Merlin tanítása Artúrnak a szerelemről

” – Szeretnék megkérdezni valamit, de nem tudom, hogyan .
– Csak rajta !
Artúr gondban volt .”

– Talán azt szeretnéd tudni, milyen az , amikor az ember szerelmes ?

Artúr hálásan bólintott , amiért Merlin kisegítette szorult helyzetéből . Az öreg mágus töprengett egy percig , azután így szólt :
– Először is : semmi okod szégyenkezni, mert igazán fontos dolgot kérdeztél . De van valami a
szeretetben , amit nem lehet szavakba foglalni . Most pedig gyere velem !

Merlin elvezette Artúrt egy tisztásra , ahová besütött a nap. Kezében égő gyertyát emelt a nap felé.
– Meg tudod – e állapítani, hogy ég- e vagy sem? – kérdezte.
– Nem . – válaszolta Artúr . A nap ragyogása láthatatlanná tette a gyertyalángot .

– Figyelj ! – mondta Merlin , és egy gyapotgombolyagot tartott a gyertyához , amely azonnal lángra
lobbant.
– Mi köze ennek a szerelemhez ? – kérdezte a fiú.
De Merlin nem válaszolt .
Leszakított egy vad tárnicsvirágot , s nedvéből két cseppet Artúr ujjaira sajtolt.
– Kóstold meg ! – utasította.
Artúr elfintorodott – Nagyon keserű .

Merlin a tóhoz vezette és kezet mosatott vele.
– Most kóstold meg a vizet ! – mondta . – Érzel benne bármi keserűt ?
– Nem – ismerte el Artúr . – De mi köze mindennek a szerelemhez ?
Merlin ismét nem válaszolt , csak mélyebbre vezette a fiút az erdőbe .
– Ülj csendesen – szólt halkan . Artúr úgy tett, ahogy a mestere kérte .
Kisvártatva néhány méternyire tőlük egy egér bújt ki a tisztásra . Azután egy árnyék jelent meg , s mielőtt
az egér mozdulni tudott volna , lecsapott rá a sas , megragadta és elrepült zsákmányával a magas sziklák
között lévő fészke felé .
Artúr kitört teljesen összezavarodva :
– Azt ígérted, a szerelemről tanítasz ! Mi köze van ennek a szerelemhez ?
– Hallgass ide ! – szólt a mester .
– Mint a gyertya lángja a napfényben , úgy oldódik fel éned a szerelem mindent elsöprő erejében .
Ahogyan a keserűség már nem érződik a vízben , életed keserűsége is olyan lesz , akár a legédesebb ,
és legfrissebb víz , ha egyszer feloldódik a szerelemben .
Mint a sas zsákmánya , saját fontosságod is csak szemvillanásnyi lesz , ha egyszer magával ragad
a szerelem.

” A szeretet megkeresi a tisztátalanságot, hogy kiégethesse azt . Nincs szeretet nélküli személy,
csak olyanok vannak , akik nem érzik a szeretet erejét . A szeretet láthatatlan és mindig jelen lévő.
Több mint érzelem vagy érzés , több mint élvezet vagy önkívület . A mágus szerint a szeretet a levegő,
amit belélegzünk , a minden sejtet elérő keringés.
Egyetemes forrásából mindent táplál. Ez a végső erő, mert erőszak nélkül bármit megvalósít.
Még a szenvedésben az én és az értelem látókörén kívül is tovább hat a szeretet .
Hatalmával összevetve minden más erő gyenge. ”

” – Egyszer , amikor már túljutottál a lázas nyugtalanságon , majd pici fényt fedezel föl a szívedben.
Kezdetben csupán szikrányi , azután mint a gyertya lángja , s a végén lobogó máglyává nő.
Amikor ráébredsz erre , a lángok eltakarják a Napot, a Holdat és a csillagokat .
Abban a pillanatban majd kizárólag a szeretet tölti be az egész világmindenséget , mégis
benned , a te szívedben lesz mindez . ”

( Deepak Chopra : A mágus útja c. könyvéből. )