A mai egész földi társadalom a test és az egó általi szabadságra épült. Elfogadjuk a test, elme, egó létezését, de csak ezen emberi részek szabadságát elégítjük ki. Ezekre épült a mai „civilizációnk”.
Materiális dolgokat találtunk ki ezek kielégítésére és be kell látnunk, hogy minden igyekezetünk merő kudarc! Hiába az ipari forradalom, hiába a világ összes materiális kincse, hatalom, kényelem, hiába hajszoljuk a szexet vég nélkül, hiába drogozunk, hiába alkoholizálunk…, mégsem vagyunk igazán sem boldogok, sem szabadok. Miért?
Mert rossz helyen keressük! Mindenki érzi és ha csak saját maga számára is vallja be, hogy valami nincs rendjén a világgal, már ez a kezdet. Minek a kezdete? Hát a keresésnek.
Ezért vagyunk, élünk, ez az élet egyetlen célja… maga az utazás-keresés.
Legtöbbünk ezt még nem érti, de idővel ha lecsupaszítja magát, az embert rájön mindenkinek ez a célja és egyetlen egységes cél ez. Szóval az ember egyáltalán nem gondol, nem törődik, és nem is vesz tudomást a Lélek létezéséről.
A harmónia mely a boldogsághoz vezet nincs meg. Kielégítünk mindent és közben elnyomjuk, megnyomorítjuk Lelkünk.
A harmóniánknak a test+elme+Lélek kielégítését nevezzük. Rendben van, hogy kielégítjük testünk, elménk, egónk, de az igazi boldogsághoz kellő harmóniát így soha nem érjük el! Engedjük szabadon megnyomorított Lelkünk! Ekkor leszünk csak igazán szabadok.
A materialista társadalmunk nemhogy szabadságot adna, de megláncol az újabb és újabb élvezetekkel.
Az igazi szabadságot nem a mások feletti hatalom adja meg, hanem a magad feletti hatalom.
Hogy hogyan kell ezt működtetni? Na pont erre szeretnék javaslatokat. Milyen a LÉLEK általi szabadság, mely megadja az ember IGAZI szabadságérzetét?
Legyetek kreativak.
Legyetek kreativak.
Legyetek kreativak.
Legyetek kreativak.
Én mindíg éreztem ,hogy szabad vagyok,de az IGAZI szabadságot
eg
Én mindíg éreztem ,hogy szabad vagyok,de az IGAZI szabadságot
egy pár éve élem csak…
Nekem ez az állapot abban nyilvánult meg, hogy elengedtem mindazt is,
amit saját erőmből nem voltam képes …,illetve egyszer csak
véghez vitte bennem …Ő.Ahogy egyre jobban
láttam meg Isten igazságait a saját életemmel kapcsolatban,
egyre nagyobb szabadságot éltem meg és egy olyan
örömöt , biztonságot és békét amit nem lehet szavakban
teljességgel visszaadni.
A legnehezebb mindíg a továbblépés volt…
Volt egy elképzelésem ,hogy hogyan élek majd,de Isten
ezt totálisan felborította…mindíg tovább kellett lépjek,
holott én egyhelybe akartam maradni…
Az élet eseményei messze nem úgy történtek ,ahogyan azt
én elképzeltem.
Aztán sakk,matt lett: egy-olyan élethelyzet ,
ami teljesen ellentétes volt az egész addigi életemmel (vélt jó )
de belül mégis az egyetlen vágyam volt mindíg .Hitem egyik
sarokköve.
-de már lemondtam róla , mikor Isten közölte velem, hogy
ezt sem én döntöm el…, sokk hatás az volt de ,Ő nem
akárhogyan lép be az életünkbe : akkor BE VAN LÉPVE…
A kegyelem által- ahogy egyre jobban „‘értettem ” Istent,-
ahogyan a LEGAPRÓBB RÉSZLETEKIG összerakta az életemet,
ahogyan kitisztult Általa ,mi mindent tettem a saját elképzelésem
szerint ,mi minden volt az ,amit nem Ő akart- rossz elképzelések leginkább,
bizonyos szerepeknek megfelelés- úgy a szabadság érzése is teljesebb lett…
és ez a folyamat tart ma is…benne vagyok, élem …
Lehet ,hogy ez nem egészen érthető ,de eljön az ideje amikor
még teljesebben is beszámolhatok róla.
Az én életemben a szabadságot ez a TELJES megfordulás adta meg…
Útonálló
Nem fogom megválaszolni ezt a kérdést.Nem dolgom,hogy mindenre
Nem fogom megválaszolni ezt a kérdést.Nem dolgom,hogy mindenre választ adjak.Nem tudok többet mint Ti,ugyanaz van bennem,mint bennetek.Egyet nagyon szépen kérnék,mégpedig IRÁSAIMAT NE AZONOSITSÁTOK VELEM!
Le vagyok nyűgözve!Nézeteim amit feltettem a netre,befogadták-elsajátitották.Sőt mi több,használják.Jobban használják mint én.Ugy látom,nagy hatással voltam mindenkire.Még azokra is,akik nem fogadják el nézeteim.Mindeggy,hogy hisznek e irásaimnak,elolvasásuk után mindenkire rátapad valami.Tudat alatt mindenkit befolyásol irásom,ha hisz benne,ha nem.Sokkal több jobb képességü,nagyobb tudásu emberke van az önmegvalósitás honlapon,mint én.Már csak tökélyre kellene vinniük meditációs tudásukat,és túltesznek rajtam.Számomra nem az én személyem volt fontos a neten,hanem Ők.Egy Utat mutattam nekik,a sokból,ami biztos,hogy járható.Én vagyok ennek példája.Felszabaditottam egy pár embert és ugyanúgy ISTENT.És ez a pár ember Isten segitségével milliókat fog felszabaditani.Az én munkám nem az volt,hogy megnyerjem az emberekért a csatát,hanem,hogy katonákat faragjak belölük akik megküzdenek magukkal a világért.És nem halat-boldogságot adok nekik,hanem megtanitom Őket halászni.Nekem is csak egy horgom van és a vele fogható hal-boldogság csak a számomra elegendő eledel.Mindenkinek halat-boldogságot maga számára kell kifognia.Senki nem foghat a másik számára halat.Amit egymás számára tehetünk az az,hogy segitünk neki halat fogni.Ha egy-két embert a boldogság megtalálására ösztönzök,már elértem célom.A boldogság ragályos.Ha nem is tudatosan adjuk át a másiknak,de ráragad.Igy terjedve emberről emberre anélkül,hogy terjesztené nézeteim tudatosan.
Szeretném külön kérni,hogy kételkedjetek mindenben és mindenkiben,bennem is-magatok győződjetek meg mindenről.Az,hogy én választ adok egy kérdésre,az még az én válaszom……NEM A TIÉD.Az igazi választ csak egyedül Te adhatod meg és csak a saját számodra.Ird meg saját bibliádat,de csak a magad számára.
Mi embereknek nevezzük magunkat,de messze elmaradunk az állatok szinvonalától.Az állatok azok amik,amiknek Teremtve voltak,tökéletesen betöltik funkciójukat.Mi „emberek” messziröl sem.Isten paradicsomát kártevőként tönkretesszük.Számunkra Isten csak egy elmélet.Mig nem növünk fel hozzá-nem növesztjük meg tudatunkat,addig az is marad,csaak egy elmélet.Isten nem mutatkozik meg nekünk mig csak elmélet.Mihint gyakorlattá tesszük,Ő is kinyilatkozik számunkra.
kérlek hagy idézzek neked valamit
szervusz skorpio 🙂
kérlek hagy idézzek neked valamit:
„Szent az anyag, szent a szellem, szent a parány, szent az óriás. És százszor, ezerszer, végtelenül szent az ember.” -Biegelbauer Pál
anno én is az embert hibáztattam minden rosszért amit művelt a világgal. egészen addig, amíg rá nem világítottak a következő igazságra -A bolygón csupán egyetlen gonosztevő létezik: az emberi tudattalanság. (vagyis az ego)
az ember egy hatalmas és csodálatos lehetőség, csak ezidáig még nagyon kevés ember valósult meg mint lehetőség … de ami késik nem múlik 🙂
számomra a szabadság pedig annyi, mint kitörni az ego fennhatósága alól (nem lehetetlen 🙂
további szép napokat! 🙂
Hajni sok számmal a neve mögött
Igen ez a megoldás,”kitörni az egó fennhatósága alól”.Tudod ez nem is olyan könnyü,mikor az egész világunk épp az egóra épült.Valahol olvastam ezt az idézetet,de már rég és nem emlékszem hol…a következöképp hangzik……..”minden azért van a világon,hogy ellehetetlenitse utad,vagy félretereljen,semmi sem segit neked az elörehaladásban,söt gátol”
Az ego nagyon rafinált dolog,soha nem adja fel a próbálkozást,hogy irányitson.Egy pillanatra ha sikerül is,de állandóra megszabadulni töle még soha nem sikerült ebben a világban élve.A Buddhisták ezért zárkóznak el a világtol.Hogy megszabaduljanak az egótol.És végérvényesen nekik sem sikerül.Mihint abbahagyják az életmódjukat……nem meditálnak,megszünik az a pszichikai védöfátyol az egó rögvest támadásba lendül.
Amig emberek vagyunk,egónk is lessz.Állandóan,gyakran meditálni kell,hogy gyengüljön az egó uralma felettünk.A halál csak az ami meg tud töle szabaditani végérvényesen.
Kedves Skorpió
Drága Barátom!
Érdekes az okfejtésed, csak nem pontos.
Ha nem vagy megvilágosult (még ha nem is vagy Buddhista) akkor van az, hogyha elhagyod a meditációt, visszatér az Egó játszadozása.
Ez a kezdeti lépésekkor erősebb. Sőt, míg meditálni ülsz is le, sokszor megfigyelhető, hogy gondolataid ide-oda kavarognak, mint egy részeg szamár, meg minden bajod lesz, hirtelen ki kell mosni, meg az orrod is viszket, pisilni kell, mindjárt kezdődik a meccs… stb.
Később amikor a meditációban FIGYELSZ a gondolataidra, észreveszed, úgy ahogy jöttek a semmiből, úgy el is illanak a semmibe. Ilyenkor ébredsz rá, hogy NEM TE VAGY sem a gondolat, sem a test, az érzés, stb. Egyfajat minden jól van érzés (béke) tőlt el, eleinte pillanatokra, majd tágul az időtartama.
MÉG Később, mikor már a meditáció kiterjed a hétköznapi életedre, akkor olyan, mintha minden percben meditálnál, így „ég el” a maradék fátyol, ami az Egó megnyílvánulási formája.
Mi Buddhisták, nem harcolunk az Egó ellen. Mi CSAK koncentrálunk, FIGYELÜNK. Mihelyst harcolsz, energiát adsz neki. Az Egót nem lehet legyőzni, lehazudni, eldobni. Az Egó csak úgy magától elillan, mihelyst a Jelen pillanatában élsz. Ennyi a kulcs a megvilágosodáshoz. Figyelem.
Mi Buddhisták is simán gyakorolhatjuk ezt, nem kell kolostorba menni, hogy létrejöjjön ez az állapot.
Nem jött össze az életben még senkinek?
Hát, Buddhának igen. A Dalai Lámának és számos megvilágosult mesternek is összejött már.
Sőt, mi is sorban és sorban megtapasztaljuk a megvilágosodás apró szikráit, csak még nem TUDTAD, hogy neked is vannak ilyenek.
Amikor valamilyen tévedésből, tévképzetből feleszmélsz, vagy tudatára ébredsz egy-két számodra még ismeretlen dologra, nos, akkor egy-egy ilyen szikra lobban fel benned, egy fátyollal kevesebb van a szemed előtt.
Úgy hogy mindenkinek üzenem, csak nyugi!
Ha nem teszel mást, csak FIGYELSZ, megvilágosodsz!! Ennyi a nagy titok
Válljék minden létező hasznára
kedvenc Buddhanitám
Nekem semmi kedvem nincs megvilágosodni.NEKEM NAGYON JÓ IGY.Nincs szükségem egy semmitjelentö cimre.Én csak élni szeretnék megtanulni.Sajnos betegségemböl kifolyolag NEM VAGYOK KÉPES EMBEREK KÖZT ÉLNI.Valahogy annyira irritál minden.És én is ugyanúgy mint TE is csak segiteni akarok magamnak megtanúlni élni…….javitani életminöségemen.
A témához.
Lehet,hogy igazad van.De az én véleményem az ha TOKIÓ legforgalmasabb és legzajosabb részére egy Buddhista megvilágosodott embert,vagy magát a Dalai Lámát kitennéd egy hónapra és kényszeritenéd,hogy ott éljen……………………………..MEDITÁCIÓ NÉLKÜL BEGOLYÓZNA!!!!
Az egótol jön az a sok hülye gondolat és ha ezek az emberkék nem meditálnak,tuti,hogy egójuk megint támadásba lendül és kinyirja ŐKET.Figyeld meg meditáció közben,minden eggyes gondolat az egód körül forog.Késöbb,ha sikeres a medi,persze jön egy érzés ami a „nem vagy állapota”.A DALAI LÁMA ugyanolyan lenne a mi életvitelünkben mint MI,ha nem lenne lehetösége medizni.Amilyen életvitelt folytat,az egy pszichikai állapot mely véd a stresszes,egós világtól.
Én már zárkóztam el a külvilágtól ugyhogy se tv,se rádió se internet,sem ujság hónapokig és tudom milyen pszichikai állapotot idéztem elö ezzel.Non stop még hetekig kitart medi nélkül ez az állapot és addig elrendezed a világ dolgait,majd késöbb megint folytatod az aludtejes életmódod.
Folyt.
Amúgy én úgy tudom,hogy a megvilágosodás,a pici megvilágosodás nem egy állandó állapot.Valamék könyvben találtam utalást arra,hogy egy Buddhista nagykutya felálitott egy rekordot,hogy 16szor kisvilágosodás és 4szer nagy megvilágosodás érte.És minden megvilágosodott állapot elérésére szükség van nem megvilágosodott állapotra,különben nincs értelme.A megvilágosodott tudatálapotot ha fenn akarod életed végéig tartani,egy bizonyos fajta életmódot kell fentartani.
Drága Skorpió
Drága Barátom!
Igazad van a „kis” szikrákkal kapcsolatban, a naggyal meg nem tudom, csak én feltételezem, hogy akkor már oké lesz a helyzet.
Jól esett, amit írtál a kis lelkedről. Valami ilyesmi nekem is a célom, mármint az élettel kapcsolatban. Keresem az utam. Hiszek a Tudat erejében, de ezeket már olvastad tőlem. Én szeretnék megvilágosodni. Most komolyan. De addig is, ugyanúgy szeretném én is az életemet élni, mint Te. Kicsit mindig jobban, kicsit mindig többet tanulva, fejlődve. Ez így van jól. Remélem tudod, hogy mennyire kedvellek, csak a nézeteimet osztom meg Veled. De a tévedés jogát fentartva!!! Egyenlőre én is csakosztom az észt, de megígérem, ha megvilágosodtam, megsúgom milyen 🙂
Nem írom, hogy sajnálom, hogy így alakult az életed.
Csak azért nem, mert az én hitem szerint a sajnálat csak lenyom, nem pedig felemel.
Hitem szerint (és ezt álmomban tanításként kaptam, mikor ki voltam nagyon bukva), csak azt és annyit mérnek ránk odafentről, amihez megvan már most a képességünk, hogy „elviseljük”, tanuljunk belőle. Olykor viszont tudom milyen nehéz is ez a teher. Remélem felállsz Te is ebből, mint egy Főnix madár! Csak azért, mert képes vagy rá!!!
Nem próbáltad még Sanyi szívnyitásos technikáját? Vagy valami ilyesmit? Szerintem Neked is Sanyi magyarázatai jönnek be, mint nekem. Gyakorlatias, közérthető, egyszerűen, nagyszerű.
Dolgozni kell. Ez old meg mindent.
Drága Barátom! Addig is, ha van amiben segíthetek, szólj bátran, szerintem tudod az elérhetőségemet, ha meg nem, akkor írd ki ide és megadom, oké?
Addig is ölellek, puszi
Buddhanita a még csak „okoska” :),
Ellenben, én tényleg az első beírásomban hiszek, hogy akkor „ellobban” az Egó, ha Megvilágosodunk.
engedd meg, hogy meséljek neked valakiről
szervusz skorpio 🙂
engedd meg, hogy meséljek neked valakiről, akit én mesteremnek tartok -bár csak könyvek és videók által (sajnos).
a neve Eckhart Tolle. biztosan hallottál már róla, azért nagyon röviden leírom neked, hogy ő -elmondása szerint- egyetlen éjszaka alatt szabadult meg az egójától pokoli kínok között.
amint másnap reggel felébredt érezte, hogy minden más, minden végtelenül békés -de fogalma nem volt arról, hogy mi történt vele.
-megjegyzem nem meditált előtte egyszer sem (bár egyszer egy mosdóban egy pillanatig megélte a felébredettséget) egyszerűen csak olyan erős és sűrű volt már a fájdalomteste és az egója, hogy nem bírt tovább vele élni-
ezt követően hónapokig járta a város utcáit, hajléktalan lett belőle és padokon aludt. lelkében békével élt pedig „semmije” sem volt. az emberek akikkel ezalatt kapcsolatba került mind különösen vonzódtak hozzá, és kérlelték, hogy árulja el nekik a titkát. … végül valami szerzetes mester mesélte el neki, hogy mi is történt vele-hogy megvilágosodott.
az ő példája nagyon jól mutatja, hogy nem kell különleges életmód a megvilágosodás „fenntartásához”, hiszen Tolle az utcán élt 🙂
amikor azt mondod, hogy nem akarsz megvilágosodni akkor az egód beszél. az egó pedig persze hogy nem akarja a megvilágosodást, hiszen az a halálát jelentené 🙂
…ja, az a sok szám a nevem mögött a születési dátumom. rövid története csak annyi, hogy ez volt a legelső nicknevem. általában mindenütt ezt használom, így nem keveredek bele a felhasználónevek rengetegébe. 🙂
további szép estét neked
Hajni sok számmal a neve mögött,és eggyetlen Buddhanitám
Szóval először is már feláltam betegségemböl.Másodsorban még egyetlen könyvet nem olvastam Tolle-tól,de igérem bepótolom.Az a nagy helyzet,hogy nem akarok Tolle komával ellenkezni,ha Ő eképpen érzett,biztos igy van.Szeretném ha azért nekem is megengednétek hogy én máshogy érezzek.
Szoval az egész”MEGVILÁGOSODÁSI ÜGY”egy nagy nemlétező balon ami el fog pukkanni.
Az egész megvilágosodás csak egy megkülönböztetés,pedig mi eggyek vagyunk.Nem kell megkülönböztetni mert az ellenségeskedéshez vezet.
Én ha egy picit boldogabb is vagyok min Ti,higgyétek el ez még nem a maximum boldogság.
Az,hogy egy fél lépéssel talán előrébb vagyok min TI,amit ha Titeket elnézlek,eggyáltalán nem vagyok benne biztos…………..nem sokkal segit.
Látok előre még UT-at,ahová nem mehetek.És szeretnék.Senki ember fia oda egyedül be nem megy.
Egy magasabb tudatossági szint.
Számomra is és számotokra is.
Én épp ezért nem vagyok képes ebben a világban élni…..mert erre a világra vágyom.Ez maga a paradicsom paradicsoma.
Nekem,számomra azért nem teljes a világ mert nem vagyok megértve.És mint ilyen nem lehet teljesen boldog.És ezzel a tudatossági szintel ez megvalósul.
Számomra az IGAZI EGYETLEN BOLDOGSÁGOT AZ JELENTENÉ,ha egy olyan környezetben élnék ahol mindenki boldog.
Az,hogy egyedül vagyok boldog………sosem lessz teljes.Teljesen boldogok nem lehetünk,mig körülöttünk a világ nem boldog.
Ez csak ugy lehetséges ha Titeket húzlak magammal,ösztönözlek titeket a magatokkal való harcra.
A következő tudatossági szintre vagy eggyüt lépünk,vagy sehogy.
Nem lehetséges úgy felhőtlenül boldog lenni,ha látjuk a szenvedést.
És főleg az az elkeseritő,hogy nem lehet senki helyett megvivni a harcot önmagával szembe.
Nehéz feladat,lehetetlen.
És még azt hiszitek Célba értem.
Egy fenét,még a nehézségek most jönnek.
Ahogy egy cél beteljesül,máris jön helyébe másik.
Ahogy egy kérdésed válaszra talál,tiz kérdés lép helyébe.
Szóval egy fél lépcsőfok és aztán EGGYÜTT lépünk.
A MEGVILÁGOSODÁST meg felejtsétek el mert csak összezavar.
kedves skorpio,
„A Lét örömét, ami az egyetlen igazi Boldogság,
kedves skorpio,
„A Lét örömét, ami az egyetlen igazi Boldogság, semmilyen forma, tulajdon, siker, személy vagy esemény –bármi, ami veled történik– sem hozhatja el számodra. Az az öröm sohasem érkezhet el hozzád majd egyszer. Az a benned lévő, formamentes dimenzióból sugárzik elő, magából a tudatból, és így egy azzal, aki vagy.”
…néhány dologban nem értünk egyet, de ez nem fontos. kívánom neked a legjobbakat! 🙂
Új Föld
még valami: ha tényleg olvasni akarsz valamit Tollétól, ajánlom az Új Földet! …és persze az összes többit is 🙂
szép napot neked!
Egyetértek Skorpióval
„A MEGVILÁGOSODÁST meg felejtsétek el mert csak összezavar”
Én akkor érezném magam szabadnak, ha mentes lennék a félelmeimtől (ebből van inkább több) és a vágyaimtól. Most volt egy meditációm, az egyik félelmemnek akartam a gyökerére bukkanni. Sok-sok lépcsőn keresztül eljutottam abba az időbe, amikor még az egységben voltam. Többen írjátok, hogy mindenki mindennel egy, meg ilyesmi. Volt már, aki ezt át is élte, nem csak az elméje szintjén van meg benne ez a tudás? Amikor rájöttem, hogy minden én vagyok, az is tudatosodott, hogy akkor meg nincs mitől félni, és nincs mire vágyni. (Érzés szintjén még mélyülnie kell bennem a témának)
Sokan hajtjátok a megvilágosodást. Az is egy vágy, én már leraktam. Most jöttem rá, hogy azóta szabadabb, ha úgy tetszik, „megvilágosodottabb” vagyok…
Csaesz
Igazad van, vágy az is, ha megvilágosodni akarsz, de az is, ha félelem nélkül akarsz élni. Nos, szerintem most egy kicsit Te is megvilágosodtál, ahogy olvastalak mikre jöttél rá, és írtad is viccesen.
Másképp látjuk, de ez sosem baj 🙂
A szabadságról annyi csupán a véleményem: szabadság=lehetőség..
A minden egyről annyit, mikor táborban voltam, egy-egy pillanatra megéltem a teljes Jelent (megvilágosodás), akkor volt bennem legutóbb ilyen érzés. Mentálisan is oké voltam, érzelmileg is. Semmi különös érzés nem volt, csak LÉTEZTEM, a dolgok is LÉTEZTEK, de minden úgy volt jó, ahogy volt. Ilyet éreztem az autóbalesetem alatt is, mikor pörgött az autó ezerrel.
Aztán visszazökkentem és jött az „agyalás”. Mit éreztem, érzem-e még? Élem-e még? Naná, hogy akkor már nem. Valami békés nyugalom, elégedetséghez fogható volt, de mégis többnek éreztem akkor. Hát ez van most, maradt még az agyalás.
Csaeszka
Ha jól értelmezem ki szavaidból,Te a Sanyibá ösztönzöttje vagy.Le a kalappal elöttetek,jó munkát végez.Gondolom a meditációs programjai is jól müködnek,különben nem haladnátok.Én tuti,hogy nem tudnék senkit végigvezetni egy úton az önmegismerés utján.Sajnálom,hogy olyan keveset véleményezik mostanában.
Valahol olvastam mostanság,hogyha kifejezett célkitüzés a megvilágosodás………akkor tuti,hogy soha nem éred el.És szerintem is a vágy az ami eggyik fő tönkretevője életünknek.
És én is érzem ezt az érzést,nyomasztó dolog mindig a megvilágosodásra gondolni.
És szerintem is ha már nem akarsz megvilágosodni,az már magában egy megvilágosodás.
De amugy szerintem az egész megvilágosodás egy lókaki.
A „megvilágosodottak” ugyanugy mint a Buddhisták is …………mármint Ők elégedettek magukkal-életükkel és itt meg is állnak magukat fejleszteni.Fütyülnek mindenre…kiadnak egy pár könyvet,szedik a lét-zsetont-lóvét a semmiért és ugyanúgy ülnek szemétdombjukon mint mi az egyszerü köznép és csak immel-ámmal-látszólag érdekli őket a mi sorsunk.
A Buddhisták meg elzárkóznak a világtól mondván ….nekünk nincs hozzá közünk és mivel nem tetszik nekik a világ,ugyanugy mint a strucc…..homokba dugják fejüket……………elhatárolódnak mindentől….nem mink tesszük Buddhisták tönkre a Földet……..mintha nem ugyan itt élnének velünk.
Drága Skorpió Barátom!
Engem így látsz, Drága Barátom?
Tudom, hogy nem.
Ezért kérlek, a haragod, a belső nyughatatlanságod/zaklatottságod ne rajtunk, Buddhistákon vezesd le. Ez egy olyan általánosítás volt, ami sem nem ismereten, sem nem megtapasztaláson alapul.
Amúgy is, tudod Te is, hogy az általánosítás egy nagy ka…
Ölellek
Buddhanita 🙂
Sanyi bá?
Kedves Skorpió!
Sajnos ki kell ábrándítsalak: én nem a Sanyi bá ösztönzöttje vagyok : )) Ösztönzöm én saját magamat, néha még talán túlzásba is viszem! Sőt: a munka oroszlánrészét is én szoktam elvégezni magamon, nem ő. (Ezt most az én semmirekellő, üldözendő egóm mondta… 🙂 )
A meditációs programjain újabban tényleg részt szoktam venni, és azok valóban jól működnek, sokat segítenek a lelki munkámban. Ha Te is szeretnél haladni, gyere el egyszer, ott hallhatod véleményezni is.
Csak a megelégedettek szabadok.
A tanítvány hűségesen küldte havonta lelki fejlődéséről beszámolóját a mesternek. Először ezt írta:
– Érzem, hogy kitágult a tudatom, és megtapasztaltam a világegyetemmel való egységemet.
A mester ránézett a papírra, és eldobta. A következő hónapban ezt írta:
– Végre felfedeztem, hogy az isteni ott van minden dologban.
A mester elégedetlennek tűnt.
Harmadik levelében a tanítvány lelkesen magyarázta:
– Az Egy és a sok misztériuma megnyílt csodálkozó tekintetem előtt.
A mester ásított.
A következő levél ezt mondta:
– Senki sem születik, senki sem él, és senki sem hal meg, mert az „én” nem létezik.
A mester kétségbeesésében égnek emelte kezeit. Azután elmúlt egy hónap, el kettő, majd öt, végül egy egész év. A mester ekkor úgy vélte, itt az ideje, hogy emlékeztesse tanítványát kötelességére, hogy lelki fejlődéséről beszámolót írjon. A tanítvány azonban csak ennyit írt vissza:
– Kit érdekel?
Amikor a mester elolvasta ezeket a szavakat, megelégedettség ömlött el az arcán, majd így szólt: – Hála Istennek, végre megtalálta!
Még a szabadság után való sóvárgás is kötelék. Igazán csak akkor leszel szabad, ha már az sem érdekel, hogy szabad vagy-e vagy sem.
Csak a megelégedettek szabadok.
(A.d.Mello)
Kedves Kuruc
ez így van
Kuruc
Ez nagyon szép mese.Köszi,hogy megajándékoztál vele minket.
Az Utonálló,Buddhanita és mindenki számára.
Bocsi,hogy csak ember vagyok.Nem az én szavaimat kell nézni-figyelni,néha,ha megengeditek nekem,hogy ember legyek és követhessek el bakikat…ezt nagyon szépen megköszönném.
Bántottam tegnap szegény Buddhistákat,nagyon sajnálom….de azért megengeditek nekem,hogy külön saját véleményem legyen?
UTONÁLÓ BARÁTNÖMNEK PEDIG ÜZENEM…..hogyha,hibát akar bennem találni biztos talál,az irásaimba biztos talál.Kérdem én a BIBLIA-nem saját magát hazudtolja meg,a vallások szentirásaiban nem találunk hibát?
Ha kukacoskodni akarunk legyen bármilyen ember az illetö,biztos találunk benne hibát.Azért ember az ember mert hibái vannak,különben Istenek lennénk.
Elismerem én vagyok a sátán,az ördög,a fűszál,a patak,a fa,a hegy ,a madár,az elmebajos,a szerető ember,a szélhámos.Ezek mind csak cimkék.Ezek mind-mind bennem vannak.Nyugodtan mondhattok bármit rám,elviselem vagy nemis érdekel.De azt kérdem:miért a személyem az érdekes?Miért engem támadtok?
A lényeg saját magatok vagytok.Nem a hibáimat kell keresni,hanem a magatok érdekében cselekedjetek.
Ha nem pászolnak rád irásaim és találtál magadnak jobb utat—-Tessék,nem eröltetek senkire semmit.
Mindig találni könnyebb UT-at,és mindig is lessz……….ez az élet törvénye.
Nálam is lesznek egy pár éven belül sokkal jobbak akik engem nyugdijba küldenek….ez normális.
Fejlődik a világ és ezt sem a vallások sem pedig én nem tudom megakadályozni.
Ha nem én találok ki valami e félét,akkor egy másik ember……..de,ha itt az idelye tovább kel lépni.
Ne vitatkozzunk,hogy milyen Isten.Minden ember számára más,mást jelent.
Mese,vagy valöság
Szia Skorpió!
„Ez nagyon szép mese.Köszi,hogy megajándékoztál vele minket.”
A történet valószínűleg kitalált, az üzenete viszont nagyon is valóságos.
Az életem azon szintjei, amit e szerint élek, rendben vannak. Ahol még nem tudtam ezt megvalósítani, az már kevésbé….
Hasonló tapasztalatokról írtak már mások is.
„Kérdem én a BIBLIA-nem saját magát hazudtolja meg,a vallások szentirásaiban nem találunk hibát?”
Meghazudtolja magát, ezt csak az nem látja, aki nem akarja. De ez még a kisebbik baj.
A nagyobb az, hogy nemcsak önmagát hazudtolja meg…
Üdv: Kuruc
A buddista életfelfogás és a kínai ” hit ” ugyanarra a kérdésre
A buddista életfelfogás és a kínai ” hit ” ugyanarra a kérdésre keresi a
választ : mit kell tegyek , hogy ÉN NE SZENVEDJEK ?Hogyan kerülhetem
ÉN el a szenvedést.
A kérdés feltevés is önző.
A válasz megélése is „elvonult ” életet kíván…
A keresztény hit az egyetlen amelyben / Krisztus szenvedése által/
a szenevedés „értelmet nyer ” .
Nem azt mondja kerüld ki , hanem azt vállald be !
/ ha hátat fordítasz a keresztednek agyonüt , ha átöleled felemel /
Bírd ki ,amiben most vagy , ha a másik emberért vagy önmagadért
még nem akarod megtenni ,-” kibírni ” – az adott élethelyzetet,
tedd meg Istenért ,az Atyának való engedelmességből !
Az ember sajátja , hogy minden élethelyzetben ” JÓL ” akarja
magát érezni. De ez álomvilág. Ilyen itt a földön nincs,
illetve akkor van amikor a ” rosszat ” , azt ami szenvedést okoz
már tudatosan megtanulja kezelni.
Egy hamis képet rombol le Jézus , amikor éli a szenvedést
és ezzel a leghitelesebben szemlélteti az emberi lét függőségét
az Örök Atyától…
Engedelmességet mutat meg , él elénk
áldozatos szeretet formájában…
A szenvedés misztériuma végigkísérhető Krisztus Szent Szenvedéseiben,
és kereszthalálában…
Az emberi szenvedés legmagassabb fokát éli elénk…
—Muszlimok ezért nem választották Krisztust, mert nekik nem kell
olyan Isten aki „gyenge ” ,bár megmenthetné magát …/ ők Isetent
” erősnek „, harcosnak akarják látni…—-
( a gyengeségedben van a te erőd.. az embernek előbb,
utóbb Istennel szemben ezt fel kell ismernie )
Szenvedés VAN, „Istentelen úton” is és az Istenben
élő ember életében is…akármelyik utat járjuk VAN szenvedés,
mert semmi nem az ember elképzelése végsősoron. hanem
egy Örök Terv pici momentuma…./Üdvtörténet /
.
Értelemmel ” tudatosan ! ” vállald azt amit semmiképpen
nem tudsz kikerülni ! ! Mert az Atya Örök Tervében benne van,
mert a személyiségedből adódóan elkerülhetetlen, vagy
amikor már „tudatos ” vagy ,kérhet tőled konkrét szenvedést is
lásd: szentek élete —de akkor nem értheted még ,mert
nem tudhatod Isten Tervében ez ” miért ” van….? !
Ha elfogadom az adott élethelyzetben a szenvedésem,hiszen nem
tudok mást tenni ,meglátom , hogy parányi az Krisztus szenvedéséhez :
egyrész eltörpül…
…másrészt felajálhatom az Atyának, hogy engeszteljek
magamért vagy másokért…
Pontosan EZ a LÉNYEGE .
Az emberi szenvedést EZÉRT mutatja meg az Atya nekünk,Szt Fia
minket MEGVÁLTÓ SZt Szenvedése által, hogy mi is részesei lehessünk
az Ő Tervének,méltóvá váljunk Krisztus ígéreteire.
Bevon a szenvedésünk által az Ő Örök Tervébe minket is
/ ha szabad akaratból vállaljuk /
Ez nem számokban kifejezhető …és mégis az …
mert ahányszor bevállasz Istenben :- Istenért , másokért
vagy magadért …annyi….
ÚÁ
ÚÁ
Útonállás
Kedves Útonálló!
Nem szeretnék belszólni buddhista – keresztény vitátokba, mert nem vagyok hozzá eléggé olvasott. Szeretnék azonban kérdezni valamit. Nem tanítja véletlenül a katolicizmus, hogy el kell fogadni másokat? Kérlek írj erről! Nem hiszem ugyanis, hogy feladatául lenne szabva a keresztényeknek, hogy más vallások ellen fellépjenek. Attól, hogy buddhista valaki, miért nem tudod elfogadni?
Amint láthatod, mi sem állunk neki kritizálni, szétcincálni a te keresztény nézeteidet, mert elfogadunk olyannak amilyen vagy, nem akarunk áttéríteni.
Írtam már neked egyszer, hogy amikor valaki ennyire tériteni akar, akkor szerintem valójában nem a másikat, hanem saját magát akarja meggyőzni. Azt sem értem, hogy miért kell lemínősíteni egy olyan vallást, amiben a másik jól érzi magát? Miért bántod őt ezzel? Neked sem esne jól.
Azt tudnám neked jó szivvel javasolni, hogy próbálj meg inkább párhuzamokat, azonosságokat keresni, hiszen Isten egy csak, mi másképp tiszteljük mint te.
Üdv!
Hédi
Buddhizmusról annyit ÚÁ és Skorpió
A Buddha tanai először is tagadják az ÉN létezését.
A többit ezek szerint inkább hagyjuk. Itt már számomra megint igazolódik a fanatista gondolkodás mód lehet buddhista, keresztény,vagy bármi, akkor is félre visz.
Örülök, hogy van Hited. Így tovább. Tiszteletem. De tartsd Te is tiszteletben mások Hitét. Pláne ha Istenben igazán hiszel. A sziveddel éld a vallást, ne az elveiddel, betűkkel a fejedben.
Pl.: 10 parancsolat, ne bántsd felebarátodat….
Köszönöm megértésed, Béke veled
Itt le szeretném szögezni:
(Hányszor kell ezt leírnom még??? )
Vélemények hangzanak el. Skorpió, én sem nem támadtalak, sem nem vádoltalak, csak kértelek, te se tedd ezt meg.
Igen, lehet véleményed/-tek. De amíg egy kulturált oldalon írogatunk egymásnak, pláne ilyen témákban, akkor vegyétek a fáratságot normálisan (emberhez méltón) nyilatkozni, bármi is a véleményetek.
Nevetséges, hogy utána a tükőr efektust használjátok takaróként. Egyikünk sem Isten, vagy több a másiknál. Skorpió, maradjunk két lábbal a földön. Ha tényleg ilyen ragyogó tanító volnál, mint ahogy írod, sokkal letisztultabb volnál.
Úgy veszem észre, lételemed a kötöszködés, a felháborodást keltés.
Nem értem mire jó ez?
Vannak írásaid, amiket már letisztult, megnyílt formában mondod el, mi van Veled. Ekkor vagy VÉGRE önmagad.
Aztán rögtön utána le esik az állam, ki bujt ki megint belőled. ÁLarcod elő is bújik.
Úgy érzem, mintha állandó érzelmi ingadozásban élnél. Nem érzem az egyensúlyt, sőt.
Meditáció: nyomtasd, vagy rajzold le a Tao Jin jang jelét és ragaszd fel a faladra szemmagasságba. Gondolatban helyezd bele magad ebbe a jelbe. Figyeld meg, merre billensz, hol van túl sok, vagy túl kevés energia/érzelem. Ha valahol túl sok van, képzeld el, hogy átáramoltatod (FINOMAN!!) az energia hiányos részre. Addig csináld, amig magadban nem érzed az egyensúlyt.. Tovább is viheted mikor az egyik oldalon vagy, képzeld el, milyen átbilleni a másik oldalra, ha a kis ponton keresztül próbálod.
Bár ez is egy javaslat, tégy aszerint, amit akarsz.
Javaslat: alapos önvizsgálatot tarts mielőtt tovább akarsz haladni. Ne a kritika, ellenségeskedés legyen az életerőd. Te be vagy …va az élettől, érzelmektől. Nyílj ki, ha az UTADON akarsz járni.
Nem úszod meg munka nélkül. Ez tény, ha fejlődni akarsz el kell fogadnod.
Röviden: mindenki szabadon leírhatja mit gondol, csak finomított formában. De ha valamit nem tudsz alátámasztani kellő ismerettel, akkor inkább a nemes csendet gyakoroljuk (bár igaz Mester nélkül ez is félre vihet, de szerintem itt azért belefér Mester nélkül is)
Bárkinek, bármi is legyen a hite
Üdv
BUDDHANITA
Bumeráng
U.i.: Skorpó Apu: Te meg ne csodálkoz, ha szavaiddal ütsz, és ezért kupánvágnak.
Ez a Bumeráng tanítás
Ölellek,
Buddhanita
Drága Buddhanita Anyum
Nem akartalak téged megsérteni,sajnálom,hogy Te magadra vetted.
Én a DALAI Lámát is nagyon tisztelem,én vele csak szemléltetni akartam azt,hogy akit egész csecsemőkora óta szélárnyékban neveltek,akit kiszolgáltak,akit etettek,akit fürdettek,aki ugy él mint egy király………………………ha kiengednéd ide a világba a farkastanya közepére egymagában,hiába meditálna egy héten belül szétcincálnák.
Merem állitani,ha Te ugyanilyen életformát élnél mint Ő,egy hónap alatt ugy kikupálódnál,hogy lepipálnád a Dalai Lámát………..aki szerintem egész életében egy teát nem főzött magának.
A Buddhizmust közelebbröl tényleg nem ismerem,én csak egy kérdést tettem fel magamnak és ennek a válaszát irtam meg….NEHARAGUDJATOK BUDDHISTÁK.
Az én kérdésem az…….ha az egész Föld 6,5milliárd embere mind buddhista lenne és a mai életnézetük szerint élnénk……egy nagy kolostorrá változtanánk a Földet…….Nem szexelnénk,nem diszkóznánk,nem báloznánk,semmi öröm nem lenne az életböl.Tényleg ez az álmotok élete?
Buddhát meg nagyon is nagyra tartom,a vallás az ami 2200év alatt megváltoztatta az Ő szavait a saját nézeteik céljai szerint.
Ugyan ki etetné,éltetné a Buddhistákat ha nem mi,a köznép.Miből tartanák fel templomaik.
Biztos vagyok abban ,hogy már itt van az illető a honlapon,vagy fiu vagy lány aki majd tultesz rajtam,nyugdijba küld egy két éven belül.Én abszolút nem vagyok okos,de eggyet nagyon jól tudok MEDITÁLNI.Ha jön egy illető aki okos is és meditációban is jó,nekem nem lessz esélyem.
Mindig mondtam…a szó szart sem ér-pontatlan,nem elég kifejező,ellenségeskedést szít…..az érzés az amit érdemlegesen átadható.
A lényeg a harmónia teremtés élet és lét között.
Drága Skorpió Barátom!
Ezt inkább a Buddhizmus blogodban fejtegessük tovább, Életem!
Nem sértettél meg, hiszen írtam, tudom, nem így látsz.
Szerintem megszerettük mi már egymást , nem igaz?
Ölellek,
pusz, megírom a másik blogodban, mi jutott erről is az eszembe, oké?
Kedves Buddhanita
Kérlek Te se dühödj fel! Nem érdemes. Mindenkinek a maga hite, a maga szintje a maga stilusa. Ezért nem szabad kikerülnöd a középpontból 🙂 Magadnak ártasz, neked telik most órákba, napokba, mire visszatalálsz, a térítő meg elérte célját, hogy kilenditsen. Bölcsebb vagy te ennél!
Tán pont azért nem birom a dogmákat, mert az áligazságokkal megpróbálják a „többieket” megingatni és a fanatizmusukkal begyűjteni. Ez ellen tenni nem szabad, mert ellennyomás lesz az eredménye.
Teljesen egyetértek veled, hogy szót kell emelni a térités és a hamis tanitók ellen. Több is van ezen a szájton. Azt hiszem mi annyit tehetünk, hogy tükröt tartunk, de nem visszük bele a saját szépséghibáinkat. Semmi bajon, ha valaki kupán vágja azt aki „megérdemli”, de azt tegye tudatosan, úgy, hogy közben a legutolsó sejtjéig megpróbál maga maradni. Attól leszel Te is gazdagabb és talán az egyetlen amiből egy fanatikus is ért.
Szeretettel
Hédi
Kedves Hedi
Szerinted dühös voltam?
Szerintem nem.
De ez lényegtelen. Ha valakinek azt mondják kupán vágják, szerintem inkább játékosnak hangzik, sem mint fenyegetésnek, pláne, ha képletes dologról van szó. Skorpiónak már beigértem egy elfenekelést is, szerintem ezt is úgy érti, ahogy gondoltam.
ez nálunk már csak így megy. Hívtam már Apunak is, mert hasonló gondolkodású, temperamentumú, mint az igazi Apum.
Bocs, ha neked így jött le.
Azért, Isten pá
és Üdv 🙂
Drága Skorpió Barátom!
Kifejtenéd mit értesz ezen:kitőrni az Egó rémuralmából?
Én magában a megvilágosodásban látom az egyedüli utat az Egótól megszabadulás felé. Számomra a megvilágosodás annyit tesz: hogy végérvényesen lehull szemem elől a fátyol, ami az elválasztódotság illúzióját (magát a hamis énképet, mint Egót) fentartja.
Mivel ekkor ébredünk Tudatára, hogy mi egyszerre vagyunk a nagy Egy és a végtelen semmi (Nírváná). Az Egó számomra is egy „bolond”, aki retteg ettől az ellobbanástól, magától a Haláltól. Halál viszont csakis az ő számára létezik, nem pedig az Igaz Valónk számára. Olyan ez, mintha én egy bábut tartanék a kezemben, és azt játszanám, hogy én magam vagyok a bábu. Sőt, el is hinném, hogy én nem a bábut tartó kézzel vagyok azonos (el is felejteném), hanem magával a bábuval. Rettegnék, hogy elszakad a drót, amin csüngök. A megvilágosodás pillanatában viszont elillan, semmivé lesz a bábu is, és a drót is. És maradok Én.
Te hogyan látod ezt? Akkor most hogy is állsz az Egóval? Ha „el akarod űzni”, Te hogyan tennéd? Ha viszont nem, akkor mit szeretnél?
Nem kell mindenki „céljának” lennie a megvilágosodás. Jól van az úgy, ha valaki inkább szebb, jobb, tartalmasabb életre vágyik. Csak ahhoz kell egy bizonyos tudatosság, a dolgok meglátása. Ez viszont a megvilágosodás felé vezet. Hisz előbb-utóbb, mind odajutunk.
Vannak akik csak szeretnének jól élni.
Vannak, akik csak megvilágosodni szeretnének, kilépni a létkerékből.
És vannak, akik már megvilágosodva erre az útra tanítanak.
A módszer mindegyik esetben ugyan az. Mégha nem is meditációnak nevezzük. Hívjuk magyarul: Figyelem.
Hiszen, ha csak jól akarsz élni, akkor is általában a figyelmed kell első lépésben ráfordítani azokra a dolgokra, amik zavarnak, vagy akadályként megoldásra várnak.
Figyelem kell az elmélyült meditáció lépéseiben is.
A figyelem után jön a dolgok befogadása, mikor egyé vállsz a figyelem tárgyával, szó szerint megszűnsz különálló egyednek lenni. Ez szüli meg a tapasztalatot, ebből lesz a Tudás, a Hit, a Bizonyosság. Így jön létre a tudatosság.
Bár ez is csak az én szemszögem, kérlek, írd meg Te mit gondolsz? Hogyan látod ezeket a dolgokat?
Ölellek,
Anita
Buddhanitám
Ezt nem én mondtam,hogy „kitörni az egó rémuralmából”-ezt a Sok számos Hajni mondta.Az én véleményem,hogy az egótol nem szabadulunk.Egy bizonyos idövel nagyon rafinállt módon állandóan visszatér.
De itt nem hiszem,hogy az EGÓ értelmezésén kéne lovagolnunk.
Tök mindegy ki hogyan látja az egót,FŐ,hogy abban egyetértünk,hogy nagyon károsan befolyásolja életminőségünk.
Szerintem nem helyénvaló a kettőt,mármint a megvilágosodást és a tudatosságot egy kalap alá venni.
Tény,hogy a megvilágosodott emberek tudatosak.
De az,hogy valaki tudatosan tanul,dolgozik még nem nagy megvilágosodás.
De minden ember igyekszik tudatos lenni,de nem minden ember akar megvilágosodni.
Szerintem nem kéne a megvilágosodáson lovagolnunk,igyekezzünk minnél inkább tudatosak lenni,anélkül,hogy tudnánk a megvilágosodás szó létezéséröl.
Drága Skorpió Barátom!
Igazad van, nem kell ezen lovagolni.
A tudatosodást illetően is.
Én csak szerettem volna tudni,Te hogy látod a gyakorlati részét, a „megoldást”..
De le is írtad a végén mit is gondolsz, bevallom, tetszik. A szó létezés része nekem ennyit jelentett: ne görcsölj azon, hogy megvilágosodj, az eleje meg: csak tedd a dolgod. Így helyes.
De én sem erőszakoltam, hogy legyetek megvilágosodva, csak leírtam, nekem mi a vágyam/akaratom, mit is gondolok. Sőt, le is írtam, mindegy ki mit akar, az úgy van jól.
Köszönöm, hogy írtál,
Ölellek,
Buddhanita 🙂
Én mindíg éreztem ,hogy szabad vagyok,de az IGAZI szabadságot
eg
Én mindíg éreztem ,hogy szabad vagyok,de az IGAZI szabadságot
egy pár éve élem csak…
Nekem ez az állapot abban nyilvánult meg, hogy elengedtem mindazt is,
amit saját erőmből nem voltam képes …,illetve egyszer csak
véghez vitte bennem …Ő.Ahogy egyre jobban
láttam meg Isten igazságait a saját életemmel kapcsolatban,
egyre nagyobb szabadságot éltem meg és egy olyan
örömöt , biztonságot és békét amit nem lehet szavakban
teljességgel visszaadni.
A legnehezebb mindíg a továbblépés volt…
Volt egy elképzelésem ,hogy hogyan élek majd,de Isten
ezt totálisan felborította…mindíg tovább kellett lépjek,
holott én egyhelybe akartam maradni…
Az élet eseményei messze nem úgy történtek ,ahogyan azt
én elképzeltem.
Aztán sakk,matt lett: egy-olyan élethelyzet ,
ami teljesen ellentétes volt az egész addigi életemmel (vélt jó )
de belül mégis az egyetlen vágyam volt mindíg .Hitem egyik
sarokköve.
-de már lemondtam róla , mikor Isten közölte velem, hogy
ezt sem én döntöm el…, sokk hatás az volt de ,Ő nem
akárhogyan lép be az életünkbe : akkor BE VAN LÉPVE…
A kegyelem által- ahogy egyre jobban „‘értettem ” Istent,-
ahogyan a LEGAPRÓBB RÉSZLETEKIG összerakta az életemet,
ahogyan kitisztult Általa ,mi mindent tettem a saját elképzelésem
szerint ,mi minden volt az ,amit nem Ő akart- rossz elképzelések leginkább,
bizonyos szerepeknek megfelelés- úgy a szabadság érzése is teljesebb lett…
és ez a folyamat tart ma is…benne vagyok, élem …
Lehet ,hogy ez nem egészen érthető ,de eljön az ideje amikor
még teljesebben is beszámolhatok róla.
Az én életemben a szabadságot ez a TELJES megfordulás adta meg…
Útonálló
Nem fogom megválaszolni ezt a kérdést.Nem dolgom,hogy mindenre
Nem fogom megválaszolni ezt a kérdést.Nem dolgom,hogy mindenre választ adjak.Nem tudok többet mint Ti,ugyanaz van bennem,mint bennetek.Egyet nagyon szépen kérnék,mégpedig IRÁSAIMAT NE AZONOSITSÁTOK VELEM!
Le vagyok nyűgözve!Nézeteim amit feltettem a netre,befogadták-elsajátitották.Sőt mi több,használják.Jobban használják mint én.Ugy látom,nagy hatással voltam mindenkire.Még azokra is,akik nem fogadják el nézeteim.Mindeggy,hogy hisznek e irásaimnak,elolvasásuk után mindenkire rátapad valami.Tudat alatt mindenkit befolyásol irásom,ha hisz benne,ha nem.Sokkal több jobb képességü,nagyobb tudásu emberke van az önmegvalósitás honlapon,mint én.Már csak tökélyre kellene vinniük meditációs tudásukat,és túltesznek rajtam.Számomra nem az én személyem volt fontos a neten,hanem Ők.Egy Utat mutattam nekik,a sokból,ami biztos,hogy járható.Én vagyok ennek példája.Felszabaditottam egy pár embert és ugyanúgy ISTENT.És ez a pár ember Isten segitségével milliókat fog felszabaditani.Az én munkám nem az volt,hogy megnyerjem az emberekért a csatát,hanem,hogy katonákat faragjak belölük akik megküzdenek magukkal a világért.És nem halat-boldogságot adok nekik,hanem megtanitom Őket halászni.Nekem is csak egy horgom van és a vele fogható hal-boldogság csak a számomra elegendő eledel.Mindenkinek halat-boldogságot maga számára kell kifognia.Senki nem foghat a másik számára halat.Amit egymás számára tehetünk az az,hogy segitünk neki halat fogni.Ha egy-két embert a boldogság megtalálására ösztönzök,már elértem célom.A boldogság ragályos.Ha nem is tudatosan adjuk át a másiknak,de ráragad.Igy terjedve emberről emberre anélkül,hogy terjesztené nézeteim tudatosan.
Szeretném külön kérni,hogy kételkedjetek mindenben és mindenkiben,bennem is-magatok győződjetek meg mindenről.Az,hogy én választ adok egy kérdésre,az még az én válaszom……NEM A TIÉD.Az igazi választ csak egyedül Te adhatod meg és csak a saját számodra.Ird meg saját bibliádat,de csak a magad számára.
Mi embereknek nevezzük magunkat,de messze elmaradunk az állatok szinvonalától.Az állatok azok amik,amiknek Teremtve voltak,tökéletesen betöltik funkciójukat.Mi „emberek” messziröl sem.Isten paradicsomát kártevőként tönkretesszük.Számunkra Isten csak egy elmélet.Mig nem növünk fel hozzá-nem növesztjük meg tudatunkat,addig az is marad,csaak egy elmélet.Isten nem mutatkozik meg nekünk mig csak elmélet.Mihint gyakorlattá tesszük,Ő is kinyilatkozik számunkra.
kérlek hagy idézzek neked valamit
szervusz skorpio 🙂
kérlek hagy idézzek neked valamit:
„Szent az anyag, szent a szellem, szent a parány, szent az óriás. És százszor, ezerszer, végtelenül szent az ember.” -Biegelbauer Pál
anno én is az embert hibáztattam minden rosszért amit művelt a világgal. egészen addig, amíg rá nem világítottak a következő igazságra -A bolygón csupán egyetlen gonosztevő létezik: az emberi tudattalanság. (vagyis az ego)
az ember egy hatalmas és csodálatos lehetőség, csak ezidáig még nagyon kevés ember valósult meg mint lehetőség … de ami késik nem múlik 🙂
számomra a szabadság pedig annyi, mint kitörni az ego fennhatósága alól (nem lehetetlen 🙂
további szép napokat! 🙂
Hajni sok számmal a neve mögött
Igen ez a megoldás,”kitörni az egó fennhatósága alól”.Tudod ez nem is olyan könnyü,mikor az egész világunk épp az egóra épült.Valahol olvastam ezt az idézetet,de már rég és nem emlékszem hol…a következöképp hangzik……..”minden azért van a világon,hogy ellehetetlenitse utad,vagy félretereljen,semmi sem segit neked az elörehaladásban,söt gátol”
Az ego nagyon rafinált dolog,soha nem adja fel a próbálkozást,hogy irányitson.Egy pillanatra ha sikerül is,de állandóra megszabadulni töle még soha nem sikerült ebben a világban élve.A Buddhisták ezért zárkóznak el a világtol.Hogy megszabaduljanak az egótol.És végérvényesen nekik sem sikerül.Mihint abbahagyják az életmódjukat……nem meditálnak,megszünik az a pszichikai védöfátyol az egó rögvest támadásba lendül.
Amig emberek vagyunk,egónk is lessz.Állandóan,gyakran meditálni kell,hogy gyengüljön az egó uralma felettünk.A halál csak az ami meg tud töle szabaditani végérvényesen.
Kedves Skorpió
Drága Barátom!
Érdekes az okfejtésed, csak nem pontos.
Ha nem vagy megvilágosult (még ha nem is vagy Buddhista) akkor van az, hogyha elhagyod a meditációt, visszatér az Egó játszadozása.
Ez a kezdeti lépésekkor erősebb. Sőt, míg meditálni ülsz is le, sokszor megfigyelhető, hogy gondolataid ide-oda kavarognak, mint egy részeg szamár, meg minden bajod lesz, hirtelen ki kell mosni, meg az orrod is viszket, pisilni kell, mindjárt kezdődik a meccs… stb.
Később amikor a meditációban FIGYELSZ a gondolataidra, észreveszed, úgy ahogy jöttek a semmiből, úgy el is illanak a semmibe. Ilyenkor ébredsz rá, hogy NEM TE VAGY sem a gondolat, sem a test, az érzés, stb. Egyfajat minden jól van érzés (béke) tőlt el, eleinte pillanatokra, majd tágul az időtartama.
MÉG Később, mikor már a meditáció kiterjed a hétköznapi életedre, akkor olyan, mintha minden percben meditálnál, így „ég el” a maradék fátyol, ami az Egó megnyílvánulási formája.
Mi Buddhisták, nem harcolunk az Egó ellen. Mi CSAK koncentrálunk, FIGYELÜNK. Mihelyst harcolsz, energiát adsz neki. Az Egót nem lehet legyőzni, lehazudni, eldobni. Az Egó csak úgy magától elillan, mihelyst a Jelen pillanatában élsz. Ennyi a kulcs a megvilágosodáshoz. Figyelem.
Mi Buddhisták is simán gyakorolhatjuk ezt, nem kell kolostorba menni, hogy létrejöjjön ez az állapot.
Nem jött össze az életben még senkinek?
Hát, Buddhának igen. A Dalai Lámának és számos megvilágosult mesternek is összejött már.
Sőt, mi is sorban és sorban megtapasztaljuk a megvilágosodás apró szikráit, csak még nem TUDTAD, hogy neked is vannak ilyenek.
Amikor valamilyen tévedésből, tévképzetből feleszmélsz, vagy tudatára ébredsz egy-két számodra még ismeretlen dologra, nos, akkor egy-egy ilyen szikra lobban fel benned, egy fátyollal kevesebb van a szemed előtt.
Úgy hogy mindenkinek üzenem, csak nyugi!
Ha nem teszel mást, csak FIGYELSZ, megvilágosodsz!! Ennyi a nagy titok
Válljék minden létező hasznára
kedvenc Buddhanitám
Nekem semmi kedvem nincs megvilágosodni.NEKEM NAGYON JÓ IGY.Nincs szükségem egy semmitjelentö cimre.Én csak élni szeretnék megtanulni.Sajnos betegségemböl kifolyolag NEM VAGYOK KÉPES EMBEREK KÖZT ÉLNI.Valahogy annyira irritál minden.És én is ugyanúgy mint TE is csak segiteni akarok magamnak megtanúlni élni…….javitani életminöségemen.
A témához.
Lehet,hogy igazad van.De az én véleményem az ha TOKIÓ legforgalmasabb és legzajosabb részére egy Buddhista megvilágosodott embert,vagy magát a Dalai Lámát kitennéd egy hónapra és kényszeritenéd,hogy ott éljen……………………………..MEDITÁCIÓ NÉLKÜL BEGOLYÓZNA!!!!
Az egótol jön az a sok hülye gondolat és ha ezek az emberkék nem meditálnak,tuti,hogy egójuk megint támadásba lendül és kinyirja ŐKET.Figyeld meg meditáció közben,minden eggyes gondolat az egód körül forog.Késöbb,ha sikeres a medi,persze jön egy érzés ami a „nem vagy állapota”.A DALAI LÁMA ugyanolyan lenne a mi életvitelünkben mint MI,ha nem lenne lehetösége medizni.Amilyen életvitelt folytat,az egy pszichikai állapot mely véd a stresszes,egós világtól.
Én már zárkóztam el a külvilágtól ugyhogy se tv,se rádió se internet,sem ujság hónapokig és tudom milyen pszichikai állapotot idéztem elö ezzel.Non stop még hetekig kitart medi nélkül ez az állapot és addig elrendezed a világ dolgait,majd késöbb megint folytatod az aludtejes életmódod.
Folyt.
Amúgy én úgy tudom,hogy a megvilágosodás,a pici megvilágosodás nem egy állandó állapot.Valamék könyvben találtam utalást arra,hogy egy Buddhista nagykutya felálitott egy rekordot,hogy 16szor kisvilágosodás és 4szer nagy megvilágosodás érte.És minden megvilágosodott állapot elérésére szükség van nem megvilágosodott állapotra,különben nincs értelme.A megvilágosodott tudatálapotot ha fenn akarod életed végéig tartani,egy bizonyos fajta életmódot kell fentartani.
Drága Skorpió
Drága Barátom!
Igazad van a „kis” szikrákkal kapcsolatban, a naggyal meg nem tudom, csak én feltételezem, hogy akkor már oké lesz a helyzet.
Jól esett, amit írtál a kis lelkedről. Valami ilyesmi nekem is a célom, mármint az élettel kapcsolatban. Keresem az utam. Hiszek a Tudat erejében, de ezeket már olvastad tőlem. Én szeretnék megvilágosodni. Most komolyan. De addig is, ugyanúgy szeretném én is az életemet élni, mint Te. Kicsit mindig jobban, kicsit mindig többet tanulva, fejlődve. Ez így van jól. Remélem tudod, hogy mennyire kedvellek, csak a nézeteimet osztom meg Veled. De a tévedés jogát fentartva!!! Egyenlőre én is csakosztom az észt, de megígérem, ha megvilágosodtam, megsúgom milyen 🙂
Nem írom, hogy sajnálom, hogy így alakult az életed.
Csak azért nem, mert az én hitem szerint a sajnálat csak lenyom, nem pedig felemel.
Hitem szerint (és ezt álmomban tanításként kaptam, mikor ki voltam nagyon bukva), csak azt és annyit mérnek ránk odafentről, amihez megvan már most a képességünk, hogy „elviseljük”, tanuljunk belőle. Olykor viszont tudom milyen nehéz is ez a teher. Remélem felállsz Te is ebből, mint egy Főnix madár! Csak azért, mert képes vagy rá!!!
Nem próbáltad még Sanyi szívnyitásos technikáját? Vagy valami ilyesmit? Szerintem Neked is Sanyi magyarázatai jönnek be, mint nekem. Gyakorlatias, közérthető, egyszerűen, nagyszerű.
Dolgozni kell. Ez old meg mindent.
Drága Barátom! Addig is, ha van amiben segíthetek, szólj bátran, szerintem tudod az elérhetőségemet, ha meg nem, akkor írd ki ide és megadom, oké?
Addig is ölellek, puszi
Buddhanita a még csak „okoska” :),
Ellenben, én tényleg az első beírásomban hiszek, hogy akkor „ellobban” az Egó, ha Megvilágosodunk.
engedd meg, hogy meséljek neked valakiről
szervusz skorpio 🙂
engedd meg, hogy meséljek neked valakiről, akit én mesteremnek tartok -bár csak könyvek és videók által (sajnos).
a neve Eckhart Tolle. biztosan hallottál már róla, azért nagyon röviden leírom neked, hogy ő -elmondása szerint- egyetlen éjszaka alatt szabadult meg az egójától pokoli kínok között.
amint másnap reggel felébredt érezte, hogy minden más, minden végtelenül békés -de fogalma nem volt arról, hogy mi történt vele.
-megjegyzem nem meditált előtte egyszer sem (bár egyszer egy mosdóban egy pillanatig megélte a felébredettséget) egyszerűen csak olyan erős és sűrű volt már a fájdalomteste és az egója, hogy nem bírt tovább vele élni-
ezt követően hónapokig járta a város utcáit, hajléktalan lett belőle és padokon aludt. lelkében békével élt pedig „semmije” sem volt. az emberek akikkel ezalatt kapcsolatba került mind különösen vonzódtak hozzá, és kérlelték, hogy árulja el nekik a titkát. … végül valami szerzetes mester mesélte el neki, hogy mi is történt vele-hogy megvilágosodott.
az ő példája nagyon jól mutatja, hogy nem kell különleges életmód a megvilágosodás „fenntartásához”, hiszen Tolle az utcán élt 🙂
amikor azt mondod, hogy nem akarsz megvilágosodni akkor az egód beszél. az egó pedig persze hogy nem akarja a megvilágosodást, hiszen az a halálát jelentené 🙂
…ja, az a sok szám a nevem mögött a születési dátumom. rövid története csak annyi, hogy ez volt a legelső nicknevem. általában mindenütt ezt használom, így nem keveredek bele a felhasználónevek rengetegébe. 🙂
további szép estét neked
Hajni sok számmal a neve mögött,és eggyetlen Buddhanitám
Szóval először is már feláltam betegségemböl.Másodsorban még egyetlen könyvet nem olvastam Tolle-tól,de igérem bepótolom.Az a nagy helyzet,hogy nem akarok Tolle komával ellenkezni,ha Ő eképpen érzett,biztos igy van.Szeretném ha azért nekem is megengednétek hogy én máshogy érezzek.
Szoval az egész”MEGVILÁGOSODÁSI ÜGY”egy nagy nemlétező balon ami el fog pukkanni.
Az egész megvilágosodás csak egy megkülönböztetés,pedig mi eggyek vagyunk.Nem kell megkülönböztetni mert az ellenségeskedéshez vezet.
Én ha egy picit boldogabb is vagyok min Ti,higgyétek el ez még nem a maximum boldogság.
Az,hogy egy fél lépéssel talán előrébb vagyok min TI,amit ha Titeket elnézlek,eggyáltalán nem vagyok benne biztos…………..nem sokkal segit.
Látok előre még UT-at,ahová nem mehetek.És szeretnék.Senki ember fia oda egyedül be nem megy.
Egy magasabb tudatossági szint.
Számomra is és számotokra is.
Én épp ezért nem vagyok képes ebben a világban élni…..mert erre a világra vágyom.Ez maga a paradicsom paradicsoma.
Nekem,számomra azért nem teljes a világ mert nem vagyok megértve.És mint ilyen nem lehet teljesen boldog.És ezzel a tudatossági szintel ez megvalósul.
Számomra az IGAZI EGYETLEN BOLDOGSÁGOT AZ JELENTENÉ,ha egy olyan környezetben élnék ahol mindenki boldog.
Az,hogy egyedül vagyok boldog………sosem lessz teljes.Teljesen boldogok nem lehetünk,mig körülöttünk a világ nem boldog.
Ez csak ugy lehetséges ha Titeket húzlak magammal,ösztönözlek titeket a magatokkal való harcra.
A következő tudatossági szintre vagy eggyüt lépünk,vagy sehogy.
Nem lehetséges úgy felhőtlenül boldog lenni,ha látjuk a szenvedést.
És főleg az az elkeseritő,hogy nem lehet senki helyett megvivni a harcot önmagával szembe.
Nehéz feladat,lehetetlen.
És még azt hiszitek Célba értem.
Egy fenét,még a nehézségek most jönnek.
Ahogy egy cél beteljesül,máris jön helyébe másik.
Ahogy egy kérdésed válaszra talál,tiz kérdés lép helyébe.
Szóval egy fél lépcsőfok és aztán EGGYÜTT lépünk.
A MEGVILÁGOSODÁST meg felejtsétek el mert csak összezavar.
kedves skorpio,
„A Lét örömét, ami az egyetlen igazi Boldogság,
kedves skorpio,
„A Lét örömét, ami az egyetlen igazi Boldogság, semmilyen forma, tulajdon, siker, személy vagy esemény –bármi, ami veled történik– sem hozhatja el számodra. Az az öröm sohasem érkezhet el hozzád majd egyszer. Az a benned lévő, formamentes dimenzióból sugárzik elő, magából a tudatból, és így egy azzal, aki vagy.”
…néhány dologban nem értünk egyet, de ez nem fontos. kívánom neked a legjobbakat! 🙂
Új Föld
még valami: ha tényleg olvasni akarsz valamit Tollétól, ajánlom az Új Földet! …és persze az összes többit is 🙂
szép napot neked!
Egyetértek Skorpióval
„A MEGVILÁGOSODÁST meg felejtsétek el mert csak összezavar”
Én akkor érezném magam szabadnak, ha mentes lennék a félelmeimtől (ebből van inkább több) és a vágyaimtól. Most volt egy meditációm, az egyik félelmemnek akartam a gyökerére bukkanni. Sok-sok lépcsőn keresztül eljutottam abba az időbe, amikor még az egységben voltam. Többen írjátok, hogy mindenki mindennel egy, meg ilyesmi. Volt már, aki ezt át is élte, nem csak az elméje szintjén van meg benne ez a tudás? Amikor rájöttem, hogy minden én vagyok, az is tudatosodott, hogy akkor meg nincs mitől félni, és nincs mire vágyni. (Érzés szintjén még mélyülnie kell bennem a témának)
Sokan hajtjátok a megvilágosodást. Az is egy vágy, én már leraktam. Most jöttem rá, hogy azóta szabadabb, ha úgy tetszik, „megvilágosodottabb” vagyok…
Csaesz
Igazad van, vágy az is, ha megvilágosodni akarsz, de az is, ha félelem nélkül akarsz élni. Nos, szerintem most egy kicsit Te is megvilágosodtál, ahogy olvastalak mikre jöttél rá, és írtad is viccesen.
Másképp látjuk, de ez sosem baj 🙂
A szabadságról annyi csupán a véleményem: szabadság=lehetőség..
A minden egyről annyit, mikor táborban voltam, egy-egy pillanatra megéltem a teljes Jelent (megvilágosodás), akkor volt bennem legutóbb ilyen érzés. Mentálisan is oké voltam, érzelmileg is. Semmi különös érzés nem volt, csak LÉTEZTEM, a dolgok is LÉTEZTEK, de minden úgy volt jó, ahogy volt. Ilyet éreztem az autóbalesetem alatt is, mikor pörgött az autó ezerrel.
Aztán visszazökkentem és jött az „agyalás”. Mit éreztem, érzem-e még? Élem-e még? Naná, hogy akkor már nem. Valami békés nyugalom, elégedetséghez fogható volt, de mégis többnek éreztem akkor. Hát ez van most, maradt még az agyalás.
Csaeszka
Ha jól értelmezem ki szavaidból,Te a Sanyibá ösztönzöttje vagy.Le a kalappal elöttetek,jó munkát végez.Gondolom a meditációs programjai is jól müködnek,különben nem haladnátok.Én tuti,hogy nem tudnék senkit végigvezetni egy úton az önmegismerés utján.Sajnálom,hogy olyan keveset véleményezik mostanában.
Valahol olvastam mostanság,hogyha kifejezett célkitüzés a megvilágosodás………akkor tuti,hogy soha nem éred el.És szerintem is a vágy az ami eggyik fő tönkretevője életünknek.
És én is érzem ezt az érzést,nyomasztó dolog mindig a megvilágosodásra gondolni.
És szerintem is ha már nem akarsz megvilágosodni,az már magában egy megvilágosodás.
De amugy szerintem az egész megvilágosodás egy lókaki.
A „megvilágosodottak” ugyanugy mint a Buddhisták is …………mármint Ők elégedettek magukkal-életükkel és itt meg is állnak magukat fejleszteni.Fütyülnek mindenre…kiadnak egy pár könyvet,szedik a lét-zsetont-lóvét a semmiért és ugyanúgy ülnek szemétdombjukon mint mi az egyszerü köznép és csak immel-ámmal-látszólag érdekli őket a mi sorsunk.
A Buddhisták meg elzárkóznak a világtól mondván ….nekünk nincs hozzá közünk és mivel nem tetszik nekik a világ,ugyanugy mint a strucc…..homokba dugják fejüket……………elhatárolódnak mindentől….nem mink tesszük Buddhisták tönkre a Földet……..mintha nem ugyan itt élnének velünk.
Drága Skorpió Barátom!
Engem így látsz, Drága Barátom?
Tudom, hogy nem.
Ezért kérlek, a haragod, a belső nyughatatlanságod/zaklatottságod ne rajtunk, Buddhistákon vezesd le. Ez egy olyan általánosítás volt, ami sem nem ismereten, sem nem megtapasztaláson alapul.
Amúgy is, tudod Te is, hogy az általánosítás egy nagy ka…
Ölellek
Buddhanita 🙂
Sanyi bá?
Kedves Skorpió!
Sajnos ki kell ábrándítsalak: én nem a Sanyi bá ösztönzöttje vagyok : )) Ösztönzöm én saját magamat, néha még talán túlzásba is viszem! Sőt: a munka oroszlánrészét is én szoktam elvégezni magamon, nem ő. (Ezt most az én semmirekellő, üldözendő egóm mondta… 🙂 )
A meditációs programjain újabban tényleg részt szoktam venni, és azok valóban jól működnek, sokat segítenek a lelki munkámban. Ha Te is szeretnél haladni, gyere el egyszer, ott hallhatod véleményezni is.
Csak a megelégedettek szabadok.
A tanítvány hűségesen küldte havonta lelki fejlődéséről beszámolóját a mesternek. Először ezt írta:
– Érzem, hogy kitágult a tudatom, és megtapasztaltam a világegyetemmel való egységemet.
A mester ránézett a papírra, és eldobta. A következő hónapban ezt írta:
– Végre felfedeztem, hogy az isteni ott van minden dologban.
A mester elégedetlennek tűnt.
Harmadik levelében a tanítvány lelkesen magyarázta:
– Az Egy és a sok misztériuma megnyílt csodálkozó tekintetem előtt.
A mester ásított.
A következő levél ezt mondta:
– Senki sem születik, senki sem él, és senki sem hal meg, mert az „én” nem létezik.
A mester kétségbeesésében égnek emelte kezeit. Azután elmúlt egy hónap, el kettő, majd öt, végül egy egész év. A mester ekkor úgy vélte, itt az ideje, hogy emlékeztesse tanítványát kötelességére, hogy lelki fejlődéséről beszámolót írjon. A tanítvány azonban csak ennyit írt vissza:
– Kit érdekel?
Amikor a mester elolvasta ezeket a szavakat, megelégedettség ömlött el az arcán, majd így szólt: – Hála Istennek, végre megtalálta!
Még a szabadság után való sóvárgás is kötelék. Igazán csak akkor leszel szabad, ha már az sem érdekel, hogy szabad vagy-e vagy sem.
Csak a megelégedettek szabadok.
(A.d.Mello)
Kedves Kuruc
ez így van
Kuruc
Ez nagyon szép mese.Köszi,hogy megajándékoztál vele minket.
Az Utonálló,Buddhanita és mindenki számára.
Bocsi,hogy csak ember vagyok.Nem az én szavaimat kell nézni-figyelni,néha,ha megengeditek nekem,hogy ember legyek és követhessek el bakikat…ezt nagyon szépen megköszönném.
Bántottam tegnap szegény Buddhistákat,nagyon sajnálom….de azért megengeditek nekem,hogy külön saját véleményem legyen?
UTONÁLÓ BARÁTNÖMNEK PEDIG ÜZENEM…..hogyha,hibát akar bennem találni biztos talál,az irásaimba biztos talál.Kérdem én a BIBLIA-nem saját magát hazudtolja meg,a vallások szentirásaiban nem találunk hibát?
Ha kukacoskodni akarunk legyen bármilyen ember az illetö,biztos találunk benne hibát.Azért ember az ember mert hibái vannak,különben Istenek lennénk.
Elismerem én vagyok a sátán,az ördög,a fűszál,a patak,a fa,a hegy ,a madár,az elmebajos,a szerető ember,a szélhámos.Ezek mind csak cimkék.Ezek mind-mind bennem vannak.Nyugodtan mondhattok bármit rám,elviselem vagy nemis érdekel.De azt kérdem:miért a személyem az érdekes?Miért engem támadtok?
A lényeg saját magatok vagytok.Nem a hibáimat kell keresni,hanem a magatok érdekében cselekedjetek.
Ha nem pászolnak rád irásaim és találtál magadnak jobb utat—-Tessék,nem eröltetek senkire semmit.
Mindig találni könnyebb UT-at,és mindig is lessz……….ez az élet törvénye.
Nálam is lesznek egy pár éven belül sokkal jobbak akik engem nyugdijba küldenek….ez normális.
Fejlődik a világ és ezt sem a vallások sem pedig én nem tudom megakadályozni.
Ha nem én találok ki valami e félét,akkor egy másik ember……..de,ha itt az idelye tovább kel lépni.
Ne vitatkozzunk,hogy milyen Isten.Minden ember számára más,mást jelent.
Mese,vagy valöság
Szia Skorpió!
„Ez nagyon szép mese.Köszi,hogy megajándékoztál vele minket.”
A történet valószínűleg kitalált, az üzenete viszont nagyon is valóságos.
Az életem azon szintjei, amit e szerint élek, rendben vannak. Ahol még nem tudtam ezt megvalósítani, az már kevésbé….
Hasonló tapasztalatokról írtak már mások is.
„Kérdem én a BIBLIA-nem saját magát hazudtolja meg,a vallások szentirásaiban nem találunk hibát?”
Meghazudtolja magát, ezt csak az nem látja, aki nem akarja. De ez még a kisebbik baj.
A nagyobb az, hogy nemcsak önmagát hazudtolja meg…
Üdv: Kuruc
A buddista életfelfogás és a kínai ” hit ” ugyanarra a kérdésre
A buddista életfelfogás és a kínai ” hit ” ugyanarra a kérdésre keresi a
választ : mit kell tegyek , hogy ÉN NE SZENVEDJEK ?Hogyan kerülhetem
ÉN el a szenvedést.
A kérdés feltevés is önző.
A válasz megélése is „elvonult ” életet kíván…
A keresztény hit az egyetlen amelyben / Krisztus szenvedése által/
a szenevedés „értelmet nyer ” .
Nem azt mondja kerüld ki , hanem azt vállald be !
/ ha hátat fordítasz a keresztednek agyonüt , ha átöleled felemel /
Bírd ki ,amiben most vagy , ha a másik emberért vagy önmagadért
még nem akarod megtenni ,-” kibírni ” – az adott élethelyzetet,
tedd meg Istenért ,az Atyának való engedelmességből !
Az ember sajátja , hogy minden élethelyzetben ” JÓL ” akarja
magát érezni. De ez álomvilág. Ilyen itt a földön nincs,
illetve akkor van amikor a ” rosszat ” , azt ami szenvedést okoz
már tudatosan megtanulja kezelni.
Egy hamis képet rombol le Jézus , amikor éli a szenvedést
és ezzel a leghitelesebben szemlélteti az emberi lét függőségét
az Örök Atyától…
Engedelmességet mutat meg , él elénk
áldozatos szeretet formájában…
A szenvedés misztériuma végigkísérhető Krisztus Szent Szenvedéseiben,
és kereszthalálában…
Az emberi szenvedés legmagassabb fokát éli elénk…
—Muszlimok ezért nem választották Krisztust, mert nekik nem kell
olyan Isten aki „gyenge ” ,bár megmenthetné magát …/ ők Isetent
” erősnek „, harcosnak akarják látni…—-
( a gyengeségedben van a te erőd.. az embernek előbb,
utóbb Istennel szemben ezt fel kell ismernie )
Szenvedés VAN, „Istentelen úton” is és az Istenben
élő ember életében is…akármelyik utat járjuk VAN szenvedés,
mert semmi nem az ember elképzelése végsősoron. hanem
egy Örök Terv pici momentuma…./Üdvtörténet /
.
Értelemmel ” tudatosan ! ” vállald azt amit semmiképpen
nem tudsz kikerülni ! ! Mert az Atya Örök Tervében benne van,
mert a személyiségedből adódóan elkerülhetetlen, vagy
amikor már „tudatos ” vagy ,kérhet tőled konkrét szenvedést is
lásd: szentek élete —de akkor nem értheted még ,mert
nem tudhatod Isten Tervében ez ” miért ” van….? !
Ha elfogadom az adott élethelyzetben a szenvedésem,hiszen nem
tudok mást tenni ,meglátom , hogy parányi az Krisztus szenvedéséhez :
egyrész eltörpül…
…másrészt felajálhatom az Atyának, hogy engeszteljek
magamért vagy másokért…
Pontosan EZ a LÉNYEGE .
Az emberi szenvedést EZÉRT mutatja meg az Atya nekünk,Szt Fia
minket MEGVÁLTÓ SZt Szenvedése által, hogy mi is részesei lehessünk
az Ő Tervének,méltóvá váljunk Krisztus ígéreteire.
Bevon a szenvedésünk által az Ő Örök Tervébe minket is
/ ha szabad akaratból vállaljuk /
Ez nem számokban kifejezhető …és mégis az …
mert ahányszor bevállasz Istenben :- Istenért , másokért
vagy magadért …annyi….
ÚÁ
ÚÁ
Útonállás
Kedves Útonálló!
Nem szeretnék belszólni buddhista – keresztény vitátokba, mert nem vagyok hozzá eléggé olvasott. Szeretnék azonban kérdezni valamit. Nem tanítja véletlenül a katolicizmus, hogy el kell fogadni másokat? Kérlek írj erről! Nem hiszem ugyanis, hogy feladatául lenne szabva a keresztényeknek, hogy más vallások ellen fellépjenek. Attól, hogy buddhista valaki, miért nem tudod elfogadni?
Amint láthatod, mi sem állunk neki kritizálni, szétcincálni a te keresztény nézeteidet, mert elfogadunk olyannak amilyen vagy, nem akarunk áttéríteni.
Írtam már neked egyszer, hogy amikor valaki ennyire tériteni akar, akkor szerintem valójában nem a másikat, hanem saját magát akarja meggyőzni. Azt sem értem, hogy miért kell lemínősíteni egy olyan vallást, amiben a másik jól érzi magát? Miért bántod őt ezzel? Neked sem esne jól.
Azt tudnám neked jó szivvel javasolni, hogy próbálj meg inkább párhuzamokat, azonosságokat keresni, hiszen Isten egy csak, mi másképp tiszteljük mint te.
Üdv!
Hédi
Buddhizmusról annyit ÚÁ és Skorpió
A Buddha tanai először is tagadják az ÉN létezését.
A többit ezek szerint inkább hagyjuk. Itt már számomra megint igazolódik a fanatista gondolkodás mód lehet buddhista, keresztény,vagy bármi, akkor is félre visz.
Örülök, hogy van Hited. Így tovább. Tiszteletem. De tartsd Te is tiszteletben mások Hitét. Pláne ha Istenben igazán hiszel. A sziveddel éld a vallást, ne az elveiddel, betűkkel a fejedben.
Pl.: 10 parancsolat, ne bántsd felebarátodat….
Köszönöm megértésed, Béke veled
Itt le szeretném szögezni:
(Hányszor kell ezt leírnom még??? )
Vélemények hangzanak el. Skorpió, én sem nem támadtalak, sem nem vádoltalak, csak kértelek, te se tedd ezt meg.
Igen, lehet véleményed/-tek. De amíg egy kulturált oldalon írogatunk egymásnak, pláne ilyen témákban, akkor vegyétek a fáratságot normálisan (emberhez méltón) nyilatkozni, bármi is a véleményetek.
Nevetséges, hogy utána a tükőr efektust használjátok takaróként. Egyikünk sem Isten, vagy több a másiknál. Skorpió, maradjunk két lábbal a földön. Ha tényleg ilyen ragyogó tanító volnál, mint ahogy írod, sokkal letisztultabb volnál.
Úgy veszem észre, lételemed a kötöszködés, a felháborodást keltés.
Nem értem mire jó ez?
Vannak írásaid, amiket már letisztult, megnyílt formában mondod el, mi van Veled. Ekkor vagy VÉGRE önmagad.
Aztán rögtön utána le esik az állam, ki bujt ki megint belőled. ÁLarcod elő is bújik.
Úgy érzem, mintha állandó érzelmi ingadozásban élnél. Nem érzem az egyensúlyt, sőt.
Meditáció: nyomtasd, vagy rajzold le a Tao Jin jang jelét és ragaszd fel a faladra szemmagasságba. Gondolatban helyezd bele magad ebbe a jelbe. Figyeld meg, merre billensz, hol van túl sok, vagy túl kevés energia/érzelem. Ha valahol túl sok van, képzeld el, hogy átáramoltatod (FINOMAN!!) az energia hiányos részre. Addig csináld, amig magadban nem érzed az egyensúlyt.. Tovább is viheted mikor az egyik oldalon vagy, képzeld el, milyen átbilleni a másik oldalra, ha a kis ponton keresztül próbálod.
Bár ez is egy javaslat, tégy aszerint, amit akarsz.
Javaslat: alapos önvizsgálatot tarts mielőtt tovább akarsz haladni. Ne a kritika, ellenségeskedés legyen az életerőd. Te be vagy …va az élettől, érzelmektől. Nyílj ki, ha az UTADON akarsz járni.
Nem úszod meg munka nélkül. Ez tény, ha fejlődni akarsz el kell fogadnod.
Röviden: mindenki szabadon leírhatja mit gondol, csak finomított formában. De ha valamit nem tudsz alátámasztani kellő ismerettel, akkor inkább a nemes csendet gyakoroljuk (bár igaz Mester nélkül ez is félre vihet, de szerintem itt azért belefér Mester nélkül is)
Bárkinek, bármi is legyen a hite
Üdv
BUDDHANITA
Bumeráng
U.i.: Skorpó Apu: Te meg ne csodálkoz, ha szavaiddal ütsz, és ezért kupánvágnak.
Ez a Bumeráng tanítás
Ölellek,
Buddhanita
Drága Buddhanita Anyum
Nem akartalak téged megsérteni,sajnálom,hogy Te magadra vetted.
Én a DALAI Lámát is nagyon tisztelem,én vele csak szemléltetni akartam azt,hogy akit egész csecsemőkora óta szélárnyékban neveltek,akit kiszolgáltak,akit etettek,akit fürdettek,aki ugy él mint egy király………………………ha kiengednéd ide a világba a farkastanya közepére egymagában,hiába meditálna egy héten belül szétcincálnák.
Merem állitani,ha Te ugyanilyen életformát élnél mint Ő,egy hónap alatt ugy kikupálódnál,hogy lepipálnád a Dalai Lámát………..aki szerintem egész életében egy teát nem főzött magának.
A Buddhizmust közelebbröl tényleg nem ismerem,én csak egy kérdést tettem fel magamnak és ennek a válaszát irtam meg….NEHARAGUDJATOK BUDDHISTÁK.
Az én kérdésem az…….ha az egész Föld 6,5milliárd embere mind buddhista lenne és a mai életnézetük szerint élnénk……egy nagy kolostorrá változtanánk a Földet…….Nem szexelnénk,nem diszkóznánk,nem báloznánk,semmi öröm nem lenne az életböl.Tényleg ez az álmotok élete?
Buddhát meg nagyon is nagyra tartom,a vallás az ami 2200év alatt megváltoztatta az Ő szavait a saját nézeteik céljai szerint.
Ugyan ki etetné,éltetné a Buddhistákat ha nem mi,a köznép.Miből tartanák fel templomaik.
Biztos vagyok abban ,hogy már itt van az illető a honlapon,vagy fiu vagy lány aki majd tultesz rajtam,nyugdijba küld egy két éven belül.Én abszolút nem vagyok okos,de eggyet nagyon jól tudok MEDITÁLNI.Ha jön egy illető aki okos is és meditációban is jó,nekem nem lessz esélyem.
Mindig mondtam…a szó szart sem ér-pontatlan,nem elég kifejező,ellenségeskedést szít…..az érzés az amit érdemlegesen átadható.
A lényeg a harmónia teremtés élet és lét között.
Drága Skorpió Barátom!
Ezt inkább a Buddhizmus blogodban fejtegessük tovább, Életem!
Nem sértettél meg, hiszen írtam, tudom, nem így látsz.
Szerintem megszerettük mi már egymást , nem igaz?
Ölellek,
pusz, megírom a másik blogodban, mi jutott erről is az eszembe, oké?
Kedves Buddhanita
Kérlek Te se dühödj fel! Nem érdemes. Mindenkinek a maga hite, a maga szintje a maga stilusa. Ezért nem szabad kikerülnöd a középpontból 🙂 Magadnak ártasz, neked telik most órákba, napokba, mire visszatalálsz, a térítő meg elérte célját, hogy kilenditsen. Bölcsebb vagy te ennél!
Tán pont azért nem birom a dogmákat, mert az áligazságokkal megpróbálják a „többieket” megingatni és a fanatizmusukkal begyűjteni. Ez ellen tenni nem szabad, mert ellennyomás lesz az eredménye.
Teljesen egyetértek veled, hogy szót kell emelni a térités és a hamis tanitók ellen. Több is van ezen a szájton. Azt hiszem mi annyit tehetünk, hogy tükröt tartunk, de nem visszük bele a saját szépséghibáinkat. Semmi bajon, ha valaki kupán vágja azt aki „megérdemli”, de azt tegye tudatosan, úgy, hogy közben a legutolsó sejtjéig megpróbál maga maradni. Attól leszel Te is gazdagabb és talán az egyetlen amiből egy fanatikus is ért.
Szeretettel
Hédi
Kedves Hedi
Szerinted dühös voltam?
Szerintem nem.
De ez lényegtelen. Ha valakinek azt mondják kupán vágják, szerintem inkább játékosnak hangzik, sem mint fenyegetésnek, pláne, ha képletes dologról van szó. Skorpiónak már beigértem egy elfenekelést is, szerintem ezt is úgy érti, ahogy gondoltam.
ez nálunk már csak így megy. Hívtam már Apunak is, mert hasonló gondolkodású, temperamentumú, mint az igazi Apum.
Bocs, ha neked így jött le.
Azért, Isten pá
és Üdv 🙂
Drága Skorpió Barátom!
Kifejtenéd mit értesz ezen:kitőrni az Egó rémuralmából?
Én magában a megvilágosodásban látom az egyedüli utat az Egótól megszabadulás felé. Számomra a megvilágosodás annyit tesz: hogy végérvényesen lehull szemem elől a fátyol, ami az elválasztódotság illúzióját (magát a hamis énképet, mint Egót) fentartja.
Mivel ekkor ébredünk Tudatára, hogy mi egyszerre vagyunk a nagy Egy és a végtelen semmi (Nírváná). Az Egó számomra is egy „bolond”, aki retteg ettől az ellobbanástól, magától a Haláltól. Halál viszont csakis az ő számára létezik, nem pedig az Igaz Valónk számára. Olyan ez, mintha én egy bábut tartanék a kezemben, és azt játszanám, hogy én magam vagyok a bábu. Sőt, el is hinném, hogy én nem a bábut tartó kézzel vagyok azonos (el is felejteném), hanem magával a bábuval. Rettegnék, hogy elszakad a drót, amin csüngök. A megvilágosodás pillanatában viszont elillan, semmivé lesz a bábu is, és a drót is. És maradok Én.
Te hogyan látod ezt? Akkor most hogy is állsz az Egóval? Ha „el akarod űzni”, Te hogyan tennéd? Ha viszont nem, akkor mit szeretnél?
Nem kell mindenki „céljának” lennie a megvilágosodás. Jól van az úgy, ha valaki inkább szebb, jobb, tartalmasabb életre vágyik. Csak ahhoz kell egy bizonyos tudatosság, a dolgok meglátása. Ez viszont a megvilágosodás felé vezet. Hisz előbb-utóbb, mind odajutunk.
Vannak akik csak szeretnének jól élni.
Vannak, akik csak megvilágosodni szeretnének, kilépni a létkerékből.
És vannak, akik már megvilágosodva erre az útra tanítanak.
A módszer mindegyik esetben ugyan az. Mégha nem is meditációnak nevezzük. Hívjuk magyarul: Figyelem.
Hiszen, ha csak jól akarsz élni, akkor is általában a figyelmed kell első lépésben ráfordítani azokra a dolgokra, amik zavarnak, vagy akadályként megoldásra várnak.
Figyelem kell az elmélyült meditáció lépéseiben is.
A figyelem után jön a dolgok befogadása, mikor egyé vállsz a figyelem tárgyával, szó szerint megszűnsz különálló egyednek lenni. Ez szüli meg a tapasztalatot, ebből lesz a Tudás, a Hit, a Bizonyosság. Így jön létre a tudatosság.
Bár ez is csak az én szemszögem, kérlek, írd meg Te mit gondolsz? Hogyan látod ezeket a dolgokat?
Ölellek,
Anita
Buddhanitám
Ezt nem én mondtam,hogy „kitörni az egó rémuralmából”-ezt a Sok számos Hajni mondta.Az én véleményem,hogy az egótol nem szabadulunk.Egy bizonyos idövel nagyon rafinállt módon állandóan visszatér.
De itt nem hiszem,hogy az EGÓ értelmezésén kéne lovagolnunk.
Tök mindegy ki hogyan látja az egót,FŐ,hogy abban egyetértünk,hogy nagyon károsan befolyásolja életminőségünk.
Szerintem nem helyénvaló a kettőt,mármint a megvilágosodást és a tudatosságot egy kalap alá venni.
Tény,hogy a megvilágosodott emberek tudatosak.
De az,hogy valaki tudatosan tanul,dolgozik még nem nagy megvilágosodás.
De minden ember igyekszik tudatos lenni,de nem minden ember akar megvilágosodni.
Szerintem nem kéne a megvilágosodáson lovagolnunk,igyekezzünk minnél inkább tudatosak lenni,anélkül,hogy tudnánk a megvilágosodás szó létezéséröl.
Drága Skorpió Barátom!
Igazad van, nem kell ezen lovagolni.
A tudatosodást illetően is.
Én csak szerettem volna tudni,Te hogy látod a gyakorlati részét, a „megoldást”..
De le is írtad a végén mit is gondolsz, bevallom, tetszik. A szó létezés része nekem ennyit jelentett: ne görcsölj azon, hogy megvilágosodj, az eleje meg: csak tedd a dolgod. Így helyes.
De én sem erőszakoltam, hogy legyetek megvilágosodva, csak leírtam, nekem mi a vágyam/akaratom, mit is gondolok. Sőt, le is írtam, mindegy ki mit akar, az úgy van jól.
Köszönöm, hogy írtál,
Ölellek,
Buddhanita 🙂
Szabadság -szeretet
Köszi a kérdést.
A szabadság szellemi tulajdonság (te lelkinek nevezed, de ez csak szóhasználati kérdés). Ezért harmonikus. Valami olyasmi, ami folyamatos változásban van a többi dolog függvényében, de közben valóságában mégis állandó. Pont olyan, mint maga a Világegyetem a változó rétegeivel és az állandó, Mindent átható Tudat örökkévaló erejével. Csepp a tengerben.
Hogy hogyan lehet működtetni?
Nemrégiben felismertem, hogy a szeretet olyan, mint a konszenzus. Nem adja fel önmagát, mert akkor nem szeretné magát, de alkalmazkodik a környezetéhez. Nyitottan hallgat meg és figyel másokat, és kész változtatni, alternatívákban gondolkodni. Belülről változik. Így létrejöhet az a megoldás, amelyben mindenki jól érzi magát, mert kiteljesedhet a tetteiben, ugyanakkor az önmaga megélésével szolgál közös célokat. Ez a valódi egység, közösség.
A szabadság kérdése hasonló. Elsősorban mindenki maga felelős a belső szabadsága megnyerésében. Amíg szorongás van benned, félelem, gyűlölet, harag, amíg tudat-alatt, vagy máshogy kivetíted a problémáid, mást, másokat vádolsz, nem lehetsz szabad. Nem birtokolhatod az érzést, hogy magad alakítod a sorsod, hogy tudod, ki vagy, vállalhatod magad, és erőt nyerhetsz megteremteni mindazt, amire szükséged van. Az érzelmeink és gondolataink tudatos kezelése, önmagunk felvállalása és a felelősség mindezekért a valódi belső szabadság. Az utunk tisztán-látásának képessége.
De a tisztán látás önmagában nem elég. Mint ahogy az autós útját keresztezheti egy gyalogos a zebrán, a mi életútjaink, gondolati és érzelmi meghatározottságunk is keresztezik egymást. Ilyenkor már csak a szeretet képessége, és az önmagunkra és a másokra fordított éber figyelem, és tudatosság segít, hogy szabadságunk ne öntörvényűség legyen, szabadosság, hanem létrejöhessen az a bizonyos említett konszenzus.
Ehhez azonban rendelkezni kell az alázat és az elfogadás képességével (pontosabban megélni), mert ez helyez el minket az Univerzumban arra a helyre, amelyre születtünk, amely egységben van mindenki más útjával, és amelyet csak a tudatosságunk és a szívünk által látunk. Amelyben megélhetjük a szabadságunkat, önmagunkat, és közben harmonikusan beleolvadunk a Mindenség Végtelen táncában.
Az alázat kulcsa a tudás, hogy a Mindenségben minden eleve tökéletes rendben zajlik, hogy minden ami az életünk része, nem véletlenül van jelen, és hiába menekülünk a feladat elől, amit jelenlétével ránk ró, éppen a megoldás megtalálásával, az alázat gyakorlásával, a szeretet megélésével oldjuk a nehézségeket, és tanítjuk magunkat a szeretet megélésére, arra a szabadságra, amely nekünk, és a körülöttünk élőknek is megadja a lehetőséget a szabadság megélésére.
A szabadság önmagunk vagyunk, önmagunk megélése a szeretetben, mert más szabadságára is tekintettel van.
Belső szabadság nélkül nem tudunk harmóniát teremteni nagyobb körben, de éppen a nagyobb kör, a körülöttünk létező dolgok azok, amelyek az alázat gyakorlása segítségével hozzásegítenek bennünket a tiszta szabadságunk megéléséhez. Ez gy oda-vissza ható folyamat. Úgy működik, ahogy maga a Mindenség. A szeretet.
A tisztánlátó útját a harmóniához, a bölcsesség elnyeréséhez, amely a szeretet, a Csillagszemű juhász című magyar mese jól szimbolizálja. A juhász látó, aki már eleve nem bonyolódik bele az öntelt király megfélemlítő drámájába, mert már rég eljutott arra a tudatszintre, hogy ezt felismerte, sőt, egyenesen a királylány kezét kéri cserébe azért, hogy teljesítse a király parancsát. Már lát, és tud, megőrzi a belső szabadságát, tudván, hogy még a halállal is szembe kell néznie! De tudja, hogy a következő szintre, a szeretet szintjére, a bölcsesség elnyeréséhez éppen ez, a bizony, rögös út vezet. Félelmeink legyőzése, az újabb és újabb kihívásokban, majd a csábítások, az ösztönerők legyőzése (katlanok, a kaszákkal teli kút, az arany-, és gyémánterdő, amit a király oda-ígér neki…), még a halálé is. Ismerős a király alakja? Valaki bennünk, aki MINDENT ELKÖVET HOGY LETÉRJÜNK A RÖGÖS ÚTRÓL. Ő az összes félelmünk, az összes vágyunk, amely hamis, és a tisztán-látás, bátorság, önuralom, türelem, béke, tudatosság, és ravaszság (nem véletlenül van ez a minőség is annyit jelen a magyar népmesékben) szellemi erőkkel legyőzhető. EGO-BÁCSI: 🙂 A győzelem a szabadság.
Feladatainkat életünk tárja elénk, amely azonban végső soron csak saját belső erőink szolgálatba, a szeretet szolgálatába állításáról szól. És az út végén elnyerjük a királylányt, az arany koronával, mely a bölcsesség szimbóluma minden magyar népmesében. (Az Óegyiptomi vallás beavatottjai először az arany kígyó (bölcs gyógyító) koronát kapták meg, a teljes beavatás után. Ezután váltak papokká, papnőkké. )
Belső szabadságunk megteremtése a feltétele annak, hogy az életünkben és az életünk helyének megtalálásában, a Mindenségben is valódi szabadságot nyerjünk.
Namaszte
Szabadság -szeretet
Köszi a kérdést.
A szabadság szellemi tulajdonság (te lelkinek nevezed, de ez csak szóhasználati kérdés). Ezért harmonikus. Valami olyasmi, ami folyamatos változásban van a többi dolog függvényében, de közben valóságában mégis állandó. Pont olyan, mint maga a Világegyetem a változó rétegeivel és az állandó, Mindent átható Tudat örökkévaló erejével. Csepp a tengerben.
Hogy hogyan lehet működtetni?
Nemrégiben felismertem, hogy a szeretet olyan, mint a konszenzus. Nem adja fel önmagát, mert akkor nem szeretné magát, de alkalmazkodik a környezetéhez. Nyitottan hallgat meg és figyel másokat, és kész változtatni, alternatívákban gondolkodni. Belülről változik. Így létrejöhet az a megoldás, amelyben mindenki jól érzi magát, mert kiteljesedhet a tetteiben, ugyanakkor az önmaga megélésével szolgál közös célokat. Ez a valódi egység, közösség.
A szabadság kérdése hasonló. Elsősorban mindenki maga felelős a belső szabadsága megnyerésében. Amíg szorongás van benned, félelem, gyűlölet, harag, amíg tudat-alatt, vagy máshogy kivetíted a problémáid, mást, másokat vádolsz, nem lehetsz szabad. Nem birtokolhatod az érzést, hogy magad alakítod a sorsod, hogy tudod, ki vagy, vállalhatod magad, és erőt nyerhetsz megteremteni mindazt, amire szükséged van. Az érzelmeink és gondolataink tudatos kezelése, önmagunk felvállalása és a felelősség mindezekért a valódi belső szabadság. Az utunk tisztán-látásának képessége.
De a tisztán látás önmagában nem elég. Mint ahogy az autós útját keresztezheti egy gyalogos a zebrán, a mi életútjaink, gondolati és érzelmi meghatározottságunk is keresztezik egymást. Ilyenkor már csak a szeretet képessége, és az önmagunkra és a másokra fordított éber figyelem, és tudatosság segít, hogy szabadságunk ne öntörvényűség legyen, szabadosság, hanem létrejöhessen az a bizonyos említett konszenzus.
Ehhez azonban rendelkezni kell az alázat és az elfogadás képességével (pontosabban megélni), mert ez helyez el minket az Univerzumban arra a helyre, amelyre születtünk, amely egységben van mindenki más útjával, és amelyet csak a tudatosságunk és a szívünk által látunk. Amelyben megélhetjük a szabadságunkat, önmagunkat, és közben harmonikusan beleolvadunk a Mindenség Végtelen táncában.
Az alázat kulcsa a tudás, hogy a Mindenségben minden eleve tökéletes rendben zajlik, hogy minden ami az életünk része, nem véletlenül van jelen, és hiába menekülünk a feladat elől, amit jelenlétével ránk ró, éppen a megoldás megtalálásával, az alázat gyakorlásával, a szeretet megélésével oldjuk a nehézségeket, és tanítjuk magunkat a szeretet megélésére, arra a szabadságra, amely nekünk, és a körülöttünk élőknek is megadja a lehetőséget a szabadság megélésére.
A szabadság önmagunk vagyunk, önmagunk megélése a szeretetben, mert más szabadságára is tekintettel van.
Belső szabadság nélkül nem tudunk harmóniát teremteni nagyobb körben, de éppen a nagyobb kör, a körülöttünk létező dolgok azok, amelyek az alázat gyakorlása segítségével hozzásegítenek bennünket a tiszta szabadságunk megéléséhez. Ez gy oda-vissza ható folyamat. Úgy működik, ahogy maga a Mindenség. A szeretet.
A tisztánlátó útját a harmóniához, a bölcsesség elnyeréséhez, amely a szeretet, a Csillagszemű juhász című magyar mese jól szimbolizálja. A juhász látó, aki már eleve nem bonyolódik bele az öntelt király megfélemlítő drámájába, mert már rég eljutott arra a tudatszintre, hogy ezt felismerte, sőt, egyenesen a királylány kezét kéri cserébe azért, hogy teljesítse a király parancsát. Már lát, és tud, megőrzi a belső szabadságát, tudván, hogy még a halállal is szembe kell néznie! De tudja, hogy a következő szintre, a szeretet szintjére, a bölcsesség elnyeréséhez éppen ez, a bizony, rögös út vezet. Félelmeink legyőzése, az újabb és újabb kihívásokban, majd a csábítások, az ösztönerők legyőzése (katlanok, a kaszákkal teli kút, az arany-, és gyémánterdő, amit a király oda-ígér neki…), még a halálé is. Ismerős a király alakja? Valaki bennünk, aki MINDENT ELKÖVET HOGY LETÉRJÜNK A RÖGÖS ÚTRÓL. Ő az összes félelmünk, az összes vágyunk, amely hamis, és a tisztán-látás, bátorság, önuralom, türelem, béke, tudatosság, és ravaszság (nem véletlenül van ez a minőség is annyit jelen a magyar népmesékben) szellemi erőkkel legyőzhető. EGO-BÁCSI: 🙂 A győzelem a szabadság.
Feladatainkat életünk tárja elénk, amely azonban végső soron csak saját belső erőink szolgálatba, a szeretet szolgálatába állításáról szól. És az út végén elnyerjük a királylányt, az arany koronával, mely a bölcsesség szimbóluma minden magyar népmesében. (Az Óegyiptomi vallás beavatottjai először az arany kígyó (bölcs gyógyító) koronát kapták meg, a teljes beavatás után. Ezután váltak papokká, papnőkké. )
Belső szabadságunk megteremtése a feltétele annak, hogy az életünkben és az életünk helyének megtalálásában, a Mindenségben is valódi szabadságot nyerjünk.
Namaszte
Anthony De Mello
Nem olvastam végig a hozzászólásokat, de nem is akarok belefolyni a vitátokba…. helyette olvasok egy fantasztikus könyvet: Anthony de Mello: A szív ébredése
Annyira ébresztőek, frissítőek a szavai, apró kedves történetei:
„Még a szabadság után való sóvárgás is kötelék. Igazán csak akkor leszel szabad, ha már az sem érdekel, hogy szabad vagy-e vagy sem.
Csak a megelégedettek szabadok.”
A hitvitáról pedig ennyit:
„Plutarkhosz meséli a következőt:
Diogenész éppen egy rakás emberi csontot nézegetett figyelmesen, amikor Nagy Sándor rátalált.
– Mit keresel? – kérdezte Nagy Sándor.
– Valamit, amit nem találok – válaszolta a filozófus.
– És mi az?
– A különbséget az apád csontjai és rabszolgái csontjai között.
A következőket is éppoly nehéz megkülönböztetni: a katolikusok csontjait a protestánsokétól, a hinduk csontjait a muzulmánokétól, az arabokét az izraeliektől, és az oroszok csontjait az amerikaiakétól.
A megvilágosult még akkor sem látja a különbséget, ha a csontok húsba vannak öltöztetve.”
Szeretettel küldöm és ajánlom mindnyájatoknak!
Köszönöm Kisrikka!
Végre nemcsak én próbálom terjeszteni, de
Köszönöm Kisrikka!
Végre nemcsak én próbálom terjeszteni, de Mello szellemiségét.
Valóban frissítően hatnak, hathatnának a szavai, de sokan nem veszik észre „az apró kedves történetek” mögött rejlő, a szavakon túli tanítást.
„A szív ébredése „bevezetője:
„Nagy titok, hogy bár az emberi szív arra az Igazságra vágyik, amiben tisztán megtalálja a szabadságot és az örömet, mégis a gyűlölet és félelem az emberek első reakciója erre az Igazságra. Ezért aztán az emberiség nagy lelki tanítói, mint pl. Buddha és Jézus, olyan eszközhöz folyamodtak, amivel „kijátszották” hallgatóik ellenállását. Ez az eszköz pedig a történet. Tudták, hogy a legelbűvölőbb szavak így hangzanak: „Egyszer volt, hol nem volt…” Tudták, hogy az igazságot visszautasítjuk, de képtelenek vagyunk ellenállni egy rövid kis történetnek, mesének. Vyasa, a Mahábhárata szerzője mondja: ha figyelmesen meghallgatsz egy történetet, biztosan nem maradsz a régi. Mert a történet befurakodik a szívedbe, s ledönt minden akadályt, amely gátolt az istenihez vezető úton. Ha csak felüdülés végett olvasod is e könyv történeteit, nincs rá garancia, hogy egy kis elbeszélés át ne jusson védősáncaidon. Ott robban, ahol a legkevésbé számítasz rá. Én figyelmeztettelek!
Ha eléggé vakmerő vagy ahhoz, hogy a megvilágosodást keresd, a következőket ajánlom:
A) Hordozz magadban egy történetet, hogy ráérő pillanataidban elgondolkodhass rajta. Ez lehetővé teszi, hogy a tudatalattidra hasson, és felfedje rejtett értelmét. Meg fogsz lepődni, hogy milyen váratlanul, a legszükségesebb pillanatban világít meg egy helyzetet, s hoz el számodra felismerést, belső gyógyulást. Ráébredsz majd, hogy ha megadod magad ezeknek a történeteknek, akkor a Megvilágosodásnak azon a kurzusán veszel részt, amelyhez nincs szükség más gurura, mint saját magad.
B) Mindegyik történet az igazság megnyilatkozása, s az Igazság, ha nagy betűvel írják, rólad szól. Hogy minderről megbizonyosodj, minden alkalommal, amikor elolvasol egy történetet, céltudatosan kutasd, hogy ezáltal egyre jobban megértsd önmagadat. Olvasd úgy, mint egy orvosi könyvet, szembesülj a betegség tüneteivel önmagadban. Tehát ne úgy olvasd, mint egy pszichológiai könyvet, melyet lapozgatva azon töprengsz, hogy barátaid melyik típusba tartoznak. Ha nem tudsz ellenállni a kísértésnek, hogy másokról fedezz fel valamit, a történetek téged károsítanak meg.
.
Földünk valójában egész másmilyen lenne, ha a tudósok és ideológusok, akár vallásosak, akár nem, ugyanolyan szenvedéllyel viseltetnének az önismeret iránt, mint amit a dogmák és elméletek iránt tanúsítanak.”
(de Mello)
Üdv: Kuruc
ui: az első idézeted már a „tanulság”. Magát a történetet is érdemes idézni, szerintem van egyéb üzenete is.
történet-tanulság
Örülök hogy mások is ismerik Őt! De képtelen vagyok csak egy történetet hordozni magamban… mindig az aktuális helyzethez villan fel egy-egy. Viszont valóban EGY volt az ami nagyon kinyitotta a szemem, bár 2 nap alatt új EGY-em lett!:) ami szintén egy „tanulság”:
„Az emberi lét tökéletesen megtestesül abban a szerencsétlen részegben, aki éjjel kint áll az utcán, veri a kerítést, és közben azt kiabálja:
– Engedjenek ki!”
Az első történetet szándékosan hagytam ki, mert túl hosszú lett volna a bejegyzés. 🙂 de pótolom, hátha érdekel valakit:
„A tanítvány hűségesen küldte havonta lelki fejlődéséről beszámolóját a mesternek. Először ezt írta:
– Érzem, hogy kitágult a tudatom, és megtapasztaltam a világegyetemmel való egységemet.
A mester ránézett a papírra, és eldobta. A következő hónapban ezt írta:
– Végre felfedeztem, hogy az isteni ott van minden dologban.
A mester elégedetlennek tűnt.
Harmadik levelében a tanítvány lelkesen magyarázta:
– Az Egy és a sok misztériuma megnyílt csodálkozó tekintetem előtt.
A mester ásított.
A következő levél ezt mondta:
– Senki sem születik, senki sem él, és senki sem hal meg, mert az „én” nem létezik.
A mester kétségbeesésében égnek emelte kezeit. Azután elmúlt egy hónap, el kettő, majd öt, végül egy egész év. A mester ekkor úgy vélte, itt az ideje, hogy emlékeztesse tanítványát kötelességére, hogy lelki fejlődéséről beszámolót írjon. A tanítvány azonban csak ennyit írt vissza:
– Kit érdekel?
Amikor a mester elolvasta ezeket a szavakat, megelégedettség ömlött el az arcán, majd így szólt:
– Hála Istennek, végre megtalálta!”
A Szív ébredése nekem is megvan… Jó, és jók a történetek…
A Szív ébredése nekem is megvan… Jó, és jók a történetek… Ha valaki szeretné, dob egy mailt és csatolom. 🙂
Anthony De Mello
Nem olvastam végig a hozzászólásokat, de nem is akarok belefolyni a vitátokba…. helyette olvasok egy fantasztikus könyvet: Anthony de Mello: A szív ébredése
Annyira ébresztőek, frissítőek a szavai, apró kedves történetei:
„Még a szabadság után való sóvárgás is kötelék. Igazán csak akkor leszel szabad, ha már az sem érdekel, hogy szabad vagy-e vagy sem.
Csak a megelégedettek szabadok.”
A hitvitáról pedig ennyit:
„Plutarkhosz meséli a következőt:
Diogenész éppen egy rakás emberi csontot nézegetett figyelmesen, amikor Nagy Sándor rátalált.
– Mit keresel? – kérdezte Nagy Sándor.
– Valamit, amit nem találok – válaszolta a filozófus.
– És mi az?
– A különbséget az apád csontjai és rabszolgái csontjai között.
A következőket is éppoly nehéz megkülönböztetni: a katolikusok csontjait a protestánsokétól, a hinduk csontjait a muzulmánokétól, az arabokét az izraeliektől, és az oroszok csontjait az amerikaiakétól.
A megvilágosult még akkor sem látja a különbséget, ha a csontok húsba vannak öltöztetve.”
Szeretettel küldöm és ajánlom mindnyájatoknak!
Köszönöm Kisrikka!
Végre nemcsak én próbálom terjeszteni, de
Köszönöm Kisrikka!
Végre nemcsak én próbálom terjeszteni, de Mello szellemiségét.
Valóban frissítően hatnak, hathatnának a szavai, de sokan nem veszik észre „az apró kedves történetek” mögött rejlő, a szavakon túli tanítást.
„A szív ébredése „bevezetője:
„Nagy titok, hogy bár az emberi szív arra az Igazságra vágyik, amiben tisztán megtalálja a szabadságot és az örömet, mégis a gyűlölet és félelem az emberek első reakciója erre az Igazságra. Ezért aztán az emberiség nagy lelki tanítói, mint pl. Buddha és Jézus, olyan eszközhöz folyamodtak, amivel „kijátszották” hallgatóik ellenállását. Ez az eszköz pedig a történet. Tudták, hogy a legelbűvölőbb szavak így hangzanak: „Egyszer volt, hol nem volt…” Tudták, hogy az igazságot visszautasítjuk, de képtelenek vagyunk ellenállni egy rövid kis történetnek, mesének. Vyasa, a Mahábhárata szerzője mondja: ha figyelmesen meghallgatsz egy történetet, biztosan nem maradsz a régi. Mert a történet befurakodik a szívedbe, s ledönt minden akadályt, amely gátolt az istenihez vezető úton. Ha csak felüdülés végett olvasod is e könyv történeteit, nincs rá garancia, hogy egy kis elbeszélés át ne jusson védősáncaidon. Ott robban, ahol a legkevésbé számítasz rá. Én figyelmeztettelek!
Ha eléggé vakmerő vagy ahhoz, hogy a megvilágosodást keresd, a következőket ajánlom:
A) Hordozz magadban egy történetet, hogy ráérő pillanataidban elgondolkodhass rajta. Ez lehetővé teszi, hogy a tudatalattidra hasson, és felfedje rejtett értelmét. Meg fogsz lepődni, hogy milyen váratlanul, a legszükségesebb pillanatban világít meg egy helyzetet, s hoz el számodra felismerést, belső gyógyulást. Ráébredsz majd, hogy ha megadod magad ezeknek a történeteknek, akkor a Megvilágosodásnak azon a kurzusán veszel részt, amelyhez nincs szükség más gurura, mint saját magad.
B) Mindegyik történet az igazság megnyilatkozása, s az Igazság, ha nagy betűvel írják, rólad szól. Hogy minderről megbizonyosodj, minden alkalommal, amikor elolvasol egy történetet, céltudatosan kutasd, hogy ezáltal egyre jobban megértsd önmagadat. Olvasd úgy, mint egy orvosi könyvet, szembesülj a betegség tüneteivel önmagadban. Tehát ne úgy olvasd, mint egy pszichológiai könyvet, melyet lapozgatva azon töprengsz, hogy barátaid melyik típusba tartoznak. Ha nem tudsz ellenállni a kísértésnek, hogy másokról fedezz fel valamit, a történetek téged károsítanak meg.
.
Földünk valójában egész másmilyen lenne, ha a tudósok és ideológusok, akár vallásosak, akár nem, ugyanolyan szenvedéllyel viseltetnének az önismeret iránt, mint amit a dogmák és elméletek iránt tanúsítanak.”
(de Mello)
Üdv: Kuruc
ui: az első idézeted már a „tanulság”. Magát a történetet is érdemes idézni, szerintem van egyéb üzenete is.
történet-tanulság
Örülök hogy mások is ismerik Őt! De képtelen vagyok csak egy történetet hordozni magamban… mindig az aktuális helyzethez villan fel egy-egy. Viszont valóban EGY volt az ami nagyon kinyitotta a szemem, bár 2 nap alatt új EGY-em lett!:) ami szintén egy „tanulság”:
„Az emberi lét tökéletesen megtestesül abban a szerencsétlen részegben, aki éjjel kint áll az utcán, veri a kerítést, és közben azt kiabálja:
– Engedjenek ki!”
Az első történetet szándékosan hagytam ki, mert túl hosszú lett volna a bejegyzés. 🙂 de pótolom, hátha érdekel valakit:
„A tanítvány hűségesen küldte havonta lelki fejlődéséről beszámolóját a mesternek. Először ezt írta:
– Érzem, hogy kitágult a tudatom, és megtapasztaltam a világegyetemmel való egységemet.
A mester ránézett a papírra, és eldobta. A következő hónapban ezt írta:
– Végre felfedeztem, hogy az isteni ott van minden dologban.
A mester elégedetlennek tűnt.
Harmadik levelében a tanítvány lelkesen magyarázta:
– Az Egy és a sok misztériuma megnyílt csodálkozó tekintetem előtt.
A mester ásított.
A következő levél ezt mondta:
– Senki sem születik, senki sem él, és senki sem hal meg, mert az „én” nem létezik.
A mester kétségbeesésében égnek emelte kezeit. Azután elmúlt egy hónap, el kettő, majd öt, végül egy egész év. A mester ekkor úgy vélte, itt az ideje, hogy emlékeztesse tanítványát kötelességére, hogy lelki fejlődéséről beszámolót írjon. A tanítvány azonban csak ennyit írt vissza:
– Kit érdekel?
Amikor a mester elolvasta ezeket a szavakat, megelégedettség ömlött el az arcán, majd így szólt:
– Hála Istennek, végre megtalálta!”
A Szív ébredése nekem is megvan… Jó, és jók a történetek…
A Szív ébredése nekem is megvan… Jó, és jók a történetek… Ha valaki szeretné, dob egy mailt és csatolom. 🙂
Igazi szabadság….
Érezhetem…
bármikor…
bárhol…..ha,
….ha,
…hahahaHAAAAAA!
Ha észreveszem, hogy nincs HA : )
rajtam múlik, AKAROK-E még Valakibe, Valamibe kapaszkodni, vagy…..
elengedek mindent, és hagyom, hogy jöjjön, aminek jönnie kell…..,
mert bármi jöhet…bármikor….
de hagyom, hadd jöjjön….
a figyelem már nem azon lesz, mi fog történni, ki lesz velem, stb.
a figyelem A BELSŐ SZABADSÁGON lesz,
egyszerűen érzem…érzem most! a szabadságot!
Elképzelni, érezni…megteremteni…és élvezni!
Nem kell keresni…,
mások előtt bizonygatni,
kiérdemelni…stb.
Ezeket a gondolatokat is el kell engedni és…….érezni kell, most!
Persze, lehet hogy még fontosabb nekünk a HA…
még elhisszük, hogy valami fontosabb a szabadságnál…ezért azt a valamit hajkurásszuk.
Mi a fontosabb?
Valami…..vagy….
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Igazi szabadság….
Érezhetem…
bármikor…
bárhol…..ha,
….ha,
…hahahaHAAAAAA!
Ha észreveszem, hogy nincs HA : )
rajtam múlik, AKAROK-E még Valakibe, Valamibe kapaszkodni, vagy…..
elengedek mindent, és hagyom, hogy jöjjön, aminek jönnie kell…..,
mert bármi jöhet…bármikor….
de hagyom, hadd jöjjön….
a figyelem már nem azon lesz, mi fog történni, ki lesz velem, stb.
a figyelem A BELSŐ SZABADSÁGON lesz,
egyszerűen érzem…érzem most! a szabadságot!
Elképzelni, érezni…megteremteni…és élvezni!
Nem kell keresni…,
mások előtt bizonygatni,
kiérdemelni…stb.
Ezeket a gondolatokat is el kell engedni és…….érezni kell, most!
Persze, lehet hogy még fontosabb nekünk a HA…
még elhisszük, hogy valami fontosabb a szabadságnál…ezért azt a valamit hajkurásszuk.
Mi a fontosabb?
Valami…..vagy….
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Szabadság : hogy élvezhetem a világot .
Szabadság : az a tudat ,
Szabadság : hogy élvezhetem a világot .
Szabadság : az a tudat , hogy minden a legjobb . ( és ha nem ihletetten piszkálok bele , akkor csak ronthatok , de mivel minden a legjobb , így fölösleges is bele piszkálnom . )
Szabadság : hogy nem kell félnem . Átélhetem a pillanatot , de annak múltjára és lehetséges jövőire nem kell sem akarattal , sem aggodalommal reagálnom . Látom színét visszáját és összemérve már semmi sem totális .
Szabadság : amikor a vágy már nem perzsel , csak lágyan körülölel , és kérés nélkül is kapok .
Szabadság : amikor az elkerülhetetlen már nem az iszonyat , hanem a kíváncsiság tárgya .
Üdvözlettel : felacso
Ez tetszik és egyet értek vele!
Az utolsó állításod , amit
Ez tetszik és egyet értek vele!
Az utolsó állításod , amit írsz , azt éltem meg a legnehezebben,
egyszerűen nem hittem , hogy így is nézhetek a jövőbe…
Köszi !
ÚÁ
Nekem is tetszett!
Nagyon szépen írtad!
Jó volt olvasni!
Üdv.!
Dori
Határaim felismerését
A Szellem, vagy Isteni Tudatrész, amikor az anyagba ereszkedik, önként lemond a szabadságáról, és számtalan létformába korlátozza magát. Ez a legszentebb áldozathozatal, amiről beszélhetünk.
Minden létforma csak a saját korlátain belül lehet tökéletes és viszonylag szabad – e korlátok felismerésével és tudatos elfogadásával. Így az Isteni tökéletességet és Szabadságot csak a sokszínűség összessége és tökéletes együttműködése adhatná vissza a fizikai síkon, ha a forrásától elszakadt, önképének illúziójában élő, lassan fejlődő emberi tudat felnő idáig.
Saját létformámban a lehető legnagyobb szabadságfokot a korlátaim elfogadásával és akkor érhetem el, ha képessé válok a Felsőbb Énemmel kapcsolatba lépni, azt folyamatosan fenntartani, és az ő irányításával, tudatosságában élni az életem. Vagyis megszabadulok a kis egóm által begyűjtött azonosulásoktól testi, érzelmi és gondolati szinten egyaránt. Amint ebből az állapotból kiesek, már nem lehetek annyira sem szabad.
És akkor még itt vannak a sorsom és a kitermelt karmám korlátai: a karmikus feladatok és a hozzárendelt emberi kapcsolatok hálója, amelyek valamilyen irányba kényszerítenek. Erre ugyanaz érvényes – növekszik a szabadságfokom, ha felismerem ezt az irányt és a feladataimat, és önként megyek arra, vállalom azokat… Ekkor talán már kevesebb friss karmát teremtek, ami egyszer majd újra korlátozhat, és így lassan elfogy…
De akkor már meg sem kell újra születnem…:))
Kihagytam valamit?
Korlátaimból kitekintve, szeretettel: hermess
Hermess
Én nem nagyon értek a karmához,azt se tudom milyen az enyém.És még sok mindenhez nemértek és sok mindent nem tudok.De nem is törekszem 1000rel mindent megtudni.Hagyok másnak böven felfedezni valót.
Nem csak szépnek,nagyon valóságosnak tünik amit irsz,ezt neked kell érezni,hogy helyes e.
Sajnos nem tudok veled erröl csevegni.
Hát, csak összedobjuk, amink van…
… aztán ki-ki veszi-viszi belőle, amire szüksége van…:) Vagy az is kiderülhet valamiről, hogy még sincs úgy, ahogyan tudtam, s akkor korrigálható. Mindenképpen jó dolog megosztani.
Én sem tartok még ott, hogy lássam a saját karmámat. Az én fajtámnál a tudás rendszerint előre szalad, s a tapasztalás néha utoléri. Kegyetlenül. A gond akkor áll elő, amikor az ember azt hiszi, hogy ha majd nagyon spiró lesz, akkor milyen könnyű lesz az élete…
Nagyon gyorsan jön a lehetőség, hogy megmutassa, hogyan működik, amit már megértett az ember. Le kell vizsgázni belőle. Néha kiderül, hogy amíg kevesebbet tudtam, addig azon a szűkebb szinten kiszámíthatóbb volt az életem. Ezért aztán még tovább kutakodsz, hogy vajon miért…
Cca. két év alatt annyi tökönrúgás ért, hogy kíváncsi lettem, mi a fenét követhettem el az előző életemben, vagy mit csinálok rosszul, hiszen abban biztos voltam, hogy rosszabb, önzőbb ember nem lettem. Minél többet ért meg valaki, annál inkább felszínre úsznak a meg nem oldott, elsüllyesztett élmények, stresszek, minták és karmikus hatások. S egy ideig nem lehet tudni, hogy valamit rosszul csináltál-e, vagy csak kispadra vagy ültetve…
De így megy ez valahogy, gondolom nagyjából mindenkinél… aki a megértés útját járja. Míg el nem engedjük az egészet, hogy csak legyünk… mert nálunk a megértésből jön az elfogadás, és a hit. Ha nem jön, akkor baj van.
A másik úton előbb van hit, az önátadás, és csak utána a megértés, ha jön egyáltalán. Mert vagy nincs rá szükség, vagy fanatikus lesz valaki.
De végül minden út összefut a célegyenesben… a belépés előtt…
Üdv: hermess
Odaadás és megértés
Nagyon tetszett amiket írsz… nálam is épp így működnek a dolgok. És örülök h valaki talán megérti ezeket a „mellékhatásokat”.
Azt viszont észrevettem, hogy mintha a megértés és az odaadás útját EGYÜTT járnám, ami elég észbontó… de így van.
Zenészként, és nőként (ilyen nőként) mindig is ezt gyakoroltam, és e mellett azonban mindig élt bennem a megértés vágya…
Szerinted hogyan lehet ezeket összeegyeztetni?
Namaszte
Így lenne igazán jó…
párhuzamosan haladni. Valószínűleg nálad már egymásba futottak a különböző életekben talán külön-külön is megjárt utak… Ez most már mindegy a számodra, de ettől még nem lehet/lehetett könnyebb Neked most egyszerre mindkettőben fejlődni. Azt hiszem célegyenesben járhatsz…
Nagy szimpátiával és érdeklődéssel olvasgatom az írásaidat – én még nem tartok ott, ahol Te. Én még nem tudok az agyalásról lemondani… De tudom, hogy mi következik/het ezután, mert elég sokat tanulmányoztam a tudatfejlődés szintjeit. Ezért nagyon érdekes olvasnom a megéléseidet…
A megértésből következő hit és önátadás szerintem sokkal stabilabb, mint a csak hiten alapuló „visszatérés”, mert ha egy előbbi esik ki az elért Egységérzet állapotából, akkor képes megkeresni és megérteni a hibáit. Míg a másik esetben visszaeshet a fanatizmus, a kirekesztés, a gyűlölet állapotába, hiszen soha nem járt a másság elfogadása, megértése szintjén – átugrotta azt.
Szívemből kívánok Neked most már könnyebb utat, s hogy legyen erőd másokat is segíteni!
Namaszte
Nem hagytál ki semmit!
Amit hozzátennék:nem tudsz kiesni ebből a
Nem hagytál ki semmit!
Amit hozzátennék:nem tudsz kiesni ebből az állapotból,
mert nem Te tartod fenn…
A kegyelem tart meg !Ha ezt megérted és mered meglépni
HITBEN a RÁ hagyatkozást / felsőbb ” én ” ahogy te nevezed /
valóban már nem kell újra születned.Ez pontosan így van….
Mert nem teremtesz többé más utat / karmát /, hanem Vele
az Ő Örök Terve szerint élsz, MÁR ITT a földön is.
ÚÁ
Szabadság : hogy élvezhetem a világot .
Szabadság : az a tudat ,
Szabadság : hogy élvezhetem a világot .
Szabadság : az a tudat , hogy minden a legjobb . ( és ha nem ihletetten piszkálok bele , akkor csak ronthatok , de mivel minden a legjobb , így fölösleges is bele piszkálnom . )
Szabadság : hogy nem kell félnem . Átélhetem a pillanatot , de annak múltjára és lehetséges jövőire nem kell sem akarattal , sem aggodalommal reagálnom . Látom színét visszáját és összemérve már semmi sem totális .
Szabadság : amikor a vágy már nem perzsel , csak lágyan körülölel , és kérés nélkül is kapok .
Szabadság : amikor az elkerülhetetlen már nem az iszonyat , hanem a kíváncsiság tárgya .
Üdvözlettel : felacso
Ez tetszik és egyet értek vele!
Az utolsó állításod , amit
Ez tetszik és egyet értek vele!
Az utolsó állításod , amit írsz , azt éltem meg a legnehezebben,
egyszerűen nem hittem , hogy így is nézhetek a jövőbe…
Köszi !
ÚÁ
Nekem is tetszett!
Nagyon szépen írtad!
Jó volt olvasni!
Üdv.!
Dori
Határaim felismerését
A Szellem, vagy Isteni Tudatrész, amikor az anyagba ereszkedik, önként lemond a szabadságáról, és számtalan létformába korlátozza magát. Ez a legszentebb áldozathozatal, amiről beszélhetünk.
Minden létforma csak a saját korlátain belül lehet tökéletes és viszonylag szabad – e korlátok felismerésével és tudatos elfogadásával. Így az Isteni tökéletességet és Szabadságot csak a sokszínűség összessége és tökéletes együttműködése adhatná vissza a fizikai síkon, ha a forrásától elszakadt, önképének illúziójában élő, lassan fejlődő emberi tudat felnő idáig.
Saját létformámban a lehető legnagyobb szabadságfokot a korlátaim elfogadásával és akkor érhetem el, ha képessé válok a Felsőbb Énemmel kapcsolatba lépni, azt folyamatosan fenntartani, és az ő irányításával, tudatosságában élni az életem. Vagyis megszabadulok a kis egóm által begyűjtött azonosulásoktól testi, érzelmi és gondolati szinten egyaránt. Amint ebből az állapotból kiesek, már nem lehetek annyira sem szabad.
És akkor még itt vannak a sorsom és a kitermelt karmám korlátai: a karmikus feladatok és a hozzárendelt emberi kapcsolatok hálója, amelyek valamilyen irányba kényszerítenek. Erre ugyanaz érvényes – növekszik a szabadságfokom, ha felismerem ezt az irányt és a feladataimat, és önként megyek arra, vállalom azokat… Ekkor talán már kevesebb friss karmát teremtek, ami egyszer majd újra korlátozhat, és így lassan elfogy…
De akkor már meg sem kell újra születnem…:))
Kihagytam valamit?
Korlátaimból kitekintve, szeretettel: hermess
Hermess
Én nem nagyon értek a karmához,azt se tudom milyen az enyém.És még sok mindenhez nemértek és sok mindent nem tudok.De nem is törekszem 1000rel mindent megtudni.Hagyok másnak böven felfedezni valót.
Nem csak szépnek,nagyon valóságosnak tünik amit irsz,ezt neked kell érezni,hogy helyes e.
Sajnos nem tudok veled erröl csevegni.
Hát, csak összedobjuk, amink van…
… aztán ki-ki veszi-viszi belőle, amire szüksége van…:) Vagy az is kiderülhet valamiről, hogy még sincs úgy, ahogyan tudtam, s akkor korrigálható. Mindenképpen jó dolog megosztani.
Én sem tartok még ott, hogy lássam a saját karmámat. Az én fajtámnál a tudás rendszerint előre szalad, s a tapasztalás néha utoléri. Kegyetlenül. A gond akkor áll elő, amikor az ember azt hiszi, hogy ha majd nagyon spiró lesz, akkor milyen könnyű lesz az élete…
Nagyon gyorsan jön a lehetőség, hogy megmutassa, hogyan működik, amit már megértett az ember. Le kell vizsgázni belőle. Néha kiderül, hogy amíg kevesebbet tudtam, addig azon a szűkebb szinten kiszámíthatóbb volt az életem. Ezért aztán még tovább kutakodsz, hogy vajon miért…
Cca. két év alatt annyi tökönrúgás ért, hogy kíváncsi lettem, mi a fenét követhettem el az előző életemben, vagy mit csinálok rosszul, hiszen abban biztos voltam, hogy rosszabb, önzőbb ember nem lettem. Minél többet ért meg valaki, annál inkább felszínre úsznak a meg nem oldott, elsüllyesztett élmények, stresszek, minták és karmikus hatások. S egy ideig nem lehet tudni, hogy valamit rosszul csináltál-e, vagy csak kispadra vagy ültetve…
De így megy ez valahogy, gondolom nagyjából mindenkinél… aki a megértés útját járja. Míg el nem engedjük az egészet, hogy csak legyünk… mert nálunk a megértésből jön az elfogadás, és a hit. Ha nem jön, akkor baj van.
A másik úton előbb van hit, az önátadás, és csak utána a megértés, ha jön egyáltalán. Mert vagy nincs rá szükség, vagy fanatikus lesz valaki.
De végül minden út összefut a célegyenesben… a belépés előtt…
Üdv: hermess
Odaadás és megértés
Nagyon tetszett amiket írsz… nálam is épp így működnek a dolgok. És örülök h valaki talán megérti ezeket a „mellékhatásokat”.
Azt viszont észrevettem, hogy mintha a megértés és az odaadás útját EGYÜTT járnám, ami elég észbontó… de így van.
Zenészként, és nőként (ilyen nőként) mindig is ezt gyakoroltam, és e mellett azonban mindig élt bennem a megértés vágya…
Szerinted hogyan lehet ezeket összeegyeztetni?
Namaszte
Így lenne igazán jó…
párhuzamosan haladni. Valószínűleg nálad már egymásba futottak a különböző életekben talán külön-külön is megjárt utak… Ez most már mindegy a számodra, de ettől még nem lehet/lehetett könnyebb Neked most egyszerre mindkettőben fejlődni. Azt hiszem célegyenesben járhatsz…
Nagy szimpátiával és érdeklődéssel olvasgatom az írásaidat – én még nem tartok ott, ahol Te. Én még nem tudok az agyalásról lemondani… De tudom, hogy mi következik/het ezután, mert elég sokat tanulmányoztam a tudatfejlődés szintjeit. Ezért nagyon érdekes olvasnom a megéléseidet…
A megértésből következő hit és önátadás szerintem sokkal stabilabb, mint a csak hiten alapuló „visszatérés”, mert ha egy előbbi esik ki az elért Egységérzet állapotából, akkor képes megkeresni és megérteni a hibáit. Míg a másik esetben visszaeshet a fanatizmus, a kirekesztés, a gyűlölet állapotába, hiszen soha nem járt a másság elfogadása, megértése szintjén – átugrotta azt.
Szívemből kívánok Neked most már könnyebb utat, s hogy legyen erőd másokat is segíteni!
Namaszte
Nem hagytál ki semmit!
Amit hozzátennék:nem tudsz kiesni ebből a
Nem hagytál ki semmit!
Amit hozzátennék:nem tudsz kiesni ebből az állapotból,
mert nem Te tartod fenn…
A kegyelem tart meg !Ha ezt megérted és mered meglépni
HITBEN a RÁ hagyatkozást / felsőbb ” én ” ahogy te nevezed /
valóban már nem kell újra születned.Ez pontosan így van….
Mert nem teremtesz többé más utat / karmát /, hanem Vele
az Ő Örök Terve szerint élsz, MÁR ITT a földön is.
ÚÁ
Szabad-ság
Számomra azt jelenti, hogy SZADAD vagyok, nembefolyásol semmi, sem vétkek, fájdalmak, érzések, sem vágyak stb.
Szabad a LELKEM, az egységben létezem és élem.
Hát ez életem célja!
Szabad-ság
Számomra azt jelenti, hogy SZADAD vagyok, nembefolyásol semmi, sem vétkek, fájdalmak, érzések, sem vágyak stb.
Szabad a LELKEM, az egységben létezem és élem.
Hát ez életem célja!
Szabadság
Nekem szűkre szabott ez a szabadság fogalom.
Nem pusztán a földi egónk szabad, hanem a lelkünk is itt a szabadság univerzumában. Sőt a teljes tudatunk szabad, a lelkünk szabad, leszületésünk előtt lehetőségünk van szabadon döntenünk minden dolgunk felől. Nem mindenki hozza meg ezt a döntést, egyben nincs szabad döntésünk, fejlődnünk kell. De ez a létező alaptermészete, nem pedig kötelezettség.
A lélek típusú tudatformák fejlődésének egyik tere a földi inkarnációs, korábban karmikus kör. Ez szabadon vállalt kötelmeket jelentett, nincs senki, aki ítéletet mond feletted. A szabadság totális.
A kötéseket, kötelmeket, irányításokat szabadon fogadtuk el.
Nem csak földi egónk van, hanem spirituális egónk is van. Olvassátok csak az oldalt, igen számos formában megnyilvánul a sirituális egó.
A szabadság nem azt jelenti, hogy nincsenek kötelezettségeink. Csak annyit jelent, hogy mi magunk választjuk meg kötelezettségeinket, jelöljük ki határainkat, rajzoljuk meg egónkat és formázzuk lelkünket.
Köszönet a szabadságért!
Köszönet Mindenkinek, aki lehetővé tette.
Köszönöm!
Szabadság
Nekem szűkre szabott ez a szabadság fogalom.
Nem pusztán a földi egónk szabad, hanem a lelkünk is itt a szabadság univerzumában. Sőt a teljes tudatunk szabad, a lelkünk szabad, leszületésünk előtt lehetőségünk van szabadon döntenünk minden dolgunk felől. Nem mindenki hozza meg ezt a döntést, egyben nincs szabad döntésünk, fejlődnünk kell. De ez a létező alaptermészete, nem pedig kötelezettség.
A lélek típusú tudatformák fejlődésének egyik tere a földi inkarnációs, korábban karmikus kör. Ez szabadon vállalt kötelmeket jelentett, nincs senki, aki ítéletet mond feletted. A szabadság totális.
A kötéseket, kötelmeket, irányításokat szabadon fogadtuk el.
Nem csak földi egónk van, hanem spirituális egónk is van. Olvassátok csak az oldalt, igen számos formában megnyilvánul a sirituális egó.
A szabadság nem azt jelenti, hogy nincsenek kötelezettségeink. Csak annyit jelent, hogy mi magunk választjuk meg kötelezettségeinket, jelöljük ki határainkat, rajzoljuk meg egónkat és formázzuk lelkünket.
Köszönet a szabadságért!
Köszönet Mindenkinek, aki lehetővé tette.
Köszönöm!
Olvastam a kommenteket és egyálltalán nem találtam
téma
Olvastam a kommenteket és egyálltalán nem találtam
téma jellegünek-mert a kérdés az,hogy mi a szabad-
ság?-és inkább vallásos köritést kapott a szabadság fo-
galma és mivel az a”trendi”letámadva a biblia,pedig ér-
dekes dolgok vannak a bibliába…
-Minden szabad nékem,de nem minden használ;minden
szabad nékem,de nem minden épit.IKor.10,23.
-Az Úr pedig a Lélek;és a hol az Úrnak Lelke,ott a sza-
badság.IIKor.3,17.-érdemes ezen elgondolkodni……
Olvastam a kommenteket és egyálltalán nem találtam
téma
Olvastam a kommenteket és egyálltalán nem találtam
téma jellegünek-mert a kérdés az,hogy mi a szabad-
ság?-és inkább vallásos köritést kapott a szabadság fo-
galma és mivel az a”trendi”letámadva a biblia,pedig ér-
dekes dolgok vannak a bibliába…
-Minden szabad nékem,de nem minden használ;minden
szabad nékem,de nem minden épit.IKor.10,23.
-Az Úr pedig a Lélek;és a hol az Úrnak Lelke,ott a sza-
badság.IIKor.3,17.-érdemes ezen elgondolkodni……
függetlenség
Függetlenséget a világ elvárásaitól. Függetlenséget az ennek hatására bennem kialakult hamis elvárásoktól és ábrándoktól.
Függetlenséget az érzelmi libikókától, az érzelmektől való teljes megfosztottság nélkül.
Álmodtam. Álmomban egy gyönyörű, kreatív tündérvilágban éltem. Álmom vége felé kinéztem egy ablakon. Ott volt a való világ, minden nehézségével. (Akkor a szépségeit nemigen láttam. 🙂
Azt mondtam: nem akarok kimenni!
Akkor egy hang válaszolt: Te? Aki percekig bámul egy fát és mosolyog a napsütésben (halkan éreztem még a kaján gondolatot, hogy „mindezt a Körút közepén akár…:)))
Nagyon ritkán emlékszem az álmaimra…
függetlenség
Függetlenséget a világ elvárásaitól. Függetlenséget az ennek hatására bennem kialakult hamis elvárásoktól és ábrándoktól.
Függetlenséget az érzelmi libikókától, az érzelmektől való teljes megfosztottság nélkül.
Álmodtam. Álmomban egy gyönyörű, kreatív tündérvilágban éltem. Álmom vége felé kinéztem egy ablakon. Ott volt a való világ, minden nehézségével. (Akkor a szépségeit nemigen láttam. 🙂
Azt mondtam: nem akarok kimenni!
Akkor egy hang válaszolt: Te? Aki percekig bámul egy fát és mosolyog a napsütésben (halkan éreztem még a kaján gondolatot, hogy „mindezt a Körút közepén akár…:)))
Nagyon ritkán emlékszem az álmaimra…