Mi számít manipulációnak? És mi meggyőzésnek? És hol a határ a kettő között?
Mennyire van befolyással az egyén szabad akaratára a két „módszer”?
És mit tehetünk, hogy „kivédjük” ezek hatásait?
Mi számít manipulációnak? És mi meggyőzésnek? És hol a határ a kettő között?
Mennyire van befolyással az egyén szabad akaratára a két „módszer”?
És mit tehetünk, hogy „kivédjük” ezek hatásait?
Én a meggyőzést sem díjazom:)
Miért kéne bárkit is meggyőzni?
Én a meggyőzést sem díjazom:)
Miért kéne bárkit is meggyőzni? Az is egyfajta manipuláció szerintem,és a meggyőzéssel is tulajdonképpen az én véleményemet akarom ráerőltetni,csak talán finomabb eszközzel,mert próbálok az érveimmel hatni,de ezzel is manipulálom.
A konkrét,szándékos manipuláció,hát azt meg tudja mindenki,arról nem is kell véleményt mondanom.
A meggyőzés mondjuk,esetleg egy vita hevében talán lehet ösztönös is,és nem konkrétan manipulációra
hajtó,esetleg az ember védi a meggyőződését, ,,igazát”,ilyesmi.Akkor nem tartom manipulatívnak azt sem.
A végeredménye az,hogyha mondjuk tényleg sikerült a meggyőzés,és véleményt váltott a másik.
Lehet ezt mondani belátásnak is,de végső soron manipuláltam,befolyásoltam,még ha esetleg a hasznára vált,akkor is.
Persze mondjuk egy szülő gyerek viszonyban azért nem ilyen
Persze mondjuk egy szülő gyerek viszonyban azért nem ilyen egyszerű ez a helyzet.
Ott azért van eset ,hogy meg kell győzni a gyereket,egyesek szerint még egy-két pofonnal is,bár ennek nem vagyok híve:) akkor már inkább ész érvek,mint erőszak.A manipulálás,itt is egyértelműen gusztustalan,
nem emberhez méltó eszköznek tarom.
Arra meg már nem is térnék ki,hogy bizonyos ,,erők”, média ,egyebek hogyan manipulálnak minket is,mert ez egy külön komoly ,és súlyos probléma./ahogy felnőtt fejjel is bemegyünk a csőbe/
Eszembe jutott most a ,,cukros bácsi”,hogy egy gyerek simán bedőlhet neki,de mi?:D
Gyerekek vagyunk mi is,még mindig?:)
A meggyőzés
is a győzelem egy bizonyos fajtája. Ha béke van, bennem, belül, senkit nem akarok sem meggyőzni sem pedig manipulálni. Szóval a meggyőzelem 😀 inkább szól a meggyőzikéről 😀
” Ha a tanítvány készen áll, a Mester megérkezik ” s helye lesz a belátásnak….
A meggyőzést fontosnak tartó embernek az elengedést kell gyakorolnia, ahogy ezt megtette, a szituációk és sok esetben az emberek is kicserélődnek körülötte.
A manipulálható embernek pedig meg kell tanulnia megerősítenie ön-magát és felismernie, hogyan lehet boldog más módon, másképp. Belülről fakadóan.
Na ,hát itt zsinórban a bölcsességek! Milyen igaz.
És ezt pont
Na ,hát itt zsinórban a bölcsességek! Milyen igaz.
És ezt pont én mondom,aki még mindig itt ,,erőlködik”,pedig az életemben már szinte teljesen elengedtem ezt a dolgot.
Senkit,nem akarok már meggyőzni semmiről.De itt még nyomom.Remélem ezek az utolsó ,,rúgásaim” ez ügyben.
Ha egyszer csak eltűnök ,nehogy megijedjetek:D
Ó dehogynem!
Jó lenne ha már most megbeszélnénk egy titkos
Ó dehogynem!
Jó lenne ha már most megbeszélnénk egy titkos jelszót vagy stratégiát arra az esetre ha a macskák
bekeményítenének,és netalántán túszul ejtenek.
Vagy ilyesmi…..
🙂
Te,mókamester!!! :DDD
Te,mókamester!!! :DDD
Miért? Nem tudod elképzelni hogy az életben szükséged lehet
Miért? Nem tudod elképzelni hogy az életben szükséged lehet rá?
Meggyőzés szándéka nem csak az erőltetés lehet, sokféle oka lehet.
Igazad van,de én annyira régóta ezt csinálom,hogy azt hiszem
Igazad van,de én annyira régóta ezt csinálom,hogy azt hiszem végleges felismerést tettem ez ügyben.
Sajnos nem megy minden karikacsapásra.Épp ez az oldal az,ahol még az utolsó maradványait levezetem a dolognak,mielőtt teljesen kihunyna bennem az erre való,,igény”.
Tán nem vagy elég hiteles. Valószínű a ráhatással van baj…
Tán nem vagy elég hiteles. Valószínű a ráhatással van baj…
Nem ,nem,pont az ellenkezője.
Nem az oldalról beszélek,hanem a
Nem ,nem,pont az ellenkezője.
Nem az oldalról beszélek,hanem a munkámról.Pont hogy hisznek nekem és már rég felmerült a felelősség kérdése,és a befolyásolásé,még ha esetleg pozitívnak vehető,akkor is.
Amit a betegséggel kapcsolatban írtam az is kiterjeszthető erre az egész problémakörre.
Van e jogom beleszólni más életébe? És mi jogosít fel erre? Még ha esetleg segítő szándékkal is.
A kérdésem alapja az a gondolatmenet ,amit már fentebb írtam,nem akarom ismételni.
Nem az itteni írogatásokról beszélek.Ezt nevezhetjük póttevékenységnek is.Ahogy visszavettem a munkámban ezt a ,,segítő” szerepet,az így felszabadult fölös energiáimat vezetem le ezen a téren szerintem.
Bár azt gondolom,hogy mégis ,nem haszontalan elolvasni bizonyos hozzászólásaimat,ahogy erre kapok is visszajelzéseket.Van akinek bejön:)
Én legszívesebben mindig csak kérdéseket tennék fel,amiken gondolkodni lehet.
Hogy miért nem sikerül többnyire itt megállnom,az annak a jele,hogy még nem tudom eléggé uralni a természetemnek ezt azt aspektusát,és belemegyek véleménynyilvánításba,vitákba.Pedig belátás szinten régen eljutottam oda ,hogy ez teljesen felesleges és értelmetlen,csak a megvalósítást még befolyásolják bizonyos ,,érzelmi” tényezők,pl. segíteni akarás,egyebek.Amíg ez fennáll,nagyon nehéz visszavonni az embernek magát a ,,nem cselekvés” állapotába:)))
Azt tapasztalom, hogy a meggyőzés/manipuláció, mivel egyfajta
Azt tapasztalom, hogy a meggyőzés/manipuláció, mivel egyfajta hatalomvágy mások fölött, nem igazán jó érzéssel eltöltő dolog, ha elképzelem, hogy épp rá akarok erőltetni egy álláspontot valakire.
A jó szándékú tanács viszont tetszik. Annak az a lényege, hogy elmondok valakinek valamit, ami nekem működik és segít, hátha neki is az a jó. Van vágyam ezt kifejezni, hogy segítsek, de ha azt látom, ő elzárkózik, akkor hagyom, hiszen az az ő döntése. Más az ajánlás tehát, és más az erőltetés. Ádám, nálad pont ezt szoktam érezni: szerintem a jó szándékú tanács kategóriát nyomod, csak lehet, máshogy nevezed, vagy nem tudom, de én ezt szoktam nálad érezni. 🙂 Vagy ez is szubjektív, ki hogyan érzékeli?
Van egy másik, az önvédelem. Ilyenkor lényegében „a nem hagyom magam” működik, ilyenkor engedhető szerintem a támadó befolyásolása. De csak addig a pontig, ameddig nem vagyok biztonságban vagy a szeretteim nincsenek biztonságban. Ilyen kritikus helyzeteknél viszont ezt érzem a magam részéről helyesnek. Egyéb más helyzetekben ellenérzést vált ki belőlem, ha megpróbál valaki valakit befolyásolni, uralni. Viszont aki ezt hagyja, hogy becsapják, vagy félrevezessék, akkor azért ő is felelős. Voltam már ilyen helyzetben, és felelősnek éreztem magam érte. Szóval jó kialakítani, hogy ne hagyjuk magunkat feltétlen meggyőzni, csak mert ez vagy az azt mondja („mert a Besenyő Pista bácsi azt mondta”:D:D:D:D:D), viszont mi se akarjunk uralni a társainkat.
Politika: na ott ezeket a szituációkat nagyon megtanultam. Mikor kampányoltam, ajánlottam, de nem erőltettem. Véleményt mondtam: a másik elgondolkodott, és döntött. Volt, aki egyetértett velem, és inkább az általam ajánlottra szavazott, volt, aki nem, de a jó viszonyt nem rúgta ez fel. 🙂 Szóval azt érzem, ott, de más szituációkban is egészen jól kialakítottam az ehhez a témához való hozzáállásom, amitől jól érzem magam.
Hatalomvágy, és…
bizalmatlanság. Úgy látom, a jóindulatú manipuláció is egyfajta bizalmatlanságból fakad. Nem bízom a másikban, és nem bízom Istenben.
Szabox kérdéseire: meggyőzés a másik fél értelmére, szellemére szeretne hatni, míg manipulálni az érzelmeken át lehet.
Ki tudod védeni: ha tudatos vagy, ismered és elfogadod magad, nem tudnak rád hatni.
A többi kérdésre most nem emlékszem! 🙂
Bizalmatlanság: ezzel is találkoztam már engem befolyásolni
Bizalmatlanság: ezzel is találkoztam már engem befolyásolni próbálóknál: pl egyik ismerősöm azt gondolta, engem majd biztos „el fog rontani” az a csoport, akiknek kampányoltam. Mert sem a csoportot, sem engem nem ismert eléggé. Ezt ráhagytam, és jelentem: nem „romlottam el” 😀 Pedig tiszta jó szándékból mondta, és rá is hagytam a dolgom. Tudtam, hogy megőrzöm magam, ha a csoportot látnám ártó/igazságtalan útra térni, pontosabban ami eltér az értékrendemtől, egyszerűen kilépnék (miután elmondtam nekik a véleményem, hogy miért). Csak ezt ő nem tudhatta, de ha így lett volna, az az én felelősségem lett volna.
Én a meggyőzést sem díjazom:)
Miért kéne bárkit is meggyőzni?
Én a meggyőzést sem díjazom:)
Miért kéne bárkit is meggyőzni? Az is egyfajta manipuláció szerintem,és a meggyőzéssel is tulajdonképpen az én véleményemet akarom ráerőltetni,csak talán finomabb eszközzel,mert próbálok az érveimmel hatni,de ezzel is manipulálom.
A konkrét,szándékos manipuláció,hát azt meg tudja mindenki,arról nem is kell véleményt mondanom.
A meggyőzés mondjuk,esetleg egy vita hevében talán lehet ösztönös is,és nem konkrétan manipulációra
hajtó,esetleg az ember védi a meggyőződését, ,,igazát”,ilyesmi.Akkor nem tartom manipulatívnak azt sem.
A végeredménye az,hogyha mondjuk tényleg sikerült a meggyőzés,és véleményt váltott a másik.
Lehet ezt mondani belátásnak is,de végső soron manipuláltam,befolyásoltam,még ha esetleg a hasznára vált,akkor is.
Persze mondjuk egy szülő gyerek viszonyban azért nem ilyen
Persze mondjuk egy szülő gyerek viszonyban azért nem ilyen egyszerű ez a helyzet.
Ott azért van eset ,hogy meg kell győzni a gyereket,egyesek szerint még egy-két pofonnal is,bár ennek nem vagyok híve:) akkor már inkább ész érvek,mint erőszak.A manipulálás,itt is egyértelműen gusztustalan,
nem emberhez méltó eszköznek tarom.
Arra meg már nem is térnék ki,hogy bizonyos ,,erők”, média ,egyebek hogyan manipulálnak minket is,mert ez egy külön komoly ,és súlyos probléma./ahogy felnőtt fejjel is bemegyünk a csőbe/
Eszembe jutott most a ,,cukros bácsi”,hogy egy gyerek simán bedőlhet neki,de mi?:D
Gyerekek vagyunk mi is,még mindig?:)
A meggyőzés
is a győzelem egy bizonyos fajtája. Ha béke van, bennem, belül, senkit nem akarok sem meggyőzni sem pedig manipulálni. Szóval a meggyőzelem 😀 inkább szól a meggyőzikéről 😀
” Ha a tanítvány készen áll, a Mester megérkezik ” s helye lesz a belátásnak….
A meggyőzést fontosnak tartó embernek az elengedést kell gyakorolnia, ahogy ezt megtette, a szituációk és sok esetben az emberek is kicserélődnek körülötte.
A manipulálható embernek pedig meg kell tanulnia megerősítenie ön-magát és felismernie, hogyan lehet boldog más módon, másképp. Belülről fakadóan.
Na ,hát itt zsinórban a bölcsességek! Milyen igaz.
És ezt pont
Na ,hát itt zsinórban a bölcsességek! Milyen igaz.
És ezt pont én mondom,aki még mindig itt ,,erőlködik”,pedig az életemben már szinte teljesen elengedtem ezt a dolgot.
Senkit,nem akarok már meggyőzni semmiről.De itt még nyomom.Remélem ezek az utolsó ,,rúgásaim” ez ügyben.
Ha egyszer csak eltűnök ,nehogy megijedjetek:D
Ó dehogynem!
Jó lenne ha már most megbeszélnénk egy titkos
Ó dehogynem!
Jó lenne ha már most megbeszélnénk egy titkos jelszót vagy stratégiát arra az esetre ha a macskák
bekeményítenének,és netalántán túszul ejtenek.
Vagy ilyesmi…..
🙂
Te,mókamester!!! :DDD
Te,mókamester!!! :DDD
Miért? Nem tudod elképzelni hogy az életben szükséged lehet
Miért? Nem tudod elképzelni hogy az életben szükséged lehet rá?
Meggyőzés szándéka nem csak az erőltetés lehet, sokféle oka lehet.
Igazad van,de én annyira régóta ezt csinálom,hogy azt hiszem
Igazad van,de én annyira régóta ezt csinálom,hogy azt hiszem végleges felismerést tettem ez ügyben.
Sajnos nem megy minden karikacsapásra.Épp ez az oldal az,ahol még az utolsó maradványait levezetem a dolognak,mielőtt teljesen kihunyna bennem az erre való,,igény”.
Tán nem vagy elég hiteles. Valószínű a ráhatással van baj…
Tán nem vagy elég hiteles. Valószínű a ráhatással van baj…
Nem ,nem,pont az ellenkezője.
Nem az oldalról beszélek,hanem a
Nem ,nem,pont az ellenkezője.
Nem az oldalról beszélek,hanem a munkámról.Pont hogy hisznek nekem és már rég felmerült a felelősség kérdése,és a befolyásolásé,még ha esetleg pozitívnak vehető,akkor is.
Amit a betegséggel kapcsolatban írtam az is kiterjeszthető erre az egész problémakörre.
Van e jogom beleszólni más életébe? És mi jogosít fel erre? Még ha esetleg segítő szándékkal is.
A kérdésem alapja az a gondolatmenet ,amit már fentebb írtam,nem akarom ismételni.
Nem az itteni írogatásokról beszélek.Ezt nevezhetjük póttevékenységnek is.Ahogy visszavettem a munkámban ezt a ,,segítő” szerepet,az így felszabadult fölös energiáimat vezetem le ezen a téren szerintem.
Bár azt gondolom,hogy mégis ,nem haszontalan elolvasni bizonyos hozzászólásaimat,ahogy erre kapok is visszajelzéseket.Van akinek bejön:)
Én legszívesebben mindig csak kérdéseket tennék fel,amiken gondolkodni lehet.
Hogy miért nem sikerül többnyire itt megállnom,az annak a jele,hogy még nem tudom eléggé uralni a természetemnek ezt azt aspektusát,és belemegyek véleménynyilvánításba,vitákba.Pedig belátás szinten régen eljutottam oda ,hogy ez teljesen felesleges és értelmetlen,csak a megvalósítást még befolyásolják bizonyos ,,érzelmi” tényezők,pl. segíteni akarás,egyebek.Amíg ez fennáll,nagyon nehéz visszavonni az embernek magát a ,,nem cselekvés” állapotába:)))
Azt tapasztalom, hogy a meggyőzés/manipuláció, mivel egyfajta
Azt tapasztalom, hogy a meggyőzés/manipuláció, mivel egyfajta hatalomvágy mások fölött, nem igazán jó érzéssel eltöltő dolog, ha elképzelem, hogy épp rá akarok erőltetni egy álláspontot valakire.
A jó szándékú tanács viszont tetszik. Annak az a lényege, hogy elmondok valakinek valamit, ami nekem működik és segít, hátha neki is az a jó. Van vágyam ezt kifejezni, hogy segítsek, de ha azt látom, ő elzárkózik, akkor hagyom, hiszen az az ő döntése. Más az ajánlás tehát, és más az erőltetés. Ádám, nálad pont ezt szoktam érezni: szerintem a jó szándékú tanács kategóriát nyomod, csak lehet, máshogy nevezed, vagy nem tudom, de én ezt szoktam nálad érezni. 🙂 Vagy ez is szubjektív, ki hogyan érzékeli?
Van egy másik, az önvédelem. Ilyenkor lényegében „a nem hagyom magam” működik, ilyenkor engedhető szerintem a támadó befolyásolása. De csak addig a pontig, ameddig nem vagyok biztonságban vagy a szeretteim nincsenek biztonságban. Ilyen kritikus helyzeteknél viszont ezt érzem a magam részéről helyesnek. Egyéb más helyzetekben ellenérzést vált ki belőlem, ha megpróbál valaki valakit befolyásolni, uralni. Viszont aki ezt hagyja, hogy becsapják, vagy félrevezessék, akkor azért ő is felelős. Voltam már ilyen helyzetben, és felelősnek éreztem magam érte. Szóval jó kialakítani, hogy ne hagyjuk magunkat feltétlen meggyőzni, csak mert ez vagy az azt mondja („mert a Besenyő Pista bácsi azt mondta”:D:D:D:D:D), viszont mi se akarjunk uralni a társainkat.
Politika: na ott ezeket a szituációkat nagyon megtanultam. Mikor kampányoltam, ajánlottam, de nem erőltettem. Véleményt mondtam: a másik elgondolkodott, és döntött. Volt, aki egyetértett velem, és inkább az általam ajánlottra szavazott, volt, aki nem, de a jó viszonyt nem rúgta ez fel. 🙂 Szóval azt érzem, ott, de más szituációkban is egészen jól kialakítottam az ehhez a témához való hozzáállásom, amitől jól érzem magam.
Hatalomvágy, és…
bizalmatlanság. Úgy látom, a jóindulatú manipuláció is egyfajta bizalmatlanságból fakad. Nem bízom a másikban, és nem bízom Istenben.
Szabox kérdéseire: meggyőzés a másik fél értelmére, szellemére szeretne hatni, míg manipulálni az érzelmeken át lehet.
Ki tudod védeni: ha tudatos vagy, ismered és elfogadod magad, nem tudnak rád hatni.
A többi kérdésre most nem emlékszem! 🙂
Bizalmatlanság: ezzel is találkoztam már engem befolyásolni
Bizalmatlanság: ezzel is találkoztam már engem befolyásolni próbálóknál: pl egyik ismerősöm azt gondolta, engem majd biztos „el fog rontani” az a csoport, akiknek kampányoltam. Mert sem a csoportot, sem engem nem ismert eléggé. Ezt ráhagytam, és jelentem: nem „romlottam el” 😀 Pedig tiszta jó szándékból mondta, és rá is hagytam a dolgom. Tudtam, hogy megőrzöm magam, ha a csoportot látnám ártó/igazságtalan útra térni, pontosabban ami eltér az értékrendemtől, egyszerűen kilépnék (miután elmondtam nekik a véleményem, hogy miért). Csak ezt ő nem tudhatta, de ha így lett volna, az az én felelősségem lett volna.
Érdemes átböngészni
Hermessnek volt már hasonló témájú blogja.
http://onmegvalositas.hu/blog/hermess/mi_manipulacio
Igen.. vannak itt is dolgok… 🙂 a hozzászólásokat nem olvastam
Igen.. vannak itt is dolgok… 🙂 a hozzászólásokat nem olvastam végig, viszont, ahogy láttam Zoli energetikai szinten foglalkozott a témával…
Érdemes átböngészni
Hermessnek volt már hasonló témájú blogja.
http://onmegvalositas.hu/blog/hermess/mi_manipulacio
Igen.. vannak itt is dolgok… 🙂 a hozzászólásokat nem olvastam
Igen.. vannak itt is dolgok… 🙂 a hozzászólásokat nem olvastam végig, viszont, ahogy láttam Zoli energetikai szinten foglalkozott a témával…
Most látom itt a képen Dollár Papát:)
Politizálni is fogunk?
Na
Most látom itt a képen Dollár Papát:)
Politizálni is fogunk?
Na ott aztán gusztustalanul megy ,amit felvetettél.Pont erről szól 100%-ban.:)
Ahogy alakul… Ezt néhány toborzó plakátokon használták…
Ahogy alakul… Ezt néhány toborzó plakátokon használták… illeszkedik a témához. 🙂
Most látom itt a képen Dollár Papát:)
Politizálni is fogunk?
Na
Most látom itt a képen Dollár Papát:)
Politizálni is fogunk?
Na ott aztán gusztustalanul megy ,amit felvetettél.Pont erről szól 100%-ban.:)
Ahogy alakul… Ezt néhány toborzó plakátokon használták…
Ahogy alakul… Ezt néhány toborzó plakátokon használták… illeszkedik a témához. 🙂
igazam van?
Egyszer Csizike idézte valahol: „vagy igazam van, vagy boldog vagyok” 🙂
lehet választani
,,”vagy igazam van, vagy boldog vagyok” 🙂
Na ez nagyon jó!!! Ka
,,”vagy igazam van, vagy boldog vagyok” 🙂
Na ez nagyon jó!!! Kati is valami ilyesmit pedzegetett.
jónak jó, csak megvalósítani elég izzasztó meló
jónak jó, csak megvalósítani elég izzasztó meló
… az ilyen fajta elengedés nem egy egyszerű feladat
Ja, de a szaunázás egészséges,ha nem visszük túlzásba:)
Ja, de a szaunázás egészséges,ha nem visszük túlzásba:)
igazam van?
Egyszer Csizike idézte valahol: „vagy igazam van, vagy boldog vagyok” 🙂
lehet választani
,,”vagy igazam van, vagy boldog vagyok” 🙂
Na ez nagyon jó!!! Ka
,,”vagy igazam van, vagy boldog vagyok” 🙂
Na ez nagyon jó!!! Kati is valami ilyesmit pedzegetett.
jónak jó, csak megvalósítani elég izzasztó meló
jónak jó, csak megvalósítani elég izzasztó meló
… az ilyen fajta elengedés nem egy egyszerű feladat
Ja, de a szaunázás egészséges,ha nem visszük túlzásba:)
Ja, de a szaunázás egészséges,ha nem visszük túlzásba:)
A meggyőzés jóval emberségesebb módszer, mint a manipuláció.
A meggyőzés jóval emberségesebb módszer, mint a manipuláció. Hozzátehetjük azt is, hogy a meggyőzésnél a célszemély általában tudja, hogy meg akarják győzni, míg a manipulációnál nem. Vagyis a manipuláció sunyibb megoldás 🙂 Ennek ellenére lehet a manipuláció is jóindulatú.
Miért lehet szerinted jó indulatú? Vagy mikor?
És mi van azzal,
Miért lehet szerinted jó indulatú? Vagy mikor?
És mi van azzal, hogy elfogadom, hogy a másik mondjuk nemet mond vagy ő nem akarja azt?
Olyan nehéz ezt elképzelni? Soha nem volt olyan nektek, hogy jó
Olyan nehéz ezt elképzelni? Soha nem volt olyan nektek, hogy jó szándékból akartatok meggyőzni valakit? Enye…:)
Igen Ademon,de az a Te jó szándékod,Te látod helyesnek a saját
Igen Ademon,de az a Te jó szándékod,Te látod helyesnek a saját elképzelésedet.
Honnan lehet tudni,hogy az a másiknak is jó lesz e?
Ez itt a kérdés,és fontos kérdés.
A felelősség kérdése.
Hátha annak az embernek egész más dolga lenne,és épp a jó tanácsommal attól térítem el.
Szerintem ez nem olyan egyszerű kérdés.
Érdemes lenne ezen elgondolkodni.
Vajon a másiknak is az a jó,ami nekem?
Folytathatnám ezt esetleg a betegség
Folytathatnám ezt esetleg a betegség problematikájával.
Biztos,hogy jó,hogy idejekorán ,,meggyógyítom”?
Mit fog akkor tanulni a betegségéből?
El vettem a lehetőségét.És utána sokkal nagyobb problémával jön elő újra ugyanaz a dolog,mert hála nekem,nem lett megoldva ő,a ,,beteg”által.
Egyszerűen látom a reakcióján meg az érzésein, hogy jó-e neki
Egyszerűen látom a reakcióján meg az érzésein, hogy jó-e neki vagy nem. Az összkép az, ami megmutatja, hogy mit érdemes tenni. Nyilván ez sem 100%-os biztonságú elvégre nem tudhatok mindent, de még mindig jobb, mintha beletemetkeznék egy bizonytalanság felhőbe („honnan tudhatom…”).
A meggyőzés jóval emberségesebb módszer, mint a manipuláció.
A meggyőzés jóval emberségesebb módszer, mint a manipuláció. Hozzátehetjük azt is, hogy a meggyőzésnél a célszemély általában tudja, hogy meg akarják győzni, míg a manipulációnál nem. Vagyis a manipuláció sunyibb megoldás 🙂 Ennek ellenére lehet a manipuláció is jóindulatú.
Miért lehet szerinted jó indulatú? Vagy mikor?
És mi van azzal,
Miért lehet szerinted jó indulatú? Vagy mikor?
És mi van azzal, hogy elfogadom, hogy a másik mondjuk nemet mond vagy ő nem akarja azt?
Olyan nehéz ezt elképzelni? Soha nem volt olyan nektek, hogy jó
Olyan nehéz ezt elképzelni? Soha nem volt olyan nektek, hogy jó szándékból akartatok meggyőzni valakit? Enye…:)
Igen Ademon,de az a Te jó szándékod,Te látod helyesnek a saját
Igen Ademon,de az a Te jó szándékod,Te látod helyesnek a saját elképzelésedet.
Honnan lehet tudni,hogy az a másiknak is jó lesz e?
Ez itt a kérdés,és fontos kérdés.
A felelősség kérdése.
Hátha annak az embernek egész más dolga lenne,és épp a jó tanácsommal attól térítem el.
Szerintem ez nem olyan egyszerű kérdés.
Érdemes lenne ezen elgondolkodni.
Vajon a másiknak is az a jó,ami nekem?
Folytathatnám ezt esetleg a betegség
Folytathatnám ezt esetleg a betegség problematikájával.
Biztos,hogy jó,hogy idejekorán ,,meggyógyítom”?
Mit fog akkor tanulni a betegségéből?
El vettem a lehetőségét.És utána sokkal nagyobb problémával jön elő újra ugyanaz a dolog,mert hála nekem,nem lett megoldva ő,a ,,beteg”által.
Egyszerűen látom a reakcióján meg az érzésein, hogy jó-e neki
Egyszerűen látom a reakcióján meg az érzésein, hogy jó-e neki vagy nem. Az összkép az, ami megmutatja, hogy mit érdemes tenni. Nyilván ez sem 100%-os biztonságú elvégre nem tudhatok mindent, de még mindig jobb, mintha beletemetkeznék egy bizonytalanság felhőbe („honnan tudhatom…”).
Lényeges különbség
A manipuláció és a meggyőzés között, hogy a meggyőzés a résztvevők részéről/re tudatos és szándékos, míg a manipuláció csak a manipulátor részéről/re az.
H: Csatlakozom
Hagyjuk meg a manipuláció kifejezést a tudatos és szándékos átverés kategóriájának, amihez kell egy manipulálható valaki, akit a tudatlansága és tájékozatlansága miatt csőbe lehet húzni.
Így a befolyásolás fogalmat lehet semlegesen használni, pl. a gyereknevelés esetére. És akkor még itt van a motiváció kérdése is. Addig a pillanatig, amíg a tudat fejlődésében a belső, önmotiváció meg nem jelenik, csak kívülről, a vágyain keresztül (mézesmadzag és bünti) lehet valakit rávenni, hogy akár számára előnyös dolgokat is megtegyen, amelyeket még nem lát át.
Vagy amikor a Mester szándékosan olyan szituációba hoz, amitől felismerésünk lesz, emelkedünk egyet… ha azt mondom jószándékból manipulált, elég hülyén hangzik.
A meggyőzés inkább különböző állásponton tanyázó emberek vitájában fordul elő, amikor van lehetőség érvelni a megtámadott pozíció mellett, vagy lehetőség van azt elvetni, ha meggyőztek. De itt is előjön a tájékozottság kérdése.
Ha pedig olyan valakit akarok meggyőzni valamiről, vagy döntésre, cselekvésre, rávenni akiről látom, hogy nem megfelelően informált, akkor a meggyőzés átmegy manipulációba. Ami a mai kereskedelemre pl. egy az egyben jellemző, vagy nagyon kevés az ellenpélda. A politikáról és hatalomvágyról meg nem is érdemes beszélni. A manipuláció szó a tömegek egyoldalú befolyásolását jelenti elsősorban.
Lényeges különbség
A manipuláció és a meggyőzés között, hogy a meggyőzés a résztvevők részéről/re tudatos és szándékos, míg a manipuláció csak a manipulátor részéről/re az.
H: Csatlakozom
Hagyjuk meg a manipuláció kifejezést a tudatos és szándékos átverés kategóriájának, amihez kell egy manipulálható valaki, akit a tudatlansága és tájékozatlansága miatt csőbe lehet húzni.
Így a befolyásolás fogalmat lehet semlegesen használni, pl. a gyereknevelés esetére. És akkor még itt van a motiváció kérdése is. Addig a pillanatig, amíg a tudat fejlődésében a belső, önmotiváció meg nem jelenik, csak kívülről, a vágyain keresztül (mézesmadzag és bünti) lehet valakit rávenni, hogy akár számára előnyös dolgokat is megtegyen, amelyeket még nem lát át.
Vagy amikor a Mester szándékosan olyan szituációba hoz, amitől felismerésünk lesz, emelkedünk egyet… ha azt mondom jószándékból manipulált, elég hülyén hangzik.
A meggyőzés inkább különböző állásponton tanyázó emberek vitájában fordul elő, amikor van lehetőség érvelni a megtámadott pozíció mellett, vagy lehetőség van azt elvetni, ha meggyőztek. De itt is előjön a tájékozottság kérdése.
Ha pedig olyan valakit akarok meggyőzni valamiről, vagy döntésre, cselekvésre, rávenni akiről látom, hogy nem megfelelően informált, akkor a meggyőzés átmegy manipulációba. Ami a mai kereskedelemre pl. egy az egyben jellemző, vagy nagyon kevés az ellenpélda. A politikáról és hatalomvágyról meg nem is érdemes beszélni. A manipuláció szó a tömegek egyoldalú befolyásolását jelenti elsősorban.
hogy használjuk?
Az etikus alapokra helyezett meggyőzést akkor használjuk, ha az adott személynek kevés információ áll a rendelkezésére a döntéséhez. Akkor elmondjuk az összes többi vagy létező információt, amit a témáról tudni lehet (az információkat adó előtte ebben folyamatosan képezte magát), s utána szabadon döntési lehetőséget hagyunk az érintettnek.
Mivel a meggyőzésnél észérvek hangzanak el és egyértelmű, hogy úgy fog dönteni ahogy neki a legjobb, ennél nem is kell többet tenni, mert az információk és az érvek győzik meg őt a saját érdekeiről.
Az akaratát ugyan szabadon használhatja, de mégiscsak egyféle megoldást fog választani valószínűleg.
A meggyőzés tiszta formája lehet játszmamentesen lebonyolított tranzakció. A meggyőzés lehet jóindulatú hozzáállással, jószándékkal alkalmazott gesztus is.
A manipuláció pedig szerintem is hatalomvágyból, uralkodni vágyásból vagy előnyszerzés miatti etikátlan, erőszakos meggyőzése a másiknak, attól függetlenül, hogy az jó-e neki vagy sem, azt akarja-e vagy sem.
A manipulációban olyan pszichológiai eszközök kerülnek alkalmazásra, ami kimeríti a játszmázás fogalmát, még akkor is ha látszólag jóindulatú a manipuláló.
A finoman alkalmazott manipulációt csak a legnagyobb tudatosság alkalmazásával lehet felismerni (van, hogy csak utólag:). A manipuláció erősebb formáit meg jobban észre lehet venni, mert ott még a levegő is „forr” egy kicsit.
Kivédeni csak úgy lehet, hogyha nem bonyolódunk a játszmázásba, hanem felelősségteljes felnőtt módjára reagálunk a tapasztaltakra, s nem érzelmekből, indulatokból, hanem megfontoltan, s kellő diplomáciai érzékkel.
Lehet, hogy kicsit sarkosan és keményen fogalmaztam, de én így látom a kettő különbségét.
H: Szóhasználat kérdése
Bocs, Michaelita, pontosítanék. A tranzakció analízis világos különbséget tesz játszmázás és manipuláció között.
A manipuláció mindig tudatos, vmi olyanra akarom rávenni a másikat, ami nekem jó, de neki nem biztos, hogy az. Az esetek többségében tudom, hogy neki nem lesz jobb, nem akarom az ígéretemet megtartani, nem is érdekel, hogy betartsam. Tudatos önzés van benne, világos cél az előny, amit el szeretnék érni általa a másik rovására…
A játszmázás pedig arról ismeretes, hogy nem vagyok tudatában, mi hiányzik, hogy mire lenne éppen szükségem, hogy az elégedetlenségem megszűnjön… Csak magam alatt vagyok, vaktában kötözködök, vagy panaszkodok, vámpírkodok, hogy megkönnyebbüljek. Ha felismerném mi a bajom, akkor akár konfliktus árán is megpróbálhatom kielégíteni, vagy lemondok róla. Ez véges és egyértelmű.
A játszmázás azonban végtelen, mert fel nem ismert elégedetlenségből, elégtelen önismeretből történik, s ha a másik sem ismeri fel, hogy mi folyik, akkor mindig újratermeli önmagát. Ez a különbség a TA szerint, ami hihetően hangzik.
A meggyőzés valóban lehet etikus, meghagyva a másik döntési lehetőségét, így nem feltétlenül lesz manipuláció belőle.
Nézőpont kérdése
Először is köszönöm a pontosítást!
Másodszor: „A manipuláció mindig tudatos”, írod. Ebben nem osztanám a véleményedet, meg a megállapítója véleményét sem, mert manipulációt nem csak a megfelelő tudatossági szinten álló emberek alkalmaznak, sőt…
A manipuláció egy gyerekkorban eltanult „módszer”, amihez nem szükségeltetik sok tudatosság, szerintem … Sajnos!
Az eltanult módszerek felismeréséhez azonban már valóban szükségeltetik a tudatos figyelem. A róluk való leszokáshoz meg még ennél is több kell.
Én így látom:)
hogy használjuk?
Az etikus alapokra helyezett meggyőzést akkor használjuk, ha az adott személynek kevés információ áll a rendelkezésére a döntéséhez. Akkor elmondjuk az összes többi vagy létező információt, amit a témáról tudni lehet (az információkat adó előtte ebben folyamatosan képezte magát), s utána szabadon döntési lehetőséget hagyunk az érintettnek.
Mivel a meggyőzésnél észérvek hangzanak el és egyértelmű, hogy úgy fog dönteni ahogy neki a legjobb, ennél nem is kell többet tenni, mert az információk és az érvek győzik meg őt a saját érdekeiről.
Az akaratát ugyan szabadon használhatja, de mégiscsak egyféle megoldást fog választani valószínűleg.
A meggyőzés tiszta formája lehet játszmamentesen lebonyolított tranzakció. A meggyőzés lehet jóindulatú hozzáállással, jószándékkal alkalmazott gesztus is.
A manipuláció pedig szerintem is hatalomvágyból, uralkodni vágyásból vagy előnyszerzés miatti etikátlan, erőszakos meggyőzése a másiknak, attól függetlenül, hogy az jó-e neki vagy sem, azt akarja-e vagy sem.
A manipulációban olyan pszichológiai eszközök kerülnek alkalmazásra, ami kimeríti a játszmázás fogalmát, még akkor is ha látszólag jóindulatú a manipuláló.
A finoman alkalmazott manipulációt csak a legnagyobb tudatosság alkalmazásával lehet felismerni (van, hogy csak utólag:). A manipuláció erősebb formáit meg jobban észre lehet venni, mert ott még a levegő is „forr” egy kicsit.
Kivédeni csak úgy lehet, hogyha nem bonyolódunk a játszmázásba, hanem felelősségteljes felnőtt módjára reagálunk a tapasztaltakra, s nem érzelmekből, indulatokból, hanem megfontoltan, s kellő diplomáciai érzékkel.
Lehet, hogy kicsit sarkosan és keményen fogalmaztam, de én így látom a kettő különbségét.
H: Szóhasználat kérdése
Bocs, Michaelita, pontosítanék. A tranzakció analízis világos különbséget tesz játszmázás és manipuláció között.
A manipuláció mindig tudatos, vmi olyanra akarom rávenni a másikat, ami nekem jó, de neki nem biztos, hogy az. Az esetek többségében tudom, hogy neki nem lesz jobb, nem akarom az ígéretemet megtartani, nem is érdekel, hogy betartsam. Tudatos önzés van benne, világos cél az előny, amit el szeretnék érni általa a másik rovására…
A játszmázás pedig arról ismeretes, hogy nem vagyok tudatában, mi hiányzik, hogy mire lenne éppen szükségem, hogy az elégedetlenségem megszűnjön… Csak magam alatt vagyok, vaktában kötözködök, vagy panaszkodok, vámpírkodok, hogy megkönnyebbüljek. Ha felismerném mi a bajom, akkor akár konfliktus árán is megpróbálhatom kielégíteni, vagy lemondok róla. Ez véges és egyértelmű.
A játszmázás azonban végtelen, mert fel nem ismert elégedetlenségből, elégtelen önismeretből történik, s ha a másik sem ismeri fel, hogy mi folyik, akkor mindig újratermeli önmagát. Ez a különbség a TA szerint, ami hihetően hangzik.
A meggyőzés valóban lehet etikus, meghagyva a másik döntési lehetőségét, így nem feltétlenül lesz manipuláció belőle.
Nézőpont kérdése
Először is köszönöm a pontosítást!
Másodszor: „A manipuláció mindig tudatos”, írod. Ebben nem osztanám a véleményedet, meg a megállapítója véleményét sem, mert manipulációt nem csak a megfelelő tudatossági szinten álló emberek alkalmaznak, sőt…
A manipuláció egy gyerekkorban eltanult „módszer”, amihez nem szükségeltetik sok tudatosság, szerintem … Sajnos!
Az eltanult módszerek felismeréséhez azonban már valóban szükségeltetik a tudatos figyelem. A róluk való leszokáshoz meg még ennél is több kell.
Én így látom:)
Nem olvastam most el a hozzászólásaitokat, de had meséljek el eg
Nem olvastam most el a hozzászólásaitokat, de had meséljek el egy történetet a témával kapcsolatban.
Én úgy gondolom, ide vág.
Szerintem előfordul, hogy a manipuláció vagy meggyőzés lehet jóindulatú, vagyis jószándékú eszköz.
Gyermekkoromban egyik szenteste majdnem egy kisebb balhé kerekedett nálunk, mert apám nővére ki nem állhatta a másik testvérük éppen aktuális partnerét és a nagybátyám magával hozta kapcsolt részét. Na a lényeg, nagynéném és a gyűlölt nőszemély is igen csak puffogtak, hogy miért van ott a másik az ünnepségen, amit nálunk rendeztünk minden évben, a szeretet ünnepe alkalmából.
Hogy az este viszonylag békésen alakuljon, anyám kihívta mindkettőjüket külön-külön a konyhába és elmondta nekik a következő szöveget:
„Figyelj ide anyukám, tudom, hogy utálod azt a másik nőszemélyt, meg is értelek, de most karácsony van és szeretném, ha a gyerekeimnek nem rontanánk el az estéjét ilyen kicsinyes gyűlölködések miatt. Mindketten tudjuk, hogy vagy olyan intelligens, hogy 1 estét kibírjál, bármennyire is utálod azt a nőszemélyt, tegyük hát most félre az ellentéteket és élvezzük közösen az estét és ma este legalább legyen szeretet.”
Hozzáteszem, anyám egyiküket sem gondolta túl intelligensnek, és mindkettőnek ugyanezt a szöveget adta be, de ez elég volt ahhoz, hogy az este valóban békésen és ellenségeskedések nélkül teljen, amiért mi hálásak lehetünk, még ha ilyen eszközökkel sikerült csak elérnie.
Szóval nem tudom, de ezekben az esetekben szerintem a cél szentesíti az eszközt, ahogy mondani szokták.
Sőt, nem vagyok rá büszke, de ugyanezzel a módszerrel vettem rá első férjemet, hogy váljunk el. Láttam, hogy nem működik a kapcsolatunk és nincs értelme kínozni egymást, úgyhogy azzal, hogy azt mondtam, intelligens ő is, én is és nincs értelme kínozni egymást (holott nem gondoltam annak, s mivel ilyet állítok róla, valószínűleg én sem voltam az), így sikerült rávennem, hogy különösebb játszmázások nélkül elengedjen, elengedjük egymást.
Azt mondom, néha használhatjuk ezeket a talán nem túl szép eszközöket céljaink elérése érdekében, ha úgy látjuk, hogy azzal nem ártunk.
Szeretettel: Kriszti
Nem olvastam most el a hozzászólásaitokat, de had meséljek el eg
Nem olvastam most el a hozzászólásaitokat, de had meséljek el egy történetet a témával kapcsolatban.
Én úgy gondolom, ide vág.
Szerintem előfordul, hogy a manipuláció vagy meggyőzés lehet jóindulatú, vagyis jószándékú eszköz.
Gyermekkoromban egyik szenteste majdnem egy kisebb balhé kerekedett nálunk, mert apám nővére ki nem állhatta a másik testvérük éppen aktuális partnerét és a nagybátyám magával hozta kapcsolt részét. Na a lényeg, nagynéném és a gyűlölt nőszemély is igen csak puffogtak, hogy miért van ott a másik az ünnepségen, amit nálunk rendeztünk minden évben, a szeretet ünnepe alkalmából.
Hogy az este viszonylag békésen alakuljon, anyám kihívta mindkettőjüket külön-külön a konyhába és elmondta nekik a következő szöveget:
„Figyelj ide anyukám, tudom, hogy utálod azt a másik nőszemélyt, meg is értelek, de most karácsony van és szeretném, ha a gyerekeimnek nem rontanánk el az estéjét ilyen kicsinyes gyűlölködések miatt. Mindketten tudjuk, hogy vagy olyan intelligens, hogy 1 estét kibírjál, bármennyire is utálod azt a nőszemélyt, tegyük hát most félre az ellentéteket és élvezzük közösen az estét és ma este legalább legyen szeretet.”
Hozzáteszem, anyám egyiküket sem gondolta túl intelligensnek, és mindkettőnek ugyanezt a szöveget adta be, de ez elég volt ahhoz, hogy az este valóban békésen és ellenségeskedések nélkül teljen, amiért mi hálásak lehetünk, még ha ilyen eszközökkel sikerült csak elérnie.
Szóval nem tudom, de ezekben az esetekben szerintem a cél szentesíti az eszközt, ahogy mondani szokták.
Sőt, nem vagyok rá büszke, de ugyanezzel a módszerrel vettem rá első férjemet, hogy váljunk el. Láttam, hogy nem működik a kapcsolatunk és nincs értelme kínozni egymást, úgyhogy azzal, hogy azt mondtam, intelligens ő is, én is és nincs értelme kínozni egymást (holott nem gondoltam annak, s mivel ilyet állítok róla, valószínűleg én sem voltam az), így sikerült rávennem, hogy különösebb játszmázások nélkül elengedjen, elengedjük egymást.
Azt mondom, néha használhatjuk ezeket a talán nem túl szép eszközöket céljaink elérése érdekében, ha úgy látjuk, hogy azzal nem ártunk.
Szeretettel: Kriszti