.

           Az önismeret szerintem nem azt jelenti,hogy egyben hülye is vagyok,vagy azzá váljak,
           mert esetleg tévesen értelmezek valamit.
           /ezt nem neked mondom/

         • kiszolgáltatottság
           Miért érzed úgy, hogy kiszolgáltatott vagy? Az önismeret nekem azt jelenti, hogy megszabadulok attól, ami korlátoz. És a gondolataim erejével teremtem a valóságot. Azzal, hogy a figyelmem mire irányítom, milyen feladatot vállalok fel. Nem adok energiát – hacsak a tudatalatti kitörve át nem veszi az irányítást – negatív dolgoknak.

         • Bármikor, bárhol…

           …kerülhetsz kiszolgáltatott helyzetbe.

           Mondjuk, ha egyszer elkapnának egy félsötét utcán…

           Az Éva a külső világ mocskáról beszél, és akkor az önismeret esetleg csak az utólagos feldolgozásban segíthet…

         • A gondolataink problémáival meglehet tenni. De egy fizikai, vagy
           A gondolataink problémáival meglehet tenni. De egy fizikai, vagy akár pszichés támadással szemben már nem. Nincs ilyen függetlenség. Más más ingerküszöbök között de mindenkire hatást gyakorol a környezete. És ha ez nem így lenne, akkor igen nagy baj lenne.

           Az önállóság létező. és kívánatos állapot, de a függetlenség nem létezik. Mindenki csak az élőkörnyezetével szervesen tud létezni, attól nem tud függetlenedni.

           És itt mondom, hogy némileg szükség van félelmekre is, mert azok gátolnak meg abban, hogy hülyeségeket csináljon az ember. Veszélyérzet gátolja az embereket, abban, hogy legyilkolják egymást. Hogy szakadékba ugorjunk, hogy szembe menjünk autóval a forgalomnak, vagy, hogy vonatsínen parkoljunk.

           Sőt leginkább azért akarunk a problémáinkra megoldást találni, mert esetleg megfogalmazódik bennünk egy élő kapcsolat Istennel, és félünk, hogy ha nem kerülünk olyan tiszta állapotba, akkor ez a kapcsolat nem jön létre stb stb…

           Ezért ad Isten iránymutatást, hogy hogyan viszonyuljunk egymáshoz, és a környezetünkhöz. És igen be kell tartani azokat a szabályokat, ha azt akarjuk, hogy jó dolgunk legyen. Betartani pedig csak konzekvensen tudjuk, ahhoz meg akaratosság (egoizmus) szükséges…

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Én nem érzem magam kiszolgáltatottnak,nem magamról beszéltem.
           80
           Én nem érzem magam kiszolgáltatottnak,nem magamról beszéltem.
           80 éves egyedülálló idős emberekről,és kislányokról,kíséret nélküli kisgyermekekről.
           Róluk beszéltem,és arról,hogy ha azok a dolgok,amikről írtam,az nem tetszik nekem,akkor talán nem nekem kéne magamba néznem,hanem az elkövetőknek,és a társadalomnak,hogy szemet huny ilyen dolgok felett.
           Ezt szerettem volna mondani.

           Te hogy reagálod le azokat dolgokat ,amikről írtam?
           Megbeszéled magaddal?,hogy mi a rossz én bennem ,hogy én ezt nem tudom elfogadni?
           Azt nem értem konkrétan mire akarsz kilyukadni.
           Mondd nyugodtan,gondolkodni fogok rajta.

         • Így van erről beszélnék én is, de nem kezdek bele, mert nem ide
           Így van erről beszélnék én is, de nem kezdek bele, mert nem ide való az a stílus, ahogyan beszélni lehetne ezekről a dolgokról.

           Egy rablás áldozatától megkérdezni, hogy miért zavar ez téged?

           Nem is értem ezt a hozzáállást.

           Persze én biztosan nagyon egoista vagyok, azért akarom megvédeni magam, és szeretnék védelmet biztosítani másoknak is, de hát kis porszem vagyok sajnos ebben a hatalmas bűnözést előállító gépezetben, amit csinálnak kedves kimondhatatlan fajtájú, ember formájú lények, akik meghatározzák mind azokat a törvényeket, amik megteremtik ennek a bűnözésnek a gazdasági és jogi feltételeit, úgy annyira, hogy törvény tiltja az önvédelmet.

           Én is mindjárt megkeresem a hibát magamban. Majd meditálgatok rajta. Az biztosan megoldást fog jelenteni.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Hát igen ,aki távol van ezektől a dolgoktól,biztos másképp
           Hát igen ,aki távol van ezektől a dolgoktól,biztos másképp gondolkodik.
           Én azért ezt nem tudom meditálgatással elintézni,mert a két faluval odébb is
           egy kis pénzért úgy elvágták az erdész nyakát mint a sicc.
           Fültől,fülig,ahogy kell.

           Ugye ,ha ő kicsit óvatosabb lett volna,és nem bízik meg abban a valakiben,akiben rajta kívül senki,és nem viszi haza,mert elfogyott a pénze a kocsmában.
           Hát haza mentek a cimborával.
           Az meg elnyisszantotta az erdész nyakát /hátulról! /,és lelépett a pénzzel.
           Szegény annyira képtelen volt a gondolkodásra,hogy esetleg eszébe jutott volna,hogy a kocsmában egy idő után keresik majd őket?
           Hát ez lett a veszte,mert azok az emberek kapták el,nem ám a rendőrség…

           Mi ebből a tanulság?
           A túléléshez,bizony kell az óvatosság.
           Hát szegény erdész ezt már nem tudta megtanulni.
           Pedig rendes ember volt,túl rendes is.

         • ,,És a gondolataim erejével teremtem a valóságot. ”
           Rendben
           ,,És a gondolataim erejével teremtem a valóságot. ”

           Rendben van,így benned rend van,de attól még ezek a dolgok sajnos megtörténnek nap ,mint nap.
           Attól ,hogy a homokba dugjuk a fejünket,és egy szép világot teremtünk magunknak,láthatod,
           hogy attól a világ sajnos nem lett jobb. /egyelőre/

         • Évi!
           Ne beszélj így szegényekről. Félnek ám ők, sok mindentől. Ott vannak például a kutyáink!:))) Kifejezetten miattuk kerültek és kerülnek egy kisebbfajta vagyonba, de hidd el, nagyon megéri! :)))

           A felőlük jövő leckét életre megtanultuk. Adj egy kicsit, még több kell, ha nem adod, elvisszük! Kb. ennyi.

           Az utolsó mondatod nagyon megnyugtatott, köszönöm, hogy leírtad!:)

         • Hát igen ,a piti tolvajnak elég a kutya.
           Mert egyedül
           Hát igen ,a piti tolvajnak elég a kutya.
           Mert egyedül félnek,gyávák, csak falkában nagyon erősek.
           És én nem erről a piti tolvaj virtusról beszéltem.
           Abba nem halunk bele.
           Amilyen példákat én itt most felhoztam,azt nem élte túl senki./sajnos/

4. Aha. Lelki önvédelem. Energiavámpírok. Sértések, irígység,
   Aha. Lelki önvédelem. Energiavámpírok. Sértések, irígység, ebből fakadó támadások. Egy ideig esznek, de nem sokáig. Meghallom, van mikor felmegy a pumpa – átgondolom : a végén meg nevetek egy jó nagyot!!! Kipipálva!

   Fizikai. Aki tőlünk kért, mindig kapott. Aztán meguntam. Meguntam, hogy dolgozunk és a két kezünk munkáját széthordják, minden reggelre. Meg további öt gazdáét a soron. Mindannyian nyugdíjasok. A párom német juhász tenyészete aztán megoldotta a problémát. Olyan messziről kerülik el a környéket, amilyenről csak tudják. Először próbálkoztak a mérgezéssel, szerencsésen túlélték. Aztán meg lettek tanítva a kutyák, hogy csak tálból ehetnek.

   Pont azért vagyok fent ilyen korán, mert most a lakásba keresek egy tekintélyt parancsoló nagytestűt. Sokat vagyok egyedül itthon a gyerekekkel és sok a nyugdíjas a lépcsőházban. És egyre több az illetéktelen a pincében, bicikli- és babakocsi tárolóban. Hát majd eztán nem lesz! Egyébként amíg a „nagyok” kicsik voltak, itthon szocializáltuk és tanítottuk őket. Az egyik nagyon jó szukánk kétszer fogott éjszaka betörőt a pincében, egyszer pedig egy nagy tüzet akadályozott meg. Az is a pincében dorbézoló részeg illetéktelenek műve volt. Elég volt lemennem vele, iszkoltak, mint a nyúl. Nekem ők a fizikai önvédelem. Megkapnak mindent – megkapok mindent. Imádom őket!

   Nem lehet mindig mindent elkerülni, bár én is így nevelem a gyerekeket. A nagylányomnak van „védőfelszerelése” és sosem megy egyedül sehová. Kis város, vigyáznak/vigyázunk egymásra. Mégis adódott olyan helyzet, amikor meg kellett védenie magát. A hatékonyan rettenetes nagy szája húzta ki a bajból. Amikor leordította a támadóját, az úgy megijedt, hogy elfutott. Ugyanis egyre több házban kapcsolták föl a villanyt, egyre több kutya őrjöngött a kapukon belül. Sajna, de adódhatnak ilyen esetek. Meg kell tanulni, hogy nem válunk áldozattá. Van erről egy könyv is, alapmű szülőnek, gyereknek egyaránt.

   • Mire tanít?
     Apám amikor dühöngött, brutálisan megvert bennünket, aztán 7 évesen szemtanúja voltam amikor majdnem megölte a mostoha apámat, akinek platina beültetéssel tudták a fejét valahogy összefoltozni. Hát támadásról és védelemről kaptam tanulni valót. Már nem vonzom be ( remélem ), a feldolgozás a két véglet befogadásával történt meditációban. Az egyik véglet, az, hogy igenis létezik, hogy nem tudom megvédeni magam, mindent elvehet tőlem, aki erősebb, még az életemet is… A másik, megtapasztalni, befogadni azt az indulatot, hogy tudok ölni én is, igen. Mert az ösztön-agyban ezek benne vannak, ha elutasítod és elfojtod, hát érdekes dolgokat produkál a tanítás. Tudok ölni és tudok meghalni, ezekkel egyé váltam, tehát nincs dolgom vele. Nem kell megtennem, mert befogadtam az érzés a szívembe és megengedtem, feldolgoztam a változást, amit ez bennem létrehozott. Hogy tudok úgy nézni a másik emberre, hogy látom, a cselekedetei mögött milyen gyerekkori fel nem dolgozott trauma-tanítás van és tudatosság szintjén hol áll.

     Mentális támadások? Csak az fáj, amivel dolgod van.

     Energia leszívás? Meg kell mutatni az embereknek, hogyan töltsék fel magukat pránával, van bőven…

     Eljutni erre a tudatossági szintre azért nem egy vagy két meditáció, meg egy vagy két élet helyzet, kőkemény munka és idő.

     • Én is kaptam eleget. Hideget és meleget. Okkal és ok nélkül.
       Én is kaptam eleget. Hideget és meleget. Okkal és ok nélkül. Talán ezekért a mai napig képes vagyok rögtön támadóállásba lépni, ha úgy érzem, támadnak, támadni akarnak. Sosem védekezőbe – támadóba! A mostani párom ilyenkor nagyokat nevet, és csak annyit mond: „jól megtanultad a lenini leckét”. Róla valamiért minden ilyesmi lepereg. Kikáromkodja magát, aztán téma lezárva, lerázva – sosem hallom többé. Én meg agyalok, rágódom. Szó szerint gyomorideget kapok. Van egy nagy lezáratlan ügyem, négy év kőkemény munkája illant el, köddé vált, annyit nem mondtak érte: köszönöm, és jönnek az alattomos, sunyi rágalmak, suttog a város, becsületbeli ügy…Rohadtul nem bírom megemészteni! Addig nem, amíg az „elkövetőivel” nem tudom tisztázni a „miértet”. De hazudnak. Ami számomra az egyik legnagyobb bűn. Mossák kezeiket, mindig másokra, újabb és újabb emberekre mutogatnak. No, mi ilyenkor az önvédelem módja??? Hogyan lehet ezt kezelni? Nagyon szerettem a munkámat, amit érdekhajhászok elvadásztak tőlem. Lenne út, hogy harcoljak érte, csak értelme nincs már így. A különbség köztük és köztünk: mi elvből csináltuk, ők érdekből csinálják. Igen, a párom is érintve van, ha eddig minden le is pergett róla, ez most nem. Ez őt is emészti. Ezt nem lehet így frissiben egy „megbocsájtok nekik”-kel elintézni. A „parki pletykákon” amik rólunk keringenek, olyan jóízűeket tudok nevetni, hogy olyankor legalább fél kilót hízok!:))) De ez teljesen más. Alattomos, sunyi, törvényt is sértő támadások – ettől hogyan véded meg magad??? Évek során sokszor akartam letenni ezt a terhet, de rájöttem, hiányozna…És valóban: nagyon hiányzik. Én akartam, bevonzottam, megtörtént. Csak nem így, nem ilyen módon gondoltam a befejezést. Nem akarom tudatalattiba nyomva elintézni, van még ott így is sok szemét, amit reptetni kell kifelé.

       Ezzel kelek, ezzel fekszem. A délelőttjeim a legrosszabbak, ott egy nagy, betöltetlen űr. Most is van elég melóm, de ez nem ugyanaz. Mert azt szerettem csinálni. Ebben vagyok jó: irányítani, szervezni, rendezni. Ment is mint a karikacsapás, meg is lett a gyümölcse. Most meg forgok körben egy helyben, mintha hülye volnék, és egyszerűen nem találom a kiutat…Nem érdekel semmi más, csak hogy újra ilyen munkám legyen!

       Maximalista vagyok. A napokban kértek fel egy újság szerkesztésére, és egyéb tennivalókra, de alapból vesztesnek ígérkező ügy. Mivel nincsenek véletlenek, úgy érzem, el kellene vállalnom, mert nagyon bíznak a képességeimben, de ha bukunk, akkor pont őszre fogok megint padlót, amikoris a két lányomnak a legnagyobb szüksége lesz rám. Az önbizalmat kellene erősíteni – tudom, de épp ez az a pont, amin anno anyám és exem táncolt mindaddig, amíg teljesen le nem romboltam…Csak egy kis lökés kellene, és belevetném magam az új munkámba, de a lökés nem érkezik.

       Különben mentális önvédelemből fizikálisba átmenve legszívesebben pofán nyomnék egy-két embert. Na, ezt kellene megszüntetnem, de irtóra gyorsan!!! :)))

       • Kedves Bodza!
         Azt hiszem, jól ismerem a Te utcádat, már ami a politikai részét illeti. Igyekszel tiszta maradni, talán az is maradsz a saját értékítéleted szerint, csak éppen nem hiszi el senki…
         Lehet, hogy azok suttognak rólad, akik a szemed láttára loptak szét tízmilliókat.

         Ennek egyetlen nagy tanulsága lehet: Ha valaki kiáll a sarokra, ne csodálkozzon, ha mindenki meg akarja dugni…:))

         • Szeges!
           Nahát, hatalmasat nevettem megint! :))) Ha ez így megy tovább, nem lesznek csini nyári ruhák…

           Igen, igyekszem tiszta maradni, ennek a mocsoknak a kellős közepén. Tudom, hogy kik suttognak. Akiken legtöbbet segítettem, akiket nem egyszer húztam ki a …na onnan…

           És igen, azok, akik SEMMIT nem juttattak…

           És tudod mit? Amíg itt olvasgattam, rájöttem: nem baj az, hogy így ért véget. Most is harcolok, de egy sokkal jobb pozícióból…:))) Előre tudom: biztos a siker!

           Évekkel ezelőtt egy látó megkérdezte tőlem: „miért kell mindig harcolni?” Nem tudom. Itt beragadtam, mert azóta is ezt csinálom. Mindig jön egy újabb „ügy”.

         • Nem mindig…
           Lehet, egyszer csak belefáradsz, beleunsz, túl nagy pofont kapsz, vagy bármi más, és valóban őszintén megkérdezed magadtól: Megéri? Hiányzik ez nekem?

           Én is így lettem ügye-fogyott…

           A csini nyári ruhákról is mondanék valamit, de nem érdekes, mert úgysem tudom merre van az a sarok…:)))

         • Stresszor
           Megfigyeltem magamon, hogy mindig kell valami stresszor, ami mozgásban tart. Tudom, hogy miért. Menekülés – önmagam elől…A munkáim is mindig ilyenek. Idegesítőek, de lendületben tartanak, mindig résen kell lenni, filózni, számolgatni. Ha kell, támadni vagy visszatámadni. Ezerfelé figyelni minden pillanatban.

           Voltak boldog békeidőim, hímezgettem, lakást festettem, átrendeztem, nagyon sokat játszottam a nagylányommal. A kertészkedés volt a mindenem és az állatok. Aztán jött az új életem, egymás után a két kicsi, a megnőtt felelősség, mert ez ugye 24 órás szolgálat és nincs szabadnap. Az örökké nyüzsiző párom, akinek útilapu van a talpán, állandó mozgásban van, ami néha-néha teljesen az idegeimre megy.

           Tényleg kellene egy akkora pofon, hogy padlót fogjak, mert most is tudom: nem kell ez nekem.

           A nagy kérdés az, hogy vajon mi töltheti ki/be a helyét? Őszintén szólva: félek tőle.

           De tudod mit? Rúgok egy akkorát ezen a korlátomon is, hogy dőltében szétesik!:) Húúú, már sokkal jobban vagyok.

           Az áldott esőnek köszönhetően a gaztól nem látszik ki a kertem, béke, csend, erdőillat, madárdal, simogató napsütés. Tudom, hogy rövidesen megkapom a választ.

           Egyébként nem bírom az agressziót. Azt már én is megtanultam, hogyan lehet leszerelni szép szóval. De nem mindenkinél működik. Van még min dolgoznom.

     • „Energia leszívás? Meg kell mutatni az embereknek, hogyan töltsé
       „Energia leszívás? Meg kell mutatni az embereknek, hogyan töltsék fel magukat pránával”

       Na ezt nekem is mondd el, mert igen csak energia hiányban szenvedek.

       ————————————————————————————————————–
       —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

       • Teeeeeeeeeeeeeeee? :DDDDD
         Teeeeeeeeeeeeeeee? :DDDDD

         • Most mi a baj?
           Most mi a baj? :DD

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Hát szeges, ezt meg most értettem meg ahogy olvasom. (energia
           Hát szeges, ezt meg most értettem meg ahogy olvasom. (energia leszívás) apám te nagyon ki vagy pihenve :DDDDD

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Húú!!!!
           Ez nagyon jó Miki. Kár, hogy nem nekem jutott eszembe. :)))

           Kivételesen tényleg csak azon nevettem, hogy pont Te lennél energiaszegény…

           Mindig tanul az ember. Most például azt tanultam meg, hogy felületesen olvasok, mert ezt a lehetőséget észre kellett volna vennem.

           Bár tudod, rossz aki rosszra gondol… :)))

         • Kezdem azt gondolni, hogy ennek a káosz hozzászólásrendszernek
           Kezdem azt gondolni, hogy ennek a káosz hozzászólásrendszernek meg van az az igen nagy előnye, hogy többször át kell lapozni az összes hozzászólást, és ugye meg meg akad az ember szeme a már olvasottakon is. Mint most :DD

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

       • prána
         A Sanyinak is van életerő anyag a Sirály csomagot közt. Én Gyurkó Zsolttól tanultam, amit az energiákról tudok… spirit.hu

         1. Fehér fénnyel a korona-csakrán keresztül. Elképzeled, hogy a fehér fény megvilágítja a a fejtetődet és megengeded a fénynek átvilágítson rajtad. Meditációban töltöd magad, később éber állapotban is tudod csinálni, működik.

         2. Őselemek, pl. levegő. Koncentrálsz a légzésedre, felveszed az életerőt, bent tartod és csak a levegőt fújod ki. Telíted a tartalékokat.

         3. Víz. Zuhanyzás első felében – azzal a kívánsággal telítem a vizet, tisztítsa meg az aura rétegeimet, csakráimat, meridiánjaimat, második felében pedig töltsön fel életenergiával.

         4. A legütősebb és legnehezebb éter-üresség meditáció. Gondolatok teljes kikapcsolása. Az ürességtől kérem, töltsön fel, ha a gondolatok között van üres idő és ez nő a meditációk alatt, az is nagyon tölt. Két-három percnél hosszabban nekem sem megy, bezzeg a 16 éves lányom, elsőre 5 percre kikapcsolta a gondolatait… Hiába, ez már az új generáció.

         Az energiahiányos állapot akkor szűnik meg igazán, ha eljön az ideje, hogy a múlt bánat-köveit már ne cipeljük tovább…

   • Energia vámpírokról…civilben ezt könnyebb kezelni,mintha
     Energia vámpírokról…civilben ezt könnyebb kezelni,mintha mondjuk ez a munkáddal jár.

     Aztán a gyerekek,és a rájuk leselkedő veszélyek.
     Amíg kicsik ,a pedofilek-cukros bácsik.
     Ez már iparággá nőtte ki magát,a felső tízezernek,, begyűjtik” a gyerekeket és szállítják pénzért.
     A szervkereskedelemről nem is beszélek.
     A szerencsétlen szülő meg azt hiszi,csúnyán beszélt a gyerekkel,és világgá ment.

     Kislányok,fényes nappal:
     Emlékszel a kiskunlacházai esetre,amikor a 14 éves kislányt hazafelé elkapta hat /állati nívó alatt! is lévő,
     embernek kinéző lény,és megerőszakolta,közben csak úgy mellékesen meg is fojtotta ,hogy ne sikítozzon.

     Arról már nem is beszélek,mikor a 80 éves öregasszonnyal csinálják ezt,20 Ft-ért agyon verik,és holtában négyen megerőszakolják.Ez nem rémhír,többször is megesett.

     Szóval ilyenkor kinyílik a zsebembe a bicska,pedig én egy nagyon békés ember vagyok,és inkább áldozati szerepet vállalok,minthogy agresszor legyek.
     A fenti estekben viszont ölni tudtam volna.
     Kíváncsi vagyok ,ilyen dolgokról mi a véleményetek?

     És akkor feltennék még esetet vitára,amikor egy hasonló eset miatt egy kisgyerek is a bosszú áldozata lett,hogy ez mennyire tolerálható.A fogat fogért ,szemet szemért elv.

     Szintén hasonló lény,aki prostikat futtat.
     Kinéz egy nagyon szép fejlett,13 éves kislányt,akit azonnal be is avat,megerőszakolja,majd prostítúcióra kényszeríti.
     A kislány inkább az öngyilkosságot választja.

     Az apa véres bosszút áll.
     Lelövi ezt a tetvet,de még a kisfiát is,hogy hadd tudják meg mi az, elveszíteni valakinek a gyermekét.
     Hát ezzel nem értettem egyet,de a szemétláda kivégzése jogos volt,mivel a hivatalos hírforrások persze
     elsumákolták a dolgot ,és így megúszta volna az elkövető.

     Úgyhogy erre kíváncsi lennék,mi a véleményetek.
     Lehet e önbíráskodni ilyen esetben?
     És mi a helyzet a kisfiúval? Szabad e ilyet csinálni?Bosszúból a gyereket is megölni?
     /persze ezt sem fehér ember csinálta,csakhogy világos legyen a helyzet,egyik esetet sem/

     Hát kíváncsi vagyok a véleményekre.
     Mikiét már hallom a fejemben,de rátok kíváncsi vagyok.-
     meddig lehet tolerálni ilyen dolgokat?

     • Az én véleményemet nem tűri meg a hátán ez a fórum.
       Jobb ha le
       Az én véleményemet nem tűri meg a hátán ez a fórum.
       Jobb ha le se írom.

       De ha itt is feltennéd ugyanezt a kérdést, akkor bizonyosan többen is kifejtenénk a véleményünket.
       http://diskurzus.forumx.hu/index.php?mforum=diskurzus

       Kötöttségektől mentesen. Mert ide nem is szabad ilyen indulatokat hozni, hadd maradjon ez a fórum a viszonylagos béke szigete

       ————————————————————————————————————–
       —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

     • Haragszol
       Éva, haragot érzek nálad Istennel szemben egy gyermek halála miatt…

       • Dehogy Kati,csak feltettem a kérdést,hogy szabad e egy gyereken
         Dehogy Kati,csak feltettem a kérdést,hogy szabad e egy gyereken is bosszút állni.
         Ezek nekem emberi dolgok,én ilyesmiben soha nem keverem bele Istent.
         Egyébként sem haragudtam soha semmiért Istenre.Ez szerintem a legnagyobb butaság lenne.
         Emberi dolgokért nem lehet Istent hibáztatni!

         • lehet, hogy igazad van
           Lehet, hogy igazad van, de a figyelmed erre irányul és nagy indulatot érzek. Én megnézném, mi van a tudatalattiban, lehet hogy nem Istenre haragszol, de valakire vagy valakikre igen… De a te dolgod.

         • Hát naná!
           Azokra ,akik ilyen ember alatti nívón vannak,és ki
           Hát naná!
           Azokra ,akik ilyen ember alatti nívón vannak,és ki vagyunk nekik szolgáltatva.
           Mert ,,olyan ” bűnözés nem létezik,az megélhetési bűnözés…

           Persze ,hogy haragszom.
           Az elkövetőkre is és akik szemet hunynak e felett,azokra is.

           Én folyamatosan analizálom magamat,nincs abban hiba.
           Ebben az ügyben nem fogom,mert a hiba nem az én készülékemben van.

           Azért az szép is lenne,ha ilyen dolgokat el kéne fogadni az embernek és helyeselni hozzá.
           Erről azért nem akarom megdumálni magamat.

           Az önismeret szerintem nem azt jelenti,hogy egyben hülye is vagyok,vagy azzá váljak,
           mert esetleg tévesen értelmezek valamit.
           /ezt nem neked mondom/

         • kiszolgáltatottság
           Miért érzed úgy, hogy kiszolgáltatott vagy? Az önismeret nekem azt jelenti, hogy megszabadulok attól, ami korlátoz. És a gondolataim erejével teremtem a valóságot. Azzal, hogy a figyelmem mire irányítom, milyen feladatot vállalok fel. Nem adok energiát – hacsak a tudatalatti kitörve át nem veszi az irányítást – negatív dolgoknak.

         • Bármikor, bárhol…

           …kerülhetsz kiszolgáltatott helyzetbe.

           Mondjuk, ha egyszer elkapnának egy félsötét utcán…

           Az Éva a külső világ mocskáról beszél, és akkor az önismeret esetleg csak az utólagos feldolgozásban segíthet…

         • A gondolataink problémáival meglehet tenni. De egy fizikai, vagy
           A gondolataink problémáival meglehet tenni. De egy fizikai, vagy akár pszichés támadással szemben már nem. Nincs ilyen függetlenség. Más más ingerküszöbök között de mindenkire hatást gyakorol a környezete. És ha ez nem így lenne, akkor igen nagy baj lenne.

           Az önállóság létező. és kívánatos állapot, de a függetlenség nem létezik. Mindenki csak az élőkörnyezetével szervesen tud létezni, attól nem tud függetlenedni.

           És itt mondom, hogy némileg szükség van félelmekre is, mert azok gátolnak meg abban, hogy hülyeségeket csináljon az ember. Veszélyérzet gátolja az embereket, abban, hogy legyilkolják egymást. Hogy szakadékba ugorjunk, hogy szembe menjünk autóval a forgalomnak, vagy, hogy vonatsínen parkoljunk.

           Sőt leginkább azért akarunk a problémáinkra megoldást találni, mert esetleg megfogalmazódik bennünk egy élő kapcsolat Istennel, és félünk, hogy ha nem kerülünk olyan tiszta állapotba, akkor ez a kapcsolat nem jön létre stb stb…

           Ezért ad Isten iránymutatást, hogy hogyan viszonyuljunk egymáshoz, és a környezetünkhöz. És igen be kell tartani azokat a szabályokat, ha azt akarjuk, hogy jó dolgunk legyen. Betartani pedig csak konzekvensen tudjuk, ahhoz meg akaratosság (egoizmus) szükséges…

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Én nem érzem magam kiszolgáltatottnak,nem magamról beszéltem.
           80
           Én nem érzem magam kiszolgáltatottnak,nem magamról beszéltem.
           80 éves egyedülálló idős emberekről,és kislányokról,kíséret nélküli kisgyermekekről.
           Róluk beszéltem,és arról,hogy ha azok a dolgok,amikről írtam,az nem tetszik nekem,akkor talán nem nekem kéne magamba néznem,hanem az elkövetőknek,és a társadalomnak,hogy szemet huny ilyen dolgok felett.
           Ezt szerettem volna mondani.

           Te hogy reagálod le azokat dolgokat ,amikről írtam?
           Megbeszéled magaddal?,hogy mi a rossz én bennem ,hogy én ezt nem tudom elfogadni?
           Azt nem értem konkrétan mire akarsz kilyukadni.
           Mondd nyugodtan,gondolkodni fogok rajta.

         • Így van erről beszélnék én is, de nem kezdek bele, mert nem ide
           Így van erről beszélnék én is, de nem kezdek bele, mert nem ide való az a stílus, ahogyan beszélni lehetne ezekről a dolgokról.

           Egy rablás áldozatától megkérdezni, hogy miért zavar ez téged?

           Nem is értem ezt a hozzáállást.

           Persze én biztosan nagyon egoista vagyok, azért akarom megvédeni magam, és szeretnék védelmet biztosítani másoknak is, de hát kis porszem vagyok sajnos ebben a hatalmas bűnözést előállító gépezetben, amit csinálnak kedves kimondhatatlan fajtájú, ember formájú lények, akik meghatározzák mind azokat a törvényeket, amik megteremtik ennek a bűnözésnek a gazdasági és jogi feltételeit, úgy annyira, hogy törvény tiltja az önvédelmet.

           Én is mindjárt megkeresem a hibát magamban. Majd meditálgatok rajta. Az biztosan megoldást fog jelenteni.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Hát igen ,aki távol van ezektől a dolgoktól,biztos másképp
           Hát igen ,aki távol van ezektől a dolgoktól,biztos másképp gondolkodik.
           Én azért ezt nem tudom meditálgatással elintézni,mert a két faluval odébb is
           egy kis pénzért úgy elvágták az erdész nyakát mint a sicc.
           Fültől,fülig,ahogy kell.

           Ugye ,ha ő kicsit óvatosabb lett volna,és nem bízik meg abban a valakiben,akiben rajta kívül senki,és nem viszi haza,mert elfogyott a pénze a kocsmában.
           Hát haza mentek a cimborával.
           Az meg elnyisszantotta az erdész nyakát /hátulról! /,és lelépett a pénzzel.
           Szegény annyira képtelen volt a gondolkodásra,hogy esetleg eszébe jutott volna,hogy a kocsmában egy idő után keresik majd őket?
           Hát ez lett a veszte,mert azok az emberek kapták el,nem ám a rendőrség…

           Mi ebből a tanulság?
           A túléléshez,bizony kell az óvatosság.
           Hát szegény erdész ezt már nem tudta megtanulni.
           Pedig rendes ember volt,túl rendes is.

         • ,,És a gondolataim erejével teremtem a valóságot. ”
           Rendben
           ,,És a gondolataim erejével teremtem a valóságot. ”

           Rendben van,így benned rend van,de attól még ezek a dolgok sajnos megtörténnek nap ,mint nap.
           Attól ,hogy a homokba dugjuk a fejünket,és egy szép világot teremtünk magunknak,láthatod,
           hogy attól a világ sajnos nem lett jobb. /egyelőre/

         • Évi!
           Ne beszélj így szegényekről. Félnek ám ők, sok mindentől. Ott vannak például a kutyáink!:))) Kifejezetten miattuk kerültek és kerülnek egy kisebbfajta vagyonba, de hidd el, nagyon megéri! :)))

           A felőlük jövő leckét életre megtanultuk. Adj egy kicsit, még több kell, ha nem adod, elvisszük! Kb. ennyi.

           Az utolsó mondatod nagyon megnyugtatott, köszönöm, hogy leírtad!:)

         • Hát igen ,a piti tolvajnak elég a kutya.
           Mert egyedül
           Hát igen ,a piti tolvajnak elég a kutya.
           Mert egyedül félnek,gyávák, csak falkában nagyon erősek.
           És én nem erről a piti tolvaj virtusról beszéltem.
           Abba nem halunk bele.
           Amilyen példákat én itt most felhoztam,azt nem élte túl senki./sajnos/

5. Hát nagyon vékony a határ, védelem és támadás
   Hát nagyon vékony a határ, védelem és támadás között.

   Egyről bizonyosan felismerhető a két terület közötti különbség.
   A védelem, azt jelenti, és ennek is meg van a maga módszertana, hogy nem kerülök, vagyis tudatosan elkerülöm azokat a helyzeteket, amelyekben konfliktusom lehet. Ez természetesen lehetetlen, mert úgy is megtalálják az embert időnként.
   Ha viszont konfliktusba kerültem, az első, hogy felismerem magát a támadást. Mivel nem veszekedéssel, vagy pofonnal, vagy elgyengüléssel kezdődik, hanem ezek már a végkifejletei ezeknek.

   Ha felfedezte az ember a támadást, mindenképpen és azonnal át kell venni a támadó szerepét. Ez alapvető taktikai megfontolás. Meglehet tenni, hogy menekülést, védekezést színlelünk, de fejben mindenképpen a támadó attitűdjével kell rendelkeznünk.

   Amikor harcművészetet kezdtem tanulni, még jó régen, az a romantikus kép lett először belénk plántálva, hogy majd a harcos bölcsességének köszönhetően, elkerülheti a harcot, és úgy old meg konfliktus helyzeteket, hogy egyáltalán nem harcol.
   Ez a harcos útjának a célja. De ebből az analógiából is és bibliai analógiákból is kivehető, hogy bizony az ember harcos. Nem azért vagyunk itt, hogy begubózzunk, és tűrjük esztelenül, ami történik velünk és körülöttünk.

   A harcos, célját, a harc nélküli létet úgy éri el, hogy egész életén át harcolt, tehát a végső védelmet a harcolásban való magas szintű jártasság eredményezi. Érdekes és legendás képességek utáni vágyakozás alapja ez az eszme, amely oda vezet, hogy olyan kifinomult érzékelése van a harc mesterének, hogy még mielőtt a támadás megvalósulhatott volna, már elmozdul onnan ahol a támadás érheti.

   A magas szintű előrelátás, és az konfliktushelyzetek sokrétűségének alapos ismerete teszi lehetővé számára, hogy végül harc nélkül nyerjen.

   Döbbenetes, hogy ezt iskoláinkban nem tanítják, pedig a legfőbb tantárgyak egyike kellene, hogy legyen.

   ————————————————————————————————————–
   —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

   • És még vékonyabb ez a határ az önvédelem és az álcázott
     És még vékonyabb ez a határ az önvédelem és az álcázott agresszió között.

     • Véleményem szerint az agresszió, aligha lehet álcázott. Ha
       Véleményem szerint az agresszió, aligha lehet álcázott. Ha kicsit kiszélesítjük az agresszió fogalmának határait, akkor az aktivitás kifejezéssel szinonimmá tehetjük.
       Tehát mindent agressziónak nevezhetünk, amely felénk irányulás, aktív hatásgyakorlás szándékában testesül meg. Hiszen „támadónk célja” hogy aktuális látásunkat, hozzáállásunkat megváltoztassuk az ő hatására. Vagyis minden itt zajló beszélgetés is, agressziógyakorlás egymással szemben. Hogy ezt nem vesszük zokon állandóan, úgy látszik, hogy annak az eredménye, hogy mindenki „kulturáltan” próbál hatást gyakorolni a másikra, tehát még „ingerküszöbön” belül.

       Tehát minden aktivitás, agresszió ilyen tekintetben, hiszen az mindenképpen hatást kíván gyakorolni a másikra. Ezt nem ártana tudatosítani magunkban sem, hogy amit csinálunk az a másik befolyásolását eredményezi, ha akarjuk ha nem.

       A passzivitás nem támad, igaz, hogy a védelmet sem szolgálja, addig, amíg a fizikai létünk védelméről beszélünk.

       Tehát meg kell cselekedni, aktívnak kell lennünk abban, hogy elkerüljük a konfliktus-helyzeteket, ha védekezni akarunk.

       Ha nem kerüljük el, akkor mindenképpen tudatosítanunk kell magunkban, hogy csak úgy nyerhetünk akár kommunikációs-csatát, ha mi vagyunk annak a konfliktusnak az irányítója, így legjobb ha kezdeményezője, agresszora is mi magunk vagyunk. Ez vonatkozik a fizikai támadásokra is. Ha tehát megtámadnak minket, minél hamarabb vegyük át az agresszor szerepét, ha csak tehetjük. Ellenkező esetben, bizonyosan nem szolgáljuk sem a szellem, sem a test fizikai védelmét.

       Az agresszió tehát, prventív védelem lenne?

       Tudjuk ugyanakkor, hogy ahhoz, hogy szellemi védelmünk létrejöhessen, a fizikaitól minél inkább el kell távolodnunk, vagy is a feláldozódás ismét képbe kerül.

       Érdekes, hogy Jézus, mikor imádkozik, hogy: Uram vedd el tőlem e pohárt… de legyen meg a te akaratod, éppen arra mutat, hogy Jézus maga sem áldozta fel önnön magát, nem akart ő áldozattá válni, aktivitást mutatott, hatást kívánt gyakorolni Istenre az imája által, de egyben át is adta magát Isten akaratának, így feláldozódva, a testnek ugyan semmit sem használva, de annál többet a szellemnek, az Isteni minőségének.

       Érdekesen kezd kirajzolódni, hogy a támadás, védekezés, áldozás, áldozat, milyen szervesen egymásba kapcsolódó fogalomkörök.

       Kérdés tehát, hogy meg kell e védeni fizikai létünket, és ha igen, milyen módszerek megengedettek?

       ————————————————————————————————————–
       —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

       • Uram vedd el tőlem e pohárt, de ne úgy legyen ahogy én…
         Igen, bár ez véleményem szerint csak arról szólt, hogy még Jézusban is maradt egy kicsi ego a végére… :))

         • Szerintem Ő nem magát féltette,hanem ha az emberek ezt
           Szerintem Ő nem magát féltette,hanem ha az emberek ezt megteszik,bűnösökké válnak.
           Őket féltette ettől a bűntől.
           Egész végig azt mondogatta,hogy :

           ,,nem tudják mit cselekszenek”
           hogy védje őket,hogy nem tuják,hogy bűnt követnek el.

           Ő nem magát féltette,hidd el.
           Ego csak az embernél van,Istennél nem lehet…
           /ne fokozd le Őt kérlek/

         • Tudod…
           …hogy nekem Ő ember volt…

           Attól még nagyon tisztelem, sokkal jobban, mint egy mások kedvéért elhazudott Istenképet…:))

         • Hátha csak embernek tartod,akkor megfosztod magad valami nagyon
           Hátha csak embernek tartod,akkor megfosztod magad valami nagyon fontostól…
           de ez a te ügyed..

         • Szerintem Jézus, emberi mivoltánál fogva kellett, hogy egy kicsi
           Szerintem Jézus, emberi mivoltánál fogva kellett, hogy egy kicsit egoista legyen. Nem így mint mi. De valahol azért kitűnik a megfogalmazásokból. Számtalanszor kerül elő a beszélgetéseiből, hogy fél, retteg attól ami vár rá. Hogy vért izzad imádkozás közben.

           Jézus abban kimagasló minden ember felett, hogy ezt nagyon tudatosan akkor is végig csinálta, hogy tudta mi vár rá. Ez már már önmaga elleni erőszak. Agresszió saját magával szemben. Ez egy akaratlagos dolog. Nem lehet egómentes.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Ezt az emberi mivoltot én sehogy sem tudom tetten érni a
           Ezt az emberi mivoltot én sehogy sem tudom tetten érni a Bibliában.

           Tudom ,hogy az egyház azt mondja,hogy ugyanúgy volt ember ,ahogy Isten,de az emberi mivoltjára
           semmilyen utalást nem találok a Bibliában azonkívül,hogy emberi testben volt a Krisztus.
           Nem evett,nem ivott/ az utolsó vacsorát kivéve,de annak célja volt/ , nem aludt.
           12 éves ! korától tanított a templomban,éjjel meg mindig a templom melletti hegyre ment,és imával töltötte az éjszakát,látta mindig a napfelkeltét,sokszor hivatkozik is rá,hogy olyanok legyünk ,mint a Nap.
           az anyjára is azt mondta,te asszony,tehát családi köteléket sem tartott…szóval nem találok semmi emberi dolgot.
           A csodatételekről nem is beszélek,az ugye nem mágus szint.

           Úgyhogy valóban nem tudhatom,hogy akkor éjjel Ő mitől izzadt vért. Vért ! ,ugye,nem verejtéket,amit az ember szokott. /gondolom innen a,, vért izzadok” szólás/
           Szóval ezen vér izzadáson is el lehet gondolkozni,mi a szimbolikája ennek.és mért nem verejtéket izzadt?

           Mivel nem voltam ott,csak a szívemre hallgathatok,illetve ilyen estekben mindig a szívemmel gondolkozom,és
           a fejemmel érzek,mert nem lehet ilyen dolgokról racionálisan gondolkodni,beszélni,mert nagyon is túl vannak a racionalitáson.

           Ha ő annyira ember volt,akkor minek ez a felhajtás Máriával,hogy ugye szüzen szülje,nem férfi által,hanem Isten által fogant.
           Ráadásul már Mária sem akárki,mert már ő is szeplőtelenül fogant,ami azt jelenti,hogy úgy született ,hogy mentes volt az eredendő bűntől.
           Ha Jézus Krisztus annyira ember,akkor minek ez a sok felhajtás,nem mindegy hogy ki szüli meg,és hogy?

           Keressetek nekem a Bibliából bármit,ami arra mutatna ,hogy neki emberi tulajdonságai is vannak ?
           Hátha valami elkerülte a figyelmemet.

         • És a gnosztikus iratok miről szólnak? Át kellene olvasnom azokat
           És a gnosztikus iratok miről szólnak? Át kellene olvasnom azokat is mindet.
           Jézusom, vagy 400 könyvet letöltöttem, és alig olvasok. Ezt a blogot bámulom állandóan :)))

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • De hát az ember nincs egó nélkül. Ez egyáltalán nem értem.
           De hát az ember nincs egó nélkül. Ez egyáltalán nem értem. Miért akarja mindenki teljesen kiírtani az egóját? Még ha erős hívő lenne valaki, és Istennek áldozott életet élne, akkor megérteném, hogy ez célja. De nem. Csak egóirtó háborút folytat saját maga ellen a többség, és itt új fényt kap az agresszor és az áldozat fogalma, amikor saját magamat terrorizálom.

           Hát Jézus ember is volt.

           Nem is lehet egó nélkül. És továbbá emeljük tekintetünket arra a tényre, hogy ha Jézusban nincs egy cseppnyi egó, nem tudott volna feláldozódni, ami viszont alapvető fontosságú, hogy a régi (egó) feláldozódik az új (isteni) érdekében. Ha akart volna feláldozódni, saját akarata akadályozta volna Istent az ő akaratának teljesülésében, hiszen Jézusnak is szabad akarata volt, ami éppen őt is elválasztotta istentől, csak éppen Jézus tudta, hogy honnan jött és hova tart.

           Valljuk be, hogy ez azért nagy előny. Itt is látszik, hogy nincsen esélyegyenlőség.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Nem kiírtani…
           …megszelídíteni! :))

           Szerintem Jézus is ezt tette. Alávetette magát a belső, igazi ÉN-nek, nevezzük az egyszerűség kedvéért Istennek.

           Még kér az ego, tehát van, de aláveti magát egy felső akaratnak, elfogadja azt.

           Szükségünk van az egóra, hiszen azért kaptuk. Az nem mindegy, hogy hogyan, mire használjuk.

           Kiírtani szerintem fölösleges, sőt nem is lehet, de felülemelkedni rajta talán igen. Jézus nekem erről beszél.

           És tudom, hogy soha nem lehetek egótlan, amíg élek, de nem is akarok az lenni, mert néha nagyon jól esik élvezkedni benne… ;-)))

         • Hát lássuk be, hogy ez az egész önismereti mizéria, egy merő
           Hát lássuk be, hogy ez az egész önismereti mizéria, egy merő egoizmus. Önmagamat kell megtalálnom. Önmagammal kell foglalkozni.

           Amit mondasz, hogy a felsőbb énhez vissza találni. Nem, hogy megszelidíteni, hanem inkább kiteljesíteni kell
           Azért dolgozunk magunkon, hogy ráébredjünk végre, hogy kik is vagyunk, mi magunk? Jézusom. Hát ÖNISMERET. ÖN. Nincs is szó másról.

           Azt hiszem, hogy ami ellen fellép mindenki az nem az egó. Valami óriási nagy félreértés van itt a háttérben.

           A legnagyobb energia pocsékolás, olyan valamivel szemben védekezni, ami nem támad minket, hanem éltet. Abba fáradunk el, hogy saját magunk ellen harcolunk naphosszat.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Önismeret,de milyen mélységekig?
           én,vagy Én ?
           nem mindegy,
           és
           Önismeret,de milyen mélységekig?

           én,vagy Én ?
           nem mindegy,
           és ahogy egyre közelebb jutsz az Én -hez az én helyett,úgy szelídül egyre jobban az ego
           persze ,hogy anélkül nem létezhet az ember,csak erről már beszélgettünk,lehet az ego-t szövetségessé is tenni,belátással,elfogadással.

           Az egy másik dolog,hogy egészséges ego-ra meg szükség is van.
           Azért azt mondjuk nem biztos,hogy hagyni kéne bárkinek is ,hogy a betonba tapossák.

           Persze egy nagyon magas szinten már nem lehet se egó,se életösztön,se semmi ami ide köt,akkor amikor már az ember önként átadja magát annak a magasabb Én -nek,az Önvalójának,de mi most éppen ebben a blogban nem erről beszélünk.

         • A személyiség, az egyéniség fejlesztéssel a pszihológia
           A személyiség, az egyéniség fejlesztéssel a pszihológia foglalkozik. Te itt arról írsz.
           Ettől még IGEN egoista vagyok én is, Te is! Az „Én Vagyok”, alapvetően egy kívülállóságot, önmagunk megkülönböztetését szolgáló szópár. Ez itt egy EGOISTA világ:) Ez egy nagyon fontos felismerendő alaptétel. Elszakadtunk az isteni Egységtől, ezért lett/van az egóm.
           Egy-ség-nek nevezi az isteni együvé tartozást szép anyanyelvünk – A különállóságot pedig Egy- én-iség-nek.

           „Azt hiszem, hogy ami ellen fellép mindenki az nem az egó. Valami óriási nagy félreértés van itt a háttérben.”
           -akkor szerinted mi az? Mit érthettünk félre?

         • Még nem tudom, mit értünk félre, de rájövök, és akkor majd
           Még nem tudom, mit értünk félre, de rájövök, és akkor majd jól elmondom :))
           De ki is mondtad. De már én is. Ez egy egoista világ. Az egoizmust értjük félre illetve az emberi önfenntartó mechanizmusokat keverjük valamivel ami inkább egy negatív csengésű eszme (izmus). Az ego, szükséges. Hát anyagiasult világban, az anyag szabályai szerint is fenn kell tartani magunkat. Mondjuk Jézus követője aki „keresztény” nem attól lesz keresztény, hogy élete végén keresztre feszítik. Elanyagiasítunk valamit (ego) ami nem anyag. És ebből már már beteges üldözési mániát alakítanak ki itt néhányan, aminek a célja, hogy itt ezt a fránya ego-t úgy elnyomjuk, hogy a végén bele is döglünk.

           Ez így nem jó. Valami nem jó.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Még a végén egyetértünk Miki 🙂
           Már az nem jó, hogy megnevezzük az egot. Azzal, hogy itt mindannyian beszélünk az egoról, már azzal létrehozzuk a nemegységet. Igazad van, az egora szükség van. Nem elpusztítani kell, hanem megértetni vele, hogy nem csak ő van. Sőt, azt, hogy ő nincs is. Ego akkor keletkezik, ha létrehozzuk. Alapjáraton egység van. Nincs se én, se Én. Én nélkül nem lenne az én se, és én nélkül se lenne az Én. Pontosan mi teremtjük meg ezzel a berögzült egoszöveggel az egot magunk ellen, és ebben is igazad van, önmagunk ellen harcolunk ebből kifolyólag naphosszat. De akkor már tovább viszem a gondolatodat. Mert szerintem ebből kifolyólag már maga támadás és védelem sincs. Önvédelem addig van, amíg támadás van. De a támadásokat is mi magunk csináljuk. Feljebb említetted a példát, hogy a villamosnál megkérdezi a cigány gyerek az időt. Tegyük fel, hogy igaz, hogy 95 %-ban rablásra mennek. Ezt az agyad eltárolja, és ha teszem azt jön egy, aki pont a maradék 5 %-ba tartozik, és tényleg csak az idő érdekli, te meg elhajtod, hogy nincsen se telefonod, se órád, aztán magadban azt gondolod, hú most megtámadtak, de megvédtem magam. Közben fogalmunk sincs róla, hogy valójában miért kérdezi meg az időt, de azzal, hogy reakció szerűen védekezünk, máris megalkottuk a támadást magunkkal szemben, pedig lehet, hogy nem is az volt. Szóval még egy egyetértés: az igazi önvédelem tényleg az, ha már nem ér támadás. Ez viszont csak nézőpont kérdése. De ha megnézzük, hogy se támadás nem létezne védelem nélkül, se védelem nem létezne támadás nélkül, és mindezek egyike se létezne nélkülünk, akkor megint ott tartunk, mint az ego-nál, hogy valójában semmi sem jó vagy rossz, támadás vagy védekezés, ego vagy önvaló, én vagy Én, hanem minden EGY-ség.
           Ezért vannak a félreértések is ezen a fórumon, mert ha nincs is támadás, akkor is csinálunk egyet azzal, hogy védekezünk az ellen, ami nem is volt támadás. Ha pedig védekezés van, akkor már támadás is, és megbomlik az egység.

         • Nagyon ügyesen faragtál káoszt a mondanivalómból, saját
           Nagyon ügyesen faragtál káoszt a mondanivalómból, saját elképzeléseid igazolására :DDDD De legalább gazdagodtunk, egy sajátos integritással.

           Egy gondolatot azért hozzáfűznék ehhez a mondatodhoz:

           „Tegyük fel, hogy igaz, hogy 95 %-ban rablásra mennek. Ezt az agyad eltárolja, és ha teszem azt jön egy, aki pont a maradék 5 %-ba tartozik, és tényleg csak az idő érdekli, te meg elhajtod, hogy nincsen se telefonod, se órád, aztán magadban azt gondolod, hú most megtámadtak, de megvédtem magam. Közben fogalmunk sincs róla, hogy valójában miért kérdezi meg az időt,”

           1. és legfontosabb: Ne kérdezze meg. Ne szólítson meg, nem vagyok én óraoszlop. Vegyen magának órát. Úgysem ismeri a számokat, fölösleges megtudnia.

           2. Ha ennek a népségnek 95%-a ezt csinálja, az kiterjed az egészre. Azok is azt csinálják, csak ők egy másik statisztikában szerepelnek.
           Előítéletes volnék? Dehogy is, csak Pesterzsébeten cigányok közt nőttem fel, sőt a 80-as évek végén soförködtem batyus-cigányoknak, amelyiknek annyi esze volt, részegen, hogy 150-nél éjszaka az M1-esen megakart szúrni menetközben, nem nagyon érdekelte, hogy ő maga is bele döglik.

           3. Nem gondolom, hogy megtámadtak, hanem tudom, hogy támadást készített elő: Nagy különbség…

           4. „Közben fogalmunk sincs róla, hogy valójában miért kérdezi meg az időt,”
           Nem is érdekel, ne szólítson meg.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • „1. és legfontosabb: Ne kérdezze meg. Ne szólítson meg, nem
           „1. és legfontosabb: Ne kérdezze meg. Ne szólítson meg, nem vagyok én óraoszlop. Vegyen magának órát. Úgysem ismeri a számokat, fölösleges megtudnia.”

           Ilyen erővel Te ne nyissál blogot. Ne kérdezzél, ne mondjál semmit. Nem vagyunk mi filozófikus segélyszolgálat, hogy minden ami Téged érdekel, ahhoz mi hozzászóljunk. Menjél ki az életbe és tapasztald meg az internet nélkül azt amiről beszélünk, beszélsz.

           Szerintem a két reakció semmiben sem különbözik egymástól…

           Én meg Kerepesen nőttem fel, a kertünk mögötti domboldal egy az egybe cigánytelep, kb 100 család él ott (számold ki az hány ember az ő kasztjuk esetében), engem is akartak leszúrni, engem is raboltak ki, verték is véresre az arcomat 3 az 1 ellen….

           Az a baj, hogy azt hiszed csak neked vannak tapasztalataid, és mindenki más rajtad kívül csak beszél a levegőbe tapasztalatok nélkül, pedig nagyon nem. Meg van nekem is a tapasztalatom a támadásokkal kapcsolatban, ne aggódj… És amíg előítéletesen álltam hozzájuk, be is találtak nap mint nap. Mert megláttam egyet, és a félelem rögtön védelmi üzemmódba kapcsolta az agyamat. Ha meg védelem van, jön a támadás is. Amióta nem a félelem irányít, ha meglátom egyikőjüket, hanem tudom, hogy ugyanaz az Isten van benne is, mint bennem, csak még jobban elrejtőzve, és így is kezelem őket, érdekes nem támadnak meg. Évek óta még csak belém se kötöttek, sőt messziről köszönnek nekem azok, akik előtte lépten nyomon támadtak. Addig támadnak, amig van mit támadni.

           Végül, de nem utolsó sorban abszolút nem állt szándékomban igazolni semmilyen elképzelést. Közöltem a véleményem. Már megint.. És már megint bocsánat, ha benned ez bármiféle ellenszenvet váltott ki. De ha valamit káosznak érzel, szerintem ne engem okolj érte… Miért olyan nehéz elhinned, hogy nem akarok semmit elhitetni, meg igazolni, hanem egyszerűen közlöm a véleményemet a tapasztalataim alapján? Nem lehet, hogy te akarsz elhitetni velem dolgokat, meg igazolni a magad igazát?

           És csak még egy kérdés: Hol laksz Te most Miki?

         • Te most megsértődtél valamiért, amivel én nem tudok mit kezdeni.
           Te most megsértődtél valamiért, amivel én nem tudok mit kezdeni. Nem tudhatom, hogy milyen tapasztalatod van, te viszont azt nem tudhatod, hogy én mit gondolok bármiről is. Laktunk Kerepesen mi is teljesen véletlenül, egyszer sikeresen meg is rugdostak rézbőrű testvéreink a Hév megálló túloldalán a kis bolt előtti sóderoson. Na jó nem voltunk már szomjasak éjjel 3-kor. Ott nem volt semmi vízió, csak öcsémtől akartak elvenni egy zacskó csipszet. Semmi gáz. Ők józanok voltak, mi meg nem.

           Ha van tapasztalatod, akkor ne úgy beszélj ilyen helyzetekről, mint egy nyeretlen kétéves. Hanem úgy, mint akinek valóban van tapasztalata.

           Nem kell megsértődni, végül is nem szégyened az, hogy nekem dupla annyi élettapasztalatom van, mint neked, végül is dupla annyi idős is vagyok mint te ha jól tudom. Nem kell ebből versenyt csinálni.

           A véleményedet úgy közölted, hogy az én írásomból szúrtál bele részleteket. Ezzel a figyelmetlen olvasó úgy értelmezheti, hogy az én véleményem azonos a tiéddel. Ez nem mindig van így.

           Káoszt nem érzek, hanem káosz az írásod :)) Nincs ezzel gond, majd letisztul idővel, ahogy rendeződik a belső világod. Nekem is szoktak lenni szar írásaim. Nem gond.

           Blogot meg akkor nyitok amikor kedvem van hozzá, de ha a cigány ki akar rabolni ahhoz nincs kedvem. Nem nem ugyan az a helyzet. Az én blog nyitásom, semmiben nem hasonlítható egy rablási kísérlethez, vagy annak az előkészítéséhez. Hogy gondoltad te ezt?

           „Menjél ki az életbe és tapasztald meg az internet nélkül azt amiről beszélünk, beszélsz.”
           Erre inkább neked volna szükséged szerintem… Mégsem küldözgetlek sehová…

           Most Zuglóban lakok egyébként, de miért is lényeges ez?…

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • „A véleményedet úgy közölted, hogy az én írásomból szúrtál
           „A véleményedet úgy közölted, hogy az én írásomból szúrtál bele részleteket. Ezzel a figyelmetlen olvasó úgy értelmezheti, hogy az én véleményem azonos a tiéddel. Ez nem mindig van így.”

           A figyelmetlen olvasókkal miért foglalkozol? Én sem akarom, hogy azt higgyék ugyanaz a véleményünk, és versengeni sem áll szándékomban veled. Ismét egy mögöttes szándékot gyártottál a cselekvéseim mögé. Még csak megsértődni sem sértődtem meg. („nem tudhatod, hogy én mit gondolok bármiről is”) Tökre helyén van, hogy neked dupla annyi élettapasztalatod van. Ezt sem én hoztam fel úgyhogy megint nem tudom miért gondolod, hogy én akarnék veled versenyezni. Az hogy hogyan beszélek a tapasztalataimról meg szerintem pont ebből a korkülönbségből adódóan ugyanúgy teljesen az én dolgom, mint ahogy a tiéd, hogy mikor nyitsz blogot. Abba sem kötöttem bele, csak hoztam egy példamondatot, ami ugyanaz a reakció lenne, mint amit te nyilvánítottál a cigány gyerekes szituhoz. Egyébként meg tök a Te dolgod, hogy mikor nyitsz blogot. De ilyen erővel tökre az ő dolga, hogy mikor akar rabolni. De ha nem védekezel, akkor nincs kit támadjon. A harchoz két ember kell. Ha tudatosan jelen vagy, és nem reakcióként védekezel, akkor Te túl vagy az emberi mivolton, ő aki nincs, és reakcióként támad innentől kezdve nem tud harcolni, mert nincs kivel. Ez az igazi önvédelem. Ezért mondom, ha nem a példamondaton ragadsz le és nem alkottál volna megint támadásokat, akkor észrevehetted volna, hogy egyet értettem veled, aztán elmondtam a plusz véleményemet, versengés nélkül, nem azzal a céllal, hogy azt a látszatot keltsem, hogy egyezik a véleményünk. A kettő együtt nem is tudom, hogy gondoltad, hogy működik.. Az egyetértés nem jelenti azt, hogy egyezik a teljes vélemény. De ez tök helyén van, nem vagyunk ugyanazok. Én speciel szeretem, ha valaki olyat mond, amivel egyet tudok érteni. Titkoljam el, és szálljak inkább szembe veled ténylegesen? De ha egyszer nem akarok? Nem akarok veled versengeni!

           Kommunikálni szeretnék. És azért kérdeztem, hogy hol laksz, mert beszélgetnék veled személyesen egyszer, ha partner vagy benne, mert már ez frusztrál sokkal jobban tényleg, hogy itt nem látjuk egymást, csak a karaktereket és azt képzelünk minden írás mögé, amit az épp aktuális személyiségünk kitalál. Írok valamit és elég ha egy valaki támadást lát mögötte, utána már megjelenik a védelem, és tényleg vitába megy át meg versengésbe. Mert ugye te is, én is, meg mások is nehezen tűrjük el, hogy a másiké legyen az utolsó szó.. De ez nem versengés. Csak megnyilvánulni akarás. Mert igazából tök megtarthatnánk magunknak minden gondolatunkat. Írnánk blogokat, aztán mindenki elolvassa és nem ír semmit, csak meditál rajta. De ezek szerint még nem tartunk ott, hogy a megnyilvánulni akarás ne mocorogjon bennünk. Pedig azt is tisztázni kell majd a teljes tudatosságunk eléréséhez. Szerintem.
           De én most lefekszem, mert álmos vagyok. Jóéjszakát mindenkinek!

         • Na kérem…A kor nem érdem, az egy állapot. Van, akinek 20-30
           Na kérem…A kor nem érdem, az egy állapot. Van, akinek 20-30 éves korára annyi tapasztalata gyűlik össze, mint másnak 70 éves korára sem…Van, aki meghal 20-30 évesen telve tapasztalatokkal, más meg tök hülye és sötét marad, mikor 70-80 évesen lehunyja a szemét.

           Miki!

           Szerintem olvasd át még egyszer amit spiri írt, van benne valami…Megint begurultál.

           Összegezhetnél már egy kicsit: mit tanultál itt eddig? Jutottál már valamire? Bármilyen csekélyke felismerés megérintett már? Komolyan érdekelne.

           Nekem tegnap elég volt Szeges két beszólása, aztán egy medi, egy szunya, és estére a fél fóliásom gyönyörű rendben lett, nagyon jól éreztem magam, sokat énekeltem és nevettem a gyerekkel. Elszállt a hülye szorongás és valami egészen új lépett a helyére.

           Ma már kipakoltam a fürdőszobát, holnap azt festem. Megint sikerült elengednem valamit, és ez nagyon jó érzéssel tölt el.

           Ma reggelre a levelezőmben volt egy új levél, új munka, kihívás, elfogadtam, állok elébe!

           Jönnek a válaszok – csak bent is takarítani kell…Enélkül nem megy.

           Most pedig nyugodtan „leésztoszózhatsz” , vagy figyelmen kívül hagyhatsz.

           Adhatnál magadnak egy nyugodt napot, amikoris megpróbálod letisztítani a benned dübörgő érzéseket. Csak te és Te. Az már félig győzelem!!!:)

           Nem tükör, hanem nagytakarítás. Kezdd el hajigálni kifelé, ami nem oda való!

           Szeretet – ez hiányzik Neked, nagyon ez az érzésem.

           A levelemet szeretettel küldtem, kérlek, így fogadd!!!:)

           Ja, és bocs, szívesen hívtalak volna festeni, de túl messzi vagy…:) Csörtézhettünk volna közben!:))) Meg amúgy sem említetted, hogy vidékezést is vállalsz!:)))

         • Már megint egóztok?:) Az én szuperérzékeny kis egómat akkora
           Már megint egóztok?:) Az én szuperérzékeny kis egómat akkora rúgás érte, hogy hetekig gyomorfeszüléssel feküdtem-keltem. Kivéve MOST. Két óra eszméletlen szunya után újra jó a kedvem, egyáltalán nem izgat tovább. A lehető legjobb, ami történhetett.

           Pozitív hozadéka:
           – több időm marad a gyerekeimre, családomra
           – több pénz marad a családi kasszában, ugyanis semmit nem hozott, annál többet vitt
           – megismertem a belső működést, s rájöttem, hogy nincs is demokrácia:)
           – sok-sok emberismeretre tettem szert
           – megtanultam, hogy csak önmagamban bízhatok
           – megszabadultam a rám tapadt energiavámpíroktól
           – megszabadultam egy, a szólásszabadságomat nagy mértékben korlátozó tényezőtől
           – nem kell többé először nyelnem, utána köpnöm:)

           hát sorolhatnám még, de nem akarlak ezzel untatni benneteket! 🙂

           Folytatom, de teljesen függetlenként.

           Határozottan jó ez a blog, köszi, Miki! 🙂

         • Hát mint mindegyik,amit eddig indított.
           Több 100
           Hát mint mindegyik,amit eddig indított.
           Több 100 hozzászólással…

         • Hajrá Bodza…
           Hajrá Bodza…

         • Egészségedre :)))
           Jó lenne már nekem is egy kis lelki béke, de
           Egészségedre :)))

           Jó lenne már nekem is egy kis lelki béke, de semmi nem arra mutat. Nagy hülyeséget is csináltam, mert pont bele néztem az egyik híradóba, ahol Ficó éppen Szvatopluk szobrot avatott, és mondta róla, hogy 15 évszázada élnek azon a területen az ó Szlovákok, és ő volt a nagy vezérük, és 15 évszázadon át, ország nélkül is kitartottak a Szlovákok.

           Hát mondom, jó gyerek éppen most mondtad ki, hogy Szlovákia nem létezett ez idő alatt, de nem válaszolt, úgyhogy ott hagytam :DDDDDD

           Viszont kicsit felbosszantottam magam.

           Na remélem neked jobb napod volt mint nekem. Bár magam sem panaszkodhatok, éppen olyan unalmas semmit mondó volt a napom, mint bármelyik másik nap, ünnepeket is bele értve :))))

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Na lassan meg is ékerzünk a másik/ugyanaz kedvenc témánkhoz a
           Na lassan meg is ékerzünk a másik/ugyanaz kedvenc témánkhoz a tükörhoz:)
           Mint Óz a nagy varázslóban, itt vezet át az út:)

         • Miért?
           A tükörrel is baj van? :))

         • Valamivel baj van? Az is csak illúzió:)
           Valamivel baj van? Az is csak illúzió:)

         • Baj van…
           …mert nálam pont az illúziók töredeznek mostanában.

           Lehet, hogy ez is csak illúzió…? ;))

         • Minden lehetséges…meg az ellenkezője is:)
           Minden lehetséges…meg az ellenkezője is:)

         • Kösz…
           Köszönöm, kedves Claryssza!

           Visszaadtad a hitemet…;))

           http://www.youtube.com/watch?v=DNaMQGsrbV8

       • Hát nekem nagyon rossz volt az áldozat szerep.
         Az utóbbi majd tí
         Hát nekem nagyon rossz volt az áldozat szerep.
         Az utóbbi majd tíz évem,erről szólt.
         Teljesen tönkre mentem fizikailag,anyagilag is.
         Úgy a 24-edik órában át kellett értékelnem a dolgokat,
         és változtatni a hozzáállásaimon,levonni a tanulságokat.

         Ez konkrétan a munkámra,és az emberekhez fűződő viszonyomra vonatkozott.
         Túlságosan odaadtam magamat, mindenkiben megbíztam,
         és visszaéltek vele rendesen,de senkit nem hibáztatok ezért magamon kívül.

         Egyedül én voltam az oka,én adtam meg erre a lehetőséget,és csak kihasználták.
         Úgyhogy a nagy csalódásaim után is csak azt mondom,hogy mindennek ,ami velünk történik mi vagyunk az okai,mert mi adunk lehetőséget,vagy vonjuk meg a lehetőséget a dolgoktól ,történésektől és mindentől.

         Soha senkit nem okoltam magamon kívül semmiért.
         Ennek még az is az előnye,hogy az ember nem haragszik senkire,persze magamra sem természetesen.
         Úgy vagyok ezekkel a dolgokkal,hogy levonom a tanulságot,és lehetőleg még egyszer nem megyek bele ugyanabba a hibába.
         Így támadni sem szoktam,mert nincs miért.
         Azt nem mondom,hogy soha még nem fordult elő,de nem jellemző.

         Azt hiszem az áldozati,és a támadó szerep között vannak még lehetőségek bőven.

         • Szerep…
           Látod Évi, magad is azt mondod, áldozat szerep. Attól kezdve, hogy felismered, csak szerepet játszottál, már nem lesz szükséged rá.

           Próbálgatjuk az álarcokat, és a végén mindegyik megmutatja a hátulütőit.
           Minden álarc mögött a megfelelési kényszer-, vagy vágy lapul.

           Téged szerintem azért találtak, találnak, találunk meg – magamat is beleértve – mert sugárzik belőled a segíteni akarás, a szeretet és a jó szándék.

           De Neked nem kell ehhez semmilyen formában idomulni, csak elfogadni, hogy: Ez Van!

           Szerintem…:)))

         • Ezt a szerep jelzőt,utólagosan mondom.
           Nem vettem fel semmiféle
           Ezt a szerep jelzőt,utólagosan mondom.
           Nem vettem fel semmiféle szerepet,egyszerűen így működök.
           Viszont le kellett vonni a tanulságokat,a magam számára,hogy hogyan tudok a meggyőződésem szerint élni,hogy az ne váljon a káromra.Vagyis ,hogy nem kell áldozattá válni,tudom másként is csinálni.
           Ehhez kellet ugyan egy kis lázadás,hogy elég,betelt a pohár,de már a helyére álltak a dolgok.
           Megtaláltam az arany középutat,ami mindenkinek jó,és nekem is.

           Szerepet már nagyon rég óta nem játszom,viszont megfelelési kényszer sajnos van bennem,és mindig is ez okozta a konfliktust önmagammal.
           Mert nem lehet mindennek és mindenkinek megfelelni,mert akkor csak én húzom mindig a rövidebbet.
           /a megfelelési vágy az szerintem nem szerep,és nem is igazán vágy,egy indíték az embereben,hogy lehetőleg mindenkinek jót tudjon adni,csak ott kellett meghúznom a határt,hogy ez ne menjen el odáig,hogy az én káromra megy./

           Nem is tudom,hogy az ember mikor juthat el odáig,hogy már ne kelljen állandóan mindenből tanulnia,mert már bölcs./lehet ,hogy úgy nagyon unalmas lenne?/

       • Az érem másik oldalára gondoltam, amikor az én agresszióm
         Az érem másik oldalára gondoltam, amikor az én agresszióm álcázhatja magát önvédelemnek.
         Máséhoz nincs is közöm..azt majd Ő becimkézi ahogy tetszik neki:)
         Tudatos és öntudatos között zongorázni lehet a különbségeket, ezért néha az általad használt pl. „nemárt tudatosítani magunkban” mondataid meg nekem tünnek más jelentés tartalmúaknak..de ez meg az én problémám valószínűleg, majd dolgozom rajta:)

         • ,,Tudatos és öntudatos között zongorázni lehet a
           ,,Tudatos és öntudatos között zongorázni lehet a különbségeket”

           ez így van !

6. Hát nagyon vékony a határ, védelem és támadás
   Hát nagyon vékony a határ, védelem és támadás között.

   Egyről bizonyosan felismerhető a két terület közötti különbség.
   A védelem, azt jelenti, és ennek is meg van a maga módszertana, hogy nem kerülök, vagyis tudatosan elkerülöm azokat a helyzeteket, amelyekben konfliktusom lehet. Ez természetesen lehetetlen, mert úgy is megtalálják az embert időnként.
   Ha viszont konfliktusba kerültem, az első, hogy felismerem magát a támadást. Mivel nem veszekedéssel, vagy pofonnal, vagy elgyengüléssel kezdődik, hanem ezek már a végkifejletei ezeknek.

   Ha felfedezte az ember a támadást, mindenképpen és azonnal át kell venni a támadó szerepét. Ez alapvető taktikai megfontolás. Meglehet tenni, hogy menekülést, védekezést színlelünk, de fejben mindenképpen a támadó attitűdjével kell rendelkeznünk.

   Amikor harcművészetet kezdtem tanulni, még jó régen, az a romantikus kép lett először belénk plántálva, hogy majd a harcos bölcsességének köszönhetően, elkerülheti a harcot, és úgy old meg konfliktus helyzeteket, hogy egyáltalán nem harcol.
   Ez a harcos útjának a célja. De ebből az analógiából is és bibliai analógiákból is kivehető, hogy bizony az ember harcos. Nem azért vagyunk itt, hogy begubózzunk, és tűrjük esztelenül, ami történik velünk és körülöttünk.

   A harcos, célját, a harc nélküli létet úgy éri el, hogy egész életén át harcolt, tehát a végső védelmet a harcolásban való magas szintű jártasság eredményezi. Érdekes és legendás képességek utáni vágyakozás alapja ez az eszme, amely oda vezet, hogy olyan kifinomult érzékelése van a harc mesterének, hogy még mielőtt a támadás megvalósulhatott volna, már elmozdul onnan ahol a támadás érheti.

   A magas szintű előrelátás, és az konfliktushelyzetek sokrétűségének alapos ismerete teszi lehetővé számára, hogy végül harc nélkül nyerjen.

   Döbbenetes, hogy ezt iskoláinkban nem tanítják, pedig a legfőbb tantárgyak egyike kellene, hogy legyen.

   ————————————————————————————————————–
   —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

   • És még vékonyabb ez a határ az önvédelem és az álcázott
     És még vékonyabb ez a határ az önvédelem és az álcázott agresszió között.

     • Véleményem szerint az agresszió, aligha lehet álcázott. Ha
       Véleményem szerint az agresszió, aligha lehet álcázott. Ha kicsit kiszélesítjük az agresszió fogalmának határait, akkor az aktivitás kifejezéssel szinonimmá tehetjük.
       Tehát mindent agressziónak nevezhetünk, amely felénk irányulás, aktív hatásgyakorlás szándékában testesül meg. Hiszen „támadónk célja” hogy aktuális látásunkat, hozzáállásunkat megváltoztassuk az ő hatására. Vagyis minden itt zajló beszélgetés is, agressziógyakorlás egymással szemben. Hogy ezt nem vesszük zokon állandóan, úgy látszik, hogy annak az eredménye, hogy mindenki „kulturáltan” próbál hatást gyakorolni a másikra, tehát még „ingerküszöbön” belül.

       Tehát minden aktivitás, agresszió ilyen tekintetben, hiszen az mindenképpen hatást kíván gyakorolni a másikra. Ezt nem ártana tudatosítani magunkban sem, hogy amit csinálunk az a másik befolyásolását eredményezi, ha akarjuk ha nem.

       A passzivitás nem támad, igaz, hogy a védelmet sem szolgálja, addig, amíg a fizikai létünk védelméről beszélünk.

       Tehát meg kell cselekedni, aktívnak kell lennünk abban, hogy elkerüljük a konfliktus-helyzeteket, ha védekezni akarunk.

       Ha nem kerüljük el, akkor mindenképpen tudatosítanunk kell magunkban, hogy csak úgy nyerhetünk akár kommunikációs-csatát, ha mi vagyunk annak a konfliktusnak az irányítója, így legjobb ha kezdeményezője, agresszora is mi magunk vagyunk. Ez vonatkozik a fizikai támadásokra is. Ha tehát megtámadnak minket, minél hamarabb vegyük át az agresszor szerepét, ha csak tehetjük. Ellenkező esetben, bizonyosan nem szolgáljuk sem a szellem, sem a test fizikai védelmét.

       Az agresszió tehát, prventív védelem lenne?

       Tudjuk ugyanakkor, hogy ahhoz, hogy szellemi védelmünk létrejöhessen, a fizikaitól minél inkább el kell távolodnunk, vagy is a feláldozódás ismét képbe kerül.

       Érdekes, hogy Jézus, mikor imádkozik, hogy: Uram vedd el tőlem e pohárt… de legyen meg a te akaratod, éppen arra mutat, hogy Jézus maga sem áldozta fel önnön magát, nem akart ő áldozattá válni, aktivitást mutatott, hatást kívánt gyakorolni Istenre az imája által, de egyben át is adta magát Isten akaratának, így feláldozódva, a testnek ugyan semmit sem használva, de annál többet a szellemnek, az Isteni minőségének.

       Érdekesen kezd kirajzolódni, hogy a támadás, védekezés, áldozás, áldozat, milyen szervesen egymásba kapcsolódó fogalomkörök.

       Kérdés tehát, hogy meg kell e védeni fizikai létünket, és ha igen, milyen módszerek megengedettek?

       ————————————————————————————————————–
       —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

       • Uram vedd el tőlem e pohárt, de ne úgy legyen ahogy én…
         Igen, bár ez véleményem szerint csak arról szólt, hogy még Jézusban is maradt egy kicsi ego a végére… :))

         • Szerintem Ő nem magát féltette,hanem ha az emberek ezt
           Szerintem Ő nem magát féltette,hanem ha az emberek ezt megteszik,bűnösökké válnak.
           Őket féltette ettől a bűntől.
           Egész végig azt mondogatta,hogy :

           ,,nem tudják mit cselekszenek”
           hogy védje őket,hogy nem tuják,hogy bűnt követnek el.

           Ő nem magát féltette,hidd el.
           Ego csak az embernél van,Istennél nem lehet…
           /ne fokozd le Őt kérlek/

         • Tudod…
           …hogy nekem Ő ember volt…

           Attól még nagyon tisztelem, sokkal jobban, mint egy mások kedvéért elhazudott Istenképet…:))

         • Hátha csak embernek tartod,akkor megfosztod magad valami nagyon
           Hátha csak embernek tartod,akkor megfosztod magad valami nagyon fontostól…
           de ez a te ügyed..

         • Szerintem Jézus, emberi mivoltánál fogva kellett, hogy egy kicsi
           Szerintem Jézus, emberi mivoltánál fogva kellett, hogy egy kicsit egoista legyen. Nem így mint mi. De valahol azért kitűnik a megfogalmazásokból. Számtalanszor kerül elő a beszélgetéseiből, hogy fél, retteg attól ami vár rá. Hogy vért izzad imádkozás közben.

           Jézus abban kimagasló minden ember felett, hogy ezt nagyon tudatosan akkor is végig csinálta, hogy tudta mi vár rá. Ez már már önmaga elleni erőszak. Agresszió saját magával szemben. Ez egy akaratlagos dolog. Nem lehet egómentes.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Ezt az emberi mivoltot én sehogy sem tudom tetten érni a
           Ezt az emberi mivoltot én sehogy sem tudom tetten érni a Bibliában.

           Tudom ,hogy az egyház azt mondja,hogy ugyanúgy volt ember ,ahogy Isten,de az emberi mivoltjára
           semmilyen utalást nem találok a Bibliában azonkívül,hogy emberi testben volt a Krisztus.
           Nem evett,nem ivott/ az utolsó vacsorát kivéve,de annak célja volt/ , nem aludt.
           12 éves ! korától tanított a templomban,éjjel meg mindig a templom melletti hegyre ment,és imával töltötte az éjszakát,látta mindig a napfelkeltét,sokszor hivatkozik is rá,hogy olyanok legyünk ,mint a Nap.
           az anyjára is azt mondta,te asszony,tehát családi köteléket sem tartott…szóval nem találok semmi emberi dolgot.
           A csodatételekről nem is beszélek,az ugye nem mágus szint.

           Úgyhogy valóban nem tudhatom,hogy akkor éjjel Ő mitől izzadt vért. Vért ! ,ugye,nem verejtéket,amit az ember szokott. /gondolom innen a,, vért izzadok” szólás/
           Szóval ezen vér izzadáson is el lehet gondolkozni,mi a szimbolikája ennek.és mért nem verejtéket izzadt?

           Mivel nem voltam ott,csak a szívemre hallgathatok,illetve ilyen estekben mindig a szívemmel gondolkozom,és
           a fejemmel érzek,mert nem lehet ilyen dolgokról racionálisan gondolkodni,beszélni,mert nagyon is túl vannak a racionalitáson.

           Ha ő annyira ember volt,akkor minek ez a felhajtás Máriával,hogy ugye szüzen szülje,nem férfi által,hanem Isten által fogant.
           Ráadásul már Mária sem akárki,mert már ő is szeplőtelenül fogant,ami azt jelenti,hogy úgy született ,hogy mentes volt az eredendő bűntől.
           Ha Jézus Krisztus annyira ember,akkor minek ez a sok felhajtás,nem mindegy hogy ki szüli meg,és hogy?

           Keressetek nekem a Bibliából bármit,ami arra mutatna ,hogy neki emberi tulajdonságai is vannak ?
           Hátha valami elkerülte a figyelmemet.

         • És a gnosztikus iratok miről szólnak? Át kellene olvasnom azokat
           És a gnosztikus iratok miről szólnak? Át kellene olvasnom azokat is mindet.
           Jézusom, vagy 400 könyvet letöltöttem, és alig olvasok. Ezt a blogot bámulom állandóan :)))

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • De hát az ember nincs egó nélkül. Ez egyáltalán nem értem.
           De hát az ember nincs egó nélkül. Ez egyáltalán nem értem. Miért akarja mindenki teljesen kiírtani az egóját? Még ha erős hívő lenne valaki, és Istennek áldozott életet élne, akkor megérteném, hogy ez célja. De nem. Csak egóirtó háborút folytat saját maga ellen a többség, és itt új fényt kap az agresszor és az áldozat fogalma, amikor saját magamat terrorizálom.

           Hát Jézus ember is volt.

           Nem is lehet egó nélkül. És továbbá emeljük tekintetünket arra a tényre, hogy ha Jézusban nincs egy cseppnyi egó, nem tudott volna feláldozódni, ami viszont alapvető fontosságú, hogy a régi (egó) feláldozódik az új (isteni) érdekében. Ha akart volna feláldozódni, saját akarata akadályozta volna Istent az ő akaratának teljesülésében, hiszen Jézusnak is szabad akarata volt, ami éppen őt is elválasztotta istentől, csak éppen Jézus tudta, hogy honnan jött és hova tart.

           Valljuk be, hogy ez azért nagy előny. Itt is látszik, hogy nincsen esélyegyenlőség.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Nem kiírtani…
           …megszelídíteni! :))

           Szerintem Jézus is ezt tette. Alávetette magát a belső, igazi ÉN-nek, nevezzük az egyszerűség kedvéért Istennek.

           Még kér az ego, tehát van, de aláveti magát egy felső akaratnak, elfogadja azt.

           Szükségünk van az egóra, hiszen azért kaptuk. Az nem mindegy, hogy hogyan, mire használjuk.

           Kiírtani szerintem fölösleges, sőt nem is lehet, de felülemelkedni rajta talán igen. Jézus nekem erről beszél.

           És tudom, hogy soha nem lehetek egótlan, amíg élek, de nem is akarok az lenni, mert néha nagyon jól esik élvezkedni benne… ;-)))

         • Hát lássuk be, hogy ez az egész önismereti mizéria, egy merő
           Hát lássuk be, hogy ez az egész önismereti mizéria, egy merő egoizmus. Önmagamat kell megtalálnom. Önmagammal kell foglalkozni.

           Amit mondasz, hogy a felsőbb énhez vissza találni. Nem, hogy megszelidíteni, hanem inkább kiteljesíteni kell
           Azért dolgozunk magunkon, hogy ráébredjünk végre, hogy kik is vagyunk, mi magunk? Jézusom. Hát ÖNISMERET. ÖN. Nincs is szó másról.

           Azt hiszem, hogy ami ellen fellép mindenki az nem az egó. Valami óriási nagy félreértés van itt a háttérben.

           A legnagyobb energia pocsékolás, olyan valamivel szemben védekezni, ami nem támad minket, hanem éltet. Abba fáradunk el, hogy saját magunk ellen harcolunk naphosszat.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Önismeret,de milyen mélységekig?
           én,vagy Én ?
           nem mindegy,
           és
           Önismeret,de milyen mélységekig?

           én,vagy Én ?
           nem mindegy,
           és ahogy egyre közelebb jutsz az Én -hez az én helyett,úgy szelídül egyre jobban az ego
           persze ,hogy anélkül nem létezhet az ember,csak erről már beszélgettünk,lehet az ego-t szövetségessé is tenni,belátással,elfogadással.

           Az egy másik dolog,hogy egészséges ego-ra meg szükség is van.
           Azért azt mondjuk nem biztos,hogy hagyni kéne bárkinek is ,hogy a betonba tapossák.

           Persze egy nagyon magas szinten már nem lehet se egó,se életösztön,se semmi ami ide köt,akkor amikor már az ember önként átadja magát annak a magasabb Én -nek,az Önvalójának,de mi most éppen ebben a blogban nem erről beszélünk.

         • A személyiség, az egyéniség fejlesztéssel a pszihológia
           A személyiség, az egyéniség fejlesztéssel a pszihológia foglalkozik. Te itt arról írsz.
           Ettől még IGEN egoista vagyok én is, Te is! Az „Én Vagyok”, alapvetően egy kívülállóságot, önmagunk megkülönböztetését szolgáló szópár. Ez itt egy EGOISTA világ:) Ez egy nagyon fontos felismerendő alaptétel. Elszakadtunk az isteni Egységtől, ezért lett/van az egóm.
           Egy-ség-nek nevezi az isteni együvé tartozást szép anyanyelvünk – A különállóságot pedig Egy- én-iség-nek.

           „Azt hiszem, hogy ami ellen fellép mindenki az nem az egó. Valami óriási nagy félreértés van itt a háttérben.”
           -akkor szerinted mi az? Mit érthettünk félre?

         • Még nem tudom, mit értünk félre, de rájövök, és akkor majd
           Még nem tudom, mit értünk félre, de rájövök, és akkor majd jól elmondom :))
           De ki is mondtad. De már én is. Ez egy egoista világ. Az egoizmust értjük félre illetve az emberi önfenntartó mechanizmusokat keverjük valamivel ami inkább egy negatív csengésű eszme (izmus). Az ego, szükséges. Hát anyagiasult világban, az anyag szabályai szerint is fenn kell tartani magunkat. Mondjuk Jézus követője aki „keresztény” nem attól lesz keresztény, hogy élete végén keresztre feszítik. Elanyagiasítunk valamit (ego) ami nem anyag. És ebből már már beteges üldözési mániát alakítanak ki itt néhányan, aminek a célja, hogy itt ezt a fránya ego-t úgy elnyomjuk, hogy a végén bele is döglünk.

           Ez így nem jó. Valami nem jó.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Még a végén egyetértünk Miki 🙂
           Már az nem jó, hogy megnevezzük az egot. Azzal, hogy itt mindannyian beszélünk az egoról, már azzal létrehozzuk a nemegységet. Igazad van, az egora szükség van. Nem elpusztítani kell, hanem megértetni vele, hogy nem csak ő van. Sőt, azt, hogy ő nincs is. Ego akkor keletkezik, ha létrehozzuk. Alapjáraton egység van. Nincs se én, se Én. Én nélkül nem lenne az én se, és én nélkül se lenne az Én. Pontosan mi teremtjük meg ezzel a berögzült egoszöveggel az egot magunk ellen, és ebben is igazad van, önmagunk ellen harcolunk ebből kifolyólag naphosszat. De akkor már tovább viszem a gondolatodat. Mert szerintem ebből kifolyólag már maga támadás és védelem sincs. Önvédelem addig van, amíg támadás van. De a támadásokat is mi magunk csináljuk. Feljebb említetted a példát, hogy a villamosnál megkérdezi a cigány gyerek az időt. Tegyük fel, hogy igaz, hogy 95 %-ban rablásra mennek. Ezt az agyad eltárolja, és ha teszem azt jön egy, aki pont a maradék 5 %-ba tartozik, és tényleg csak az idő érdekli, te meg elhajtod, hogy nincsen se telefonod, se órád, aztán magadban azt gondolod, hú most megtámadtak, de megvédtem magam. Közben fogalmunk sincs róla, hogy valójában miért kérdezi meg az időt, de azzal, hogy reakció szerűen védekezünk, máris megalkottuk a támadást magunkkal szemben, pedig lehet, hogy nem is az volt. Szóval még egy egyetértés: az igazi önvédelem tényleg az, ha már nem ér támadás. Ez viszont csak nézőpont kérdése. De ha megnézzük, hogy se támadás nem létezne védelem nélkül, se védelem nem létezne támadás nélkül, és mindezek egyike se létezne nélkülünk, akkor megint ott tartunk, mint az ego-nál, hogy valójában semmi sem jó vagy rossz, támadás vagy védekezés, ego vagy önvaló, én vagy Én, hanem minden EGY-ség.
           Ezért vannak a félreértések is ezen a fórumon, mert ha nincs is támadás, akkor is csinálunk egyet azzal, hogy védekezünk az ellen, ami nem is volt támadás. Ha pedig védekezés van, akkor már támadás is, és megbomlik az egység.

         • Nagyon ügyesen faragtál káoszt a mondanivalómból, saját
           Nagyon ügyesen faragtál káoszt a mondanivalómból, saját elképzeléseid igazolására :DDDD De legalább gazdagodtunk, egy sajátos integritással.

           Egy gondolatot azért hozzáfűznék ehhez a mondatodhoz:

           „Tegyük fel, hogy igaz, hogy 95 %-ban rablásra mennek. Ezt az agyad eltárolja, és ha teszem azt jön egy, aki pont a maradék 5 %-ba tartozik, és tényleg csak az idő érdekli, te meg elhajtod, hogy nincsen se telefonod, se órád, aztán magadban azt gondolod, hú most megtámadtak, de megvédtem magam. Közben fogalmunk sincs róla, hogy valójában miért kérdezi meg az időt,”

           1. és legfontosabb: Ne kérdezze meg. Ne szólítson meg, nem vagyok én óraoszlop. Vegyen magának órát. Úgysem ismeri a számokat, fölösleges megtudnia.

           2. Ha ennek a népségnek 95%-a ezt csinálja, az kiterjed az egészre. Azok is azt csinálják, csak ők egy másik statisztikában szerepelnek.
           Előítéletes volnék? Dehogy is, csak Pesterzsébeten cigányok közt nőttem fel, sőt a 80-as évek végén soförködtem batyus-cigányoknak, amelyiknek annyi esze volt, részegen, hogy 150-nél éjszaka az M1-esen megakart szúrni menetközben, nem nagyon érdekelte, hogy ő maga is bele döglik.

           3. Nem gondolom, hogy megtámadtak, hanem tudom, hogy támadást készített elő: Nagy különbség…

           4. „Közben fogalmunk sincs róla, hogy valójában miért kérdezi meg az időt,”
           Nem is érdekel, ne szólítson meg.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • „1. és legfontosabb: Ne kérdezze meg. Ne szólítson meg, nem
           „1. és legfontosabb: Ne kérdezze meg. Ne szólítson meg, nem vagyok én óraoszlop. Vegyen magának órát. Úgysem ismeri a számokat, fölösleges megtudnia.”

           Ilyen erővel Te ne nyissál blogot. Ne kérdezzél, ne mondjál semmit. Nem vagyunk mi filozófikus segélyszolgálat, hogy minden ami Téged érdekel, ahhoz mi hozzászóljunk. Menjél ki az életbe és tapasztald meg az internet nélkül azt amiről beszélünk, beszélsz.

           Szerintem a két reakció semmiben sem különbözik egymástól…

           Én meg Kerepesen nőttem fel, a kertünk mögötti domboldal egy az egybe cigánytelep, kb 100 család él ott (számold ki az hány ember az ő kasztjuk esetében), engem is akartak leszúrni, engem is raboltak ki, verték is véresre az arcomat 3 az 1 ellen….

           Az a baj, hogy azt hiszed csak neked vannak tapasztalataid, és mindenki más rajtad kívül csak beszél a levegőbe tapasztalatok nélkül, pedig nagyon nem. Meg van nekem is a tapasztalatom a támadásokkal kapcsolatban, ne aggódj… És amíg előítéletesen álltam hozzájuk, be is találtak nap mint nap. Mert megláttam egyet, és a félelem rögtön védelmi üzemmódba kapcsolta az agyamat. Ha meg védelem van, jön a támadás is. Amióta nem a félelem irányít, ha meglátom egyikőjüket, hanem tudom, hogy ugyanaz az Isten van benne is, mint bennem, csak még jobban elrejtőzve, és így is kezelem őket, érdekes nem támadnak meg. Évek óta még csak belém se kötöttek, sőt messziről köszönnek nekem azok, akik előtte lépten nyomon támadtak. Addig támadnak, amig van mit támadni.

           Végül, de nem utolsó sorban abszolút nem állt szándékomban igazolni semmilyen elképzelést. Közöltem a véleményem. Már megint.. És már megint bocsánat, ha benned ez bármiféle ellenszenvet váltott ki. De ha valamit káosznak érzel, szerintem ne engem okolj érte… Miért olyan nehéz elhinned, hogy nem akarok semmit elhitetni, meg igazolni, hanem egyszerűen közlöm a véleményemet a tapasztalataim alapján? Nem lehet, hogy te akarsz elhitetni velem dolgokat, meg igazolni a magad igazát?

           És csak még egy kérdés: Hol laksz Te most Miki?

         • Te most megsértődtél valamiért, amivel én nem tudok mit kezdeni.
           Te most megsértődtél valamiért, amivel én nem tudok mit kezdeni. Nem tudhatom, hogy milyen tapasztalatod van, te viszont azt nem tudhatod, hogy én mit gondolok bármiről is. Laktunk Kerepesen mi is teljesen véletlenül, egyszer sikeresen meg is rugdostak rézbőrű testvéreink a Hév megálló túloldalán a kis bolt előtti sóderoson. Na jó nem voltunk már szomjasak éjjel 3-kor. Ott nem volt semmi vízió, csak öcsémtől akartak elvenni egy zacskó csipszet. Semmi gáz. Ők józanok voltak, mi meg nem.

           Ha van tapasztalatod, akkor ne úgy beszélj ilyen helyzetekről, mint egy nyeretlen kétéves. Hanem úgy, mint akinek valóban van tapasztalata.

           Nem kell megsértődni, végül is nem szégyened az, hogy nekem dupla annyi élettapasztalatom van, mint neked, végül is dupla annyi idős is vagyok mint te ha jól tudom. Nem kell ebből versenyt csinálni.

           A véleményedet úgy közölted, hogy az én írásomból szúrtál bele részleteket. Ezzel a figyelmetlen olvasó úgy értelmezheti, hogy az én véleményem azonos a tiéddel. Ez nem mindig van így.

           Káoszt nem érzek, hanem káosz az írásod :)) Nincs ezzel gond, majd letisztul idővel, ahogy rendeződik a belső világod. Nekem is szoktak lenni szar írásaim. Nem gond.

           Blogot meg akkor nyitok amikor kedvem van hozzá, de ha a cigány ki akar rabolni ahhoz nincs kedvem. Nem nem ugyan az a helyzet. Az én blog nyitásom, semmiben nem hasonlítható egy rablási kísérlethez, vagy annak az előkészítéséhez. Hogy gondoltad te ezt?

           „Menjél ki az életbe és tapasztald meg az internet nélkül azt amiről beszélünk, beszélsz.”
           Erre inkább neked volna szükséged szerintem… Mégsem küldözgetlek sehová…

           Most Zuglóban lakok egyébként, de miért is lényeges ez?…

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • „A véleményedet úgy közölted, hogy az én írásomból szúrtál
           „A véleményedet úgy közölted, hogy az én írásomból szúrtál bele részleteket. Ezzel a figyelmetlen olvasó úgy értelmezheti, hogy az én véleményem azonos a tiéddel. Ez nem mindig van így.”

           A figyelmetlen olvasókkal miért foglalkozol? Én sem akarom, hogy azt higgyék ugyanaz a véleményünk, és versengeni sem áll szándékomban veled. Ismét egy mögöttes szándékot gyártottál a cselekvéseim mögé. Még csak megsértődni sem sértődtem meg. („nem tudhatod, hogy én mit gondolok bármiről is”) Tökre helyén van, hogy neked dupla annyi élettapasztalatod van. Ezt sem én hoztam fel úgyhogy megint nem tudom miért gondolod, hogy én akarnék veled versenyezni. Az hogy hogyan beszélek a tapasztalataimról meg szerintem pont ebből a korkülönbségből adódóan ugyanúgy teljesen az én dolgom, mint ahogy a tiéd, hogy mikor nyitsz blogot. Abba sem kötöttem bele, csak hoztam egy példamondatot, ami ugyanaz a reakció lenne, mint amit te nyilvánítottál a cigány gyerekes szituhoz. Egyébként meg tök a Te dolgod, hogy mikor nyitsz blogot. De ilyen erővel tökre az ő dolga, hogy mikor akar rabolni. De ha nem védekezel, akkor nincs kit támadjon. A harchoz két ember kell. Ha tudatosan jelen vagy, és nem reakcióként védekezel, akkor Te túl vagy az emberi mivolton, ő aki nincs, és reakcióként támad innentől kezdve nem tud harcolni, mert nincs kivel. Ez az igazi önvédelem. Ezért mondom, ha nem a példamondaton ragadsz le és nem alkottál volna megint támadásokat, akkor észrevehetted volna, hogy egyet értettem veled, aztán elmondtam a plusz véleményemet, versengés nélkül, nem azzal a céllal, hogy azt a látszatot keltsem, hogy egyezik a véleményünk. A kettő együtt nem is tudom, hogy gondoltad, hogy működik.. Az egyetértés nem jelenti azt, hogy egyezik a teljes vélemény. De ez tök helyén van, nem vagyunk ugyanazok. Én speciel szeretem, ha valaki olyat mond, amivel egyet tudok érteni. Titkoljam el, és szálljak inkább szembe veled ténylegesen? De ha egyszer nem akarok? Nem akarok veled versengeni!

           Kommunikálni szeretnék. És azért kérdeztem, hogy hol laksz, mert beszélgetnék veled személyesen egyszer, ha partner vagy benne, mert már ez frusztrál sokkal jobban tényleg, hogy itt nem látjuk egymást, csak a karaktereket és azt képzelünk minden írás mögé, amit az épp aktuális személyiségünk kitalál. Írok valamit és elég ha egy valaki támadást lát mögötte, utána már megjelenik a védelem, és tényleg vitába megy át meg versengésbe. Mert ugye te is, én is, meg mások is nehezen tűrjük el, hogy a másiké legyen az utolsó szó.. De ez nem versengés. Csak megnyilvánulni akarás. Mert igazából tök megtarthatnánk magunknak minden gondolatunkat. Írnánk blogokat, aztán mindenki elolvassa és nem ír semmit, csak meditál rajta. De ezek szerint még nem tartunk ott, hogy a megnyilvánulni akarás ne mocorogjon bennünk. Pedig azt is tisztázni kell majd a teljes tudatosságunk eléréséhez. Szerintem.
           De én most lefekszem, mert álmos vagyok. Jóéjszakát mindenkinek!

         • Na kérem…A kor nem érdem, az egy állapot. Van, akinek 20-30
           Na kérem…A kor nem érdem, az egy állapot. Van, akinek 20-30 éves korára annyi tapasztalata gyűlik össze, mint másnak 70 éves korára sem…Van, aki meghal 20-30 évesen telve tapasztalatokkal, más meg tök hülye és sötét marad, mikor 70-80 évesen lehunyja a szemét.

           Miki!

           Szerintem olvasd át még egyszer amit spiri írt, van benne valami…Megint begurultál.

           Összegezhetnél már egy kicsit: mit tanultál itt eddig? Jutottál már valamire? Bármilyen csekélyke felismerés megérintett már? Komolyan érdekelne.

           Nekem tegnap elég volt Szeges két beszólása, aztán egy medi, egy szunya, és estére a fél fóliásom gyönyörű rendben lett, nagyon jól éreztem magam, sokat énekeltem és nevettem a gyerekkel. Elszállt a hülye szorongás és valami egészen új lépett a helyére.

           Ma már kipakoltam a fürdőszobát, holnap azt festem. Megint sikerült elengednem valamit, és ez nagyon jó érzéssel tölt el.

           Ma reggelre a levelezőmben volt egy új levél, új munka, kihívás, elfogadtam, állok elébe!

           Jönnek a válaszok – csak bent is takarítani kell…Enélkül nem megy.

           Most pedig nyugodtan „leésztoszózhatsz” , vagy figyelmen kívül hagyhatsz.

           Adhatnál magadnak egy nyugodt napot, amikoris megpróbálod letisztítani a benned dübörgő érzéseket. Csak te és Te. Az már félig győzelem!!!:)

           Nem tükör, hanem nagytakarítás. Kezdd el hajigálni kifelé, ami nem oda való!

           Szeretet – ez hiányzik Neked, nagyon ez az érzésem.

           A levelemet szeretettel küldtem, kérlek, így fogadd!!!:)

           Ja, és bocs, szívesen hívtalak volna festeni, de túl messzi vagy…:) Csörtézhettünk volna közben!:))) Meg amúgy sem említetted, hogy vidékezést is vállalsz!:)))

         • Már megint egóztok?:) Az én szuperérzékeny kis egómat akkora
           Már megint egóztok?:) Az én szuperérzékeny kis egómat akkora rúgás érte, hogy hetekig gyomorfeszüléssel feküdtem-keltem. Kivéve MOST. Két óra eszméletlen szunya után újra jó a kedvem, egyáltalán nem izgat tovább. A lehető legjobb, ami történhetett.

           Pozitív hozadéka:
           – több időm marad a gyerekeimre, családomra
           – több pénz marad a családi kasszában, ugyanis semmit nem hozott, annál többet vitt
           – megismertem a belső működést, s rájöttem, hogy nincs is demokrácia:)
           – sok-sok emberismeretre tettem szert
           – megtanultam, hogy csak önmagamban bízhatok
           – megszabadultam a rám tapadt energiavámpíroktól
           – megszabadultam egy, a szólásszabadságomat nagy mértékben korlátozó tényezőtől
           – nem kell többé először nyelnem, utána köpnöm:)

           hát sorolhatnám még, de nem akarlak ezzel untatni benneteket! 🙂

           Folytatom, de teljesen függetlenként.

           Határozottan jó ez a blog, köszi, Miki! 🙂

         • Hát mint mindegyik,amit eddig indított.
           Több 100
           Hát mint mindegyik,amit eddig indított.
           Több 100 hozzászólással…

         • Hajrá Bodza…
           Hajrá Bodza…

         • Egészségedre :)))
           Jó lenne már nekem is egy kis lelki béke, de
           Egészségedre :)))

           Jó lenne már nekem is egy kis lelki béke, de semmi nem arra mutat. Nagy hülyeséget is csináltam, mert pont bele néztem az egyik híradóba, ahol Ficó éppen Szvatopluk szobrot avatott, és mondta róla, hogy 15 évszázada élnek azon a területen az ó Szlovákok, és ő volt a nagy vezérük, és 15 évszázadon át, ország nélkül is kitartottak a Szlovákok.

           Hát mondom, jó gyerek éppen most mondtad ki, hogy Szlovákia nem létezett ez idő alatt, de nem válaszolt, úgyhogy ott hagytam :DDDDDD

           Viszont kicsit felbosszantottam magam.

           Na remélem neked jobb napod volt mint nekem. Bár magam sem panaszkodhatok, éppen olyan unalmas semmit mondó volt a napom, mint bármelyik másik nap, ünnepeket is bele értve :))))

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Na lassan meg is ékerzünk a másik/ugyanaz kedvenc témánkhoz a
           Na lassan meg is ékerzünk a másik/ugyanaz kedvenc témánkhoz a tükörhoz:)
           Mint Óz a nagy varázslóban, itt vezet át az út:)

         • Miért?
           A tükörrel is baj van? :))

         • Valamivel baj van? Az is csak illúzió:)
           Valamivel baj van? Az is csak illúzió:)

         • Baj van…
           …mert nálam pont az illúziók töredeznek mostanában.

           Lehet, hogy ez is csak illúzió…? ;))

         • Minden lehetséges…meg az ellenkezője is:)
           Minden lehetséges…meg az ellenkezője is:)

         • Kösz…
           Köszönöm, kedves Claryssza!

           Visszaadtad a hitemet…;))

           http://www.youtube.com/watch?v=DNaMQGsrbV8

       • Hát nekem nagyon rossz volt az áldozat szerep.
         Az utóbbi majd tí
         Hát nekem nagyon rossz volt az áldozat szerep.
         Az utóbbi majd tíz évem,erről szólt.
         Teljesen tönkre mentem fizikailag,anyagilag is.
         Úgy a 24-edik órában át kellett értékelnem a dolgokat,
         és változtatni a hozzáállásaimon,levonni a tanulságokat.

         Ez konkrétan a munkámra,és az emberekhez fűződő viszonyomra vonatkozott.
         Túlságosan odaadtam magamat, mindenkiben megbíztam,
         és visszaéltek vele rendesen,de senkit nem hibáztatok ezért magamon kívül.

         Egyedül én voltam az oka,én adtam meg erre a lehetőséget,és csak kihasználták.
         Úgyhogy a nagy csalódásaim után is csak azt mondom,hogy mindennek ,ami velünk történik mi vagyunk az okai,mert mi adunk lehetőséget,vagy vonjuk meg a lehetőséget a dolgoktól ,történésektől és mindentől.

         Soha senkit nem okoltam magamon kívül semmiért.
         Ennek még az is az előnye,hogy az ember nem haragszik senkire,persze magamra sem természetesen.
         Úgy vagyok ezekkel a dolgokkal,hogy levonom a tanulságot,és lehetőleg még egyszer nem megyek bele ugyanabba a hibába.
         Így támadni sem szoktam,mert nincs miért.
         Azt nem mondom,hogy soha még nem fordult elő,de nem jellemző.

         Azt hiszem az áldozati,és a támadó szerep között vannak még lehetőségek bőven.

         • Szerep…
           Látod Évi, magad is azt mondod, áldozat szerep. Attól kezdve, hogy felismered, csak szerepet játszottál, már nem lesz szükséged rá.

           Próbálgatjuk az álarcokat, és a végén mindegyik megmutatja a hátulütőit.
           Minden álarc mögött a megfelelési kényszer-, vagy vágy lapul.

           Téged szerintem azért találtak, találnak, találunk meg – magamat is beleértve – mert sugárzik belőled a segíteni akarás, a szeretet és a jó szándék.

           De Neked nem kell ehhez semmilyen formában idomulni, csak elfogadni, hogy: Ez Van!

           Szerintem…:)))

         • Ezt a szerep jelzőt,utólagosan mondom.
           Nem vettem fel semmiféle
           Ezt a szerep jelzőt,utólagosan mondom.
           Nem vettem fel semmiféle szerepet,egyszerűen így működök.
           Viszont le kellett vonni a tanulságokat,a magam számára,hogy hogyan tudok a meggyőződésem szerint élni,hogy az ne váljon a káromra.Vagyis ,hogy nem kell áldozattá válni,tudom másként is csinálni.
           Ehhez kellet ugyan egy kis lázadás,hogy elég,betelt a pohár,de már a helyére álltak a dolgok.
           Megtaláltam az arany középutat,ami mindenkinek jó,és nekem is.

           Szerepet már nagyon rég óta nem játszom,viszont megfelelési kényszer sajnos van bennem,és mindig is ez okozta a konfliktust önmagammal.
           Mert nem lehet mindennek és mindenkinek megfelelni,mert akkor csak én húzom mindig a rövidebbet.
           /a megfelelési vágy az szerintem nem szerep,és nem is igazán vágy,egy indíték az embereben,hogy lehetőleg mindenkinek jót tudjon adni,csak ott kellett meghúznom a határt,hogy ez ne menjen el odáig,hogy az én káromra megy./

           Nem is tudom,hogy az ember mikor juthat el odáig,hogy már ne kelljen állandóan mindenből tanulnia,mert már bölcs./lehet ,hogy úgy nagyon unalmas lenne?/

       • Az érem másik oldalára gondoltam, amikor az én agresszióm
         Az érem másik oldalára gondoltam, amikor az én agresszióm álcázhatja magát önvédelemnek.
         Máséhoz nincs is közöm..azt majd Ő becimkézi ahogy tetszik neki:)
         Tudatos és öntudatos között zongorázni lehet a különbségeket, ezért néha az általad használt pl. „nemárt tudatosítani magunkban” mondataid meg nekem tünnek más jelentés tartalmúaknak..de ez meg az én problémám valószínűleg, majd dolgozom rajta:)

         • ,,Tudatos és öntudatos között zongorázni lehet a
           ,,Tudatos és öntudatos között zongorázni lehet a különbségeket”

           ez így van !

7. Nézzétek meg ezt, aztán gondolkodjunk el közösen, hogy mi
   Nézzétek meg ezt, aztán gondolkodjunk el közösen, hogy mi tulajdonképpen milyen problémákról is nyavajgunk itt, mint egy rakás hisztis óvodás.

   ————————————————————————————————————–
   —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

   • Iszonyat…
     Iszonyat…

   • Bocs…
     Nem gondolom, hogy egy rakás hisztis óvodás nyavalyog ezeken az oldalakon. Már megint dühös vagy és sértegetsz másokat!

     Ez egy ilyen világ, nem hiszem, hogy ez az oldal fogja ezt a problémát megoldani.

     Véleménye mindenkinek lehet, de enyhén szólva sem idevaló.

     Úgy vélem, Sanyi ezt az oldalt az önmegvalósításnak hozta létre. Hála az égnek, nagyon jó és tartalmas blogok is nyílnak, és ez a helyénvaló itt.

     ÖNMEGVALÓSÍTÁS!!!

     A fenti borzalom tényleg borzalom – de ez máshová tartozik, máskor az ilyesmit oda rakd fel.

     Ezután majd jöhet Korea, Thaiföld, Ciprus, a baszkok, Írország, a kurdok, a bálnák, és még sorolhatnám…

     Minden jó érzésű embert megérintenek, de nem itt a helyük!!!

     • Lehet Bodza, de…
       …elgondolkodtál-e azon, hogy mit tennél, ha a gyermeked egy értelmetlen agresszió áldozata lenne?
       Én gyakran…

       És régebben biztos voltam benne, hogy bizony robbantanék utána magam is, válogatás nélkül.

       Ma már másként látom ezt is. Feltehetően bosszút állnék, ma is, csak célzottan, és nem érdekelne, hogy van pokol, vagy nincs.

       De ártatlanon soha nem állnék bosszút…

       Ebből a szempontból kapcsolódhat az önismerethez, mint minden más is, ami az Élethez tartozik, akár szép, akár undorító…

       • Na jó, ha össztűz, akkor legyen!
         Igen, sokat elgondolkodtam rajt
         Na jó, ha össztűz, akkor legyen!

         Igen, sokat elgondolkodtam rajta. Meg is van róla a véleményem vastagon, de nem egy ilyen oldalon fogom megtárgyalni. Ennek az oldalnak nem az a dolga…

         Van szerencsém ismerni nagyon rendes zsidó embereket, és nagyon rendes cigány embereket.

         Nem leszek részese semmilyen formában etnikai uszításnak – ugyanis nem mindenki egyforma, még közöttük sem!

         Az általánosítás az egyik legjobb eszköze az uszításnak, és nem először fordul elő Miklós blogjaiban. Ez az ami szúrja a szemem. Na tessék, kimondtam, lehet zúdítani.

         Ha állandóan ide lyukadunk ki, akkor sem fogom törölni magam, mert vagyunk itt jó páran, akik nem ezért jönnek ide.

         A jövőben ignorálom Miklós blogjait – gondolom, nem fog a kardjába dőlni érte.

         • ,,Van szerencsém ismerni nagyon rendes zsidó embereket, és nagyo
           ,,Van szerencsém ismerni nagyon rendes zsidó embereket, és nagyon rendes cigány embereket.

           Nem leszek részese semmilyen formában etnikai uszításnak”

           nem hinném ,hogy ez lenne a cél,nem erről szól a blog

           sajnos ,hogy ezekre a fogalmakra ,hogy agresszió,és áldozat,ezek a dolgok jöttek be…
           ezen is el lehetne gondolkodni
           nem így indult a blog,ezt hozta ki az emberekből…
           olvasd végig,a témához szólt mindenki hozzá,és ezekre a dolgokra asszociált önkéntelenül
           senki nem provokálta…

         • „sajnos ,hogy ezekre a fogalmakra ,hogy agresszió,és áldozat,eze
           „sajnos ,hogy ezekre a fogalmakra ,hogy agresszió,és áldozat,ezek a dolgok jöttek be…”

           Igen, mert Miklós úgy döntött, ezt linkeli be.

           „senki nem provokálta…”

           Dehogynem!

           Szerencsére az értő olvasással még nincs bajom…:)

         • Nem össztűz, Bodza…
           …és ne vedd magadra!

           Engem nagyon bánt az ártatlanok értelmetlen halála, bárkitől induljon is a gyilok.

           És tökre nem érdekel, hogy milyen etnikumhoz tartozik az elkövető.

           Látod, még ez a film is mást ad mindegyikőnknek. Te uszítást látsz benne, én az értelmetlen halált…

           Mint minden gondolat, ez is ott érinti az embert, ahol dolga van magával.

           Talán…

         • Szeges! Ugyanazt látom benne, amit Te! És láttam ettől sokkal
           Szeges! Ugyanazt látom benne, amit Te! És láttam ettől sokkal borzalmasabb filmeket is a világ minden tájáról. Mindegyik földrészről.

           Miért nem a zulukat és hutukat tette be?

           Elolvasgatok én itt nagyon sok mindent. Értek is belőle, hidd el.

           Egyszerűen nekem most esett le…Majd nektek is le fog…Csak visszafelé is olvasgatni kell/ene/ kicsit.

           Ez az ami egyre jobban zavar.

           Na mindegy, tegnap kiszálltam, ma is megtehetem…:)))

           Sőt megyek is, mert úgy néz ki, megint jön az eső…Meg megvan a kidobálni valóm mára is…

           Nem a filmben van az igazi uszítás. Az tényeket közöl. Az uszítás a film mögött rejtőzködik…

         • Bodza…
           … ha uszításként érzed, akkor Neked az. nekem nem, mert nem vagyok uszítható, és túlságosan befolyásolható sem. Remélem…;))

           És ha már az önvélelem címszó alatt jelent meg, akkor Magad vagy rá az élő példa, a reakciód, hogy van helye a cím alatt. Te most valamiféle önvédelmet gyakorolsz valami ellen, aminek nem tudom, nem is tudhatom az okát.

           Ellenkezést váltott ki belőled, növelte az előítéleteidet Miklóssal szemben. Védekezel, akár azzal is, hogy kivonulsz. véded magad valami ellen. Önvédekezel…:)))

           Ezért nem értek egyet kivételesen Hermess barátunkkal sem… :)))

         • Önvédelem
           Persze, hogy az. Nem politizálni jöttem ide erre az oldalra. Ettől le is védem magam.

           Engem sem tudnak uszítani, még befolyásolni sem.

           Előítélet? Ide jöttem erre az oldalra tanulni, önmegvalósítani, erre nap mint nap a zsidózással és már a cigányozással találom szemben magam. Köszi, de ebből van elegem. És ezt egyetlen ember generálja: Miklós. Nem előítélet ez részemről, deghogyis!!!

           Én csupán arra hívtam fel a figyelmet, hogy ez nem idevágó téma.

           Van új fórumja, oda át lehet menni politizálni. Volt szerencsém az utóbbi hónapokban rettegő rendes cigány emberekkel beszélgetni, és megalázott kedves, dolgos, egyszerű zsidó asszonyt vigasztalni.

           Ha ezek után is úgy gondoljátok, hogy előbb-utóbb minden blogba be kell ezt szúrni, tegyétek…

           Nagyon sajnálnám, ha emiatt elmenne a kedvem az oldaltól. De nem fog, legfeljebb nem olvasok mindent végig…:)))

         • Nincs az bent mindenhol. Az Áldozat blogban volt, és itt. Mindké
           Nincs az bent mindenhol. Az Áldozat blogban volt, és itt. Mindkét témához adekvát odaszúrni, mert mindkettő agresszor népség, és áldozata is vagy és védekezni is kell ellenük. Az meg, hogy találkoztál egy egy normálisan élővel is, sajnos a többit nem mentesíti. És sajnos áldozatul esnek. Ahogyan mindenki áldozatul esik az adótörvényeknek, mert a hatóság, (had ne mondjam kik a döntésthozók) magasról leszarják, hogy én éhezek-e vagy nem. A milliárdostól elvehetik a vagyona 90%-át is, akkor is milliomosként él, én meg még nálam rosszabb sorsúak vegetálunk, és éhezünk, A 21. századi nagy felvilágosult technikai zsenivilág kellős közepén.

           Áldozata vagyok az adórendszernek, mert a hatóság előítéletes. :DDDD Ne már
           Nem bántom én a normálisakat. Még a családomban is vannak zsidók, meg van egy-két cigány ismerősöm. De ez 10 ezerből 1. Nem igen kockáztatom meg, hogy az egy jó kedvéért áldozatául essek a többségnek.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

     • Ne haragudj Bodza,nem biztos,hogy igazad van.
       Attól ,hogy minden
       Ne haragudj Bodza,nem biztos,hogy igazad van.
       Attól ,hogy minden nap elmeditálgatjuk,hogy a világomban minden rendben van,attól bizony még a világ
       marad olyan ,amilyen.
       Nem árt néha felhívni erre a figyelmet.
       Bocs.

       • És még csak annyit az Önmegvalósításhoz,amire itt hivatkozol
         És még csak annyit az Önmegvalósításhoz,amire itt hivatkozol Bodza,
         hogy még a legegyszerűbb dolgot sem tudjuk betartani amit Jézus kért,hogy:

         ,,Szeressétek egymást”

         még itt az oldalon sem tudjuk betartani,képtelenek vagyunk rá!!!

         akkor most mit is akarsz az önmegvalósítással,
         mikor még a legalapvetőbb dologra is képtelenek vagyunk???
         e nélkül nincs önmegvalósítás se,meg semmi sem lehetséges,ami magasabbra vinne…

         • Miért Éva? Te mindenkit szeretsz?
           Miért Éva? Te mindenkit szeretsz?

         • Nem ,Bodza,nem.
           Ez látható a hozzászólásaimból is.
           De nem
           Nem ,Bodza,nem.
           Ez látható a hozzászólásaimból is.

           De nem teszek úgy mintha minden rendben lenne,és nem papolok folyton a szeretetről.
           Igyekszem az embereket elfogadni olyannak ,amilyenek,de ennek is van határa.
           Ilyen dolgokat ,amikről itt beszéltem,beszéltünk,nem tudok elfogadni,és ilyen embereket nem fogok szeretni,főleg nem fogok ezért magamban kutakodni,hogy bennem mi a hiba,hogy én ezt nem tudom elfogadni.Ezek a dolgok elfogadhatatlanok!!!

           Nem rég láttam egy 39 -éves roma férfit a Tv-ben,aki 38 x volt börtönben.
           Ha hiszed,ha nem megsajnáltam,mert beteg volt,mindig óvodákba tört be hét végén.
           Ott is aludt két napig,játszott a játékokkal,megette a kajákat és jól érezte magát.
           BOLDOG VOLT. Mert nem volt gyerekkora,és így akarta pótolni.
           Igen ,néztem a szemét ,és nagyon megsajnáltam.Fizikailag fájt érte a szívem.

           Segíteni kellett volna rajta,hogy meggyógyuljon,de a hülye törvény állandóan dutyiba dugta.
           Ahogy kikerült,újra ott volt az óvodában,és vissza a dutyi.38x.

           De azért tegyünk különbséget,ez az ember nem ártalmas,ellopta a játékokat,megette a kajájukat.
           Ennyi.Nem ölt meg brutálisan senkit,és nem erőszakolt meg senkit.
           Ráadásul beteg,sérült a lelke,és szenved,és ez nekem is fájt,ha hiszed,ha nem.
           Őt ,akkor ott tudtam szeretni,de ezeket az elvetemül ember alatti lényeket nem.

           Jézus egyébként az emberekről beszélt,hogy ők szeressék egymást.
           Ehhez azért meg kéne ütni az emberi mivoltot.
           Ebben az esetben ,valóban mindegy,hogy zsidó ,roma,vagy milyen náció.
           Fehér emberek között is vannak elvetemült,ember alatti lények,
           és őket sem fogadom el,és nem fogom szeretni soha.

   • Miki ez mind nem lényeges,meg a több ezer húscafattá szaggatott
     Miki ez mind nem lényeges,meg a több ezer húscafattá szaggatott gyerek és nő sem,a rakéta támadások után.
     Az a lényeg ,hogy mi szégyelljük magunkat,amíg a világ világ ,a Holocaustjukért,
     fizessük a kártérítést olyanoknak akik ott sem voltak,és felejtsük el azokat a népeket ,
     akiket tényleg kiirtottak,akár a xx-adik században is ,de a történelem során számtalanszor.
     Arról bezzeg senki nem beszél.
     Ahogy a Palesztinokról sem,mert a világ legnagyobb agresszora diktál az egész világnak.
     És ehhez Amerika segédkezik,aki ugyanaz pepitában.
     Folyamatosan ártatlan népeket támad meg,hogy a háborúval fellendítse a csődben lévő gazdaságát.
     Először a fegyver biznisz,aztán mikor porrá romboltak mindent akkor az újjáépítés a nagy üzlet.
     Az olaj meg hab a tortára.
     Szép új világ.
     Kíváncsi vagyok ,a csipeket nálunk mikor kezdik el beoperálni a bőrünk alá,mert nagyon hamar ideér tőlük minden.
     Ennél még az oroszok is jobbak voltak.

     • Ezek után nem csodálkoznék ha ez az oldal az
       Ezek után nem csodálkoznék ha ez az oldal az összesküvés-elméletek. hu címet venné fel.

       Mindennek meg van a maga helye – akkor szajkózom tovább: ez nem ide való!

       • Szerintem nem is való máshova, csak ide. Önmegvaósításnak
         Szerintem nem is való máshova, csak ide. Önmegvaósításnak önismeret az alapja. Nézzük csak hogyan viszonyulunk az ilyen dolgokhoz? Te valamiért nem akarsz erről tudomást venni. Nem ide való, de azt gyanítom, hoy mindenhol ezt mondanád, hogy nem oda való. Mert nem való sehova. Egyet is értek ezzel, de még is csinálják, kiírtanak egy népet legalizáltan. Minket is, csak minket nem rakétával. De ez összeesküvéselmélet szerinted.

         De te aki jártas vagy a politikában, tudod jól, hogy ez nem elmélet. Hanem gyerekek, asszonyok, családok, egy egész nép, kiirtása, és ezek végig ajnározták a történelmet és a mai napig is tart ez.

         És igen jöhet korea meg a többi amit ezek kipusztítottak. Méghogy ne beszéljünk róla? Ezekről kell csak igazán beszélni. Óvoda az amit itt mi csinálunk, de bizony az. Jajj fáj a lelkem, hoppá a Palesztin kisgyereket meg foszfor bomba égette szét. Nehogy éppen ez ne tartozna az önismerethez. Pontosan ez hozza elő a széplelkeskedős bájvigyorgás mögül az embert, azt a valódit, aki a maszk mögött lapul és vigyorogva angyalokhoz imádkozik, és örül, hogy neki jó az élete, mert végülis csak teszkós ipari hulladékot eszik, de legalább nem bombázzák az otthonát.

         De rendben. Hagyjuk meg ezt a fórumot a szépléleknek.

         Ezen a fórumon viszont elfér ez a téma bőven. 1 perc a regisztráció
         http://diskurzus.forumx.hu/index.php?mforum=diskurzus
         pár napja indítottam útjára ezt a fórumot, azért nincs még sok hozzászólás, de mindenki nyithat saját témát ugyanúgy mint itt. Aztán ott adhatunk az összeesküvéselméleteknek is, meg az igazságnak is.

         ————————————————————————————————————–
         —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Na így már jobb…Ott én is kifejtem a véleményemet szívesen.
           Na így már jobb…Ott én is kifejtem a véleményemet szívesen.

           Az összeesküvés-elmélet Éva chipjeire vonatkozott.

           Az, hogy nem veszek róla tudomást, csak szerinted van így. De inkább „odaát” beszéljük meg ezt, jó???:)

         • ,,Az összeesküvés-elmélet Éva chipjeire vonatkozott.”
           ezt most
           ,,Az összeesküvés-elmélet Éva chipjeire vonatkozott.”

           ezt most komolyan mondod?

           Mért nem jársz utána? az USA-ban már egy ideje,önként jelentkezőknek operálják be a karjukba a bőr alá ezeket az azonosító csippeket.
           Eddig csak a bankkártyájukban volt,most a kar alá is operálják.

           Ezt sajnos nem én találtam ki…

         • Ez bizony így is van.
           Operálni sem kell, mert egy injekciós tűve
           Ez bizony így is van.
           Operálni sem kell, mert egy injekciós tűvel juttatják a bőr alá.

           Totális big brother. Adó-vevő, GPS. Tudni merre vagy, mennyivel haladsz (trafipaxra máris nincsen szükség).
           Abszolut ellenőrzés.

           Az a vicc, hogy ez a technológia már megvan a 70-es évek óta. Nem is új keletű. Az eszközök finomodtak azóta.

           Ennyi.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Hát igen,csak úgy látszik,könnyebb ezt összeesküvés
           Hát igen,csak úgy látszik,könnyebb ezt összeesküvés elméletként lepasszolni,hogy ne is kelljen ilyen dolgokkal szembe nézni.
           Pedig ez is az önvédelemhez tartozna,hogy az ember átlássa ezeket a dolgokat,mert ha venné a fáradtságot,és nem dugná a fejét a homokba akkor bizony nem tudna e felé menni a világ.
           Ez itt a probléma,hogy sajnos mindennek mi vagyunk az okai,meg az ilyen szemlélet.
           Mi alakíthatnánk a világot jobbá,de nem tesszük.
           Vagyis megérdemeljük a sorsunkat.

         • De az, hogy nem szít bennem dühöt, nem azt jelenti, hogy homokba
           De az, hogy nem szít bennem dühöt, nem azt jelenti, hogy homokba dugom a fejem, és nem foglalkozom vele. Annyit jelent, elfogadtam, hogy azzal, hogy fórumokra írogatok gyűlölettel a szívemben, nem fog változni semmi. Viszont ha magamba nézek és tudom, hogy bennem is bennem volt ez a leigázni a rosszat (mindenki a másik oldalt tartja rossznak, és a sajátját jónak) hajlam, felismertem a saját hibámat, és eggyel több lett azon emberek száma, akik soha nem fognak embert ölni, és leigázni bármit mások céljaiért. Ettől még együtt érzek és összeszorul a szívem az ártatlan gyermekáldozatok láttán, de nem a gyilkosokat gyűlölöm azért, ami van. Őket is utasítják, azt hiszik magukban, hogy nincs más választásuk. (Vagyunk itt egy páran szerintem, akik számos helyzetben ugyanezt gondoljuk). Ha gyűlölettel állnék hozzá, akkor még csak annyi értelme sem volt szerencsétlen gyerekek halálának, hogy felnyissa a szemeket, tényleg feleslegesen éltek, haltak, mert ugyanazt az érzést váltja ki a szemlélőben, mint ami a gyilkosában volt.

           Megölném ezeket a katonákat, akik ártatlanokat ölnek…

           Igenám, csak ugyanazzá válnék, mint ők.

           Inkább adjuk meg az áldozatoknak azt a tiszteletet, hogy értelmet adunk a haláluknak azzal, hogy változtatunk magunkon, hogy ne ugyanúgy gyűlölködjünk, mint a „rosszak”.

         • ,,hogy fórumokra írogatok gyűlölettel a szívemben, nem fog
           ,,hogy fórumokra írogatok gyűlölettel a szívemben, nem fog változni semmi.”

           Hát ez az Spiri,hogy XY. megállapítja,hogy VZ. hogy érez…gyűlöl…stb.

           Honnan ez a nagy tudás?,
           hátha csak higgadtan elmondja a tényeket ,minden gyűlölködés nélkül,
           de rögtön valaki más ezt már jobban tudja,és megbélyegzi ezzel,
           mert ő olyan okos,és belelát abba az emberbe,és olyat húz rá,amit ő csak képzel…

           Egyébként ez a hátránya a fórumoknak,hogy írásban eléggé kisiklanak a dolgok.
           Én eddig /nem sok,csak / négy személyes összejövetelen,tanfolyamon voltam.
           Élőben egészen más,ott sokkal jobban látjuk a másik embert,és nincsenek ezek az örökös minősítések,
           teljesen ismeretlenül,és nagyon sokszor igazságtalanul is.

           Azt meg már nem is akarom mondani,hogy sajnos /tisztelet a kivételnek/ de mindenki saját magából indul ki,és sajnos e szerint minősíti a másik embert.

         • Így van. Nem minősítettelek se Téged, se az érzéseidet,
           Így van. Nem minősítettelek se Téged, se az érzéseidet, magamból indultam ki. Tudom, hogy én is így álltam hozzá kezdetben, hogy fujj a mocskos gyilkosok, mert nem értettem mi miért van. Amióta megértettem, nem hőbörgök rajta.

           De el ne kezdd kérlek Te is, hogy személyeskedek meg támadok. 🙂 A magam tapasztalatait közlöm úgy, ahogy tudom. Magamból, a magam tapasztalataiból kiindulva. (De akkor, ha magunkból indulunk ki, akkor a homokba dugjuk a fejünket kijelentés is lehet, hogy ezt jelenti az írásodban, hogy tudat alatt tudod, hogy amit mi csinálunk ilyenkor itt, az a fej homokba dugása valójában, és igazából máshol kéne keresni a megoldást)

           És igen, tudom, ezt mondtam én is, hogy unom, hogy fórumozunk, mert így sokszor tökre nem az lesz belőle, mint aminek indul.

         • Spirinek
           Egy jelenségről írtam,sosem kötöm az ilyesmit személyhez.
           /azért írtam XY: VZ: /
           Ha valakinek személyesen szeretnék valamit mondani,azt úgy is teszem,
           de ez nem személyesen neked szólt.

           ,,Tudom, hogy én is így álltam hozzá kezdetben, hogy fujj a mocskos gyilkosok, mert nem értettem mi miért van. Amióta megértettem, nem hőbörgök rajta.”

           Én mondjuk,soha nem minősítek így,mindig kérdezek,nem jelentek ki semmit.

           Viszont szeretném tőled megkérdezni,konkrétan,amiről én írtam,a kislányok megerőszakolása és meggyilkolása,valamint ugyanez 80éves öreg nővel,falkában elkövetve.

           Sokat segítenél nekem azzal,ha elárulnád,Te ezt hogy rendezted le magadban,és hogyan értetted meg,miért tesznek ilyet?,és mért kell áldozatul esni ilyen dolgoknak ?
           /ártatlan gyermekeknek,vagy tehetetlen időseknek//
           Ők ugyanis nem tudnak védekezni,esélyük sincs.

           Komolyan kérlek,hátha olyat mondasz,amit el tudok ezzel kapcsolatban fogadni.
           /de ne általánosságban beszélj kérlek,hanem konkrétan arról,amit kérdeztem./
           Előre is köszönöm neked.

         • A nemi erőszakolókon még nekem sem sikerült túltennem magam, az
           A nemi erőszakolókon még nekem sem sikerült túltennem magam, az olyanokra még én is tehetetlenül nézek. Nem mondom, hogy gyűlölöm őket, de az biztos, hogy őket én sem értem meg. Őket valóban nem utasítják felülről, maguktól követik el, amit elkövetnek. Nyilván bennük is van valami gyerekkori deficit, amin nem tették túl magukat. És gyanítom nem nagyon érzik a szeretetet, de hogy is érezhetnék, tisztában vannak vele, hogy mit művelnek, és azzal is, hogy gusztustalan dolog, nyilván tudják, hogy egy ilyen embert kevesen szeretnek. Ezért úgy vannak vele, hogy nekik már úgy is mindegy. Ha elkapják, legalább foglalkoznak velük. Ha nem kapják el, akkor meg eleget tettek a gusztustalan függőségüknek (mert ez biztos, hogy az), és az tölti el őket elégtétellel. De ez csak az én véleményem. Én ezt így tudom elképzelni. De ilyen esetekben is fent tartom a véleményem, hogy sokkal többet segítünk ha az áldozatot támogatjuk és nem az elkövetőt támadjuk, mert az fölösleges energiapazarlás. Ugyanazt az energiát felhasználhatjuk az áldozat javára. Az elkövető kap elég gyűlöletet nélkülünk is szerintem. Nem véletlenül kezd el gyilkolni vagy megerőszakolni nőket, meg gyerekeket, meg időseket. Úgyhogy a megoldást mindkét esetben ugyanabban látom.

         • Szerintem, álmos vagy már és alszik a képzelőerőd is.
           Képzeld
           Szerintem, álmos vagy már és alszik a képzelőerőd is.

           Képzeld el azt, hogy téged erőszakolnak meg, aztán prostitúcióra kényszerítenek. Naponta megvernek porig aláznak…

           Sikerült elképzelni?
           Akkor most gondolatban támogasd magad a pozitív energiáiddal.

           Aztán képzeld el, hogy …

           Ám bár azt írja valahol a biblia, hogy ne állj ellene a bűnnek.
           Ezt valahogy még szét kellene cincálni, hogy mit is jelent ez valójában?…

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Sikerült elképzelnem. Abban a helyzetben is jobban örülnék, ha
           Sikerült elképzelnem. Abban a helyzetben is jobban örülnék, ha nem az erőszakolómat gyűlölnék, hanem engem szeretnének. Az a tudat jobban erőt adna, hogy szeretnek, mint az, hogy a kö**ögöt utálják. Utálják? Na bumm. Nem csoda. De engem világ életemben szerettek, mert jó ember voltam, és jelen pillanatban is van aki szeret. Na ettől máris erőre kapnék, mert akkor érzem, hogy van amiben én vagyok fölényben. De ez igazából sajnos tényleg csak képzelet még számomra is, valószínűleg, ha ilyen helyzetbe kerülnék azon töprengenék miért érdemlem ezt, miért én, mit vétettem? Mármint ha nemi erőszak áldozata lennék. Ha halnom kellene, és látom, hogy nincs más lehetőség, akkor azt könnyebben elfogadnám, mint azt, hogy megerőszakoljanak. De ez is csak én vagyok.

           A Biblia idézethez meg képzelj el egy örvényt. Az is, ha ellenállsz nagy valószínűséggel a vesztedet okozza, de ha hagyod, hogy leszívjon az aljára, akkor meg kidob valahol, és ha van elég akaratod, akkor fel tudsz úszni a felszínre a levegőért.

         • Szép gondolataid vannak az életről Spiros…
           …úgy általában, de a korod, és a viszonylagos otthoni védettséged miatt kevés lehet a valós tapasztalatod.

           Örülj ennek, és ha a jó lelked mellé egy kis szerencsét is kapsz az élettől, akkor talán soha nem kell megismerned annak rosszabbik oldalát.

           Tudod, az elmélet nagyon sokszor más, mint a gyakorlat.

           Sok szerencsét Neked!

         • Szerintem egyesek a fejükhöz kapnának, ha tudnák, mi mindent
           Szerintem egyesek a fejükhöz kapnának, ha tudnák, mi mindent tapasztaltam meg a fiatal korom ellenére… Különben meg se szólalnék, de ezt már százszor leírtam. Ha gondolod beszélgethetünk priviben és bevezetlek az „otthoni védettségem” meg a „valós tapasztalataim” rejtelmeibe. Van ott minden, a kábítószerektől az alkoholon át az erőszakig, bűnözésig. Úgyhogy ne félj, van tapasztalatom jócskán, szerintem érdekesnek találnád. Nem meggyőzni akarlak, de ha elmesélném az életem, szerintem meggyőződnél magadtól is, és nem állítanád azt, amit.
           A sok szerencsét viszont megköszönöm, mert sosem árt 🙂

         • Akkor viszont…
           …sajnálom, hogy ilyen fiatalon meg kellett érned a rossz egy szeletét is…

           Egyébként nem állítottam, csak feltételeztem…

           De azért nincs harag, ugye? :)))

         • Abszolút nincs harag 🙂
           Mondom ennél sokkal rosszabb dolgokon
           Abszolút nincs harag 🙂

           Mondom ennél sokkal rosszabb dolgokon estem át, amikre haragudhatnék, de azokra se haraggal tekintek már, hanem, hogy meg kellett történniük ahhoz, hogy ott tarthassak, ahol tartok. Pont ezért mondom, hogy nem csak a levegőbe hadoválok itt nektek, hanem mert átéltem bőven azt, amiről írogatok, és tudom, hogy nekem hogy sikerült túltennem magam mindezeken, ezért szívesen osztom meg a tapasztalataimat azokkal, akiken látom, hogy ha nem is pont ugyanolyan, de kereteiben hasonló problémáik vannak, mint nekem voltak. Meg azért vannak is még bőven nekem is lejátszatlan meccseim, csak hát sajnos ezeket a dolgokat nem lehet sürgetni. Jó sok most kell hozzá, hogy értelmet nyerjen a múlt összes kis darabja 🙂 És a korom is csak nézőpont kérdése szerintem, hogy kevés vagy sok. 20 év alatt is simán megtörténhet egy ember életében az, ami máséban 60 alatt sem. Ha csak azt veszem alapul, hogy ebből a 20 évemből maximum az utolsó 2 az, amit már hellyel közzel tudatosan, dolgokra ráébredve töltöttem, és csak ezalatt az utolsó 2 évem alatt is annyi tapasztalatom lett, hogy hihetetlen, akkor ez is azt mutatja, hogy az évek semmit sem jelentenek. Mármint az emlékek a 20 év alatt gyűltek össze bennem, de tapasztalattá az elmúlt 2 évemben sikerült úgy igazán változtatnom őket. Hogy megértsem mi miért történt velem ekkor és akkor. Mire kellett a pofon, mire a simogatás… A válasz mindig ugyanaz, a fejlődésre. Néha kisebb pofon, nagyobb simogatás, néha fordítva, de a közös mindig ugyanaz, hogy menni kell tovább, fejlődni. Nem ragadhatok le egy pofon után a felpofozott állapotomban napokig, hetekig, hónapokig. Rájövök miért kaptam, legközelebb nem kapom. Fejlődöm. Ezeken a szörnyűbbnél szörnyűbb mészárlásokon is, meg erőszakolásokon is azért mondom, hogy semmit sem segít, ha egy fórumon azt hangoztatjuk, hogy hát ez milyen egy ocsmány világ. Vegyük észre, hogy mi mivel járultunk hozzá ehhez az ocsmány világhoz, és akkor már tettünk is valamit azért, hogy ne legyen ilyen ocsmány. Ezt írtam lejjebb is, hogy a sok-sok egyéni problémából lesznek egyszer csak a világi, globális problémák. Amiken változtatni csak úgy tudunk, ha kicsiben kezdjük. Ne legyünk telhetetlenek, egy ember kevés ahhoz, hogy megváltoztassa a világot. Egy Isten már nem. Először magunkat kell eljuttatni az Isteni szintre, utána már tehetünk a globális problémák ellen. Ehhez viszont inkább segítsünk egymásnak, és egymást támogassuk, minthogy olyanok felett ítélkezünk, akik elkövetik a bűnöket. Ők is emberek, mi is emberek vagyunk. Amíg ugyanazok a hibák bennünk vannak kicsiben, mint amik a világban nagyban, addig hiába ítélkezünk a globális problémák felett, olyan mintha magunk felett ítélkeznénk. Ami nem tilos, csak szerintem jobb dolgokra is fel lehet használni a bennünk rejlő energiákat 🙂

         • Olvastam néhányról…
           Te odatartanád a karod, hogy
           Olvastam néhányról…

           Te odatartanád a karod, hogy megjelöljenek? Vagy erőszakosan fognak le és úgy vágják beléd a chipjüket?

           Ugyan már!:)

           A H1N1 oltás kapcsán is volt egy ilyen verzió. Sok szemét volt a vakcinában de chip nem.

         • H1N1-bodzának…
           Tudom,azon én is jót derültem.
           Néha elkalandozik a fantázia.

           Viszont nagyon erős befolyásolás volt,felhasználtak ismert személyiségeket ehhez
           mert nem fogyott a vakcina.
           A rokonságból csak 2-en ebbe haltak bele,de igazi statisztika erről nem lesz.
           És bizony ott volt benne a higanyszármazék,amit letagadtak,mert a rokonom,konkrétan ebbe halt bele.
           Higanyérzékeny.
           Innentől,meg azt kérdezném,hogy akkor mi lesz a kismamákkal ,meg a születendő gyermekeikkel,
           mert ugye tudjuk,hogy a higany mit okoz az újszülötteknél.

           Csak azért mondtam ezt most el,mert látod vannak más módszerek is.
           De tudod,hogy egyre inkább előírások vannak ,amit be kell tartani,és előbb utóbb,
           ez is törvénybe lesz iktatva,a terrorizmus harc elleni küzdelemre hivatkozva.
           Mármint hogy a chip.
           Ugye azt a törvényt is elfogadták áprilistól,hogy minden telefonbeszélgetésed,és minden ami a számítógépeden van,6 évig megőrzik,és a szolgáltatók kötelesek kiadni.

           Innen ez a chip dolog már csak egy lépés.

           Ezek tények,nem kell semmiféle összeesküvés elméletre gondolni,
           csak nem árt nyitott szemmel járni a világban.

         • Akkor marad Tihanyban a remeteség…:)))
           Egyébként a párom nem
           Akkor marad Tihanyban a remeteség…:)))

           Egyébként a párom nem adta be senkinek sem, amikor kötelezték rá őket, akkor is csak külön kinyomtatott beleegyező nyilatkozattal.

           Érdekes, hogy lecsillapodott a hisztéria…Ugyanis nagytakarítás volt, jajjj, nem folytatom, ez már politika…:)))

         • …de tudod mi a legnagyobb érdekesség?
           Hogy egyáltalán nem volt
           …de tudod mi a legnagyobb érdekesség?
           Hogy egyáltalán nem volt járvány,pedig tologatták fél éven keresztül,hogy majd a jövő hónapban,
           de nem jött az a fránya járvány
           és bizony nagyot bukott a gyógyszeripar a 6 millió vakcinával,merthogy
           tudjuk ,erre ment ki az egész
           ezért kellett ijesztgetni,félelemben tartani az embereket,hamis infókkal.

           Az a szerencse ,hogy dolgoznom is kell,és most itt be is fejeztem.
           Estig…

       • H: Már csak azért sem ide való
         … mert indulatokat szül. Erős, alsó rezgésű érzéseket hoz elő. Ha ezeket hagyod magadban működni, akkor biztos, hogy nem tudsz szeretetre gondolni. Vagy bármit tárgyilagosan megvizsgálni. De végül is, Sanyi dönti el.

         Az Önismeret egyszerre elfogadás és változtatás, szeretet és megértés, Indulatokkal a szívedben nem lehet önismerettel foglalkozni, csak valami ellen, vagy valami mellett állást foglalni: fekete vagy fehér. A világ viszont bizonyosan nem ilyen ilyen.

         Azok az emberek, akik ezt az állapotot létrehozták és fenntartják – a tudatosság sokkal alacsonyabb szintjein működnek, mint az önismeret. A másik oldalon is ott vannak az értelmetlen áldozatok a robbantások következtében. Ha érzelmileg belevonódsz a történetbe bármelyik oldal mellett – abból nem lesz megértés és szeretet se benned, se mindenki, vagyis inkább a Minden iránt.

         Elveben, erről szólna az ezotéria, nem de?

         • Hermess,neked igazad van ,mint mindig,de ez a téma olyan
           Hermess,neked igazad van ,mint mindig,de ez a téma olyan összefüggésben értékelhető,és mégiscsak ilyen értelemben van jogosultsága,
           hogy akik azt mondják,hogy saját világot teremtenek a gondolataikkal,azok azért vegyék észre,hogy az maximum egy álom világ lehet,mert sajnos van egy másik ,amiben meg benne élünk egyelőre még.

           Azzal ,hogy szépen a homokba dugjuk a fejünket,azzal még nem lesz szebb a világ.
           Szerintem ez is része az Önmegvalósításnak.

           A másik pedig az ,hogy valaki indulatosan fog e fel valamit,az az ő baja,dolgozzon rajta.
           Lehetne higgadtan is.!
           Itt sajnos ,bármilyen téma van ,mindig vannak indulatok,és alsó rezgések.
           Minden egyes blogban.
           Nem kell ehhez ilyen téma,és nem kell ezt úgymond provokálni
           A legártatlanabb blogokban is összevesznek az emberek,folyamatosan.
           Sajnos.

         • Éva!
           Olvasgass kicsit vissza. Ott a válasz a sorok között.

           Te nem ismersz engem, ahogyan én nem ismerlek Téged.

           Indulat? Részemről sem így indult, majd most kertészkedés közben kifürkészem mi indított be.

           Lehet a „felső rezgés” magasztos lenézése az „alsó rezgés” felé?

           Sok mindent nem tudok, amit Te, Te pedig sok mindent nem tudsz, amit én tudok.

           Maradjunk egyelőre ennyiben.

           Mentem. További szép napot mindenkinek!

           Szeretettel: Bodza

           És ha már politika: egyre vigyázz : összenő ami összetartozik. Fejtsd meg!

         • Szia Bodza!
           Úgy néz ki a válaszodból,mintha magadra vetted
           Szia Bodza!

           Úgy néz ki a válaszodból,mintha magadra vetted volna,amit általánosságban írtam Hermessnek.
           Semmiféle személyeskedés nem volt a válaszomban,se Te feléd,se más felé személyesen.
           Amiről írtam az általános jelenség az oldalon.
           Nem kellett volna magadra venni.

         • Most néztem át magam: nincs rajtam semmi…:)))
           Úgyhogy baj
           Most néztem át magam: nincs rajtam semmi…:)))

           Úgyhogy baj sincs…Csak rohadt meleg, ami egy órás munka után hazahajtott.:)

       • Bizonyos szinten egyet értek, hogy nem ide való, de bizonyos
         Bizonyos szinten egyet értek, hogy nem ide való, de bizonyos szinten azzal is, hogy Miki belinkelte.
         Bár a hozzáfűzött véleményével már kevésbé. Ha nyitott volna hozzá egy blogot, amiben erről a témáról beszélünk, hogy miért vannak az értelmetlen mészárlások, akkor azt mondom oké, de konkrétan ebbe a blogba nem való, ilyen formában meg, hogy ledegradál mindenkit hisztis óvodásnak, így meg pláne nem.

         Szerintem pontosan ilyen problémákról beszélgetünk itt is, csak kicsiben. Az, hogy ártatlanokat gyilkolnak valahol, meg ártatlanokat sértegetnek itt az oldalon, szerintem nem sokban különbözik.

         Viszont kimondtátok többen is, hogy mi a probléma, a szeretet hiánya. Nem is a hiánya, mert jelen van, én érzem, de azt, hogy hogyan lehet a szeretetből konfliktust csinálni, azt nagyon ügyesen tanítja az oldal is, meg Miki linkelt videója is. Mert mindenki a saját eszméit szereti, és azokért akármit leigáz gond nélkül. Akár Palesztinában, akár itt az oldalon. Csak gondoljunk bele, miféle szeretet az, ami másokkal szemben ellenségeskedést szít bennünk.. Valahol eltévedhettünk, mert szerintem ez nem az a fajta szeretet, ami előrébb visz. Ez afféle álszeretet. A hazaszeretet más népekkel fordít szembe minket, az önszeretet más emberekkel… Szeretettel álcázzuk a haragunkat, így persze, hogy nem jutunk 1-ről a 2-re… Az álcázás sosem vezet sehova. Akkor inkább haragudjunk tiszta szívből, amíg ki nem ég a harag, és szeretetté nem változik, mint hogy addig hazudjuk a szeretetet, míg végül az ég ki teljesen, és csak a harag maradjon meg. Haragudni lehet szeretetből, de szeretni nem lehet haragból.

         Viszont, ha csak ezekre a szörnyűségekre fókuszálunk, akkor valószínűleg nem is fog változni a helyzet, mert mindig visszacsal minket arra a pontra, ahol a harag motivál minket. Mi lenne, ha nem a gyilkosokra haragudnánk, hanem az áldozatokat szeretnénk, velük éreznénk együtt. Úgy igazán! Nem csak amolyan „szegény ártatlanok, azok a rohadékok mindenkit megölnek” szinten, mert azzal nem javítunk semmin. Hanem olyan szinten, hogy na most kicsit nézzünk magunkba, mi milyen helyzetben viselkedünk hasonlóképpen, mikor van az, hogy nem foglalkozunk másokkal, csak a saját érdekeinkkel. Aztán ha rájövünk, na akkor már tettünk valamit. Odamehetünk tiltakozni, hogy leöljenek minket is, meg ócsárolhatjuk távolról a gyilkosokat, de azzal ugyanúgy csak az ártatlan halottak, és a gyűlölködők számát növeljük, pedig nekünk nem az a dolgunk. Nekünk az a dolgunk, hogy a tiszta lelkű emberek számát növeljük, akik képesek a valódi szeretetre, mert az már segíthet. Ennyit tudunk tenni, és ezt el kell fogadnunk. Szerintem.

         • „Ha nyitott volna hozzá egy blogot, amiben erről a témáról
           „Ha nyitott volna hozzá egy blogot, amiben erről a témáról beszélünk, hogy miért vannak az értelmetlen mészárlások”

           Nem akarom fokozni tovább, csak annyit tennék hozzá még.

           Ez a téma sehova máshova nem való, csak az önvédelem blogba.
           Az önvédelem ugyan is kiterjed önmagadról, a családodra, az utcádra, a kerületedre, a városodra az országodra, a nemzetedre, és az egész földre akár.

           A hatékony önvédelem alapvető tétele, hogy tudod ki a támadó, ismered a képességeit, a szándékait, a módszereit, az eszközeit.

           Ezek közül minél kevesebbet tudsz, annál kisebb az esélyed a hatásos védekezésre. Ehhez pedig feltárás, felderítés szükséges. Hatásos önvédelem a belső védelem, alapvető, hogy feltárod a belső valóságodat, önismeret, és aztán tudsz majd azon tartalmak ellen védekezni, ami nem is te vagy, csak rád tapadt az idők során.

           Önvédelem apám. Ami fent az lent, ami kint, az bent.

           Az óvoda miatt meg sértődjön is meg aki megsértődik, de azt gondolom, hogy akinek nem inge nem veszi magára. De lássuk be, hogy egy háborús helyzet átéléséhez képes ez játszótér amit itt művelünk.

           És vigyázat. Ha csak úgy tűrjük és semmit nem teszünk a gyilkolás ellen, még annyit sem, hogy felszólalunk ellene magunk között, akkor cinkosaivá válunk a gyilkosnak. Aztán jön és holnap minket bombáz. Nem ők, majd összeuszítanak minket a Szlovákokkal, vagy a cigányokkal itthon.

           Ne legyenek illúzióink afelől, hogy a dolgok véletlenül történnek, és nem nemzetközi háttéregyezmények döntik el, hogy Ficó Szvatopluk szobrot avat, miután az Orbán kormány megszavazza a kettős állampolgárságot, úgy, hogy magasról leszarja az előzetes népszavazási eredményt, de nem is ír ki népszavazást rá… És tényleg nem kezdek bele, mert durva politikai fórumot csinálunk.

           Itt mindenkit szeretettel várok, aki komolyabban bele menne politikai eszmecserékbe is.
           http://diskurzus.forumx.hu/index.php?mforum=diskurzus

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Azzal, hogy együtt érzel, és magadba nézel, sokkal többet teszel
           Azzal, hogy együtt érzel, és magadba nézel, sokkal többet teszel a gyilkolás ellen, mint azzal, hogy felszólalsz ellene. A szavak Miklós fizikai síkon mozognak, azt mondtad Te azon már rég túl vagy. A szavak jók arra, hogy szembeszállj valamivel, de együtt érezni (valósan) csak szavak nélkül lehet. Az együttérzés, és a magadba nézés nem semmittevés szerintem. Pont a haraggal és szembeszállással válsz a gyilkosok cinkosaivá. Ők mit tesznek a gyilkolással? Haraggal az egység ellen fordulnak. Te mit teszel az ellenségeskedéssel? Ugyanazt. Ha szeretettel együtt érzel, akkor viszont esélytelen, hogy cinkostárssá válj.

           Minden esetre szeretem, hogy a leglényegtelenebb mondataimat ragadod ki mindig, és azokkal szállsz szembe… Mindegy, feladom, ha összehoz minket az élet személyesen, akkor állok elébe, de itt a fórumon nem kívánok több energiát beleölni abba, hogy megérts. Én megértettelek, és köszönöm a lehetőséget. Remélem Te is hajlandó leszel egyszer megérteni engem…

         • Számodra lényegtelen, mert ismét rendreutasítottál burkoltan
           Számodra lényegtelen, mert ismét rendreutasítottál burkoltan :DDDD

           De nem érdekel. Csak hogy figyelmedet vesd rá egy pillanatra a mondatodra.

           Kétségtelen tény, hogy van elvi igazság abban amit írsz, de az is tény, hogy azzal, hogy magamban együtt érzek a szenvedőkkel, nem tettem semmit. Az a minimum, hogy elhatárolódok, és kifejezem a mélységes egyet nem értésem az agresszorral szemben.

           Vannak dolgok amit azért nem lehet túl ezózni. Akinek sikerül az örüljön neki, de a többségnek, eddig nekem se sikerült. Mi még ilyen egoisták vagyunk, hogy számít a fizikai sík hogyléte is.

           Összefuthatunk, ha zugló felé jársz (Örs vezér tere). Dobj meg egy méllel előtte hajdu_m@c2.hu

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Ugyan dehogy utasítottalak rendre.
           Hidd már el, hogy nem
           Ugyan dehogy utasítottalak rendre.

           Hidd már el, hogy nem munkálkodik semmi hátsó szándék bennem 😀

           Én vagy megnyílok, vagy meg sem szólalok. Ha csöndben maradok, az azért van, mert tudom, hogy adott témában nem árt még elsősorban magamban tisztázni a helyzetet. Ha megnyílok, akkor viszont a megnyíláson, és azon kívül, hogy közöljem a tapasztalataimat, semmi más célom nincs. Nem burkolok semmit.

           Ha rendre akarnálak utasítani, azt is nyíltan tenném, nem burkolva. Azt mondanám menj és ülj le meditálni most azonnal, mert elég volt a fórumozásból. Ha a rendre utasítás szándéka motoszkál bennem, akkor azt többnyire észreveszem, és tisztában vagyok vele, hogy valójában még magamban kell rendet tennem, és akkor inkább nem is szólalok meg. De szerintem ezt megfigyelheti akárki, hogy nem írok mindenhova, ahova épp jól esik, csak oda, ahol már van tapasztalatom, nem csak eszmék, amivel rendre akarok utasítani akárkit.

           Örsön meg napi rendszerességgel járok, máshogy megoldhatatlan a Pestre jutásom Kerepesről, úgyhogy bármikor összefuthatunk 🙂 Na jó, nem bármikor, mert most eléggé zsúfolt két hetem lesz, de utána nyári szünet van már részemről egészen júliusig 😀

         • együttérzés, harag, szembeszállás
           Nagyon köszönöm, amit leírtál! Nekem is szól!
           Már jó ideje töröm a fejem azon, hogy mi a jó önvédelem egy kétes kimenetelű helyzetben.

           A történet: Egy barátnőmmel megromlott a kapcsolatom – mert sajnos neki is megromlott önmagával és a világgal. A folyamatnak végig részesei voltunk, szerettük, elfogadtuk őt, úgy ahogy van. Amikor egymás után több nyílt támadás ért tőle, a barátságunkban elhidegültem, eltávolodtam tőle. (mivel egyoldalúvá vált megkérdőjeleztem a barátság tényét is).
           Mi (rajtam kívül még ketten) megpróbáltuk másképp láttatni vele a dolgokat, megpróbáltuk szeretettel melengetni őt, de akkor ő már jó ideje egy másik úton indult el. Egy bő fél évre rá – 34 évesen – gyilkosság áldozatává vált.
           Döbbenten, értetlenül és a védtelenség érzése miatt félelemmel álltunk a sírjánál.
           Azóta sokat gondoltam arra, hogy én mit tettem volna az ő helyében, hogy a gyilkolást elkerüljem (elkerülhessem)… valószínűleg ösztönösen megadtam volna magam a támadó(i)mnak és beszélgettem volna vele(velük). Talán (?) ezzel el lehetett volna kerülni, hogy így érjen véget egy fiatal élet…?? ki tudja.

           „Pont a haraggal és szembeszállással válsz a gyilkosok cinkosaivá”: ezzel a mondatoddal és az utána jövőkkel megerősítessz abban, hogy igen!, nem vagyunk védtelenek hasonló helyzetben!

           Köszönöm, hogy felnyitottad a szemem, hogy átlássam azt, amit magamtól képtelen voltam!

         • H: Széplélek oldal
           Valóban, Miklós, az a lélek (vagyis annak földi része), amelyik önismerettel foglalkozik, amiben a világ működésének megértése is benne van valahol – az „szebb”, tágabb, minta az a másik, amelyik indulattal bármi mellett állást foglal, és ezzel bármi mást elutasít. Legyen az más vallású, bőrszínű, pátirányultságú.

           Mert az ezotéria, és pláne a spiritualitás – az Egység felé törekvésről szól. Ezért nem szerencsés itt ilyen dolgokba belecsúszni, mert az az önismeret szintjéről lehúz oda, ahol képtelen leszel azzal foglalkozni.

           Az önvédelem, meg az önismeret mint értékek – különböző szintet képviselnek. Egyik értékrendből soha nem tudsz a másikat vallóval közös nevezőre jutni.

         • Jó, hogy itt vagy köztünk.
           Te bölcs vagy helyettünk is. De én
           Jó, hogy itt vagy köztünk.

           Te bölcs vagy helyettünk is. De én nem tudok szó nélkül elmenni ezek mellett.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • H: Mikor D’artagnan Párizsba ment
           Nem tudom helyesen írtam-e, nem vagyok franciás, és már elég régen olvastam.

           Szóval, amikor ez a jeles karvívó Gascogne-ból felment Párizsba, csak járta az utcákat, hogy megmutathassa a kardforgató képességét. Azzal az elvárással valszeg, hogy kössön már végre belé valaki, aki jól helyre rakhat. Ez jut mindig eszembe, amikor valamilyen érzelmeket megmozgató, hozzászólást növelő témát bevetsz. Találkozott is ilyenekkel, és végül barátságot is kötött a három testőrrel, akik – minő véletlen – szintén jó kardforgatók voltak. Hasonló a hasonló értékrendet vonzza.

           Amikor kinőtted a Hit gyülekezetét, megindultál a megértés, a gnózis útján. Ez fölötte van annak, amit az érzelmek mozgatnak, értékrendben, tudattágasságban fölötte van a valahová húzó, pártoskodó szintnek. Ehhez képest, most teljesen más jellegű írásokat követsz el… A mostani blogoknak is van természetesen létjogosultságuk, de valahogy azt érzem az utóbbiakban, hogy nem önmagad megismerése vezérel a témaválasztásban és hozzászólásokban sem. Nem a keresés, hanem a kardvívó virtus.

           Ezzel azt éred el, hogy bekerülsz a testőrök csapatába. Valamit örökké védelmezni fogsz, még az életed árán is. ( A hinduban ez a Ksatriják kasztja) Csakhogy ezzel a másik oldalt mindig ki kell rekesztened, meg kell tagadnod. Egyoldalú megértés nem létezik, úgy sosem lehet Brahminná válni.

           Nem ebből a szintből jöttél ki, amikor a vallásosság féligazságait átláttad?

         • A vallásos dogmatizmusból kiléptem, de önmagamból még nem
           A vallásos dogmatizmusból kiléptem, de önmagamból még nem sikerült. Itt ülök, és olvasom, naprol napra ugyan azt. 3 napig nem voltam itthon, és nem történt semmi a blogon. Párt hozzászólás, igazából, specifikusan, csak arra az emberre vonatkozóan, aki a blogot indította. Én az áldozattal is, ezzel is, a kereszténységgel illetve Jézus tanításaival kapcsolatban globális kérdéseket boncolgatok.
           A hozzászólások pedig mutatják, hogy nem csak én vagyok érintett ezekben a témákban. Van tehát partner ezekhez a vitákhoz.

           De ahogy eddig mindegyik blogból a végén levontam a megfelelő konzekvenciákat, ebből is le fogom vonni.

           Tudom én, hogy ezek durva témák, és igazából nem ide valók lennének, ha nem azt a célt szolgálnák, ami az oldal címe. De lássuk be, hogy azt aki szépen elvan a kis önvizsgáló meditációival, és nem emeli a tekintetét a világ történéseire is, aligha juthat valódi önismeretre. Szépen begubózva a kis komfortzónájába nem érhetik azok a hatások, ami kapcsán éppen a legdinamikusabbak kirobbanó érzelmei jönnek elő, amik éppen a legnagyobb belső problémákat okozzák neki. Nekem legalább is ezek a belső mozgatóim. Nyilván nem véletlenül hozakodok elő éppen ezekkel a témákkal.

           És igen, vitapartnereket keresek, mert hasonló a hasonlónak örvend és azért én társaság kedvelő ember vagyok. Úgy is addig csinálom a fesztivált, míg lesz valaki aki bekapcsolódik :DDD

           Rengeteget tanultam az elmúlt hetek beszélgetéseiből, de azt kell mondjam, hogy szinte csak a saját magam által indított témák jutottak olyan rezgésszámig, amire már érdemes volt oda figyelni. A F1-ben is azt az autót figyeljük, amelyik 18 ezret forog, a parkolókra senki nem kíváncsi.

           És igen. Kezdeményező típus vagyok. Nem szoktam megvárni, míg valaki végre előhozakodik valami olyan témával, ami esetleg sokakat érdekelhet.

           Többször írták itt, hogy rólam szól a fórum. Ez nem igaz. Én mindig globális témákkal foglalkozok, nem a kis piszlicsáré magánügyeimmel. Ha ugyan is megakarom tudni, hogy kinek mi a véleménye, amiből majd a saját kis ügyeimre vonatkozóan is konklúziót állapíthatok meg, akkor ahogy Claryssa írta a legnagyobb közös többszörös felé kell mozdulnom. Ezek pedig azok a témakörök, amelyek valóban, globális problémákat boncolgatnak. Ezek hordozzák az analizálható jelenségek tömegét, és akár az önismeretre és a világ megismerésére és jobbá tételére vonatkozó megoldásokat is.

           Én így gondolom.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • „Én mindig globális témákkal foglalkozok, nem a kis piszlicsáré
           „Én mindig globális témákkal foglalkozok, nem a kis piszlicsáré magánügyeimmel.”

           Na kedves Miklós! Ez a baj veled. Megint másokba taposol, csak azért, hogy neked legyen igazad.

           Képzeld el, hogy igenis sok ember van, aki a „kis piszlicsáré magánügyeit” szeretné megoldani valahogyan! Mert a MOST-ban szeretnének élni, MOST szeretnének változni/változtatni, mert éppen a „kis piszlicsáré magánügyei” tesznek keresztbe a fejlődésének!

           Milyen jogon gúnyolódsz itt???

           A „kis piszlicsáré magánügyek” igenis nagy problémákat jelenthetnek azoknak, akik itt azt le is írják, megbízva a másikban, segítséget, útmutatást keresvén.

           Azért kedveltem ezt az oldalt eddig, mert nagyon sokat lehetett tanulni.

           Globális témák nélkül.

           Tudod, mikor hozd elő a „globális témákat”? Majd akkor, amikor a „kis piszlicsáré magánügyeidet” elrendezted magadban!

         • Ez jogos Bodza,csak ami itt kifogásolható,amikor az ember annyir
           Ez jogos Bodza,csak ami itt kifogásolható,amikor az ember annyira beleveti magát a,, kis horderejű” magán problémáiban,hogy azonkívül mást már meg sem lát,magyarul
           nem látja a fától az erdőt…/a kicsitől a sokkal nagyobbat/

           De az is lehet,hogy én látom rosszul

         • Annak alapján, ahogy megismertelek, nem gondoltam, hogy ennyire
           Annak alapján, ahogy megismertelek, nem gondoltam, hogy ennyire érzékeny vagy!

           ” Megint másokba taposol, csak azért, hogy neked legyen igazad”

           Nem tapostam senkibe. Mindig az a baja mindenkinek, hogy: Mert rólam szól a fórum. Erre mondom, hogy éppen ellenkezőleg, én soha nem a kis porbafingó magánéletemet hozom elétek.
           Egy globális problémához képest, egy magánügy kis piszlicsárénak minősül.

           Szerinted egy ember személyes gondja vetekszik, egy világra szóló globális problémával?

           Ki az a nagy ember, aki akkorára értékeli magát, hogy az ő kis ügyes bajos dolga vetekszik egy világ méretű dologgal?

           Ennyi alázatnak kell lenni egy emberben, hogy a saját kis piszlicsáré magánproblémáját példánkban a Palesztinában folyó népírtással szemben még véletlenül sem teszi mérlegre.

           Egyébként is ezt arra a három napra írtam, amíg nem voltam gépközelben. És valóban semmiféle komoly kérdéskör nem vetődött fel.

           „Tudod, mikor hozd elő a „globális témákat”? Majd akkor, amikor a „kis piszlicsáré magánügyeidet” elrendezted magadban!”

           Az a helyzet, hogy a saját kis piszlicsáré problémám megoldásait sokkal inkább megláthatom nagyobb távolságból, mint a részletekbe ágyazódva. A kis probléma nem oldódik meg, ha nem látja az ember annak a környezetét, más elemekkel való összefonódását, együttműködését, vagy azt, hogy éppen mi hátráltat a fejlődésben.

           Mit old az meg, ha én itt azzal kezdek foglalkozni, hogy képzeljétek bokán rúgott az Ödönke, hogyan védjem meg magam? Ez lényegtelen.

           Azt kell tárgyalni, hogy az agresszor miért agresszor, milyen szándékai lehetnek, milyen eszközei, néha belecsúszunk így is magánterületekbe, de a probléma valódiságát, akkor tudjuk feltárni, ha látjuk a helyzetnek a szerkezetét, a struktúráját, működési elvét, ha tisztában vagyunk a szereplőkkel, azok szövetségeseivel, ellenségeivel, képességekkel eszközökkel stb…

           És majd ha átlátjuk a támadás-védekezés teljes koncepcióját, akkor elkezdhetünk a saját kis ehhez képest piszlicsáré bajainkkal foglalkozni, mert megszereztük azt az ismeretet, ami lehetővé teszi saját problémánk feltárását, és megoldást.

           Az mindenképpen téves elképzelés, hogy a részletek a kis aprólékok megismerése által eljuthatunk bármiféle megoldáshoz.

           Ezért saját dolgaink nem csak piszlicsárék, hanem még értelmetlen is foglalkozni velük, addig amíg nem látjuk át az adott problémakör teljességét! Megoldást is csak az eredményezhet, ha átlátjuk a problémakör teljességét.

           Ehhez pedig ezek a globális kérdéskörök alapos kitárgyalása juttatja el, még a sértődékeny olvasókat is.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Ne haragudj Miki, de én ezt itt részemről lezárom.
           Sajnálom,
           Ne haragudj Miki, de én ezt itt részemről lezárom.

           Sajnálom, hogy még mindig nem érted…

           Sajnálom, hogy nem tudom felszabadítani Palesztínát!

           Nem sajnálom, de most inkább önmagamon dolgozom, mert ezt a kis nyomorult, porbafingó életemet szeretném kiteljesíteni, hogy a gyermekeimnek a lehető legtöbbet adhassam át. S azért sem sajnálom, mert igen önző módon, de nyugalmat és békét szeretnék végre magammal/magamban.

         • Teljesen természetes, hogy nyugalmat szeretnél. Én is arra vágyo
           Teljesen természetes, hogy nyugalmat szeretnél. Én is arra vágyom a legjobban. Én se tudom felszabadítani, nem is a mi feladatunk. Csak példaként jött elő.

           Ha úgy látod, hogy nem értek valamit, akkor esetleg fogalmazd meg másképpen. Más összefüggésben. Jézus is számtalan példabeszéddel világítja meg a dolgokat, éppen azért, mert sokféle ember sokféleképpen érti meg ugyan azt a dolgot.

           Az is tökéletes, ha magadon dolgozol. én is azt teszem. magamon dolgozok. Ez nem önzés.

           De a kis porbafingó életemet nem tudom úgy megoldani, ha azt gondolom a világ legnagyobb problémájának. Lehetetlen feladat. De ha azt globális távlatokba helyezve szemlélem, akkor azt látom, hogy a saját kis gondom, valóban kicsi és semmitmondó. Vagyis a megoldás sokkal könnyebb.

           Nekem igazán semmitmondó életem van. Mégsem gondolom, hogy megoldást jelent, ha egész nap azon agyalok, hogy jajj mit csináljak. Úgy se jövök rá, ahogyan eddig sem jöttem rá. Esélyes, hogy nekem tanulnom kell, távlatokat meglátni és felismerni, hogy most fürdés közben rájöjjek, hogy Jézusnak azon szavai, hogy : Tanítsátok meg minden népnek az Isten igéjét (nem így van pontosan, de ez a lényeg) pontosan arra vonatkozik, hogy mindenkinek legyen Istenről önálló tudása, és személyes kapcsolata vele ezáltal.

           Én sem tudom Palesztinát felszabadítani, de az ő sorsukat látva következtetéseket vonhatok le a saját életemre.

           Sajnálom, ha sért téged, amit írtam. Nem az volt a szándékom, hogy megsértselek, de az mindenképpen volt, hogy megpróbáljalak rá venni, hogy saját problémáidat nagyobb távlatokból kisebbnek látván, könnyebb legyen a megoldás.

           Ami neked meg is van. Ahogy írtad, megszabadultál dolgoktól, kaptál új munkaajánlatot, tudsz foglalkozni a családoddal stb… már is megoldódott egy csomó gondod, ahogy írtad.

           Tegnap megköszönted ezt a blogot, ma lezárni akarod a velem való kommunikációt.
           Nem én változtam egy nap alatt. Nyilván te sem. Csak új aspektusok kerültek elő.

           Ha nem zárnád le, lehet, hogy holnap megint megköszönnéd, mert ezen a feszültségen keresztül jutunk el valahova, ahova el kell jutnunk.

           Semmi nincs véletlen, az se, hogy beszélgetünk egymással, és az sem, hogy ilyen stílusban beszélgetünk. Talán kemény a szóhasználatom. De legalább nem protokoll-maszkabált csinálok, hanem azt írom le őszintén amit és ahogyan gondolom.

           Ne zárd le végérvényesen, mert annál nehezebb lesz visszajönni… Ha nem zárod le, nem is kell visszajönni, hiszen itt vagy…

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Itt vagyok! Ragyogok!:)
           Miki!

           Bocs, indulatos voltam én is.

           Tudod, ki akartam kerülni a politikát, de hát akármilyen oldalt nyitok meg, mindig arcul vág. Jó kis hely az én kertem: ma is kaptam egy felismerést…:))) Ha kimondod a kenyér árát, már az is politika.:) Úgyhogy ha Tihanyba nem kapok letelepedésit, ebbe bele kell törődnöm!:)))

           Meg amúgy is ez az életem. Még mindig. Valahogy úgy gondoltam, nem idevaló, viszont megint tanulságos volt a blog. Az az igazság, hogy délelőtt jól felhúztam magam – de ez kellett nagyon is, ugyanis az előzőt így tudtam végre végleg elengedni. Most már csak nevetem, tényleg nem izgat…Jött egy képviselő barátom, sztorizgattunk, és remekül éreztem magam.

           A „piszlicsáré” dolgokra visszatérve, hidd el, nagyon fájóak, bántóak, bénítóak tudnak ám lenni. Nem szabad ezeket a dolgokat elhessinteni. Aki segítségért jön ide, nem szabad elijeszteni. Neki éppen az a legnagyobb problémája, amit meg akar oldani.

           Értem én, amiről beszélsz, ezek tényleg kis dolgok a nagyokhoz viszonyítva, de ez itt a mi kis életünk, és ha ebben sem tudunk rendet teremteni, hogyan oldjunk meg nagy feladatokat?

           És kérlek, ne írj olyat magadról, hogy semmitmondó kis életed van! Mindenkire szükség van itt, olyan nincs, hogy „semmitmondó”. Jön az még jobbra is! Tele vagy tervekkel, jó a kommunikációs készséged, a többi már csak rajtad múlik! Ahogy a nagyok szokták itt mondani: vonzd be a jót!

           Nem sértettél meg, csak nem mindenben értek Veled egyet. Oroszlán vagyok, én is mindig harcolok. Ezt kaptam. Boldogult nagyapám is ilyen volt.

           Mivel egy-két beszólást támadásnak vettem, hát visszatámadtam. Végülis „Önvédelem” a blog címe, nem???:)))

         • Hihi…
           Most már boldogan halok meg…

           Dúl a szeretet a blogon, mindenki elégedett, nekem meg éppen most kell elmennem, de hát ilyen az élet.

           Egy kis időre kivonulok helyetted Bodza, elintézek néhány piszlicsárét…

         • Aztán csak ügyesen!:))) Kűgggyek energiát??? Most nagyon sok van
           Aztán csak ügyesen!:))) Kűgggyek energiát??? Most nagyon sok van belőle…:)))

         • És még egy, hogy ne
           És még egy, hogy ne unatkozz.

           http://www.youtube.com/watch?v=KmaTSvyY1fQ

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Örülök, ha rendbe jött a lelked :)) Önvédelem, de de, és
           Örülök, ha rendbe jött a lelked :)) Önvédelem, de de, és legjobb védekezés a támadás. A visszatámadás, azonnal vedd át az agresszor szerepét :))) Ha tudod ;)):DD

           Apám is Oroszlán. Van gyakorlatom Oroszlánokkal :DDD Anyám szűz, de egyáltalán nem úgy viselkedik, mint egy szűzlány, inkább mint egy dadaista-terrorista :DDDDDD

           Szóval megvagyok áldva a családommal. öcsém meg kos, hát az már csak hab a tortán :DD
           És asszonyom is vízöntő úúúú… Van is harc folyamatosan :DDD

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • A lelkem…
           Na ezen van még mit dolgoznom, hogy a lelkecském rendbe jöjjön. A mostani problémám megoldódott, és ez nagy sikerélmény nekem. Régen mindenféle bosszút forralgattam volna – amit sosem csináltam volna meg, de olyan jól esett…Most végre elmúlt. Nincs bosszú, nincs harag, már nem birizgálja az egócskámat sem.:) Végre. Viszont maradt még sok-sok minden a múltból, és könyörtelenül ki fogom hajítani. Csak kicsit félek még tőle, de egyre több minden jön felfelé, és el tudom engedni ezeket a régi sérelmeket.

           Anyám – ő is Szűz jegyű, majd nézz utána ennek a jegynek jól. 😀 Az enyém is úgy viselkedik, ahogy a tiéd, ráadásul az érzelmi zsarolást művészi fokon űzi. Vele jövő héten fogok beszélgetni. Remélem, jól sikerül majd, mert alapból alacsony a vérnyomásom, de amikor legutóbb bejött húsz percre, és gyorsan el is ment, nagyon rosszul lettem. A férjem megmérte a vérnyomásomat, 150-ig sikerült felpumpálnia. Pedig összesen, ha két szót szóltam húsz perc alatt.:D Azért távozása előtt még adott egy búcsúpuszit és közölte, hogy nagyon szeret. Na ezt gyorsan helyre kell tennünk, közösen.

         • Mi változna, ha MINDENKI csak a kis piszlicsáré magánügyeit
           Mi változna, ha MINDENKI csak a kis piszlicsáré magánügyeit tenné rendbe, csak a saját életét igyekezne boldogabbá tenni? Nem mással foglalkozna, csak azzal ami a dolga, a saját lelki egyensúlya megteremtésével? Mi lenne akkor?

           http://www.csaladfelallitas.5mp.eu

         • De jó, hogy jöttél!
           Földi Paradicsom!!!

         • De ha egyszer nem tudjuk megoldani. Keressük a megoldást, de nin
           De ha egyszer nem tudjuk megoldani. Keressük a megoldást, de nincs, vagy nem elérhető, vagy…

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Valahol olvastam vagy halottam, vagy….
           „Minden kérdésben ott a
           Valahol olvastam vagy halottam, vagy….
           „Minden kérdésben ott a válasz, minden problémában ott a megoldás.” (Egyszerű hit vagy önbeteljesítő jóslat ;))

         • El kellene mennem inkább egy ilyen családállítás bulira
           El kellene mennem inkább egy ilyen családállítás bulira :))
           Volna mit megoldani ezen a téren is bőven. Pár dologra ráébredtem már, de sok súlyos dolog lappanghat a háttérben. Nem véletlenül vagyok én ilyen amilyen vagyok.

           Egyébként is kíváncsi vagyok erre a dologra.

           Majd egyszer megejtek egy látogatást nálad…

           Minden kérdésben ott a válasz?
           Hűűűű…. akkor én nagyon nem jól kérdezek. Mert választ aztán nem látok a kérdéseimben. Hit és önbeteljesítő jóslat. brr micsoda misztikus dolgok :DDD

           Messze állok én ettől. Csak okoskodni próbálok, több kevesebb sikerrel.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Csak még annyit szólnék hozzá, hogy a nagy globális problémák
           Csak még annyit szólnék hozzá, hogy a nagy globális problémák szerintem pont a sok egyéni piszlicsárékból állnak össze. Mindenki hozzátesz egy kicsit a saját problémáiból és így probléma halmaz egyre csak nő és nő, és durvul és durvul, míg egyszer csak globálissá válik. Minden globális problémában megláthatjuk a saját piszlicsáré problémáinkat csak kicsiben, piszlicsáréban ha úgy tetszik. Ez azért van mert a sok kicsiből lesz a nagy. De a kicsi nem tudja megváltoztatni a nagyot, amíg magát, a kicsit nem változtatja meg. Ez így működik, ezt el kell fogadni. Aztán, ha a kicsi megvan, akkor rájövünk, hogy az egész nagy ott van bennünk a kicsiben, és akkor már tudunk változtatni a nagyon, mert mi magunk vagyunk a nagy. A minden. Az egység. Isten. Vagy ki aminek hívja. Én ezt így látom.

         • Szívesen látlak. 🙂 Úgy tervezem, hogy 27-én lesz a következő
           Szívesen látlak. 🙂 Úgy tervezem, hogy 27-én lesz a következő alkalom.

           Egy játékot ajánlok neked. Egy ideig, – egy óráig, két óráig, egy napig, két napig, vagy amíg jól esik, – tégy úgy mintha igaz volna az a feltételezés, miszerint: Minden kérdésben ott a válasz. Egyszerűen csak csinálj úgy. Úgy kelj fel reggel, úgy nézd a tévét, úgy gondolkozz, úgy beszélgess, stb. És figyeld meg, mi változott? 😉

           http://www.csaladfelallitas.5mp.eu

         • Példának okáért eljátszom ezt a játékot itt.
           Kérdés:
           Miért
           Példának okáért eljátszom ezt a játékot itt.

           Kérdés:
           Miért írok agresszíven?
           válasz:
           Tehát agresszíven írok.
           kérdés:
           miért? :))))

           Nem jutottam sehova :DD

           Nem tudnád leírni valahogyan pontosabban? Jó lehet ez a dolog, csak nem jövök rá a megoldásra.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • :DD
           Szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy a válaszod
           :DD

           Szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy a válaszod valójában a kérdés tudatosítása volt.

           Kicsit másképp:
           Tehát 🙂 a kérdés: Miért írok agresszíven?
           Vagy :
           Mi jó nekem abban, hogy „agresszíven” (indulatosan) írok?
           Mi a fontos ebben az indulatosságban?
           Mi a jó célja?
           Mi az üzenete?
           Mit mutat nekem az indulat?
           Mit tanulhatok belőle?
           Miért van rá szükségem? Stb.

           😉

         • A nagy globális problémák boncolgatásáról
           -sértődés ne essék-, de sokadszorra immár csak a „bölcs bagoly” klasszikus alapvicc jut az eszembe ami megmosolyogtat:

           Elmennek az egerek a bagolyhoz:
           – Figyelj ide! Gáz van! Mindenki bánt minket, védekezni nem tudunk, és tele vagyunk már ezzel a helyzettel. Mit csináljunk?
           Mire a bagoly:
           – Hát, váljatok sündisznókká! Azokat senki sem bántja!
           – Ööö…Izé… és hogyan váljunk sündisznókká?
           – Leszarom. Én stratégiai kérdésekkel foglalkozom.

         • Hermess! Hasonlók jutottak eszembe,de Te korrektül meg is tudod
           Hermess! Hasonlók jutottak eszembe,de Te korrektül meg is tudod már fogalmazni, ami tetszik.
           De én úgy is érzem, hogy a közös nevezővel nincs gond. Azt meglehetne találni.
           Hogy maradjunk a matematikánál, azzal, hogy itt irogatunk, az pont mutatja, hogy keressük is. DE: nem a legnagyobb közös osztó írányába kellene indulni, hisz mint tudjuk a „A legnagyobb közös osztó maximum a legkisebb szám lehet!”.
           Inkább a legkisebb közös többszörös írányába kellene keresgélnünk, hisz „a legkisebb közös többszöröst úgy kapjuk meg, hogy a közös és nem közös tényezőket a legmagasabb hatványon összeszorozzuk.”

         • Igen, Claryssza!
           És talán a tüskéket, töviseket sem árt előtte kihúzogatni, hogy ne kelljen állandóan visszanyúlni…

           Most lehet, hogy kéznél van egy jó csipesz…

           Hiszen minden megeshet, és mindennek az ellenkezője is…

         • H: Még néhány gondolat
           Hát, matekból nem voltam valami fényes, Claryssza…

           Az viszont megkérdőjelezhetetlen számomra, hogy mindig a magasabb rendű értéket, a tágabb elfogadást, a „nagyobb” szeretetet kell választani, amibe minél több ember belefér, ha már egyszer valaki felérte ezt ésszel. Ez visz előre a fejlődésben.

           Éva megjegyzésére, hogy nem tudja azokat az embereket elfogadni, akik ilyen szörnyűségeket művelnek… és hogy a világ nem fog változni, amíg mi itt spirózunk: Mindig lesznek ilyenek is közöttünk, akik nagyon fiatal lelkek… ők még itt tartanak. Ha ugyanilyen indulatokat táplálunk magunkban, mint ők, vagy ha tagadjuk, nem fogadjuk el ezeket magunkban – mindkét esetben a negatív rezgéseket támogatjuk. Mint egy antenna jelerősítő. ( Spiridinó is írt erről, nagyon jól). Szerintem, Éva, itt nem jó a választásod.

           Vagyis attól még semmi nem változott meg, ha harcoltak ellene, csak megerősödött. Lásd a békeharcos mozgalmat… micsoda nonszensz! Ghandi, Teréz Anya ezt másképpen csinálták… majd ha a béke mellett szervezel tüntetést, akkor hívj engem, ne a háború elleni demonstrációra! Annak kell mentális erőt adni, amit szeretnél, hogy megvalósuljon a világban!!!

           Miklósnak azon kérdésére, hogy meddig van értelme „önfeláldozódni”: – egészen addig, amíg van arra remény, hogy a másikat, vagy minél több embert ezzel felemelsz… egy magasabb tudatszint meglátására, megtapasztalására késztetsz. Ha ezt kizárt – akkor nincs értelme az áldozathozatalnak, mert a saját fejlődésünket lehetetlenítjük el az áldozathozatallal.

         • Én is a béke melletti felvonulásra mennék el…hidd el
           Én is a béke melletti felvonulásra mennék el…hidd el Hermess

           Ami pedig a szimpátiámat ,antipátiámat illeti:

           Magát az ilyen jellegű cselekedetet nem tudom elfogadni,illetve nem szimpatizálok vele
           /mert ,hát valahol el kell fogadnom,ugyan mit tehetek ?…/

8. Nézzétek meg ezt, aztán gondolkodjunk el közösen, hogy mi
   Nézzétek meg ezt, aztán gondolkodjunk el közösen, hogy mi tulajdonképpen milyen problémákról is nyavajgunk itt, mint egy rakás hisztis óvodás.

   ————————————————————————————————————–
   —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

   • Iszonyat…
     Iszonyat…

   • Bocs…
     Nem gondolom, hogy egy rakás hisztis óvodás nyavalyog ezeken az oldalakon. Már megint dühös vagy és sértegetsz másokat!

     Ez egy ilyen világ, nem hiszem, hogy ez az oldal fogja ezt a problémát megoldani.

     Véleménye mindenkinek lehet, de enyhén szólva sem idevaló.

     Úgy vélem, Sanyi ezt az oldalt az önmegvalósításnak hozta létre. Hála az égnek, nagyon jó és tartalmas blogok is nyílnak, és ez a helyénvaló itt.

     ÖNMEGVALÓSÍTÁS!!!

     A fenti borzalom tényleg borzalom – de ez máshová tartozik, máskor az ilyesmit oda rakd fel.

     Ezután majd jöhet Korea, Thaiföld, Ciprus, a baszkok, Írország, a kurdok, a bálnák, és még sorolhatnám…

     Minden jó érzésű embert megérintenek, de nem itt a helyük!!!

     • Lehet Bodza, de…
       …elgondolkodtál-e azon, hogy mit tennél, ha a gyermeked egy értelmetlen agresszió áldozata lenne?
       Én gyakran…

       És régebben biztos voltam benne, hogy bizony robbantanék utána magam is, válogatás nélkül.

       Ma már másként látom ezt is. Feltehetően bosszút állnék, ma is, csak célzottan, és nem érdekelne, hogy van pokol, vagy nincs.

       De ártatlanon soha nem állnék bosszút…

       Ebből a szempontból kapcsolódhat az önismerethez, mint minden más is, ami az Élethez tartozik, akár szép, akár undorító…

       • Na jó, ha össztűz, akkor legyen!
         Igen, sokat elgondolkodtam rajt
         Na jó, ha össztűz, akkor legyen!

         Igen, sokat elgondolkodtam rajta. Meg is van róla a véleményem vastagon, de nem egy ilyen oldalon fogom megtárgyalni. Ennek az oldalnak nem az a dolga…

         Van szerencsém ismerni nagyon rendes zsidó embereket, és nagyon rendes cigány embereket.

         Nem leszek részese semmilyen formában etnikai uszításnak – ugyanis nem mindenki egyforma, még közöttük sem!

         Az általánosítás az egyik legjobb eszköze az uszításnak, és nem először fordul elő Miklós blogjaiban. Ez az ami szúrja a szemem. Na tessék, kimondtam, lehet zúdítani.

         Ha állandóan ide lyukadunk ki, akkor sem fogom törölni magam, mert vagyunk itt jó páran, akik nem ezért jönnek ide.

         A jövőben ignorálom Miklós blogjait – gondolom, nem fog a kardjába dőlni érte.

         • ,,Van szerencsém ismerni nagyon rendes zsidó embereket, és nagyo
           ,,Van szerencsém ismerni nagyon rendes zsidó embereket, és nagyon rendes cigány embereket.

           Nem leszek részese semmilyen formában etnikai uszításnak”

           nem hinném ,hogy ez lenne a cél,nem erről szól a blog

           sajnos ,hogy ezekre a fogalmakra ,hogy agresszió,és áldozat,ezek a dolgok jöttek be…
           ezen is el lehetne gondolkodni
           nem így indult a blog,ezt hozta ki az emberekből…
           olvasd végig,a témához szólt mindenki hozzá,és ezekre a dolgokra asszociált önkéntelenül
           senki nem provokálta…

         • „sajnos ,hogy ezekre a fogalmakra ,hogy agresszió,és áldozat,eze
           „sajnos ,hogy ezekre a fogalmakra ,hogy agresszió,és áldozat,ezek a dolgok jöttek be…”

           Igen, mert Miklós úgy döntött, ezt linkeli be.

           „senki nem provokálta…”

           Dehogynem!

           Szerencsére az értő olvasással még nincs bajom…:)

         • Nem össztűz, Bodza…
           …és ne vedd magadra!

           Engem nagyon bánt az ártatlanok értelmetlen halála, bárkitől induljon is a gyilok.

           És tökre nem érdekel, hogy milyen etnikumhoz tartozik az elkövető.

           Látod, még ez a film is mást ad mindegyikőnknek. Te uszítást látsz benne, én az értelmetlen halált…

           Mint minden gondolat, ez is ott érinti az embert, ahol dolga van magával.

           Talán…

         • Szeges! Ugyanazt látom benne, amit Te! És láttam ettől sokkal
           Szeges! Ugyanazt látom benne, amit Te! És láttam ettől sokkal borzalmasabb filmeket is a világ minden tájáról. Mindegyik földrészről.

           Miért nem a zulukat és hutukat tette be?

           Elolvasgatok én itt nagyon sok mindent. Értek is belőle, hidd el.

           Egyszerűen nekem most esett le…Majd nektek is le fog…Csak visszafelé is olvasgatni kell/ene/ kicsit.

           Ez az ami egyre jobban zavar.

           Na mindegy, tegnap kiszálltam, ma is megtehetem…:)))

           Sőt megyek is, mert úgy néz ki, megint jön az eső…Meg megvan a kidobálni valóm mára is…

           Nem a filmben van az igazi uszítás. Az tényeket közöl. Az uszítás a film mögött rejtőzködik…

         • Bodza…
           … ha uszításként érzed, akkor Neked az. nekem nem, mert nem vagyok uszítható, és túlságosan befolyásolható sem. Remélem…;))

           És ha már az önvélelem címszó alatt jelent meg, akkor Magad vagy rá az élő példa, a reakciód, hogy van helye a cím alatt. Te most valamiféle önvédelmet gyakorolsz valami ellen, aminek nem tudom, nem is tudhatom az okát.

           Ellenkezést váltott ki belőled, növelte az előítéleteidet Miklóssal szemben. Védekezel, akár azzal is, hogy kivonulsz. véded magad valami ellen. Önvédekezel…:)))

           Ezért nem értek egyet kivételesen Hermess barátunkkal sem… :)))

         • Önvédelem
           Persze, hogy az. Nem politizálni jöttem ide erre az oldalra. Ettől le is védem magam.

           Engem sem tudnak uszítani, még befolyásolni sem.

           Előítélet? Ide jöttem erre az oldalra tanulni, önmegvalósítani, erre nap mint nap a zsidózással és már a cigányozással találom szemben magam. Köszi, de ebből van elegem. És ezt egyetlen ember generálja: Miklós. Nem előítélet ez részemről, deghogyis!!!

           Én csupán arra hívtam fel a figyelmet, hogy ez nem idevágó téma.

           Van új fórumja, oda át lehet menni politizálni. Volt szerencsém az utóbbi hónapokban rettegő rendes cigány emberekkel beszélgetni, és megalázott kedves, dolgos, egyszerű zsidó asszonyt vigasztalni.

           Ha ezek után is úgy gondoljátok, hogy előbb-utóbb minden blogba be kell ezt szúrni, tegyétek…

           Nagyon sajnálnám, ha emiatt elmenne a kedvem az oldaltól. De nem fog, legfeljebb nem olvasok mindent végig…:)))

         • Nincs az bent mindenhol. Az Áldozat blogban volt, és itt. Mindké
           Nincs az bent mindenhol. Az Áldozat blogban volt, és itt. Mindkét témához adekvát odaszúrni, mert mindkettő agresszor népség, és áldozata is vagy és védekezni is kell ellenük. Az meg, hogy találkoztál egy egy normálisan élővel is, sajnos a többit nem mentesíti. És sajnos áldozatul esnek. Ahogyan mindenki áldozatul esik az adótörvényeknek, mert a hatóság, (had ne mondjam kik a döntésthozók) magasról leszarják, hogy én éhezek-e vagy nem. A milliárdostól elvehetik a vagyona 90%-át is, akkor is milliomosként él, én meg még nálam rosszabb sorsúak vegetálunk, és éhezünk, A 21. századi nagy felvilágosult technikai zsenivilág kellős közepén.

           Áldozata vagyok az adórendszernek, mert a hatóság előítéletes. :DDDD Ne már
           Nem bántom én a normálisakat. Még a családomban is vannak zsidók, meg van egy-két cigány ismerősöm. De ez 10 ezerből 1. Nem igen kockáztatom meg, hogy az egy jó kedvéért áldozatául essek a többségnek.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

     • Ne haragudj Bodza,nem biztos,hogy igazad van.
       Attól ,hogy minden
       Ne haragudj Bodza,nem biztos,hogy igazad van.
       Attól ,hogy minden nap elmeditálgatjuk,hogy a világomban minden rendben van,attól bizony még a világ
       marad olyan ,amilyen.
       Nem árt néha felhívni erre a figyelmet.
       Bocs.

       • És még csak annyit az Önmegvalósításhoz,amire itt hivatkozol
         És még csak annyit az Önmegvalósításhoz,amire itt hivatkozol Bodza,
         hogy még a legegyszerűbb dolgot sem tudjuk betartani amit Jézus kért,hogy:

         ,,Szeressétek egymást”

         még itt az oldalon sem tudjuk betartani,képtelenek vagyunk rá!!!

         akkor most mit is akarsz az önmegvalósítással,
         mikor még a legalapvetőbb dologra is képtelenek vagyunk???
         e nélkül nincs önmegvalósítás se,meg semmi sem lehetséges,ami magasabbra vinne…

         • Miért Éva? Te mindenkit szeretsz?
           Miért Éva? Te mindenkit szeretsz?

         • Nem ,Bodza,nem.
           Ez látható a hozzászólásaimból is.
           De nem
           Nem ,Bodza,nem.
           Ez látható a hozzászólásaimból is.

           De nem teszek úgy mintha minden rendben lenne,és nem papolok folyton a szeretetről.
           Igyekszem az embereket elfogadni olyannak ,amilyenek,de ennek is van határa.
           Ilyen dolgokat ,amikről itt beszéltem,beszéltünk,nem tudok elfogadni,és ilyen embereket nem fogok szeretni,főleg nem fogok ezért magamban kutakodni,hogy bennem mi a hiba,hogy én ezt nem tudom elfogadni.Ezek a dolgok elfogadhatatlanok!!!

           Nem rég láttam egy 39 -éves roma férfit a Tv-ben,aki 38 x volt börtönben.
           Ha hiszed,ha nem megsajnáltam,mert beteg volt,mindig óvodákba tört be hét végén.
           Ott is aludt két napig,játszott a játékokkal,megette a kajákat és jól érezte magát.
           BOLDOG VOLT. Mert nem volt gyerekkora,és így akarta pótolni.
           Igen ,néztem a szemét ,és nagyon megsajnáltam.Fizikailag fájt érte a szívem.

           Segíteni kellett volna rajta,hogy meggyógyuljon,de a hülye törvény állandóan dutyiba dugta.
           Ahogy kikerült,újra ott volt az óvodában,és vissza a dutyi.38x.

           De azért tegyünk különbséget,ez az ember nem ártalmas,ellopta a játékokat,megette a kajájukat.
           Ennyi.Nem ölt meg brutálisan senkit,és nem erőszakolt meg senkit.
           Ráadásul beteg,sérült a lelke,és szenved,és ez nekem is fájt,ha hiszed,ha nem.
           Őt ,akkor ott tudtam szeretni,de ezeket az elvetemül ember alatti lényeket nem.

           Jézus egyébként az emberekről beszélt,hogy ők szeressék egymást.
           Ehhez azért meg kéne ütni az emberi mivoltot.
           Ebben az esetben ,valóban mindegy,hogy zsidó ,roma,vagy milyen náció.
           Fehér emberek között is vannak elvetemült,ember alatti lények,
           és őket sem fogadom el,és nem fogom szeretni soha.

   • Miki ez mind nem lényeges,meg a több ezer húscafattá szaggatott
     Miki ez mind nem lényeges,meg a több ezer húscafattá szaggatott gyerek és nő sem,a rakéta támadások után.
     Az a lényeg ,hogy mi szégyelljük magunkat,amíg a világ világ ,a Holocaustjukért,
     fizessük a kártérítést olyanoknak akik ott sem voltak,és felejtsük el azokat a népeket ,
     akiket tényleg kiirtottak,akár a xx-adik században is ,de a történelem során számtalanszor.
     Arról bezzeg senki nem beszél.
     Ahogy a Palesztinokról sem,mert a világ legnagyobb agresszora diktál az egész világnak.
     És ehhez Amerika segédkezik,aki ugyanaz pepitában.
     Folyamatosan ártatlan népeket támad meg,hogy a háborúval fellendítse a csődben lévő gazdaságát.
     Először a fegyver biznisz,aztán mikor porrá romboltak mindent akkor az újjáépítés a nagy üzlet.
     Az olaj meg hab a tortára.
     Szép új világ.
     Kíváncsi vagyok ,a csipeket nálunk mikor kezdik el beoperálni a bőrünk alá,mert nagyon hamar ideér tőlük minden.
     Ennél még az oroszok is jobbak voltak.

     • Ezek után nem csodálkoznék ha ez az oldal az
       Ezek után nem csodálkoznék ha ez az oldal az összesküvés-elméletek. hu címet venné fel.

       Mindennek meg van a maga helye – akkor szajkózom tovább: ez nem ide való!

       • Szerintem nem is való máshova, csak ide. Önmegvaósításnak
         Szerintem nem is való máshova, csak ide. Önmegvaósításnak önismeret az alapja. Nézzük csak hogyan viszonyulunk az ilyen dolgokhoz? Te valamiért nem akarsz erről tudomást venni. Nem ide való, de azt gyanítom, hoy mindenhol ezt mondanád, hogy nem oda való. Mert nem való sehova. Egyet is értek ezzel, de még is csinálják, kiírtanak egy népet legalizáltan. Minket is, csak minket nem rakétával. De ez összeesküvéselmélet szerinted.

         De te aki jártas vagy a politikában, tudod jól, hogy ez nem elmélet. Hanem gyerekek, asszonyok, családok, egy egész nép, kiirtása, és ezek végig ajnározták a történelmet és a mai napig is tart ez.

         És igen jöhet korea meg a többi amit ezek kipusztítottak. Méghogy ne beszéljünk róla? Ezekről kell csak igazán beszélni. Óvoda az amit itt mi csinálunk, de bizony az. Jajj fáj a lelkem, hoppá a Palesztin kisgyereket meg foszfor bomba égette szét. Nehogy éppen ez ne tartozna az önismerethez. Pontosan ez hozza elő a széplelkeskedős bájvigyorgás mögül az embert, azt a valódit, aki a maszk mögött lapul és vigyorogva angyalokhoz imádkozik, és örül, hogy neki jó az élete, mert végülis csak teszkós ipari hulladékot eszik, de legalább nem bombázzák az otthonát.

         De rendben. Hagyjuk meg ezt a fórumot a szépléleknek.

         Ezen a fórumon viszont elfér ez a téma bőven. 1 perc a regisztráció
         http://diskurzus.forumx.hu/index.php?mforum=diskurzus
         pár napja indítottam útjára ezt a fórumot, azért nincs még sok hozzászólás, de mindenki nyithat saját témát ugyanúgy mint itt. Aztán ott adhatunk az összeesküvéselméleteknek is, meg az igazságnak is.

         ————————————————————————————————————–
         —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Na így már jobb…Ott én is kifejtem a véleményemet szívesen.
           Na így már jobb…Ott én is kifejtem a véleményemet szívesen.

           Az összeesküvés-elmélet Éva chipjeire vonatkozott.

           Az, hogy nem veszek róla tudomást, csak szerinted van így. De inkább „odaát” beszéljük meg ezt, jó???:)

         • ,,Az összeesküvés-elmélet Éva chipjeire vonatkozott.”
           ezt most
           ,,Az összeesküvés-elmélet Éva chipjeire vonatkozott.”

           ezt most komolyan mondod?

           Mért nem jársz utána? az USA-ban már egy ideje,önként jelentkezőknek operálják be a karjukba a bőr alá ezeket az azonosító csippeket.
           Eddig csak a bankkártyájukban volt,most a kar alá is operálják.

           Ezt sajnos nem én találtam ki…

         • Ez bizony így is van.
           Operálni sem kell, mert egy injekciós tűve
           Ez bizony így is van.
           Operálni sem kell, mert egy injekciós tűvel juttatják a bőr alá.

           Totális big brother. Adó-vevő, GPS. Tudni merre vagy, mennyivel haladsz (trafipaxra máris nincsen szükség).
           Abszolut ellenőrzés.

           Az a vicc, hogy ez a technológia már megvan a 70-es évek óta. Nem is új keletű. Az eszközök finomodtak azóta.

           Ennyi.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Hát igen,csak úgy látszik,könnyebb ezt összeesküvés
           Hát igen,csak úgy látszik,könnyebb ezt összeesküvés elméletként lepasszolni,hogy ne is kelljen ilyen dolgokkal szembe nézni.
           Pedig ez is az önvédelemhez tartozna,hogy az ember átlássa ezeket a dolgokat,mert ha venné a fáradtságot,és nem dugná a fejét a homokba akkor bizony nem tudna e felé menni a világ.
           Ez itt a probléma,hogy sajnos mindennek mi vagyunk az okai,meg az ilyen szemlélet.
           Mi alakíthatnánk a világot jobbá,de nem tesszük.
           Vagyis megérdemeljük a sorsunkat.

         • De az, hogy nem szít bennem dühöt, nem azt jelenti, hogy homokba
           De az, hogy nem szít bennem dühöt, nem azt jelenti, hogy homokba dugom a fejem, és nem foglalkozom vele. Annyit jelent, elfogadtam, hogy azzal, hogy fórumokra írogatok gyűlölettel a szívemben, nem fog változni semmi. Viszont ha magamba nézek és tudom, hogy bennem is bennem volt ez a leigázni a rosszat (mindenki a másik oldalt tartja rossznak, és a sajátját jónak) hajlam, felismertem a saját hibámat, és eggyel több lett azon emberek száma, akik soha nem fognak embert ölni, és leigázni bármit mások céljaiért. Ettől még együtt érzek és összeszorul a szívem az ártatlan gyermekáldozatok láttán, de nem a gyilkosokat gyűlölöm azért, ami van. Őket is utasítják, azt hiszik magukban, hogy nincs más választásuk. (Vagyunk itt egy páran szerintem, akik számos helyzetben ugyanezt gondoljuk). Ha gyűlölettel állnék hozzá, akkor még csak annyi értelme sem volt szerencsétlen gyerekek halálának, hogy felnyissa a szemeket, tényleg feleslegesen éltek, haltak, mert ugyanazt az érzést váltja ki a szemlélőben, mint ami a gyilkosában volt.

           Megölném ezeket a katonákat, akik ártatlanokat ölnek…

           Igenám, csak ugyanazzá válnék, mint ők.

           Inkább adjuk meg az áldozatoknak azt a tiszteletet, hogy értelmet adunk a haláluknak azzal, hogy változtatunk magunkon, hogy ne ugyanúgy gyűlölködjünk, mint a „rosszak”.

         • ,,hogy fórumokra írogatok gyűlölettel a szívemben, nem fog
           ,,hogy fórumokra írogatok gyűlölettel a szívemben, nem fog változni semmi.”

           Hát ez az Spiri,hogy XY. megállapítja,hogy VZ. hogy érez…gyűlöl…stb.

           Honnan ez a nagy tudás?,
           hátha csak higgadtan elmondja a tényeket ,minden gyűlölködés nélkül,
           de rögtön valaki más ezt már jobban tudja,és megbélyegzi ezzel,
           mert ő olyan okos,és belelát abba az emberbe,és olyat húz rá,amit ő csak képzel…

           Egyébként ez a hátránya a fórumoknak,hogy írásban eléggé kisiklanak a dolgok.
           Én eddig /nem sok,csak / négy személyes összejövetelen,tanfolyamon voltam.
           Élőben egészen más,ott sokkal jobban látjuk a másik embert,és nincsenek ezek az örökös minősítések,
           teljesen ismeretlenül,és nagyon sokszor igazságtalanul is.

           Azt meg már nem is akarom mondani,hogy sajnos /tisztelet a kivételnek/ de mindenki saját magából indul ki,és sajnos e szerint minősíti a másik embert.

         • Így van. Nem minősítettelek se Téged, se az érzéseidet,
           Így van. Nem minősítettelek se Téged, se az érzéseidet, magamból indultam ki. Tudom, hogy én is így álltam hozzá kezdetben, hogy fujj a mocskos gyilkosok, mert nem értettem mi miért van. Amióta megértettem, nem hőbörgök rajta.

           De el ne kezdd kérlek Te is, hogy személyeskedek meg támadok. 🙂 A magam tapasztalatait közlöm úgy, ahogy tudom. Magamból, a magam tapasztalataiból kiindulva. (De akkor, ha magunkból indulunk ki, akkor a homokba dugjuk a fejünket kijelentés is lehet, hogy ezt jelenti az írásodban, hogy tudat alatt tudod, hogy amit mi csinálunk ilyenkor itt, az a fej homokba dugása valójában, és igazából máshol kéne keresni a megoldást)

           És igen, tudom, ezt mondtam én is, hogy unom, hogy fórumozunk, mert így sokszor tökre nem az lesz belőle, mint aminek indul.

         • Spirinek
           Egy jelenségről írtam,sosem kötöm az ilyesmit személyhez.
           /azért írtam XY: VZ: /
           Ha valakinek személyesen szeretnék valamit mondani,azt úgy is teszem,
           de ez nem személyesen neked szólt.

           ,,Tudom, hogy én is így álltam hozzá kezdetben, hogy fujj a mocskos gyilkosok, mert nem értettem mi miért van. Amióta megértettem, nem hőbörgök rajta.”

           Én mondjuk,soha nem minősítek így,mindig kérdezek,nem jelentek ki semmit.

           Viszont szeretném tőled megkérdezni,konkrétan,amiről én írtam,a kislányok megerőszakolása és meggyilkolása,valamint ugyanez 80éves öreg nővel,falkában elkövetve.

           Sokat segítenél nekem azzal,ha elárulnád,Te ezt hogy rendezted le magadban,és hogyan értetted meg,miért tesznek ilyet?,és mért kell áldozatul esni ilyen dolgoknak ?
           /ártatlan gyermekeknek,vagy tehetetlen időseknek//
           Ők ugyanis nem tudnak védekezni,esélyük sincs.

           Komolyan kérlek,hátha olyat mondasz,amit el tudok ezzel kapcsolatban fogadni.
           /de ne általánosságban beszélj kérlek,hanem konkrétan arról,amit kérdeztem./
           Előre is köszönöm neked.

         • A nemi erőszakolókon még nekem sem sikerült túltennem magam, az
           A nemi erőszakolókon még nekem sem sikerült túltennem magam, az olyanokra még én is tehetetlenül nézek. Nem mondom, hogy gyűlölöm őket, de az biztos, hogy őket én sem értem meg. Őket valóban nem utasítják felülről, maguktól követik el, amit elkövetnek. Nyilván bennük is van valami gyerekkori deficit, amin nem tették túl magukat. És gyanítom nem nagyon érzik a szeretetet, de hogy is érezhetnék, tisztában vannak vele, hogy mit művelnek, és azzal is, hogy gusztustalan dolog, nyilván tudják, hogy egy ilyen embert kevesen szeretnek. Ezért úgy vannak vele, hogy nekik már úgy is mindegy. Ha elkapják, legalább foglalkoznak velük. Ha nem kapják el, akkor meg eleget tettek a gusztustalan függőségüknek (mert ez biztos, hogy az), és az tölti el őket elégtétellel. De ez csak az én véleményem. Én ezt így tudom elképzelni. De ilyen esetekben is fent tartom a véleményem, hogy sokkal többet segítünk ha az áldozatot támogatjuk és nem az elkövetőt támadjuk, mert az fölösleges energiapazarlás. Ugyanazt az energiát felhasználhatjuk az áldozat javára. Az elkövető kap elég gyűlöletet nélkülünk is szerintem. Nem véletlenül kezd el gyilkolni vagy megerőszakolni nőket, meg gyerekeket, meg időseket. Úgyhogy a megoldást mindkét esetben ugyanabban látom.

         • Szerintem, álmos vagy már és alszik a képzelőerőd is.
           Képzeld
           Szerintem, álmos vagy már és alszik a képzelőerőd is.

           Képzeld el azt, hogy téged erőszakolnak meg, aztán prostitúcióra kényszerítenek. Naponta megvernek porig aláznak…

           Sikerült elképzelni?
           Akkor most gondolatban támogasd magad a pozitív energiáiddal.

           Aztán képzeld el, hogy …

           Ám bár azt írja valahol a biblia, hogy ne állj ellene a bűnnek.
           Ezt valahogy még szét kellene cincálni, hogy mit is jelent ez valójában?…

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Sikerült elképzelnem. Abban a helyzetben is jobban örülnék, ha
           Sikerült elképzelnem. Abban a helyzetben is jobban örülnék, ha nem az erőszakolómat gyűlölnék, hanem engem szeretnének. Az a tudat jobban erőt adna, hogy szeretnek, mint az, hogy a kö**ögöt utálják. Utálják? Na bumm. Nem csoda. De engem világ életemben szerettek, mert jó ember voltam, és jelen pillanatban is van aki szeret. Na ettől máris erőre kapnék, mert akkor érzem, hogy van amiben én vagyok fölényben. De ez igazából sajnos tényleg csak képzelet még számomra is, valószínűleg, ha ilyen helyzetbe kerülnék azon töprengenék miért érdemlem ezt, miért én, mit vétettem? Mármint ha nemi erőszak áldozata lennék. Ha halnom kellene, és látom, hogy nincs más lehetőség, akkor azt könnyebben elfogadnám, mint azt, hogy megerőszakoljanak. De ez is csak én vagyok.

           A Biblia idézethez meg képzelj el egy örvényt. Az is, ha ellenállsz nagy valószínűséggel a vesztedet okozza, de ha hagyod, hogy leszívjon az aljára, akkor meg kidob valahol, és ha van elég akaratod, akkor fel tudsz úszni a felszínre a levegőért.

         • Szép gondolataid vannak az életről Spiros…
           …úgy általában, de a korod, és a viszonylagos otthoni védettséged miatt kevés lehet a valós tapasztalatod.

           Örülj ennek, és ha a jó lelked mellé egy kis szerencsét is kapsz az élettől, akkor talán soha nem kell megismerned annak rosszabbik oldalát.

           Tudod, az elmélet nagyon sokszor más, mint a gyakorlat.

           Sok szerencsét Neked!

         • Szerintem egyesek a fejükhöz kapnának, ha tudnák, mi mindent
           Szerintem egyesek a fejükhöz kapnának, ha tudnák, mi mindent tapasztaltam meg a fiatal korom ellenére… Különben meg se szólalnék, de ezt már százszor leírtam. Ha gondolod beszélgethetünk priviben és bevezetlek az „otthoni védettségem” meg a „valós tapasztalataim” rejtelmeibe. Van ott minden, a kábítószerektől az alkoholon át az erőszakig, bűnözésig. Úgyhogy ne félj, van tapasztalatom jócskán, szerintem érdekesnek találnád. Nem meggyőzni akarlak, de ha elmesélném az életem, szerintem meggyőződnél magadtól is, és nem állítanád azt, amit.
           A sok szerencsét viszont megköszönöm, mert sosem árt 🙂

         • Akkor viszont…
           …sajnálom, hogy ilyen fiatalon meg kellett érned a rossz egy szeletét is…

           Egyébként nem állítottam, csak feltételeztem…

           De azért nincs harag, ugye? :)))

         • Abszolút nincs harag 🙂
           Mondom ennél sokkal rosszabb dolgokon
           Abszolút nincs harag 🙂

           Mondom ennél sokkal rosszabb dolgokon estem át, amikre haragudhatnék, de azokra se haraggal tekintek már, hanem, hogy meg kellett történniük ahhoz, hogy ott tarthassak, ahol tartok. Pont ezért mondom, hogy nem csak a levegőbe hadoválok itt nektek, hanem mert átéltem bőven azt, amiről írogatok, és tudom, hogy nekem hogy sikerült túltennem magam mindezeken, ezért szívesen osztom meg a tapasztalataimat azokkal, akiken látom, hogy ha nem is pont ugyanolyan, de kereteiben hasonló problémáik vannak, mint nekem voltak. Meg azért vannak is még bőven nekem is lejátszatlan meccseim, csak hát sajnos ezeket a dolgokat nem lehet sürgetni. Jó sok most kell hozzá, hogy értelmet nyerjen a múlt összes kis darabja 🙂 És a korom is csak nézőpont kérdése szerintem, hogy kevés vagy sok. 20 év alatt is simán megtörténhet egy ember életében az, ami máséban 60 alatt sem. Ha csak azt veszem alapul, hogy ebből a 20 évemből maximum az utolsó 2 az, amit már hellyel közzel tudatosan, dolgokra ráébredve töltöttem, és csak ezalatt az utolsó 2 évem alatt is annyi tapasztalatom lett, hogy hihetetlen, akkor ez is azt mutatja, hogy az évek semmit sem jelentenek. Mármint az emlékek a 20 év alatt gyűltek össze bennem, de tapasztalattá az elmúlt 2 évemben sikerült úgy igazán változtatnom őket. Hogy megértsem mi miért történt velem ekkor és akkor. Mire kellett a pofon, mire a simogatás… A válasz mindig ugyanaz, a fejlődésre. Néha kisebb pofon, nagyobb simogatás, néha fordítva, de a közös mindig ugyanaz, hogy menni kell tovább, fejlődni. Nem ragadhatok le egy pofon után a felpofozott állapotomban napokig, hetekig, hónapokig. Rájövök miért kaptam, legközelebb nem kapom. Fejlődöm. Ezeken a szörnyűbbnél szörnyűbb mészárlásokon is, meg erőszakolásokon is azért mondom, hogy semmit sem segít, ha egy fórumon azt hangoztatjuk, hogy hát ez milyen egy ocsmány világ. Vegyük észre, hogy mi mivel járultunk hozzá ehhez az ocsmány világhoz, és akkor már tettünk is valamit azért, hogy ne legyen ilyen ocsmány. Ezt írtam lejjebb is, hogy a sok-sok egyéni problémából lesznek egyszer csak a világi, globális problémák. Amiken változtatni csak úgy tudunk, ha kicsiben kezdjük. Ne legyünk telhetetlenek, egy ember kevés ahhoz, hogy megváltoztassa a világot. Egy Isten már nem. Először magunkat kell eljuttatni az Isteni szintre, utána már tehetünk a globális problémák ellen. Ehhez viszont inkább segítsünk egymásnak, és egymást támogassuk, minthogy olyanok felett ítélkezünk, akik elkövetik a bűnöket. Ők is emberek, mi is emberek vagyunk. Amíg ugyanazok a hibák bennünk vannak kicsiben, mint amik a világban nagyban, addig hiába ítélkezünk a globális problémák felett, olyan mintha magunk felett ítélkeznénk. Ami nem tilos, csak szerintem jobb dolgokra is fel lehet használni a bennünk rejlő energiákat 🙂

         • Olvastam néhányról…
           Te odatartanád a karod, hogy
           Olvastam néhányról…

           Te odatartanád a karod, hogy megjelöljenek? Vagy erőszakosan fognak le és úgy vágják beléd a chipjüket?

           Ugyan már!:)

           A H1N1 oltás kapcsán is volt egy ilyen verzió. Sok szemét volt a vakcinában de chip nem.

         • H1N1-bodzának…
           Tudom,azon én is jót derültem.
           Néha elkalandozik a fantázia.

           Viszont nagyon erős befolyásolás volt,felhasználtak ismert személyiségeket ehhez
           mert nem fogyott a vakcina.
           A rokonságból csak 2-en ebbe haltak bele,de igazi statisztika erről nem lesz.
           És bizony ott volt benne a higanyszármazék,amit letagadtak,mert a rokonom,konkrétan ebbe halt bele.
           Higanyérzékeny.
           Innentől,meg azt kérdezném,hogy akkor mi lesz a kismamákkal ,meg a születendő gyermekeikkel,
           mert ugye tudjuk,hogy a higany mit okoz az újszülötteknél.

           Csak azért mondtam ezt most el,mert látod vannak más módszerek is.
           De tudod,hogy egyre inkább előírások vannak ,amit be kell tartani,és előbb utóbb,
           ez is törvénybe lesz iktatva,a terrorizmus harc elleni küzdelemre hivatkozva.
           Mármint hogy a chip.
           Ugye azt a törvényt is elfogadták áprilistól,hogy minden telefonbeszélgetésed,és minden ami a számítógépeden van,6 évig megőrzik,és a szolgáltatók kötelesek kiadni.

           Innen ez a chip dolog már csak egy lépés.

           Ezek tények,nem kell semmiféle összeesküvés elméletre gondolni,
           csak nem árt nyitott szemmel járni a világban.

         • Akkor marad Tihanyban a remeteség…:)))
           Egyébként a párom nem
           Akkor marad Tihanyban a remeteség…:)))

           Egyébként a párom nem adta be senkinek sem, amikor kötelezték rá őket, akkor is csak külön kinyomtatott beleegyező nyilatkozattal.

           Érdekes, hogy lecsillapodott a hisztéria…Ugyanis nagytakarítás volt, jajjj, nem folytatom, ez már politika…:)))

         • …de tudod mi a legnagyobb érdekesség?
           Hogy egyáltalán nem volt
           …de tudod mi a legnagyobb érdekesség?
           Hogy egyáltalán nem volt járvány,pedig tologatták fél éven keresztül,hogy majd a jövő hónapban,
           de nem jött az a fránya járvány
           és bizony nagyot bukott a gyógyszeripar a 6 millió vakcinával,merthogy
           tudjuk ,erre ment ki az egész
           ezért kellett ijesztgetni,félelemben tartani az embereket,hamis infókkal.

           Az a szerencse ,hogy dolgoznom is kell,és most itt be is fejeztem.
           Estig…

       • H: Már csak azért sem ide való
         … mert indulatokat szül. Erős, alsó rezgésű érzéseket hoz elő. Ha ezeket hagyod magadban működni, akkor biztos, hogy nem tudsz szeretetre gondolni. Vagy bármit tárgyilagosan megvizsgálni. De végül is, Sanyi dönti el.

         Az Önismeret egyszerre elfogadás és változtatás, szeretet és megértés, Indulatokkal a szívedben nem lehet önismerettel foglalkozni, csak valami ellen, vagy valami mellett állást foglalni: fekete vagy fehér. A világ viszont bizonyosan nem ilyen ilyen.

         Azok az emberek, akik ezt az állapotot létrehozták és fenntartják – a tudatosság sokkal alacsonyabb szintjein működnek, mint az önismeret. A másik oldalon is ott vannak az értelmetlen áldozatok a robbantások következtében. Ha érzelmileg belevonódsz a történetbe bármelyik oldal mellett – abból nem lesz megértés és szeretet se benned, se mindenki, vagyis inkább a Minden iránt.

         Elveben, erről szólna az ezotéria, nem de?

         • Hermess,neked igazad van ,mint mindig,de ez a téma olyan
           Hermess,neked igazad van ,mint mindig,de ez a téma olyan összefüggésben értékelhető,és mégiscsak ilyen értelemben van jogosultsága,
           hogy akik azt mondják,hogy saját világot teremtenek a gondolataikkal,azok azért vegyék észre,hogy az maximum egy álom világ lehet,mert sajnos van egy másik ,amiben meg benne élünk egyelőre még.

           Azzal ,hogy szépen a homokba dugjuk a fejünket,azzal még nem lesz szebb a világ.
           Szerintem ez is része az Önmegvalósításnak.

           A másik pedig az ,hogy valaki indulatosan fog e fel valamit,az az ő baja,dolgozzon rajta.
           Lehetne higgadtan is.!
           Itt sajnos ,bármilyen téma van ,mindig vannak indulatok,és alsó rezgések.
           Minden egyes blogban.
           Nem kell ehhez ilyen téma,és nem kell ezt úgymond provokálni
           A legártatlanabb blogokban is összevesznek az emberek,folyamatosan.
           Sajnos.

         • Éva!
           Olvasgass kicsit vissza. Ott a válasz a sorok között.

           Te nem ismersz engem, ahogyan én nem ismerlek Téged.

           Indulat? Részemről sem így indult, majd most kertészkedés közben kifürkészem mi indított be.

           Lehet a „felső rezgés” magasztos lenézése az „alsó rezgés” felé?

           Sok mindent nem tudok, amit Te, Te pedig sok mindent nem tudsz, amit én tudok.

           Maradjunk egyelőre ennyiben.

           Mentem. További szép napot mindenkinek!

           Szeretettel: Bodza

           És ha már politika: egyre vigyázz : összenő ami összetartozik. Fejtsd meg!

         • Szia Bodza!
           Úgy néz ki a válaszodból,mintha magadra vetted
           Szia Bodza!

           Úgy néz ki a válaszodból,mintha magadra vetted volna,amit általánosságban írtam Hermessnek.
           Semmiféle személyeskedés nem volt a válaszomban,se Te feléd,se más felé személyesen.
           Amiről írtam az általános jelenség az oldalon.
           Nem kellett volna magadra venni.

         • Most néztem át magam: nincs rajtam semmi…:)))
           Úgyhogy baj
           Most néztem át magam: nincs rajtam semmi…:)))

           Úgyhogy baj sincs…Csak rohadt meleg, ami egy órás munka után hazahajtott.:)

       • Bizonyos szinten egyet értek, hogy nem ide való, de bizonyos
         Bizonyos szinten egyet értek, hogy nem ide való, de bizonyos szinten azzal is, hogy Miki belinkelte.
         Bár a hozzáfűzött véleményével már kevésbé. Ha nyitott volna hozzá egy blogot, amiben erről a témáról beszélünk, hogy miért vannak az értelmetlen mészárlások, akkor azt mondom oké, de konkrétan ebbe a blogba nem való, ilyen formában meg, hogy ledegradál mindenkit hisztis óvodásnak, így meg pláne nem.

         Szerintem pontosan ilyen problémákról beszélgetünk itt is, csak kicsiben. Az, hogy ártatlanokat gyilkolnak valahol, meg ártatlanokat sértegetnek itt az oldalon, szerintem nem sokban különbözik.

         Viszont kimondtátok többen is, hogy mi a probléma, a szeretet hiánya. Nem is a hiánya, mert jelen van, én érzem, de azt, hogy hogyan lehet a szeretetből konfliktust csinálni, azt nagyon ügyesen tanítja az oldal is, meg Miki linkelt videója is. Mert mindenki a saját eszméit szereti, és azokért akármit leigáz gond nélkül. Akár Palesztinában, akár itt az oldalon. Csak gondoljunk bele, miféle szeretet az, ami másokkal szemben ellenségeskedést szít bennünk.. Valahol eltévedhettünk, mert szerintem ez nem az a fajta szeretet, ami előrébb visz. Ez afféle álszeretet. A hazaszeretet más népekkel fordít szembe minket, az önszeretet más emberekkel… Szeretettel álcázzuk a haragunkat, így persze, hogy nem jutunk 1-ről a 2-re… Az álcázás sosem vezet sehova. Akkor inkább haragudjunk tiszta szívből, amíg ki nem ég a harag, és szeretetté nem változik, mint hogy addig hazudjuk a szeretetet, míg végül az ég ki teljesen, és csak a harag maradjon meg. Haragudni lehet szeretetből, de szeretni nem lehet haragból.

         Viszont, ha csak ezekre a szörnyűségekre fókuszálunk, akkor valószínűleg nem is fog változni a helyzet, mert mindig visszacsal minket arra a pontra, ahol a harag motivál minket. Mi lenne, ha nem a gyilkosokra haragudnánk, hanem az áldozatokat szeretnénk, velük éreznénk együtt. Úgy igazán! Nem csak amolyan „szegény ártatlanok, azok a rohadékok mindenkit megölnek” szinten, mert azzal nem javítunk semmin. Hanem olyan szinten, hogy na most kicsit nézzünk magunkba, mi milyen helyzetben viselkedünk hasonlóképpen, mikor van az, hogy nem foglalkozunk másokkal, csak a saját érdekeinkkel. Aztán ha rájövünk, na akkor már tettünk valamit. Odamehetünk tiltakozni, hogy leöljenek minket is, meg ócsárolhatjuk távolról a gyilkosokat, de azzal ugyanúgy csak az ártatlan halottak, és a gyűlölködők számát növeljük, pedig nekünk nem az a dolgunk. Nekünk az a dolgunk, hogy a tiszta lelkű emberek számát növeljük, akik képesek a valódi szeretetre, mert az már segíthet. Ennyit tudunk tenni, és ezt el kell fogadnunk. Szerintem.

         • „Ha nyitott volna hozzá egy blogot, amiben erről a témáról
           „Ha nyitott volna hozzá egy blogot, amiben erről a témáról beszélünk, hogy miért vannak az értelmetlen mészárlások”

           Nem akarom fokozni tovább, csak annyit tennék hozzá még.

           Ez a téma sehova máshova nem való, csak az önvédelem blogba.
           Az önvédelem ugyan is kiterjed önmagadról, a családodra, az utcádra, a kerületedre, a városodra az országodra, a nemzetedre, és az egész földre akár.

           A hatékony önvédelem alapvető tétele, hogy tudod ki a támadó, ismered a képességeit, a szándékait, a módszereit, az eszközeit.

           Ezek közül minél kevesebbet tudsz, annál kisebb az esélyed a hatásos védekezésre. Ehhez pedig feltárás, felderítés szükséges. Hatásos önvédelem a belső védelem, alapvető, hogy feltárod a belső valóságodat, önismeret, és aztán tudsz majd azon tartalmak ellen védekezni, ami nem is te vagy, csak rád tapadt az idők során.

           Önvédelem apám. Ami fent az lent, ami kint, az bent.

           Az óvoda miatt meg sértődjön is meg aki megsértődik, de azt gondolom, hogy akinek nem inge nem veszi magára. De lássuk be, hogy egy háborús helyzet átéléséhez képes ez játszótér amit itt művelünk.

           És vigyázat. Ha csak úgy tűrjük és semmit nem teszünk a gyilkolás ellen, még annyit sem, hogy felszólalunk ellene magunk között, akkor cinkosaivá válunk a gyilkosnak. Aztán jön és holnap minket bombáz. Nem ők, majd összeuszítanak minket a Szlovákokkal, vagy a cigányokkal itthon.

           Ne legyenek illúzióink afelől, hogy a dolgok véletlenül történnek, és nem nemzetközi háttéregyezmények döntik el, hogy Ficó Szvatopluk szobrot avat, miután az Orbán kormány megszavazza a kettős állampolgárságot, úgy, hogy magasról leszarja az előzetes népszavazási eredményt, de nem is ír ki népszavazást rá… És tényleg nem kezdek bele, mert durva politikai fórumot csinálunk.

           Itt mindenkit szeretettel várok, aki komolyabban bele menne politikai eszmecserékbe is.
           http://diskurzus.forumx.hu/index.php?mforum=diskurzus

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Azzal, hogy együtt érzel, és magadba nézel, sokkal többet teszel
           Azzal, hogy együtt érzel, és magadba nézel, sokkal többet teszel a gyilkolás ellen, mint azzal, hogy felszólalsz ellene. A szavak Miklós fizikai síkon mozognak, azt mondtad Te azon már rég túl vagy. A szavak jók arra, hogy szembeszállj valamivel, de együtt érezni (valósan) csak szavak nélkül lehet. Az együttérzés, és a magadba nézés nem semmittevés szerintem. Pont a haraggal és szembeszállással válsz a gyilkosok cinkosaivá. Ők mit tesznek a gyilkolással? Haraggal az egység ellen fordulnak. Te mit teszel az ellenségeskedéssel? Ugyanazt. Ha szeretettel együtt érzel, akkor viszont esélytelen, hogy cinkostárssá válj.

           Minden esetre szeretem, hogy a leglényegtelenebb mondataimat ragadod ki mindig, és azokkal szállsz szembe… Mindegy, feladom, ha összehoz minket az élet személyesen, akkor állok elébe, de itt a fórumon nem kívánok több energiát beleölni abba, hogy megérts. Én megértettelek, és köszönöm a lehetőséget. Remélem Te is hajlandó leszel egyszer megérteni engem…

         • Számodra lényegtelen, mert ismét rendreutasítottál burkoltan
           Számodra lényegtelen, mert ismét rendreutasítottál burkoltan :DDDD

           De nem érdekel. Csak hogy figyelmedet vesd rá egy pillanatra a mondatodra.

           Kétségtelen tény, hogy van elvi igazság abban amit írsz, de az is tény, hogy azzal, hogy magamban együtt érzek a szenvedőkkel, nem tettem semmit. Az a minimum, hogy elhatárolódok, és kifejezem a mélységes egyet nem értésem az agresszorral szemben.

           Vannak dolgok amit azért nem lehet túl ezózni. Akinek sikerül az örüljön neki, de a többségnek, eddig nekem se sikerült. Mi még ilyen egoisták vagyunk, hogy számít a fizikai sík hogyléte is.

           Összefuthatunk, ha zugló felé jársz (Örs vezér tere). Dobj meg egy méllel előtte hajdu_m@c2.hu

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Ugyan dehogy utasítottalak rendre.
           Hidd már el, hogy nem
           Ugyan dehogy utasítottalak rendre.

           Hidd már el, hogy nem munkálkodik semmi hátsó szándék bennem 😀

           Én vagy megnyílok, vagy meg sem szólalok. Ha csöndben maradok, az azért van, mert tudom, hogy adott témában nem árt még elsősorban magamban tisztázni a helyzetet. Ha megnyílok, akkor viszont a megnyíláson, és azon kívül, hogy közöljem a tapasztalataimat, semmi más célom nincs. Nem burkolok semmit.

           Ha rendre akarnálak utasítani, azt is nyíltan tenném, nem burkolva. Azt mondanám menj és ülj le meditálni most azonnal, mert elég volt a fórumozásból. Ha a rendre utasítás szándéka motoszkál bennem, akkor azt többnyire észreveszem, és tisztában vagyok vele, hogy valójában még magamban kell rendet tennem, és akkor inkább nem is szólalok meg. De szerintem ezt megfigyelheti akárki, hogy nem írok mindenhova, ahova épp jól esik, csak oda, ahol már van tapasztalatom, nem csak eszmék, amivel rendre akarok utasítani akárkit.

           Örsön meg napi rendszerességgel járok, máshogy megoldhatatlan a Pestre jutásom Kerepesről, úgyhogy bármikor összefuthatunk 🙂 Na jó, nem bármikor, mert most eléggé zsúfolt két hetem lesz, de utána nyári szünet van már részemről egészen júliusig 😀

         • együttérzés, harag, szembeszállás
           Nagyon köszönöm, amit leírtál! Nekem is szól!
           Már jó ideje töröm a fejem azon, hogy mi a jó önvédelem egy kétes kimenetelű helyzetben.

           A történet: Egy barátnőmmel megromlott a kapcsolatom – mert sajnos neki is megromlott önmagával és a világgal. A folyamatnak végig részesei voltunk, szerettük, elfogadtuk őt, úgy ahogy van. Amikor egymás után több nyílt támadás ért tőle, a barátságunkban elhidegültem, eltávolodtam tőle. (mivel egyoldalúvá vált megkérdőjeleztem a barátság tényét is).
           Mi (rajtam kívül még ketten) megpróbáltuk másképp láttatni vele a dolgokat, megpróbáltuk szeretettel melengetni őt, de akkor ő már jó ideje egy másik úton indult el. Egy bő fél évre rá – 34 évesen – gyilkosság áldozatává vált.
           Döbbenten, értetlenül és a védtelenség érzése miatt félelemmel álltunk a sírjánál.
           Azóta sokat gondoltam arra, hogy én mit tettem volna az ő helyében, hogy a gyilkolást elkerüljem (elkerülhessem)… valószínűleg ösztönösen megadtam volna magam a támadó(i)mnak és beszélgettem volna vele(velük). Talán (?) ezzel el lehetett volna kerülni, hogy így érjen véget egy fiatal élet…?? ki tudja.

           „Pont a haraggal és szembeszállással válsz a gyilkosok cinkosaivá”: ezzel a mondatoddal és az utána jövőkkel megerősítessz abban, hogy igen!, nem vagyunk védtelenek hasonló helyzetben!

           Köszönöm, hogy felnyitottad a szemem, hogy átlássam azt, amit magamtól képtelen voltam!

         • H: Széplélek oldal
           Valóban, Miklós, az a lélek (vagyis annak földi része), amelyik önismerettel foglalkozik, amiben a világ működésének megértése is benne van valahol – az „szebb”, tágabb, minta az a másik, amelyik indulattal bármi mellett állást foglal, és ezzel bármi mást elutasít. Legyen az más vallású, bőrszínű, pátirányultságú.

           Mert az ezotéria, és pláne a spiritualitás – az Egység felé törekvésről szól. Ezért nem szerencsés itt ilyen dolgokba belecsúszni, mert az az önismeret szintjéről lehúz oda, ahol képtelen leszel azzal foglalkozni.

           Az önvédelem, meg az önismeret mint értékek – különböző szintet képviselnek. Egyik értékrendből soha nem tudsz a másikat vallóval közös nevezőre jutni.

         • Jó, hogy itt vagy köztünk.
           Te bölcs vagy helyettünk is. De én
           Jó, hogy itt vagy köztünk.

           Te bölcs vagy helyettünk is. De én nem tudok szó nélkül elmenni ezek mellett.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • H: Mikor D’artagnan Párizsba ment
           Nem tudom helyesen írtam-e, nem vagyok franciás, és már elég régen olvastam.

           Szóval, amikor ez a jeles karvívó Gascogne-ból felment Párizsba, csak járta az utcákat, hogy megmutathassa a kardforgató képességét. Azzal az elvárással valszeg, hogy kössön már végre belé valaki, aki jól helyre rakhat. Ez jut mindig eszembe, amikor valamilyen érzelmeket megmozgató, hozzászólást növelő témát bevetsz. Találkozott is ilyenekkel, és végül barátságot is kötött a három testőrrel, akik – minő véletlen – szintén jó kardforgatók voltak. Hasonló a hasonló értékrendet vonzza.

           Amikor kinőtted a Hit gyülekezetét, megindultál a megértés, a gnózis útján. Ez fölötte van annak, amit az érzelmek mozgatnak, értékrendben, tudattágasságban fölötte van a valahová húzó, pártoskodó szintnek. Ehhez képest, most teljesen más jellegű írásokat követsz el… A mostani blogoknak is van természetesen létjogosultságuk, de valahogy azt érzem az utóbbiakban, hogy nem önmagad megismerése vezérel a témaválasztásban és hozzászólásokban sem. Nem a keresés, hanem a kardvívó virtus.

           Ezzel azt éred el, hogy bekerülsz a testőrök csapatába. Valamit örökké védelmezni fogsz, még az életed árán is. ( A hinduban ez a Ksatriják kasztja) Csakhogy ezzel a másik oldalt mindig ki kell rekesztened, meg kell tagadnod. Egyoldalú megértés nem létezik, úgy sosem lehet Brahminná válni.

           Nem ebből a szintből jöttél ki, amikor a vallásosság féligazságait átláttad?

         • A vallásos dogmatizmusból kiléptem, de önmagamból még nem
           A vallásos dogmatizmusból kiléptem, de önmagamból még nem sikerült. Itt ülök, és olvasom, naprol napra ugyan azt. 3 napig nem voltam itthon, és nem történt semmi a blogon. Párt hozzászólás, igazából, specifikusan, csak arra az emberre vonatkozóan, aki a blogot indította. Én az áldozattal is, ezzel is, a kereszténységgel illetve Jézus tanításaival kapcsolatban globális kérdéseket boncolgatok.
           A hozzászólások pedig mutatják, hogy nem csak én vagyok érintett ezekben a témákban. Van tehát partner ezekhez a vitákhoz.

           De ahogy eddig mindegyik blogból a végén levontam a megfelelő konzekvenciákat, ebből is le fogom vonni.

           Tudom én, hogy ezek durva témák, és igazából nem ide valók lennének, ha nem azt a célt szolgálnák, ami az oldal címe. De lássuk be, hogy azt aki szépen elvan a kis önvizsgáló meditációival, és nem emeli a tekintetét a világ történéseire is, aligha juthat valódi önismeretre. Szépen begubózva a kis komfortzónájába nem érhetik azok a hatások, ami kapcsán éppen a legdinamikusabbak kirobbanó érzelmei jönnek elő, amik éppen a legnagyobb belső problémákat okozzák neki. Nekem legalább is ezek a belső mozgatóim. Nyilván nem véletlenül hozakodok elő éppen ezekkel a témákkal.

           És igen, vitapartnereket keresek, mert hasonló a hasonlónak örvend és azért én társaság kedvelő ember vagyok. Úgy is addig csinálom a fesztivált, míg lesz valaki aki bekapcsolódik :DDD

           Rengeteget tanultam az elmúlt hetek beszélgetéseiből, de azt kell mondjam, hogy szinte csak a saját magam által indított témák jutottak olyan rezgésszámig, amire már érdemes volt oda figyelni. A F1-ben is azt az autót figyeljük, amelyik 18 ezret forog, a parkolókra senki nem kíváncsi.

           És igen. Kezdeményező típus vagyok. Nem szoktam megvárni, míg valaki végre előhozakodik valami olyan témával, ami esetleg sokakat érdekelhet.

           Többször írták itt, hogy rólam szól a fórum. Ez nem igaz. Én mindig globális témákkal foglalkozok, nem a kis piszlicsáré magánügyeimmel. Ha ugyan is megakarom tudni, hogy kinek mi a véleménye, amiből majd a saját kis ügyeimre vonatkozóan is konklúziót állapíthatok meg, akkor ahogy Claryssa írta a legnagyobb közös többszörös felé kell mozdulnom. Ezek pedig azok a témakörök, amelyek valóban, globális problémákat boncolgatnak. Ezek hordozzák az analizálható jelenségek tömegét, és akár az önismeretre és a világ megismerésére és jobbá tételére vonatkozó megoldásokat is.

           Én így gondolom.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • „Én mindig globális témákkal foglalkozok, nem a kis piszlicsáré
           „Én mindig globális témákkal foglalkozok, nem a kis piszlicsáré magánügyeimmel.”

           Na kedves Miklós! Ez a baj veled. Megint másokba taposol, csak azért, hogy neked legyen igazad.

           Képzeld el, hogy igenis sok ember van, aki a „kis piszlicsáré magánügyeit” szeretné megoldani valahogyan! Mert a MOST-ban szeretnének élni, MOST szeretnének változni/változtatni, mert éppen a „kis piszlicsáré magánügyei” tesznek keresztbe a fejlődésének!

           Milyen jogon gúnyolódsz itt???

           A „kis piszlicsáré magánügyek” igenis nagy problémákat jelenthetnek azoknak, akik itt azt le is írják, megbízva a másikban, segítséget, útmutatást keresvén.

           Azért kedveltem ezt az oldalt eddig, mert nagyon sokat lehetett tanulni.

           Globális témák nélkül.

           Tudod, mikor hozd elő a „globális témákat”? Majd akkor, amikor a „kis piszlicsáré magánügyeidet” elrendezted magadban!

         • Ez jogos Bodza,csak ami itt kifogásolható,amikor az ember annyir
           Ez jogos Bodza,csak ami itt kifogásolható,amikor az ember annyira beleveti magát a,, kis horderejű” magán problémáiban,hogy azonkívül mást már meg sem lát,magyarul
           nem látja a fától az erdőt…/a kicsitől a sokkal nagyobbat/

           De az is lehet,hogy én látom rosszul

         • Annak alapján, ahogy megismertelek, nem gondoltam, hogy ennyire
           Annak alapján, ahogy megismertelek, nem gondoltam, hogy ennyire érzékeny vagy!

           ” Megint másokba taposol, csak azért, hogy neked legyen igazad”

           Nem tapostam senkibe. Mindig az a baja mindenkinek, hogy: Mert rólam szól a fórum. Erre mondom, hogy éppen ellenkezőleg, én soha nem a kis porbafingó magánéletemet hozom elétek.
           Egy globális problémához képest, egy magánügy kis piszlicsárénak minősül.

           Szerinted egy ember személyes gondja vetekszik, egy világra szóló globális problémával?

           Ki az a nagy ember, aki akkorára értékeli magát, hogy az ő kis ügyes bajos dolga vetekszik egy világ méretű dologgal?

           Ennyi alázatnak kell lenni egy emberben, hogy a saját kis piszlicsáré magánproblémáját példánkban a Palesztinában folyó népírtással szemben még véletlenül sem teszi mérlegre.

           Egyébként is ezt arra a három napra írtam, amíg nem voltam gépközelben. És valóban semmiféle komoly kérdéskör nem vetődött fel.

           „Tudod, mikor hozd elő a „globális témákat”? Majd akkor, amikor a „kis piszlicsáré magánügyeidet” elrendezted magadban!”

           Az a helyzet, hogy a saját kis piszlicsáré problémám megoldásait sokkal inkább megláthatom nagyobb távolságból, mint a részletekbe ágyazódva. A kis probléma nem oldódik meg, ha nem látja az ember annak a környezetét, más elemekkel való összefonódását, együttműködését, vagy azt, hogy éppen mi hátráltat a fejlődésben.

           Mit old az meg, ha én itt azzal kezdek foglalkozni, hogy képzeljétek bokán rúgott az Ödönke, hogyan védjem meg magam? Ez lényegtelen.

           Azt kell tárgyalni, hogy az agresszor miért agresszor, milyen szándékai lehetnek, milyen eszközei, néha belecsúszunk így is magánterületekbe, de a probléma valódiságát, akkor tudjuk feltárni, ha látjuk a helyzetnek a szerkezetét, a struktúráját, működési elvét, ha tisztában vagyunk a szereplőkkel, azok szövetségeseivel, ellenségeivel, képességekkel eszközökkel stb…

           És majd ha átlátjuk a támadás-védekezés teljes koncepcióját, akkor elkezdhetünk a saját kis ehhez képest piszlicsáré bajainkkal foglalkozni, mert megszereztük azt az ismeretet, ami lehetővé teszi saját problémánk feltárását, és megoldást.

           Az mindenképpen téves elképzelés, hogy a részletek a kis aprólékok megismerése által eljuthatunk bármiféle megoldáshoz.

           Ezért saját dolgaink nem csak piszlicsárék, hanem még értelmetlen is foglalkozni velük, addig amíg nem látjuk át az adott problémakör teljességét! Megoldást is csak az eredményezhet, ha átlátjuk a problémakör teljességét.

           Ehhez pedig ezek a globális kérdéskörök alapos kitárgyalása juttatja el, még a sértődékeny olvasókat is.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Ne haragudj Miki, de én ezt itt részemről lezárom.
           Sajnálom,
           Ne haragudj Miki, de én ezt itt részemről lezárom.

           Sajnálom, hogy még mindig nem érted…

           Sajnálom, hogy nem tudom felszabadítani Palesztínát!

           Nem sajnálom, de most inkább önmagamon dolgozom, mert ezt a kis nyomorult, porbafingó életemet szeretném kiteljesíteni, hogy a gyermekeimnek a lehető legtöbbet adhassam át. S azért sem sajnálom, mert igen önző módon, de nyugalmat és békét szeretnék végre magammal/magamban.

         • Teljesen természetes, hogy nyugalmat szeretnél. Én is arra vágyo
           Teljesen természetes, hogy nyugalmat szeretnél. Én is arra vágyom a legjobban. Én se tudom felszabadítani, nem is a mi feladatunk. Csak példaként jött elő.

           Ha úgy látod, hogy nem értek valamit, akkor esetleg fogalmazd meg másképpen. Más összefüggésben. Jézus is számtalan példabeszéddel világítja meg a dolgokat, éppen azért, mert sokféle ember sokféleképpen érti meg ugyan azt a dolgot.

           Az is tökéletes, ha magadon dolgozol. én is azt teszem. magamon dolgozok. Ez nem önzés.

           De a kis porbafingó életemet nem tudom úgy megoldani, ha azt gondolom a világ legnagyobb problémájának. Lehetetlen feladat. De ha azt globális távlatokba helyezve szemlélem, akkor azt látom, hogy a saját kis gondom, valóban kicsi és semmitmondó. Vagyis a megoldás sokkal könnyebb.

           Nekem igazán semmitmondó életem van. Mégsem gondolom, hogy megoldást jelent, ha egész nap azon agyalok, hogy jajj mit csináljak. Úgy se jövök rá, ahogyan eddig sem jöttem rá. Esélyes, hogy nekem tanulnom kell, távlatokat meglátni és felismerni, hogy most fürdés közben rájöjjek, hogy Jézusnak azon szavai, hogy : Tanítsátok meg minden népnek az Isten igéjét (nem így van pontosan, de ez a lényeg) pontosan arra vonatkozik, hogy mindenkinek legyen Istenről önálló tudása, és személyes kapcsolata vele ezáltal.

           Én sem tudom Palesztinát felszabadítani, de az ő sorsukat látva következtetéseket vonhatok le a saját életemre.

           Sajnálom, ha sért téged, amit írtam. Nem az volt a szándékom, hogy megsértselek, de az mindenképpen volt, hogy megpróbáljalak rá venni, hogy saját problémáidat nagyobb távlatokból kisebbnek látván, könnyebb legyen a megoldás.

           Ami neked meg is van. Ahogy írtad, megszabadultál dolgoktól, kaptál új munkaajánlatot, tudsz foglalkozni a családoddal stb… már is megoldódott egy csomó gondod, ahogy írtad.

           Tegnap megköszönted ezt a blogot, ma lezárni akarod a velem való kommunikációt.
           Nem én változtam egy nap alatt. Nyilván te sem. Csak új aspektusok kerültek elő.

           Ha nem zárnád le, lehet, hogy holnap megint megköszönnéd, mert ezen a feszültségen keresztül jutunk el valahova, ahova el kell jutnunk.

           Semmi nincs véletlen, az se, hogy beszélgetünk egymással, és az sem, hogy ilyen stílusban beszélgetünk. Talán kemény a szóhasználatom. De legalább nem protokoll-maszkabált csinálok, hanem azt írom le őszintén amit és ahogyan gondolom.

           Ne zárd le végérvényesen, mert annál nehezebb lesz visszajönni… Ha nem zárod le, nem is kell visszajönni, hiszen itt vagy…

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Itt vagyok! Ragyogok!:)
           Miki!

           Bocs, indulatos voltam én is.

           Tudod, ki akartam kerülni a politikát, de hát akármilyen oldalt nyitok meg, mindig arcul vág. Jó kis hely az én kertem: ma is kaptam egy felismerést…:))) Ha kimondod a kenyér árát, már az is politika.:) Úgyhogy ha Tihanyba nem kapok letelepedésit, ebbe bele kell törődnöm!:)))

           Meg amúgy is ez az életem. Még mindig. Valahogy úgy gondoltam, nem idevaló, viszont megint tanulságos volt a blog. Az az igazság, hogy délelőtt jól felhúztam magam – de ez kellett nagyon is, ugyanis az előzőt így tudtam végre végleg elengedni. Most már csak nevetem, tényleg nem izgat…Jött egy képviselő barátom, sztorizgattunk, és remekül éreztem magam.

           A „piszlicsáré” dolgokra visszatérve, hidd el, nagyon fájóak, bántóak, bénítóak tudnak ám lenni. Nem szabad ezeket a dolgokat elhessinteni. Aki segítségért jön ide, nem szabad elijeszteni. Neki éppen az a legnagyobb problémája, amit meg akar oldani.

           Értem én, amiről beszélsz, ezek tényleg kis dolgok a nagyokhoz viszonyítva, de ez itt a mi kis életünk, és ha ebben sem tudunk rendet teremteni, hogyan oldjunk meg nagy feladatokat?

           És kérlek, ne írj olyat magadról, hogy semmitmondó kis életed van! Mindenkire szükség van itt, olyan nincs, hogy „semmitmondó”. Jön az még jobbra is! Tele vagy tervekkel, jó a kommunikációs készséged, a többi már csak rajtad múlik! Ahogy a nagyok szokták itt mondani: vonzd be a jót!

           Nem sértettél meg, csak nem mindenben értek Veled egyet. Oroszlán vagyok, én is mindig harcolok. Ezt kaptam. Boldogult nagyapám is ilyen volt.

           Mivel egy-két beszólást támadásnak vettem, hát visszatámadtam. Végülis „Önvédelem” a blog címe, nem???:)))

         • Hihi…
           Most már boldogan halok meg…

           Dúl a szeretet a blogon, mindenki elégedett, nekem meg éppen most kell elmennem, de hát ilyen az élet.

           Egy kis időre kivonulok helyetted Bodza, elintézek néhány piszlicsárét…

         • Aztán csak ügyesen!:))) Kűgggyek energiát??? Most nagyon sok van
           Aztán csak ügyesen!:))) Kűgggyek energiát??? Most nagyon sok van belőle…:)))

         • És még egy, hogy ne
           És még egy, hogy ne unatkozz.

           http://www.youtube.com/watch?v=KmaTSvyY1fQ

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Örülök, ha rendbe jött a lelked :)) Önvédelem, de de, és
           Örülök, ha rendbe jött a lelked :)) Önvédelem, de de, és legjobb védekezés a támadás. A visszatámadás, azonnal vedd át az agresszor szerepét :))) Ha tudod ;)):DD

           Apám is Oroszlán. Van gyakorlatom Oroszlánokkal :DDD Anyám szűz, de egyáltalán nem úgy viselkedik, mint egy szűzlány, inkább mint egy dadaista-terrorista :DDDDDD

           Szóval megvagyok áldva a családommal. öcsém meg kos, hát az már csak hab a tortán :DD
           És asszonyom is vízöntő úúúú… Van is harc folyamatosan :DDD

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • A lelkem…
           Na ezen van még mit dolgoznom, hogy a lelkecském rendbe jöjjön. A mostani problémám megoldódott, és ez nagy sikerélmény nekem. Régen mindenféle bosszút forralgattam volna – amit sosem csináltam volna meg, de olyan jól esett…Most végre elmúlt. Nincs bosszú, nincs harag, már nem birizgálja az egócskámat sem.:) Végre. Viszont maradt még sok-sok minden a múltból, és könyörtelenül ki fogom hajítani. Csak kicsit félek még tőle, de egyre több minden jön felfelé, és el tudom engedni ezeket a régi sérelmeket.

           Anyám – ő is Szűz jegyű, majd nézz utána ennek a jegynek jól. 😀 Az enyém is úgy viselkedik, ahogy a tiéd, ráadásul az érzelmi zsarolást művészi fokon űzi. Vele jövő héten fogok beszélgetni. Remélem, jól sikerül majd, mert alapból alacsony a vérnyomásom, de amikor legutóbb bejött húsz percre, és gyorsan el is ment, nagyon rosszul lettem. A férjem megmérte a vérnyomásomat, 150-ig sikerült felpumpálnia. Pedig összesen, ha két szót szóltam húsz perc alatt.:D Azért távozása előtt még adott egy búcsúpuszit és közölte, hogy nagyon szeret. Na ezt gyorsan helyre kell tennünk, közösen.

         • Mi változna, ha MINDENKI csak a kis piszlicsáré magánügyeit
           Mi változna, ha MINDENKI csak a kis piszlicsáré magánügyeit tenné rendbe, csak a saját életét igyekezne boldogabbá tenni? Nem mással foglalkozna, csak azzal ami a dolga, a saját lelki egyensúlya megteremtésével? Mi lenne akkor?

           http://www.csaladfelallitas.5mp.eu

         • De jó, hogy jöttél!
           Földi Paradicsom!!!

         • De ha egyszer nem tudjuk megoldani. Keressük a megoldást, de nin
           De ha egyszer nem tudjuk megoldani. Keressük a megoldást, de nincs, vagy nem elérhető, vagy…

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Valahol olvastam vagy halottam, vagy….
           „Minden kérdésben ott a
           Valahol olvastam vagy halottam, vagy….
           „Minden kérdésben ott a válasz, minden problémában ott a megoldás.” (Egyszerű hit vagy önbeteljesítő jóslat ;))

         • El kellene mennem inkább egy ilyen családállítás bulira
           El kellene mennem inkább egy ilyen családállítás bulira :))
           Volna mit megoldani ezen a téren is bőven. Pár dologra ráébredtem már, de sok súlyos dolog lappanghat a háttérben. Nem véletlenül vagyok én ilyen amilyen vagyok.

           Egyébként is kíváncsi vagyok erre a dologra.

           Majd egyszer megejtek egy látogatást nálad…

           Minden kérdésben ott a válasz?
           Hűűűű…. akkor én nagyon nem jól kérdezek. Mert választ aztán nem látok a kérdéseimben. Hit és önbeteljesítő jóslat. brr micsoda misztikus dolgok :DDD

           Messze állok én ettől. Csak okoskodni próbálok, több kevesebb sikerrel.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • Csak még annyit szólnék hozzá, hogy a nagy globális problémák
           Csak még annyit szólnék hozzá, hogy a nagy globális problémák szerintem pont a sok egyéni piszlicsárékból állnak össze. Mindenki hozzátesz egy kicsit a saját problémáiból és így probléma halmaz egyre csak nő és nő, és durvul és durvul, míg egyszer csak globálissá válik. Minden globális problémában megláthatjuk a saját piszlicsáré problémáinkat csak kicsiben, piszlicsáréban ha úgy tetszik. Ez azért van mert a sok kicsiből lesz a nagy. De a kicsi nem tudja megváltoztatni a nagyot, amíg magát, a kicsit nem változtatja meg. Ez így működik, ezt el kell fogadni. Aztán, ha a kicsi megvan, akkor rájövünk, hogy az egész nagy ott van bennünk a kicsiben, és akkor már tudunk változtatni a nagyon, mert mi magunk vagyunk a nagy. A minden. Az egység. Isten. Vagy ki aminek hívja. Én ezt így látom.

         • Szívesen látlak. 🙂 Úgy tervezem, hogy 27-én lesz a következő
           Szívesen látlak. 🙂 Úgy tervezem, hogy 27-én lesz a következő alkalom.

           Egy játékot ajánlok neked. Egy ideig, – egy óráig, két óráig, egy napig, két napig, vagy amíg jól esik, – tégy úgy mintha igaz volna az a feltételezés, miszerint: Minden kérdésben ott a válasz. Egyszerűen csak csinálj úgy. Úgy kelj fel reggel, úgy nézd a tévét, úgy gondolkozz, úgy beszélgess, stb. És figyeld meg, mi változott? 😉

           http://www.csaladfelallitas.5mp.eu

         • Példának okáért eljátszom ezt a játékot itt.
           Kérdés:
           Miért
           Példának okáért eljátszom ezt a játékot itt.

           Kérdés:
           Miért írok agresszíven?
           válasz:
           Tehát agresszíven írok.
           kérdés:
           miért? :))))

           Nem jutottam sehova :DD

           Nem tudnád leírni valahogyan pontosabban? Jó lehet ez a dolog, csak nem jövök rá a megoldásra.

           ————————————————————————————————————–
           —->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----

         • :DD
           Szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy a válaszod
           :DD

           Szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy a válaszod valójában a kérdés tudatosítása volt.

           Kicsit másképp:
           Tehát 🙂 a kérdés: Miért írok agresszíven?
           Vagy :
           Mi jó nekem abban, hogy „agresszíven” (indulatosan) írok?
           Mi a fontos ebben az indulatosságban?
           Mi a jó célja?
           Mi az üzenete?
           Mit mutat nekem az indulat?
           Mit tanulhatok belőle?
           Miért van rá szükségem? Stb.

           😉

         • A nagy globális problémák boncolgatásáról
           -sértődés ne essék-, de sokadszorra immár csak a „bölcs bagoly” klasszikus alapvicc jut az eszembe ami megmosolyogtat:

           Elmennek az egerek a bagolyhoz:
           – Figyelj ide! Gáz van! Mindenki bánt minket, védekezni nem tudunk, és tele vagyunk már ezzel a helyzettel. Mit csináljunk?
           Mire a bagoly:
           – Hát, váljatok sündisznókká! Azokat senki sem bántja!
           – Ööö…Izé… és hogyan váljunk sündisznókká?
           – Leszarom. Én stratégiai kérdésekkel foglalkozom.

         • Hermess! Hasonlók jutottak eszembe,de Te korrektül meg is tudod
           Hermess! Hasonlók jutottak eszembe,de Te korrektül meg is tudod már fogalmazni, ami tetszik.
           De én úgy is érzem, hogy a közös nevezővel nincs gond. Azt meglehetne találni.
           Hogy maradjunk a matematikánál, azzal, hogy itt irogatunk, az pont mutatja, hogy keressük is. DE: nem a legnagyobb közös osztó írányába kellene indulni, hisz mint tudjuk a „A legnagyobb közös osztó maximum a legkisebb szám lehet!”.
           Inkább a legkisebb közös többszörös írányába kellene keresgélnünk, hisz „a legkisebb közös többszöröst úgy kapjuk meg, hogy a közös és nem közös tényezőket a legmagasabb hatványon összeszorozzuk.”

         • Igen, Claryssza!
           És talán a tüskéket, töviseket sem árt előtte kihúzogatni, hogy ne kelljen állandóan visszanyúlni…

           Most lehet, hogy kéznél van egy jó csipesz…

           Hiszen minden megeshet, és mindennek az ellenkezője is…

         • H: Még néhány gondolat
           Hát, matekból nem voltam valami fényes, Claryssza…

           Az viszont megkérdőjelezhetetlen számomra, hogy mindig a magasabb rendű értéket, a tágabb elfogadást, a „nagyobb” szeretetet kell választani, amibe minél több ember belefér, ha már egyszer valaki felérte ezt ésszel. Ez visz előre a fejlődésben.

           Éva megjegyzésére, hogy nem tudja azokat az embereket elfogadni, akik ilyen szörnyűségeket művelnek… és hogy a világ nem fog változni, amíg mi itt spirózunk: Mindig lesznek ilyenek is közöttünk, akik nagyon fiatal lelkek… ők még itt tartanak. Ha ugyanilyen indulatokat táplálunk magunkban, mint ők, vagy ha tagadjuk, nem fogadjuk el ezeket magunkban – mindkét esetben a negatív rezgéseket támogatjuk. Mint egy antenna jelerősítő. ( Spiridinó is írt erről, nagyon jól). Szerintem, Éva, itt nem jó a választásod.

           Vagyis attól még semmi nem változott meg, ha harcoltak ellene, csak megerősödött. Lásd a békeharcos mozgalmat… micsoda nonszensz! Ghandi, Teréz Anya ezt másképpen csinálták… majd ha a béke mellett szervezel tüntetést, akkor hívj engem, ne a háború elleni demonstrációra! Annak kell mentális erőt adni, amit szeretnél, hogy megvalósuljon a világban!!!

           Miklósnak azon kérdésére, hogy meddig van értelme „önfeláldozódni”: – egészen addig, amíg van arra remény, hogy a másikat, vagy minél több embert ezzel felemelsz… egy magasabb tudatszint meglátására, megtapasztalására késztetsz. Ha ezt kizárt – akkor nincs értelme az áldozathozatalnak, mert a saját fejlődésünket lehetetlenítjük el az áldozathozatallal.

         • Én is a béke melletti felvonulásra mennék el…hidd el
           Én is a béke melletti felvonulásra mennék el…hidd el Hermess

           Ami pedig a szimpátiámat ,antipátiámat illeti:

           Magát az ilyen jellegű cselekedetet nem tudom elfogadni,illetve nem szimpatizálok vele
           /mert ,hát valahol el kell fogadnom,ugyan mit tehetek ?…/

9. önvédelem

   ha abból indulok ki, milyen borzalmas dolgok vannak a világban, mély fájdalom él bennem.

   kezdetben volt bennem a düh, amit a tehetetlenség szült. Aztán jött az önismeret: mit is tehetek ellene: el kell fogadnom, semmit. Amig nincs jelen az én életemben, tényszerűen csak annyit tudok tenni, hogy alapitványok részére adományokat küldök, és bizok abban, jó helyre kerülnek. 

   Óvatosságban lehet élni, de állandó félelemben, fájdalomban nem. Sokáig úgy éreztem, hogy nincs is jogom boldognak lenni, mert hát milyen dolgok történnek a világban, vagy csak a családomban. De nem igy van. Jogom van jól érezni magam, boldognak lenni, még akkor is, ha számtalan ilyen helyzet van a világban. Az élet ilyen, sokszinű. Ha kimész az utcára, nap, mint nap találkozol a halállal a szegénységgel, a "rossz" dolgokkal. Ettől élet még az élet. És szép is.

   Igazán annyit tehetek, ami csak rám tartozik: magamon dolgozom, a saját tudatosságom növelem, nem kell nekem is ilyen szintre süllyednem. Ha mást nem is érek el vele, csak annyit, egy ellenségeskedő ember helyett inkább egy szeretetteli emberrel lesz több a földön, már nyertem. Nem beszélve arról, milyen szép is lenne, ha mindenki inkább magán dolgozna, és előbb-utóbb egyszerűen elfogyna az ellenségeskedő tábor.

   Fejlődöm, tudatossági szintemet emelem, és ha a környezetemben élők kiváncsiak, miért más az én életem, továbbadom, mindazt, amit megismertem.

   Ugyanis mi a különbség én köztem és az elkövető között? Egyedül a szemlélet, az eszme: sőt még az is lehet, egy eszmét vallunk, de a töltett más. 

   Vannak hatások, amik az embert alakitják: koldusgyerekek utcán bandába verődnek, ott az erősebb jellem, mint a falkavezér dönti el, merre megy a közösség: lopni, vagy focizni. Attól függ, mit tapasztaltak, mik hozták össze őket: családi belharcok, kitaszitottság, vagy sosem láttak mást, csak erőszakot, lopást, és ez a "normális" számukra. 

   Az ilyen gyereket sem ütni kell, hanem alapokat épiteni benne. Segitség kell.  A felnőttek világa is erről szól. Hisz hasonló gyerekből lesz a felnőtt is. lehet más képet adni, megosztani, de ha ütöm verem, mert nekem van igazam, csak az ellenérzést erősitem benne. Az "igazságát" erősitem, miszerint a világ kegyetlen vele, és harcolnia kell ellene. 

   Szemléletválltásra van szükség. Segiteni a feldolgozásban.

   Addig lehet bármit tenni, amiben jók vagyunk: alapitványoknál munkát vállalni, segiteni a rászorulóknak, ételt adni a szegény családoknak, vagy csak a kidobandó göncöket adni oda rászorulóknak. Bármit, mindenkinek a maga lehetőségeihez mérten. Ha komolyan érdekel ez a téma valakit, akkor előbb-utóbb nem csak beszél, hanem tényszerűen cselekszik. Ha nincs pénz, az sem akadály: szeretet van, az ingyen is ráadásul, akkor lehet menni legalább beszélgetni. És ilyen esetben sem tudom elfogadni a nagy háritásokat: jaj, de hát mit tehetek, ugyanakkor meg  megy a fröcsögés, az észosztás, hogy ilyen sz.r a világ. Mindez felesleges. Csak üres szavak maradnak, cselekedetek nélkül, akkor mi a különbség elkövető ésmegint mi köztünk? Semmi. Mindenki csak a saját igazát szajkózza. Ebből még sosem alakult ki igazi közösség. Pedig, ha tetszik, ha nem, nincs mindenki részére saját lakatlan sziget, egymással kell megtanulnunk együttélni. Ha nem ez lenne a feladat, nem igy alakultak volna ki a földrészek sem.

   Igen ám, de a világban mi élünk. Én is, te is, mi is, ők is. Igy az én felelősségem is, ami benne történik, ha tetszik, ha nem. Jó, van, aki borzalmasat cselekszik, de a válasz erre tényleg a borzalom lenne? Hol van akkor a különbség, meg a hirdetett igék: minden Egy? Ajaj. Na itt vannak a problémák.

   Ha elindulsz a fejlődési utadon, szembesülsz saját hibáiddal is, amit a tudatlanságodban elkövettél, ezek fájdalmasak is. Önostorozás is lehet belőle, egészen addig, mig be nem látod, nem tehettél mást, ez volt akkor  a maximum, amit tehettél.

   Ki követ el ilyeneket? Aki még nem kellőképpen tudatos: társadalmi, környezeti befolyáltság olyan, mint egy agymosás. Szerintem ezt nap, mint nap, ti is látjátok: elég a tévé, jön a reklám ezerrel, nyomják az agyadba: költsd a pénzedet, ad nekünk ész nélkül.

   És ki ugrik rá vissza erőszakkal? Holott tényszerűen nincs életveszélyben, sem ő magam sem a családja? Akiben még ezek a kérdések szintén nincsennek tisztázva. Ugyanaz az erő mozgatja, csak más az eszme a zászlaján. 

   Ismerjük a mondást: bosszú, bosszút szül.

   A fanatizmus is igy alakul ki. Van egy szép eszme: jönnek a magyarázatok, aztán egyre nagyobb szenvedély, és a vége az, elveszik a szép cél, csak marad a két fél, aki ész nélkül fogcsikorgatva egymás torkát szorongatja. Amit meg kell tanulnunk: nem az az önvédelem, hogy visszaütök, meg én is odarohanok és fojtogatom, hanem az, felismerem, mi miből fakad, mivé lesz, és egyszerűen nem veszek benne részt. Ott hagyom. Már az elején látom, mi lesz belőle. És akkor eldöntöm, kell ez nekem?

   Amig erőt, figyelmet adok bele, ellene, az addig hatni is fog.

   Tudatosodjunk, emeljük ki magunkat ebből. Legalább magunkat. És szerintem ez  a legnagyobb dolog. Én igy gondolom. 

   • még ennyi

     inkább arról is szó eshetne már, milyen lehetőségeink vannak hogyan tudunk tényszerűen segiteni, hova forduljunk?

     Gyakorlatba tegyük át, az elméletet.

     • H: (ön)Védelmi taktikák
       Érdekes megfigyelni, hogy mindenféle önvédelemről szó esett az írásokban a fizikaitól kezdve a pszichikai és energia támadások elleni védelemig…

       De meg sem jelent annak a víziója, hogy lehetne akár (ön)védelem nélkül is, őszintén, felnőtt személyiségek módjára élni és kommunikálni egymással. Egy olyan szinten, ahol az energiaromboló játszmázás már meghaladott, és elhagyott tapasztalás. Ahol nincs támadás, mert nem akarok elvenni sem energiát se anyagi javakat a másiktól, nem akarom lenyomni a társamat, ezért a védekezésnek sincs értelme. Márpedig az önismeret és önmegvalósítás ilyen szintet feltételezne…

       Van egy spirituális alapigazság – a sebezhetőség a legnagyobb védelem. Aki védekezik, az mindig az ego, és természetesen a támadás a leghatékonyabb védekezés. Az ego félelemből védekezik, hogy elveszít valamit, hogy nem lesz elég valamiből, hogy teret, fontosságot, kontrollt veszít, hogy nem lesz rá szükség.

       Minden stressz és kudarcélmény, minden vesztes összehasonlítás, megmérettetés, minden az elváráshoz nem igazodó visszajelzés, minden meghiúsult vágy – kisebbíti az egót, összemegy tőle, energiát veszít. Ezért védekezik, ellentámadásba megy át, hogy energiát szerezzen, de mindig a másik rovására. Vagyis a védekezés-támadás, a játszmázás igazi oka az elégedetlenség, ami nem más, mint energiahiányos állapot.

       A személyiségfejlődés kezdetén, amikor a Lélek felsőbb részével még semmilyen kapcsolat nincs, az átlagember csak „elvevő” üzemmódban tud élni – mindig a másiktól és a természettől vesz el, lehetőleg minél többet, esztelenül tartalékol, önkorlátozásra nem képes. Megeszi, kitermeli, a GDP növelése és a mértéktelen fogyasztása által szemétbe konvertálja maga alól a Földet.

       Eljött az a fordulópont, amikor a „védekezés-támadás” életszemléletből, ami idáig a fennmaradásunkat és fejlődésünket szolgálta, ideje lenne felnőni. Ezen a materialista technokrata, kapitalista haszonelvű szinten nemcsak egymást, de a természetet is le akarjuk győzni… de ez immár a saját pusztulásunkhoz vezet. Az önvédelem – túlhaladott fogalommá lett!

       Személyes fejlődésünkben egyébként a fizikai erőszakot, harcot, rablást és erőszakos érdekérvényesítést meghaladva, a szívcsakra szintjén a pszichikai játszmákban fejeződik ki a támadás-védekezés, immár finomabb formában. Egy szinttel feljebb, az önérvényesítés, önbecsülés szintjén újra visszadurvul kissé, és profithajhász, karrierista törtetéssé válik, a manipulációt is beleértve. Ez után következik az a tudatossági szint, amikor ki lehet nőni, meg lehet haladni. Együtt jár az energiaérzékelés képességével és az önismeretre való igénnyel.

       Négyféle védekezési taktika létezik pszichikai szinten:

       1. Szándékos kisebbé válás, (ön)alulértékelés – alárendelődés, mintakövetés, lemondás a versenyről és önérvényesítésről: „Igen, te vagy jobb, az ügyesebb, az erősebb, a gazdagabb, kérlek ne élj ezzel vissza, ne használd ki ellenem, sajnálj meg engem is, segíts kérlek, egyedül nem megy” Sajnálatot, bűntudatot kelt a másikban, panaszkodik, kizsarolja a figyelmet és az energiát. („Szegény én” a Mennyei próféciákból)

       2. Visszavonulás/menekülés – a harctér, a verseny feladása: „Igen, te vagy most az erősebb, nem tudok veled szembeszállni. De majd eljön az én időm…” Magasabb szinten lehet a vereség tárgyilagos beismerése, meggyőződés megváltoztatása is, vagy akár ráhagyás is, mert nem időszerű a változás. Ilyenkor nem történik érzelmi bevonódás Rendszerint azonban, ha már az érzelmi bevonódás után lép ki valaki, feladva a harcot – abból bosszú és ellentámadás lesz a megfelelő időben. (Zárkózott)

       3. Szándékos nagyítás (blöffölés), önmagunk túlértékelése, többnek mutatása: „Ugyanolyan jó (…) vagyok, mint te, sőt talán még jobb is…” A másikat zavarba igyekszik hozni, kérdésekkel, ellen információkkal kételkedésbe taszítja, megingatja, s ezzel védekezésre készteti. (Vallató/Megfélemlítő)

       4. Támadás, a másik lehúzása, kisebbé tétele, vagy folyamatos erőfitogtatás: „Látod mégsem vagy te olyan jó, mégsem vagy akkora, amilyennek képzelted magadat. Én jobban tudom, én vagyok az erősebb!”
       Kritizálás, parancsolgatás, tekintélyelvűség, a másik lenyomása, nevetségessé tétele, lelki megsemmisítése. (Megfélemlítő/Vallató)

       Van még egy másik érdekes játszmázós felosztás is, a „dráma háromszög” – az Áldozat (rendszerint a Gondolatorientált), az Üldöző (a Cselekvésorientált) és a Megmentő (Kapcsolatorientált)

       Minderről bővebben mesélek a hétvégi Energiajátszmák – tudatos kapcsolatépítés tréningen, ahol az energiaelszívás is szóba kerül, mint a játszmázás másik oldala. Lesz játszmaelemzés, bevonódás elkerülés, szituációs gyakorlatok és filmelemzés, kedvenc játszma teszt, stb: https://onmegvalositas.hu/program/energiaszerzo_jatszmak_trening_jun_13_budapest

       Ha már beleuntál a játszmázásba, szeretnéd elkerülni, megtanulni kilépni belőle – talán érdemes benézni!

       • Gandhi
         A „szemet szemért” hozzáállás, az egész világot vakká teheti.
         ( Mahatma Gandhi )

10. önvédelem

    ha abból indulok ki, milyen borzalmas dolgok vannak a világban, mély fájdalom él bennem.

    kezdetben volt bennem a düh, amit a tehetetlenség szült. Aztán jött az önismeret: mit is tehetek ellene: el kell fogadnom, semmit. Amig nincs jelen az én életemben, tényszerűen csak annyit tudok tenni, hogy alapitványok részére adományokat küldök, és bizok abban, jó helyre kerülnek. 

    Óvatosságban lehet élni, de állandó félelemben, fájdalomban nem. Sokáig úgy éreztem, hogy nincs is jogom boldognak lenni, mert hát milyen dolgok történnek a világban, vagy csak a családomban. De nem igy van. Jogom van jól érezni magam, boldognak lenni, még akkor is, ha számtalan ilyen helyzet van a világban. Az élet ilyen, sokszinű. Ha kimész az utcára, nap, mint nap találkozol a halállal a szegénységgel, a "rossz" dolgokkal. Ettől élet még az élet. És szép is.

    Igazán annyit tehetek, ami csak rám tartozik: magamon dolgozom, a saját tudatosságom növelem, nem kell nekem is ilyen szintre süllyednem. Ha mást nem is érek el vele, csak annyit, egy ellenségeskedő ember helyett inkább egy szeretetteli emberrel lesz több a földön, már nyertem. Nem beszélve arról, milyen szép is lenne, ha mindenki inkább magán dolgozna, és előbb-utóbb egyszerűen elfogyna az ellenségeskedő tábor.

    Fejlődöm, tudatossági szintemet emelem, és ha a környezetemben élők kiváncsiak, miért más az én életem, továbbadom, mindazt, amit megismertem.

    Ugyanis mi a különbség én köztem és az elkövető között? Egyedül a szemlélet, az eszme: sőt még az is lehet, egy eszmét vallunk, de a töltett más. 

    Vannak hatások, amik az embert alakitják: koldusgyerekek utcán bandába verődnek, ott az erősebb jellem, mint a falkavezér dönti el, merre megy a közösség: lopni, vagy focizni. Attól függ, mit tapasztaltak, mik hozták össze őket: családi belharcok, kitaszitottság, vagy sosem láttak mást, csak erőszakot, lopást, és ez a "normális" számukra. 

    Az ilyen gyereket sem ütni kell, hanem alapokat épiteni benne. Segitség kell.  A felnőttek világa is erről szól. Hisz hasonló gyerekből lesz a felnőtt is. lehet más képet adni, megosztani, de ha ütöm verem, mert nekem van igazam, csak az ellenérzést erősitem benne. Az "igazságát" erősitem, miszerint a világ kegyetlen vele, és harcolnia kell ellene. 

    Szemléletválltásra van szükség. Segiteni a feldolgozásban.

    Addig lehet bármit tenni, amiben jók vagyunk: alapitványoknál munkát vállalni, segiteni a rászorulóknak, ételt adni a szegény családoknak, vagy csak a kidobandó göncöket adni oda rászorulóknak. Bármit, mindenkinek a maga lehetőségeihez mérten. Ha komolyan érdekel ez a téma valakit, akkor előbb-utóbb nem csak beszél, hanem tényszerűen cselekszik. Ha nincs pénz, az sem akadály: szeretet van, az ingyen is ráadásul, akkor lehet menni legalább beszélgetni. És ilyen esetben sem tudom elfogadni a nagy háritásokat: jaj, de hát mit tehetek, ugyanakkor meg  megy a fröcsögés, az észosztás, hogy ilyen sz.r a világ. Mindez felesleges. Csak üres szavak maradnak, cselekedetek nélkül, akkor mi a különbség elkövető ésmegint mi köztünk? Semmi. Mindenki csak a saját igazát szajkózza. Ebből még sosem alakult ki igazi közösség. Pedig, ha tetszik, ha nem, nincs mindenki részére saját lakatlan sziget, egymással kell megtanulnunk együttélni. Ha nem ez lenne a feladat, nem igy alakultak volna ki a földrészek sem.

    Igen ám, de a világban mi élünk. Én is, te is, mi is, ők is. Igy az én felelősségem is, ami benne történik, ha tetszik, ha nem. Jó, van, aki borzalmasat cselekszik, de a válasz erre tényleg a borzalom lenne? Hol van akkor a különbség, meg a hirdetett igék: minden Egy? Ajaj. Na itt vannak a problémák.

    Ha elindulsz a fejlődési utadon, szembesülsz saját hibáiddal is, amit a tudatlanságodban elkövettél, ezek fájdalmasak is. Önostorozás is lehet belőle, egészen addig, mig be nem látod, nem tehettél mást, ez volt akkor  a maximum, amit tehettél.

    Ki követ el ilyeneket? Aki még nem kellőképpen tudatos: társadalmi, környezeti befolyáltság olyan, mint egy agymosás. Szerintem ezt nap, mint nap, ti is látjátok: elég a tévé, jön a reklám ezerrel, nyomják az agyadba: költsd a pénzedet, ad nekünk ész nélkül.

    És ki ugrik rá vissza erőszakkal? Holott tényszerűen nincs életveszélyben, sem ő magam sem a családja? Akiben még ezek a kérdések szintén nincsennek tisztázva. Ugyanaz az erő mozgatja, csak más az eszme a zászlaján. 

    Ismerjük a mondást: bosszú, bosszút szül.

    A fanatizmus is igy alakul ki. Van egy szép eszme: jönnek a magyarázatok, aztán egyre nagyobb szenvedély, és a vége az, elveszik a szép cél, csak marad a két fél, aki ész nélkül fogcsikorgatva egymás torkát szorongatja. Amit meg kell tanulnunk: nem az az önvédelem, hogy visszaütök, meg én is odarohanok és fojtogatom, hanem az, felismerem, mi miből fakad, mivé lesz, és egyszerűen nem veszek benne részt. Ott hagyom. Már az elején látom, mi lesz belőle. És akkor eldöntöm, kell ez nekem?

    Amig erőt, figyelmet adok bele, ellene, az addig hatni is fog.

    Tudatosodjunk, emeljük ki magunkat ebből. Legalább magunkat. És szerintem ez  a legnagyobb dolog. Én igy gondolom. 

    • még ennyi

      inkább arról is szó eshetne már, milyen lehetőségeink vannak hogyan tudunk tényszerűen segiteni, hova forduljunk?

      Gyakorlatba tegyük át, az elméletet.

      • H: (ön)Védelmi taktikák
        Érdekes megfigyelni, hogy mindenféle önvédelemről szó esett az írásokban a fizikaitól kezdve a pszichikai és energia támadások elleni védelemig…

        De meg sem jelent annak a víziója, hogy lehetne akár (ön)védelem nélkül is, őszintén, felnőtt személyiségek módjára élni és kommunikálni egymással. Egy olyan szinten, ahol az energiaromboló játszmázás már meghaladott, és elhagyott tapasztalás. Ahol nincs támadás, mert nem akarok elvenni sem energiát se anyagi javakat a másiktól, nem akarom lenyomni a társamat, ezért a védekezésnek sincs értelme. Márpedig az önismeret és önmegvalósítás ilyen szintet feltételezne…

        Van egy spirituális alapigazság – a sebezhetőség a legnagyobb védelem. Aki védekezik, az mindig az ego, és természetesen a támadás a leghatékonyabb védekezés. Az ego félelemből védekezik, hogy elveszít valamit, hogy nem lesz elég valamiből, hogy teret, fontosságot, kontrollt veszít, hogy nem lesz rá szükség.

        Minden stressz és kudarcélmény, minden vesztes összehasonlítás, megmérettetés, minden az elváráshoz nem igazodó visszajelzés, minden meghiúsult vágy – kisebbíti az egót, összemegy tőle, energiát veszít. Ezért védekezik, ellentámadásba megy át, hogy energiát szerezzen, de mindig a másik rovására. Vagyis a védekezés-támadás, a játszmázás igazi oka az elégedetlenség, ami nem más, mint energiahiányos állapot.

        A személyiségfejlődés kezdetén, amikor a Lélek felsőbb részével még semmilyen kapcsolat nincs, az átlagember csak „elvevő” üzemmódban tud élni – mindig a másiktól és a természettől vesz el, lehetőleg minél többet, esztelenül tartalékol, önkorlátozásra nem képes. Megeszi, kitermeli, a GDP növelése és a mértéktelen fogyasztása által szemétbe konvertálja maga alól a Földet.

        Eljött az a fordulópont, amikor a „védekezés-támadás” életszemléletből, ami idáig a fennmaradásunkat és fejlődésünket szolgálta, ideje lenne felnőni. Ezen a materialista technokrata, kapitalista haszonelvű szinten nemcsak egymást, de a természetet is le akarjuk győzni… de ez immár a saját pusztulásunkhoz vezet. Az önvédelem – túlhaladott fogalommá lett!

        Személyes fejlődésünkben egyébként a fizikai erőszakot, harcot, rablást és erőszakos érdekérvényesítést meghaladva, a szívcsakra szintjén a pszichikai játszmákban fejeződik ki a támadás-védekezés, immár finomabb formában. Egy szinttel feljebb, az önérvényesítés, önbecsülés szintjén újra visszadurvul kissé, és profithajhász, karrierista törtetéssé válik, a manipulációt is beleértve. Ez után következik az a tudatossági szint, amikor ki lehet nőni, meg lehet haladni. Együtt jár az energiaérzékelés képességével és az önismeretre való igénnyel.

        Négyféle védekezési taktika létezik pszichikai szinten:

        1. Szándékos kisebbé válás, (ön)alulértékelés – alárendelődés, mintakövetés, lemondás a versenyről és önérvényesítésről: „Igen, te vagy jobb, az ügyesebb, az erősebb, a gazdagabb, kérlek ne élj ezzel vissza, ne használd ki ellenem, sajnálj meg engem is, segíts kérlek, egyedül nem megy” Sajnálatot, bűntudatot kelt a másikban, panaszkodik, kizsarolja a figyelmet és az energiát. („Szegény én” a Mennyei próféciákból)

        2. Visszavonulás/menekülés – a harctér, a verseny feladása: „Igen, te vagy most az erősebb, nem tudok veled szembeszállni. De majd eljön az én időm…” Magasabb szinten lehet a vereség tárgyilagos beismerése, meggyőződés megváltoztatása is, vagy akár ráhagyás is, mert nem időszerű a változás. Ilyenkor nem történik érzelmi bevonódás Rendszerint azonban, ha már az érzelmi bevonódás után lép ki valaki, feladva a harcot – abból bosszú és ellentámadás lesz a megfelelő időben. (Zárkózott)

        3. Szándékos nagyítás (blöffölés), önmagunk túlértékelése, többnek mutatása: „Ugyanolyan jó (…) vagyok, mint te, sőt talán még jobb is…” A másikat zavarba igyekszik hozni, kérdésekkel, ellen információkkal kételkedésbe taszítja, megingatja, s ezzel védekezésre készteti. (Vallató/Megfélemlítő)

        4. Támadás, a másik lehúzása, kisebbé tétele, vagy folyamatos erőfitogtatás: „Látod mégsem vagy te olyan jó, mégsem vagy akkora, amilyennek képzelted magadat. Én jobban tudom, én vagyok az erősebb!”
        Kritizálás, parancsolgatás, tekintélyelvűség, a másik lenyomása, nevetségessé tétele, lelki megsemmisítése. (Megfélemlítő/Vallató)

        Van még egy másik érdekes játszmázós felosztás is, a „dráma háromszög” – az Áldozat (rendszerint a Gondolatorientált), az Üldöző (a Cselekvésorientált) és a Megmentő (Kapcsolatorientált)

        Minderről bővebben mesélek a hétvégi Energiajátszmák – tudatos kapcsolatépítés tréningen, ahol az energiaelszívás is szóba kerül, mint a játszmázás másik oldala. Lesz játszmaelemzés, bevonódás elkerülés, szituációs gyakorlatok és filmelemzés, kedvenc játszma teszt, stb: https://onmegvalositas.hu/program/energiaszerzo_jatszmak_trening_jun_13_budapest

        Ha már beleuntál a játszmázásba, szeretnéd elkerülni, megtanulni kilépni belőle – talán érdemes benézni!

        • Gandhi
          A „szemet szemért” hozzáállás, az egész világot vakká teheti.
          ( Mahatma Gandhi )

11. Szerintem mindenkinek joga
    Szerintem mindenkinek joga van önvédelemre, és ezt tegye úgy ahogy tudja. Lényeg, hogy ne lőjön túl a célon.

12. Szerintem mindenkinek joga
    Szerintem mindenkinek joga van önvédelemre, és ezt tegye úgy ahogy tudja. Lényeg, hogy ne lőjön túl a célon.