A meditációról nagyon sokat lehetne írni. Így elsőre, talán a legfontosabb dolgokat említeném meg, azokat is egy egyszerű általános megközelítéssel. Mi a meditáció, és mi történik közben.
Sokan sokféleképpen írtak már erről. Mégis, a végső pontban lényegében véve megegyeznek. Mégpedig a végső lényünkkel való eggyé válás állapota. Hogy ezt minek nevezik (Isten, Önvaló, Egyetemes Tudat, stb) és hogyan igyekszenek elérni abban sokféle változat van.
A meditácó a tiszta Tudat, vagy tudatosság állapotának megtapasztalása. Ezáltal a valódi Lényünk megtapasztalása is. De ha ez a valódi Lényegünk, mi az ami távol tart ettől ? Nem más, mint a nem-valódi lényünk, az énünk. Vagyis az, amit annak hiszünk. Ez pedig maga az elme. Ezért a legtöbb meditációs technika az elme kikapcsolására törekszik. Az elme nem más, mint a gondolatok halmaza. Így a meditációs technikák az elme, vagyis a gondolatoktól való megszabadulást igyekszik elérni. Tehát a meditációs állapot, a gondolatoktól mentes tiszta tudat állapota.
Hogyan lehet ezt elérni ? Számtalan technika létezik rá. A legtöbb mégis kerülő út, ami sehová nem vezet. És ha közben mégis létrejön ez az állapot, akkor az nem a technikának köszönhető, hanem az mintegy magától következik be. Bár látszólag a technika vezetett el hozzá. A technika ebben az esetben csak egy eszköz, ami lefoglalja az elmét addig, amíg a meditációs állapot be nem következik.
Hogyan lehetne akkor mégis segíteni ennek az állapotnak a létrejöttét ? A legfontosabb, hogy engedjük azt bekövetkezni. Merjük elengedni az elmét, a gondolatokat. Miért kell ehhez merészség ? Mert eddig azzal azonosítottuk magunkat. És legbelül félünk, hogy akkor elveszünk. Pedig épp ekkor tapasztalható meg az aki, vagy ami valójában vagyunk. Ha ez bekövetkezik attól kezdve egyre bátrabban tesszük ezt meg. Ehhez előtte egy mély bizalom kell. Egy benső hajlandóság, egy elhatározás. De nem a felszínen, az elme szintjén, hanem belül mélyebben. Ha ez a hajlandóság megvan, akkor érdemes leülni és meditálni.
Mit tegyünk ekkor ? Ne tegyünk semmit. De egyáltalán semmit sem. És mivel a gondolkodás is cselekvés, ezt se tegyük. Könnyű ezt mondani – gondolhatod. De azt mondom könnyebb megtenni, mint nem-tenni. Pontosabban lehetetlen megtenni. Hiszen nem lehet a nem-tevést tenni. Csupán engedni kell, hogy leálljon a cselekvés, vagyis a gondolkodás. Csupán hagyni kell. Ha a gondolatoknak nem adunk energiát, előbb utóbb leállnak. Elfogy a lendületük. Mert az elmének, a gondolatoknak van egy erős lendületük, egyféle tehetetlenségi erejük. De ez idővel elfogy. Azonban nem szabad közben újabb és újabb lendületet adni nekik, hanem engedni kell, hogy leálljanak, kifogyjon a lendületük.
Persze az elme ezt nem akarja. Ezért újra és újra aktiválni akarja önmagát. Újabb és újabb gondolatokat dob fel és megpróbál rávenni, hogy foglalkozz velük. És épp ez a lényeg, nem szabad velük foglalkozni. Egyáltalán nem. Nem kell őket leállítani. Maguktól leállnak ha nem kapnak energiát. Meglehet figyelni őket, mert ilyenkor nem a gondolat, hanem a figyelő kap figyelmet. Figyeld, ahogy figyeled a gondolatot. Erre a figyelemre fókuszálj, ne a gondolatra, vagy annak tartalmára. És akkor a figyelem figyelése elvezet a figyelőhöz, ami a tudatod, a tudatosságod, ami Te magad vagy valójában. Ennek a tudatosságnak, vagyis önmagadnak a megtapasztalása a meditáció. És ezen a tiszta tudaton keresztül merülsz bele a nagyobb, mindet átható Tudatba. És ez a lényeg.
Ekkor két dolog történhet. Vagy benne tudsz maradni ebben az állapotban, vagy felbukkan egy gondolat és kimozdít belőle. Ha ez utóbbi következik be, ne aggódj miatta. Mert ebben a pillanatban megtapasztalhatod, hogy Te nem a gondolat, nem az elme vagy. Hiszen az előbb még nem volt ott és Te akkor is voltál. És bár most itt van, ne törődj vele. Nem fontos. Csak hagyd békén és akkor egyszer csak újra eltűnik. Akkor megtapasztalhatod, hogy a gondolatok jönnek és mennek, Te pedig ettől a folyamattól függetlenül, mégis vagy, létezel. És a gondolatok közötti üres részekben, elmerülsz az egyetemes tudatba. Mintegy bele-belemártódsz abba és már ez elindítja az átalakulásod. Csak mártogasd magad a tiszta tudat óceánjába. Lehet, hogy ez eleinte, csak pár másodpercig, vagy annak töredékéig tart. Ne aggódj, már ez is óriási tisztító erővel bír. Az is lehet hogy közben el-el alszol. Ezen sem kell aggódnod, mert az elalvásod előtti pillanatokban megtörténik ez az elmerülés. Ez is jó.
A másik dolog ami történhet, hogy még a meditácós gyakorlatot abba hagyva is ebben a tudatállapotban maradsz. Vagyis bár kinyitod a szemed, a tudati rezgésed minősége megmarad és az elme sem tér vissza. Talán nézel, talán mozogsz, mégis a meditációs állapotban maradsz. Sőt, akár még gondolatok is felmerülhetnek, de a tudati rezgésed nem változik. Meditatív maradsz. Összekapcsolódott a benső lényeddel, a tiszta tudattal, az egyetemes tudatossággal. Sőt, idővel ez lehet a természetes, alapértelmezett állapotod. Tulajdonképpen ez a cél, nem pedig, az hogy csendben üldögélj néha egy-egy órácskát. Ekkor a meditatív tudta állapotot, a tiszta tudat rezgéseit, áthozod a mindennapi életedbe és ez fogja azt átalakítani gyökeresen. Még ha ekkor gondolataid vannak is, azok hátterében ott van a folyamatos összekapcsolódottság és ekkor az elme egy eszközzé válik, amin keresztül a tudat, megnyilvánítja magát ebbe a fizikai világunkban. Mindig is ez lett volna a feladata és nem több.
Tehát a meditatív tudat állapot, egy eszköz, nem pedig cél. Egy eszköz, az életed
gyökeres átalakításához. Hogy ebben mi, miként változik meg, egy külön cikk témája lehet. Ma a felgyorsuló spirituális változás idejében a közös Tudat minőségi ugrása történik. Mivel ennek a mi tudatunk is része, nincs szükség hosszas kerülő utakra, csupán engedni kell, hogy a folyamat tudatos megélőivé, részeseivé váljunk. Hogy tehetjük ezt meg ? Úgy hogy újra és újra elmerülünk a tiszta Tudat óceánjában, amíg át nem itatódunk vele annyira, hogy ez válik természetes állapotunkká.
Mi történik ekkor ? Az, hogy teljesen jelenlévővé válunk. Hiszen az idő, a múlt és a jövő, csupán az elméhez tartozó illúzió. Ebben a jelenlévőségben pedig az egész életünk átalakul. De nem kell az egész folyamat beteljesedéséig várnunk az áldásos hatásokért. Hiszen a meditációval bennünk megszülető változás, folyamatos lesz. Már ezért is érdemes rendszeresen meditálni.
GLinDorph
Ez mind nagyon igaznak tünik.KÉT észrevételezésem
Ez mind nagyon igaznak tünik.KÉT észrevételezésem lenne.Mégpedig,ha tökéletesre sikerül a meditáció olyan érzésed lessz,mint ha:………egy nagyon hosszú út után végre hazaérnél……………
Erre az érzésre minden embernek igénye van,de nemtudják ezt a hiányt azonositani és nem is tudják,hogy hol is keressék.
A másik:a meditáció alatti boldogságérzés…….extázis,aminek a nagyon primitiv,állatias,hamis érzését a „való” világ a szex hajszolásával egyezteti.
Ez mind nagyon igaznak tünik.KÉT észrevételezésem
Ez mind nagyon igaznak tünik.KÉT észrevételezésem lenne.Mégpedig,ha tökéletesre sikerül a meditáció olyan érzésed lessz,mint ha:………egy nagyon hosszú út után végre hazaérnél……………
Erre az érzésre minden embernek igénye van,de nemtudják ezt a hiányt azonositani és nem is tudják,hogy hol is keressék.
A másik:a meditáció alatti boldogságérzés…….extázis,aminek a nagyon primitiv,állatias,hamis érzését a „való” világ a szex hajszolásával egyezteti.
kezdő
Érdekes amit írtok a meditációról én még csak most kezdem tanulni ezeket. Sajnos még nem sikerült meditációs állapotba kerülnöm, el sem tudom képzelni, még a leírtak után sem, hogy mégis milyen érzés lehet. Kikapcsolni mindent és semmire sem gondolni. És ha nem gondolsz semmire, akkor hogyan tudod mégis irányítani, hogy mire koncentrálj, mit szeretnél elérni a meditációval? Például ha én azért akarok meditálni, hogy a félelmeim elmúljanak, akkor hogyan küzdöm le, ha nem gondolok rá, hogy le kell küzdenem? Látszik kezdő vagyok és biztos butaságnak tűnik azok szemében, akik már gyakorlott meditálók, de gondoljon mindenki bele, hogy hol kezdte 🙂
Köszi a segítséget előre is.
kezdő
Tegnap este megpróbáltam meditációs állapotba hozni magamat. Nagyon érdekes volt, először azt vettem észre, hogy a pupillám nagyon gyorsan kezd rezegni, a szívem pedig gyorsan vert. Csak pár másodpercig tarthatott, megijedtem kicsit tőle és kinyitottam inkább a szemem. Aztán újra és újra megpróbáltam. Kicsit mindig más volt az érzés, de mindig éreztem nyomást, a fejemben, a mellkasomon, a számon. Érdekes volt, mert a szám automatikusan kinyílt. Volt, hogy azt éreztem folyamatosan süppedek egyre mélyebbre. Inkább az érzéseimre figyeltem és arra, hogy hallom-e így is a külvilágot. Volt, hogy a fejemben akkora nyomást éreztem, hogy inkább kinyitottam a szemem és még akkor is olyan fura érzés kerített hatalmába, nem tudnám leírni, hogy mi lehetett. Hidegnek éreztem a fejemet és volt, hogy fáztam. Igazából nem mondanám, hogy jó érzés volt, mert néha iszonyatos volt a nyomás, feszültek az arcizmaim. Még most is érzem a nyomást a fejembe. Ez vajon miért lehet? Esetleg vmit nem jól csinálok, vagy ez természetes?
köszi:
Ditty
Ez az állapot nem tudom, h
Ez az állapot nem tudom, h mi, de anno én is így kezdtem és most ha el tudok ide jutni, akkor örülök… a csakráid nem nyíltak meg? 🙂
Fogalmam sincs mi lehet, de
Fogalmam sincs mi lehet, de ma egész nap zsibbad a fejem, most is, egyre jobban. Kapott valami nagy lökést vajon?
Fejzsibbadásod szerintem
Fejzsibbadásod szerintem azzal függ össze, hogy aktívabban működnek a felső csakráid(Korona és homlokcsakra) 🙂 Elsőre furának tünhet, de szerintem ez jó vagyis nem rossz.. szerintem. 🙂
Köszönöm a választ,
Köszönöm a választ, megnyugodtam, ezek szerint természetes dolog. A másik ami előjött, hogy féltem. Olvasgattam mások írásait és más is beszámolt arról, hogy előjött nála a félelem. Én mindig is féltem a sötétben, kicsi korom óta, van hogy elmúlik, de egy rémálom után előjön. Konkrétan ezt az érzést szeretném majd „elmúlasztani” a meditációval, de félek tőle, hogy előhozza az összes ilyen álmomat. Emlékszek is pár ilyen szörnyes álmomra és az egyik elő is jött. Rosszul aludtam miatta tegnap. Nem érzek semmi felemelőt.
A félelem nem jó… anno
A félelem nem jó… anno én is megijdtem, majd féltem, mert nem tudom, h mi történik. Nos, nálad a félelem és a rossz álmokat nem ez hozta elő, hanem Te, mert annyira rágörcsöltél, h akartad… Nos, próbáld meg azt, hogy sötétben ülsz az ágyon és figyelsz….nézz vele szembe! Mit csinál? Megöl? Mehijeszt? Biztos, hogy a sötét ijeszt meg? Nem lehet, h te saját magad? Mert a te elméd/egód/ gyártja ezeket a dolgokat és ha akarod, akkor tudatosan belemész és megvizsgálod ezeket a félelmidet, h valós e és miért jó ez neked… Ki is tudod kapcsolani, már csak azzal is ha szembenézel vele, ill pozitívra tereled a figyelmed, mert ha csak arra figyelsz, h úh, akkor én most jól félni fogok, mert félek tőle és nem akarok, akkor ezzel pont ezt erősíted, h de, de igen, te most jól félni akarsz…. pozitív dolgok és merj is pozitívság felé fordúlni, mert mondogathatod magadnak a sötétben, h virágos rét virágos rét, de közben minden erőddel a félelemre és az ezzel kapcsolatos tévképzetekre,elmédből előcsalogatott vízióra figyelsz és olyan erőket indítasz el, ami megteremti, hogy pl kattanjon a bútor vagy akármi, hangok kintről…. Vizsgálódj, h mi lehet az… nyugtasd meg magad, ha teheted! 🙂
Hát, kb ennyit tudtam javasolni…. és Olvasgass a vonzás törvényének utána, mert a gondolataiddal teremted a valóságot és ez igaz a félelmeidre is.. ez lenne a lényeg, h vigyázz mit gondolsz, mert azzal megteremted, akár a rossz érzéseket is…. oh, én milyen szerencsétlen vagyok… úgy is úgy alakulnak majd az események, h ezt el is mondhasd magadról, pedig valójában nem vagyok az! Vagy hogy én mennyire félek a sötétben…. kapisgálod valamennyire? 🙂
Ha meg a sötétben valami olyasmire gyanakszol, h szellem vagy mittom én szórakozik veled, akkor besélj hozzá és kérd meg, hogy távozzon békében és ne térjen vissza, majd kérd meg a segítőd, angyalaid, stb, h vigyázzanak rád.. Annyira nem félelemtes, mint gondoljunk, mert legtöbbször csak az elménk szórakozik, szerintem! 🙂
Köszi, megpróbálom majd,
Köszi, megpróbálom majd, de előbb felkészülök úgy, hogy gyakorlom a meditálást, hogy biztosabban tudjam majd kezelni, ha szembenézek a félelmeimmel, mert még nem tudom egyáltalán hogyan kezdjek neki. Előbb meg szeretném tapasztalni a meditáció erejét úgy hogy jó gondolatokkal kezdem.
Köszi mégegyszer a tanácsokat.
kezdő
Érdekes amit írtok a meditációról én még csak most kezdem tanulni ezeket. Sajnos még nem sikerült meditációs állapotba kerülnöm, el sem tudom képzelni, még a leírtak után sem, hogy mégis milyen érzés lehet. Kikapcsolni mindent és semmire sem gondolni. És ha nem gondolsz semmire, akkor hogyan tudod mégis irányítani, hogy mire koncentrálj, mit szeretnél elérni a meditációval? Például ha én azért akarok meditálni, hogy a félelmeim elmúljanak, akkor hogyan küzdöm le, ha nem gondolok rá, hogy le kell küzdenem? Látszik kezdő vagyok és biztos butaságnak tűnik azok szemében, akik már gyakorlott meditálók, de gondoljon mindenki bele, hogy hol kezdte 🙂
Köszi a segítséget előre is.
kezdő
Tegnap este megpróbáltam meditációs állapotba hozni magamat. Nagyon érdekes volt, először azt vettem észre, hogy a pupillám nagyon gyorsan kezd rezegni, a szívem pedig gyorsan vert. Csak pár másodpercig tarthatott, megijedtem kicsit tőle és kinyitottam inkább a szemem. Aztán újra és újra megpróbáltam. Kicsit mindig más volt az érzés, de mindig éreztem nyomást, a fejemben, a mellkasomon, a számon. Érdekes volt, mert a szám automatikusan kinyílt. Volt, hogy azt éreztem folyamatosan süppedek egyre mélyebbre. Inkább az érzéseimre figyeltem és arra, hogy hallom-e így is a külvilágot. Volt, hogy a fejemben akkora nyomást éreztem, hogy inkább kinyitottam a szemem és még akkor is olyan fura érzés kerített hatalmába, nem tudnám leírni, hogy mi lehetett. Hidegnek éreztem a fejemet és volt, hogy fáztam. Igazából nem mondanám, hogy jó érzés volt, mert néha iszonyatos volt a nyomás, feszültek az arcizmaim. Még most is érzem a nyomást a fejembe. Ez vajon miért lehet? Esetleg vmit nem jól csinálok, vagy ez természetes?
köszi:
Ditty
Ez az állapot nem tudom, h
Ez az állapot nem tudom, h mi, de anno én is így kezdtem és most ha el tudok ide jutni, akkor örülök… a csakráid nem nyíltak meg? 🙂
Fogalmam sincs mi lehet, de
Fogalmam sincs mi lehet, de ma egész nap zsibbad a fejem, most is, egyre jobban. Kapott valami nagy lökést vajon?
Fejzsibbadásod szerintem
Fejzsibbadásod szerintem azzal függ össze, hogy aktívabban működnek a felső csakráid(Korona és homlokcsakra) 🙂 Elsőre furának tünhet, de szerintem ez jó vagyis nem rossz.. szerintem. 🙂
Köszönöm a választ,
Köszönöm a választ, megnyugodtam, ezek szerint természetes dolog. A másik ami előjött, hogy féltem. Olvasgattam mások írásait és más is beszámolt arról, hogy előjött nála a félelem. Én mindig is féltem a sötétben, kicsi korom óta, van hogy elmúlik, de egy rémálom után előjön. Konkrétan ezt az érzést szeretném majd „elmúlasztani” a meditációval, de félek tőle, hogy előhozza az összes ilyen álmomat. Emlékszek is pár ilyen szörnyes álmomra és az egyik elő is jött. Rosszul aludtam miatta tegnap. Nem érzek semmi felemelőt.
A félelem nem jó… anno
A félelem nem jó… anno én is megijdtem, majd féltem, mert nem tudom, h mi történik. Nos, nálad a félelem és a rossz álmokat nem ez hozta elő, hanem Te, mert annyira rágörcsöltél, h akartad… Nos, próbáld meg azt, hogy sötétben ülsz az ágyon és figyelsz….nézz vele szembe! Mit csinál? Megöl? Mehijeszt? Biztos, hogy a sötét ijeszt meg? Nem lehet, h te saját magad? Mert a te elméd/egód/ gyártja ezeket a dolgokat és ha akarod, akkor tudatosan belemész és megvizsgálod ezeket a félelmidet, h valós e és miért jó ez neked… Ki is tudod kapcsolani, már csak azzal is ha szembenézel vele, ill pozitívra tereled a figyelmed, mert ha csak arra figyelsz, h úh, akkor én most jól félni fogok, mert félek tőle és nem akarok, akkor ezzel pont ezt erősíted, h de, de igen, te most jól félni akarsz…. pozitív dolgok és merj is pozitívság felé fordúlni, mert mondogathatod magadnak a sötétben, h virágos rét virágos rét, de közben minden erőddel a félelemre és az ezzel kapcsolatos tévképzetekre,elmédből előcsalogatott vízióra figyelsz és olyan erőket indítasz el, ami megteremti, hogy pl kattanjon a bútor vagy akármi, hangok kintről…. Vizsgálódj, h mi lehet az… nyugtasd meg magad, ha teheted! 🙂
Hát, kb ennyit tudtam javasolni…. és Olvasgass a vonzás törvényének utána, mert a gondolataiddal teremted a valóságot és ez igaz a félelmeidre is.. ez lenne a lényeg, h vigyázz mit gondolsz, mert azzal megteremted, akár a rossz érzéseket is…. oh, én milyen szerencsétlen vagyok… úgy is úgy alakulnak majd az események, h ezt el is mondhasd magadról, pedig valójában nem vagyok az! Vagy hogy én mennyire félek a sötétben…. kapisgálod valamennyire? 🙂
Ha meg a sötétben valami olyasmire gyanakszol, h szellem vagy mittom én szórakozik veled, akkor besélj hozzá és kérd meg, hogy távozzon békében és ne térjen vissza, majd kérd meg a segítőd, angyalaid, stb, h vigyázzanak rád.. Annyira nem félelemtes, mint gondoljunk, mert legtöbbször csak az elménk szórakozik, szerintem! 🙂
Köszi, megpróbálom majd,
Köszi, megpróbálom majd, de előbb felkészülök úgy, hogy gyakorlom a meditálást, hogy biztosabban tudjam majd kezelni, ha szembenézek a félelmeimmel, mert még nem tudom egyáltalán hogyan kezdjek neki. Előbb meg szeretném tapasztalni a meditáció erejét úgy hogy jó gondolatokkal kezdem.
Köszi mégegyszer a tanácsokat.
jó napot!
13 éves vagyok, és egy könyvet írok, és csak annyit szeretnék kérdezni, hogy nem baj ha a könyvemben benne lenne az ön cikkje? mivel a témához tökéletesen illik az ön cikkje, és valami elképesztő módon megtudta fogalmazni, gondoltam ennél jobban úgyse tudom megfogalmazni, mint ön.
Természetesen megemlítettem a végén a blogcímét.
Remélem nem fúsztrálja ha az ön anyagát használtam.
Ha igen akkor elnézést kérek érte!
vi.
jó napot!
13 éves vagyok, és egy könyvet írok, és csak annyit szeretnék kérdezni, hogy nem baj ha a könyvemben benne lenne az ön cikkje? mivel a témához tökéletesen illik az ön cikkje, és valami elképesztő módon megtudta fogalmazni, gondoltam ennél jobban úgyse tudom megfogalmazni, mint ön.
Természetesen megemlítettem a végén a blogcímét.
Remélem nem fúsztrálja ha az ön anyagát használtam.
Ha igen akkor elnézést kérek érte!
vi.