Mélységek esélye

Kedves emberek, önmegvalósítók, Úton lévők! Úgy döntöttem, elkezdek itt írni valamit.
És úgy döntöttem, őszinte akarok lenni, mert máshogy egyszerűen nem megy, minthogy azzal mentegetőzzek, ami miatt nehéz írnom, ami miatt túl fárasztó, ami miatt olyan, amilyen lesz, és az, ami éppen sikerül. Egy megviselt lélek vagyok, azzal a nagy átokkal hogy sok év alatt a végső szintekig kimerültem, amiatt hogy – ahogy egyszerűen szoktam fogalmazni – a „pokolban” sínylődtem, és azzal a mérhetetlen nagy áldással, amit még a „pokol kivilágítása és felszámolása” előtt kaptam.

Tudom, ez még teljesen elvont, de most két alapelv szerint kezdek el írni: 1., nem a szavakkal való művészkedés, hanem mindig és mindenekelőtt a jelentés, tartalom megcélzása lebeg előttem; 2., mivel az önkifejezésem sokszor (mint most is) nehézkes, a részletekbe-magyarázatba eléggé belemenni vagy értelmes sorrendet képezni, stb., pedig nem nagyon van lelkierőm, ezért teljes érthetőség helyett sokszor csak őszinte, vagy akár „panaszkodó” leszek…
Kezdetnek mondjuk ennyi. A spontaneitás pedig íratlan alapelvem-működésem, úgyhogy én is csak várom, lesz-e ebből valami ;-P

Miért írnék? Ha megengeditek, – bár eddigi életem is hihetetlenül kivételes és minden szélsőségben, áldásban és átokban gazdag, s lehet is hogy végül csak arról fogok írni -, de fő célom mégis az, hogy abból a Tudásból adjak legalább halovány ízelítőt, melyet gyötrelmes és felemelő eddigi éveim során kaptam.

Miféle tudás? Ó, már megint az élet legnagyobb kérdései, mi végre vagyunk itt, kik vagyunk, miből lettünk, mi ez az egész amiben vagyunk, hogy működik, hogy működünk mi benne..?! Rengeteg válasz született már ezen kérdésekre, és mégis, valahogy ez az emberi tudás sok millió kis darabban van, nem egyeznek (ki) egymással a tudományok, az ideológiák, filozófiák, embertípusok, s egyszerűbben nézve az elmélet és a gyakorlat.
Ezt hívom feldaraboltságnak. Miközben van egy Pont, ahol minden találkozik, egybeolvad, mert ez az, ahonnan minden kiindul, a Forrás, a közös Lélek… szerencsére egyre többen és többen ismerik ezt fel, ahogy bizony nem is új az emberiség számára, csak valamiért az ősi civilizációk, mesterek tudása, bölcsessége mégsem volt erősebb az emberiség nagy részén azóta is „uralkodó” kollektív tudatlanság masszájánál, bármi is segítette azt elő éppen (pl. vallás, elnyomó hatalmak, ma média..).

A spirituális tanokból (amit a szél éppen felém fúj:) sok mindennel egyetértek, mégis, muszáj leszögeznem, hogy azon szavak amiket én fogok leírni, a legismeretlenebb szerzőként, egy alapvetően eltérő, új mélységekig lehatoló (pontosabban onnan feltörő) és merem hinni, az emberekben is új kapukat, addig nem ismert Boldogság-kaput megnyitó Forrásból fakadnak.
Nyugodtan elhiheted, és azt is tudhatod, hogy még nem publikáltam, mert nem azért kell aggódni, hogy egy újabb spirituális írónak készülő ember elindít egy újabb szép, de ugyanazt mondó írományt, sokkal inkább azért, hogy mikor fog végre a kimondott, feldarabolt, szépen megszerkesztett szavak szintjéig érve az emberek elé tárulni valami merőben új Teljesség. Tudom hogy ez most még csak üres szó, nem is hitegetni akarok, csak egyszerűen és hétköznapian állítom hogy ez most több, és messzebb megy, mint bármi amit eddig olvashattál.

Ez az életem, ezért vagyok, ez csörgedezik az ereimben, s kegyetlen nehéz eddigi életemből eredően senkivel nem tudtam megosztani, ezért írtam most ezt, és ezért reménykedem, hogy lesz erőm folytatni.

10 thoughts on “Mélységek esélye”

  1. Hát akkor légy szíves oszd meg velünk..Részemről nyitott lennék
    Hát akkor légy szíves oszd meg velünk..Részemről nyitott lennék rá:)

    Aztán majd meglátjuk ki vagy Te,és miben tudsz újat mondani nekünk?
    És majd meglátod az is kiderül hogy,miért pont erre az oldalra keveredtél a mondandóddal,hiszen megírhattad volna egy könyvben is.
    Tudod ide nem véletlenül találnak el az emberek.Tudom magamról. Én is azt hittem,hogy csak mondani fogok itt mindenfélét.,amit már ,,tudok”.
    Aztán hamar kiderült,hogy e mellett az oldal is mennyit adott nekem,és érdekes módon /egészen véletlenül:))) /, pont erre volt szükségem az életem ebben a szakaszában.

    Érdeklődéssel várlak! Éva

    1. Köszönöm az érdeklődést! Jogos az a megállapítás, hogy könyvben
      Köszönöm az érdeklődést! Jogos az a megállapítás, hogy könyvben is megírhatnám, de annak hogy előbb blog formában írok, fő oka, hogy mint írtam, még ehhez is kétséges a jelenlegi halovány lelkierőm elégségessége, másrészt pedig az hogy mibe milyen sorrendben kezdjek bele, fontos, és még ki kell alakulnia.. az én tudásanyagom nem olyan, hogy felkeltenek álmomból és rögtön mondok öt bölcsességet :)), az egy nagy út, mire ennyire konkrétan és kifejezetten leírhatóvá válik egy nagyon alapvető dolog. Sok mindennél pedig még maga az egyszerűség is gátat jelenthet, az, hogy ha valami annyira egyszerű, talán pont azért nem kelti fel az emberek figyelmét – pedig véleményem szerint a tökéletesség mindig a lehető legegyszerűbb felépítéssel bír… mint minden körülöttünk.

      Ha kiderül hogy ezen az oldalon sikerül aktívnak lennem, nem úgy mint egy korábbi, félbehagyott blogon, akkor fogok még örülni! 🙂 Egyelőre bíztató..:)
      Blisscien

      1. Megint csak azt tudom javasolni,vágj bele!
        Talán azzal is

        Megint csak azt tudom javasolni,vágj bele!

        Talán azzal is kezdhetnéd,hogy mi a probléma a lelkierőddel?
        Miért ,,halovány ”az? Mi történt amitől,amiktől elveszítetted a lelkierődet? Meséld el.

        Szóval csapj bele! Látod már a sorrend is megvan.És ahogy tovább írsz, jön is szépen sorban,ne aggódj ezen.
        Csak el kell kezdened!

        Akkor először: Hol és miért veszett el a lelkierőd? Mi minden őrölte fel?
        Lehet időrendben is,ahogy jöttek ezek a dolgok,vagy kezdheted a legnagyobb traumával is.
        Aztán majd közben kiderül az is,hogyan jutottál azokhoz a felismerésekhez,amiket meg akarsz velünk osztani.
        Szóval csak bátran:)

        1. Jó ötlet, de a spontaneitás most mégis mást hozott 🙂
          Jó, köszi a bíztatást, lesz ahogy Alakul…!
          Most úgy alakult, hogy bár hasznos tanáccsal láttál el, mégis az az indíttatás motoszkált bennem már egy-két napja, hogy ilyet írjak, szóval hogy mi van a lelkierőmmel, arról majd később, vagy majd kiderül! 🙂 Nagyon részletezni nem szeretném, a legtömörebben most is leírhatom azzal hogy gyerekkortól magány és elszigeteltség, ártó család és (oka-) velük egy gyökerétől rendellenes kapcsolódás okozta ezt, sok év alatt. . .
          Persze ezt rendesen leírni is legalább egy külön könyv lenne, de erre még várni kell, a lényeg hogy jussak ki totálisan belőle!

          1. Azért pedzegettem ezt,mert ez az oldal pont ebben tud
            Azért pedzegettem ezt,mert ez az oldal pont ebben tud segíteni.

            Nagyon szépen végigkövethető,hogy az itteni ,,tanításcsomaggal,,,és a kollektív segítséggel,mennyien és milyen szépen kimásztak hasonló nagyon mély gyökerű problémákból.

            Miközben az új blogodból már látom,hogy igenis van mit elmondanod,adnod az oldalnak, még mindig azt állítom,hogy ez oda vissza működik,mert kapni is fogsz /segítséget/, pontosan erre a problémádra /is/,bár ez tőled is függ,mikor érsz a bizalomnak arra a fokára,hogy ezt feltárd előttünk.

            Látom úgy döntöttél ,előbb adni szeretnél.
            A másik blogodban már kérdeztelek…
            Ha odáig jutnál majd a mondandódban,beszélj /-kérlek-/,a Hangfolyamról.
            /segítenél vele:)/

  2. Hát akkor légy szíves oszd meg velünk..Részemről nyitott lennék
    Hát akkor légy szíves oszd meg velünk..Részemről nyitott lennék rá:)

    Aztán majd meglátjuk ki vagy Te,és miben tudsz újat mondani nekünk?
    És majd meglátod az is kiderül hogy,miért pont erre az oldalra keveredtél a mondandóddal,hiszen megírhattad volna egy könyvben is.
    Tudod ide nem véletlenül találnak el az emberek.Tudom magamról. Én is azt hittem,hogy csak mondani fogok itt mindenfélét.,amit már ,,tudok”.
    Aztán hamar kiderült,hogy e mellett az oldal is mennyit adott nekem,és érdekes módon /egészen véletlenül:))) /, pont erre volt szükségem az életem ebben a szakaszában.

    Érdeklődéssel várlak! Éva

    1. Köszönöm az érdeklődést! Jogos az a megállapítás, hogy könyvben
      Köszönöm az érdeklődést! Jogos az a megállapítás, hogy könyvben is megírhatnám, de annak hogy előbb blog formában írok, fő oka, hogy mint írtam, még ehhez is kétséges a jelenlegi halovány lelkierőm elégségessége, másrészt pedig az hogy mibe milyen sorrendben kezdjek bele, fontos, és még ki kell alakulnia.. az én tudásanyagom nem olyan, hogy felkeltenek álmomból és rögtön mondok öt bölcsességet :)), az egy nagy út, mire ennyire konkrétan és kifejezetten leírhatóvá válik egy nagyon alapvető dolog. Sok mindennél pedig még maga az egyszerűség is gátat jelenthet, az, hogy ha valami annyira egyszerű, talán pont azért nem kelti fel az emberek figyelmét – pedig véleményem szerint a tökéletesség mindig a lehető legegyszerűbb felépítéssel bír… mint minden körülöttünk.

      Ha kiderül hogy ezen az oldalon sikerül aktívnak lennem, nem úgy mint egy korábbi, félbehagyott blogon, akkor fogok még örülni! 🙂 Egyelőre bíztató..:)
      Blisscien

      1. Megint csak azt tudom javasolni,vágj bele!
        Talán azzal is

        Megint csak azt tudom javasolni,vágj bele!

        Talán azzal is kezdhetnéd,hogy mi a probléma a lelkierőddel?
        Miért ,,halovány ”az? Mi történt amitől,amiktől elveszítetted a lelkierődet? Meséld el.

        Szóval csapj bele! Látod már a sorrend is megvan.És ahogy tovább írsz, jön is szépen sorban,ne aggódj ezen.
        Csak el kell kezdened!

        Akkor először: Hol és miért veszett el a lelkierőd? Mi minden őrölte fel?
        Lehet időrendben is,ahogy jöttek ezek a dolgok,vagy kezdheted a legnagyobb traumával is.
        Aztán majd közben kiderül az is,hogyan jutottál azokhoz a felismerésekhez,amiket meg akarsz velünk osztani.
        Szóval csak bátran:)

        1. Jó ötlet, de a spontaneitás most mégis mást hozott 🙂
          Jó, köszi a bíztatást, lesz ahogy Alakul…!
          Most úgy alakult, hogy bár hasznos tanáccsal láttál el, mégis az az indíttatás motoszkált bennem már egy-két napja, hogy ilyet írjak, szóval hogy mi van a lelkierőmmel, arról majd később, vagy majd kiderül! 🙂 Nagyon részletezni nem szeretném, a legtömörebben most is leírhatom azzal hogy gyerekkortól magány és elszigeteltség, ártó család és (oka-) velük egy gyökerétől rendellenes kapcsolódás okozta ezt, sok év alatt. . .
          Persze ezt rendesen leírni is legalább egy külön könyv lenne, de erre még várni kell, a lényeg hogy jussak ki totálisan belőle!

          1. Azért pedzegettem ezt,mert ez az oldal pont ebben tud
            Azért pedzegettem ezt,mert ez az oldal pont ebben tud segíteni.

            Nagyon szépen végigkövethető,hogy az itteni ,,tanításcsomaggal,,,és a kollektív segítséggel,mennyien és milyen szépen kimásztak hasonló nagyon mély gyökerű problémákból.

            Miközben az új blogodból már látom,hogy igenis van mit elmondanod,adnod az oldalnak, még mindig azt állítom,hogy ez oda vissza működik,mert kapni is fogsz /segítséget/, pontosan erre a problémádra /is/,bár ez tőled is függ,mikor érsz a bizalomnak arra a fokára,hogy ezt feltárd előttünk.

            Látom úgy döntöttél ,előbb adni szeretnél.
            A másik blogodban már kérdeztelek…
            Ha odáig jutnál majd a mondandódban,beszélj /-kérlek-/,a Hangfolyamról.
            /segítenél vele:)/

Scroll to Top