Szerintetek mi a bűn? Mi a rossz dolog? Nézőpont kérdése, vagy csak tanulnivaló? Miért érzi magát az ember bűnösnek? Régi emlékek, vagy tapasztalat, vagy játszmák hozadéka? Létezik-e a bűn egyáltalán? Mi a rossz? Mi a jó? Léteznek egyáltalán?
Szerintetek mi a bűn? Mi a rossz dolog? Nézőpont kérdése, vagy csak tanulnivaló? Miért érzi magát az ember bűnösnek? Régi emlékek, vagy tapasztalat, vagy játszmák hozadéka? Létezik-e a bűn egyáltalán? Mi a rossz? Mi a jó? Léteznek egyáltalán?
Nincs bün és nincs büntetés csak tettek és következmények
Nincs bün és nincs büntetés csak tettek és következmények vannak.
A jó és a rossz mindíg attòl függ mihez viszonyítunk,és hogy mit akarunk elérni.
A földi törvények nem azonosak a spirituális törvényekkel.Hiszen akkor nem lennének büntetés végrehajtó intézmények.
Mert tudjuk hogy a következmények utolérik a ,,bünöst”….De a földi világunkban néhány ember érdekében szabályokat felállítani aminek szintén meglesz a következménye.;)
Üdv!:Erika
u.i.:Köszönöm Anita a másik blogban a hozzászólásodat!Nagyon jólesett!Ha feladnám esetleg a vénlány életemet,ne aggódj! A Nagy Utazás-ra készen leszek!;)
Nincs bün és nincs büntetés csak tettek és következmények
Nincs bün és nincs büntetés csak tettek és következmények vannak.
A jó és a rossz mindíg attòl függ mihez viszonyítunk,és hogy mit akarunk elérni.
A földi törvények nem azonosak a spirituális törvényekkel.Hiszen akkor nem lennének büntetés végrehajtó intézmények.
Mert tudjuk hogy a következmények utolérik a ,,bünöst”….De a földi világunkban néhány ember érdekében szabályokat felállítani aminek szintén meglesz a következménye.;)
Üdv!:Erika
u.i.:Köszönöm Anita a másik blogban a hozzászólásodat!Nagyon jólesett!Ha feladnám esetleg a vénlány életemet,ne aggódj! A Nagy Utazás-ra készen leszek!;)
Saját valóm ellen vétkezem
Talán az a bűn, ha a lelkiismeretem ellen teszek valamit. Olyan szép a nyelvünk. Furdalja a lelkiismerete… Amikor tudom, érzem, bennem nem ez a lépés, válasz, cselekedet van, mégis ellene megyek az igaz valóm üzenetének. Magam ellen vétkezem. Az énem ellenáll a belső kívánságaimnak…
Persze vannak a társadalunkban elfogadott jó és rossz cselekedetek, ezekhez sokkal könnyebb igazodni, mert szabályok amiketbe kell tartani, hogy elférjünk egymás mellett, és teljesítsük azt, amit a mindenkori hatalom elvár tőlünk. Társadalmilag elfogadott bűn pl. a lopás, az adó be nem fizetése, stb. Régebben bűn volt pl a közveszélyes munkakerülés…
A bűn felismerése magammal, a saját életemmel szemben sokkal nehezebb. Ide tartoznak az illúzióim, a sorsom ellen tett lépéseim, a magammal szemben elkövetett hazugságaim, a fel nem vállalt életem. Bár látszólag nem jár érte társadalmilag bevezetett büntetés, mégis sokkal nagyobb árat fizetünk érte, mint pl. a lopásért. Évekre, évtizedekre beköltözik az életünkbe a félelem, az elégedetlenség, a harag, a magány. Saját börtönünk rabjaivá válunk.
http://sargacsik.hu
Saját valóm ellen vétkezem
Talán az a bűn, ha a lelkiismeretem ellen teszek valamit. Olyan szép a nyelvünk. Furdalja a lelkiismerete… Amikor tudom, érzem, bennem nem ez a lépés, válasz, cselekedet van, mégis ellene megyek az igaz valóm üzenetének. Magam ellen vétkezem. Az énem ellenáll a belső kívánságaimnak…
Persze vannak a társadalunkban elfogadott jó és rossz cselekedetek, ezekhez sokkal könnyebb igazodni, mert szabályok amiketbe kell tartani, hogy elférjünk egymás mellett, és teljesítsük azt, amit a mindenkori hatalom elvár tőlünk. Társadalmilag elfogadott bűn pl. a lopás, az adó be nem fizetése, stb. Régebben bűn volt pl a közveszélyes munkakerülés…
A bűn felismerése magammal, a saját életemmel szemben sokkal nehezebb. Ide tartoznak az illúzióim, a sorsom ellen tett lépéseim, a magammal szemben elkövetett hazugságaim, a fel nem vállalt életem. Bár látszólag nem jár érte társadalmilag bevezetett büntetés, mégis sokkal nagyobb árat fizetünk érte, mint pl. a lopásért. Évekre, évtizedekre beköltözik az életünkbe a félelem, az elégedetlenség, a harag, a magány. Saját börtönünk rabjaivá válunk.
http://sargacsik.hu
” A bűn az értelem , az igazság és a helyes lelkiismeret
” A bűn az értelem , az igazság és a helyes lelkiismeret elleni
rossz cselekedet ; az Isten és felebarát iránti igaz szeretet
hiányossága bizonyos jóhoz való ragaszkodás miatt.
Megsebzi az ember természetét és támadja az emberi
szolidarítást.
Meghatározása szerint ” tett vagy szó vagy vágy az örök Törvénnyel szemben” .
” A bűn Isten megbántása. … A bűn föllázad Isten irántunk való
szeretete ellen és elfordítja tőle a szívünket .
Minden bűn – mint az első – engedetlenség , lázadás Isten ellen
azzal a szándékkal , hogy az ember olyan legyen ” mint Isten ” ,
ismervén a jót és a rosszat .
A bűn tehát ” önszeretet egészen Isten megvetéséig „. …
E gőgös önfelmagasztalás által a bűn homlokegyenest
ellenkezik Jézus engedelmességével , aki megvalósítja az Üdvösséget. ”
… ” Épp a szenvedésben , melyben Krisztus irgalmassága le fogja
győzni , mutatja meg leginkább a maga erőszakosságát és bonyolult
összetettségét : a hitetlenséget , a halálos gyűlöletet ,
a nép és vezetői gúnyolódó elutasítását , Pilátus gyávaságát ,
Péter tagadását és a tanítványok megfutamodását.
Mindazonáltal épp a sötétség és e világ fejedelmének órájában
vált Krisztus áldozata titokzatosan azzá a forrássá ,
amelyből kiapadhatatlanul árad bűneink bocsánata. ”
A bűnök különbözősége :
a bűnöknek sok fajtája van.
A Szentírás több bűnkatalógust is ad .
Galatákhoz írt levél 5, 19-21.
…megkülönböztethetők tárgyuk szerint , erények alapján,
parancsok szerint , aszerint kire irányul ,
lehet felosztani testi , lelki bűnökre , továbbá gondolattal , szóval
és cselekedettel elkövetett bűnökre.
A bűn gyökere az ember szívében , szabad akaratában van az Úr tanítása
szerint: Mt 15 , 19-20 … ezek szennyezik be az embert…
Az emberi szív székhelye a szeretetnek , a jó és tiszta cselekedetek elvének is ,
amit a bűn megsebez. ”
A bűn súlyossága : halálos és bocsánatos bűn
„…A halálos bűn Isten törvényének súlyos megsértésével lerombolja
az ember szívében a szeretetet; az embert elfordítja Istentől,
végső céljától és boldogságától azzal , hogy valami kisebb jót
helyez Isten elé.
A bocsánatos bűn , bár sérti és sebzi a szeretet , nem oltja ki.
Mivel a halálos bűn az élet elvét , a szeretetet öli meg ,Isten irgalmasságának
új kezdeményezésére és a szív megtérésére van szükség , ami rendes
körülmények között a kiengesztelődés szentségében nyilvánul meg.
Ahhoz , hogy a bűn halálos legyen három dolog együttes megléte
szükséges :
” tárgya súlyos anyag, és teljes tudatossággal és megfontolt
beleegyezéssel követik el. ”
A súlyos anyagot Mk 10, 19 -ben Jézus a gazdag ifjúnak adott
válaszai tartalmazzák…
A halálos bűn elkövetéséhez teljes ismeret és teljes beleegyezés kell.
Föltételezi a cselekedet bűnös jellegének ismeretét , Isten parancsával
való ellenkezését …
… A nem szándékos tudatlanság csökkentheti a súlyos bűn
beszámíthatóságát , sőt fölmenthet alóla .
De senkiről nem tételezzük föl , hogy nem ismeri az erkölcsi törvények
minden ember lelkiismeretébe beleírt elveit.
Az érzéki ösztönök , a szenvedélyek , a külső kényszer és a betegségek
szintén csökkenthetik a bűn szabad és szándékos jellegét….
… a halálos bűn , miként maga a szeretet is , az emberi szabadság
alapvető lehetősége …Magával hozza a szeretet elvesztését és
a megszentelő kegyelemtől , azaz a kegyelmi állapottól való megfosztottságot…
Szeretettel : úá
….
Kedves UÁ, és Névtelen
Bocsi, de lehetne bibliai idézetek nélkül, saját gondolatokból merített, hétköznapi nyelven leírnotok mit is gondoltok?
Szeretném megtalálni a közös pontot, de én ezt a „nyelvet” nem értem. 🙁
Nekem így egy kicsit már sok, remélem nem baj, ha ezt leírom, nem a vallási, hitbéli dolgokkal szeretnék szembe-szállni, csak érthetőbbé szeretném tenni magamnak ezt a blogot.
Remélem nem bántok meg ezzel senkit, és köszönöm.
Valamint: keresztelőkön hallom: bűnben fogantál. Ez mit jelent?
Ti biztosan tudjátok a választ.
Üdv
Buddhanita
Kedves Buddhanita!
Azért nehéz bibliai idézetek nélkül válaszolni, mert minden kérdésre a Biblia tartalmazza a választ. Azért megpróbálom megfogalmazni.
A bűn: céltévesztés. „Ami nincs szeretetből, bűnöm az nékem”. Bűn az, amikor szembemegyek Isten akaratával. Ne ölj – és persze nem nagykéssel, de szavakkal öljük egymást naponta. Ne lopj – ott van a tízparancsolatban mindaz, amire a világ büntetőtörvénykönyvei épülnek.
Húsz évig kerestem a feleletet az alapvető kérdésekre: mi a létezés, miért léteznek a dolgok, mi az élet értelme, mi van a halál után, honnan van az ember a maga személyességével, lelkével, érzelmeivel, lelkiismeretével. Egy óra alatt is megtalálhattam volna a választ, de mivel először a katolicizmussal kezdtem ismerkedni, sokáig ellenálltam neki, mert minden akartam lenni, csak keresztény nem.
Az, hogy van egy mindenható, teremtő Isten, és ő az, akinek a Bibliában mondja magát, hogy a Biblia Isten szava, hogy Jézus isten és megváltó, ezer úton bizonyítható. Nem kell eldobni az agyadat, Isten bizonyítékokat adott azoknak, akik keresik.
A legújabb álfilozófia az, hogy bűn nem is létezik. Aki így gondolja, nyugodtan fogadjon fel a gyerekei mellé bébiszitternek egy pedofilt.
A „bűnben fogantál” az édenkerti bűnbeesésre utal. Ismerjük a történetet Ádámról, Éváról, a kígyóról és az almáról. Bár Éva evett először a fáról, mégis úgy tartja a Biblia, hogy Ádám esett bűnbe, ugyanis Évát megtévesztette a kígyó, Ádám viszont tudatos döntést hozott. Ezért van, hogy a férfi magjával öröklődik a bűn.
Ha még hiszel az ember alapvető jóságában, ajánlom figyelmedbe Aronson: A társas lény című könyvét. Nem vallásos olvasmány, tudományos mű, de nagyon közérthető formában íródott. Egy amerikai szociológus kísérletei arról, hogy mire lehet rávenni az embert, ha megfelelő helyzetbe hozod.
Ha közös pontokat keresel, rengeteget fogsz találni a buddhizmus és a kereszténység között, mert a körülöttünk levő világ, amit magyaráz, ugyanaz. De a magam részéről teljes választ csak a Bibliában találtam.
Azért írom le Neked ezeket, mert a hozzászólásodból egy gondolkodó, nyitott emberre következtetek, aki válaszokat akar kapni. Ha bővebben érdekel, megadok webcímeket, ahol fantasztikus anyagok vannak a témáról.
Nagyon köszönöm
Nagyon köszönöm válaszodat. Nagyon jól esett, így már értem minden szavad :).
És szerintem a webcímeket ide is kiírhatod, hátha van még valaki, akit érdekelne.
Méghogy nem tudod ezeket kifejezni idézetek nélkül?
Köszönöm mégegyszer, örülök, hogy közös hangot találtunk, várom további válaszaidat , hozzászólásaidat,
szeretettel:
Anita 🙂
A bűnben fogantál a Jézusi tanítás rendszerében
azt jelenti ,
A bűnben fogantál a Jézusi tanítás rendszerében
azt jelenti , hogy a ” fizikai szülők ” ” szeretéséből ” vágyából,
emberi , érzéki vágyból fogan a gyermek.
Ez elsőre meredeknek hangozhat , hiszen mind szeretünk akkor …
de amikor megértjük ,
mit jelent a lélek által foganni akkor már tisztul a kép.
Ez egy magasabb szint , mint amit Isten nélkül élünk.
Amikor az ember a szent Lélek által ” fogan ” megszületik egy
új életre , arra amit neki a Teremtő Atya öröktől fogva szán.
Amikor a házasságot ebben az állapotban kötik , akkor
feltételezhető , hogy a gyermek lélek által fogan.
( Istenben egymásnak rendelt Igaz társai egymásnak.. )
Itt újra – paradoxon- az , hogy mivel Isten minden élet forrása ,
ha tudnak róla , ha nem a gyermek csak Isten engedélyével foganhat meg…
Az , hogy a szülők fizikai sajátságait használva fogan a gyermek
az még nem azt jelenti , hogy ők korlátlanul rendelkeznek vele , hogy az
övék …már itt , főleg itt érthető , hogy Minden ember végsősoron Istené…
Remélem érhető voltam , szeretettel : úÁ
Kérés ÚÁ-hoz
Kedves Útonálló!
Soha nem értettem, hogy mit jelent az, hogy bűnben fogantunk. Sajnos még most sem értem amit írtál.
Megteszed, hogy kicsit bővebben kifejted?
Azt írtad:
” fizikai szülők ” ” szeretéséből ” vágyából,
emberi , érzéki vágyból fogan a gyermek.
Mi ebben a bűn? A vágy? Hogy vágy nélkül kéne élnünk?
Nagyon nem értem ezt a témát, nagyon örülnék neki ha kifejtenéd nekem.
Köszönöm
bűn : léleknélküliség , szeretetnélküliség
szerintem a Szentlélek mindenkiben , és minden fogantatáskor ott van
létét – hiányát Isten igen de pap guru meg nem ítélheti még ha felhatalmaztad is rá hogy orrodnál fogva a jó útra vezessen
a fa termése : cselekedetek , életút persze gyanúra adhat okot , de valószínűbb hogy az illető
csak elfordult a lelke sugalmazó belső hangjától süket lett rá
a szeretetnélküliség vezet bűnökhöz pl . hatalomvágyhoz
mások irányításának kihasználásának vágyához
ehhez sikeres módszer elhitetni velük hogy bűnösek
legkézenfekvőbb bűnként beállítani az isten képére teremtett ember alapvető kíváncsiságát és természetes érzelmeit vágyait azok elferdült túlhajtott változatainak az elítélésével és ennek az elítélésnek az általánosításával
az így előkészített és önmaga természetességével szembekerült egyed aztán már könnyen elhiszi hogy Isten akar tőle valamit
( a különböző alsóbbrendű szellemi lények persze akarhatnak a maguk részléte , tökéletlensége miatt ), valamint hogy csak különböző eljárásokkal békíthető meg és nem az egyed kiteljesedésének harmónikus boldogságának „örül”
a bűntudatba hajszolt hívőkön való szellemi testi élősködés pl. tényleg egyfajta bűn
üdvözlettel felacso
Bűnben fogantál /2
A kereszteléskor ezt az áteredő bűnt (
Bűnben fogantál /2
A kereszteléskor ezt az áteredő bűnt ( emberi , tényező , emberi
ismerés , emberi elgondolás …stb ) veszik le a keresztvízzel , és
a többi a szülőkön is múlik , de a kegyelem akkor imár
” biztosan ” végigkíséri a gyermeket bárhogyan is állnak
majd a szülők hozzá.
Erre számtalan példa van , a kegyelem működik minden
ember életében , mert Isten minden életet használ arra ,
hogy végül szabad akarattal , megtisztulva lépjünk Hozzá …
Úá
Kedves Buddhanita !
Egyáltalán nem bántottál meg .
Nem írhattam
Kedves Buddhanita !
Egyáltalán nem bántottál meg .
Nem írhattam másképpen le a bűn fogalmát , mert ennél objektívebb
meghatározás nem létezik.
Amit segítségül mondani tudok az , hogy ha minden szót
annak próbálsz megérteni amit fed , akkor előbbre tudsz lépni
és meglátod , hogy érteni fogod.
Nem egyszerű az biztos , senkinek nem jött csak ” úgy ” …
ez a megfogalmazás több ezer év alatt nyerte el a ma
emberének odanyújtott objektív alakját.
Minden szónak pontos és mindenki által előbb , utóbb
érthető tartalma van.
Jó felfedezést ! Kellemes időtöltést !
Szeretettel :úá
” A bűn az értelem , az igazság és a helyes lelkiismeret
” A bűn az értelem , az igazság és a helyes lelkiismeret elleni
rossz cselekedet ; az Isten és felebarát iránti igaz szeretet
hiányossága bizonyos jóhoz való ragaszkodás miatt.
Megsebzi az ember természetét és támadja az emberi
szolidarítást.
Meghatározása szerint ” tett vagy szó vagy vágy az örök Törvénnyel szemben” .
” A bűn Isten megbántása. … A bűn föllázad Isten irántunk való
szeretete ellen és elfordítja tőle a szívünket .
Minden bűn – mint az első – engedetlenség , lázadás Isten ellen
azzal a szándékkal , hogy az ember olyan legyen ” mint Isten ” ,
ismervén a jót és a rosszat .
A bűn tehát ” önszeretet egészen Isten megvetéséig „. …
E gőgös önfelmagasztalás által a bűn homlokegyenest
ellenkezik Jézus engedelmességével , aki megvalósítja az Üdvösséget. ”
… ” Épp a szenvedésben , melyben Krisztus irgalmassága le fogja
győzni , mutatja meg leginkább a maga erőszakosságát és bonyolult
összetettségét : a hitetlenséget , a halálos gyűlöletet ,
a nép és vezetői gúnyolódó elutasítását , Pilátus gyávaságát ,
Péter tagadását és a tanítványok megfutamodását.
Mindazonáltal épp a sötétség és e világ fejedelmének órájában
vált Krisztus áldozata titokzatosan azzá a forrássá ,
amelyből kiapadhatatlanul árad bűneink bocsánata. ”
A bűnök különbözősége :
a bűnöknek sok fajtája van.
A Szentírás több bűnkatalógust is ad .
Galatákhoz írt levél 5, 19-21.
…megkülönböztethetők tárgyuk szerint , erények alapján,
parancsok szerint , aszerint kire irányul ,
lehet felosztani testi , lelki bűnökre , továbbá gondolattal , szóval
és cselekedettel elkövetett bűnökre.
A bűn gyökere az ember szívében , szabad akaratában van az Úr tanítása
szerint: Mt 15 , 19-20 … ezek szennyezik be az embert…
Az emberi szív székhelye a szeretetnek , a jó és tiszta cselekedetek elvének is ,
amit a bűn megsebez. ”
A bűn súlyossága : halálos és bocsánatos bűn
„…A halálos bűn Isten törvényének súlyos megsértésével lerombolja
az ember szívében a szeretetet; az embert elfordítja Istentől,
végső céljától és boldogságától azzal , hogy valami kisebb jót
helyez Isten elé.
A bocsánatos bűn , bár sérti és sebzi a szeretet , nem oltja ki.
Mivel a halálos bűn az élet elvét , a szeretetet öli meg ,Isten irgalmasságának
új kezdeményezésére és a szív megtérésére van szükség , ami rendes
körülmények között a kiengesztelődés szentségében nyilvánul meg.
Ahhoz , hogy a bűn halálos legyen három dolog együttes megléte
szükséges :
” tárgya súlyos anyag, és teljes tudatossággal és megfontolt
beleegyezéssel követik el. ”
A súlyos anyagot Mk 10, 19 -ben Jézus a gazdag ifjúnak adott
válaszai tartalmazzák…
A halálos bűn elkövetéséhez teljes ismeret és teljes beleegyezés kell.
Föltételezi a cselekedet bűnös jellegének ismeretét , Isten parancsával
való ellenkezését …
… A nem szándékos tudatlanság csökkentheti a súlyos bűn
beszámíthatóságát , sőt fölmenthet alóla .
De senkiről nem tételezzük föl , hogy nem ismeri az erkölcsi törvények
minden ember lelkiismeretébe beleírt elveit.
Az érzéki ösztönök , a szenvedélyek , a külső kényszer és a betegségek
szintén csökkenthetik a bűn szabad és szándékos jellegét….
… a halálos bűn , miként maga a szeretet is , az emberi szabadság
alapvető lehetősége …Magával hozza a szeretet elvesztését és
a megszentelő kegyelemtől , azaz a kegyelmi állapottól való megfosztottságot…
Szeretettel : úá
….
Kedves UÁ, és Névtelen
Bocsi, de lehetne bibliai idézetek nélkül, saját gondolatokból merített, hétköznapi nyelven leírnotok mit is gondoltok?
Szeretném megtalálni a közös pontot, de én ezt a „nyelvet” nem értem. 🙁
Nekem így egy kicsit már sok, remélem nem baj, ha ezt leírom, nem a vallási, hitbéli dolgokkal szeretnék szembe-szállni, csak érthetőbbé szeretném tenni magamnak ezt a blogot.
Remélem nem bántok meg ezzel senkit, és köszönöm.
Valamint: keresztelőkön hallom: bűnben fogantál. Ez mit jelent?
Ti biztosan tudjátok a választ.
Üdv
Buddhanita
Kedves Buddhanita!
Azért nehéz bibliai idézetek nélkül válaszolni, mert minden kérdésre a Biblia tartalmazza a választ. Azért megpróbálom megfogalmazni.
A bűn: céltévesztés. „Ami nincs szeretetből, bűnöm az nékem”. Bűn az, amikor szembemegyek Isten akaratával. Ne ölj – és persze nem nagykéssel, de szavakkal öljük egymást naponta. Ne lopj – ott van a tízparancsolatban mindaz, amire a világ büntetőtörvénykönyvei épülnek.
Húsz évig kerestem a feleletet az alapvető kérdésekre: mi a létezés, miért léteznek a dolgok, mi az élet értelme, mi van a halál után, honnan van az ember a maga személyességével, lelkével, érzelmeivel, lelkiismeretével. Egy óra alatt is megtalálhattam volna a választ, de mivel először a katolicizmussal kezdtem ismerkedni, sokáig ellenálltam neki, mert minden akartam lenni, csak keresztény nem.
Az, hogy van egy mindenható, teremtő Isten, és ő az, akinek a Bibliában mondja magát, hogy a Biblia Isten szava, hogy Jézus isten és megváltó, ezer úton bizonyítható. Nem kell eldobni az agyadat, Isten bizonyítékokat adott azoknak, akik keresik.
A legújabb álfilozófia az, hogy bűn nem is létezik. Aki így gondolja, nyugodtan fogadjon fel a gyerekei mellé bébiszitternek egy pedofilt.
A „bűnben fogantál” az édenkerti bűnbeesésre utal. Ismerjük a történetet Ádámról, Éváról, a kígyóról és az almáról. Bár Éva evett először a fáról, mégis úgy tartja a Biblia, hogy Ádám esett bűnbe, ugyanis Évát megtévesztette a kígyó, Ádám viszont tudatos döntést hozott. Ezért van, hogy a férfi magjával öröklődik a bűn.
Ha még hiszel az ember alapvető jóságában, ajánlom figyelmedbe Aronson: A társas lény című könyvét. Nem vallásos olvasmány, tudományos mű, de nagyon közérthető formában íródott. Egy amerikai szociológus kísérletei arról, hogy mire lehet rávenni az embert, ha megfelelő helyzetbe hozod.
Ha közös pontokat keresel, rengeteget fogsz találni a buddhizmus és a kereszténység között, mert a körülöttünk levő világ, amit magyaráz, ugyanaz. De a magam részéről teljes választ csak a Bibliában találtam.
Azért írom le Neked ezeket, mert a hozzászólásodból egy gondolkodó, nyitott emberre következtetek, aki válaszokat akar kapni. Ha bővebben érdekel, megadok webcímeket, ahol fantasztikus anyagok vannak a témáról.
Nagyon köszönöm
Nagyon köszönöm válaszodat. Nagyon jól esett, így már értem minden szavad :).
És szerintem a webcímeket ide is kiírhatod, hátha van még valaki, akit érdekelne.
Méghogy nem tudod ezeket kifejezni idézetek nélkül?
Köszönöm mégegyszer, örülök, hogy közös hangot találtunk, várom további válaszaidat , hozzászólásaidat,
szeretettel:
Anita 🙂
A bűnben fogantál a Jézusi tanítás rendszerében
azt jelenti ,
A bűnben fogantál a Jézusi tanítás rendszerében
azt jelenti , hogy a ” fizikai szülők ” ” szeretéséből ” vágyából,
emberi , érzéki vágyból fogan a gyermek.
Ez elsőre meredeknek hangozhat , hiszen mind szeretünk akkor …
de amikor megértjük ,
mit jelent a lélek által foganni akkor már tisztul a kép.
Ez egy magasabb szint , mint amit Isten nélkül élünk.
Amikor az ember a szent Lélek által ” fogan ” megszületik egy
új életre , arra amit neki a Teremtő Atya öröktől fogva szán.
Amikor a házasságot ebben az állapotban kötik , akkor
feltételezhető , hogy a gyermek lélek által fogan.
( Istenben egymásnak rendelt Igaz társai egymásnak.. )
Itt újra – paradoxon- az , hogy mivel Isten minden élet forrása ,
ha tudnak róla , ha nem a gyermek csak Isten engedélyével foganhat meg…
Az , hogy a szülők fizikai sajátságait használva fogan a gyermek
az még nem azt jelenti , hogy ők korlátlanul rendelkeznek vele , hogy az
övék …már itt , főleg itt érthető , hogy Minden ember végsősoron Istené…
Remélem érhető voltam , szeretettel : úÁ
Kérés ÚÁ-hoz
Kedves Útonálló!
Soha nem értettem, hogy mit jelent az, hogy bűnben fogantunk. Sajnos még most sem értem amit írtál.
Megteszed, hogy kicsit bővebben kifejted?
Azt írtad:
” fizikai szülők ” ” szeretéséből ” vágyából,
emberi , érzéki vágyból fogan a gyermek.
Mi ebben a bűn? A vágy? Hogy vágy nélkül kéne élnünk?
Nagyon nem értem ezt a témát, nagyon örülnék neki ha kifejtenéd nekem.
Köszönöm
bűn : léleknélküliség , szeretetnélküliség
szerintem a Szentlélek mindenkiben , és minden fogantatáskor ott van
létét – hiányát Isten igen de pap guru meg nem ítélheti még ha felhatalmaztad is rá hogy orrodnál fogva a jó útra vezessen
a fa termése : cselekedetek , életút persze gyanúra adhat okot , de valószínűbb hogy az illető
csak elfordult a lelke sugalmazó belső hangjától süket lett rá
a szeretetnélküliség vezet bűnökhöz pl . hatalomvágyhoz
mások irányításának kihasználásának vágyához
ehhez sikeres módszer elhitetni velük hogy bűnösek
legkézenfekvőbb bűnként beállítani az isten képére teremtett ember alapvető kíváncsiságát és természetes érzelmeit vágyait azok elferdült túlhajtott változatainak az elítélésével és ennek az elítélésnek az általánosításával
az így előkészített és önmaga természetességével szembekerült egyed aztán már könnyen elhiszi hogy Isten akar tőle valamit
( a különböző alsóbbrendű szellemi lények persze akarhatnak a maguk részléte , tökéletlensége miatt ), valamint hogy csak különböző eljárásokkal békíthető meg és nem az egyed kiteljesedésének harmónikus boldogságának „örül”
a bűntudatba hajszolt hívőkön való szellemi testi élősködés pl. tényleg egyfajta bűn
üdvözlettel felacso
Bűnben fogantál /2
A kereszteléskor ezt az áteredő bűnt (
Bűnben fogantál /2
A kereszteléskor ezt az áteredő bűnt ( emberi , tényező , emberi
ismerés , emberi elgondolás …stb ) veszik le a keresztvízzel , és
a többi a szülőkön is múlik , de a kegyelem akkor imár
” biztosan ” végigkíséri a gyermeket bárhogyan is állnak
majd a szülők hozzá.
Erre számtalan példa van , a kegyelem működik minden
ember életében , mert Isten minden életet használ arra ,
hogy végül szabad akarattal , megtisztulva lépjünk Hozzá …
Úá
Kedves Buddhanita !
Egyáltalán nem bántottál meg .
Nem írhattam
Kedves Buddhanita !
Egyáltalán nem bántottál meg .
Nem írhattam másképpen le a bűn fogalmát , mert ennél objektívebb
meghatározás nem létezik.
Amit segítségül mondani tudok az , hogy ha minden szót
annak próbálsz megérteni amit fed , akkor előbbre tudsz lépni
és meglátod , hogy érteni fogod.
Nem egyszerű az biztos , senkinek nem jött csak ” úgy ” …
ez a megfogalmazás több ezer év alatt nyerte el a ma
emberének odanyújtott objektív alakját.
Minden szónak pontos és mindenki által előbb , utóbb
érthető tartalma van.
Jó felfedezést ! Kellemes időtöltést !
Szeretettel :úá
Nincs bűn, csak vétek. És e kettő nem ugyanaz. Nekem tetszik ez
Nincs bűn, csak vétek. És e kettő nem ugyanaz. Nekem tetszik ez a magyarázat: a vétek a cél elvétése, elhibázása. A cél? Az talán, hogy legyünk önmagunk? Meg jóságosak, meg „Krisztusok” ???…
Mivel halandók vagyunk az életünk nagysága éppen abban
van ,hogy
Mivel halandók vagyunk az életünk nagysága éppen abban
van ,hogy nem cél , hanem csak híd …
Több oldalról közelíthetjük :
egyszer fogan az életünk ..
majd elhagyjuk az anyaméhet , kilökődünk..
majd az életünk végén a testünk már inkább visszahúzó
forma , mint előremutató lehetőség …ugyanúgy , mint mikor az
anyaméhből lökődtünk ki , ugyanúgy vetjük le a testünket és
születünk meg egy új örök életre…
Másfelől nézve :
” az ember élete- ahogyan Prohászka írja –
kifeszített kötél az állat , s a szent közt ; kötél az örvény fölött.
Veszedelmes az átjutás .”
Pszichologiája a törekvés , a munka , küzdelem …, hogy úgy tudjunk
a végén átlépni , ahogyan emberhez méltó…
Örök életünk legyen …
A szép az , hogy Isten ismeri az emberi tényezőket és tudja milyen
úton taníthat minket , mi választ el minket Tőle , mi akadályoz minket
abban , hogy szentek lehessünk , vagyis
neki tetsző életet élve az Ő szeretetét sugározzuk , már itt a földön…,
hiszen azt , hogy mikor megyünk Hozzá , csak Ő tudja …
ÚÁ
Nincs bűn, csak vétek. És e kettő nem ugyanaz. Nekem tetszik ez
Nincs bűn, csak vétek. És e kettő nem ugyanaz. Nekem tetszik ez a magyarázat: a vétek a cél elvétése, elhibázása. A cél? Az talán, hogy legyünk önmagunk? Meg jóságosak, meg „Krisztusok” ???…
Mivel halandók vagyunk az életünk nagysága éppen abban
van ,hogy
Mivel halandók vagyunk az életünk nagysága éppen abban
van ,hogy nem cél , hanem csak híd …
Több oldalról közelíthetjük :
egyszer fogan az életünk ..
majd elhagyjuk az anyaméhet , kilökődünk..
majd az életünk végén a testünk már inkább visszahúzó
forma , mint előremutató lehetőség …ugyanúgy , mint mikor az
anyaméhből lökődtünk ki , ugyanúgy vetjük le a testünket és
születünk meg egy új örök életre…
Másfelől nézve :
” az ember élete- ahogyan Prohászka írja –
kifeszített kötél az állat , s a szent közt ; kötél az örvény fölött.
Veszedelmes az átjutás .”
Pszichologiája a törekvés , a munka , küzdelem …, hogy úgy tudjunk
a végén átlépni , ahogyan emberhez méltó…
Örök életünk legyen …
A szép az , hogy Isten ismeri az emberi tényezőket és tudja milyen
úton taníthat minket , mi választ el minket Tőle , mi akadályoz minket
abban , hogy szentek lehessünk , vagyis
neki tetsző életet élve az Ő szeretetét sugározzuk , már itt a földön…,
hiszen azt , hogy mikor megyünk Hozzá , csak Ő tudja …
ÚÁ
BŰN
Minden bűnnek következménye: szenvedés. Nincs bűnhődés nélküli bűn. Csak büntetéssel járó bűn van. Valaki, sőt mindenki kénytelen kivenni részét mindenkinek bűnéből, mivel nincs ember, aki külön sziget lenne e földi lét-tengerben.
Isten csak kétféle bűnt ismer. Az egyik a bűnbánatot felébresztő bűn. Ez nyilván közelebb hozza Hozzá elkövetőjét! A másik a megátalkodottság. Tehát az, amikor valaki megideologizálja bűneit annyira, hogy a bűnt erénynek állítja be a maga számára. Ezt nevezi Ő a Szentlélek elleni bűnnek. Erre a bűnre nincs bocsánat, mert nem is akar bocsánatot rá az, aki így él. E bűnre nincs ugyan bocsánat a bűn természete miatt, de ebből is ki lehet lépni, s mihelyt az illető bűnét bűnnek ismeri el, azt megbánja, akkor már részesülhet bocsánatban.
Rossz a bűn. Nem engedi meg a bűnt. Mi engedjük meg. Ő nem. A bűn lehetőségét ha megengedi ez azért van, hogy tudjunk szeretni. A bűn azért rossz, mert Ellene van, s mi nem is tudjuk, hogy mennyire ellenünk is.
A bűn szeretetlenség. A bűn, vagyis a szeretetlenség ártani csak annak árt, aki ezt a szeretetlenséget éli!
Megrontani mindenkit csak a bűn képes. A bűn pedig olyan szeretetlenség, amely szabad döntés alapján jön létre!
Az őseink bűneihez annyiban van közünk, hogy ők voltak az elsők, akik tudatosan szeretetlenek voltak. Tehát ők nyitották meg a sorát a szeretetlenségnek a Földön. A mi bűneink is ebben a sorban vannak, tehát ennyiben van közünk ehhez.
A „bűnök” meg is nehezítik, meg is rövidítik az emberi életet. Szenvedni mindig csak „bűnökért” kell! De minden szenvedés javára válik annak, aki EGY akar lenni Velem!
„Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embernek,de a
Szent
„Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embernek,de a
Szent Lélek elleni káromlás nem nyer bocsánatot soha , bűne
örökre megmarad. ” ( Mt 12,32 ).
Isten Irgalmasságának nincsenek határai , de aki szándékosan
megtagadja , hogy a bűnbánatban elfogadja , az visszautasítja
bűnei bocsánatát és a Szentlélek által fölajánlott üdvösséget.
Egy ilyen megkeményedés elvezethet a végső bánattalansághoz
és az örök kárhozathoz. ”
” A bűn személyes cselekedet. Ezenfelül felelősséggel tartozunk
mások által elkövetet bűnökért is , amikor együtt működünk velük :
-közvetlen , szándékos részvétellel ;
-parancsolva , tanácsolva , dícsérve vagy jóváhagyva ;
-pártolva , vagy meg nem akadályozva , bár kötelességünk volna
megakadályozni , vagy föltárni;
-pártolva azokat , akik elkövetik a bűnt.
Így a bűn az embereket bűntársakká teszi , és uralomra segíti közöttük
a bűnös vágyakat , az erőszakot és az igazságtalanságot.
A bűnökből olyan társadalmi helyzetek és intézmények erednek,
amelyek ellentétesek az isteni Jósággal.
A ” bűn struktúrái ” személyes bűnök kifejeződései és következményei.
Áldozataikat arra késztetik , hogy ők is bűnöket kövessenek el .
Analóg értelemben ” társadalmi bűnt ” hoznek létre. ”
úá
és mit gondolsz, ha
és mit gondolsz, ha ezt írom:
Bűn az, ha kenyeret lopok az éhezőnek?
Bűn az, ha kioltok egy életet, hogy mást/magamat megvédjem?
Bűn az, ha hazudok, hogy mást a bajtól megóvjam?
Mi a rossz?
Minden tettünk, szavunk, gondolatunk következmények láncolatát vonja maga után.
Jó-e, ha igazat mondok, és rámutatok az életétféltő emberre, megmutattva a gyilkosának, ő hol van?
Jó-e, ha elfordulok az éhezőtől, mert nincs pénzem, hogy kenyeret vegyek?
Jó-e az, ha inkább hagyom, hogy mást/engem megöljenek, holott lenne módom másképp cselekedni?
Gondolatok-kérdéseidre.
Szia!
„Bűn az, ha kenyeret lopok az éhezőnek”?
Ha az éhezőnek akarsz kenyeret adni, az akkor is bűn. Nem vagy az igazság birtókában, hogy a segítségedre valóban rá van e szorulva, vagy esetleg csak a irgalmasságodra építve akar bűnbe vinni. Hogy helyesen tudj cselekedni, kérned kell a megkülönböztetés ajándékát.
„Bűn az, ha kioltok egy életet, hogy mást/magamat megvédjem”?
Igen bűn. A tízparancsolat tilt minden gyilkosságot. Még akkor is ha magad, vagy netán más életét akarod megóvni. „Aki elveszti életét, az nyeri meg”
„Bűn az, ha hazudok, hogy mást a bajtól megóvjam?”
Minden hazugság bűn. Nincs kivétel alóla. Ha kiderül az igazság, az közel sem fáj annyira, mint a kegyes hazugság álarcában öltöztetett hazugság. A hazugság mindkét lelket rabságba tartja, és ennek feloldása nagyon fájdalmas.
„Mi a rossz? ”
Minden rossz egy elrontott jó.
„Minden tettünk, szavunk, gondolatunk következmények láncolatát vonja maga után.”
Igen.
„Jó-e, ha igazat mondok, és rámutatok az életétféltő emberre, megmutattva a gyilkosának, ő hol van?”
Az igazság felszabadít. Nem szabad beleszólni senki életében, ha az nem segít neki a szeretet megélésébe.
„Jó-e, ha elfordulok az éhezőtől, mert nincs pénzem, hogy kenyeret vegyek?”
Mindig van amit az ember adni tud a másiknak, és ez nem mérhető pénzben.
„Jó-e az, ha inkább hagyom, hogy mást/engem megöljenek, holott lenne módom másképp cselekedni?”
Meg kell keresni a módot ennek kivédésére, ha nem sikerül akkor mint már írtam „Aki elveszti életét az megnyeri azt”, mert az emberi élet kioltása minden formája bűn.
Szeretettel:bubiszusz
Kedves Buddhanita!
Tudom, hogy a fenti kérdéseket nem nekem tetted fel, de a válaszokkal, amit kaptál rá, nem vagyok elégedett. Valóban az a törvény, hogy hazudni bűn. De Józsué könyve 2. fejezetében Ráháb elrejtette a zsidó kémeket, és hazudott a király katonáinak, hogy a kémek megmeneküljenek a haláltól, és Ráháb így került be hithősként a Bibliába. Ráháb oka a hazugságra az volt, hogy felismerte, hogy a zsidók istene az Isten.
Dávid (Góliát legyőzője) Saul király elől menekülve egy templomba tért be. Élelemre volt szüksége, és a szent kenyereken kívül semmiféle eledel nem állt rendelkezésre. Már az is halállal lakolt, aki bement a templom legbelsejébe, a szentek szentjébe illetéktelenül, hát még aki hozzáért a szent kenyerekhez. Dávid mégis megette a szent kenyereket, mert a harc, amit vívott, Isten harca volt, vele egyetértésben cselekedett.
Jézus később hivatkozik erre, amikor a törvény megszegésével vádolják, amiért szombaton gyógyít: Nem tudjátok, hogy Dávid megette a szent kenyeret?
Aki azt gondolja, hogy ilyen fekete-fehér válaszok adhatók, a törvény alatt él. Minden cselekedet lehet helyes, ami összhangban van Isten akaratával. Ezért, ha nem tudok dönteni, így szoktam imádkozni: Uram, nem tudom, hogy helyesen cselekszem-e, de most hitben elindulok egy úton. Ha nem jó az irány, kérlek állíts meg, tedd lehetetlenné, amire vállalkoztam.
Hozzáteszem, a lehetetlenné tevés nem nehézségeket jelent. A nehézségek legyőzésével tudunk igazán növekedni. A lehetetlenség mondjuk az, hogy kenyeret akarok lopni, hogy az éhezőnek adjam, de folyamatosan sarkamban van a biztonsági őr.
Mindenesetre általában véve azt gondolom, hogy ha összhangban vagyok Istennel, a világegyetem teremtője nagyobb annál, mint hogy bűnt kelljen elkövetnem ahhoz, hogy az akaratát véghezvigyem. Az első lépésem tehát mindig az, hogy imádkozom azért, hogy képes legyek adni. És a csodák az életemben nem szoktak sokat váratni magukra.
Még valami, nem is igazán tartozik ide. Olvasok itt olyanokat, hogy: „Az Arab-sivatagban vett részt egy magas szintű beavatáson, ahová csak meghívással lehet eljutni.” és hasonlók. Mérget iszunk, hogy aki túléli, az megtudhassa, mit mond Jézus? Jó hírem van: ehhez nem kell semmiféle magas szintű beavatás. Józan ész és értelmes belátás alapján hitre lehet jutni, és feltárul előtted az addig érthetetlen Biblia minden mélysége. Fehéren-feketén, bárki számára. A megváltó nem azért jött, hogy néhány kiválasztottat beavasson, hanem azért, hogy értsük: mindenki számára nyitva áll az út, aki rá mer lépni. Az evangélium szó örömhírt jelent, azt, hogy nem törvény, hanem kegyelem alatt élsz.
A Biblia beszél a kiválasztottakról, akik üdvözülnek. Isten szuverén lény, jogában áll választani. Azt is megmondja, hogy kit választ: azt, aki hisz. Nem azt, aki betartja a törvényt, nem azt, aki jó ember, nem azt, aki Tibetbe megy fél évre meditálni, magyarán nem cselekedetekért jár a kiválasztottság.
A hit átformálja a világhoz való hozzáállásodat. Lassanként egyre több dologban értesz egyet Istennel. És nem kerül erőfeszítésedbe, hogy ne kövess el bűnt. Megszereted az igazságot, és vágysz arra, hogy aszerint élj. Ha mégis hibázol (és garantáltan fogsz) Isten nem egy nagy felemelt mutatóujj, aki helyben agyonüt. Megbánod és mégy tovább. Az életünk esésekből és felkelésekből áll, a fejlődés az, hogy egyre ritkábban esek, vagy egyre kisebbeket 🙂
Anyuka
BŰN
Minden bűnnek következménye: szenvedés. Nincs bűnhődés nélküli bűn. Csak büntetéssel járó bűn van. Valaki, sőt mindenki kénytelen kivenni részét mindenkinek bűnéből, mivel nincs ember, aki külön sziget lenne e földi lét-tengerben.
Isten csak kétféle bűnt ismer. Az egyik a bűnbánatot felébresztő bűn. Ez nyilván közelebb hozza Hozzá elkövetőjét! A másik a megátalkodottság. Tehát az, amikor valaki megideologizálja bűneit annyira, hogy a bűnt erénynek állítja be a maga számára. Ezt nevezi Ő a Szentlélek elleni bűnnek. Erre a bűnre nincs bocsánat, mert nem is akar bocsánatot rá az, aki így él. E bűnre nincs ugyan bocsánat a bűn természete miatt, de ebből is ki lehet lépni, s mihelyt az illető bűnét bűnnek ismeri el, azt megbánja, akkor már részesülhet bocsánatban.
Rossz a bűn. Nem engedi meg a bűnt. Mi engedjük meg. Ő nem. A bűn lehetőségét ha megengedi ez azért van, hogy tudjunk szeretni. A bűn azért rossz, mert Ellene van, s mi nem is tudjuk, hogy mennyire ellenünk is.
A bűn szeretetlenség. A bűn, vagyis a szeretetlenség ártani csak annak árt, aki ezt a szeretetlenséget éli!
Megrontani mindenkit csak a bűn képes. A bűn pedig olyan szeretetlenség, amely szabad döntés alapján jön létre!
Az őseink bűneihez annyiban van közünk, hogy ők voltak az elsők, akik tudatosan szeretetlenek voltak. Tehát ők nyitották meg a sorát a szeretetlenségnek a Földön. A mi bűneink is ebben a sorban vannak, tehát ennyiben van közünk ehhez.
A „bűnök” meg is nehezítik, meg is rövidítik az emberi életet. Szenvedni mindig csak „bűnökért” kell! De minden szenvedés javára válik annak, aki EGY akar lenni Velem!
„Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embernek,de a
Szent
„Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embernek,de a
Szent Lélek elleni káromlás nem nyer bocsánatot soha , bűne
örökre megmarad. ” ( Mt 12,32 ).
Isten Irgalmasságának nincsenek határai , de aki szándékosan
megtagadja , hogy a bűnbánatban elfogadja , az visszautasítja
bűnei bocsánatát és a Szentlélek által fölajánlott üdvösséget.
Egy ilyen megkeményedés elvezethet a végső bánattalansághoz
és az örök kárhozathoz. ”
” A bűn személyes cselekedet. Ezenfelül felelősséggel tartozunk
mások által elkövetet bűnökért is , amikor együtt működünk velük :
-közvetlen , szándékos részvétellel ;
-parancsolva , tanácsolva , dícsérve vagy jóváhagyva ;
-pártolva , vagy meg nem akadályozva , bár kötelességünk volna
megakadályozni , vagy föltárni;
-pártolva azokat , akik elkövetik a bűnt.
Így a bűn az embereket bűntársakká teszi , és uralomra segíti közöttük
a bűnös vágyakat , az erőszakot és az igazságtalanságot.
A bűnökből olyan társadalmi helyzetek és intézmények erednek,
amelyek ellentétesek az isteni Jósággal.
A ” bűn struktúrái ” személyes bűnök kifejeződései és következményei.
Áldozataikat arra késztetik , hogy ők is bűnöket kövessenek el .
Analóg értelemben ” társadalmi bűnt ” hoznek létre. ”
úá
és mit gondolsz, ha
és mit gondolsz, ha ezt írom:
Bűn az, ha kenyeret lopok az éhezőnek?
Bűn az, ha kioltok egy életet, hogy mást/magamat megvédjem?
Bűn az, ha hazudok, hogy mást a bajtól megóvjam?
Mi a rossz?
Minden tettünk, szavunk, gondolatunk következmények láncolatát vonja maga után.
Jó-e, ha igazat mondok, és rámutatok az életétféltő emberre, megmutattva a gyilkosának, ő hol van?
Jó-e, ha elfordulok az éhezőtől, mert nincs pénzem, hogy kenyeret vegyek?
Jó-e az, ha inkább hagyom, hogy mást/engem megöljenek, holott lenne módom másképp cselekedni?
Gondolatok-kérdéseidre.
Szia!
„Bűn az, ha kenyeret lopok az éhezőnek”?
Ha az éhezőnek akarsz kenyeret adni, az akkor is bűn. Nem vagy az igazság birtókában, hogy a segítségedre valóban rá van e szorulva, vagy esetleg csak a irgalmasságodra építve akar bűnbe vinni. Hogy helyesen tudj cselekedni, kérned kell a megkülönböztetés ajándékát.
„Bűn az, ha kioltok egy életet, hogy mást/magamat megvédjem”?
Igen bűn. A tízparancsolat tilt minden gyilkosságot. Még akkor is ha magad, vagy netán más életét akarod megóvni. „Aki elveszti életét, az nyeri meg”
„Bűn az, ha hazudok, hogy mást a bajtól megóvjam?”
Minden hazugság bűn. Nincs kivétel alóla. Ha kiderül az igazság, az közel sem fáj annyira, mint a kegyes hazugság álarcában öltöztetett hazugság. A hazugság mindkét lelket rabságba tartja, és ennek feloldása nagyon fájdalmas.
„Mi a rossz? ”
Minden rossz egy elrontott jó.
„Minden tettünk, szavunk, gondolatunk következmények láncolatát vonja maga után.”
Igen.
„Jó-e, ha igazat mondok, és rámutatok az életétféltő emberre, megmutattva a gyilkosának, ő hol van?”
Az igazság felszabadít. Nem szabad beleszólni senki életében, ha az nem segít neki a szeretet megélésébe.
„Jó-e, ha elfordulok az éhezőtől, mert nincs pénzem, hogy kenyeret vegyek?”
Mindig van amit az ember adni tud a másiknak, és ez nem mérhető pénzben.
„Jó-e az, ha inkább hagyom, hogy mást/engem megöljenek, holott lenne módom másképp cselekedni?”
Meg kell keresni a módot ennek kivédésére, ha nem sikerül akkor mint már írtam „Aki elveszti életét az megnyeri azt”, mert az emberi élet kioltása minden formája bűn.
Szeretettel:bubiszusz
Kedves Buddhanita!
Tudom, hogy a fenti kérdéseket nem nekem tetted fel, de a válaszokkal, amit kaptál rá, nem vagyok elégedett. Valóban az a törvény, hogy hazudni bűn. De Józsué könyve 2. fejezetében Ráháb elrejtette a zsidó kémeket, és hazudott a király katonáinak, hogy a kémek megmeneküljenek a haláltól, és Ráháb így került be hithősként a Bibliába. Ráháb oka a hazugságra az volt, hogy felismerte, hogy a zsidók istene az Isten.
Dávid (Góliát legyőzője) Saul király elől menekülve egy templomba tért be. Élelemre volt szüksége, és a szent kenyereken kívül semmiféle eledel nem állt rendelkezésre. Már az is halállal lakolt, aki bement a templom legbelsejébe, a szentek szentjébe illetéktelenül, hát még aki hozzáért a szent kenyerekhez. Dávid mégis megette a szent kenyereket, mert a harc, amit vívott, Isten harca volt, vele egyetértésben cselekedett.
Jézus később hivatkozik erre, amikor a törvény megszegésével vádolják, amiért szombaton gyógyít: Nem tudjátok, hogy Dávid megette a szent kenyeret?
Aki azt gondolja, hogy ilyen fekete-fehér válaszok adhatók, a törvény alatt él. Minden cselekedet lehet helyes, ami összhangban van Isten akaratával. Ezért, ha nem tudok dönteni, így szoktam imádkozni: Uram, nem tudom, hogy helyesen cselekszem-e, de most hitben elindulok egy úton. Ha nem jó az irány, kérlek állíts meg, tedd lehetetlenné, amire vállalkoztam.
Hozzáteszem, a lehetetlenné tevés nem nehézségeket jelent. A nehézségek legyőzésével tudunk igazán növekedni. A lehetetlenség mondjuk az, hogy kenyeret akarok lopni, hogy az éhezőnek adjam, de folyamatosan sarkamban van a biztonsági őr.
Mindenesetre általában véve azt gondolom, hogy ha összhangban vagyok Istennel, a világegyetem teremtője nagyobb annál, mint hogy bűnt kelljen elkövetnem ahhoz, hogy az akaratát véghezvigyem. Az első lépésem tehát mindig az, hogy imádkozom azért, hogy képes legyek adni. És a csodák az életemben nem szoktak sokat váratni magukra.
Még valami, nem is igazán tartozik ide. Olvasok itt olyanokat, hogy: „Az Arab-sivatagban vett részt egy magas szintű beavatáson, ahová csak meghívással lehet eljutni.” és hasonlók. Mérget iszunk, hogy aki túléli, az megtudhassa, mit mond Jézus? Jó hírem van: ehhez nem kell semmiféle magas szintű beavatás. Józan ész és értelmes belátás alapján hitre lehet jutni, és feltárul előtted az addig érthetetlen Biblia minden mélysége. Fehéren-feketén, bárki számára. A megváltó nem azért jött, hogy néhány kiválasztottat beavasson, hanem azért, hogy értsük: mindenki számára nyitva áll az út, aki rá mer lépni. Az evangélium szó örömhírt jelent, azt, hogy nem törvény, hanem kegyelem alatt élsz.
A Biblia beszél a kiválasztottakról, akik üdvözülnek. Isten szuverén lény, jogában áll választani. Azt is megmondja, hogy kit választ: azt, aki hisz. Nem azt, aki betartja a törvényt, nem azt, aki jó ember, nem azt, aki Tibetbe megy fél évre meditálni, magyarán nem cselekedetekért jár a kiválasztottság.
A hit átformálja a világhoz való hozzáállásodat. Lassanként egyre több dologban értesz egyet Istennel. És nem kerül erőfeszítésedbe, hogy ne kövess el bűnt. Megszereted az igazságot, és vágysz arra, hogy aszerint élj. Ha mégis hibázol (és garantáltan fogsz) Isten nem egy nagy felemelt mutatóujj, aki helyben agyonüt. Megbánod és mégy tovább. Az életünk esésekből és felkelésekből áll, a fejlődés az, hogy egyre ritkábban esek, vagy egyre kisebbeket 🙂
Anyuka
Vajon létezik-e? Vagy csak az illúzióvilág része?
Engem nem foglalkoztat a bűn filozófiája, hozzám tudatosság és energetika összefüggésben a karmatörléssel kapcsolatban merült fel.
Állítólag nincs bűn, jó és rossz, ahogy Erika is írja, nekem azonban az energetikák stabilizálásához sokaktól kellett bocsánatot kérnem. Emiatt én azt gondolom, hogy létezik a bűn, világosan láttam, hogy szándékosan ártottam másoknak, nem is keveseknek. Egyfelől ezért meg kellett tudni bocsátani magamnak, másfelől szívből jövő, őszinte bocsánatkéréssel tartoztam, és van, amit jóvátétellel helyre kellett hozni.
Az számomra átlátszó kifogás lenne, ha azt mondanám, hogy milyen nagy lélek vagyok, hogy bevállaltam azt, hogy ártok másoknak és ezzel olyan tapasztalatokhoz segítem őket, amivel a lelkük igen nagy fejlődést érhet el. Ha ez így lett volna, akkor nem kellett volna bocsánatot kérnem, hiszen nem volt más, csak ilyen tapasztalati játék. A végén jót nevetünk.
Aha, én meg elhiszem. Ez süketelés.
Ennél picit összetettebb ez az ügy szerintem.
Hogy mennyire, azt nem látom át.
Szia, Karmatörlő
én az utóbbit megtapasztaltam a mit jelent: élet blogban. Vírtuálisan egymás vállára borultunk, és még mindig érzem a szeretet-hullámokat, amiket akkor kaptam, és még mindig adok is. 🙂
Vétket megbocsájtani
Volt egy megrenditő álmom, még 90-ben…
Futottam az utcán és nagyon hittem Istenben, teljesen elkötelezett voltam Neki. Az arrajárókat könyörögve kértem, h ott az utcán térdeljenek le és imádkozzanak az Úrhoz és bánják meg a bűneiket. Azt is mondtam nekik, h igy új életet kezdhetnek, egy tisztábbat, amely mindenkinek jobban a javára lesz.De nem hallgatott rám senki.
Nagyon hizelgő számomra a bűn helyett vétket mondani, mert a bűn olyan feloldhatatlanság- izt hordoz a számomra.
Az önmegvalósitás-önismeret útján minden bizonnyal szembesülünk korábbi tetteink, hozzáállásunk olyan részeivel, amelyeket ma már máshogy látunk és észrevesszük bennük a tévedést, hibát, hazugságot, a másoknak fájdalmat okozást, stb.
Ugyanakkor meg, azt tartom, akkor még csak azt tudtam tenni,amit tettem, mert akkora volt még a tudatosságom.
A megbocsájtással feloldottam magam és másokat is a tudatlanságomból eredő korábbi hibáimért, ezáltal a megbocsájtás az önismereti folyamatom szerves része lett.
Azt kértem egyszer a Jóistentől, h hozza elém mindazokat, akikkel szemben vétkeztem még ebben az életemben, h szembesüljek velük, h bocsánatot kérhessek tőlük.
Pár napra rá a WestEndben sétálgatva egy takaritő nőt pillantottam meg.Felismertem benne azt a lányt, akit másodikos általánosban sokat szekiroztunk és én egy másik társammal egyszer a téli kabátját a szemetes ládába gyömöszöltem.Emlékszem, nagyon megalázó helyzetbe hoztuk őt, mert a tanitónéni vette észre a kabátot a szemetesben és az egész osztály előtt húzta ki onnan.
Most ez a lány ott állt előttem. Nem ismert meg.Elkezdtem vele beszélgetni.Nem volt benne már szomorúság a történtekért, de én azért elmondtam, hogy bánom, h igy tettem akkor. Mosolyogtunk és nagyon különösnek éreztük az egészet.
Elég régen láttam egy filmet, amelyben orvostanhallgatók a klinikai halál állapotába hozzák egymást – egyenként, nem egyszerre- és aki épp átmegy a túloldalra, az nem tesz mást, mint szembesül, emlékkép foszlányok formájában, a vétkeivel, amelyeket mások ellen vétkezett és mikor visszajön a való életbe, igyekszik felkeresni a múltjában megjelent embert/embereket, akiktől bocsánatot kér és igy lerendezi a viszonyát. Keifer Sutherland játszotta az egyik hallgatót.
Látta valaki véletlenül ezt a filmet?
Ez igazán nagyon szép, Anita!
🙂
Vajon létezik-e? Vagy csak az illúzióvilág része?
Engem nem foglalkoztat a bűn filozófiája, hozzám tudatosság és energetika összefüggésben a karmatörléssel kapcsolatban merült fel.
Állítólag nincs bűn, jó és rossz, ahogy Erika is írja, nekem azonban az energetikák stabilizálásához sokaktól kellett bocsánatot kérnem. Emiatt én azt gondolom, hogy létezik a bűn, világosan láttam, hogy szándékosan ártottam másoknak, nem is keveseknek. Egyfelől ezért meg kellett tudni bocsátani magamnak, másfelől szívből jövő, őszinte bocsánatkéréssel tartoztam, és van, amit jóvátétellel helyre kellett hozni.
Az számomra átlátszó kifogás lenne, ha azt mondanám, hogy milyen nagy lélek vagyok, hogy bevállaltam azt, hogy ártok másoknak és ezzel olyan tapasztalatokhoz segítem őket, amivel a lelkük igen nagy fejlődést érhet el. Ha ez így lett volna, akkor nem kellett volna bocsánatot kérnem, hiszen nem volt más, csak ilyen tapasztalati játék. A végén jót nevetünk.
Aha, én meg elhiszem. Ez süketelés.
Ennél picit összetettebb ez az ügy szerintem.
Hogy mennyire, azt nem látom át.
Szia, Karmatörlő
én az utóbbit megtapasztaltam a mit jelent: élet blogban. Vírtuálisan egymás vállára borultunk, és még mindig érzem a szeretet-hullámokat, amiket akkor kaptam, és még mindig adok is. 🙂
Vétket megbocsájtani
Volt egy megrenditő álmom, még 90-ben…
Futottam az utcán és nagyon hittem Istenben, teljesen elkötelezett voltam Neki. Az arrajárókat könyörögve kértem, h ott az utcán térdeljenek le és imádkozzanak az Úrhoz és bánják meg a bűneiket. Azt is mondtam nekik, h igy új életet kezdhetnek, egy tisztábbat, amely mindenkinek jobban a javára lesz.De nem hallgatott rám senki.
Nagyon hizelgő számomra a bűn helyett vétket mondani, mert a bűn olyan feloldhatatlanság- izt hordoz a számomra.
Az önmegvalósitás-önismeret útján minden bizonnyal szembesülünk korábbi tetteink, hozzáállásunk olyan részeivel, amelyeket ma már máshogy látunk és észrevesszük bennük a tévedést, hibát, hazugságot, a másoknak fájdalmat okozást, stb.
Ugyanakkor meg, azt tartom, akkor még csak azt tudtam tenni,amit tettem, mert akkora volt még a tudatosságom.
A megbocsájtással feloldottam magam és másokat is a tudatlanságomból eredő korábbi hibáimért, ezáltal a megbocsájtás az önismereti folyamatom szerves része lett.
Azt kértem egyszer a Jóistentől, h hozza elém mindazokat, akikkel szemben vétkeztem még ebben az életemben, h szembesüljek velük, h bocsánatot kérhessek tőlük.
Pár napra rá a WestEndben sétálgatva egy takaritő nőt pillantottam meg.Felismertem benne azt a lányt, akit másodikos általánosban sokat szekiroztunk és én egy másik társammal egyszer a téli kabátját a szemetes ládába gyömöszöltem.Emlékszem, nagyon megalázó helyzetbe hoztuk őt, mert a tanitónéni vette észre a kabátot a szemetesben és az egész osztály előtt húzta ki onnan.
Most ez a lány ott állt előttem. Nem ismert meg.Elkezdtem vele beszélgetni.Nem volt benne már szomorúság a történtekért, de én azért elmondtam, hogy bánom, h igy tettem akkor. Mosolyogtunk és nagyon különösnek éreztük az egészet.
Elég régen láttam egy filmet, amelyben orvostanhallgatók a klinikai halál állapotába hozzák egymást – egyenként, nem egyszerre- és aki épp átmegy a túloldalra, az nem tesz mást, mint szembesül, emlékkép foszlányok formájában, a vétkeivel, amelyeket mások ellen vétkezett és mikor visszajön a való életbe, igyekszik felkeresni a múltjában megjelent embert/embereket, akiktől bocsánatot kér és igy lerendezi a viszonyát. Keifer Sutherland játszotta az egyik hallgatót.
Látta valaki véletlenül ezt a filmet?
Ez igazán nagyon szép, Anita!
🙂
Meg tudsz bocsátani?
Egy barátnőm néhány hónapja egy CD-t adott nekem ajándékba egy „Tudom, hogy értékelni fogod” – pillantással. Meghallgattam, és azonnal éreztem, ez lehet a megoldás problémáim gyökerére. A hanganyag egy előadást tartalmazott, melyet Villás Béla tartott valahol, valamikor. Én ekkor hallottam először a nevét.
Az előadó úgy jellemezte magát, hogy ő egy ember, aki spirituális utakat jár be, számos beavatáson vett részt, 10-15 éve mélyed bele a tudattalan működésének tanulmányozásába, bejárta a világot a különféle vallások alapjainak tanulmányozásáért, és most elmeséli nekünk egyik beavatásának történetét, melynek tanítása nagy fontosságú mindenki számára.
Az előadás címe: A bűn. Létezik-e bűn? Villás úgy tartotta eddig, nincs bűn, és nincs büntetés. (Ezt nem fejtette ki, merthogy ez a gondolata megdőlt ezen a beavatáson.) A beavatáson azt tanulta meg, hogy egyetlen bűn van: a megbocsátásra való képtelenség. Azt, hogy hogyan teljes értékű a megbocsátás, a következőképpen fogalmazta meg: mintha meg sem történt volna. Érezd úgy, mintha meg sem történt volna. Már első hallásra sem tűnik könnyű feladatnak, hátmég ha belegondolunk. De ő ezt még fokozta azzal, hogy hozzátette: ha ez nem sikerül, nincs értelme sem a szeretetnek, sem a megbocsátásnak.
Nézzük először, mi történt a beavatáson, aztán vizsgáljuk meg ezt a kérdést közelebbről.
Az Arab-sivatagban vett részt egy magas szintű beavatáson, ahová csak meghívással lehet eljutni. A mágusok orosz rulettjének is nevezik ezt a beavatást, nemsokára az is kiderül: miért. Minden évben egyszer rendezik meg ezt a fajta beavatást, mikor Villás Béla ott járt, összesen heten voltak. Úgy kezdődött, hogy 72 órán keresztül nem volt szabad elaludniuk. Az első éjszaka még könnyen ment, a nappal is viszonylag egyszerűen, lefoglalták őket, de a második éjszaka már nagyon kínlódtak, erősen küzdöttek az elalvás ellen. A vezetőjüktől kértek tanácsot, mit tegyenek hogy ne aludjanak el. A válasz: szórjanak homokot a szemükbe… Ők megtették, és Villás szavaival élve „elvoltak vele reggelig”. Harmadik éjszaka természetesen ugyanez zajlott.. A 72 óra ébrenlét után 4 óra alvást engedélyeztek, majd a következő nap elkezdődtek az igazi feladatok. Kivitték őket a sivatagba, távol a sátraktól, és leültették mind a hét embert egymástól kb. 5-600 m távolságra, tehát kommunikálni nem tudtak egymással. Időnként teát és sajtot vittek nekik, de felállniuk nem szabadott a nap során. Első nap az volt a feladatuk, hogy bocsássanak meg önmaguknak. Villás elmondása szerint olyan események is eszébe jutottak, amikre évek óta nem gondolt – ő a 72 órás fennlét okozta érzékenységnek tulajdonította, teljesen kitisztult, felfrissült az elméje. Nehéz feladat volt, de úgy érezte, sikerült elérnie, hogy mindenért megbocsásson önmagának. Második nap ugyanezen körülmények között a már nem élő embereknek kellett megbocsátania, akikre valaha haragudott, következő napon pedig a még élőknek ugyanígy.
Ezután bevezették egy sátorba, ahol a vezetőjük egy – elmondásuk szerint méreggel telt edényből egy pohárnyi folyadékot merített, megitta, de semmi baja nem lett tőle. Persze milyen az ember: kétkedő, így szó nélkül három sivatagi állattal is itattak a méregből, melyek kivétel nélkül azonnal elpusztultak. A folyamat lényege a vezetőjük szerint nem más, minthogy: „ami benned nincs, az nem hat rád”.
És itt lép elő a megbocsátás, mégpedig a teljes megbocsátás – mint ha meg sem történt volna. Ugyanis a bennünk lévő harag bármely embertársunk iránt, méregként raktározódik el bennünk. Még szavainkkal is gyakran kifejezzük: „ – Elöntött a méreg!” Ha nem bocsátunk meg, a méreg bennünk marad, és folyamatosan rongálja testünk (- betegségek) és lelkünk (- lelki problémák). Ha a teljes megbocsátással kiürítjük magunkból a mérget, testünk megújul, megtisztul, és a valódi méreg sem hat rá. Ez volt az alapja a sivatagi beavatásnak – és természetesen senkinek nem javaslom a kipróbálását, mivel ezt csak a spirituálisan igen fejlett tanítók, mesterek képesek ténylegesen megcsinálni. Mi csak törekedhetünk arra, hogy minél teljesebb körűen megbocsássunk magunknak, és akik valaha minket bántottak, a méreggel való teszteléstől óva intek mindenkit.
Hogy visszatérjek a történethez: Villás Béla is megitta a mérget, és elmondása szerint azonnal égető fájdalmat érzett, összeesett. Az agyán először az a gondolat futott át, hogy most meg fog halni, és ez milyen őrült, buta dolog volt részéről, hogy eljött ide a sivatagba meghalni. Ezután viszont arra gondolt: nem baj, ez az ő élete, ő döntött így, megbocsátja ezt magának. Érzése szerint néhány percet lehetett a földön, mielőtt felállt. Társai elmondták neki: 9 órán keresztül rángott megállás nélkül a földön – társainak végig kellett várni mindegyikük méregre való reagálását. A vezető azt mondta neki mikor felállt: – Az utolsó gondolatod mentett meg.
A hét emberből csak hatan élték túl a próbát, egyikük belehalt a méregbe, a vezető szerint ő nem bocsátott meg magának valamit.
Ha most nem nézzük ezt a történetet – biztosan sokak számára misztikus, vagy elfogadhatatlan – a megbocsátás erejének akkor is van jelentősége. Villás Béla tanácsot is ad, hogyan tudunk megbocsátani.
Első lépés: ne ítélj, hogy ne ítéltess. Bibliai szövegrész, de napjaink modern világában is teljességgel megállja helyét. Ha nem ítélek el/meg semmit, nem halmozok negatív gondolatokat magamban, nem azt a bizonyos szálkát figyelem a másik szemében, hanem azzal hogy nem ítélek, a saját gerendámat szüntetem meg.. Mit lehet ezért tenni? A gondolatainkat kell figyelni és megtisztítani. Ha azt veszem észre, hogy most ítélkezem, mondjam azt magamban: „Gondolatok, gondolatok.” Mintha azt mondanám „Ejnye, ejnye.” Először csak fel kell ismerni, hogy ez most ítélkezés, elítélés, aztán meg lehet figyelni: egyre ritkábban fogjuk megtenni.
Második lépés: meg kell bocsátani saját magamnak. Villás itt is hozza Jézus szavait: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” Hogyan tudnék szeretni másokat, ha magamat sem szeretem? Ha nem bocsátom meg magamnak a megtörtént dolgokat? Befelé, önmagunkba kell figyelnünk: a kívülről jövő boldogság hamar elillan, gondoljunk akármilyen boldogság forrásra, egy elért eredmény, megszerzett tárgy, vagy akár a szerelem. Mindegyik örömet okoz, de rögtön az öröm megjelenésekor megjelenik a félelem: az örömforrás elvesztésének félelme. Újra Villás utalása Jézus szavaira: „Isten országa bennetek van.” Ő ezt akként értelmezi, hogy magunkban kell keresnünk a boldogság forrását, nekünk kell harmonikus kiegyensúlyozott állapotba kerülni ahhoz, hogy elérjük a teljes boldogság állapotát. Érdekesen fogalmaz: a magunkba utazás egyik eszköze a meditáció, ami szerinte nem egy dologra való koncentrálást jelent helyesen, hanem a „jelenlétet”. Azaz kontemplációt, mindent egyszerre érzékelést. Ez a mindennapi életben alkalmazva annyit tesz: légy jelen az életedben! Érezd át a veled, körülötted történő, létező dolgokat, így gazdagíthatod saját magad. És még egy gondolat: „Ne menjen le nap a te haragoddal!” Tehát nem lehetünk harag nélkül, mindenkiben van indulat, de esténként gondoljuk végig a napot, és bocsássuk meg magunknak is az elkövetett tévedéseket, és másoknak is, ha úgy érezzük, megbántottak. Így nem fogjuk magunkban halmozni, gyűjtögetni a mérgeket.
Jó eszköz a feldolgozásukra: gondoljuk végig újra és újra a megtörtént sértést, egyebet, amíg már mosolyogni tudunk rajta. Érdekes összehasonlítást végez Villás: a kereszténységben a gyónás szolgál erre a célra: elmondod, szembesülsz a történtekkel, és feloldozást nyersz, a világi oldalon pedig ott van a pszichológus, akinek szintén elmondjuk a problémánkat, szembesülünk vele, és így enyhül, megszűnik a fájdalom. Villás ezt otthoni gyakorlásnak ajánlja, nem utolsósorban itt nem kell fizetni senkinek…
Itt találtam: http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=15336
érdemes elolvasni a hozzászólásokat is.
üdv.
Silenthunter, ez briliáns
Bevallom, a bejegyzésedet csak ma olvastam el, mert amikor előzőleg megláttam, továbbmentem, mert soknak találtam az irást – mennyiségileg.
Nagy-nagy tévedés volt ezt tennem!
Fantasztikus, ami leirtál és lényegi!
Szerencsére ma elolvastam és csak köszönni tudom, KÖSZÖNÖM!
Ha kiemelem a számomra fontos üzeneteket belőle, akkor azok ezek:
– Ha igazán megbocsájtottál, akkor azt érzed: mintha meg sem történt volna.
– Mikor észreveszem, h itélkezni akarok, csak ezt mondom: gondolatok, gondolatok….
Az utóbbiak már jól ismertek a számomra:
– Magunknak megbocsájtani elvezet magunkat elfogadásához majd utolsó aktusként az önmagunk szeretetéhez.
– A „légy jelen az életedben” jól ismert , mint ahogy a ” ami benned nincs, az nem hat rád”.
Szeretettel
Meg tudsz bocsátani?
Egy barátnőm néhány hónapja egy CD-t adott nekem ajándékba egy „Tudom, hogy értékelni fogod” – pillantással. Meghallgattam, és azonnal éreztem, ez lehet a megoldás problémáim gyökerére. A hanganyag egy előadást tartalmazott, melyet Villás Béla tartott valahol, valamikor. Én ekkor hallottam először a nevét.
Az előadó úgy jellemezte magát, hogy ő egy ember, aki spirituális utakat jár be, számos beavatáson vett részt, 10-15 éve mélyed bele a tudattalan működésének tanulmányozásába, bejárta a világot a különféle vallások alapjainak tanulmányozásáért, és most elmeséli nekünk egyik beavatásának történetét, melynek tanítása nagy fontosságú mindenki számára.
Az előadás címe: A bűn. Létezik-e bűn? Villás úgy tartotta eddig, nincs bűn, és nincs büntetés. (Ezt nem fejtette ki, merthogy ez a gondolata megdőlt ezen a beavatáson.) A beavatáson azt tanulta meg, hogy egyetlen bűn van: a megbocsátásra való képtelenség. Azt, hogy hogyan teljes értékű a megbocsátás, a következőképpen fogalmazta meg: mintha meg sem történt volna. Érezd úgy, mintha meg sem történt volna. Már első hallásra sem tűnik könnyű feladatnak, hátmég ha belegondolunk. De ő ezt még fokozta azzal, hogy hozzátette: ha ez nem sikerül, nincs értelme sem a szeretetnek, sem a megbocsátásnak.
Nézzük először, mi történt a beavatáson, aztán vizsgáljuk meg ezt a kérdést közelebbről.
Az Arab-sivatagban vett részt egy magas szintű beavatáson, ahová csak meghívással lehet eljutni. A mágusok orosz rulettjének is nevezik ezt a beavatást, nemsokára az is kiderül: miért. Minden évben egyszer rendezik meg ezt a fajta beavatást, mikor Villás Béla ott járt, összesen heten voltak. Úgy kezdődött, hogy 72 órán keresztül nem volt szabad elaludniuk. Az első éjszaka még könnyen ment, a nappal is viszonylag egyszerűen, lefoglalták őket, de a második éjszaka már nagyon kínlódtak, erősen küzdöttek az elalvás ellen. A vezetőjüktől kértek tanácsot, mit tegyenek hogy ne aludjanak el. A válasz: szórjanak homokot a szemükbe… Ők megtették, és Villás szavaival élve „elvoltak vele reggelig”. Harmadik éjszaka természetesen ugyanez zajlott.. A 72 óra ébrenlét után 4 óra alvást engedélyeztek, majd a következő nap elkezdődtek az igazi feladatok. Kivitték őket a sivatagba, távol a sátraktól, és leültették mind a hét embert egymástól kb. 5-600 m távolságra, tehát kommunikálni nem tudtak egymással. Időnként teát és sajtot vittek nekik, de felállniuk nem szabadott a nap során. Első nap az volt a feladatuk, hogy bocsássanak meg önmaguknak. Villás elmondása szerint olyan események is eszébe jutottak, amikre évek óta nem gondolt – ő a 72 órás fennlét okozta érzékenységnek tulajdonította, teljesen kitisztult, felfrissült az elméje. Nehéz feladat volt, de úgy érezte, sikerült elérnie, hogy mindenért megbocsásson önmagának. Második nap ugyanezen körülmények között a már nem élő embereknek kellett megbocsátania, akikre valaha haragudott, következő napon pedig a még élőknek ugyanígy.
Ezután bevezették egy sátorba, ahol a vezetőjük egy – elmondásuk szerint méreggel telt edényből egy pohárnyi folyadékot merített, megitta, de semmi baja nem lett tőle. Persze milyen az ember: kétkedő, így szó nélkül három sivatagi állattal is itattak a méregből, melyek kivétel nélkül azonnal elpusztultak. A folyamat lényege a vezetőjük szerint nem más, minthogy: „ami benned nincs, az nem hat rád”.
És itt lép elő a megbocsátás, mégpedig a teljes megbocsátás – mint ha meg sem történt volna. Ugyanis a bennünk lévő harag bármely embertársunk iránt, méregként raktározódik el bennünk. Még szavainkkal is gyakran kifejezzük: „ – Elöntött a méreg!” Ha nem bocsátunk meg, a méreg bennünk marad, és folyamatosan rongálja testünk (- betegségek) és lelkünk (- lelki problémák). Ha a teljes megbocsátással kiürítjük magunkból a mérget, testünk megújul, megtisztul, és a valódi méreg sem hat rá. Ez volt az alapja a sivatagi beavatásnak – és természetesen senkinek nem javaslom a kipróbálását, mivel ezt csak a spirituálisan igen fejlett tanítók, mesterek képesek ténylegesen megcsinálni. Mi csak törekedhetünk arra, hogy minél teljesebb körűen megbocsássunk magunknak, és akik valaha minket bántottak, a méreggel való teszteléstől óva intek mindenkit.
Hogy visszatérjek a történethez: Villás Béla is megitta a mérget, és elmondása szerint azonnal égető fájdalmat érzett, összeesett. Az agyán először az a gondolat futott át, hogy most meg fog halni, és ez milyen őrült, buta dolog volt részéről, hogy eljött ide a sivatagba meghalni. Ezután viszont arra gondolt: nem baj, ez az ő élete, ő döntött így, megbocsátja ezt magának. Érzése szerint néhány percet lehetett a földön, mielőtt felállt. Társai elmondták neki: 9 órán keresztül rángott megállás nélkül a földön – társainak végig kellett várni mindegyikük méregre való reagálását. A vezető azt mondta neki mikor felállt: – Az utolsó gondolatod mentett meg.
A hét emberből csak hatan élték túl a próbát, egyikük belehalt a méregbe, a vezető szerint ő nem bocsátott meg magának valamit.
Ha most nem nézzük ezt a történetet – biztosan sokak számára misztikus, vagy elfogadhatatlan – a megbocsátás erejének akkor is van jelentősége. Villás Béla tanácsot is ad, hogyan tudunk megbocsátani.
Első lépés: ne ítélj, hogy ne ítéltess. Bibliai szövegrész, de napjaink modern világában is teljességgel megállja helyét. Ha nem ítélek el/meg semmit, nem halmozok negatív gondolatokat magamban, nem azt a bizonyos szálkát figyelem a másik szemében, hanem azzal hogy nem ítélek, a saját gerendámat szüntetem meg.. Mit lehet ezért tenni? A gondolatainkat kell figyelni és megtisztítani. Ha azt veszem észre, hogy most ítélkezem, mondjam azt magamban: „Gondolatok, gondolatok.” Mintha azt mondanám „Ejnye, ejnye.” Először csak fel kell ismerni, hogy ez most ítélkezés, elítélés, aztán meg lehet figyelni: egyre ritkábban fogjuk megtenni.
Második lépés: meg kell bocsátani saját magamnak. Villás itt is hozza Jézus szavait: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” Hogyan tudnék szeretni másokat, ha magamat sem szeretem? Ha nem bocsátom meg magamnak a megtörtént dolgokat? Befelé, önmagunkba kell figyelnünk: a kívülről jövő boldogság hamar elillan, gondoljunk akármilyen boldogság forrásra, egy elért eredmény, megszerzett tárgy, vagy akár a szerelem. Mindegyik örömet okoz, de rögtön az öröm megjelenésekor megjelenik a félelem: az örömforrás elvesztésének félelme. Újra Villás utalása Jézus szavaira: „Isten országa bennetek van.” Ő ezt akként értelmezi, hogy magunkban kell keresnünk a boldogság forrását, nekünk kell harmonikus kiegyensúlyozott állapotba kerülni ahhoz, hogy elérjük a teljes boldogság állapotát. Érdekesen fogalmaz: a magunkba utazás egyik eszköze a meditáció, ami szerinte nem egy dologra való koncentrálást jelent helyesen, hanem a „jelenlétet”. Azaz kontemplációt, mindent egyszerre érzékelést. Ez a mindennapi életben alkalmazva annyit tesz: légy jelen az életedben! Érezd át a veled, körülötted történő, létező dolgokat, így gazdagíthatod saját magad. És még egy gondolat: „Ne menjen le nap a te haragoddal!” Tehát nem lehetünk harag nélkül, mindenkiben van indulat, de esténként gondoljuk végig a napot, és bocsássuk meg magunknak is az elkövetett tévedéseket, és másoknak is, ha úgy érezzük, megbántottak. Így nem fogjuk magunkban halmozni, gyűjtögetni a mérgeket.
Jó eszköz a feldolgozásukra: gondoljuk végig újra és újra a megtörtént sértést, egyebet, amíg már mosolyogni tudunk rajta. Érdekes összehasonlítást végez Villás: a kereszténységben a gyónás szolgál erre a célra: elmondod, szembesülsz a történtekkel, és feloldozást nyersz, a világi oldalon pedig ott van a pszichológus, akinek szintén elmondjuk a problémánkat, szembesülünk vele, és így enyhül, megszűnik a fájdalom. Villás ezt otthoni gyakorlásnak ajánlja, nem utolsósorban itt nem kell fizetni senkinek…
Itt találtam: http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=15336
érdemes elolvasni a hozzászólásokat is.
üdv.
Silenthunter, ez briliáns
Bevallom, a bejegyzésedet csak ma olvastam el, mert amikor előzőleg megláttam, továbbmentem, mert soknak találtam az irást – mennyiségileg.
Nagy-nagy tévedés volt ezt tennem!
Fantasztikus, ami leirtál és lényegi!
Szerencsére ma elolvastam és csak köszönni tudom, KÖSZÖNÖM!
Ha kiemelem a számomra fontos üzeneteket belőle, akkor azok ezek:
– Ha igazán megbocsájtottál, akkor azt érzed: mintha meg sem történt volna.
– Mikor észreveszem, h itélkezni akarok, csak ezt mondom: gondolatok, gondolatok….
Az utóbbiak már jól ismertek a számomra:
– Magunknak megbocsájtani elvezet magunkat elfogadásához majd utolsó aktusként az önmagunk szeretetéhez.
– A „légy jelen az életedben” jól ismert , mint ahogy a ” ami benned nincs, az nem hat rád”.
Szeretettel
Kedves Buddhanita!
Az alábbi link egy kb. hatórányi mp3 anyagot tartalmazó honlapra vezet. Érdemes nyitott lélekkel végighallgatni szép sorjában. Ez a karácsonyi időszak nagyon alkalmas, bár minden időszak nagyon alkalmas rá 🙂
http://messages.bibliaszol.hu/eredmenyeselet/Alapelvek/default.htm
Szeretettel:
Anyuka
Tolle szerint a bűn
Tolle az Új Föld-ben ezt irja:
A bűn olyan szó,amelyet nagyon félreértettek és félreforditottak.
Ha szó szerint forditjuk ógörögből – vétkezni. Vétkezni annyit tesz, mint elvéteni a célt, ahogy az ijász elvéti a célpontot.
Vétkezni tehát annyi, mint elveszteni az emberi lét lényegét.
Vagyis ügyetlenül, vakon élni és emiatt szenvedni vagy szenvedést okozni.
Köszönöm a hozzászólásokat
… most szeretném én is hozzátenni, ahogyan én látom.
Érdekes volt a példákat is olvasgatnom, mint pl.: szexualitás, amit én korántsem tartok bűnnek.
Szándékosan sarkítottam a fekete-fehér kérdésekre a lényeget és Anyu vette is a lapot. Nem lehet mindent így megélni, köszönöm nyíltságodat.
Aztán érdekes volt olvasni a visszatekintéseket: azt hiszem Karmatörlő fejtegette: visszatekintve hogyan éli meg, és nem hiszi, hogy olyan baromi jó dolog, ha így vállalom be, mert akkora jófej vagyok.
Itt inkább valamiféle önostorozást éreztem. Megbocsátok-e saját magamnak, hogy ott akkor pont ezt tettem? El tudom-e fogadni azt, hogy akkor ennyi telt tőlem?
Bűnnek én azt látom, ha nem ismerem fel, és nem vállalom a felelősséget tetteimért, életem, magam fejlődéséért. Bűnnek sem nevezném. Hiszen hogy lehetne az bűn, abban a tudatosságban nézve? Pl: féltem, ezért támadtam vissza, hazudtam, mert féltem, elveszítelek, vagy stb.
De ha ezeket nem ismerem, követem el, élem meg, hol marad a megélés?
Hogy alakul ki a Hit?
Számomra a Hit nem egyenlő a hittel. A hit egy légvár, mely hiszékenység inkább. Könnyen elillan. A Hit viszont a megélt, megtanult leckéből fakadó tapasztalat által jön létre. Ehhez szükség van néha elbukni is, hogy megtanuljunk felállni is.
Vagy hogyan tudjak másoknak megbocsátani, ha még magamnak sem megy? Hogyan tudjak ítélkezés nélkül szeretni, ha még magamon is ítélkezem?
Igen, néha az ember téved, tévelyeg, „bűnbe esik”. Elfogadjuk-e, lehazudjuk-e magunk elől?
Vagy valaki felhozta még:
Pedofília: kinek ne nyílna ki a bicska először e hallatán? Rendben van, ha ezt hozod fel. Csak egyet felejt el. Az az illető is ember. Ilyen alapon látva, nem azonosítom, gyűlölöm azt a valakit ezért. Mert a tett a „rossz”, maga az esemény. Ami nem az az ember. Ilyen alapon, puff, lőjjük le. De mi van, ha megbánta, azóta „jó” ember lett? Gyűlöljem még most is?
Akkor mindenkit gyűlölhetnék: a sarki közértest, aki túlszámlázott, a régi kedvest, aki megcsalt stb.
Te hol élsz? a múltban, vagy most? Te kit látsz? a múltbéli jellemet, vagy azt, akit azóta mássá formált az élet?
Buddha:
igen, egyet értek abban, ha mindenki követné Buddha tanait (sőt akár Jézusét is), el kellene dobni a büntető törvénykönyveket. Hiszen Buddha ezt tanítja: ne árts! Jézus: szeresd felebarátodat, mint Tenmagadat!
Ráadásul Ti /Te/Én meddig tudunk pótcselekvések nélkül, csak magunkba tekinteni? Csak magunk lenni. Ő 6 évig töretlenül dolgozott rajta. Én meg a tévét kapcsolgatom, ahelyett, hogy magamba merüljek, mi is ez az unalom, a lelki békétlenség?
A vétkekről is egy a tanítás: a Buddhizmus a dolgok láncolatát írja le, Jézus: az vesse rá az első követ…
Vagy a régiek: ki mint vet, úgy arat.
A Buddhizmus nem azt mondja ki, vétkez nyugodtan. Sőt! Tudatosságra nevel! Ismerd meg saját poklaidat. Éld meg, figyeld meg, emelkedj ki belőlük.
A tanítók nem hiába vállnak együttérzővé minden (!) lény iránt. Ez csakis valami határtalan szeretetből, elfogadásból, tisztaságból lehetséges!
Végül: bűn? rossz? igazából nincs. A nagy egész egy csipetnyi darabja. Viszonyítás kérdése mi az.
Pedofíl megront egy gyermeket: a szívem fáj, de nem lőném le, aki ezt tette. Lásd meg benne a fájdalmat, az előzményt, mi hozta ki belőle.
Nem az ember a gyűlöletes, hanem az, ami idáig vezette. Megértéssel lehet a dolgokból tanulni. Csak így lehet ezeket megelőzni. Tenni kell érte/ellene. Hiszen, ugyanazt az embert gyermekként molesztálták, akkor sajnálnánk, megóvnánk, most meg legyilkolnánk?
Számtalan országban él a halálbűntetés. Mégis a célját: bűnmegelőzés nem érték el, még ma sem.
Központok kellenek, lelki segélyek minden szinten. Lehetőségek, hogy a visszaeső bűnöző talpra álljon. Ehhez kell a munka, a bele vetett hit, hogy Ember, nem pedig a bíjogok. Kell, hogy a lelkét, szellemét helyrerakják. Ezt viszont szitokkal, gyűlölettel sosem lehet elérni.
Lásd meg benne Istent, mert ugyanúgy benne is él. Tudj megbocsátani.
Pláne, ha az a gyermek felnőve sokakat megment, pont azért, mert őt ilyen dolog ért. Saját fájdalma adta az erőt, hogy küzdjön, magáért és másokért.
Tehát nem azt mondom: hál istennek, hogy ilyen történt vele. Sőt, átérzem a fájdalmát, borzalmát. Nekem is fáj. Ez az együttérzés. Akár a gyermek, akár a vétkes iránt. Csak fel kell ismernem a dolgok láncolatát, figyelemmel, megértéssel segítenem kell, mert különben a gyermek felnőttként, ha nem tudta magában helyretenni, feldolgozni a dolgokat, ugyanazt fogja tenni másokkal.
Egy dokumentum filmben láttam egy özvegy felkarolta férje gyilkosát. Együtt járják az USÁT, iskolákba, városokon át. Mi a céljuk: megelőzni, hogy az adott eset újra megtörténjen. Megbocsátást, felelősségvállalást tanítani.
Miért van „bűn”?
Mindezek megtanulásáért. Addig, míg eképp élek, addig viszonyítok, elkülönülök, az énem elhatárolom. Kitől? Istentől. Nem mástól.
A fájdalom az, ami felébreszt minket gyengeségünkből/tévedéseinkből. Ha nem fájna, ugyanúgy élnénk, mint eddig. De ha már eléggé fáj, elkezdem keresni hogyan szabadítsam meg tőle magamat?
Békesség mindenkinek
köszönöm mindenkinek, hogy hozzászóltatok
H: Ezt a szöveget!
Anita, ezt öröm volt olvasni és nagyon-nagyon felemelő!
Jót tett neked a szabadság…:)) Megyek veszek egy kalapot…
Köszönöm Anyáméknak
Köszönöm Anyukáméknak, minden „bűnömnek”, minden fájdalmamnak 🙂
Nektek aztán pláne, főleg Wall E-nak! 😉
Tele vagyok Hálával mindenért.
Tanulandóm van még bőven, csak néha vannak tiszta pillanatok. egyre többször. Egyre jobban meg kell élnem. Hogy ez a sok kis pillanat végre összeforrjon Egy pillanattá.
Az út jó, az irány és az elvek is. Csak az a fránya megélés. 🙂
Na ehhez kell az erő, a Hit és a kitartás. Legjobban az utóbbi.
Úgysem úszod meg, hogy taníts, Drága, Hermess barátom!
Meghajolok mindenki előtt, köszönöm a tanítást!
Aditi, örülök, hogy Te is előkerültél :), puszi
Kedves Buddhanita!
Az alábbi link egy kb. hatórányi mp3 anyagot tartalmazó honlapra vezet. Érdemes nyitott lélekkel végighallgatni szép sorjában. Ez a karácsonyi időszak nagyon alkalmas, bár minden időszak nagyon alkalmas rá 🙂
http://messages.bibliaszol.hu/eredmenyeselet/Alapelvek/default.htm
Szeretettel:
Anyuka
Tolle szerint a bűn
Tolle az Új Föld-ben ezt irja:
A bűn olyan szó,amelyet nagyon félreértettek és félreforditottak.
Ha szó szerint forditjuk ógörögből – vétkezni. Vétkezni annyit tesz, mint elvéteni a célt, ahogy az ijász elvéti a célpontot.
Vétkezni tehát annyi, mint elveszteni az emberi lét lényegét.
Vagyis ügyetlenül, vakon élni és emiatt szenvedni vagy szenvedést okozni.
Köszönöm a hozzászólásokat
… most szeretném én is hozzátenni, ahogyan én látom.
Érdekes volt a példákat is olvasgatnom, mint pl.: szexualitás, amit én korántsem tartok bűnnek.
Szándékosan sarkítottam a fekete-fehér kérdésekre a lényeget és Anyu vette is a lapot. Nem lehet mindent így megélni, köszönöm nyíltságodat.
Aztán érdekes volt olvasni a visszatekintéseket: azt hiszem Karmatörlő fejtegette: visszatekintve hogyan éli meg, és nem hiszi, hogy olyan baromi jó dolog, ha így vállalom be, mert akkora jófej vagyok.
Itt inkább valamiféle önostorozást éreztem. Megbocsátok-e saját magamnak, hogy ott akkor pont ezt tettem? El tudom-e fogadni azt, hogy akkor ennyi telt tőlem?
Bűnnek én azt látom, ha nem ismerem fel, és nem vállalom a felelősséget tetteimért, életem, magam fejlődéséért. Bűnnek sem nevezném. Hiszen hogy lehetne az bűn, abban a tudatosságban nézve? Pl: féltem, ezért támadtam vissza, hazudtam, mert féltem, elveszítelek, vagy stb.
De ha ezeket nem ismerem, követem el, élem meg, hol marad a megélés?
Hogy alakul ki a Hit?
Számomra a Hit nem egyenlő a hittel. A hit egy légvár, mely hiszékenység inkább. Könnyen elillan. A Hit viszont a megélt, megtanult leckéből fakadó tapasztalat által jön létre. Ehhez szükség van néha elbukni is, hogy megtanuljunk felállni is.
Vagy hogyan tudjak másoknak megbocsátani, ha még magamnak sem megy? Hogyan tudjak ítélkezés nélkül szeretni, ha még magamon is ítélkezem?
Igen, néha az ember téved, tévelyeg, „bűnbe esik”. Elfogadjuk-e, lehazudjuk-e magunk elől?
Vagy valaki felhozta még:
Pedofília: kinek ne nyílna ki a bicska először e hallatán? Rendben van, ha ezt hozod fel. Csak egyet felejt el. Az az illető is ember. Ilyen alapon látva, nem azonosítom, gyűlölöm azt a valakit ezért. Mert a tett a „rossz”, maga az esemény. Ami nem az az ember. Ilyen alapon, puff, lőjjük le. De mi van, ha megbánta, azóta „jó” ember lett? Gyűlöljem még most is?
Akkor mindenkit gyűlölhetnék: a sarki közértest, aki túlszámlázott, a régi kedvest, aki megcsalt stb.
Te hol élsz? a múltban, vagy most? Te kit látsz? a múltbéli jellemet, vagy azt, akit azóta mássá formált az élet?
Buddha:
igen, egyet értek abban, ha mindenki követné Buddha tanait (sőt akár Jézusét is), el kellene dobni a büntető törvénykönyveket. Hiszen Buddha ezt tanítja: ne árts! Jézus: szeresd felebarátodat, mint Tenmagadat!
Ráadásul Ti /Te/Én meddig tudunk pótcselekvések nélkül, csak magunkba tekinteni? Csak magunk lenni. Ő 6 évig töretlenül dolgozott rajta. Én meg a tévét kapcsolgatom, ahelyett, hogy magamba merüljek, mi is ez az unalom, a lelki békétlenség?
A vétkekről is egy a tanítás: a Buddhizmus a dolgok láncolatát írja le, Jézus: az vesse rá az első követ…
Vagy a régiek: ki mint vet, úgy arat.
A Buddhizmus nem azt mondja ki, vétkez nyugodtan. Sőt! Tudatosságra nevel! Ismerd meg saját poklaidat. Éld meg, figyeld meg, emelkedj ki belőlük.
A tanítók nem hiába vállnak együttérzővé minden (!) lény iránt. Ez csakis valami határtalan szeretetből, elfogadásból, tisztaságból lehetséges!
Végül: bűn? rossz? igazából nincs. A nagy egész egy csipetnyi darabja. Viszonyítás kérdése mi az.
Pedofíl megront egy gyermeket: a szívem fáj, de nem lőném le, aki ezt tette. Lásd meg benne a fájdalmat, az előzményt, mi hozta ki belőle.
Nem az ember a gyűlöletes, hanem az, ami idáig vezette. Megértéssel lehet a dolgokból tanulni. Csak így lehet ezeket megelőzni. Tenni kell érte/ellene. Hiszen, ugyanazt az embert gyermekként molesztálták, akkor sajnálnánk, megóvnánk, most meg legyilkolnánk?
Számtalan országban él a halálbűntetés. Mégis a célját: bűnmegelőzés nem érték el, még ma sem.
Központok kellenek, lelki segélyek minden szinten. Lehetőségek, hogy a visszaeső bűnöző talpra álljon. Ehhez kell a munka, a bele vetett hit, hogy Ember, nem pedig a bíjogok. Kell, hogy a lelkét, szellemét helyrerakják. Ezt viszont szitokkal, gyűlölettel sosem lehet elérni.
Lásd meg benne Istent, mert ugyanúgy benne is él. Tudj megbocsátani.
Pláne, ha az a gyermek felnőve sokakat megment, pont azért, mert őt ilyen dolog ért. Saját fájdalma adta az erőt, hogy küzdjön, magáért és másokért.
Tehát nem azt mondom: hál istennek, hogy ilyen történt vele. Sőt, átérzem a fájdalmát, borzalmát. Nekem is fáj. Ez az együttérzés. Akár a gyermek, akár a vétkes iránt. Csak fel kell ismernem a dolgok láncolatát, figyelemmel, megértéssel segítenem kell, mert különben a gyermek felnőttként, ha nem tudta magában helyretenni, feldolgozni a dolgokat, ugyanazt fogja tenni másokkal.
Egy dokumentum filmben láttam egy özvegy felkarolta férje gyilkosát. Együtt járják az USÁT, iskolákba, városokon át. Mi a céljuk: megelőzni, hogy az adott eset újra megtörténjen. Megbocsátást, felelősségvállalást tanítani.
Miért van „bűn”?
Mindezek megtanulásáért. Addig, míg eképp élek, addig viszonyítok, elkülönülök, az énem elhatárolom. Kitől? Istentől. Nem mástól.
A fájdalom az, ami felébreszt minket gyengeségünkből/tévedéseinkből. Ha nem fájna, ugyanúgy élnénk, mint eddig. De ha már eléggé fáj, elkezdem keresni hogyan szabadítsam meg tőle magamat?
Békesség mindenkinek
köszönöm mindenkinek, hogy hozzászóltatok
H: Ezt a szöveget!
Anita, ezt öröm volt olvasni és nagyon-nagyon felemelő!
Jót tett neked a szabadság…:)) Megyek veszek egy kalapot…
Köszönöm Anyáméknak
Köszönöm Anyukáméknak, minden „bűnömnek”, minden fájdalmamnak 🙂
Nektek aztán pláne, főleg Wall E-nak! 😉
Tele vagyok Hálával mindenért.
Tanulandóm van még bőven, csak néha vannak tiszta pillanatok. egyre többször. Egyre jobban meg kell élnem. Hogy ez a sok kis pillanat végre összeforrjon Egy pillanattá.
Az út jó, az irány és az elvek is. Csak az a fránya megélés. 🙂
Na ehhez kell az erő, a Hit és a kitartás. Legjobban az utóbbi.
Úgysem úszod meg, hogy taníts, Drága, Hermess barátom!
Meghajolok mindenki előtt, köszönöm a tanítást!
Aditi, örülök, hogy Te is előkerültél :), puszi
Bűn = a szeretet hiánya
Szia Drága Buddhanitám! 🙂
Köszi a kérdést!
Bűn az, amit nem szeretettel élünk meg.
Nem a tett a lényeg (szex, lopás…stb…) hanem a motiváció. A belső indíttatás. A szándék. A megélés.
Ezért nem lehet a tettről felismerni a tiszta lelket. Vagy bármiről, ami már a megnyilvánult (teremtettnek is nevezett) világunk jelensége.
Büntetés nincs, mert a szellem (a szeretet) tiszta fénye csak arra világít rá, mik azok a dolgok, amiket szeretettel éltünk meg az életünkben. Őszinte vagy/és tudatos feloldódással. Ugyanis azt a szellem tárolja onnantól kezdve, hiszen egy vele, mert a szellem maga a szeretet. Ugyanaz a rezgés. És a szellem csak igent mond. A szellem számára a nem, nem létezik. Nincs kettősség. Egység van ezen a szinten.
Amit nem szeretettel éltünk meg, az nem a „pokolra vet”, meg ilyen hülyeségek, hanem egyszerűen egy hiányként jelenik meg. Űrként. Ürességként. Betöltendő feladatként. A lelkiismeretünk az, amely ezeket megfogalmazza . A szóban is benne van: ez a lélek, a lélektest, vagy asztráltest szintje. Ez hív vissza minket a létezésbe. A jelenségek, a teremtett dolgok világába, ahol mindennek van ellentéte, a gondolatoknak, érzelmeknek is. Hogy újra megpróbálja meglátni az egységet itt, a Földön.
Csak akiben már nincs a hamis bűntudat, az látja a bennünk élő Isten szemével, kegyelemmel a tévedéseinket, sérelmeinket, nem-tudásunkat, összes gyarlóságunkat, hiányosságainkat valaminek, ami pótolható, és valaminek, amin lehet segíteni. Ez az egységes látásmód.
A többiek bűnnek fogalmazzák meg. Valaminek, ami elválik a nem-bűntől. Valaminek, ami más, ami elkülöníthető, megítélhető, megbélyegezhető, és mások által „helyrebillenthető” büntetés formájában.
A Földön a verés, az éheztetés, a börtön, a kitaszítottság, az elkülönítés, a kényszer, a halál stb, hivatott erre, ezzel ejtik pánikba az emberek egymást testi és lelki szinten. Gerjesztik a félelmet. Az „égben” a „pokolra vettetés” képinek hazugságaival teszik ezt. A vallások egy része különös előszeretettel.
A pokol és a menny bennünk van. A tudatosság a kulcs önmagunkhoz és a boldogság, a szeretet megéléseihez. A megbocsátás megtanulásához. A kegyelem érzésének elsajátításához.
Ahhoz, hogy egységben lássuk önmagunkat a világgal, és ne határoljuk el belső magunkat másoktól:
A bűn, a szeretet hiánya és minden esetben minden embernél félelemből, nem-tudásból, sérelemből, szeretet-hiány nem tudatos pótlásának kísérleteiből származik. Nincs kivétel.
A pohár félig van tele vízzel. – gondolkodás a szeretet.
A pohár félig üres – gondolkodás a félelem.
A kérdés csak az: mit szeretnénk érvényre juttatni az életünkben? melyik látásmódot?
Azt amiben elválasztjuk egymástól önmagunkat, csak mert magunk még tele vagyunk félelemmel, hamis bűntudattal, negatív nézőpontjainkkal, amivel magunkat meg másokat is jól lehúzunk, amiben kettéválnak a dolgok, „jó” és „rossz” kategóriákra, „helyes” és „helytelen” cselekedetekre, ” bűnös” és „bűntelen” tettekre és emberekre, ítélkezésre…stb
vagy
tudomásul vesszük végre, hogy mindneki csak a maga számára ítélheti meg, és mindig csak adott helyzetben, hogy mi a jó és a rossz akkor és éppen ott, és hogy csakis ő élheti meg azt, és a belső megélés a döntő. Hogy áthagyományoztuk a gondolatainkat, érzéseinkt, ítéleteinket, testi alkatainkat, egymásra évezredek óta, ezért egyek vagyunk őseinkkel, még ha nem is akarjuk, és hordozzuk az ő összes tévedéseit és „bűneit” tudattalanul, úgy, hogy észre sem vesszük. És végre hajlandóak vagyunk megbocsátani magunknak a vélt „rosszért” amelyet nem -tudatosan követünk el, elengedni a többiek életét, és BÍZNI a sorsunkban, a Mindenhatóban, a legmagasabb rezgésben, amiből való a létezésünk, vagy bármiben, amiben bízni tudunk és nem MÁSOKTÓL FÜGG.
Csak aki még nem vállta magáért a felelősséget, azért, hogy belül rendet rakjon, nem látta meg mennyit tévedett és h mennyire nem tudta, mit cselekedett akkor… h mennyire nem ismerte magát és a világot… csak annak számára létezik a bűn.
A Mindenségben nincsen bűn. Csak a Földön van, mert annak nevezzük.
Namaszte
Bűn = a szeretet hiánya
Szia Drága Buddhanitám! 🙂
Köszi a kérdést!
Bűn az, amit nem szeretettel élünk meg.
Nem a tett a lényeg (szex, lopás…stb…) hanem a motiváció. A belső indíttatás. A szándék. A megélés.
Ezért nem lehet a tettről felismerni a tiszta lelket. Vagy bármiről, ami már a megnyilvánult (teremtettnek is nevezett) világunk jelensége.
Büntetés nincs, mert a szellem (a szeretet) tiszta fénye csak arra világít rá, mik azok a dolgok, amiket szeretettel éltünk meg az életünkben. Őszinte vagy/és tudatos feloldódással. Ugyanis azt a szellem tárolja onnantól kezdve, hiszen egy vele, mert a szellem maga a szeretet. Ugyanaz a rezgés. És a szellem csak igent mond. A szellem számára a nem, nem létezik. Nincs kettősség. Egység van ezen a szinten.
Amit nem szeretettel éltünk meg, az nem a „pokolra vet”, meg ilyen hülyeségek, hanem egyszerűen egy hiányként jelenik meg. Űrként. Ürességként. Betöltendő feladatként. A lelkiismeretünk az, amely ezeket megfogalmazza . A szóban is benne van: ez a lélek, a lélektest, vagy asztráltest szintje. Ez hív vissza minket a létezésbe. A jelenségek, a teremtett dolgok világába, ahol mindennek van ellentéte, a gondolatoknak, érzelmeknek is. Hogy újra megpróbálja meglátni az egységet itt, a Földön.
Csak akiben már nincs a hamis bűntudat, az látja a bennünk élő Isten szemével, kegyelemmel a tévedéseinket, sérelmeinket, nem-tudásunkat, összes gyarlóságunkat, hiányosságainkat valaminek, ami pótolható, és valaminek, amin lehet segíteni. Ez az egységes látásmód.
A többiek bűnnek fogalmazzák meg. Valaminek, ami elválik a nem-bűntől. Valaminek, ami más, ami elkülöníthető, megítélhető, megbélyegezhető, és mások által „helyrebillenthető” büntetés formájában.
A Földön a verés, az éheztetés, a börtön, a kitaszítottság, az elkülönítés, a kényszer, a halál stb, hivatott erre, ezzel ejtik pánikba az emberek egymást testi és lelki szinten. Gerjesztik a félelmet. Az „égben” a „pokolra vettetés” képinek hazugságaival teszik ezt. A vallások egy része különös előszeretettel.
A pokol és a menny bennünk van. A tudatosság a kulcs önmagunkhoz és a boldogság, a szeretet megéléseihez. A megbocsátás megtanulásához. A kegyelem érzésének elsajátításához.
Ahhoz, hogy egységben lássuk önmagunkat a világgal, és ne határoljuk el belső magunkat másoktól:
A bűn, a szeretet hiánya és minden esetben minden embernél félelemből, nem-tudásból, sérelemből, szeretet-hiány nem tudatos pótlásának kísérleteiből származik. Nincs kivétel.
A pohár félig van tele vízzel. – gondolkodás a szeretet.
A pohár félig üres – gondolkodás a félelem.
A kérdés csak az: mit szeretnénk érvényre juttatni az életünkben? melyik látásmódot?
Azt amiben elválasztjuk egymástól önmagunkat, csak mert magunk még tele vagyunk félelemmel, hamis bűntudattal, negatív nézőpontjainkkal, amivel magunkat meg másokat is jól lehúzunk, amiben kettéválnak a dolgok, „jó” és „rossz” kategóriákra, „helyes” és „helytelen” cselekedetekre, ” bűnös” és „bűntelen” tettekre és emberekre, ítélkezésre…stb
vagy
tudomásul vesszük végre, hogy mindneki csak a maga számára ítélheti meg, és mindig csak adott helyzetben, hogy mi a jó és a rossz akkor és éppen ott, és hogy csakis ő élheti meg azt, és a belső megélés a döntő. Hogy áthagyományoztuk a gondolatainkat, érzéseinkt, ítéleteinket, testi alkatainkat, egymásra évezredek óta, ezért egyek vagyunk őseinkkel, még ha nem is akarjuk, és hordozzuk az ő összes tévedéseit és „bűneit” tudattalanul, úgy, hogy észre sem vesszük. És végre hajlandóak vagyunk megbocsátani magunknak a vélt „rosszért” amelyet nem -tudatosan követünk el, elengedni a többiek életét, és BÍZNI a sorsunkban, a Mindenhatóban, a legmagasabb rezgésben, amiből való a létezésünk, vagy bármiben, amiben bízni tudunk és nem MÁSOKTÓL FÜGG.
Csak aki még nem vállta magáért a felelősséget, azért, hogy belül rendet rakjon, nem látta meg mennyit tévedett és h mennyire nem tudta, mit cselekedett akkor… h mennyire nem ismerte magát és a világot… csak annak számára létezik a bűn.
A Mindenségben nincsen bűn. Csak a Földön van, mert annak nevezzük.
Namaszte
Mi a bün?
Én egy kicsit más megviágitásba tenném ezt a gondolatkört. Bizom benne, hogy érthető lesz okfejtésem valamennyire, és továbbgondolkodásra késztet egypár „földi halandót”
Tehát.
Minden ember útja ki van jelölve. A születés pillanatától, a halálunk pillanatáig. Az az idő és a tér dimenziójában ez a két pillanat jól definiálható és determinált. Ugyanis az ember egyetlen dolgot tudhat bizonyosan: ha eljön az ideje, meg fog halni.
Ide vezet az ÚT és nem nehéz elfogadni, hogy ez ki van jelölve. Az egyszerüség kedvéért mondjuk ugy, hogy a Teremtő által kijelölt út.
És most /felfogásom szerint/ a BŰN – erről az utról letérni!!!
És én ugy érzem ebbe a rövid „definicióban” minden bele van süritve. Letérni az utról azt jelenti, hogy ellentmondani a valóságnak, lázadni az univerzum örökérvényü törvényei ellen, ha ugy tetszik, szembeszegülni a Teremtő akaratával.
Véleményem szerint, minden más az emberi tudat /mely az ember természetfeletti képessége/ kreálmánya, egyfajta kényszeres megfelelés a megismerhetetlen megmagyarázására. Vagyis;
Nem a terminus technicus a lényeg, hanem a dinamikus folyamat, a késztetés, az univerzum megértésének késztetése.
Bocsi ha kicsit bolondnak tűnök, de nekem ez az utam…
És mi van, ha azt mondom nincs letérés..
(miért lennél bolond,
És mi van, ha azt mondom nincs letérés..
(miért lennél bolond, irj, csak)
Letérni?!
Kézenfekvő, amit mondasz, de a tudat nem monolit, hanem az univerzum metafizikus része.
Ellentétpárja a „tudattalan” – ami szintén jól definiálható – erős kölcsönhatásban áll a tudattal.
És ezért képes eltériteni azt.
Ha felismerjük ezt a folyamatot, akkor megértjük, hogy bünt követünk el jóllehet sok esetben tudattalanul, vagy annak hatására.
És letérünk! De -és ez a fontos – a képesség, az ős-inteligencia lehetővé teszi minden ember számára a visszatérés lehetőségét!
Akinek szabadon szárnyal a tudata az bolond, ez a közvélemény elkeseritő reakciója. Megtapasztaltam,de elfogadom. 🙂
Yamago
Na ez az, amit másképp értelemzünk: tadattalan.
Szerintem ott a megoldásra váró feladatok tárháza van, ami az elkülönültséget fenntartja. Nem letérit, sőt, rávilágit azokra a feladatokra, amik még nincsennek kimosva. Ezért tudom azt mondani, nincs letérés.
Fejlődésünk nem egyenes sikban vezet. Inkább spirális, egyre feljebb táguló folyamat.
Miért lenne bűn, ha a megoldandó feladaton dolgozik az ember?
Pillanatnyilag azt érzékelhetjük, hogy stagnálunk, vagy pont az ellenkezője felé haladunk, de nem minden út Rómába vezet?
Tudat alattinkban működő programjaink sem bűnös dolgok. Csak tapasztalások vannak.
Magasbb távlatból az ember tágasabb képet kap, ahol a dualitás fogalma is egybe olvad.
Yamago
Hogy is néz ki a gyakorlatban?
Mikor magamon dolgozom, azt veszem észre, periódikus a fejlődésem: egyszer beindulok, teszem a dolgom, aztán kis szünet, majd újabb lecke.
Általában akkor jön a szünet, ha valami mélyen megbúvó "nehezebb, fájdalmasabb" részhez érek. Ilyenkor jön az érzés, már elegem van az egészből, leteszem. Pihenek.
Külső szemmel, ez stagnálásnak tűnhet. Sőt, elfordulásnak, holott csak két ütem közti szünet. Erőgyűjtés.
Valóban ki tudok-e lépni? Tévút-e, ha leállok?
Azt figyeltem meg, ha az oldalon abba is hagyom a "részvételem", meg itthon a meditációkat, önfeltárásokat, akkor maga az élet erősödik fel a tananyag terén. Tehát, nincs kibúvó. Elindult a folyamat. Lehet, más formában érkezik, de jön, nincs mit tenni.
Vannak, akik életeken át cipelnek egy-egy leckét, amin nem tudnak túllépni. De a tananyagot akkor is meg kell tanulni, nem tudnak továbblépni. Itt nincs puskázásra lehetőség, sem sumákolásra. Azt hiszem ennyi.
De magadat sem erőszakolhatod meg. Tanulni sem kötelező, csak
De magadat sem erőszakolhatod meg. Tanulni sem kötelező, csak lehetőség :))
Kicsit legyél egoista, kicsit éld meg amit tanultál, adj lehetőséget a hibázásra ne egyszer, többször, hagyd hogy ülepedjen. tisztuljon az elméd. a felesleget előbb ki kell dobni, és türelmesen haladni. Nincs idő, nem kell sehova se sietni.
Ne feszítsd meg magad.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
értelmezés
Kedves Joganita!
Zene füleimnek, ami irsz, de egy icipicit hadd kekeckedjek! 🙂
A tudattalan, mint tudatunk ellentétpárja, véleményem szerint nagyon fontos és markáns funkciókat lát el.
Életben tart /nem semmi/ és végrehajtja amit a -tudatos- tudatunk igaznak vél. Erre számtalan tapasztalatom van magamnak is és erről irt egy bestsellert Joseph Murphi a Tudatalatti Csodálatos Hatalma cimü könyvében is.
A kérdés, hogy tudatunkkal átlátjuk-e az Utat, van-e bennünk annyi intuició és áttekintőképesség, hogy tudatos döntéseink hatását felmérjük.
Ha a tudattalan -ami nem mérlegel, csak végrehajt – olyan szituációkat, élethelyzeteket és érzeteket valósit meg, amit utólag korrigálnánk, akkor letérünk az Utról.
És ez a bün. Ugye mondják, mindég az első döntés a jó döntés. Azért ez nagyon jó megfigyelés.
A dolgok „bevállalása”, vagy a görcsös és bizonytalan kimenetü korrigálásának kényszere, alapvető személyiségi jegyeket takar.
De ezzel együtt, a tudattalan mint tényező a letérés „bünében” ugy vélem csak egy a sok közül.
Nem szeretnék az okostojás szerpében tetszelegni, nagyon távol áll tőlem, de férfiassan bevallom inkább
sejtéseim vannak a „kitérés” okairól, és ezen még dolgoznom kéne.
Igy hát köszönöm a gondolataidat, értékesek, és uj impulzusokat adnak a további elmélkedéshez.
Amugy – mióta nyugdijas vagyok – a tudatot „kutatom”. az elmélkedéseim essszenciáját egy kis mappában gyüjtöm a Tudat Gyemekei cimmel. Ha esetleg érdekel ezn a linken meg tudod nézni
http://erilaci.spaces.live.com/ szeretettel Yamago
Yamago
Na ehhez kell bevonni még egy szintet: tudatfeletti.
Irtad, kérdés, hogy a tudat van-e annyira intuitiv….
Fejlődünk. Olykor mindenkinél bevillan az intuició. Sok történetet tudunk erről. Az a "feladat", hogy ez a sok kis villanás, Egy és állandó (és itt a hangsúly) legyen: ezt fejleszthetjük különböző technikákkal is akár. Ilyesmi lehet, mikor az ember végre a Jelenlét állapotában lehet.
Tudatalatt nem csak "pozitiv" dolgok vannak, pl.: a kudarcaink gyökere is ott rejtőzik. Mikor az ember tudata csak azt tudja megélni tudatosan, hogy már mindent megpróbált, mindent végigcsinált foggal-körömmel, de mindig a végcél előtt jön a teljes csőd.
Ezért helyre kell tennünk a magunk alattomos programjait, amik számos helyről származhatnak (előző élet, szülői minta, környezeti hatások, személyes tapasztalatom stb)
Pont ezért nem tartom bűnnek, ha a tudatalatti "belemagyarázása" miatt, kitérőket, plussz köröket teszünk meg. Csak ismétlünk, mert megbuktunk, de pont annyi lehetőség van, amennyi szükséges a javitáshoz, nincs korhatárhoz kötve :).
Az, ha a tudatos éned vacilál (és itt lép be a szabad akarat, bármikor mondhatsz nemet, vagy bárhogy dönthetsz) , megijed, visszalép a tudatalatti döntésétől lehet akár pozitiv kimenetelű is: ha egy félelem (negativ program) megbénit, hogy az égő házam ablakából kiugorjak, mert tériszonyom van, akkor azért jobb, ha az ember erőt vesz a félelmén, és a tűzoltók ponyváján landol. Az intuició viszont más: megérzés inkább a tudatfeletti felől érkezik. Teljesen más élményt is ad. Olyan, mintha biztos tudás surrana át az ember fején, és arra jobb is hallgatni.
Igy szerintem a személyiségjegy csak a felszines, tudatosabb réteg, és döntéseinket csak akkor befolyásolja, ha nem kapcsolódik hozzá mélyebben (tudatalatt) valamilyen program. Az viszont rögtön átir mindent, és pont ezért nehéz a "rossz" beidegződésekről leszokni.
Jó lenne tovább is fejtegetni 🙂
A linken engedélyt kértem, oké?
Mi a bün?
Én egy kicsit más megviágitásba tenném ezt a gondolatkört. Bizom benne, hogy érthető lesz okfejtésem valamennyire, és továbbgondolkodásra késztet egypár „földi halandót”
Tehát.
Minden ember útja ki van jelölve. A születés pillanatától, a halálunk pillanatáig. Az az idő és a tér dimenziójában ez a két pillanat jól definiálható és determinált. Ugyanis az ember egyetlen dolgot tudhat bizonyosan: ha eljön az ideje, meg fog halni.
Ide vezet az ÚT és nem nehéz elfogadni, hogy ez ki van jelölve. Az egyszerüség kedvéért mondjuk ugy, hogy a Teremtő által kijelölt út.
És most /felfogásom szerint/ a BŰN – erről az utról letérni!!!
És én ugy érzem ebbe a rövid „definicióban” minden bele van süritve. Letérni az utról azt jelenti, hogy ellentmondani a valóságnak, lázadni az univerzum örökérvényü törvényei ellen, ha ugy tetszik, szembeszegülni a Teremtő akaratával.
Véleményem szerint, minden más az emberi tudat /mely az ember természetfeletti képessége/ kreálmánya, egyfajta kényszeres megfelelés a megismerhetetlen megmagyarázására. Vagyis;
Nem a terminus technicus a lényeg, hanem a dinamikus folyamat, a késztetés, az univerzum megértésének késztetése.
Bocsi ha kicsit bolondnak tűnök, de nekem ez az utam…
És mi van, ha azt mondom nincs letérés..
(miért lennél bolond,
És mi van, ha azt mondom nincs letérés..
(miért lennél bolond, irj, csak)
Letérni?!
Kézenfekvő, amit mondasz, de a tudat nem monolit, hanem az univerzum metafizikus része.
Ellentétpárja a „tudattalan” – ami szintén jól definiálható – erős kölcsönhatásban áll a tudattal.
És ezért képes eltériteni azt.
Ha felismerjük ezt a folyamatot, akkor megértjük, hogy bünt követünk el jóllehet sok esetben tudattalanul, vagy annak hatására.
És letérünk! De -és ez a fontos – a képesség, az ős-inteligencia lehetővé teszi minden ember számára a visszatérés lehetőségét!
Akinek szabadon szárnyal a tudata az bolond, ez a közvélemény elkeseritő reakciója. Megtapasztaltam,de elfogadom. 🙂
Yamago
Na ez az, amit másképp értelemzünk: tadattalan.
Szerintem ott a megoldásra váró feladatok tárháza van, ami az elkülönültséget fenntartja. Nem letérit, sőt, rávilágit azokra a feladatokra, amik még nincsennek kimosva. Ezért tudom azt mondani, nincs letérés.
Fejlődésünk nem egyenes sikban vezet. Inkább spirális, egyre feljebb táguló folyamat.
Miért lenne bűn, ha a megoldandó feladaton dolgozik az ember?
Pillanatnyilag azt érzékelhetjük, hogy stagnálunk, vagy pont az ellenkezője felé haladunk, de nem minden út Rómába vezet?
Tudat alattinkban működő programjaink sem bűnös dolgok. Csak tapasztalások vannak.
Magasbb távlatból az ember tágasabb képet kap, ahol a dualitás fogalma is egybe olvad.
Yamago
Hogy is néz ki a gyakorlatban?
Mikor magamon dolgozom, azt veszem észre, periódikus a fejlődésem: egyszer beindulok, teszem a dolgom, aztán kis szünet, majd újabb lecke.
Általában akkor jön a szünet, ha valami mélyen megbúvó "nehezebb, fájdalmasabb" részhez érek. Ilyenkor jön az érzés, már elegem van az egészből, leteszem. Pihenek.
Külső szemmel, ez stagnálásnak tűnhet. Sőt, elfordulásnak, holott csak két ütem közti szünet. Erőgyűjtés.
Valóban ki tudok-e lépni? Tévút-e, ha leállok?
Azt figyeltem meg, ha az oldalon abba is hagyom a "részvételem", meg itthon a meditációkat, önfeltárásokat, akkor maga az élet erősödik fel a tananyag terén. Tehát, nincs kibúvó. Elindult a folyamat. Lehet, más formában érkezik, de jön, nincs mit tenni.
Vannak, akik életeken át cipelnek egy-egy leckét, amin nem tudnak túllépni. De a tananyagot akkor is meg kell tanulni, nem tudnak továbblépni. Itt nincs puskázásra lehetőség, sem sumákolásra. Azt hiszem ennyi.
De magadat sem erőszakolhatod meg. Tanulni sem kötelező, csak
De magadat sem erőszakolhatod meg. Tanulni sem kötelező, csak lehetőség :))
Kicsit legyél egoista, kicsit éld meg amit tanultál, adj lehetőséget a hibázásra ne egyszer, többször, hagyd hogy ülepedjen. tisztuljon az elméd. a felesleget előbb ki kell dobni, és türelmesen haladni. Nincs idő, nem kell sehova se sietni.
Ne feszítsd meg magad.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
értelmezés
Kedves Joganita!
Zene füleimnek, ami irsz, de egy icipicit hadd kekeckedjek! 🙂
A tudattalan, mint tudatunk ellentétpárja, véleményem szerint nagyon fontos és markáns funkciókat lát el.
Életben tart /nem semmi/ és végrehajtja amit a -tudatos- tudatunk igaznak vél. Erre számtalan tapasztalatom van magamnak is és erről irt egy bestsellert Joseph Murphi a Tudatalatti Csodálatos Hatalma cimü könyvében is.
A kérdés, hogy tudatunkkal átlátjuk-e az Utat, van-e bennünk annyi intuició és áttekintőképesség, hogy tudatos döntéseink hatását felmérjük.
Ha a tudattalan -ami nem mérlegel, csak végrehajt – olyan szituációkat, élethelyzeteket és érzeteket valósit meg, amit utólag korrigálnánk, akkor letérünk az Utról.
És ez a bün. Ugye mondják, mindég az első döntés a jó döntés. Azért ez nagyon jó megfigyelés.
A dolgok „bevállalása”, vagy a görcsös és bizonytalan kimenetü korrigálásának kényszere, alapvető személyiségi jegyeket takar.
De ezzel együtt, a tudattalan mint tényező a letérés „bünében” ugy vélem csak egy a sok közül.
Nem szeretnék az okostojás szerpében tetszelegni, nagyon távol áll tőlem, de férfiassan bevallom inkább
sejtéseim vannak a „kitérés” okairól, és ezen még dolgoznom kéne.
Igy hát köszönöm a gondolataidat, értékesek, és uj impulzusokat adnak a további elmélkedéshez.
Amugy – mióta nyugdijas vagyok – a tudatot „kutatom”. az elmélkedéseim essszenciáját egy kis mappában gyüjtöm a Tudat Gyemekei cimmel. Ha esetleg érdekel ezn a linken meg tudod nézni
http://erilaci.spaces.live.com/ szeretettel Yamago
Yamago
Na ehhez kell bevonni még egy szintet: tudatfeletti.
Irtad, kérdés, hogy a tudat van-e annyira intuitiv….
Fejlődünk. Olykor mindenkinél bevillan az intuició. Sok történetet tudunk erről. Az a "feladat", hogy ez a sok kis villanás, Egy és állandó (és itt a hangsúly) legyen: ezt fejleszthetjük különböző technikákkal is akár. Ilyesmi lehet, mikor az ember végre a Jelenlét állapotában lehet.
Tudatalatt nem csak "pozitiv" dolgok vannak, pl.: a kudarcaink gyökere is ott rejtőzik. Mikor az ember tudata csak azt tudja megélni tudatosan, hogy már mindent megpróbált, mindent végigcsinált foggal-körömmel, de mindig a végcél előtt jön a teljes csőd.
Ezért helyre kell tennünk a magunk alattomos programjait, amik számos helyről származhatnak (előző élet, szülői minta, környezeti hatások, személyes tapasztalatom stb)
Pont ezért nem tartom bűnnek, ha a tudatalatti "belemagyarázása" miatt, kitérőket, plussz köröket teszünk meg. Csak ismétlünk, mert megbuktunk, de pont annyi lehetőség van, amennyi szükséges a javitáshoz, nincs korhatárhoz kötve :).
Az, ha a tudatos éned vacilál (és itt lép be a szabad akarat, bármikor mondhatsz nemet, vagy bárhogy dönthetsz) , megijed, visszalép a tudatalatti döntésétől lehet akár pozitiv kimenetelű is: ha egy félelem (negativ program) megbénit, hogy az égő házam ablakából kiugorjak, mert tériszonyom van, akkor azért jobb, ha az ember erőt vesz a félelmén, és a tűzoltók ponyváján landol. Az intuició viszont más: megérzés inkább a tudatfeletti felől érkezik. Teljesen más élményt is ad. Olyan, mintha biztos tudás surrana át az ember fején, és arra jobb is hallgatni.
Igy szerintem a személyiségjegy csak a felszines, tudatosabb réteg, és döntéseinket csak akkor befolyásolja, ha nem kapcsolódik hozzá mélyebben (tudatalatt) valamilyen program. Az viszont rögtön átir mindent, és pont ezért nehéz a "rossz" beidegződésekről leszokni.
Jó lenne tovább is fejtegetni 🙂
A linken engedélyt kértem, oké?
szerintem a bűn az,amikor úgy gondolkodom,vagy cselekszem,hogy a
szerintem a bűn az,amikor úgy gondolkodom,vagy cselekszem,hogy az Isten,az isteni törvények ellen teszek,és ezzel elválasztom magam Istentől.
olyasmit gondolok,teszek,amivel megbüntetem saját magam is,mert az a gondolat,dolog/bűn/ Isten és közém áll.
Mi a szabad akarat?
hogy választhatok a jó és a rossz között
de mi a jó és mi a rossz?
a jó,ami közelebb visz Istenhez,vagy megtart Istenben,a rossz/ vagy bűn/ ,ami pedig elválaszt tőle.
és ez egy gondolat is lehet,ami még súlyosabb,mintha cselekedet lenne….
szerintem a bűn az,amikor úgy gondolkodom,vagy cselekszem,hogy a
szerintem a bűn az,amikor úgy gondolkodom,vagy cselekszem,hogy az Isten,az isteni törvények ellen teszek,és ezzel elválasztom magam Istentől.
olyasmit gondolok,teszek,amivel megbüntetem saját magam is,mert az a gondolat,dolog/bűn/ Isten és közém áll.
Mi a szabad akarat?
hogy választhatok a jó és a rossz között
de mi a jó és mi a rossz?
a jó,ami közelebb visz Istenhez,vagy megtart Istenben,a rossz/ vagy bűn/ ,ami pedig elválaszt tőle.
és ez egy gondolat is lehet,ami még súlyosabb,mintha cselekedet lenne….
Jó kérdés..
Alapból az a Bűn, ha a Neked szánt kert fájáról leveszel és megeszel egy almát…
Attól fölfele minden…
Az már a sokadik lépés volt a bűnbeeséshez,
nem ott
Az már a sokadik lépés volt a bűnbeeséshez,
nem ott kezdődött…
még Ádámnál,
akkor Éva még sehol sem volt
Ez érdekelne…
Ez érdekelne…
Ezt már végig futtattam Miki blogjában,az eredendő bűnről.
Ezt már végig futtattam Miki blogjában,az eredendő bűnről.
Szegesnek…
Ettől sem leszel okosabb,mert itt is többnyire csak utalás van rá,de mégis érthetőbb..
Eredendő bűn.. 2010, május 20 – 00:31 – Szucs Eva
Szóval eredendő bűn:
/Mózes korszaka ettől már fényévekre van
-a bűnbeesés azt takarja,hogy AZ EMBER KISZAKADT AZ ISTENNEL VALÓ EGYSÉGBŐL//közös egységtudatból/
az a sztori amikor még ez az egység megvolt /amit Te a 3 éves gyermek szintjével jellemzel/,
az még az égben játszódik,/na nem a felhőkön,hanem bolygó szinteken/
nem is az alma sztori az első bűn,
már Ádám is kétszer bukott,másodszor,mikor a társra vágyott és kapta Évát
aztán jött az alma
Szóval ez fokozatos bukások sorozata,folyamatos eltávolodás az isteni egységtől…
Tehát az égi/nibirui Édenből pottyan le az ember,>bűnök< sorozata után a földi Édenbe a Nilus,Tigris és Eufrátesz, és Indus völgye környékére. Ez már a homo sapiens. Előtte a homo magus volt/atlantiszi idők,>Isten fiai bementek az ember lányaihoz/
itt is vétkezett,lelki -szellemi erőivel élt vissza,és végképp elvesztette magasabb rezgéseit
Úgyhogy ez a bűnbeesés ,így globálisan
ez hosszú korszakokon át folyt,az Istentől való folyamatos eltávolodás,
ami még az égben kezdődött,és a földön folytatódott
Úgyhogy elég összetett dolog az eredendő bűn,és korántsem csak az alma história
A teremtés történet is kettős
Először sokkal magasabb szinten,szellemi szinteken játszódik,
és az Istentől való fokozatos eltávolodás következménye a második teremtés,
mert az elsőnél már kaotikus állapotok vannak,és gyakorlatilag innen kezdődik az a fajta teremtés ami ránk és a földi életre vonatkozik.
Eddig az okoskodásom…
szóval az a lényeg ,két teremtés volt,az első szellemi szinten zajlik,kudarcba fullad,akkor jön az/égi /
ember teremtése,hogy hídként működjön a káoszba fulladt első teremtés/engedetlen szellemi lények /
és a második teremtés /világ között/
az égi ember Adam Kadmon…a tökéletes etalon,de hát ő is kezdi…és fokotatosan esik bűnbe,
először a gőg…ott fentebb,aztán az érzékiség bűne/Éva/,az alma,az már csak hab a tortára….
az eredeti embernek nincs is neme: Androgünosz !
Tudod Éva,
…hogy amit itt leírtál, az nekem magas!
De ha…
„már Ádám is kétszer bukott,másodszor,mikor a társra vágyott és kapta Évát”
…azzal azt is mondod, hogy olyanra vágyott amit nem ismerhetett fizikailag.
És ha így van, akkor minden bűn, ami vágy és ami az ismeretlen megismerésére irányul?
Mert akkor a bűn maga a gondolat, ezáltal maga az Ember, viszont a büntetés az élet, ami újabb és újabb bűnöket szül…
Bár valami lehet benne, mert bűntelen ember nem sok szaladgálhat a földön.
És gyanítom, hogy azt mondod, az a dolgunk itt lent, hogy ezeket megszüntessük,
mégsem hiszem, hogy ez lehetne maga a BŰN…
Ádámnál az volt a bűn,a sokadik,hogy unatkozott,és társra
Ádámnál az volt a bűn,a sokadik,hogy unatkozott,és társra vágyott
nem volt neki elég Isten,az Istennel való egység…/abban minden benne van! minden,mert teljes,teljesség/
mért kell azt kívül keresni??? másban??? bármi másban is ???
és ez a válasz a többi felvetésedre is…
De pontosan.
Ezért a feláldozódás. Pontosan. Mert a bűn nem
De pontosan.
Ezért a feláldozódás. Pontosan. Mert a bűn nem valami cselekmény pusztán (csak ember ember ellen), hanem ahogyan írtam is az istentől való elválasztottság állapota (Ami a szabad akarat okán még is csak cselekvés). A feláldozódás pedig önmagunk megszűnése azáltal, hogy újból egységbe kerülünk Teremtőnkkel.
Ádámnak nem az a bűne, hogy vágyakozott valami után, hanem, hogy vágyakozása, nem az isten felé irányult, tehát egyre távolodott az Istentől.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Arra utaltok…
Mindketten arra utaltok, hogy kiszakadtunk az Egységből, mert eltávolodtak Istentől a vágyaink.
De ha ez igaz lenne, akkor érvénytelenné kéne tenni itt a fórumon minden olyan megnyilvánulást, amelyik az Egységet teljességként hivatott érzékelteti.
Mert ezek szerint az Egységben is tovább él a VÁGY!
Mert akkor szerintetek még az Út vége is egy új Út kezdete? Vagy csak egyszer fordulhatott elő, hogy elfordultunk Tőle?
Ugye ilyen azért még a Lelkek Birodalmában se nagyon…:)))
,,Mert ezek szerint az Egységben is tovább él a VÁGY! ”
hát ott
,,Mert ezek szerint az Egységben is tovább él a VÁGY! ”
hát ott nem ,mert ott megvan,ami most csak vágy,a nem egységben,
és persze azóta is vágyunk rá,de a nem egységből vágyunk…
Akkor viszont,
Ádámnak se lehetett vágya…
valamelyik gondolat nem stimm, Évikém!
Szeges…,akkor már nem volt az egységben
már a lejtőn volt..már
Szeges…,akkor már nem volt az egységben
már a lejtőn volt..már előtte is vala bűne….
Lehet Éva,
de valahogy csak kikerült az Egységből…
Mert ennek is Ti vagytok az okai!
Mert ennek is Ti vagytok az okai!
Így van, de ne felejtsük el, hogy az ember előtt már számtalan
Így van, de ne felejtsük el, hogy az ember előtt már számtalan létforma létezett. Isten akart egy létformát aki olyan, mint ő maga.
És ez már a többit látva vágyakozhatott társra. Miért ne?
Egyébként meg olyan magaslatokról gondolkodunk, amit már végképp nem látunk be.
Ki került. cél, hogy vissza jussunk.
Az egész koncepciót át kell gondolni, mert sok fehér folt van még.
És aztán ami nagyon fontos, hogy itt az ezoterikus világkép erősen, keveredik a katolicizmus bibliai világképével. Pedig tudjuk, hogy vannak ám kurtaságok, meg különbségek, meg hazugságok a történetben.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Miklós, ez nagyon gáz..
„Isten akart egy létformát aki olyan, mint ő maga.
És ez már a többit látva vágyakozhatott társra. Miért ne?”
Miért ne?
Mert így Istenről az derülne ki, hogy esetleg selejtet teremtett,
vagy megint csak az, hogy az Egység sem tökéletes…
Akkor meg minek hajkurászni…
Dehogynem.
Tökéletes az, ami a hiba lehetőségét is
Dehogynem.
Tökéletes az, ami a hiba lehetőségét is hordozza.
Ráadásul ott a szabad akarat kérdése. Nincs korlátozva.
Egyébként szerintem itt nagyon nagy problémák vannak a magyar fordítással, és egy csomó mindent azért nem értünk, mert szar a biblia fordításunk.
Egyszerűen nem azok a szavak vannak leírva, ami kifejezné azt a dolgot amiről beszélünk.
Ráadásul az ezoterikus szemléletet a biblia nyelvezetén vizsgáljuk. Nem is nagyon jöhet ki semmi értelmes.
Meg kellene nézni a gnosztikus fordításokat is, hogy azok mit írnak a teremtésről.
például ma bele olvastam a Rigvédékba, és egészen más a szóhasználat, a teljesség körül, miközben az esemény leírása kísértetiesen hasonlít.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Hűha…
„Tökéletes az, ami a hiba lehetőségét is hordozza.”
Doki! Ez komoly?
:DDDDDDDD
Hát komolynak kellene lennie, ha nézzük a világot amiben
Hát komolynak kellene lennie, ha nézzük a világot amiben élünk.
Nem úgy tűnik nekem, hogy minden rendben megy.
És ezt mind Istennek tulajdonítjuk, pedig lévén, hogy teremtővé lettünk mi is megalkotva, ezt a sok szart mi magunk, vagy legalább is Atlantiszi mágus bűnöző elődeink teremtették nekünk.
De való igaz, hogy minket akik hülyeségeket teremtünk a tökéletes isten teremtett.
Csak tudta, hogy szarságokat is fogunk csinálni.
És továbbá…
Mi szükség volna a feláldozódásra, a hibákra, ha éppen nem az, hogy ezáltal újra termelődhessen a lét maga folytonosan, magába hullva, a régi az új javára feláldozódva.
A létezés fő tevékenysége, a maga által generált hibák helyreállítása.
Ez lehet az az állandó örvénylés, amely a létet a hibák miatt kialakuló végtelen helyzetek tapasztalása gyarapít, amit aztán a mindenségbe, vagyis a megnyilvánult és a megnyilvánulatlan dolgok összességén túli mindenség magába fogad és új hibás teremtéseivel újra és újra előállítja önnön fenntartásának örvénylését, lét és nem lét között.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Hát a hindu filozófia kicsit eltér a bibliától,
jó,hogy más a
Hát a hindu filozófia kicsit eltér a bibliától,
jó,hogy más a szóhasználata,
mint ahogy a tanítása is a Teljességről…
/nem kekeckedni akarok becs’ szóra./
,,például ma bele olvastam a Rigvédékba, és egészen más a szóhasználat, a teljesség körül, miközben az esemény leírása kísértetiesen hasonlít.”
Persze, hogy eltér, én a fordításból eredő kurtaságokra
Persze, hogy eltér, én a fordításból eredő kurtaságokra akartam célozni
Mert a teremtés aktusának leírása viszont nagyon hasonlít.
Tehát a szóhasználat eldönti, hogy valamit megértettünk, és, hogy jól értjük e vagy nem.
Ha Károly más szavakat használ, lehet, hogy sokkal érhetőbb lenne az egész sztori.
Persze nem lenne ilyen költői, monumentális, hatásos, ahogyan a Csia Lajos féle lényegesen silányabb is, de a Bibliának, amiben elméletileg a világ eredete van lefektetve, talán a történeti, vagy éppen a szimbolika-hűség fontosabb, mint a költőiség.
Vagy jó úgy ahogy van.
És hallgassunk az Istenre, aki azt mondta: Adok én neked gondolkodni valót, ne foglalkozz a világ dolgaival…
Min gondolkodnánk, ha minden egyértelmű lenne ? :))
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Most helyeselsz ,vagy plagizálsz?
,,Ádámnak nem az a bűne, hogy
Most helyeselsz ,vagy plagizálsz?
,,Ádámnak nem az a bűne, hogy vágyakozott valami után, hanem, hogy vágyakozása, nem az isten felé irányult, tehát egyre távolodott az Istentől.”
hát nem ezt írtam ,kicsit fentebb?
meg ez is? :
,,. Vagyis a bűn nem valami ami az életünket beárnyékolja, hanem a teljességtől való elválasztódottság állapota.”
megint nem tudom,idézel engem,vagy csak egyetértesz?
Viszont amivel vitatkoznék:Koppány ,meg az egész történelem hamisítás,amit beszoptál sajnos Istvánnal kapcsolatban…
ennek sürgősen utána kéne nézned
Bródyék legalább az évfordulón lecserélhették volna a félrevezető hamis szövegkönyvet,forgatókönyvet
Koppány ,meg a pogányság…teljes félreértése a dolgoknak az egész Istváni sztori…
Koppány is meg a többiek is már régen keresztények voltak
/a pogányságnak egészen más a jelentése,nem azt jelenti,hogy nem keresztény/
Nem István erőltette a kereszténységet,mert már régen megvolt,még a Hunoknál../utána lehet nézni/
Istvánnak Invesztitúra Joga volt,Ő nevezte ki a püspökeit,a Pápa csaK szalutálhatott
teljesen szuverén,egyedi kereszténységünk volt,nem kellett senkire sem erőltetni,már rég abban élt ez a nép
még Szent László idején is szalutált Európa,Pápástól
európai lovagkirály volt,Ő diktált
semmiféle erőszakos ,államilag a magyarságra erőltetett idegen vallásról szó nincs
Koppánnyal egyszerű hatalmi harc volt,semmi köze nem volt a valláshoz…
István nem véletlenül szent király,ahogy a többi sem,
bedőltél megint annak az erőnek akiket utálsz,pedig a hit gyüliben is átmosták az agyadat /ŐK !!!/,és amit Istvánról írtál nekem, azt a történelem hamisítást is ennek az erőnek köszönhetjük
naná hülye volt az első három királyunk,naná,,,,
gondolkodj már egy kicsit,
mit akarnak megint elvenni,és miért?
És ezt Pont Te mondod,aki ki van kelve magából,pont ezek miatt az aljasságok miatt…
szóval nézz egy kicsit utána ennek az István dolognak…/is/
inkább filozófálj,/azt sokkal jobban csinálod /,minthogy elferdített történelmi tényekre hivatkozz igazságként…/na ettől meg én lettem dühös/
mit is kell most megnéznem magamban?-komolyan kérdem !-szerinted?
Azt kell megkeresned magadban, hogy van-e olyan emléked, hogy
Azt kell megkeresned magadban, hogy van-e olyan emléked, hogy plagizáltam-e, itt bárkitől bármit is bármikor?
Ha azonos a kiindulópont, azonos az irányultság akkor logikailag ugyan arra az eredményre jutunk.
Nem kell plagizálni ahhoz, hogy ez bekövetkezzen.
Szent István egy, népírtó inkvizítor az én szememben pillanatnyilag. Ez változhat, de pillanatnyilag ez van.
Tudom, hogy kerszeténység volt már azt megelőzően, éppen én fejtettem ki a kereszt szó jelentését, eredetét is éppen arra utalva, hogy az Jézus előtt már 6 ezer évvel is létezett. Sőt a címerünk szimbolikájának káoszáról is írtam neked, ha már beidézted ide a személyes levelezésünk egy aspektusát.
Koppányt nem a kereszténység kapcsán hoztam fel, hanem csak egy mondatot idéztem a bűn kapcsán a Rock operából, az István a Király-ból.
István viszont ránk szabadította a katolicizmust, éppen a manicheus, gnosztikus éra szinte teljes kiirtásával, akár ha önnálósága is volt, de a Római birodalom, szellemi örökségét hatalmi éráját beengedte az országba, és tűzzel-vassal terjesztette és kényszerítette a megmaradt néppre, aztán ránk telepített mindenféle népségeket, nem akarom mondani kiket, miféléket. Azért vagyunk mára egy teljesen keverék nép. Én is Magyar vagyok, csak az apai nagyapám Szerb származású, az apai nagyanyám echte sváb, Anyai nagyanyám Horvát, a másik meg azt se tudom kicsoda. És ez kivétel nélkül ma Magyarországon mindenki valamiféle keverék. Ha utána néz kicsit a családfájának ki is derül hamar.
Nyissunk egy történelem topikot. Az is jó kis önismereti téma lenne.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
,,Azt kell megkeresned magadban, hogy van-e olyan emléked, hogy
,,Azt kell megkeresned magadban, hogy van-e olyan emléked, hogy plagizáltam-e, itt bárkitől bármit is bármikor?”
a kérdés nem erre irányult,/ez volt a humor része/,
hanem arra,hogy ezen az István dolgon felhúztam magam,és ennek kapcsán mit kell megnéznem?
nem veled kapcsolatban!-nem…
velem kapcsolatban…
Nem tudom, mit kell megnézned!
Talán azt, hogy teljesen mindegy
Nem tudom, mit kell megnézned!
Talán azt, hogy teljesen mindegy, hogy mi történt, mert annyira messze van már a dolog, hogy elvesztette az eredeti igazságát.
Mindenki felállít magának egy verziót, és abban hisz.
Én abban, hogy egy népírtó inkvizítor.
Te abban, hogy szent.
legyen. mit bánom én.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Én nem állítottam fel semmiféle verziót
ez nem new age-s
Én nem állítottam fel semmiféle verziót
ez nem new age-s ezo
egyszerűen csak utána jártam történelmi tényeknek
olvasd pl.a Krónikákat,vagy bármit,
csak ne utólagos történelem hamisítást
és pont Te aki ,pont ez ellen a szemlélet ellen lépsz fel
mert különben meg se jegyeztem volna….
Majd átnézem a krónikát.
Nekem az a bajom a krónikával is, meg
Majd átnézem a krónikát.
Nekem az a bajom a krónikával is, meg a korona, meg István körüli mizériával, hogy egyrészt a Magyarország Államvallása az a katolicizmus, amelyiknek legfőbb Magyar vonatkozású szimbólumai az említettek.
Tehát István, és a korona.
Én megnéztem vagy 200 órányi előadást. Pap Gábortól, Szántai Lajostól főleg, de sokan másoktól.
A fő korona vizsgálók ugye Pap és Szántai. És már megundorodtam mind attól a korona bálványozástól, amit a ma a Magyar állam hivatalosan is fenntart, sőt a kommunista éra is kisajátította magának, sőt még ez a posztkommunista féreg is.
Egyszerűen nem kompatibilis, a koronával utalni az ősmagyarságra, és az Istvánt megelőző magyarságra, aki államot alapított. Határok közé zárta a kiirtott törzsek maradékát, és rá telepített a nép nyakára idegeneket.
Ráadásul, egy zárt tetejű koronáról beszélünk, amelynek a kapcsolódása szimbolikusan is a Katolicizmushoz köti azt, hiszen tudjuk, hogy ezt a keresztet csak a katolicizmus használja, az ősi kettős, sőt hármas kereszttel szemben.
Tehát a kipa szimbolikájára utalnék, hogy egy zárt tetejű korona, ami így lezárja a korona-csakrát, és fölfelé, csak a katolicizmus istenével kapcsolódik a tetején lévő kereszt által.
A szent korona, amihez nem lehet hozzá érni, csak szuperlatívuszokba beszélnek róla a szakértők, és olyan hatalma van magának a tárgynak, hogy ihajj, lévén, hogy egyenesen a mennyből érkezett, mondják a táltosok, akik szintén saját rendjük kiirtójának fő szimbólumával bohóckodnak manapság.
Mégis el lehetett lopni, el lehetett veszíteni, meg lehetett barkácsolni.
Szántai olyan nyálcsorgató bálvány előadásokat tartott, hogy már a végén egyszerűen hányingerem lett már a koronától.
És továbbá…
Áááá… mindegy.
Higgyél amit akarsz, azt is, ha hitelesnek tartod a te forrásaidat, én egyenlőre maradok a saját logikámnál.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Én történelmi tényekről beszéltem,amiknek utána járhatsz
Én történelmi tényekről beszéltem,amiknek utána járhatsz eredeti iratokban is,vagy akár tényleg hiteles történészek munkáiban
nem azt mondtam,hogy délibábos hülyeségeket higgy el
nagyon jó mondás az,hogy a pokolba vezető út is a legjobb szándékkal van kikövezve…
szóval,van ezeknek az embereknek elévülhetetlen érdemük is,de legalább ennyit ártottak is a későbbi hülyeségeikkel ,és nagy részük van abban ,hogy ma már sokan azt sem hiszik el,ami tényleg igaz
itt most nem hitről diskurálunk szerencsére
ennek tényleg utána lehet nézni,csak persze
nem ott ,ahol te keresgéltél…
megyek dolgozni,,,majd visszatérünk erre…
Nekem itt beugrik Lilith is. Ez képzavar nálam vagy miért nem es
Nekem itt beugrik Lilith is. Ez képzavar nálam vagy miért nem esik róla szó ?
Ejtsél róla szót.
Bogozzuk ki azt a
Ejtsél róla szót.
Bogozzuk ki azt a képzavart!
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
háát pont abban bíztam, hogy van itt aki nálam jobban átlátja
háát pont abban bíztam, hogy van itt aki nálam jobban átlátja ezt a képet:) -nekem nincs egészen a helyén..na megpróbálom összarakni nem egyszerű.
Lilith Ádám első felesége..
„A Lilith az első, teremtés előtti ősjelenség: az Abszolútum sóvárgása egy, az abszolút létállapottól különböző, attól eltérő állapotra, sóvárgás valamilyen más állapotra, mind az abszolút állapot, más élményre – élményekre, mint amilyen a statikus (Mozdulatlan, nem teremtő, nem dinamikus) abszolút állapotban adott. A Lilith a statikus, nem aktív Abszolútum ősvágya az abszolút állapoton kívüli, az abszolúttól eltérő dinamikus állapotra: Ő a sejtelemes, nem indokolt de nem is indokolatlan, ősi sóvárgás valami határozatlan és homályos “más-állapotra”, mint ami az abszolút állapot.
Ezért a Lilith a mindenkiben létező, mindig valami másra, az adottól eltérő állapotra, élményre és helyzetre való vágyakozás. A Lilith a másállapotra, más helyzetre, az új és más élményre való örök és öncélú sóvár szomjazás. A Lilit tehát az első és soha el nem múló vágy, az első csillapíthatatlan abszolút kívánság olyan élményre és tapasztalatra, ami nem adott. A Lilith az Abszolútumban állandóan jelenlevő, soha ki nem elégülő és ki nem egyenlítődő, mindig az adottól eltérő élményre – élményekre való sóvárgás, mindig és állandóan valami mást kívánó, mást kereső, önkéntelen és öntudatlan, Isteni és Egyetemes őssóvárgás, vagyis az a negatív (abszolút állapot -ellenes) első őserő, ami az Abszolútumban folyamatosan zavart és feszültséget (káoszt) kelt és eredményez.
A Lilith által, a Lilith miatt kénytelen az Abszolútum elhagyni az abszolút nyugalmi állapotát, a statikus – nem cselekvő állapotát, és dinamikussá válni. Az első dinamikus mozzanat a Lilith elfojtása, a sóvárgás visszaszorítása, ami viszont kudarcba fullad, mivel a Lilith abszolút belső erő, tehát a lényege szerint abszolút. Az ELFOJTÁS, A MEGSZÜNTETÉSRE VALÓ TÖREKVÉS eredménye tehát nem csak, hogy kudarc, hanem az abszolút haragot is kiváltja. Azt a teremtés legalján levő, teremtés előtti létállapotot, amit a keresztény misztika Isten Haragja nevű állapotnak, illetve „A lélek sötét éjszakája” nevű állapotnak nevez. (Keresztes Szent János, Jakob Böhme és Hamvas Béla. Lásd utóbbinak a Titkos jegyzőkönyv és Egy csepp a kárhozatból, Patmosz III, és Az ősök nagy csarnoka c. műveit.) Ezeknek, a MEGSZÜNTETHETETLEN(!), rettentő ősállapotoknak: a Káosznak, amely terjedő, negatív őserejével veszélyezteti az abszolút létet, valamint az Abszolútumnak a saját maga (A Lilith-sóvárgása) ellen irányuló ősharagnak az ellensúlyozására és kiegyenlítésére válik az Abszolútum Teremtővé, az által, hogy megértvén a Lilith belső, abszolút okát, átvilágítja önmagát és az elfojtás átváltozik abszolút Fénnyé. A rettenetes harag viszont átváltozik áldozattá: odaadássá, Szeretetté.
Így menti meg a Létet az Abszolútum azáltal, hogy Teremtővé: Fénnyé és Szeretetté, éber kiáradássá, odaadássá, termékeny melegséggé változik és a teremtésben egyszerre megosztja és megsokszorozza
magát. A teremtésben ugyanis lehetővé válik a Lilith által keltett feszültségek és egymás ellen irányuló abszolút (teremtőivé változtatott) erők kiegyenlítése és így, az őshagyomány által Lilith-nek nevezett sóvárgás által megbontott egység helyreállítása, az Abszolútum megmentése, megváltása, – megváltódása.
A Lilith tehát nem a teremtés oka, mivel a teremtés oka, célja és rendeltetése a megváltás, vagyis a Lilith által megzavart és megszakított abszolút egységnek a helyreállítása. A Lilith tehát nem a teremtés igazi oka, hanem a megváltás elérése, a rend és a nyugalom, illetve az egység helyreállítása a teremtés oka, célja és rendeltetése, de, mivel eredetileg ő bontja meg az egységet, a Lilith a megváltást szükségessé tevő ok és így, ezáltal, ő a teremtést ‘kiprovokáló”, örök és változatlan negatív ősok.”
(Kozma Szilárd)
Hát de jó,hogy beugrott ez neked
megint csak meghajlok
Hát de jó,hogy beugrott ez neked
megint csak meghajlok előtted,
mert itt a hiányzó láncszem is
/szegény ,most a Hold sötét oldala,ezt meg már majd elfeledtük/
Húúú…
Erre rendesen oda kellett figyelnem.
Feláldozódtam a
Húúú…
Erre rendesen oda kellett figyelnem.
Feláldozódtam a figyelésben.
Egészen érdekes volt kitekinteni az írásból!
Az élmény, ahogy vissza kerültem a fizikai valóság észlelésébe. Érdekes.
Na megint belefutottam valamibe, amiről még életemben nem hallottam.
De kapisgálom azért, de majd holnap fejtem ki a meglátásomat, még ráolvasok egy kicsit a dologra. Ez egy nagyobb hangvételű gondolatmenet lesz azt hiszem..
Nagyon jó, hogy felhoztad ezt a témát, mert így érzem egésznek a képet, ami kialakult az áldozat, a bűn, a teljesség, és a megváltás körül.
Ez fogja integrálni az egészet.
Holnap ráülök a témára….
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Ezért hiányoltam, mert nekem hiányzott a teljes képből a
Ezért hiányoltam, mert nekem hiányzott a teljes képből a témához.
Nem egyszerű ezt be kell látni, beilleszteni a „helyére” meg még ennél is nehezebb.(legalább is nekem az volt/van)
Na majd kiokoskodjuk, hogy hol a
Na majd kiokoskodjuk, hogy hol a helye!
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Ha tudnék blogot nyitni, ennek lehetne(?)…hátha sok okosság
Ha tudnék blogot nyitni, ennek lehetne(?)…hátha sok okosság kivilágíthatna belőle:)
Mert azért e téma körül elég nagy a homály….(szerintem legalábbis, de lehet hogy magamból indulok ki)
Katt ide
http://onmegvalositas.hu/node/add
És itt válaszd a
Katt ide
http://onmegvalositas.hu/node/add
És itt válaszd a legelső linket. Blogbejegyzés küldése.
Ott értelemszerűen kitöltögeted amit jónak látsz, végül rákattintasz a tartalom követése feliratra.
De a saját blogokat bármikor megtudod nézni.
Remélem, tudtam segíteni, vagy erre gondoltál.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Ez klasssz, hogy ilyen egyszerű.Köszönöm a segítséged.
Ezt majd
Ez klasssz, hogy ilyen egyszerű.Köszönöm a segítséged.
Ezt majd itt is kivesézhetjük még, ide illeszkedik, nehéz lenne a semmi közepébe csakúgy bedobni……. Vagy majd neked jól megy ez, holnapra biztos kitalálod honnan lehetne még beárnyalni..
Rájöttem, hogy „vak vezet világtalan” alapon nem is tudnám végigvinni a témát, mert tényleg bonyolult.
Hát cseszd meg,mind elfelejtettük,egyedül neked jutott
Hát cseszd meg,mind elfelejtettük,egyedül neked jutott eszedbe,hogy már a legeslegelején is ott volt a ,,nő”
Már az elején is a nők csinálták a fesztivált mi
Már az elején is a nők csinálták a fesztivált mi :DDDDDDDDDDDDD
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Lehet, hogy nem kellene hozzáírnom, és nem is tudom miért ugrik
Lehet, hogy nem kellene hozzáírnom, és nem is tudom miért ugrik be ez, de Lilith mint Ádám első felesége felül akart szeretkezni..innen indul a perpatvart:)))Ugyhogy ketten voltak azért:))
igen ,igen…jól emlékszel…
nekem már csak rémlik
a barátnőm
igen ,igen…jól emlékszel…
nekem már csak rémlik
a barátnőm a szakértő ebben,de már fél 1
de szerintem Te is tudod,mert amit írtál nem semmi,és a hivatkozások is
én is náluk olvastam /anno/
De most beugrott a SOPHIA
a tiszta ,isteni,égi nő
Őt veszítette
De most beugrott a SOPHIA
a tiszta ,isteni,égi nő
Őt veszítette el Ádám,ahogy az anyagba hullott,
és kapta helyette Évát,a ,,hús-vér” nőt
Na itt van egy cikk LILITHRŐL,igaz,hogy Marilyn M. horoszkópján
Na itt van egy cikk LILITHRŐL,igaz,hogy Marilyn M. horoszkópján keresztül,de azért tanulságos….
Kicsit más szemszögből,mint Kozmáé…
/sajnos a radixot nem tudtam átmásolni,de a nélkül is érthető…/
2010-06-05
Marilyn, az ikon Bővebben a mai Magyar Hírlapban
Csillagok, sorsok
Ha egy híres, hírhedt, istenített, megvetett, magasztalt vagy utált női szexszimbólum képlete kerül elém, mindig a Lilith nevű kisbolygót keresem. A legenda szerint Lilith volt Ádám első, vele egyenrangú, később eltagadott felesége.
A férfisovinizmus azonban már az archaikus időkben is olyan erős volt, hogy nem engedhetett egyenrangú szerepet a nőnek. Ádám és Lilith már a nászéjszakán összevesztek azon, hogy melyikük legyen felül.
S mivel Lilith bölcsességében túlszárnyalta Ádámot – s ebben talán párhuzam vonható közte és Szophia között – kimondta Isten különleges nevét, és felemelkedett az égbe. Az eltagadott Lilith azonban – Szophiával ellentétben – démonná vált, és azóta is a mélység vizeiből csábít, hiábavaló vágyakat keltve frusztrál. (Talán ezért is válnak az ilyen nők gyakran a média, a reklámipar eszközeivé.)
Marilyn közvetlen kapcsolatban volt a démonnal; az ő Oroszlán jegyébe eső aszcendenséhez közel, a személyiség házában áll a Lilith. Az Oroszlán, mint a Nap által uralt jegy, különösen felerősíti Lilith vágyát a megmutatkozásra. Ennek a fekete holdnak (ahogy Lilithet nevezik) óriási teremtő potenciálja van. Olyan, mint amikor Apollón társul Dionüszosszal. A fény eléri a legnagyobb mélységeket, a pokol erői a mennybe szállnak: Erósz születik.
Lilith, a démonizált nőiség, eltagadottsága folytán gyakran csak tükörből mutatja meg magát. Érdekes tény: Marilynről feljegyezték, hogy fellépések és filmszereplések előtt hosszasan, szinte révületben bámult asztali tükrébe. S mikor megkérdezték tőle, mit is néz, a válasza az volt: „Őt.” Ő ott pillantotta meg a démont, amit aztán a film, a fotó oly szépen kivont, kiemelt lényéből mint kvintesszenciát.
A horoszkóp egyéb elemei e képben szinte elsikkadnak, másodlagos ténnyé válnak. Mint maga a személyiség is: az itt, a Lilith mellett álló Neptunusz legalábbis arra utal, hogy bármily nagyra fújták föl, valójában nagyon kicsi, nagyon bizonytalan lélek volt Marilyn. Épp ezért is válhatott tökéletes színésznővé, médiasztárrá: bármire felhasználhatóvá, bárkivé alakíthatóvá.
A társ házában álló Jupiter és Hold szembenállásban a Neptunusszal kapcsolatai bizonytalanságát és kirakat-jellegét mutatják. Persze az is kiolvasható ebből a konstellációból, hogy hatalmas volt benne a szeretetvágy. De a vágyódó Holdat és a feloldódni akaró Neptunuszt egyként lehűti az őket rossz fényszögekkel összekötő gátló, rideg Szaturnusz, amely az otthon, a család, az apa házából hat. Tudjuk, hogy Marilyn mélyről jött, nevelőintézetekben nevelkedett, apját sohasem ismerte, anyja pedig korán elmegyógyintézetbe került. Valószínű, hogy, ha fiatalon meg nem hal, az ő sorsa is az elfeledettség, az elszegényedés lett volna. Magas támogatói hiába voltak, a felsőbbséget jelző Nap hiába áll a karrier házában, hiszen nincsenek fényszögei. S bár Marilyn képlete tipikusan az öngyilkosé (a halál házának ura, a semmissé tevő és gyakran mérgezést jelző Neptunusz áll a személyiség házában), mégis igazak lehetnek a pletykák a Kennedyek bűnrészességéről is. A halál házában álló Mars, és a kapcsolatok háza urának rossz fényszöge a Neptunnal azt jelzi: legalábbis hagyták meghalni a csábítóan szép, de terhessé váló hírességet. Megint a megtagadott Lilith, aki szubsztanciájában tovább hódít, csábít, aki vágyat ébreszt és inspirál azóta is. Örökkön-örökké.
Végh Nóra
Jó kérdés..
Alapból az a Bűn, ha a Neked szánt kert fájáról leveszel és megeszel egy almát…
Attól fölfele minden…
Az már a sokadik lépés volt a bűnbeeséshez,
nem ott
Az már a sokadik lépés volt a bűnbeeséshez,
nem ott kezdődött…
még Ádámnál,
akkor Éva még sehol sem volt
Ez érdekelne…
Ez érdekelne…
Ezt már végig futtattam Miki blogjában,az eredendő bűnről.
Ezt már végig futtattam Miki blogjában,az eredendő bűnről.
Szegesnek…
Ettől sem leszel okosabb,mert itt is többnyire csak utalás van rá,de mégis érthetőbb..
Eredendő bűn.. 2010, május 20 – 00:31 – Szucs Eva
Szóval eredendő bűn:
/Mózes korszaka ettől már fényévekre van
-a bűnbeesés azt takarja,hogy AZ EMBER KISZAKADT AZ ISTENNEL VALÓ EGYSÉGBŐL//közös egységtudatból/
az a sztori amikor még ez az egység megvolt /amit Te a 3 éves gyermek szintjével jellemzel/,
az még az égben játszódik,/na nem a felhőkön,hanem bolygó szinteken/
nem is az alma sztori az első bűn,
már Ádám is kétszer bukott,másodszor,mikor a társra vágyott és kapta Évát
aztán jött az alma
Szóval ez fokozatos bukások sorozata,folyamatos eltávolodás az isteni egységtől…
Tehát az égi/nibirui Édenből pottyan le az ember,>bűnök< sorozata után a földi Édenbe a Nilus,Tigris és Eufrátesz, és Indus völgye környékére. Ez már a homo sapiens. Előtte a homo magus volt/atlantiszi idők,>Isten fiai bementek az ember lányaihoz/
itt is vétkezett,lelki -szellemi erőivel élt vissza,és végképp elvesztette magasabb rezgéseit
Úgyhogy ez a bűnbeesés ,így globálisan
ez hosszú korszakokon át folyt,az Istentől való folyamatos eltávolodás,
ami még az égben kezdődött,és a földön folytatódott
Úgyhogy elég összetett dolog az eredendő bűn,és korántsem csak az alma história
A teremtés történet is kettős
Először sokkal magasabb szinten,szellemi szinteken játszódik,
és az Istentől való fokozatos eltávolodás következménye a második teremtés,
mert az elsőnél már kaotikus állapotok vannak,és gyakorlatilag innen kezdődik az a fajta teremtés ami ránk és a földi életre vonatkozik.
Eddig az okoskodásom…
szóval az a lényeg ,két teremtés volt,az első szellemi szinten zajlik,kudarcba fullad,akkor jön az/égi /
ember teremtése,hogy hídként működjön a káoszba fulladt első teremtés/engedetlen szellemi lények /
és a második teremtés /világ között/
az égi ember Adam Kadmon…a tökéletes etalon,de hát ő is kezdi…és fokotatosan esik bűnbe,
először a gőg…ott fentebb,aztán az érzékiség bűne/Éva/,az alma,az már csak hab a tortára….
az eredeti embernek nincs is neme: Androgünosz !
Tudod Éva,
…hogy amit itt leírtál, az nekem magas!
De ha…
„már Ádám is kétszer bukott,másodszor,mikor a társra vágyott és kapta Évát”
…azzal azt is mondod, hogy olyanra vágyott amit nem ismerhetett fizikailag.
És ha így van, akkor minden bűn, ami vágy és ami az ismeretlen megismerésére irányul?
Mert akkor a bűn maga a gondolat, ezáltal maga az Ember, viszont a büntetés az élet, ami újabb és újabb bűnöket szül…
Bár valami lehet benne, mert bűntelen ember nem sok szaladgálhat a földön.
És gyanítom, hogy azt mondod, az a dolgunk itt lent, hogy ezeket megszüntessük,
mégsem hiszem, hogy ez lehetne maga a BŰN…
Ádámnál az volt a bűn,a sokadik,hogy unatkozott,és társra
Ádámnál az volt a bűn,a sokadik,hogy unatkozott,és társra vágyott
nem volt neki elég Isten,az Istennel való egység…/abban minden benne van! minden,mert teljes,teljesség/
mért kell azt kívül keresni??? másban??? bármi másban is ???
és ez a válasz a többi felvetésedre is…
De pontosan.
Ezért a feláldozódás. Pontosan. Mert a bűn nem
De pontosan.
Ezért a feláldozódás. Pontosan. Mert a bűn nem valami cselekmény pusztán (csak ember ember ellen), hanem ahogyan írtam is az istentől való elválasztottság állapota (Ami a szabad akarat okán még is csak cselekvés). A feláldozódás pedig önmagunk megszűnése azáltal, hogy újból egységbe kerülünk Teremtőnkkel.
Ádámnak nem az a bűne, hogy vágyakozott valami után, hanem, hogy vágyakozása, nem az isten felé irányult, tehát egyre távolodott az Istentől.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Arra utaltok…
Mindketten arra utaltok, hogy kiszakadtunk az Egységből, mert eltávolodtak Istentől a vágyaink.
De ha ez igaz lenne, akkor érvénytelenné kéne tenni itt a fórumon minden olyan megnyilvánulást, amelyik az Egységet teljességként hivatott érzékelteti.
Mert ezek szerint az Egységben is tovább él a VÁGY!
Mert akkor szerintetek még az Út vége is egy új Út kezdete? Vagy csak egyszer fordulhatott elő, hogy elfordultunk Tőle?
Ugye ilyen azért még a Lelkek Birodalmában se nagyon…:)))
,,Mert ezek szerint az Egységben is tovább él a VÁGY! ”
hát ott
,,Mert ezek szerint az Egységben is tovább él a VÁGY! ”
hát ott nem ,mert ott megvan,ami most csak vágy,a nem egységben,
és persze azóta is vágyunk rá,de a nem egységből vágyunk…
Akkor viszont,
Ádámnak se lehetett vágya…
valamelyik gondolat nem stimm, Évikém!
Szeges…,akkor már nem volt az egységben
már a lejtőn volt..már
Szeges…,akkor már nem volt az egységben
már a lejtőn volt..már előtte is vala bűne….
Lehet Éva,
de valahogy csak kikerült az Egységből…
Mert ennek is Ti vagytok az okai!
Mert ennek is Ti vagytok az okai!
Így van, de ne felejtsük el, hogy az ember előtt már számtalan
Így van, de ne felejtsük el, hogy az ember előtt már számtalan létforma létezett. Isten akart egy létformát aki olyan, mint ő maga.
És ez már a többit látva vágyakozhatott társra. Miért ne?
Egyébként meg olyan magaslatokról gondolkodunk, amit már végképp nem látunk be.
Ki került. cél, hogy vissza jussunk.
Az egész koncepciót át kell gondolni, mert sok fehér folt van még.
És aztán ami nagyon fontos, hogy itt az ezoterikus világkép erősen, keveredik a katolicizmus bibliai világképével. Pedig tudjuk, hogy vannak ám kurtaságok, meg különbségek, meg hazugságok a történetben.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Miklós, ez nagyon gáz..
„Isten akart egy létformát aki olyan, mint ő maga.
És ez már a többit látva vágyakozhatott társra. Miért ne?”
Miért ne?
Mert így Istenről az derülne ki, hogy esetleg selejtet teremtett,
vagy megint csak az, hogy az Egység sem tökéletes…
Akkor meg minek hajkurászni…
Dehogynem.
Tökéletes az, ami a hiba lehetőségét is
Dehogynem.
Tökéletes az, ami a hiba lehetőségét is hordozza.
Ráadásul ott a szabad akarat kérdése. Nincs korlátozva.
Egyébként szerintem itt nagyon nagy problémák vannak a magyar fordítással, és egy csomó mindent azért nem értünk, mert szar a biblia fordításunk.
Egyszerűen nem azok a szavak vannak leírva, ami kifejezné azt a dolgot amiről beszélünk.
Ráadásul az ezoterikus szemléletet a biblia nyelvezetén vizsgáljuk. Nem is nagyon jöhet ki semmi értelmes.
Meg kellene nézni a gnosztikus fordításokat is, hogy azok mit írnak a teremtésről.
például ma bele olvastam a Rigvédékba, és egészen más a szóhasználat, a teljesség körül, miközben az esemény leírása kísértetiesen hasonlít.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Hűha…
„Tökéletes az, ami a hiba lehetőségét is hordozza.”
Doki! Ez komoly?
:DDDDDDDD
Hát komolynak kellene lennie, ha nézzük a világot amiben
Hát komolynak kellene lennie, ha nézzük a világot amiben élünk.
Nem úgy tűnik nekem, hogy minden rendben megy.
És ezt mind Istennek tulajdonítjuk, pedig lévén, hogy teremtővé lettünk mi is megalkotva, ezt a sok szart mi magunk, vagy legalább is Atlantiszi mágus bűnöző elődeink teremtették nekünk.
De való igaz, hogy minket akik hülyeségeket teremtünk a tökéletes isten teremtett.
Csak tudta, hogy szarságokat is fogunk csinálni.
És továbbá…
Mi szükség volna a feláldozódásra, a hibákra, ha éppen nem az, hogy ezáltal újra termelődhessen a lét maga folytonosan, magába hullva, a régi az új javára feláldozódva.
A létezés fő tevékenysége, a maga által generált hibák helyreállítása.
Ez lehet az az állandó örvénylés, amely a létet a hibák miatt kialakuló végtelen helyzetek tapasztalása gyarapít, amit aztán a mindenségbe, vagyis a megnyilvánult és a megnyilvánulatlan dolgok összességén túli mindenség magába fogad és új hibás teremtéseivel újra és újra előállítja önnön fenntartásának örvénylését, lét és nem lét között.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Hát a hindu filozófia kicsit eltér a bibliától,
jó,hogy más a
Hát a hindu filozófia kicsit eltér a bibliától,
jó,hogy más a szóhasználata,
mint ahogy a tanítása is a Teljességről…
/nem kekeckedni akarok becs’ szóra./
,,például ma bele olvastam a Rigvédékba, és egészen más a szóhasználat, a teljesség körül, miközben az esemény leírása kísértetiesen hasonlít.”
Persze, hogy eltér, én a fordításból eredő kurtaságokra
Persze, hogy eltér, én a fordításból eredő kurtaságokra akartam célozni
Mert a teremtés aktusának leírása viszont nagyon hasonlít.
Tehát a szóhasználat eldönti, hogy valamit megértettünk, és, hogy jól értjük e vagy nem.
Ha Károly más szavakat használ, lehet, hogy sokkal érhetőbb lenne az egész sztori.
Persze nem lenne ilyen költői, monumentális, hatásos, ahogyan a Csia Lajos féle lényegesen silányabb is, de a Bibliának, amiben elméletileg a világ eredete van lefektetve, talán a történeti, vagy éppen a szimbolika-hűség fontosabb, mint a költőiség.
Vagy jó úgy ahogy van.
És hallgassunk az Istenre, aki azt mondta: Adok én neked gondolkodni valót, ne foglalkozz a világ dolgaival…
Min gondolkodnánk, ha minden egyértelmű lenne ? :))
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Most helyeselsz ,vagy plagizálsz?
,,Ádámnak nem az a bűne, hogy
Most helyeselsz ,vagy plagizálsz?
,,Ádámnak nem az a bűne, hogy vágyakozott valami után, hanem, hogy vágyakozása, nem az isten felé irányult, tehát egyre távolodott az Istentől.”
hát nem ezt írtam ,kicsit fentebb?
meg ez is? :
,,. Vagyis a bűn nem valami ami az életünket beárnyékolja, hanem a teljességtől való elválasztódottság állapota.”
megint nem tudom,idézel engem,vagy csak egyetértesz?
Viszont amivel vitatkoznék:Koppány ,meg az egész történelem hamisítás,amit beszoptál sajnos Istvánnal kapcsolatban…
ennek sürgősen utána kéne nézned
Bródyék legalább az évfordulón lecserélhették volna a félrevezető hamis szövegkönyvet,forgatókönyvet
Koppány ,meg a pogányság…teljes félreértése a dolgoknak az egész Istváni sztori…
Koppány is meg a többiek is már régen keresztények voltak
/a pogányságnak egészen más a jelentése,nem azt jelenti,hogy nem keresztény/
Nem István erőltette a kereszténységet,mert már régen megvolt,még a Hunoknál../utána lehet nézni/
Istvánnak Invesztitúra Joga volt,Ő nevezte ki a püspökeit,a Pápa csaK szalutálhatott
teljesen szuverén,egyedi kereszténységünk volt,nem kellett senkire sem erőltetni,már rég abban élt ez a nép
még Szent László idején is szalutált Európa,Pápástól
európai lovagkirály volt,Ő diktált
semmiféle erőszakos ,államilag a magyarságra erőltetett idegen vallásról szó nincs
Koppánnyal egyszerű hatalmi harc volt,semmi köze nem volt a valláshoz…
István nem véletlenül szent király,ahogy a többi sem,
bedőltél megint annak az erőnek akiket utálsz,pedig a hit gyüliben is átmosták az agyadat /ŐK !!!/,és amit Istvánról írtál nekem, azt a történelem hamisítást is ennek az erőnek köszönhetjük
naná hülye volt az első három királyunk,naná,,,,
gondolkodj már egy kicsit,
mit akarnak megint elvenni,és miért?
És ezt Pont Te mondod,aki ki van kelve magából,pont ezek miatt az aljasságok miatt…
szóval nézz egy kicsit utána ennek az István dolognak…/is/
inkább filozófálj,/azt sokkal jobban csinálod /,minthogy elferdített történelmi tényekre hivatkozz igazságként…/na ettől meg én lettem dühös/
mit is kell most megnéznem magamban?-komolyan kérdem !-szerinted?
Azt kell megkeresned magadban, hogy van-e olyan emléked, hogy
Azt kell megkeresned magadban, hogy van-e olyan emléked, hogy plagizáltam-e, itt bárkitől bármit is bármikor?
Ha azonos a kiindulópont, azonos az irányultság akkor logikailag ugyan arra az eredményre jutunk.
Nem kell plagizálni ahhoz, hogy ez bekövetkezzen.
Szent István egy, népírtó inkvizítor az én szememben pillanatnyilag. Ez változhat, de pillanatnyilag ez van.
Tudom, hogy kerszeténység volt már azt megelőzően, éppen én fejtettem ki a kereszt szó jelentését, eredetét is éppen arra utalva, hogy az Jézus előtt már 6 ezer évvel is létezett. Sőt a címerünk szimbolikájának káoszáról is írtam neked, ha már beidézted ide a személyes levelezésünk egy aspektusát.
Koppányt nem a kereszténység kapcsán hoztam fel, hanem csak egy mondatot idéztem a bűn kapcsán a Rock operából, az István a Király-ból.
István viszont ránk szabadította a katolicizmust, éppen a manicheus, gnosztikus éra szinte teljes kiirtásával, akár ha önnálósága is volt, de a Római birodalom, szellemi örökségét hatalmi éráját beengedte az országba, és tűzzel-vassal terjesztette és kényszerítette a megmaradt néppre, aztán ránk telepített mindenféle népségeket, nem akarom mondani kiket, miféléket. Azért vagyunk mára egy teljesen keverék nép. Én is Magyar vagyok, csak az apai nagyapám Szerb származású, az apai nagyanyám echte sváb, Anyai nagyanyám Horvát, a másik meg azt se tudom kicsoda. És ez kivétel nélkül ma Magyarországon mindenki valamiféle keverék. Ha utána néz kicsit a családfájának ki is derül hamar.
Nyissunk egy történelem topikot. Az is jó kis önismereti téma lenne.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
,,Azt kell megkeresned magadban, hogy van-e olyan emléked, hogy
,,Azt kell megkeresned magadban, hogy van-e olyan emléked, hogy plagizáltam-e, itt bárkitől bármit is bármikor?”
a kérdés nem erre irányult,/ez volt a humor része/,
hanem arra,hogy ezen az István dolgon felhúztam magam,és ennek kapcsán mit kell megnéznem?
nem veled kapcsolatban!-nem…
velem kapcsolatban…
Nem tudom, mit kell megnézned!
Talán azt, hogy teljesen mindegy
Nem tudom, mit kell megnézned!
Talán azt, hogy teljesen mindegy, hogy mi történt, mert annyira messze van már a dolog, hogy elvesztette az eredeti igazságát.
Mindenki felállít magának egy verziót, és abban hisz.
Én abban, hogy egy népírtó inkvizítor.
Te abban, hogy szent.
legyen. mit bánom én.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Én nem állítottam fel semmiféle verziót
ez nem new age-s
Én nem állítottam fel semmiféle verziót
ez nem new age-s ezo
egyszerűen csak utána jártam történelmi tényeknek
olvasd pl.a Krónikákat,vagy bármit,
csak ne utólagos történelem hamisítást
és pont Te aki ,pont ez ellen a szemlélet ellen lépsz fel
mert különben meg se jegyeztem volna….
Majd átnézem a krónikát.
Nekem az a bajom a krónikával is, meg
Majd átnézem a krónikát.
Nekem az a bajom a krónikával is, meg a korona, meg István körüli mizériával, hogy egyrészt a Magyarország Államvallása az a katolicizmus, amelyiknek legfőbb Magyar vonatkozású szimbólumai az említettek.
Tehát István, és a korona.
Én megnéztem vagy 200 órányi előadást. Pap Gábortól, Szántai Lajostól főleg, de sokan másoktól.
A fő korona vizsgálók ugye Pap és Szántai. És már megundorodtam mind attól a korona bálványozástól, amit a ma a Magyar állam hivatalosan is fenntart, sőt a kommunista éra is kisajátította magának, sőt még ez a posztkommunista féreg is.
Egyszerűen nem kompatibilis, a koronával utalni az ősmagyarságra, és az Istvánt megelőző magyarságra, aki államot alapított. Határok közé zárta a kiirtott törzsek maradékát, és rá telepített a nép nyakára idegeneket.
Ráadásul, egy zárt tetejű koronáról beszélünk, amelynek a kapcsolódása szimbolikusan is a Katolicizmushoz köti azt, hiszen tudjuk, hogy ezt a keresztet csak a katolicizmus használja, az ősi kettős, sőt hármas kereszttel szemben.
Tehát a kipa szimbolikájára utalnék, hogy egy zárt tetejű korona, ami így lezárja a korona-csakrát, és fölfelé, csak a katolicizmus istenével kapcsolódik a tetején lévő kereszt által.
A szent korona, amihez nem lehet hozzá érni, csak szuperlatívuszokba beszélnek róla a szakértők, és olyan hatalma van magának a tárgynak, hogy ihajj, lévén, hogy egyenesen a mennyből érkezett, mondják a táltosok, akik szintén saját rendjük kiirtójának fő szimbólumával bohóckodnak manapság.
Mégis el lehetett lopni, el lehetett veszíteni, meg lehetett barkácsolni.
Szántai olyan nyálcsorgató bálvány előadásokat tartott, hogy már a végén egyszerűen hányingerem lett már a koronától.
És továbbá…
Áááá… mindegy.
Higgyél amit akarsz, azt is, ha hitelesnek tartod a te forrásaidat, én egyenlőre maradok a saját logikámnál.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Én történelmi tényekről beszéltem,amiknek utána járhatsz
Én történelmi tényekről beszéltem,amiknek utána járhatsz eredeti iratokban is,vagy akár tényleg hiteles történészek munkáiban
nem azt mondtam,hogy délibábos hülyeségeket higgy el
nagyon jó mondás az,hogy a pokolba vezető út is a legjobb szándékkal van kikövezve…
szóval,van ezeknek az embereknek elévülhetetlen érdemük is,de legalább ennyit ártottak is a későbbi hülyeségeikkel ,és nagy részük van abban ,hogy ma már sokan azt sem hiszik el,ami tényleg igaz
itt most nem hitről diskurálunk szerencsére
ennek tényleg utána lehet nézni,csak persze
nem ott ,ahol te keresgéltél…
megyek dolgozni,,,majd visszatérünk erre…
Nekem itt beugrik Lilith is. Ez képzavar nálam vagy miért nem es
Nekem itt beugrik Lilith is. Ez képzavar nálam vagy miért nem esik róla szó ?
Ejtsél róla szót.
Bogozzuk ki azt a
Ejtsél róla szót.
Bogozzuk ki azt a képzavart!
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
háát pont abban bíztam, hogy van itt aki nálam jobban átlátja
háát pont abban bíztam, hogy van itt aki nálam jobban átlátja ezt a képet:) -nekem nincs egészen a helyén..na megpróbálom összarakni nem egyszerű.
Lilith Ádám első felesége..
„A Lilith az első, teremtés előtti ősjelenség: az Abszolútum sóvárgása egy, az abszolút létállapottól különböző, attól eltérő állapotra, sóvárgás valamilyen más állapotra, mind az abszolút állapot, más élményre – élményekre, mint amilyen a statikus (Mozdulatlan, nem teremtő, nem dinamikus) abszolút állapotban adott. A Lilith a statikus, nem aktív Abszolútum ősvágya az abszolút állapoton kívüli, az abszolúttól eltérő dinamikus állapotra: Ő a sejtelemes, nem indokolt de nem is indokolatlan, ősi sóvárgás valami határozatlan és homályos “más-állapotra”, mint ami az abszolút állapot.
Ezért a Lilith a mindenkiben létező, mindig valami másra, az adottól eltérő állapotra, élményre és helyzetre való vágyakozás. A Lilith a másállapotra, más helyzetre, az új és más élményre való örök és öncélú sóvár szomjazás. A Lilit tehát az első és soha el nem múló vágy, az első csillapíthatatlan abszolút kívánság olyan élményre és tapasztalatra, ami nem adott. A Lilith az Abszolútumban állandóan jelenlevő, soha ki nem elégülő és ki nem egyenlítődő, mindig az adottól eltérő élményre – élményekre való sóvárgás, mindig és állandóan valami mást kívánó, mást kereső, önkéntelen és öntudatlan, Isteni és Egyetemes őssóvárgás, vagyis az a negatív (abszolút állapot -ellenes) első őserő, ami az Abszolútumban folyamatosan zavart és feszültséget (káoszt) kelt és eredményez.
A Lilith által, a Lilith miatt kénytelen az Abszolútum elhagyni az abszolút nyugalmi állapotát, a statikus – nem cselekvő állapotát, és dinamikussá válni. Az első dinamikus mozzanat a Lilith elfojtása, a sóvárgás visszaszorítása, ami viszont kudarcba fullad, mivel a Lilith abszolút belső erő, tehát a lényege szerint abszolút. Az ELFOJTÁS, A MEGSZÜNTETÉSRE VALÓ TÖREKVÉS eredménye tehát nem csak, hogy kudarc, hanem az abszolút haragot is kiváltja. Azt a teremtés legalján levő, teremtés előtti létállapotot, amit a keresztény misztika Isten Haragja nevű állapotnak, illetve „A lélek sötét éjszakája” nevű állapotnak nevez. (Keresztes Szent János, Jakob Böhme és Hamvas Béla. Lásd utóbbinak a Titkos jegyzőkönyv és Egy csepp a kárhozatból, Patmosz III, és Az ősök nagy csarnoka c. műveit.) Ezeknek, a MEGSZÜNTETHETETLEN(!), rettentő ősállapotoknak: a Káosznak, amely terjedő, negatív őserejével veszélyezteti az abszolút létet, valamint az Abszolútumnak a saját maga (A Lilith-sóvárgása) ellen irányuló ősharagnak az ellensúlyozására és kiegyenlítésére válik az Abszolútum Teremtővé, az által, hogy megértvén a Lilith belső, abszolút okát, átvilágítja önmagát és az elfojtás átváltozik abszolút Fénnyé. A rettenetes harag viszont átváltozik áldozattá: odaadássá, Szeretetté.
Így menti meg a Létet az Abszolútum azáltal, hogy Teremtővé: Fénnyé és Szeretetté, éber kiáradássá, odaadássá, termékeny melegséggé változik és a teremtésben egyszerre megosztja és megsokszorozza
magát. A teremtésben ugyanis lehetővé válik a Lilith által keltett feszültségek és egymás ellen irányuló abszolút (teremtőivé változtatott) erők kiegyenlítése és így, az őshagyomány által Lilith-nek nevezett sóvárgás által megbontott egység helyreállítása, az Abszolútum megmentése, megváltása, – megváltódása.
A Lilith tehát nem a teremtés oka, mivel a teremtés oka, célja és rendeltetése a megváltás, vagyis a Lilith által megzavart és megszakított abszolút egységnek a helyreállítása. A Lilith tehát nem a teremtés igazi oka, hanem a megváltás elérése, a rend és a nyugalom, illetve az egység helyreállítása a teremtés oka, célja és rendeltetése, de, mivel eredetileg ő bontja meg az egységet, a Lilith a megváltást szükségessé tevő ok és így, ezáltal, ő a teremtést ‘kiprovokáló”, örök és változatlan negatív ősok.”
(Kozma Szilárd)
Hát de jó,hogy beugrott ez neked
megint csak meghajlok
Hát de jó,hogy beugrott ez neked
megint csak meghajlok előtted,
mert itt a hiányzó láncszem is
/szegény ,most a Hold sötét oldala,ezt meg már majd elfeledtük/
Húúú…
Erre rendesen oda kellett figyelnem.
Feláldozódtam a
Húúú…
Erre rendesen oda kellett figyelnem.
Feláldozódtam a figyelésben.
Egészen érdekes volt kitekinteni az írásból!
Az élmény, ahogy vissza kerültem a fizikai valóság észlelésébe. Érdekes.
Na megint belefutottam valamibe, amiről még életemben nem hallottam.
De kapisgálom azért, de majd holnap fejtem ki a meglátásomat, még ráolvasok egy kicsit a dologra. Ez egy nagyobb hangvételű gondolatmenet lesz azt hiszem..
Nagyon jó, hogy felhoztad ezt a témát, mert így érzem egésznek a képet, ami kialakult az áldozat, a bűn, a teljesség, és a megváltás körül.
Ez fogja integrálni az egészet.
Holnap ráülök a témára….
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Ezért hiányoltam, mert nekem hiányzott a teljes képből a
Ezért hiányoltam, mert nekem hiányzott a teljes képből a témához.
Nem egyszerű ezt be kell látni, beilleszteni a „helyére” meg még ennél is nehezebb.(legalább is nekem az volt/van)
Na majd kiokoskodjuk, hogy hol a
Na majd kiokoskodjuk, hogy hol a helye!
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Ha tudnék blogot nyitni, ennek lehetne(?)…hátha sok okosság
Ha tudnék blogot nyitni, ennek lehetne(?)…hátha sok okosság kivilágíthatna belőle:)
Mert azért e téma körül elég nagy a homály….(szerintem legalábbis, de lehet hogy magamból indulok ki)
Katt ide
http://onmegvalositas.hu/node/add
És itt válaszd a
Katt ide
http://onmegvalositas.hu/node/add
És itt válaszd a legelső linket. Blogbejegyzés küldése.
Ott értelemszerűen kitöltögeted amit jónak látsz, végül rákattintasz a tartalom követése feliratra.
De a saját blogokat bármikor megtudod nézni.
Remélem, tudtam segíteni, vagy erre gondoltál.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Ez klasssz, hogy ilyen egyszerű.Köszönöm a segítséged.
Ezt majd
Ez klasssz, hogy ilyen egyszerű.Köszönöm a segítséged.
Ezt majd itt is kivesézhetjük még, ide illeszkedik, nehéz lenne a semmi közepébe csakúgy bedobni……. Vagy majd neked jól megy ez, holnapra biztos kitalálod honnan lehetne még beárnyalni..
Rájöttem, hogy „vak vezet világtalan” alapon nem is tudnám végigvinni a témát, mert tényleg bonyolult.
Hát cseszd meg,mind elfelejtettük,egyedül neked jutott
Hát cseszd meg,mind elfelejtettük,egyedül neked jutott eszedbe,hogy már a legeslegelején is ott volt a ,,nő”
Már az elején is a nők csinálták a fesztivált mi
Már az elején is a nők csinálták a fesztivált mi :DDDDDDDDDDDDD
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Lehet, hogy nem kellene hozzáírnom, és nem is tudom miért ugrik
Lehet, hogy nem kellene hozzáírnom, és nem is tudom miért ugrik be ez, de Lilith mint Ádám első felesége felül akart szeretkezni..innen indul a perpatvart:)))Ugyhogy ketten voltak azért:))
igen ,igen…jól emlékszel…
nekem már csak rémlik
a barátnőm
igen ,igen…jól emlékszel…
nekem már csak rémlik
a barátnőm a szakértő ebben,de már fél 1
de szerintem Te is tudod,mert amit írtál nem semmi,és a hivatkozások is
én is náluk olvastam /anno/
De most beugrott a SOPHIA
a tiszta ,isteni,égi nő
Őt veszítette
De most beugrott a SOPHIA
a tiszta ,isteni,égi nő
Őt veszítette el Ádám,ahogy az anyagba hullott,
és kapta helyette Évát,a ,,hús-vér” nőt
Na itt van egy cikk LILITHRŐL,igaz,hogy Marilyn M. horoszkópján
Na itt van egy cikk LILITHRŐL,igaz,hogy Marilyn M. horoszkópján keresztül,de azért tanulságos….
Kicsit más szemszögből,mint Kozmáé…
/sajnos a radixot nem tudtam átmásolni,de a nélkül is érthető…/
2010-06-05
Marilyn, az ikon Bővebben a mai Magyar Hírlapban
Csillagok, sorsok
Ha egy híres, hírhedt, istenített, megvetett, magasztalt vagy utált női szexszimbólum képlete kerül elém, mindig a Lilith nevű kisbolygót keresem. A legenda szerint Lilith volt Ádám első, vele egyenrangú, később eltagadott felesége.
A férfisovinizmus azonban már az archaikus időkben is olyan erős volt, hogy nem engedhetett egyenrangú szerepet a nőnek. Ádám és Lilith már a nászéjszakán összevesztek azon, hogy melyikük legyen felül.
S mivel Lilith bölcsességében túlszárnyalta Ádámot – s ebben talán párhuzam vonható közte és Szophia között – kimondta Isten különleges nevét, és felemelkedett az égbe. Az eltagadott Lilith azonban – Szophiával ellentétben – démonná vált, és azóta is a mélység vizeiből csábít, hiábavaló vágyakat keltve frusztrál. (Talán ezért is válnak az ilyen nők gyakran a média, a reklámipar eszközeivé.)
Marilyn közvetlen kapcsolatban volt a démonnal; az ő Oroszlán jegyébe eső aszcendenséhez közel, a személyiség házában áll a Lilith. Az Oroszlán, mint a Nap által uralt jegy, különösen felerősíti Lilith vágyát a megmutatkozásra. Ennek a fekete holdnak (ahogy Lilithet nevezik) óriási teremtő potenciálja van. Olyan, mint amikor Apollón társul Dionüszosszal. A fény eléri a legnagyobb mélységeket, a pokol erői a mennybe szállnak: Erósz születik.
Lilith, a démonizált nőiség, eltagadottsága folytán gyakran csak tükörből mutatja meg magát. Érdekes tény: Marilynről feljegyezték, hogy fellépések és filmszereplések előtt hosszasan, szinte révületben bámult asztali tükrébe. S mikor megkérdezték tőle, mit is néz, a válasza az volt: „Őt.” Ő ott pillantotta meg a démont, amit aztán a film, a fotó oly szépen kivont, kiemelt lényéből mint kvintesszenciát.
A horoszkóp egyéb elemei e képben szinte elsikkadnak, másodlagos ténnyé válnak. Mint maga a személyiség is: az itt, a Lilith mellett álló Neptunusz legalábbis arra utal, hogy bármily nagyra fújták föl, valójában nagyon kicsi, nagyon bizonytalan lélek volt Marilyn. Épp ezért is válhatott tökéletes színésznővé, médiasztárrá: bármire felhasználhatóvá, bárkivé alakíthatóvá.
A társ házában álló Jupiter és Hold szembenállásban a Neptunusszal kapcsolatai bizonytalanságát és kirakat-jellegét mutatják. Persze az is kiolvasható ebből a konstellációból, hogy hatalmas volt benne a szeretetvágy. De a vágyódó Holdat és a feloldódni akaró Neptunuszt egyként lehűti az őket rossz fényszögekkel összekötő gátló, rideg Szaturnusz, amely az otthon, a család, az apa házából hat. Tudjuk, hogy Marilyn mélyről jött, nevelőintézetekben nevelkedett, apját sohasem ismerte, anyja pedig korán elmegyógyintézetbe került. Valószínű, hogy, ha fiatalon meg nem hal, az ő sorsa is az elfeledettség, az elszegényedés lett volna. Magas támogatói hiába voltak, a felsőbbséget jelző Nap hiába áll a karrier házában, hiszen nincsenek fényszögei. S bár Marilyn képlete tipikusan az öngyilkosé (a halál házának ura, a semmissé tevő és gyakran mérgezést jelző Neptunusz áll a személyiség házában), mégis igazak lehetnek a pletykák a Kennedyek bűnrészességéről is. A halál házában álló Mars, és a kapcsolatok háza urának rossz fényszöge a Neptunnal azt jelzi: legalábbis hagyták meghalni a csábítóan szép, de terhessé váló hírességet. Megint a megtagadott Lilith, aki szubsztanciájában tovább hódít, csábít, aki vágyat ébreszt és inspirál azóta is. Örökkön-örökké.
Végh Nóra
az út ha elvész, itt az erény,
az erény ha elvész, itt a
az út ha elvész, itt az erény,
az erény ha elvész, itt a szeretet,
a szeretet ha elvész, itt az erkölcs,
az erkölcs ha elvész, itt a tisztelet.
A tisztelet
a hûség és bizalom hiánya,
a zûrzavar kezdete.
A külsõ tudás
az út virága,
a belsõ tudatlanság kezdete.
Ezért az igaz ember
a valódit akarja és nem a látszót,
a gyümöcsöt akarja és nem a virágot,
a közelit akarja és nem a távolit.
Tao Te King
Szerintem nem beszélhetünk bűnről, hanem a teljességtől való elválasztódás szintjeiről lehet szót ejteni.
A bűn fogalma a keresztény érában, mint eszköz, a megváltás eszköze jelenik meg, és az az állapot, amely állapotunkban el vagyunk választódva a teljességtől. Vagyis a bűn nem valami ami az életünket beárnyékolja, hanem a teljességtől való elválasztódottság állapota.
Vagyis az a létforma amiben itt most létezünk.
Ahogy Koppány énekli az István a királyban: Nem kell olyan Isten, kinek bűnös aki él…
Pedig belátható, hogy éppen nem Istennek vagyunk bűnösök, hiszen belerántanánk a szeretetet kicsinyes emberi érzéseink fizikai világába, ha azt feltételeznénk, hogy ítélkezik felettünk, ahelyett, hogy inkább vágyakozna a velünk való újra egyesülésre.
A bűn ha egyáltalán használhatjuk ezt a fogalmat, nem más, mint a szeretet állapotából való kiesettségünk. Vagyis a szeretet hiánya, a szeretet, ami maga az Isten.
Ha viszont tovább gondoljuk, Isten nem a teljesség, hiszen ha meg tudjuk nevezni, egyben keretet is vontunk köré, és jogosan feltételezhetjük,hogy van rajta kívül is valami. Tudniillik A teljesség a megnyilvánult, és a meg nem nyilvánult dolgok összessége, és ami azon kívül van tehát a nem létező.
A teljesség tehát a létező és a nem létezők összessége, amelyben Isten, aki maga a szeretet, legfőbb vágya, hogy bűntelenné váljunk, vagyis vissza kerüljünk a vele való egységbe, hogy egy még magasabb szinten már Isten önvaló teljességében, egyesüljünk a hiánytalan, mindent átfogó teljességgel.
A nem létező „tágasság”, folyamatosan helyet biztosít az új teremtéseknek, amelyek azonban megszületésük pillanatában, el vannak választva attól.
Így a létezés – nem létezés
Megnyilvánult – nem megnyilvánult
Isten – ember
Ember – ember
Ember – Én
elválasztottság által az egységtől, a szeretettől, és a mindenségtől különválasztva, de annak mégis csak részeként, létezünk.
A keresztényi értelemben vett bűn így nem is létezhet, mert a megváltás intézménye, lezárná a létezés folytonos megújulásának lehetőségét.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
az út ha elvész, itt az erény,
az erény ha elvész, itt a
az út ha elvész, itt az erény,
az erény ha elvész, itt a szeretet,
a szeretet ha elvész, itt az erkölcs,
az erkölcs ha elvész, itt a tisztelet.
A tisztelet
a hûség és bizalom hiánya,
a zûrzavar kezdete.
A külsõ tudás
az út virága,
a belsõ tudatlanság kezdete.
Ezért az igaz ember
a valódit akarja és nem a látszót,
a gyümöcsöt akarja és nem a virágot,
a közelit akarja és nem a távolit.
Tao Te King
Szerintem nem beszélhetünk bűnről, hanem a teljességtől való elválasztódás szintjeiről lehet szót ejteni.
A bűn fogalma a keresztény érában, mint eszköz, a megváltás eszköze jelenik meg, és az az állapot, amely állapotunkban el vagyunk választódva a teljességtől. Vagyis a bűn nem valami ami az életünket beárnyékolja, hanem a teljességtől való elválasztódottság állapota.
Vagyis az a létforma amiben itt most létezünk.
Ahogy Koppány énekli az István a királyban: Nem kell olyan Isten, kinek bűnös aki él…
Pedig belátható, hogy éppen nem Istennek vagyunk bűnösök, hiszen belerántanánk a szeretetet kicsinyes emberi érzéseink fizikai világába, ha azt feltételeznénk, hogy ítélkezik felettünk, ahelyett, hogy inkább vágyakozna a velünk való újra egyesülésre.
A bűn ha egyáltalán használhatjuk ezt a fogalmat, nem más, mint a szeretet állapotából való kiesettségünk. Vagyis a szeretet hiánya, a szeretet, ami maga az Isten.
Ha viszont tovább gondoljuk, Isten nem a teljesség, hiszen ha meg tudjuk nevezni, egyben keretet is vontunk köré, és jogosan feltételezhetjük,hogy van rajta kívül is valami. Tudniillik A teljesség a megnyilvánult, és a meg nem nyilvánult dolgok összessége, és ami azon kívül van tehát a nem létező.
A teljesség tehát a létező és a nem létezők összessége, amelyben Isten, aki maga a szeretet, legfőbb vágya, hogy bűntelenné váljunk, vagyis vissza kerüljünk a vele való egységbe, hogy egy még magasabb szinten már Isten önvaló teljességében, egyesüljünk a hiánytalan, mindent átfogó teljességgel.
A nem létező „tágasság”, folyamatosan helyet biztosít az új teremtéseknek, amelyek azonban megszületésük pillanatában, el vannak választva attól.
Így a létezés – nem létezés
Megnyilvánult – nem megnyilvánult
Isten – ember
Ember – ember
Ember – Én
elválasztottság által az egységtől, a szeretettől, és a mindenségtől különválasztva, de annak mégis csak részeként, létezünk.
A keresztényi értelemben vett bűn így nem is létezhet, mert a megváltás intézménye, lezárná a létezés folytonos megújulásának lehetőségét.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
egy bűnös szeméből…..
Az eredendő bűn és a többi is a szabad akarattal van összefüggésben. Azok akik úgy értelmezik a szabada akaratot, hogy minden lehet akarni. a szabad akarás addig nem bűn, amíg nem felejti el az univerzális egységet. mert ha a szabad akarásom ezt az egységet megsérti, az már bűn.
tehát a szabad akarat mely az egó érdekeit szolgálja az a bűn
Vándorlélek, a szabad akarat /szerintem/ nem szolgál semmit,egy
Vándorlélek, a szabad akarat /szerintem/ nem szolgál semmit,egy lehetőség,
választási lehetőség a között amit egyébként jól látsz
Választhatsz jó és rossz között
az egységet,vagy az elszakadást
de akár vissza is térhetsz …
nem szolgál semmit,főleg nem érdekeket
lehetőség
/szerintem/
kérdésben a válasz…
kb egyet mondunk mi csak én máshogy 😀
tehát ha valaminek a „szolgálatába” állítod a szabad akaratot az bűn. .. különösen akkor ha a saját magad szolgálatára….
valami ilyesmi
na megyek homokzsákolni……VIVÁT NOÉ
Te is folyóparton???
Itt is mindjárt kiönt a Duna…
milyen
Te is folyóparton???
Itt is mindjárt kiönt a Duna…
milyen jó,hogy a domboldalra jöttem…
egy bűnös szeméből…..
Az eredendő bűn és a többi is a szabad akarattal van összefüggésben. Azok akik úgy értelmezik a szabada akaratot, hogy minden lehet akarni. a szabad akarás addig nem bűn, amíg nem felejti el az univerzális egységet. mert ha a szabad akarásom ezt az egységet megsérti, az már bűn.
tehát a szabad akarat mely az egó érdekeit szolgálja az a bűn
Vándorlélek, a szabad akarat /szerintem/ nem szolgál semmit,egy
Vándorlélek, a szabad akarat /szerintem/ nem szolgál semmit,egy lehetőség,
választási lehetőség a között amit egyébként jól látsz
Választhatsz jó és rossz között
az egységet,vagy az elszakadást
de akár vissza is térhetsz …
nem szolgál semmit,főleg nem érdekeket
lehetőség
/szerintem/
kérdésben a válasz…
kb egyet mondunk mi csak én máshogy 😀
tehát ha valaminek a „szolgálatába” állítod a szabad akaratot az bűn. .. különösen akkor ha a saját magad szolgálatára….
valami ilyesmi
na megyek homokzsákolni……VIVÁT NOÉ
Te is folyóparton???
Itt is mindjárt kiönt a Duna…
milyen
Te is folyóparton???
Itt is mindjárt kiönt a Duna…
milyen jó,hogy a domboldalra jöttem…
hogy mi is a bűn?
Nagyon jó kérdés! Elmondanám, hogyan látom én a bűnt.
A bűnt nyilván köthetjük valamihez. Ha nincs viszonyítási alap, nincs bűn sem. Egyszerűen a bűn inkább valaminek a hiánya, mint valami. Hideg és sötétség nem létezik, csak fény és hő nélküliség, így van? Bűn és rossz önmagában, viszonyítás nélkül nem létezik.
A bűn az emberiség legnagyobb problémája. Velünk születik. Ezen a ponton kettéválasztanám a dolgot. Már a bűn, mint cselekedet, és más a bűnre való hajlam. Amikor azt mondjuk, hogy az ember bűnösen születik, arra gondolunk, hogy a bűn hajlamával születik. Képes vétkezni, sőt, igazából csak arra képes önmagában.
Egy baba nagyon aranyos, de a legönzőbb teremtmény, akivel valaha is találkoztál. Ha nem kapja meg azonnal, amit akar, máris ordít. A világ csak körülötte forog.
A gyerekek nagyon kegyetlenek tudnak lenni. Verekszenek, és már a bölcsiben, oviban kegyetlenül ölik egymást a szavakkal. Ha valaki kövér, sovány, szemüveges, vagy szőke, vagy magas, alacsony, rögtön kinézik, és éjjel-nappal cikizik. Ez nem tanult. Honnan jön ez az egész???
A bűn érzése, a lelkiismeret is velünk szülik, és lehetetlen elhallgattatni, bár sokan próbálkoznak vele. Ezért az emberek nyugtatókon, alkoholon, drogokon élnek, szex, vagy kajafüggővé válnak, egész nap a tévét hallgatják, nehogy csendben és egyedül legyenek. Ott ugyanis semmi sem ment meg a lelkiismeret hangjától. Ha valaki azt mondaná, a lelkiismeret, a morál nevelés kérdése, az magyarázza el, hogy a természeti népek honnan tudják, hogy ölni bűn, és lopni sem szabad, a természetet és egymást tisztelni kell.
Egy apa egyszer egy út mellett sétált a kisgyermekével. A gyerek át akart menni a túloldalra, de az apja figyelmeztette: ” nem szabad! Veszélyes, elüthetnek!”. A gyermeket nem érdekelte a figyelmeztetés, üvölteni kezdett, majd kitépte magát az apa kezéből és az útra rohant. Elütötte egy autó. Mire kiérkeztek a mentők, a gyermek meghalt.
Szóval? Az a bűn, amit a gyerek tett, mikor nem vette figyelembe az apja szavait, aki szerette, és védeni akarta.
Magának ártott a legtöbbet, de az apja szívét is összetörte vele. Az apa ezek után vajon a gyereket utálta, vagy azt, amit tett?
Ez utóbbi történet elmondja nektek, mi a bűn, a Biblia és Isten látása alapján.
hogy mi is a bűn?
Nagyon jó kérdés! Elmondanám, hogyan látom én a bűnt.
A bűnt nyilván köthetjük valamihez. Ha nincs viszonyítási alap, nincs bűn sem. Egyszerűen a bűn inkább valaminek a hiánya, mint valami. Hideg és sötétség nem létezik, csak fény és hő nélküliség, így van? Bűn és rossz önmagában, viszonyítás nélkül nem létezik.
A bűn az emberiség legnagyobb problémája. Velünk születik. Ezen a ponton kettéválasztanám a dolgot. Már a bűn, mint cselekedet, és más a bűnre való hajlam. Amikor azt mondjuk, hogy az ember bűnösen születik, arra gondolunk, hogy a bűn hajlamával születik. Képes vétkezni, sőt, igazából csak arra képes önmagában.
Egy baba nagyon aranyos, de a legönzőbb teremtmény, akivel valaha is találkoztál. Ha nem kapja meg azonnal, amit akar, máris ordít. A világ csak körülötte forog.
A gyerekek nagyon kegyetlenek tudnak lenni. Verekszenek, és már a bölcsiben, oviban kegyetlenül ölik egymást a szavakkal. Ha valaki kövér, sovány, szemüveges, vagy szőke, vagy magas, alacsony, rögtön kinézik, és éjjel-nappal cikizik. Ez nem tanult. Honnan jön ez az egész???
A bűn érzése, a lelkiismeret is velünk szülik, és lehetetlen elhallgattatni, bár sokan próbálkoznak vele. Ezért az emberek nyugtatókon, alkoholon, drogokon élnek, szex, vagy kajafüggővé válnak, egész nap a tévét hallgatják, nehogy csendben és egyedül legyenek. Ott ugyanis semmi sem ment meg a lelkiismeret hangjától. Ha valaki azt mondaná, a lelkiismeret, a morál nevelés kérdése, az magyarázza el, hogy a természeti népek honnan tudják, hogy ölni bűn, és lopni sem szabad, a természetet és egymást tisztelni kell.
Egy apa egyszer egy út mellett sétált a kisgyermekével. A gyerek át akart menni a túloldalra, de az apja figyelmeztette: ” nem szabad! Veszélyes, elüthetnek!”. A gyermeket nem érdekelte a figyelmeztetés, üvölteni kezdett, majd kitépte magát az apa kezéből és az útra rohant. Elütötte egy autó. Mire kiérkeztek a mentők, a gyermek meghalt.
Szóval? Az a bűn, amit a gyerek tett, mikor nem vette figyelembe az apja szavait, aki szerette, és védeni akarta.
Magának ártott a legtöbbet, de az apja szívét is összetörte vele. Az apa ezek után vajon a gyereket utálta, vagy azt, amit tett?
Ez utóbbi történet elmondja nektek, mi a bűn, a Biblia és Isten látása alapján.