Ugrás a tartalomhoz
ÖnmegvalósításTudás. Tudatosság. Teljesebb élet.

Kulturális romok

· KatiPotter

Furcsa dolgok figyelhetők meg mostanság a kulturális életünkben… Én lényegesnek tartom, hogy például milyen művészeti alkotásokat fogad be az ember, főleg a gyerekek, de egyébként mindenki. Ha megnézi az ember a mai tv-műsort úgy általában, mit lát? Egy csomó horror, meg mindenféle negatív energiával töltött cucc. Nem mondom, hogy be kellene tiltani, de az általános csatornáknak szerintem úgy kellene sugározniuk a műsorokat, annak tudatában, hogy esetleg egy egész család szeretné nézni. De már sokan nem is teszik, épp ezért. És ott a Nemzeti Színház műsortára! Ahol simán lejátsszák a János vitéz átformált változatát úgy, hogy Iluska prostituáltat játszik, meg ilyenek. Vigye el na az ember a családot egy ilyen műsorra. Nem mondom, hogy tiltsák be ezeket, de nem ártana ezeknek külön hely, és nem mondjuk az a színház, aminek a nemzet művelődését kellene szolgálnia. Ezért tettem be ide képnek Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház mostani igazgatójának képét, aki azt is megengedte majdnem, hogy a románok ott ünnepeljék azt, ami nekünk a trianoni diktátumot jelenti, emellett folyamatosan megy a deviancia a műsorokban. Szerintem ez a botrány, ami most is forog körülötte, ez felhívhatja a figyelmünket arra, hogy micsoda igazságtalanságok figyelhetők meg mostanában a kulturális életünkben. Ő most ennek egyfajta jelképe, jelzi, hogy nem ártana ezen elgondolkodni, és tényleg tudatosan válogatni az alkotások között, mi a lélekemelő, és mi az, ami számunkra szemét. Hangsúlyozom, én nem mondom, hogy itt most legyen kemény cenzúra…. de egyfajta szabályozottság, rendszerezés tényleg kellene.
A másik meg, hogy ezeken a központi helyeken, mint a Nemzeti Színház, vagy a tv-csatornák, rádiók, mennyire hallhatunk bennük pl nemzeti rockot? Pedig azt sokan szeretik, de szépen kicenzúrázzák. Szabadság ez, igazság ez? A deviáns pornó-jelenetek, horror mehet, ez nem.
Vagy az iskolában miért nem tanulunk Wass Albertről? Miért van, hogy hamarabb tudtam, hogy ki Alföldi Róbert, mint hogy ki Wass Albert? Ez nem kulturális szabadság… Ez valami furcsa anomália, ami arra figyelmeztet, hogy válogassunk nagyon tudatosan, és biztassuk erre utódainkat is.
Itt egy szép zene, ami nem nagyon fog elhangozni mondjuk a Nemzeti Színházban, ameddig ez a helyzet áll fenn. Ez a dal kezdett ma valamiért a fülemben csengeni:

246 hozzászólás a(z) “Kulturális romok” bejegyzéshez

  1. Mint tudjuk,fejétől büdösödik a hal.
    Ez a menő ebben az
    Mint tudjuk,fejétől büdösödik a hal.
    Ez a menő ebben az országban /is/,mert valahol,valakik így akarják.
    Ezért nem nézek Tv-t ,nem olvasom a hazugságokat az újságokban,és vagy 10 éve nem politizálok.
    És mennyivel nyugodtabb vagyok,hogy nem idegesítem magamat ezzel nap,mint nap.

    Most,hogy mondod,Alföldit én is /mint volt művészember:)/, kimondottan kártékonynak tartom.
    Mindent tönkretesz,amibe belenyúl.
    Nagyon egyet értettem a Bartók örökössel,amikor meglátta mit művelt a Bartók művel,és nem engedte eltorzítva bemutatni.
    Beteg az az ember,jöhetne ide az oldalra gyógyulni.
    Habár inkább nem!,tuti ezt is hazavágná:)

  2. Mint tudjuk,fejétől büdösödik a hal.
    Ez a menő ebben az
    Mint tudjuk,fejétől büdösödik a hal.
    Ez a menő ebben az országban /is/,mert valahol,valakik így akarják.
    Ezért nem nézek Tv-t ,nem olvasom a hazugságokat az újságokban,és vagy 10 éve nem politizálok.
    És mennyivel nyugodtabb vagyok,hogy nem idegesítem magamat ezzel nap,mint nap.

    Most,hogy mondod,Alföldit én is /mint volt művészember:)/, kimondottan kártékonynak tartom.
    Mindent tönkretesz,amibe belenyúl.
    Nagyon egyet értettem a Bartók örökössel,amikor meglátta mit művelt a Bartók művel,és nem engedte eltorzítva bemutatni.
    Beteg az az ember,jöhetne ide az oldalra gyógyulni.
    Habár inkább nem!,tuti ezt is hazavágná:)

  3. Ezt a blogod, ebben a formában nem itt, hanem a kuruc info-n kel
    Ezt a blogod, ebben a formában nem itt, hanem a kuruc info-n kellett volna elindítanod!
    Szerintem továbbra is politikamentesnek kellene maradni itt!

    Claryssza
    (nem tudok bejelentkezni)

    • Ebben nincs politika. Hol látod ebben? 🙂 Ez olyan jelenségekről
      Ebben nincs politika. Hol látod ebben? 🙂 Ez olyan jelenségekről szól, amik a kulturális állapotra vonatkoznak. Ez nem kötődik párthoz. És nem csak a kuruc.info vélekedik így a témáról… Az más, hogy tudom kötni a politikához is, mert valóban összefügg. De itt direkt nem említettem, pont hogy ne legyen politikai vita belőle, mert nem jönne ki a lényeg.

  4. Ezt a blogod, ebben a formában nem itt, hanem a kuruc info-n kel
    Ezt a blogod, ebben a formában nem itt, hanem a kuruc info-n kellett volna elindítanod!
    Szerintem továbbra is politikamentesnek kellene maradni itt!

    Claryssza
    (nem tudok bejelentkezni)

    • Ebben nincs politika. Hol látod ebben? 🙂 Ez olyan jelenségekről
      Ebben nincs politika. Hol látod ebben? 🙂 Ez olyan jelenségekről szól, amik a kulturális állapotra vonatkoznak. Ez nem kötődik párthoz. És nem csak a kuruc.info vélekedik így a témáról… Az más, hogy tudom kötni a politikához is, mert valóban összefügg. De itt direkt nem említettem, pont hogy ne legyen politikai vita belőle, mert nem jönne ki a lényeg.

  5. „Ha megnézi az ember a mai tv-műsort úgy általában, mit lát?”
    „Ha megnézi az ember a mai tv-műsort úgy általában, mit lát?” ———-> azt, amire figyel! helyette lehet olvasni, beszélgetni a családdal, nézni más tv-csatornákat, például…

    „Ahol simán lejátsszák a János vitéz átformált változatát úgy, hogy Iluska prostituáltat játszik, meg ilyenek.” ——> van egy alap verzió, meg van egy új változat. Aki akarja megnézi az átdolgozást, akarja nem! Egyszerű! Tudtommal.

    „Vigye el na az ember a családot egy ilyen műsorra” ———> az ember előtte tájékozódhat is, van már rengeteg lehetősége… Ha meg nem, akkor élménynek jó. 🙂

    „Nem mondom, hogy tiltsák be ezeket, de(<---ott a de!) nem ártana ezeknek külön hely, és nem mondjuk az a színház, aminek a nemzet művelődését kellene szolgálnia. „ ———> nem a TV-ben nyomják, hanem egy külön helyen, 4 fal között… úgy hívják, hogy színház… Van sok színház az országban! Ezen kívül van még más és más is… Például, lehet venni DVD-n régi MAGYAR filmeket, amiket például meg is lehet nézni a családdal is…

    „ki azt is megengedte majdnem” ——–> tehát akkor megengedte végül is? A majdnem az, az nem az! 🙂 (<-- thank you) „én nem mondom, hogy…de” <--- ott a de!!!!!!!!!!!!!!!!!!! És végezetül: Di gustibus non est disputandum!

    • köszi zenebuddhista
      hasonlóakat szerettem volna írni, köszi, a lényeget megírtad 🙂

      Aki harcolni akar, kardot fog látni mindenhol. Igaz Jeanne d’Arc? 😉

      Érdekes, lehet a távirányítómmal van a baj, de nekem inkább természetfilmek jönnek, vagy csillagászat vagy ilyesmi. Imádom a tudományos hogyan készülnek dolgokat is, meg a jó filmeket, aztán, ha megunom, nini, kikapcsolom :).

      Kati , lazulj el egy kicsit, szép az élet, gyere nézd meg!

      • Anita, megfigyeltem valamit. 🙂 Te azt írod, ne foglalkozzak így
        Anita, megfigyeltem valamit. 🙂 Te azt írod, ne foglalkozzak így a közösségi ügyekkel. Miért írok ilyet, miért mentem el a tüntetésre is? 🙂 Te miért írsz akkor nekem segítő szándékból? 🙂 Az, hogy írtál nekem, az azt jelzi, benned is ott van ez a közösségi érzés, a vágy, hogy ezzel hozzátegyél valamit az egészhez. Ezért csinálom ezt én is. 🙂
        Egyébként élvezem az életet.:) A „kardot” meg csak akkor veszem elő, ha kell (védekezni, védeni). Attól, hogy felháborítanak dolgok, még nem azt jelenti, hogy nem látom az élet szépségét. Nagyon is látom. Ha nem tenném, amit teszek, el kellene nyomnom az érzéseim, becsapnom önmagam. Szeretetből indul nálam ez is: azok iránti szeretetből, akiket szereznék védeni ettől a jelenségtől, amit írtam. Én így vagyok önmagam, hogy követem az érzéseim, és ezért csinálom. De ezek szerint Te is ismered ezt az érzést, hiszen törődsz velem azzal, hogy elmondod a véleményed, és ezt köszönöm. 🙂 Csak nem fogom megfogadni a tanácsod. 🙂 Azt veszem ki a szavaidból, nem igazán értesz mégsem.
        Kicsit más a világnézetünk (pl már korábban is írtad, hogy furcsa neked az erős hazaszeretetem, nekem meg boldogságot jelent). Fogadd el, kérlek, hogy én nem szeretném változtatni az enyémet, mert nekem így jó. 🙂

        • Jeanne d’Arc
          Nagyon jól tudod, hogyan állok hozzád.

          Bennem is van ilyen hasonló? Hogy ne lenne!! Sőt, úgy jellemezném: olyan vagyok mint a sünegér, aki arra vár, hogy szeressék, simizzék meg, de közelebb lép valaki, pusztán félelemből „kardot” látva védekezem, és szétszúrja a hátamon a saját kezét! Sok energiám fekszik benne, h a támadó képét felülírva, a másikra nyíltan nézzek, hogy meg tudjam, vajon ő ki lehet valójában?

          Tudod az, hogy kit milyennek képzelünk, és látunk, az esetek 90%-ban óriási tévedés.

          Miért írok neked? Annyi a különbség, én már látom hol a hiba. Sok évem ment el így, sok idő lesz, mire „veséből” élem majd a szeretetet.

          Nem fogadod meg a tanácsom? Ne is fogad meg! Semmit ne higgy el nekem, tapasztalj, csak ennyi :). Majd visszanézve rájössz, nem bántásból mondtuk, h lazulj el, hanem azért, mert összeszorított marokkal csak halált teremt az ember, de ha a tenyered kitárod, tiéd az egész világ!

          Engem az indított el a nyílás felé, hogy feltettem a kérdést: mások miért olyan szeretetteljesek? Miért tudnak örülni felhőtlenül? Miért nem látják azt amit én, hogy hadban áll a világ?

          Csak annyi történt figyeltem ezeket az embereket, akik szót értenek másokkal is, mint itt pl.: Szeges.

          Elfogadásról: szerinted erőszakollak? Véleményt írtam, ami ellentéte a tiédnek. Te meg ezt fogad el :), hogy vannak, akik veled nem értenek egyet ;). Kicsi Jeanne d’Arc ;).

          Úgy hogy kérlek is, ne fogad meg a tanácsom, csak halkan súgom: kérdezd meg, miért ilyen a világod? És másé miért olyan? Ne képzeld el, hanem csak várd a választ. Meglehet, még csak nem is az lesz a válasz, mint amit valaha is el tudtál képzelni!

          • „Annyi a különbség, én már látom hol a hiba.” Ezt én is
            „Annyi a különbség, én már látom hol a hiba.” Ezt én is írhatnám neked. 🙂 Szerintem nem biztos, hogy ugyanazokat a dolgokat tapasztaltuk. Mi a hiba? Miért gondolod, ennyi alapján, hogy én hibázok? Aki sérülést okoz emberi lelkekben, az vajon milyen úton jár (gondolok pl. Alföldire és a társaságára)? Nem tudatosan csinálja, az igaz, és én nem is akarok beleszólni abba, hogy hogyan éljen, csak szerintem, mivel az a nemzet színháza lenne elvileg, akkor a nemzet tagjainak joga van kérni a leváltását. Szóval ne lehessen ekkora hatása a közösségi életre, és nem csak erről írtam, hanem minden hasonló jelenségről, ami a tv-műsorokon is látszik például. A kulturális életünket is, a közösségi sorsunkat szerintem együtt lenne jó alakítanunk, tudatosan.

          • Jeanne d’Arc
            hajaj (mély sóhaj)

            azt írtad Klárának, nem politika, na engem nem győztél meg.

            Mindegy Kati, én ebbe nem akarok belefolyni, lesz más, akivel erről tudsz beszélgetni. Sajnos nincs kedvem itt győzködni senkit, én nem a témához szóltam, hanem hozzád, az emberhez. Azt hittem önismeret kicsit arról szól, h magunkat feltérképezzük, de látom, valamikor csak egy jó éles kard, másokra csapni. 🙂

            Azt hiszem így teszek most a kérésednek eleget, ha most szedem a sátorfám! 😀 😀 😀

            Menekülőre fogom, szégyen a futás, de hasznos!!!! Balra el ;), kakukk!

          • Hozzám szóltál, de nem értesz meg, nem is ismersz, néhány
            Hozzám szóltál, de nem értesz meg, nem is ismersz, néhány gondolat alapján próbálod jellemezni a lelkivilágom, miközben saját tapasztalatidból indulsz ki, ezért nem érted, miről beszélek. Így valóban nehéz kommunikálni. Így tényleg jobb, ezzel egyetértek, ha hanyagolod a témát, mert így erről beszélni nem sok értelme van.

          • Te érzékeled így. 🙂 Pedig Te kezdted írogatni, hogy én
            Te érzékeled így. 🙂 Pedig Te kezdted írogatni, hogy én ilyen-olyan úton járok. Vagy ha terelgetni szeretnél lelkeket tudatosság-lelki béke irányba, miért nem írsz az Alföldinek? Ráférne egy kis lelki tanulás. Egy hírportálról meg tudom keresni a címét, ha szeretnéd. Tényleg komolyan mondom.

          • „Terelgetni szeretnél lelkeket tudatosság-lelki béke irányába”
            „Ezért a Jobbik arra is kéri szimpatizánsait, hogy a Nemzeti Színház igazgatójának is írják meg frappáns véleményüket”

          • Claryssza, tudok róla, nekem is innen jutott eszembe az ötlet, é
            Claryssza, tudok róla, nekem is innen jutott eszembe az ötlet, és én is fogok írni Alföldinek. Viszont pártpolitikát nem szeretnék ide belekeverni. Te írtad először, hogy politizálok itt, pedig én ide direkt nem kevertem pártokat. Erre Te említed. Mondtam, hogy kulturális életről szeretnék beszélni, pártszimpátiától függetlenül. Az persze igaz, hogy a Jobbik viseli a pártok közül egyedül szívén a dolgon, ha már itt tartunk. De most nem erről van szó, hanem arról, hogy vitassuk már meg a magyar kulturális élet állapotát!

          • Csak ennyi ezzel a gondom pont, hogy nagyon is tudsz róla.. És c
            Csak ennyi ezzel a gondom pont, hogy nagyon is tudsz róla.. És csak tovább alkalmazod a „módszert”, kvázi rajtunk gyakorolsz.
            Köszi, de miattam nem kéne:)

          • Milyen módszer? Mit gyakorlok? Olvasd már el légyszi még egyszer
            Milyen módszer? Mit gyakorlok? Olvasd már el légyszi még egyszer, miről szól a blog, és mi a célja. És azt véleményezd, ne a politikai pártállásom esetleg burkoltan, mert nem arról beszélek. Ez mindenkinek szól, függetlenül a politikai álláspontjától.

          • OK akkor térjünk vissza a saját szavaidhoz:”Innen jutott eszembe
            OK akkor térjünk vissza a saját szavaidhoz:”Innen jutott eszembe” -Honnan is? Miért?

            Mi a célja? -Nyilván az önmegvalósításomat szolgálja…!Békét, befogadást,elégedettséget, szeretetet csöpögtető írás, csupa pozítiív indíttatással és lelkesítéssel.

          • Szerintem egyértelmű a célja, már többször leírtam, Anitának
            Szerintem egyértelmű a célja, már többször leírtam, Anitának is. Ugyanez a levélé is. Nem fogom többször. Viszont ha számodra fontos a vélemény nem hangoztatása, a béke ily módon való elérése, akkor miért írsz nekem? Miért foglalkozol akkor a blogommal?

          • Hol írtam ilyet, hogy ez lenne a fontos?
            Hol írtam ilyet, hogy ez lenne a fontos?

          • Akkor félreértettem, úgy értettem, nem értetted, miért írtam
            Akkor félreértettem, úgy értettem, nem értetted, miért írtam ezt a blogot, mert talán így nem találok lelki békét, pedig pont így nyugszom meg, ha megtettem, amit megtehettem. De akkor félreértettem. A célom pedig leírtam már. Nem tudok mást hozzáfűzni.

          • Na, Kati
            Hagyjuk ezt a gyerekes hozzáállást, és közelítsük meg a témát más szemszögből.

            Most ahelyett, hogy ezt az értelmetlen hadakozást folytatnánk, menjünk bele a témába mélyebben. Itt szerintem nyilván való, neked van problémád Robival, és ha már tudod az elérhetőségét, miért nem neki veted fel észrevételeidet? 😀

            Most viszont komolyra fordítva a szót. Ha már itt nyitottad a blogot, akkor nézzük meg, mi az, ami miatt téged ez foglalkoztat? Mit vállt ez ki belőled?

            Elvégre ez egy ilyen oldal, akkor közelítsük is meg ezt ebben a szögből.

            És most nem lelki analizálást végzek, az piszkosul nem fontos, én mit gondolok rólad, sőt, abszolút nem lehet hiteles. De akkor fejtsd ki. Mond el nekem, mi zajlik benned?

            Mi az, ami miatt felfigyeltél rá? A hatás, amit kivált az emberekből? A személyéből valami? Miért? Hiszen őt, te sem ismered! Ellenben magaddal szemben kikéred a személyiségi jogaiddal kapcsolatos dolgokat, de hát Alföldiről azért te írhatsz dolgokat? Hogy van ez?
            A munkássága zavar?

            Valami miatt csak a szemed előtt ragadt, ha már ilyen fontosnak tartottad a témát, h blogot is nyitottál.
            Bevallom, a munkásságáról most tőled hallok, nem tudom mit csinál, ki ő. Mindenesetre az ellen-reklám is reklám, sok embernek erre épül a karrierje.

            Aztán mit ad neked ez önmagadról? Mi a tanítás része ebben neked? Te milyen hatással vagy a külvilágra?

            Én azt tapasztaltam, hogy belső konfliktusom „vadászik” egy külső kivetülésre, amire aztán ráfoghatom, levezethetem a konfliktusom, természetesen magamtól elfüggetlenítve, mintha nem is rólam lenne szó.

            De ha mélyebbre tekintek, akkor felismerem az okokat, amik miatt „keresztre-feszítek” külső emberkéket.

            Lehet benned is van egy ilyen belső ok? Mit gondolsz?

          • sőt, tovább menve
            Konkrétan ha már a Robi felé irányítasz, még azt is kérdezném, h csak ennél a blognál maradjunk:
            hozzád szólt-e, megbántott-e téged konkrétan Alföldi Robi? 😉

            Mondta-e: – Te, Katipotter…..!!!!

          • Még kérdeznék:
            mi a véleményed a személyes jogokról?

            Addig érvényesek, amíg rád vonatkoznak? Nincs joga önmagát felvállalni, véleményt alkotni? És vajon mit szólnál, ha magadról olvasnál ilyen blogot? Ha jl emlékszel D. Katinál is ezt hangoztattad.

            Vagy ez másra nem érvényes?

            – mi a véleményed a szólás szabadságról?

            meddig, és mit lehet kimondani, ha más a véleményünk, tapasztalatunk, mint ahogy te erre felhívtad a figyelmemet, akkor másnak nem lehet ezt kifejezni? Hogyan látja ő a világot?
            Mikor rólad van szó, akkor kikéred magadnak, hogy legyen önálló véleményed. Ez nagyon is jó. De hol a határ? Ki dönti el, ki mit mondhat és hol?
            Te is közönség elé tárod magad, mint ő, még a cél is egy: meg szeretnéd osztani másokkal benső világod, megszeretnéd beszélni, vitatni, sőt, a legtitkosabb vágyad, hogy meg is értsenek, ugye? Vagy tévedek?

            – mi a véleményed a cenzúráról?

            ki döntse el, mi jó, mi nem? Valóban szeretnéd ezt a beszürkült világot?
            Ha már megvan a saját szabad akaratod, akkor miért nézel ilyeneket? Valaki kényszerít? És mi lenne ha a cenzúra azt mondaná, ez a helyes, és csak ezt nézhetnéd? Alföldi menne 24 órában az összes csatornán? Mert a többség ezt akarja?
            Volt már ilyen, szerintem nem volt igazán jó dolog: Lennin idején csak kommunista képeket lehetett festeni. Vagy a keresztény világban is, csak arról szólhatott még egy vers is. Iga, ott is megtalálták a kiskapukat. Szerelmetes verseket írtak, igaz, Istenhez, nem Pirihez. Mert az már tilos volt, el is égették.

            Mi ez, ha nem agresszió? Fanatizmus? Sötétség? Ez lenne a lelki fény? A tudatosság fénye?

          • tiszteletre méltó az is, hogy harcolsz az „igaz” ügyért.
            De
            tiszteletre méltó az is, hogy harcolsz az „igaz” ügyért.

            De kinek az igaz az az ügy? Engem megkérdeztél, nekem jó-e? Vagy eldöntötted, úgy hogy nem is ismersz, jó az nekem?

            De ha van akár csak 1 ember is, akinek ez nem jó, akkor nem lehet igaz ügy! 😉 (bibliaaaa)

            Végezetül, sűrűn elnézést kérek, ha kérdéseim túl mentek belső határaidon. Mit kezdesz velük a te dolgod.

            A vélemény, kérdéseim én is megírtam. SZabadon. Ha gondod van vele, kérlek fogad meg saját tanácsod: fogad el ;).

            Önző volt a motivációm is: még dolgom van a hamis mártír szerepemmel nekem is.

            De továbbra is kíváncsi vagyok, hogy férnek meg ezek benned?

          • természetesen
            -jogodban áll most engem utálni, haragudni rám, támadónak, ellenségnek látni.

            Tedd is meg kérlek, érezd, éld át, mert most ha valóban így érzed, ez zajlik benned. Az a te belső igazságod. Amihez tényleg jogod van.

            Majd, ha eltelt néhány nap, mikor már nem érint ennyire érzelmileg, olvasd t, ha akarod, keresd meg a válaszokat magadban.

            Nem értem, nem nekem, csak úgy: ÖNMAGADÉRT!

          • önmagamról
            mi az amiben most te segítettél nekem?

            Szembesültem önmagamban azzal a félelmemmel, hogy, jaj, mi lesz, ha valakit megbántok—>rossz ember vagyok!

            Óriási volt a félelmem, ahogy írtam, a kezem remegett, a szívem úgy vert, majd meghaltam. Főleg, mikor jött a válaszod, remegve olvastam, remélve, talán nem bántottalak meg.

            Aztán jött az utolsó írásod, meg Éva kiemelése: menekülésemről. Oké, mondom, most szembenézek.

            Most beengedtem az érzést a szívembe. Nyugalmam visszaállt. Köszönöm, hogy általad egyé-válás gyakorlatom megélhettem, és bocsáss meg majd egyszer nekem.

          • Anita, nem bántottál meg. 🙂 Tudom, hogy nem rossz szándékból
            Anita, nem bántottál meg. 🙂 Tudom, hogy nem rossz szándékból írtad, csak nem értettél. 🙂

          • Kösz, h megírtad 🙂
            Megírtam, ez az én parám :), tőled, vagy mástól teljesen független, z az én személyes hülyeségem, defektem :DDD.

            Kivetítés: félek, h bántok, jajaj, mi lesz?? Miközben a másik értetlenül áll? Mivel is? A poén, hozzám is így fordulnak, szintén nem értem miért paráznak, h megbántanak :), miért, mert én is félek! Na, jól kinézek én magamból!

          • Anita, miért utáljalak? Nincs bennem gyűlölködés, bármilyen
            Anita, miért utáljalak? Nincs bennem gyűlölködés, bármilyen furcsa, még az Alföldit sem gyűlölöm! Nem az embert akarom bántani (szerintem nincs is tudatában pontosan, mit okoz), hanem úgy gondolom, olyan tevékenységet folytat, és nem csak ő, amivel árt a nemzetnek, ezért le kellene váltani onnan. Cenzúra, betiltás? Nem. Hanem hogy az állam által kezelt nemzeti vagyont hova teszik, hogyan alakítják, legyen az kulturális vagyon, ami az egész közösségre kihat, arról beszélek. Engem nem bántott meg személy szerint Alföldi, de tevékenységét ártalmasnak tartom a magyar nemzetre nézve. És ha olyat bántanak, akár tudattalanul is, akit szeretsz, akkor nyilván felemeled a szavad. Ez motivál, és nem az, hogy most én mindenképp be akarom bizonyítani, hogy ki téved és ki nem és miért. Mondom, éljen úgy, ahogy szeretne, csak nem akarom a nemzet színpadán látni, pláne nem, hogy olyat megenged, ami nem kellene. Egyébként fogok is írni neki egy levelet, természetesen normális hangnemben.
            Az elérhetőségéről meg annyit, hogy lehet jogtalannak nevezni, hogy nyilvánosságra hozták, de ha azt nézed, hogy minket jogtalanul fojtanak el, hazudgálnak mindent rólunk, és hogy valójában minket akarnak korlátozni, akkor nem marad más lehetőségünk, mint a véleménynyilvánítás, hogy konkrétan egyenesen a felelősöket is megkereshessük. Ezért adták ki az ő és még pár felelős politikus elérhetőségét is. Mellesleg meghívták a tárgyalásra, lehetőséget adtak neki, hogy ő is megvédhesse magát, és ő nem akar menni rá. Kimondottan figyelnek az ő jogaira is, meg akarják keresni, megkérdezni, és nem a beleszólása nélkül pálcát törni felette.
            D. Katinál viszont éreztem a jogsértést, az nem védekezés volt a részéről. Nem is az elérhetőségem adta ki, hogy felvehessék velem a kapcsolatot és esetleg meg is kérdezzék a véleményem. Hanem kijelentette, hogy az úgy van, személyes ügyeim tárta ki, aminek egy része nem is volt igaz. Azért van különbség tehát a két eset között.

          • Kati
            Köszönöm a választ, sokat írtál, mégsem látom benne a választ.

            Mélyebb rétegre vagyok kíváncsi! RÁD! A személyedre, mit ad neked?

            Most is csak a felszínt kapargatjuk: állam, nemzet, stb. (tudom, h érted, nem hazaárulásból írom :))

            De és ez egy nagy DEEE, belülre nézz! Ne a haza miatt, hanem magadban tárd el, mi az ok, hol sért, sérülsz kit mutat meg benned meg az ő személye, vagy más hasonló ügy? Gondolom te is észrevetted, mindig mutatnak nekünk valami belső tükröt a szituk, lásd nekem is a parámat.

            Még mielőtt írnál neki, keresd meg magadban, kit személyesít meg benned?

            Nem is a címe, elérhetősége miatt szóltam, hanem pont arról, h Kati ott tényként közölt veled kapcsolatban valamit, amit most te teszel meg Alföldivel kapcsolatban. Megértem, ha nem megy el az őt pocskondiázók közé. Most őszintén, függetlenül attól, igaz-e vagy sem, amit róla véleményeznek, te elmennél, volna bátorságod elmenni a „keresztre-feszítésedre”? Amikor nyilvánvaló a hadjárat?

            Két lehetőség van: vagy őrült, bolond, aki mártírként szereti, ha megalázzák, vagy annyira tudatos lény, h felismeri, bármi is történik, attól ő nem lesz kevesebb és bevállalja, és akkor ott, higgadtan, sírás nélkül, el tudná mondani, mi az ő véleménye. Én bevallom, egyik sem vagyok. Én aztán el nem mennék, mert tuti, elsírnám magam, védekezni erőm se lenne, nem hogy higgadtan elmondani, mi indította ezt bennem.

            Tudod, mi volt benne? Mi az ő véleménye? Vagy csak beálltál balgán a sorba, a kiabálók közé? Hat a tömegpszicho?

            Valóban van esélye szerinted? Tömegével ontják róla a dolgokat, ha valóban adtak volna esélyt neki, akkor nem letámadták volna, hanem csak békésen leültek volna vele szemben egy fórumra, egy tájékoztatóra, nem? Ahol nyitottan meghallgatták volna, ő mit gondol? Mit, miért tesz? Ehelyett mi történt? Hadjárat.

            Miközben a színházak azért sírnak, mert ritka vendég a néző? A kereslet irányít mindent. Ha kell az erőszak, van film, dvd, bármi, ha nem kell, más kell, ott van az is.

            Ezért tartom hatalmas dolognak a szólás szabadságot: minden terítéken van előttünk, amivel önmagunkon dolgozhatunk! Minden, csak meg kell látni.

            Ezért tettem fel neked, rád vonatkozó számtalan kérdést: ha hat rád Alföldi- hogyan, mit, miért, ki ő benned! Ez a tükör. Ha valamit kívül utálok, belül bennem magamban a mélyben lehazudom, és kívül besározom. Még jobban becsapom magam, elhatárolom magam. Ezért kélek, figyelj befelé. Mi az a gyenge pont, ami így késztet téged reagálni?

            Nemzet, magyarság: értelek, tényleg, de valóban ennyi vagy? Magyar? És ha kiderülne, mondjuk más vagy? Ha valóban nincs bajom a többi nemzettel, akkor minek ezt külön hangoztatni? Én is magyar vagyok, mégsem ébredek fel minden reggel, hogy kikürtöljem, h magyar vagyok. Ez tény. Mindenki látja, de ez csak a felszín. Azonkívül sok más személyiségrészem van. De valóban csak ezek a kis részekből állok? Létezik, h több vagyok? Szerintem igen. Fontos számomra a buddhizmus, még sem úgy mutatkozom be mindenkinek: Pályi Anita vagyok, és buddhista. Azt sem mondom, Pályi Anita vagyok, é nő vagyok. Pedig aztán él bennem még a feminista énem, annak ellenére, h már azt hittem, sikerült megoldanom. Talán ez utóbbi erre a legjobb példa.
            Szóval igazán az érdekelne, miért kell ez neked annyira? Érted már? Nem ellene beszélek tehát, h hagyjál már a magyarozással, vagy Alföldivel, vagy stb.-vel! Hanem arra kérlek, nézd meg miért? Miért kell ez neked?
            Nem miattam, még mindig, felőlem nyugodtan élhete ezt, de ha már ez van, akkor tud te is, miért?

            Ki az, aki védelemre szorul benned? Aki reflektorba akar állni a magyarság, Alföldi által? Ilyen ügyekben?

            Talán a legfontosabb kérdésem: mi fáj, mi fél, ki fáj, ki fél benned? Akinek kell a külső megjelenés?? Ki ellen küzdesz magadban?

          • Értem a kérdésed, viszont szerintem, ha nincs benned ilyen erős
            Értem a kérdésed, viszont szerintem, ha nincs benned ilyen erős nemzeti hovatartozás-érzés, nem fogod érteni. Onnan veszem észre, hogy nem értetted, hogy már leírtam egyszer. Hiába mondom el ezt jobban, érezni kell. 🙂 Engem maga Alföldi személye nem érdekel, hanem csak azt szeretném, hogy váltsák le, ennyi. Azt írtam, hogy miért. Közösségi érzés, hazaszeretet, lelki védelem, valahogy így tudom körülírni a motiváló erőket. Én nem tudok úgy gondolkodni, hogy csak én vagyok, és kizárjam a közösséget, Ilyen vagyok, ez a belső indíttatásom. Nem magammal foglalkozom olyan értelemben, hogy magam akarom védeni a műsoraitól, mert válogatok tudatosan, hanem közösségben gondolkodok. Nem hangoztatom úton-útfélen a magyarságom. A D. Katival kapcsolatos „párhuzamra” már válaszoltam egyszer. A tömegpszichózis meg régen nem hat már, legalábbis nem úgy. Persze át tud hatni a hangulat, de az indíttatás belülről jön. És nem csak az a csoport vélekedik így, amihez csatlakoztam, hanem sokan. Ezért írtam, hogy ne csináljunk belőle pártpolitikát. Ez az egész közösségre vonatkozik, most mindegy, kire szavaz, melyik párt rendezvényein vesz részt. A blog témája: a kulturális életünk állapota.

          • És azok az emberek, akik bent a másik oldalt képviselték, ott
            És azok az emberek, akik bent a másik oldalt képviselték, ott tüntettek, azok kik szerinted? Nem a Nemzet részei?

            Csak mert, mint írod „ne csináljunk belőle pártpolitikát. Ez az egész közösségre vonatkozik, most mindegy, kire szavaz, melyik párt rendezvényein vesz részt”

          • Megint Te akarsz itt politikai vitát, holott én már régen zárni
            Megint Te akarsz itt politikai vitát, holott én már régen zárni szeretném. Nem ez a blog témája. Magyar az, aki annak érzi magát, akármiért tüntet éppen, ezzel így vagyok. Hogy a bent tüntetők mennyire érzik magyarnak magukat, azt ők tudják. Ezt mindenkinek magának kell érezni. Ez a blog azért van, hogy írjuk le a véleményünket a kulturális életről, Zenebuddhista ugyan mintha az ellentüntetők oldalán írt volna (legalábbis azt képviselte), de a témáról írt. Azért van ez itt, hogy vitassuk meg ezeket a dolgokat. Tehát az egész közösségre az vonatkozik, hogy beszéljük ezt meg.

          • Már megint én:))) Pedig TE csak véletlenűl éppen most ezt
            Már megint én:))) Pedig TE csak véletlenűl éppen most ezt érzed…csakúgy Magadtól…:))))
            Ennyi saját gondolat, nemzeti öntudat 1 blogodban, ami természetesen pártfüggetlen -csak én értelmezem rosszul és/vagy amúgy se érthessem…:)))

            http://index.hu/video/?s=tag:alf%C3%B6ldi_r%C3%B3bert

          • Nem tudom, ki linkel politikai videót. Igen, a Jobbik rendezte,
            Nem tudom, ki linkel politikai videót. Most direkt ezt akarod kihozni a témából, hogy pártvita legyen ebből? Igen, a Jobbik rendezte, és én Jobbik-szimpatizáns vagyok. Igen, de ezt most kit érdekel? Nem erről akarok beszélni. Nem egy nem jobbikost ismerek, akinek ugyanez a véleménye a témával kapcsolatban. Mikor érted már meg?
            Na de indexet linkeltél, amiről tudjuk, hogy összevissza hazudgál a nemzeti radikálisokról. Ez neked pártsemlegesség? Mondd már meg akkor őszintén, hogy valójában a Jobbik ellen írkálsz, de a témához már nem akarsz hozzászólni. Ez nem ez a hely Claryssza, menj akkor az indexes fórumra.

          • „Nem egy nem jobbikost ismerek, akinek ugyanez a véleménye a
            „Nem egy nem jobbikost ismerek, akinek ugyanez a véleménye a témával kapcsolatban.”

            Nem egy informatikust ismerek, aki szerint az Intel sokkal jobb, mint az AMD… Valaki leköpi az AMD valaki az Intelt… Teljesen nyilvánvaló, hogy az Intel erősebb és komolyabb feladatra való, de az AMD játékra sokkal jobb a 3D NOW támogatásával… Holott, vannak olyanok, akik szerint az AMD az Isten és ilyet is ismerek, ha éppen az AMD-ről akarok jót hallani, mert mondjuk olyanom van… Úristen, hogy nem lehet ezt megérteni!?

          • Én pártfüggetlen voltam, vagyok, leszek!
            De ez nem is érdekes, bár ha most idelinkelném azt is, hogy hány oldalon keresztűl, hány formában fejtetted már ki bármilyen témával kapcsolatban is a „jobbító”szándékaidat, és hovatartozásodat, (Csakúgy spontán) hááát 5-6 oldal alsóbecsléssel is betelne vele:)) -és milyen érdekes, MOST én politizálok mégis csak, és lám Te nem erről akarsz beszélni:))))
            Csak véletlenűl a jobbik rendezte, és pont véletlenűl a jobbik fő témája is ez..milyen véletlen egybeesés??

            Ez is csak azt bizonyítja, hogy nincsenek véletlenek! Mindennek oka van.

          • Nyilvánvaló hogy van összefüggés, mivel egyetértek velük, és
            Nyilvánvaló hogy van összefüggés, mivel egyetértek velük, és a tegnapi események hatására hangolódtam rá a témára, hogy blogot is írtam róla. Ez miért baj? Nyilván azért szimpatizálok velük, mert egyetértek a céljaikkal, mert bennem is az van. De most ez miért baj? Akkor lenne baj, ha mindenkire erőltetném meg kampányoltam volna itt (tudom, hogy itt nem szabad). Most neked ezzel mi bajod Claryssza? Nem azt akartam mondani, hogy véletlen, hanem hogy tényleg a témáról szóljon a blog, de úgy látszik, még most sem érted.

          • Egyébként meg megfogalmazhatnál valami épkézláb véleményt is
            Egyébként meg megfogalmazhatnál valami épkézláb véleményt is a témában, de úgy látom, nem ez a célod. Elárulnád konkrétan, hogy mi az, és miért csinálod?

          • Csodálkozol? Még egyszer: mi a célod most itt, ha már a témához
            Csodálkozol? Még egyszer: mi a célod most itt, ha már a témához nem tudsz hozzászólni?

          • Fekete fehér igen nem?
            Tüntető – ellentüntető? WTF? 😀
            Fekete fehér igen nem?

            Tüntető – ellentüntető? WTF? 😀

          • A témához szóljatok már, kultúúúúraaaaaaaa!!!!!!!!!!!!!!!!!
            A témához szóljatok már, kultúúúúraaaaaaaa!!!!!!!!!!!!!!!!! :D:D

          • Még mindig nem értesz engem
            Már a felszínt százszor olvastam, de a kérdések belülre, a mélyre vonatkoztak. Bár sokat kérdeztem, be is látom én ezt.

            Akkor kiemelem a soraid közül: „Persze át tud hatni a hangulat, de az indíttatás belülről jön”—> ne ez a belső indíttatás érdekel, erről nem írtál!!!!!! Minden másról írtál, de erről nem :(.

            Pedig itt a kulcs. Ez egyezik meg akár Kati blogjában a reakciódról, akár Claryssának írt mostani leveleidről van szó, vagy a témával kapcsolatos belső dolgodról.

            Egyik pillanatban rászólsz emberekre, mi ez a stílus, véded a szegény másikat a gaztól? Másik pillanatban puff, robbansz, mint a vulkán, stílusod ugyanolyan, mint akire rászóltál. Aztán jön a hárítás: te fogad el, a te dolgod, nekem jogaim vannak, stb. tehát, kard az önismeret. Visszacsapás. Nesze itt van, védekezem, nem tetszik? Akkor menj el! Ne szólj, sőt, törölj, stb. Na hogy is van ez? Ki sért kit? VALÓJÁBAN!

            tehát két szerep konfliktusban állhat benned? Egyszer a harcos– máskor a mártír. Ezeknek megfelelően reagálsz? Nincs egyensúly. Nagy a kilengés. Ezért van a nagy energiaszint változásod is: egyszer mint a tűz, tele energiával, máskor, meg ágynak esve, fáradtan? Hatalmas küzdelem lehet ez bent!

            Belső indíttatásod kell végigjárnod.

            Most más példa nem jut eszembe: valóvilla — ha szép, okos intelligens nő jött be, a csajok reakciója: utálom- ellenségem- vetélytárs- ha tovább viszed: irígység, féltékenység— kevesebb, butább, csúnyább vagyok— alacsony önértékelés, kevés vagyok, nem kellek szeretet hiány, stb. Na ezt így kellene lebontanod. Így találod meg a gyökerét a problémának.

            Bármit érzel, túlreagálsz, megnézed, mi a felszín: hadba állsz, vagy védekezel, bármi, aztán megnézni, na mi is van mögötte? Ez az önismeret.

            Ha a végére jársz, és megoldod, garantálom neked, Alföldinek a pocskondiázó : – MONDJON LE! (de ismerős 😉 leveledből csak ennyi lesz: – köszönöm!

            Na ehhez kell a valódi erő, meg őszinteség, meg hadviselés!

            Ha rendben vagy ebben a kérdésben, akkor mit „pattogsz” még itt vele? Eleve nem lenne „belső indíttatásod” ;)!

            Lentebbi kérdésedre: gyereket nem viszek el bármire, előtte informálódom :). 18-as karikás műsort sem engedsz megnézni gyereknek vagy igen? Attól még te élvezheted, már ha tetszik a film.
            Pornóként is feldolgozták már a Hófehérkét. Ezen is fel kellene háborodni? Más közönségnek szól. Más rétegnek. Ha nem neked, akkor mi közöd hozzá? Nem KELL megnézned! Sőt, ahhoz sem ragaszkodnék, hogy a NEMZETIBE vigyem el. Jaj, ezer egy színház van! Nem csak az!

            És tudom, hogy mi a blog témája. Már én is százszor leírtam, nem gondolod, hogy felfogtam már? 😉 Pont ezt a témát járom körül veled. Mivel, önismeret oldalon jársz te is, nem máshol, ahova mást már elküldtél.

            Szerintem :).

          • Anita, szerintem nem jól elemzel, de nehéz is lenne, hiszen nem
            Anita, szerintem nem jól elemzel, de nehéz is lenne, hiszen nem ismersz. Nem érzem magam mártírnak, egyszerűen teszem, amit az érzéseim diktálnak. Erről a belső indíttatásról: hazaszeretet, közösségi érzés, már írtam. Ez van bennem, ezt fejezem ki. A harcokról: amikor vitáznak velem, persze, hogy visszaszólok. Ez ilyen. Alföldinek pedig nem fogom megköszönni, az nem én lennék. Emberi hangnemben fogok neki írni, de valóban az lesz a lényege: jó lenne, ha lemondana, mert nincs is tudatában, mit okoz. Nem is én lennék, ha nem harcolnék olyan dolgokért, amikért szoktam, egyébként erőszakmentesen. Én így teljesen rendbe vagyok magammal. Nem értem, miért kellene változnom. Ez az utam. És mikor megtaláltam, azóta tudom elfogadni másokét is. A lelki békém így van meg, így vagyok önmagam, ezt érzem természetesnek.

          • És még egy dolog: Anita, köszönöm, hogy segíteni akarsz, de nem
            És még egy dolog: Anita, köszönöm, hogy segíteni akarsz, de nem ismersz. Ha arra törekszel, hogy „felnyisd” a szemem önmagammal kapcsolatban ezen a téren, akkor felesleges a harcod. Tudom, hogy mit csinálok. Mondom: felesleges, ezen a téren nincs szükségem rá. Megmásztam már a „szamárlétrám”, és megtaláltam az utam. Aki eddig erről megpróbált letéríteni, egy idő után mind rájött, azta ez reménytelen. Persze hogy az, próbálj na nem önmagad lenni, ha egyszer már rátaláltál az utadra (legalábbis nekem ezen a területen biztos, meg más tereken is). :D:D

          • nem elemeztelek, csak kérdeztelek, mert sok mindent nem értek ve
            nem elemeztelek, csak kérdeztelek, mert sok mindent nem értek veled kapcsolatban, pont azért, mert nem ismerlek.

            Azért bízom benne, lesz majd belső munkád, ha nem is ebben a témában, és lehet évek múlva. Lehet, akkor majd magad fogsz kérdések nélkül „ismerkedni”. 🙂

            Köszi a beszélgetést. Én is búcsúzom mára , jó éjt!

          • Van belső munkám, ez kicsit fura, hogy ezt feltételezed olyanról
            Van belső munkám, ez kicsit fura, hogy ezt feltételezed olyanról, aki itt van ezen az oldalon, annak ne legyen erről fogalma. Te tényleg nem értesz engem. De ez nem baj. Ha nem, hát nem. 🙂 Jó éjt. 🙂

          • nana, ne riogass! Akar a franc megmenteni!! Tudod mekkora
            nana, ne riogass! Akar a franc megmenteni!! Tudod mekkora felelősség az??

            Ha van valami kaki a biliben, amiben csücsülsz, majd kimászol, ha megunod. De azt nem tudom, h ismerjelek meg, h nem kérdezhetek tőled avval kapcsolatban, amit nem értek benned? 😀

            Azt, h mennyit dolgozik magán valaki, azt nem ebből tudom felmérni, mennyit csücsül it, sajna, ez nem egyenesen arányos az óraszámmal, nekem elhiheted! :DD

          • És miért fontos számodra, hogy én mennyit dolgozok a
            És miért fontos számodra, hogy én mennyit dolgozok a lelkivilágomon? 🙂 Akkor nekem nem lehet fontos a szeretteim lelkivilága, hogy milyen a kultúra hatása erre? 🙂

          • 🙂
            .. ezt te hoztad fel nekem, már nem is emlékszel?

            De nem csak nekem, másoknak is :).

            Kati, folytatjuk legközelebb (Éva, te már fogadjunk tudtad, mi lesz az utsó mondatom!)

          • Naná ,hogy tudtam!:D
            ,,Majd legközelebb”
            Te is csak energiából
            Naná ,hogy tudtam!:D
            ,,Majd legközelebb”
            Te is csak energiából élsz,nem igaz?:)))

          • :DDDDDD, akár csak te Sütcz ILA!!! :DDDD
            Tükröm-tükröm mond meg
            :DDDDDD, akár csak te Sütcz ILA!!! :DDDD

            Tükröm-tükröm mond meg nékem…

            Ha tudnád, mekkorát tanultam tőled, h nem számít, és nem baj, ha nem szeretnek!! Éva, bár ez személyedtől teljesen független, szembesítettél te is engem jócskán a megfelelési kényszeremmel, a vágyammal, h mindenki szeressen, értsen, fogadjon el!!

            Köszönöm, h felnyitottad a szemem, és lényegtelen, „jól láttam-e vagy sem”, mert sokszor a valóság nem is az, mint amit Látunk, de belőlünk ered!!

          • Most kiteszteljük meddig apad a csík:)
            Mellesleg ugye mégis jó
            Most kiteszteljük meddig apad a csík:)
            Mellesleg ugye mégis jó az,, öreglány” a háznál?:D
            Ugye mik derülnek ki?
            Meg nekem is. Haha….

          • Jó ,hogy írtad ezeket Anita,mert bennem már délután futott ez az
            Jó ,hogy írtad ezeket Anita /bár nem nekem :)/ ,mert bennem már délután futott ez az ,,ellenőrző film”,hogy mik azok az emlékek bennem Alföldiről,amik hatására véleményt alkottam róla,annak ellenére ,hogy már régóta nem foglalkozom ilyen dolgokkal.

            Emlékszem egyszer még a védelmembe is vettem,amikor az élettársa /egy másik színész/külföldre szerződött és búcsúzóul két oldalon keresztül a legintimebb titkaikat is kipakolta egy bulvár lapban gondolom jó borsos ,,gázsiért”.Akkor sajnáltam őt,hogy ezt el kellett szenvednie a teljes nyilvánosság előtt.
            Hogy egy ,,szerető így búcsúzik?
            De egy idő után feltámadott hamvaiból,és bizony a rendezésein nagyon elcsodálkoztam.

            Láttam pl.egy opera rendezését,és elképedtem,akárhogy is szerettem volna felfogni,mi szükség volt azokra a dolgokra,és hogyan szolgálta az a művet mondanivalójában,azon kívül ,hogy az énekesek halálra küzdötték magukat,hogy a rendezés miatt valahogy énekelni tudjanak.
            A női főszereplő derekára a szoknyájában a törzse körül fel volt erősítve egy íróasztal nagyságú deszka.Nem viccelek,ami virágtartóul szolgált és ezzel rohangált a szerencsétlen nő,és közben állandóan tartania kellett virágostól,hogy az egész építmény le ne szakadjon a derekáról,és szét ne essen a színpadon.Mind eközben az áriáit énekelni,úgy hogy még egy dobogóra is rendszeresen ezekkel a málhákkal fel kellett ugrálnia.Ezen kívül semmi díszlet nem volt,a dobogónak ,ugrálásnak semmi jelentése nem volt,csak az éneklésben hátráltatta,főleg hogy az egész íróasztalt virágostól a derekán emelgetnie kellett.A férfi énekest már nem mesélem el,mindenesetre a legjobb indulatommal sem tudtam okát ,értelmét találni ennek a rendezésnek.Egész idő alatt azon izgultam ,hogy a nő pofára ne essen a derekán hurcolt virágtartó-íróasztallal.Hacsak nem ez volt a célja,akkor fel nem foghatom.

            Mondhatnám azt,hogy lehet ,hogy valamit az énekesi múltamban kéne keresni emléket,hogy miért éreztem így együtt ezekkel az énekesekkel,akiket szabályosan megaláztak ezzel a rendezéssel?,de mielőtt elkezdtem volna kutakodni,eszembe jutott,hogy láttam az elképedt ,sőt felháborodott arcokat a nézőtéren is,akikben nem lehettek ilyen emlékek,mert többnyire civil emberek voltak.Vagyis nem mindig személyes probléma egy probléma.

            Aztán gondolkodhatnék azon is ,hogy van valami probléma a szexualitásommal?:)
            Merthogy annak sem látom értelmét,hogy anyaszült meztelen játszanak végig egy darabot,és szexeljenek a színpadon.Ilyesmit utoljára ilyen közelről a Reeperbahnon láttam Hamburgban a kupi negyedben.De oda ezért mennek az emberek,az nem színház:)
            Persze lehet hogy mégiscsak magamban kéne keresnem valamit,hogy miért nem vagyok oda ezekért,
            miért nem értem meg ,fogadom el ezt a fajta művészetet.Hát mert számomra valahogy mást jelent ez a fogalom hogy művészet.
            Bár az alkotónak kétségtelen ,hogy szabadsága vagyon.De akkor legyen a nézőnek is. Ez szerintem így fair.

          • Éva, látom végig vetted ám ezt!
            Ha már keresel, járjunk utána 😉

            Neked is csak kérdéseket tudok feltenni, egyrészt, így tartom fairnek, másrészt a válaszok benned vannak, te döntöd el, mire vagy nyitott, mit tudsz felfejteni magadban és mi az, amivel még várni akarsz? Főleg azóta gondolom így, amióta szembesültem saját önhazugságaim egy részével, és tudom, menyire becsaptam magam egy (?) életen át. Valamint már tapasztaltam, személyeskedésnek vehető egy-egy állítás, és akkor a lényeg veszik el: a megértés.

            Amit egy-egy kérdés után mégis hozzáfűzök, az a saját szuvenír véleményem, amiben jócskán benne lehet a tévedés is :).

            Első bekezdés: Alföldi kontra szerető. Remekül mutatja, milyen az ember felfogó, befogadó világa. Szubjektív. Ha valamivel azonosulni tudunk, megértjük, egyet értünk, sőt, együtt is érzünk vele. Ez történt. Valami hasonlóra emlékeztet a körülmény, amibe került. Volt aki téged is elárult? És kiszolgáltatta érzéseid, magánéleted? Vagy hasonló. Ilyenkor az emberben beindul az együttérzés. SZEGÉNY Alföldi.

            De, ha számunkra valami érthetetlen, távolinak tűnő, vagy új dolog (Galileo és mégis mozog a föld, na mi volt akkor is?) történik, a személyiségünktől függ, na meg az értékrendszerünktől (mi jó, helyes, helytelen), hogy a szintén szubjektív véleményünk hogyan alakul.

            Írod: szegény színésznő , megalázták a többi színészről nem is beszélve..

            (észrevetted milyen sokszor használod ezt a szót, múltkor szegény Sanyi, most szegény színésznő, színész, miért?)

            Én többre lennék kíváncsi: miken mentél keresztül eddig a pontig az életed során? Milyen volt az érzelmi világod akkoriban és milyen most visszaemlékezve (mert tudjuk már, ettől is függ, mire hogyan emlékezünk) Mivel azonosultál? Kivel? Azt érezted, a nőt megalázzák? Ezért egy ellenszenv indult Alföldi felé. Már nem Alföldit láttad az elesettet, a védelemre szorulót, a gyengét, hanem mást: a nő alázót. Nos, a vélemény szubjektív, és ilyen gyorsan átalakul. De aki a férfiban a nő alázót, a himsovit látja valójában nagyon fél a férfiaktól. (sk tapasztalat) Pedig no lám, ugyanarról az emberről van szó, ráadásul mit sem tud SZEGÉNY arról, miket gondolunk, látunk bele. Holott egyre vágyik ő is, mint mi: lássatok meg olyannak, aki vagyok, értsetek, ismerjetek meg!

            De nézzük sorjában: szereplő válogatás van, de az éppen kiválasztott fél, nyilván tudja, milyen rendező mit képvisel, gondolom ezután megy el, egy ilyen válogatásra. Döntött, mert egyetért a művészetével, sőt, azonosul vele, kihívás neki! Több, mint valószínű, jót nevetne, ha most olvasna minket, h megalázták, hisz az élete a deszka. Mindegy, a lényeg, szabad akarata által lépett fel ott, abban amiben, és a többi is.

            A rendező: lát egy álomvilágot, amit aztán kiad magából. Megszüli. Kiszenvedi a lelke mélyéig lemegy. Mi lehet benne? Lehet bármi, fusztráltság, félelem, fájdalom, stb. A lényeg HASSON, ALKOSSON! Ez a művészet. Hitcskok (??? hogy kell helyesen leírni??) filmje is kiakasztó, vagy Polanszki (keserű méz a kedvencem), vagy akár vegyük Vajnát, mind-mind így alkot. A közönség meg eldönti: kell, tetszik, veszek jegyet, ajánlom az ismerősöknek. stb. Itt sincs más csak szabad akarat, szabad döntés. Nem mondják, de menj és be kell ülnöd! Valóban nincs szabadsága a nézőnek? Nem beszélve arról, valaki dönt színházban, moziban, akár könyvkiadóban, hogy ez mehet a nézők elé.
            Amire van kereslet, azt adni is fogják:). Mint a cukrot. Sőt, megy a reklám, a kampány! Gyere, vegyél még! És ha dolgod van vele, mész és veszel, és nézel!

            Arról meg ne is beszéljünk: az egész életünk a mi saját színházunk és mi vagyunk a rendezők. Vajon ki mit mondana, a mi színdarabunkra? Vagy a sajátjáról, ha azt kívülről látná, önmagától elvonatkoztatva?

            De mi ebben a lényeg: Miért szegény az a nő? Miért alázták meg? Miért így látod ezt?

            Megalázásról annyit: ha alacsony az önértékelésem, akkor elég sok mindent veszek megalázónak is, akár bók is lehet, tök mindegy. Mit gondolok, mit érzek, mit veszek ki mások szavaiból szintén szubjektív szerintem.

            Szóval: tény, hogy igenis, minden probléma személyes probléma, csak lehet, nem vesszük észre, mi a mi részünk belőle. Vagy nem úgy gondolod, hogy minden belőlünk ered? Én ezalatt azt értem, hogy bármi is ér, az én szemüvegemen át ér el hozzám. Ezen a szemüvegen ott van az összes hitrendszerem, feltételezésem, tapasztalatom, hangulatom, érzelmi világom, előítéletem, sőt, még az is befolyásol, ki és hogyan mondja azt, amit mond. Szubjektív-e a világról befogott képem? Igen. Néha rá is ébredünk, ki is tekintünk a szemüveg mögül egy-egy pillanatra. Ilyenkor látjuk meg, önmagunk legnagyobb ellenségei is mi magunk vagyunk.

            Szóval művészet: Picasso? Hmm. Na neki is vannak alkotásai. Hányan imádják, és hányan utálják a mai napig? Igen, a reneszánsz, szinte fotó aprólékos festményeihez képest az ő művei elég elvontak, igen, szürreális. De mi lenne, ha minden csak egy síkon lenne? Ráunnánk. Láttuk ezerszer, már elég volt. Nincs kontraszt, nincs viszonyítás tetszik, nem tetszik.

            Kultúra, művészet ilyen. Sokszínű, mint az emberek. Sok mindent megmutatnak, de olyan nincs, hogy néznem kell!

            Meztelenség, szexualitás: van, aki a szenvedélyek mámorában fürdik, az annak szól. Ha nincs vele bajod, akkor arrébb mész, röhögsz egyet, mekkora baromság, de már 2-3 lépés, és mással foglalkozol. De ha ezen fennakad az ember, ott már van valami. Mi lehet? Nem tudom. Ezer oka lehet: prűd, saját testét nem fogadja el, saját szexualitását nem éli meg, saját nemiségét nem éli meg. Itt is lehetnek önbecsapások? Igen. Mikor a nő pl.:megszokásból teszi azt az ágyban amit tesz. Már oly régóta, hogy el is hiszi, ez az igazi szexualitása. Vagy nem néz a tükörbe meztelenül napokig, ha igen, akkor is csak szapulja a testét, milyen, vagy csak sóhajtva a régmúltról ábrándozik, bezzeg fiatalabb koromban hogy szerettek, fütyültek utánam a férfiak, stb. Milyen szép voltam, milyen „HAT-alom” volt ez, de jó volt! Valami édes-keserű sóvárgás a régi érzelmek után?

            Szóval Alföldi és a kultúra így adhat önismeretet. Szerintem. Csak keresnünk kell mi lehet ez. Mi vagyunk életünk nagy rendezői, és a nagy kameramanjai is, nálunk van a keret, meg a fókuszáló gomb, mit akarok meglátni ugyanabból a dolgokból.

          • Anita, Te elvinnéd a gyereked, családod most a Nemzeti Színházba
            Anita, Te elvinnéd a gyereked, családod most a Nemzeti Színházba? Annak tudatában, hogy akár egy mesét is átírhatnak úgy, hogy…. ?

          • A „gyerekmeséhez” oda van írva a színház honlapján, meg gondolom
            A „gyerekmeséhez” oda van írva a színház honlapján, meg gondolom a plakátra is ráírták, hogy 13 éven felülieknek ajánlják… nyílván nem véletlenül!!!

          • Jó lenne, ha nem a Nemzeti Színházban szerepelnének ezek
            Jó lenne, ha nem a Nemzeti Színházban szerepelnének ezek tömegesen. Merthogy ez csak egy ilyen, nagyon sok még ennél durvább mű van. Ami szerintem sok felnőtt lelkének is gyomorforgató. Ha tudni szeretnéd, mik ezek, olvass bele a cikkekbe, amiket linkeltünk (ha már egyszer mégis linkeltünk). Ezek némelyike szerintem már annyira nélkülözi a tisztelet fogalmát, hogy még elképzelni is rossz, nem még látni. Legalábbis sokunk számára. És a nemzet színházának műsorkínálatába hagy szólhassanak már bele a nemzet tagjai, ezért követeljük többen a leváltását. Egyszerűen a nemzet színházába nem mehet be egy színvonalas műre vágyó család. Milyen már ez?

          • jó lenne
            .. persze, neked.
            De annak, aki meg ezt szereti és a nemzetit is szereti, kifejezetten jó!

            Hogyan döntsük el ezt a kérdést? Ec-pecc kimehetsz?

            Nem hiszem el, hogy csak kizárólag ilyen „mocsok” megy műsoron a nemzetiben! Akinek ez nem tetszik, bemegy más előadásra. Sok embernek ez sem gond ;). De miért nem beszélünk a „jó, minőségi” műsorokról? Érdekes, arról semmi link, semmi cikk, semmi ajánló! Vajon miért? Mégis mi érdekel jobban? Mert, ha jobban mozgatna a minőségibb műsor, arra fektetnél energiát, nem de?

            Mit szeretsz valójában? Dühösnek lenni, felháborodni, tüntetni? Vagy arról beszélgetni, milyen jó műsort láttál, és milyen jó ezt mással megosztani!

            Era, én ugyan nem tüntettem, e érvelni is egyféleképp tudtam: bevertem az orrát, szétrugdostam az „ellenségem”! Ez komoly! Na, ha innen nézzük, sokat szelídültem ;). (vagy csak a monitoron át nem tudom megtenni? bár voltak már, akik túlélték velem a szembesülést :DDD )

          • Legtöbbször arról írok, ami tetszik, nem egy műalkotásra
            Legtöbbször arról írok, ami tetszik, nem egy műalkotásra szoktam hivatkozni, telepakolom idézetekkel a mondanivalóm sokszor. Mondom Anita, a kísérleted hiába. Nekem így van meg a lelki békém, tudom, mit csinálok és miért. Nem dühből, hazaszeretetből. Nem mindegy, honnan indul a dolog, abban igazad van. Nekem a szeretet az alap. Ebből kiindulva is úgy gondolom, jogunk van beleszólni a műsorba. Bele is szólunk. 🙂

          • Én megértem Katit. Nem háborít fel annyira a dolog, mint őt, de
            Én megértem Katit. Nem háborít fel annyira a dolog, mint őt, de hajlok az ő igazságára. Mindent a maga helyén, és lehet, hogy a Nemzeti Színház pont nem megfelelő hely ezekre a darabokra.

          • Látod Anita ,szorgalmas voltam.Önként és dalolva:),ahogy
            Látod Anita ,szorgalmas voltam.Önként és dalolva:),ahogy hozzászóltam a bloghoz,azonnal megnéztem,miért is.

            Amiket felvonultatsz kérdéseket nagyon jók,én is ilyeneket kérdeznék.
            Hát szerető ügyben nem volt senki ,aki elárult volna,vagy bármit vétett volna ellenem.
            Hacsak nem?, egyszer valaki pozitívan diszkriminált ez ügyben:D
            Nem lehet esetleg árulás hiányában is együtt érezni egy emberrel?

            Ez akkor nem egyszerű hálószoba titkok leleplezése volt,hanem akkoriban még nem volt ennyire publikus a másság,és itt ugye ország világ megtudta a férfi szeretőjét.
            Ezért sajnáltam őt,ez a másik részéről gusztustalan volt ,akármennyit fizettek is érte.
            Tudom,hogy ők sokkal nehezebben viselik az ilyen dolgot.Volt egyszer egy meleg jó barátom,aki beszélt
            erről nekem.
            Lehet ezért együtt érezni vele,anélkül,hogy nekem is lett volna ilyen élményem?Lehetek e nélkül is empatikus?
            Ahogy az énekes nővel is,mert tudtam /szakmailag/,mit kínlódott végig az előadás alatt,bár ehhez nem kellett szakembernek lenni. Lehet ,hogy rossz kifejezés volt,hogy sajnálom,ez egyszerű empátia.
            Ami a megalázást illeti,szerencséd van ,hogy nem vagy járatos ebben a világban:)
            Szóval az nem úgy megy ,hogy te nem vállalsz el egy szerepet.Nem hogy nem vállalod el,hanem még te adsz érte hogy megkapd./ Ki ezt ,ki azt./
            Ezért dolgoztam én külföldön,ott bizony nem volt ez szokás. Ebből kifolyólag ,hál Istennek ezt sem kellett elszenvednem./mármint ezen a téren a megaláztatást/
            Persze tetten érhetek nálam is apró sérelmeket de végül is a reakcióm a darabnál,az sem volt erős,csak néztem és nem értettem./mondjuk a homokos Jézusnál biztos ,hogy felálltam volna és elmegyek, akármilyen drága is a jegy/

            Szexualítás,nemiség:hát itt inkább cinkos lennék,bevallom,de nem a perverzióban,ami nála felfokozott és szinte csak erről szólnak a darabjai.
            Ugye most ,hogy ezen is gondolkodtam/eddig erről nem akartam írni/,de homokos Jézus!
            Most ezzel kapcsolatban mit tanácsolnál,milyen kérdéseket tennél fel?
            Aztán feltétlenül szükséges volt katolikus papoknak a színpadon kisgyerekeket megerőszakolni?
            Kukorica Jancsi is Tündérországban a prostikat hajtja./Petőfi után szabadon:)/
            A Szentiván éji álomban egy méteres falloszon fuvoláznak,és érdekes módon csupa ilyen darab.
            Csak ez az aberrált perverz téma,állandóan visszatérően.
            Te Anita,nem lehet ,hogy mégiscsak az Alföldivel van a baj?

            Ettől függetlenül a gondolatmeneted,és a kérdéseid nagyon jók,és használhatóak.
            Kutakodom még,hogy tiszta legyen a lelkiismeretem:),de szerintem ebben a blogban -nagyon arra hajlok- ,hogy az Alföldinek kellene elvinni a balhét:)

            Még a Jézus dolgot megvizsgálom,mert az szúrja a leginkább a csőrömet: a homokos Jézus.
            /Meg Jézust egyébként is mindig védtem,a korábbi blogokban is. Emlékszem Erikával is ezen ,,tűztünk össze” először:D

            És az a legszebb ,hogy én egyáltalán nem is foglalkoztam az Alföldivel. Most néztem utána a ,,viselt dolgainak”a blog miatt. Csak az a két tapasztalatom volt,amit vizsgáltam magamban:)
            Két együttérzés.Az egyik mellette,a másik miatta.Valamint az őszinteséghez tartozik ,hogy a kinevezésével sem értettem egyet.Nem előítélet miatt,hanem tudtam több ,alkalmasabb embert erre a posztra.
            Most viszont vége a finomkodásomnak és megmondom kerek perec,hogy ezt sok okádékot mégsem a
            Nemzeti színházba kéne csinálnia.
            Ebbe az emberbe egyedül annyi hasznosat találtam,hogy most átgondoltam miatta megint pár dolgot.
            Hát ezért nem kap tőlem Kossuth díjat ,az biztos:)
            Puszi neked.

          • nana, huncutka!!!
            Te szelíden provokálsz, nem de?

            Empátia=együttérzés. Valóban azt gondolod lehetséges, együtt egyet (!!!) érezned az illetővel, ha hasonló érzést még nem éltél át? Vagy csak egy szó röppent itt, mint temetéskor, mikor csak illemből rebegik: részvétem? Ami találó, mert csak részt vesz a temetésben :).

            Nos, az árulás vagy bármi más, nem csak kizárólag egy területen lehet. Csak a kapcsolatokat nézted ;).

            Megalázás. Volt bőven tapasztalatom, ezért tudom neked azt mondani, ha belemész, kitárod a szíved és befogadod (egyévállsz vele) rájössz, semmi sem tud megalázni!

            sorolhatnék még mindent, amiket írtál, de felesleges! Csak Alföldi a hunyó, nem magadban keresed a választ!

            Ha ez volt, mi a csudáért nézted végig? Ha már annyira szar volt, vagy érdektelen,hiszen te már ezeken túl vagy, akkor miért nem álltál fel, és mentél el, h máshol jobban érezd magad?

            Szóval, kár ezen tovább lovagolni, meg szétszedni az előadást, ha önmagatokba nem keresitek meg, mi a francért ültem végig egy ilyen előadást? Vagy mi a túróért sajnálok én mindig valakit egyáltalán? Vagy szidok, köpködök, mikor éppen másra is sok energiám elmehetne, és még jobban is érezném magam? :DDD

            További sok sikert, a tárogatásban ;). Meg lesz az! Már ha akarjátok 🙂

          • Anita,a szelid provokálás 🙂 ,azért jó,/-ha tudatos- /,mert
            Anita,a szelíd provokálás 🙂 ,azért jó,/-ha tudatos- /,mert mindig jön valami új infó.

            Teljesen rendben vannak számomra ,amiket írsz /nekem !/.Azt gondolom az igazság valahol fél úton van köztünk.
            Én nem mentem bele ebbe a dologba annyira,nem is idegesített az úr. Ha szóba jön …megmondom ,amit gondolok,ennyi.
            Tehát egyáltalán nem váltott ki belőlem heves reakciókat,csak amolyan langyosakat,ennek megfelelően vizsgáltam az okokat is,és persze az ember tetten is ér mindig valamit,de szerintem csak olyan intenzitásút
            amennyit az adott dolog kiváltott belőle.
            Részemről az obszcén darabjainak megtekintésére nem éreztem késztetést.Az operát is inkább hallgattam,mint néztem.
            A másik dolog,hogy egy előadó művész/szerénységem:D/,azért lehet az,mert akár megélések nélkül is át tud valamit élni,vagy igazán minimális megélést is képes felturbózni./erre mondtam,hogy félúton az igazság:)/
            Nálam rendben van ez a dolog,isten igazából eszembe sem jut ez az ember,ha nincs ez a blog.

            Tulajdonképpen a ,,támadások” provokáltak,hogy beleszóljak,amit Kati kapott,nem is annyira Alföldi.
            Úgyhogy gyűrűzik a dolog,mert most meg ezt kell megnéznem,hogy miért zavart azonnal a kuruc infó,meg a jobbikkal való visszavágás:DDD
            Meg van a napi program,hála nektek:)))

          • Ne térítgessetek!!!!!
            Összefoglalva a tegnapiakat, így friss aggyal, rájöttem: nagyon zavar, hogy felvetettem egy témát a kulturális életünk állapotáról, és tudatosan is kerülni akartam, hogy politikai vita legyen belőle. Erre miket kapok? Miért gondolkodok úgy, ahogy, vagy mert jobbikos vagyok, meg ez meg az. Továbbá az én lelkivilágom egyébként hamis elemzésébe merült ki a dolog. Beszéltek az elfogadásról, de mégiscsak az jön ki, hogy ott miért vagy ilyen, miért érzed ezt stb… Holott nem erről szól a blog. Nyithatnék erről is egy blogot, de mivel le is lenne törölve politikai tartalma, mivel nagy vitákat válthatna ki, nem teszem.
            Ez az, ami zavar, hogy egyesek még mindig nem fogták fel, hogy hiába próbálkoznak bemesélni, hogy én ettől hiányosságokkal küzdő vagyok. Akinek fogalma sincs a politikáról, hogy mi jó, mi nem, miért meg stb, akkor legalább ne szóljon bele, főleg hogy ez a blog nem is arról szól.
            Bocsánat a radikálisan kemény stílusért, de a tegnapiak után most már tényleg muszáj megmondanom határozottan, mert úgy látszik, máshogy nem lehet érteni. Nem kérek kioktatást az értékrendemmel vagy gondolkodásommal, esetleg pártszimpátiámmal kapcsolatban, főleg nem ebben a blogban. Köszönöm.

          • Szia Kati! Szeretnék én is mondani neked valamit,hogy kicsit
            Szia Kati! Szeretnék én is mondani neked valamit,hogy kicsit lehiggadj,és remélem ,hogy nem lesz még olaj a tűzre.

            Tudod ,hogy ezekben a dolgokban sok mindenben egyetértünk,de most úgymond én is félig meddig ,,tanító” célzattal folytam a blogba.
            Az az igazság,hogy lesz…om Alföldit nagy ívben,azért mentem ebbe bele hogy meg tudjak mutatni valamit.

            Anita amiket írt,nagyon helyén való,minden esetben,általában is,bármilyen problémára vonatkoztatva,hogy az embernek hogyan érdemes ,megnézni bizonyos dolgokat magában
            Ettől még nem kell megváltoztatni a meggyőződését,de jó ha az ember tudja,hogy mi mit vált ki benne és tulajdonképpen miért.

            Ez egy nagyon érdekes dolog,mert belementem amit Anita mondott /helyetted:D/,és még ha az ember halál biztos magában ,akkor is talál dolgokat,ami bizony tetten érhető.
            Na de mi van ilyenkor? Jobban megismertem magamat,én lettem több ezáltal.
            Szóval én szétválasztanám az igazán kekeckedő ,provokatív megnyilvánulásokat/mert én is láttam ,amit Te /,és azt ami meg a javamat szolgálná. Nem az ,hogy ő mondja,hanem az ,hogy valaminek a kapcsán foglalkozom magammal,és esetleg olyan dolgokra jövök rá,amiről azt hittem ,nincs is.

            Nem akarlak győzködni én is,de direkt azért írtam le,hogy megcsináltam amit Anita javasolt,és bizony,ha nem is nagy dolog,de apróságokra igen is rájöttem.Azért csináltam részben ,mert kíváncsi voltam,másrészt azért írtam le,hogy Te is lásd,hogy nem dől össze a világ.Ezt egy játéknak is fel lehet fogni önmagunkkal,ami akár hasznos is lehet.

            Csak azért mondtam most ezt el,hogy ne dühöngj.Senki nem akar megváltoztatni!!!.Itt tulajdonképpen minden eset kapcsán születnek hozzászólások,amire érdemes odafigyelni,mert az önismerettel kapcsolatban tanítást hordoz.Ezeket szépen külön lehet választani az egyértelműen ,,csak” piszkálódósoktól.Bár azokat is érdemes megfigyelni,hogy milyen indulatokat vált ki az emberből,és miért.

            Én emlékszem tavasz tájékán milyen ellenálló voltam,felkaptam a vizet ,mikor osztogatták a tanácsokat,
            hogy foglalkozom én eleget magammal,egész életemben ezt tettem,nehogy már kis pisisek dumáljanak nekem itt:DDD
            Aztán szép lassan belementem dolgokba,/mert azért nyitott vagyok majdnem mindenre:)/és nagyon érdekes tapasztalataim voltak,és rájöttem,hogy hülye voltam a fene nagy ellenállással,mert minden értem van ,onnantól,hogy ,,belemegyek a játékba”.
            Mert onnantól én irányítom,és nem kell hogy rugdossanak ,mert azt veszem ki amit jónak látok.Nincs támadás,piszkálódás,mert csak én láttam azt úgy az ellenállásom miatt.

            Szóval az a véleményem,hogy én bírlak téged,mert a huszonéves magamat is látom benned.Ugyanilyen harcos,makacs nőci voltam.Nekem ez nem idegen.
            Viszont azt mondom,hogy nagyon érdemes mindenre odafigyelni ,ami a külvilág felől jön,ha az ember képes egy kicsit ,,alázattal” venni,úgy értem,hogy odafordulva,hogy hátha értem van ez és nem támadás
            ellenem.Szóval minél előbb leesik ez a tantusz az embernek,annál korábban tud haladni a tökéletesedése felé,és ugye mindannyiunknak ez a cél
            Én is úgymond ,,későn érő típus vagyok,nagyon sokáig úgy éltem a z életet ,hogy minden vérre megy.Pedig nem szabad,mert egész másról van szó,olyan mint a színház,és valóban szerepeket játszunk,és azt nem lehet erőszakosan ,görcsösen,csak játékosan,lazán lehet,mert különben elrontjuk az egész darabot.
            /Olyan lesz,mintha Alföldi rendezte volna:DDD/

            Nem kell feladni az embernek azt amiben hisz,amiért tesz,csak egy idő után esetleg másképp csinálja.
            Például,sokkal higgadtabban,átgondoltabban,és fele annyi energia befektetéssel.
            És ez a lényeg,mert a hevesség,és ellenállás elhagyásából felszabaduló energiákat újra tudja majd hasznosítani más dolgokra,és szerintem ez a fejlődése egy személynek.
            Nem kell kibújnia a bőréből,nem kell feladnia azt amiben hisz,csak nyitni kell kifelé is,és rugalmasnak elfogadóbbnak lenni.Ez nem azt jelenti,hogy bármit is más mondana meg,mert én teszek magamért mindent.

            Szóval ne dühöngj:) Vedd észre ,hogy minden érted van ,még az is ami nem úgy látszik:)

            Én ezt a blogot is egy jó kis játéknak fogtam fel,amiből közben mellesleg tanulni is lehet.
            Ugye megírtad lelkesen a friss élményedet,felfűtötten,tele energiával.
            Erre jönnek a reakciók.Mindenkinek megvan a szerepe.Klára provokál ,még jobban feldühít.
            Én finoman melléd állok,ezzel további harcra sarkallak.Anita ,alászáll a felhőkről,és és szelíden ,türelmesen nyomja a tanítást.Megmutatja,hogy még ő is tanult közben:D Aztán a melléd álláson kívül én is szeretnék mutatni neked valamit,hogy nem történik semmi rossz,ha az ember kicsit enged,és elgondolkodik.De itt van a záróakkordod,kőszikla módjára állod a ,,sarat”.

            Gondoltam ,összefoglalom,hogy mi is zajlik ilyenkor,és hátha így nem veszed támadásnak,és esetleg később kicsit lazábban állsz a dolgokhoz.

            Egy dolgot ne felejts el soha.Minden érted van.Hiszen Te hozod létre a blogjaid. Azt kéne még észrevenni,hogy ott legbelül nem csak az az indíttatása ,hogy leírd a véleményedet,hanem sokkal ,sokkal több,ami érted lenne,nem ellened.Hiszen saját magadnak nem akarhatsz rosszat.Ezt elhiszed?

            Csak arra gondolj ,hogy nem véletlenül indítod a blogokat.Ez oda -vissza játék.
            Az ember elmondja az éppen aktuális mondandóját,és a visszahatásokkal lesz kerek az egész.
            Különben semmi értelme nem lenne.Akkor magadban is beszélhetnél:)

            Puszi: Éva

          • Igen Szeges.Imádlak.Nem azért amit mondtál,csak úgy
            Igen Szeges.Imádlak.Nem azért amit mondtál,csak úgy magadért:)))

            Puszi…

          • Éva, tudom, hogy jó szándékból írod. 🙂 Először türelmesen
            Éva, tudom, hogy jó szándékból írod. 🙂 Először türelmesen is reagáltam a dolgokra, csak nem volt egyértelmű, amiket írtam, pedig a belső indíttatásos dologra is válaszoltam, csak azt nem vették úgy, hogy az a belső indíttatásom, mert valószínű nem ismerik ezt az érzést. Ez nem baj, csak nekem eleget lett, hogy sokadszorra is le kellene írnom ugyanazt. 🙂 Ezért vagyok ilyen kemény. Ezekben nem látok tanítást, illetve csak azt, hogy még jobban látom magamban, mennyire szilárd az a talaj, amin állok most ezen a téren, hogy mennyire megtaláltam az utam, hogy ennyire nem tudnak hatni azok a kísérletek, amik valami másra próbálnak késztetni. Volt idő, mikor másra hagyatkoztam nagyon véleményalkotásban, nem voltam elég tudatos, és akkor eltévedtem. Onnantól, hogy önállóan kutattam, onnantól kerültem rá az utamra és vagyok ilyen szempontból kiegyensúlyozott. Ilyen vagyok, szabad, és ha túlzottan húznának másik irányba, akkor kicsit keményebbé válik a stílusom, ameddig nem hagynak békén, mert fárasztó ennyit magyarázni.
            Ezt végül is ismételten és sokadszorra megláttam a beszélgetésből, hogy mennyire megtaláltam az utam 🙂 Ilyen szempontból jó önismereti játék volt nekem, igaz, már sokadszorra lejátszott. 🙂 Szokva vagyok már amúgy ehhez. 🙂 Nem mindig volt ez így, nem mindig értettem a dolgokat, ameddig nem voltam elég tudatos, és nem tanították ezt a részét, magamtól kellett megtalálni, de megtanultam. És azért ilyen szilárd, mert belülről jön, és tanultam közben az eseményekből, és a kettő teljesen összekapcsolódott már, vagyis hogy mihez hogyan állok hozzá az alapján, ami bennem van.

          • Éva
            ..a lényeg: „Ezt egy játéknak is fel lehet fogni önmagunkkal,ami akár hasznos is lehet.”

            Itt a lényeg!!!

            Csodálatos, nagyon mélyen örülök most!! Csak szeretném, ha te is tudnád ;).

            Nagyon fontos ez a blog szerintem! Jó példája annak mit látunk önmagunkról.

            A többieknek is feltehetném a kérdést: ki mit látott MÁSNÁL? Mennyi játszmát ismert fel és számolt össze, persze MÁSNÁL? Ki látta kinek mi az önhazugsága és ki nevetett, vagy szörnyülködött, hogy ennyire nem látja a MÁSIK önmagát ?

            Szörnyülködni, véleményezni, nevetni, ítélni MÁS „hibáit” meglátni lehet! Igen, kell is. De ez csak a kezdett! Ki vitte tovább?

            Ki eszmélt rá, ha Más saját magát nem látja, sőt, ekkora önhazugságokban él, akkor engem hogyan látnak? Mi az, amiben saját magamnak hazudok ekkorát?

            Sokszor csak azt olvasom, Másnál nagyon lehet látni ezeket, de nem fordulunk önmagunk felé, nos ez nem az igazi önismeret! Ez nekem inkább sárdobálásnak tűnik, csúnya felhasználás, játszma, ki az okosabb, a szebb, nem de?

            Továbbá, itt a válasz, arra a kérdésre is, meglátnánk-e ki a megvilágosodott, ha önmagunkat se látjuk??? Vagy ki a MÁSIK valójában? Ha önmagunkat se látjuk???

            Éva, még hozzád annyit: ne emelj fel felhők fölé ;)! Én ha magam alá nézek, egy nagy halom sz.r kupacot látok, amit piszkosul vagy háritgatok, vagy sumákolok, vagy immel-ámmal megoldok, vagy megszülök. Én mindig így írtam: csak valahogy nem ment át neked? Létezik ez? Na a saját önhazugságaimról meg aztán ne is beszéljünk!!! 😀

            Köszönöm a blogot, én sokat tanultam tőletek ismét! Jó volt megint itt!!!

          • Na már megint nem értjük egymást okos Anitám.Mindenkihez megvan
            Na már megint nem értjük egymást okos Anitám.Mindenkihez megvan a kulcs.Katihoz is. Én azt használom.
            Ezt most te nem értetted meg.Végig ugyanerről beszéltem,csak van akinek ezt nem lehet így az arcába vágni,mert pont az ellenkezőjét éred el vele.Még nagyobb ellenállást:)
            Azt kéne megértetni Katival,hogy nem arról van szó,amit ő gondol.Nem veszteség fogja érni,hanem több lesz
            ha mégis ez ügyben szóba állna magával.

            Türelem rózsát terem.Persze csak ha szereted a rózsát:)))

            Ezt most sikerült jól félreértened:D,és még fel is húztad magad kicsit.Ne tagadd:DDD
            A felhős hasonlatom,nem gúnynak szántam.Van annak értelme,nem az amire gondoltál.
            De türelem rózsát terem:)
            /majd legközelebb:::D /

          • Szia Anita !
            HAHAHA…én is félreértettelek ,ha igaz.:))) Elolvastalak másodszor is ,és most úgy látom,hogy az eleje ,meg a vége szól nekem /személy szerint/,a közepe ,,össznépi jellemzés”.
            Ha most látom jól,akkor bocs,nem értettél félre,hanem én egy kalap alá vettem a 3-részre tagolt hozzászólásodat,és én értettelek félre ebben a nagy ,,felbolydulásban”:)
            Van ez így:DDD

          • igen, most látod jól :), köszi, h újraolvastál, pedig időm sem
            igen, most látod jól :), köszi, h újraolvastál, pedig időm sem volt még a „félreértést” elolvasni, akkor azt már semmisnek veszem!

          • Én is köszi,azért átfuthatod,van benne info is,csak tedd be a
            Én is köszi,azért átfuthatod,van benne info is,csak tedd be a szűrőt,ami a félreértést illeti:DDD

          • Kati
            Ugye milyen rossz, mikor meg akarnak menteni, térítgetni, nem értik amit mondunk?

            Valahányszor kimész tüntetni a „nemzet” nevében, ez jusson eszedbe, ez az érzés! Lásd meg annak a szemében is, aki ellen tűnttetsz, ő is ezt érzi! Én is, valahányszor ezt hallom, tűntetnek, kiáltanék: ne akarj engem megmenteni!!

            Ugyanezt érzi mindenki, Anyukád, mikor vitáztok, a párod, mikor vitáztok, a zöldséges, mikor hülyének nézed, stb.

            Minden tüntetőnek ezt üzenném, hogy lüktessen a kiáltásom az ereikben, még ha free Tibet jelvénnyel is megy ki tüntettni az utcára 😉

            Hát ez a közös pont. Amíg elméletben beszéljük, azt hiheted, mennyire meg van a másik vezettve. Ha átéled, és eszedbe is jutt, hogy ő ugyanezt érzi, na az már valami. 😉

          • Anita, a két helyzet nagyon más. Mert egy kampánynál,
            Anita, a két helyzet nagyon más. Mert egy kampánynál, tüntetésnél, ajánlasz, és kérsz valamit! Ajánlasz, kifejezed értékrended, kérésed, és ezt adod hozzá a közöshöz. Ezzel az erővel meg se szólalj, ne is figyelj a többiekre, ne is élj.. na hát nem. De nem fogom annak állandóan magyarázni, aki nem ért meg vagy nem akarja. Aki nyitott rá, annak igen, de ha valaki kifejezi, hogy nem érdekli, annak nem fogom tovább mondogatni. Érted? 🙂 Bár ezt a nyilvánvaló különbséget az érti igazán, aki átélte, részt vett ilyenben.
            A történelmet együtt formáljuk, úgy, hogy mindenki hozzáadja a magáét.

          • Anita, azt mondod szelíd provokátor, meg hogy Alföldiben keresi
            Anita, azt mondod szelíd provokátor, meg hogy Alföldiben keresi a hibát, meg ugye én is. Te meg miért bennünk keresed a hibát, ha már itt tartunk? Miért írsz nekünk? Neked szabad rólunk véleményt írni, de ha mi írunk valamit Alföldi tevékenységéről, az már csak azt jelentheti, hogy magunkba meg nem nézünk? Hogy gondolod ezt? 🙂

          • Én is magamról ebben a témakörben, csak nem értettél. 🙂
            Én is magamról ebben a témakörben, csak nem értettél. 🙂

          • Valóban ? 😉
            U.i.: élveztem ezt a beszélgetést, köszönöm!
            Valóban ? 😉

            U.i.: élveztem ezt a beszélgetést, köszönöm!

            Majd legközelebb!

          • Szia Katipotter!
            Te nem ismerted a régi Budhanitát!

            Arról nem tudok hogy tömeges tüntetéseken részt vett-e.
            De arról igen hogy képes volt egyszemélyes tüntetést csinálni
            ha a jogait sértve érezte. ;)))
            Komolyan mondom Xéna a hös amazon (már ha emlékszel a filmre)
            kispályás volt hozzá képest. 🙂

            Tényleg okosabb lenne ha elfogadnád a segítö kezet.

            Erika Szeretettel!

          • Erika, kedves, ha valaki segíteni szeretne, de most ebben az ese
            Erika, kedves, ha valaki segíteni szeretne, de most ebben az esetben nem értem, miben kellene nekem segíteni. 🙂 Nem mondom, hogy nekem nincs gondom, de ebben az esetben tényleg nincs, tudom, hogy azt teszem, amit az érzéseim súgnak tisztán, magam adom. Nem értem, miben kell segíteni ezzel kapcsolatban akkor. 🙂 Teljesen a helyemen vagyok a témában. 🙂

          • Era, LÁTLAK!!
            Te már megint arra „játszol”, hogy bőgjek???

            :DDDDDDD 😉

            Puszi!!!

          • Ne rizsázz itt:),még hogy bőgés?:)) Nem is tudsz
            Ne rizsázz itt:),még hogy bőgés?:)) Nem is tudsz bőgni:))))
            Ildikó épp most mondta,hogy bele kellene menned az érzelmekbe.
            Nem olvastad?:D

          • még nem olvastam, a fentit is tegnap éjjel írtam Erának 😉
            … és igen, sok mindent nem tudsz te még rólam 😉 /főleg én saját magamról :D/

            ha ezt írta, jól látja, majd elolvasom azt is, biztosan van benne számomra új is! És igen, mostanában ezek mennek nálam, kérdezd meg Erát is, a privi leveleimről!

            Legfőbb kérdés nálam: szeretni önmagam, ez most jelenleg nehezebbnek tűnik, mint ‘megvilágosodni’ :). Aztán ott a kiszolgáltatottság, meg a jó öreg női oldalam, még mindig! Nos, elmével idáig feltártam, amit lehetett, most jön az érzések világa, a belemerülés , a megélés!

            Mit gondolsz miért írtam a nagy halom kakit alattam, viccből????

          • Hát nem ez van,ha kutakodunk?:D Nagy rakás…Kaki,yes:)
            Nálam
            Hát nem ez van,ha kutakodunk?:D Nagy rakás…Kaki,yes:)

            Nálam fontossági sorrend van.Szeretni és elfogadni magamat,és akkor akármit találok,nem gond.
            Megvilágosodni meg még ráérünk:D
            Pató Pál úr is mindig azt mondta:)

            De tényleg,ha az ember a legalapvetőbb dologra nem képes ,hogy szeresse magát,akkor hogy szereti a többieket,vagy Istent,a világot?,hogy ismeri fel benne magát? De megvilágosodni akar:)))
            Hát tán először szeressem magamat ,fogadjam el,aztán szép lassan mindent ami a más,az egész világot,és akkor már talán pislákol az a világosság.
            Ezt nem neked mondom,csak úgy,erre a nagy divat megvilágosodás őrületre.:DDD

          • hát igen, de van még mit találnod azért :), nem ástál még a
            hát igen, de van még mit találnod azért :), nem ástál még a mélyére.

            A szeretet dologgal egyetértek. De ha már te tudod magad szeretni, akkor áraszd is ki ;), ne csak elmével egyesülj! A „szeretem magam ” dolog is veszélyes, nem mindegy, h egóból indul-e, vagy sem. De ez is természetes, lépésről-lépésre fejlődünk. Mi az egón túli szeretet? Azt tapasztalni kell, elmondani nem lehet. Sajna én is csak egyszer tapasztaltam :(.

            A kutakodás meg önmagában SEMMI, csak egy kósza pillantás. Utána kell a belső munka, ezt azért ne feledjük, és ne fényezzük túl a dolgot. Hiába látjuk, tudjuk, ha nem csináljuk, de ha még meg is oldjuk sem leszünk többek, ezt ne feledd!

            A beszéd szép, az elvek is, eszmék is, de mind egy túró, ha mögötte nincs semmi.

          • …,,de mind egy túró, ha mögötte nincs semmi.”
            Hát igen,ezt
            …,,de mind egy túró, ha mögötte nincs semmi.”

            Hát igen,ezt mindenki saját maga tudja,hogy mi van mögötte,vagy mi nincs,ha elég őszinte magához.

            Ha…elég…őszinte…,de ehhez az őszinteséghez is az kell ,hogy szeresse magát annyira az ember ,hogy megengedje magának,hogy őszinte legyen saját magához.

            /A szeretet alatt én nem egészen azt a fajta szeretetet értem ,amit itt sokszor látok leírva./

            ,,De ha már te tudod magad szeretni, akkor áraszd is ki ;)”

            Hát nem is tudom mit csináltam itt Katival is? Érdekes Szeges rögtön rájött,pedig nem is ismer,sohasem látott,…csak Érez:) /Jó is az,ugye Szeges?:)/
            Úgy vettem észre te,meg valahogy azt gondoltad játszmázom:))) Pedig,…had nem mondjam:)

            Tíz évig ezt csináltam:), /mármint a folyamatos!!!,spontán áradást/ de ennek is vannak bizony hátrányai,bármily hihetetlen is.
            Emiatt,mikor idejöttem az oldalra,már javában a 3-as 5-ös csakrákat kellett erősítenem ,hogy ,,visszaszerezzem a saját erőimet”. Ebbe most nem mennék bele,így biztos hogy érthetetlen,de benne kell lenni,meg kell tapasztalni,akkor tudja megérteni az ember.

            Biztos nem hiszed el,mert akkor nem írnál nekem ilyeneket,de én tudom /nagyon is/,hogy mi az egón túli szeretet,mivel ezt gyakoroltam,éltem ,az elmúlt években.Vannak itt az oldalon ,akik még most is érzik,azt
            az áradást ,amit te valamiért nem .De ez nem baj,mert most már valóban nem teljesen egyformán viszonyulok mindenkihez. Van aki felé árad,van aki felé nem. /Spontán áradásról ,szívkinyílásról beszélek,nem gyakorlatokról/. Sokszor én is elcsodálkozom,de valószínű kettőn áll a vásár:) Ha akarom bármikor árad,egyszerűen tudatilag összeolvadok az illetővel,és zutty,mint egy orgazmus,csak a szívből indul ki:))) Kérdezd meg Erikát,ő Kölnben megérezte,másodpercre pontosan futás közben.
            Csak azért mondom el ezt neked,mert ha valamivel nincs gondom ,akkor ezzel nincs.Még így sem ,hogy erősen visszavettem a dolgot.

            Vannak még bennem feldolgozatlan dolgok. Nem teljesen,de részben,szóval van még min dolgozni ,nem vitás.Pontosan azért kellett felfüggesztenem ezt a ,,Teréz anyás ”utat, mert még kell magammal foglalkozni,és bizony olyan átadásban,odaadásban voltam nagyon sokáig,hogy minden s mindenki sokkal többet számított ,mint én saját magam.

            Nem tudom miért gondolod,hogy én csak beszélek,meg gondolok,és nem csinálok semmit?:)
            Gondolod ,lehet úgy élni,hogy az ember 50 évig nem csinálna semmit,főleg úgy hogy vagy 20 éve már kimondottan ezzel foglakozik? Még a munkájában is? Hát érdekes gondolat:)

            Szerintem az egységélmény alatt sem ugyanazt értjük,és tapasztaljuk,mert amikor írtad azt a blogodat,én elkezdtem ,,okoskodni”,persze nem rosszindulatból,de valahogy furcsa volt nekem ,amit ott olvastam,mert szerintem az egységet nem lehet különbözőképpen megélni,merthogy Egy-ség.

            Úgyhogy van több tisztázatlan dolog is köztünk,de nem baj. A ,,régi időkhöz” képest egész szépen elbeszélgetünk.Jól láttad te akkor azt a köldökcsakrás dolgot,de muszáj volt,és annak akkor voltak következményei. Viszont már jó ideje szépen ki vannak egyensúlyozva a dolgok,remélem észrevetted te is.
            Persze az ,hogy energetikailag,,harmóniában vagyok” , nem jelenti azt ,hogy nincs még rengeteg teendőm. Most kezdődik még a java,ne aggódj:D

          • Az őszinteség nagyon fontos.
            „tíz évig….”
            Az önámítás is.
            Az őszinteség nagyon fontos.

            „tíz évig….”
            Az önámítás is. Emlékszel Izidor fejét vettétek?! Ott sem kerested meg mi a közös pont. Jó lehetőség lett volna.

            Ebből látszik, nem egyről beszéltünk. Te azt írod, „két ember kell hozzá”, ezt én is megtapasztaltam, főleg akkor, mikor találkozásom során öleléssel búcsúztunk: finomabb vagyok, mint gondolta, másik ember: csak a „problémát látta”, igen, tanulságos ez is.

            Volt a szív csakrás blogom, ott Sikka írta nekem (vagy Csaesz? jaj, most nem tudom), azt is nézd meg, miért zárul :).

            Írod spontán jött. Igen, nem tudatos. Nem jártál utána sem, ezért tudod igazán, miért zárulhatott.

            Az egység blogban ezért nem értettél, más tapasztalatról beszéltünk. Nálad az egó belefecsegett, az elme mikor közbelép, megáll a folyamat. Mikor én az Egységet tapasztaltam nem volt különbség az áramlásban, mindenki felé egyformán áradt. Szerintem ez az egón túli szeretet.

            Az, hogy azt érzi az ember, milyen szeretetteljes (jó ember vagyok) és közben egy kis „sérelemnek vélt” dolog miatt a másik torkát szegi, na az nem az. Az kemény önámítás. Ezt felismerni kell a nagy őszinteség.

            Lehet energiázni, csakrára „gyúrni”, de ha nincs tudatos oldás, az lesz az eredménye, amit te is átéltél. Lépésről-lépésre kell végig menni a dolgokon.

            Miért nem értettél meg, megint kiírtad, bár burkoltan (hozzám nem igazán vagy egyenes :)) : „okoskodás”. Engem mindig is így láttál. Nem tudtad befogadni. Mivel : „… lehet úgy élni….50 éves vagyok, 20 éve evvel foglalkozik?”

            A válaszom: LEHET, nem csak ennyit, életeket! Éva, ez az egó.
            Tudod mint mikor- „Sanyi, mi kollégák….”

            Rám írod, felhőn ülök veled szemben. Valóban én ülök ott? Nézd meg jobban! Okoskodás: miért zavar? Nem tudsz mellette kitűnni? Verseny ez, ki az okosabb? Tényleg? Volt nekem is ezzel bajom, bőven! Akkor még nem tudtam, nem leszek kevesebb, mert van aki „okosabb” :). Fiatalabb vagyok, mit tudhatnék én az életről, gondolod. Ne gondold, kérdezd!

            Miből gondolom, h játszmáztál: te magad írtad. …”lehet tudatosan is játszmázni”.
            Miből gondolom, h nem fejlődsz, dolgozol magadon: egyenlőre a kommunikációd finomodott. Sok mindent ugyanúgy vélsz magadról, mint eddig. Ezt mutatja másokhoz írt reakciód.
            Pl. : majd minden blogban azt olvasom: …”még zenész koromban..”. Tudjuk, h énekes voltál. De utána jártál-e mi ez a nosztalgia benned? Ha tényleg annyira jó lenne neked most, akkor nem vágynál a régi életedre.
            Vagy csak itt a blog: …hát mit tettem én Katival?

            Mit? 🙂

            Őt felmérted: nem látod benne a vetélytársat, lefelé nézel rá: megvédem. Miért, ki bántotta? Én ültem mellette és kérdeztem. Kérdeztem és kérdeztem. Te „felülről” eldöntötted: SZEGÉNY KATI, védelemre szorul.
            Mitől kell védened?
            A segítség mániam, a védeni akarásom mögött valójában nálam ez állt: én jó ember vagyok! én tudatosabb, okosabb vagyok, nemesebb, az a dolgom, h lehetőleg mindenki lássa, és védjem meg, mert mit szólnának az emberek, ha nem ezt tenném! Megvédem, mert SZEGÉNY ezt nem tudja, (nem képes rá!)

            Alá-fölé rendeltség, ami csak magamról szólt. Önzőségből! Ez a hazug mártír én, ejnye-bejnye! Én már ennek nem dőlök be. Főleg nem, mert a valódi segítség néha fáj is. Tapasztalom, ha Sanyi mellém ül. Ahogy teszi, mondja, szól, mikor szerep jön fel bennem, közben mondja, mik a pontok, amiket még mindig (! holott addig azt hittem megoldottam) nem oldottam meg. Óriási a kettő közti különbség. Ő tényleg tanító. Szeretnék egyszer eljutni arra a szintre, de sok mindennel jár ez: csak egyet említek: felelősség. Ehhez sok mindent magamban kell feloldanom. Nincs energia másra, amíg a „defektem” palástolására ennyit befektettek. De nem is ez a lényeg, a lényeg: ÖNMAGAM. ÖNMAGAMÉRT tegyem, ne a majdani hőn áhított szerepért.

            Ezzel csak magad alá nyomod. Nem segítség ez. Kérdezni kell, most előjött a dacos gyerek, nem baj, majd idővel visszajön, átolvassa. Mikor ideje lesz megoldania. Rájön az önbizalomhiányra, ami mögötte van. Tudom, milyen félelmetes önmagunk gyengeségével szembenézni, azt is, ilyenkor mennyire lázad az egó, mennyi erőt visz bele. De azt is látom: ott van benne minden, az erő (!) is, kijönni a kakiból. Én nem jöhetek ki helyette. De nem is fogom helyeslően bólogatva, lesajnálva „segíteni” az önhazugságát.

            Kértelek számtalanszor: gyere, nézd meg, akár általam indulj el, magad felé. Emlékszel? Mikor nem ment: majd legközelebb. 😉

            Vedd észre nem vagyok sem több, sem kevesebb, mint te. Csak üljünk le egymás mellé a fűben. Emlékszel?

            Szeretsz te engem?

            Soroljam még :).

            Erikát hagyjuk már végre, van neki elég dolga. ne általa akarj megismerni, ezt is mondtam már. Mindig bizonygatod, mint most is, vannak, akik szeretnek, érzik mi árad ki belőled ezt, stb… (halkan súgom: Claryssa miért nem bizonygatja ezt?)

            …ÉS?

            Nekem is, sőt, képzeld olyan is van, aki utál engem! És? Ha valódi alapon lenne az a szeretet önmagad felé, amit állítasz, akkor is kellenénk az igazolások? Miért kell bizonygatnod? KINEK BIZONYGATOD ezt valójában?

            Aztán a nagy egységgel kapcsolatban: „fallosz”—termékenységi szimbólum, vagy akár a férfi testének része, amit ugyanúgy szeretsz-e, mint akár a hajaszálát? Hát nem, undorítónak tartottad.
            Homoszexualitás? Magyarság, stb. Hát igen, erről is futottam volna már veled nem is egy kört. Bibliában sincs záradék: „kiválasztott nép, csak heterók, stb”. 😉 Soroljam még?

            de hát csak az Alföldi bácsi a rossz. :). Valóban? Kutakodtál? Valóban? Vagy csak „önigazoltál?” hmm önámítottál, miért? Kíváncsi voltál elismerlek-e? Hiszen rögtön ezzel jöttél: .látod, magamtól ezt meg ezt tettem! /most ki a fiatalabb? ;)/

            Nekem ne bizonyíts. Csak tedd, amit szeretnél, élj, ahogy szeretnél. Önmagadért dolgozz, ha akarsz, n azért, h elismerjelek. Emlékszel: számít-e a véleményem? Semmit nem jelent! Te vagy fontos! Nem én!

            ott a hiba, szűken látunk. Pl.: azt mondom féltékenység, a „másik”, hát én az nem vagyok. Részben igazat mond, de csak részben. A féltékenység, és a többi érzelem nagyon alattomos: lehet, pasimra nem vagyok féltékeny, de ha a barátnőm mással csacsog, akkor miért fáj? Na nem bizti azért, mert jobban szeretem, sőt, inkább attól félek, kevés vagyok neki. „Másnál” többet talál. (önértékelés, önbizalom, stb)

            Alfával ezért szeretek beszélgetni. Benne ott a nyíltság. Körbejárja, átgondolja, nem azonnal vetítget. Azt olvassa, amit írok. Te inkább feltételezel. Aztán reagálsz, mostanában már mondjuk elolvasod újra és ez igen nagy haladás. És meg is írod, hoppá! De mi lenne, ha először átolvasnád? 😉

          • Anita,most Te nem vetted észre,hogy két külön dologról
            Anita,most Te nem vetted észre,hogy két külön dologról írtam.
            Egyfelől,amikor ez teljes volt,és aztán ,hogy fel kellett függesztenem és most,/egy másik állapotban/ hogy állok a dolgokhoz.
            Erre hivatkozol végig,amikor már nincs meg az az állapot szándékosan,mert még más dolgom is akadt.
            Történetesen ,hogy magammal is foglalkozzak:)
            Most akkor ki nézi ,,hülyének”’ a másikat
            Én leírtam világosan,mikor volt meg,és hogyan,és hogy most nem abban vagyok,és nem egyformán megy,és már irányítom ha akarom,mert nem spontán,.mert feladtam azt az utat

            Amit most írtál,az a két dolog összekeverése,nem tudom miért tetted,világosan beszéltem valamiről.
            Ha ez így megy,akkor teljesen felesleges ez az írásbeli kommunikáció köztünk,mert úgy látszik félreértések forrása.
            Én legalább elolvastalak még egyszer és rájöttem,hogy a középső rész nem nekem szólt és korrigáltam a tévedésemet.
            Én most itt totálisan kitárulkoztam neked,de szerintem fogalmad sem lehet ,miről beszéltem,ha így kiforgattad.

            Majd meg írom privátban ,miről van szó,én itt nem magyarázkodom,leírtam világosan ,hogy /szándékosan/ felhagytam egy teljes utat,és még valamennyi most is megvan belőle.De ez 10 évig teljes volt.Nem tudom ,hogy tudtad ezt így összezagyválni?:)

            Nagyon úgy tűnik,hogy belül valamiért így szeretnéd,hogy így legyen,és nem tudatosan ,hanem tudat alatt hoztad össze ezt a ,,rémséget ” rólam.
            Erre mondtam egyébként,hogy úgy tűnik kettőn áll a vásár,de ezt is másképp értetted.

            Ez csak az előítéleteid miatt lehet,velem kapcsolatban,hogy vannak feltevéseid felőlem,és bármit is írok,azon a szűrődön fog keresztül menni,eltorzultan megjelenve.
            Sajnálom,de amíg nem tudod ezeket az előfeltevéseket kiüríteni magadból,addig hiába is írogatunk itt,mindig is egy eltorzult tükör néz vissza majd.
            Én most igazán teljes szívemmel odafordultam feléd,és nézd meg mi jött vissza belőled???

            Ha Te tényleg tisztán látónak ,érzőnek tartod magadat,akkor hogy tudsz így vakon elmenni az erdőbe?
            Ennyire nem befolyásolhatnak az előfeltevéseid.Márpedig akkor hol az a tisztán látás? Annak nem lehet az akadályában ilyesmi,mert épp ezért lenne tiszta.

            Ha egyáltalán érdekel ez a dolog,akkor azt javasolnám ,figyelmesebben olvasd el mit írtam,akkor rájössz,hogy az egész okfejtésed,figyelmetlenségen alapul.

            A második lépésnek meg ajánlanám,hogy üríts ki magadból mindent ami lerakódott benned eddig rólam,és amikor már semmit sem gondolsz,érzel felőlem ,akkor engedj be,akkor talán tényleg tiszta lesz a látásod velem kapcsolatban/is/.

            Szeretettel: Éva

          • Éva—Senki vagyok 🙂
            Mikor mondtam neked valaha is: „hülye vagy”?

            Nos, van még valami, amit szeretnél hozzám vágni? 😀

            Bizonygatod előítéleteimet, meg hogy két külön dologról beszélünk. Igen, ez történt köztünk mindig, jól látod. Az egység blogban is ez volt, leírtam valamit, aztán a búvárkodásra írtad a te tengered mélyén mi van, milyen csodaszép :). Ha valóban ez lenne nem lenne ilyen reakció ismét ;). Immaginációs gyakorlat. Önámítás, káprázat világa, vízió. Ezért mondják, h még a csend gyakorlat is félre viheti az embert. Jön egy két ilyen „látomás”, az egó nő, hogy jaj, milyen szép, spiri nagy gyógyító, látnok vagyok. —- Pöffeteg gomba :).

            Láttál már egy pöffeteg gombát szétpukkanni? Na ez történik velünk is, mikor „csorba éri” a pöffeteg énünket. :).

            Az ember először nagy szép okos, és erős. Aztán jön valami kívülről, eleinte összeesik, szegény énje visszatér, sír-rí, toporzékol, majd támadásnak lendül, mint a gyermek az óvodában. Valójában nem veszi észre, mikor a feneke a földre esik, akkor van valójában legközelebb önnön valóságához, Önvalójához.

            Éva, kérlek nyugodj meg, olvass el engem még egyszer.

            Ne is menjünk a blogon túlra. Csak olvasd el saját írásaidat is, és emlékezz mit éreztél, mikor azokat írtad.? Vedd észre saját játékodat!

            Szólok valakihez, te jössz, szavaidban ott a „kihívás”. Mint először. :). Ekkor még ers vagy, azt érzed, na a kis okoskodót most megfogom :). Indul a fogócska :). Egészen addig, míg másokról (!) írok: „Anita, jól látod”- hízelgés, szépen szeliden, aztán újabb fogást keresel. Még mindig nem látod, én nem bírkozni akarok veled, hanem csak leülni melléd. Ha téged kérdezlek, eleinte jön a tétel: bizonyítás, rosszul látom. Én visszakérdezek: valóban? Újabb magyarázás, bizonyítás. Bár a hangulatod itt már párosul a :- miért nem érted, látod, fogadod el fájdalmával.
            Amíg a blogban Másokról volt szó, addig nagyon jól érezted magad. Szó sem esett privát e-mailről, jó volt a színpad. Akkor MINDENKI látta, h te bezzeg dolgoztál önmagadon. Aztán néhány kérdés, és a nagy önbizalom szerte foszlik, jön a csapkodás, a fejemhez vágás, és a már régóta hallott privát e-mail, ami sosem érkezik, hiszen, ha rákérdezek, hirtelen nincs időd rá. Attól függetlenül, „véletlenül” itt talállak az oldalon, a nap bármely szakában. Véletlen? Ajaj, de volt még közben az is, hogy na, most meglátta, milyen okos vagyok, mennyit fejlődtem (most aztán megmutattam neki, ki vagyok én!! Mindenki látta!), és most egy kicsit azért belemarok, hiszen milyen erős vagyok: lásd: ” energiaszívás”.

            Valóban vetítek? Változtál?

            Még mindig halkan súgom és türelmesen:

            Senki vagyok. Ha ezt mondanám rád, nagyon megharagudnál. Félreértenél. Most elmondom neked, mit értek ezen. Nagyon jó érzés, mikor azonosulunk egy szép szereppel, és tetszelgünk fényében.

            Erről ez a tanmese jut az eszembe: két szerzetes bandukol. Egy folyóhoz érnek, az egyik elindul, keresni egy gázlót, míg a másik felkapja köpönyege alját és a vízen járva nevetve visszatekint a másikra. A másik utána kiált: ha tudtam volna, hogy egódat hizlalod, tündökölve képességeid rabjaként, még indulás előtt eltöröm mindkét lábadat!

            Ha felmagasztalom magamban egy illúzió képét, azonosulok, akkor nem önmagam VALÓJÁT élem. Csak az egóm fürdik. Ezért verik szét a szerzetesek bottal a tanítvány fejét, ha pöffeszkedik. :).

            Mikor valaki erre rávilágít, nagyon fájhat, sőt, ha lerántják a leplet, kikészül: földreesik. Úgy érzi megsemmisül. Ilyenkor két dolgot tehet: felismeri, h ő még mindig létezik, csak a bolond gomba robbant szét, vagy védekezik, visszatámad, pöffeszkedik, magyaráz, győzköd tovább. Kivel cseszik ki igazából?

            Energia szívásról: 🙂

            Valóban nem érzed mit adok? Vagy most is csak poénkodsz velem? Ha elesel, elfáradsz, kikészülsz, önmagaddal teszed. Harcolsz, azt hiszed velem, de nem veszed észre, önmagadban folyik a küzdelem.

            Tehát mit jelent, Senki vagyok? Nem azonosulok szereppel. Ha már csinálja az ember, lássa meg önmagát is ebben.

            Most elvonulsz, lelépsz a színpadról, ahova hívtál? Itt hagysz? 🙂 Mitől félsz Éva? Farkas helyett miért kiáltasz Buddhanitát? :).

            Szóval, most hirtelen előítéleteim vannak. Amit el kell engednem. Hmm. Írni akartál, bár azt is megírtad mit: elemzést. Nahát, nahát! Semmi: hogy vagy, mi újság? Miért nem vagy hozzám egyenes? Már ezt is sokszor kérdeztem, de valahogy nem látod ezt a kérdésem az oldalon.

            Gyereknek nézel (hangoztatod tapasztalatod, korod), de ki viselkedik így, Drága Éva? Minden esetre kiváló dráma színésznő lennél, az tény. :). Minden estre nem értem, miért akarsz velem játszani? Lehet úgy versenyt futni, ha az ellenfél leül a startvonal előtt? 🙂

            Mások, pedig nincsenek ;).

            Végezetül, megírom azt is, mit élek át, valahányszor olvaslak, vagy írok neked, ez így fair, Katinak is megírtam. Ülök a gépem előtt. A homlokom forró eleinte, aztán, mintha egy úszósapkaként szétáradna a fejemen. Aztán a szívem hevesen dobogni kezd, aztán olyan forró lesz a mellkasom, úgy megnő, h elkezdek vetkőzni (nana, semmi pucérság!). Talán innen jön a türelem feléd belőlem. Nem tudom mi ez, nem akarom elemezni sem, csak élni. Nagyon jó állapot.

          • Bocsáss meg nekem kérlek,de a mosolygáson kívül semmi más
            Bocsáss meg nekem kérlek,de a mosolygáson kívül semmi más reakcióm nem jött fel.
            Mit összeidegeskedsz itt nem létező dolgokon?
            Most mégis mit vársz tőlem? Egyre kaotikusabbak a felém írott mondandóid.
            Mondtam neked ,hogy nem fogok neked minden félreértésedet,kiforgatásodat mondatról mondatra megmagyarázni.

            Úgy látom,valamit nagyon elindítottam benned.
            Talán nézz utána,és hagyjuk ezt ,mert csak értelmes dolgokba szeretnék belefolyni.
            Most dolgoznom kell,perceken belül,este leszek,remélem lehiggadsz addig.:)))

            Puszi: Éva

          • :DDDDDDDDD, na te aztán tényleg mindent látsz!!! Nincs több
            :DDDDDDDDD, na te aztán tényleg mindent látsz!!! Nincs több kérdésem!! :DDDDD

          • Csak az egységélményről írnék Anita ,a többinek semmi
            Csak az egységélményről írnék Anita ,a többinek semmi értelme. Mondatonként végig kéne venni az egész összekreált írást,ennek meg semmi értelme a részemről.
            Sajnos nem vagy regisztrálva,így nem tudtam privátban írni neked.

            Tehát csak az egységélményről,ez másokat is érdekelhet talán.
            Ezt írtad:

            ,,Az egység blogban ezért nem értettél, más tapasztalatról beszéltünk. Nálad az egó belefecsegett, az elme mikor közbelép, megáll a folyamat. Mikor én az Egységet tapasztaltam nem volt különbség az áramlásban, mindenki felé egyformán áradt. Szerintem ez az egón túli szeretet. ”

            Szóval azért írtam meg a véleményemet akkor a blogodban,mert nem ez az egységélmény,amit Te annak gondoltál.
            Ez egy szeretet áradásos gyakorlat,amikor mindenki felé árad a szereteted,és elfogadod a másikat,mint önmagadat.
            Ez csak egy teljes elfogadásos gyakorlat.Igen erre szükség van az igazi egység állapot megéléséhez,de még nem az,csak a beveztője lehet.
            Tehát ez a teljes ELFOGADÁS,és amikor ezt BE is tudod FOGADNI magadba,akkor valósul meg az Egység.

            Gyakorlatilag,hogy ne úgy nézzen ki elméletről beszélünk:
            Először eljutok oda,hogy a körülöttem lévő világot is ELFOGADOM MAGAMKÉNT,aztán BEEMELEM MAGAMBA,eggyé válok vele,de úgy ,hogy az annyira a részemmé válik,hogy el is tűnik minden és csak én vagyok.
            Anita ez az Egység. Az kívül nem lehet ,ezt próbáltam neked akkor is magyarázni,de hát szerinted nekem bekapcsolt az egó:),ezért meg sem hallgattál.

            Nagyon jó ezeket a dolgokat meditációban megélni,de valódi tapasztalatod akkor van ,amikor ez az életedben is,,valóságosan ”is megtörténik.
            Erre írtam én a spontán jelzőt. Amikor ebben élsz.Például,ha te a mediben átélted azt a szívnyitásos csodálatos áradó,mindenkit elfogadó szerető érzést,akkor tudnod kéne miről beszéltem arról az útról.
            Amikor ez nem meditáció,hanem praxissá válik,persze nagyon sok ,,/kézzel nem megfogható/ segítséggel”Az egységélménybe pedig,ha nem meditációban csinálod,hanem a hétköznapi állapotodban,akkor egyszerűen belecsúszol,illetve ilyen spontán,de kivételes alkalmakkor a világ áramlik beléd,és nem fordítva,ahogy Te írtad hogy Te áradtál a világ felé. Nem. A más a külvilág beléd áramlik,ezt látod is ,beléd úszik minden,és nincs már körülötted semmi,minden benned van,csak te vagy mindenestől.Egyedül,de egységben,mert minden benned van.

            Ez óriási különbség,és nem kell arra haragudni,aki erre felhívja a figyelmedet.
            Ha valamiről azt hiszem ,hogy ,,az”, mikor nem ,,az”, akkor soha nem fogom azt a valamit megtalálni,mert már azt hiszem,hogy megtaláltam. Arról nem is beszélve ,hogy akaratlanul másokat is félrevezethetek,de ez már nem az én kompetenciám:)

            Mondjuk megállsz egy villamos megállóban/ hogy annyira ne is legyen szép:D/ és csak úgy szemlélődsz,és akkor érdekes módon/spontán/ beléd úszik minden ami körülötted van,emberek ,házak ,autók,minden te leszel.Annyit érzel ,hogy te vagy ,létezel,és minden más eltűnt, nincs kívül semmi,csak te vagy,és benned minden.

            Nem magyarázgatnám ezt tovább,Isten tudja,megint mit hozol majd ki belőle:DDD,csak szerettem volna elmondani,a különbséget a szeretet áradása,a más felismerése önmagamként,és a teljes egység állapot között.

            Akinek ez meg már ismerős,az tudja miről beszélek.

            Puszi: Éva

          • Szeretet átadás gyakorlat: csak a szív-csakrából áramilk.
            Szeretet átadás gyakorlat: csak a szív-csakrából áramilk.

            Amiről írtam ott: nem volt határom, nem volt olyan, h csakra, ott annyi volt : Vagyok. És nem haragszom még mindig, sajnálom, nem tudok haragudni ezért :).

            Sőt, azt sem tudom mondani, az a végső valóság. Majd a többi tapasztalat során talán eljutok, h létezik :).

            Szóval, ne magyarázd Éva, tapasztalj :), addig hiába minden szó. 😉

          • Én leírtam a tapasztalataimat,amit megéltem a ,,való
            Én leírtam a tapasztalataimat,amit megéltem a ,,való ”életben,nem csak meditációban.
            Valószínűleg ez a probléma. A kettő nem ugyanaz.
            Legyen kinek hite szerint.Én nem akarlak téged győzködni,láthatod.

          • Pont ez az: ne csak meditációban: hanem úgy a gyakorlatban az
            Pont ez az: ne csak meditációban: hanem úgy a gyakorlatban az életben is. Sőt utána már nem is kell rámeditálni az egységérzetre, mert végig veled van. Ezt én is így érzem, mindig, állandóan ott van az egységérzet.

          • Éva, ha emlékszel a blogban is azt írtam, a való életben
            Éva, ha emlékszel a blogban is azt írtam, a való életben történt, nem mediben. Összekeversz Attila meditációs gyakorlatával.

            Kati : :DDDDD.

          • Szeretnék valamit kérdezni tőled. Ki az igazi Anita,milyen ő?
            Én
            Szeretnék valamit kérdezni tőled. Ki az igazi Anita,milyen ő?

            Én itt az oldalon két teljesen ellentétes Anitát látok,hol így nyilvánul meg ,hol úgy.
            Egyszer az angyali Anita,türelmes ,segítőkész,valóban lehet érezni a szeretetét.
            De ha ez a szerető angyali Anita nem kapja meg a kellő figyelmet,elismerést,főleg elismerést,akkor pillanatok alatt elveszíti ezt a minőségét,és az addigi szeretet ,majdhogy nem gyűlöletté fajul,ahogy ez itt ebből a párbeszédből is nagyon szépen kitűnik.

            Tehát nem hihetem el a szerető türelmes Anitát,mert nem az igazi /még/,mert ha pillanatok alatt ki tudsz esni belőle,akkor az még csak egy szerep.Ha kiesel a szerepből,akkor mutatod meg a volt arcodat.
            Bár én ennek az Anitának sem hiszek,mert tudom,hogy valahol a kettő között ott küszködsz Te ,az aki most vagy. Már nem ez ahova időnként visszacsúszol,de még nem az ,aki szeretnél lenni,mert még nem tudod magad tartósan abban az állapotban tartani.

            Ha felvállalnád a mostani igazi Anitát,hogy vagyok aki vagyok,fél úton ég és föld között.
            Szeretnék ,,angyal” lenni,de még nem azonosítom magamat vele,mert nem vagyok még az,és nem várom el,hogy ennek lássanak,viszont már sokkal több vagyok ,mint aki voltam,és még ha hiú is vagyok egy kicsit,akkor sem csúszom vissza oda ,ahonnan fel akartam emelkedni,és valamennyire sikerült is már.

            Én ezekkel a szerepeiddel nem tudok mit kezdeni. Ezért nem ,,ültünk még le a fűre” .Én az Igazi Anitát várom.
            Ha egyszer megtalálod,észre fogom venni.

          • ,,Azt hiszem így teszek most a kérésednek eleget, ha most szedem
            ,,Azt hiszem így teszek most a kérésednek eleget, ha most szedem a sátorfám! 😀 😀 😀
            Menekülőre fogom, szégyen a futás, de hasznos!!!! Balra el ;), kakukk!”

            Téged ki bántott?
            Vagy Te vagy Alföldi Róbert?:DDD

    • Az igaz, hogy a magunk felelőssége, milyen műsort választunk, de
      Az igaz, hogy a magunk felelőssége, milyen műsort választunk, de: egyrészt a nemzet színházában legyen már léleképítő műsor a deviáns helyett, másrészt nem adatott meg minden gyereknek, hogy gondos szülei legyenek. Nekik befolyásolóbb a tv-műsor, és olyan dolgokat szednek majd össze, amit majd pluszban fel kell dolgozniuk egyedül, vagy ha nem elég tudatosak, akkor befolyásolhatja a tetteiket is ez a sokkoló „kultúra”. Szóval a „Például, lehet venni DVD-n régi MAGYAR filmeket, amiket például meg is lehet nézni a családdal is…” ez szerencsés esetben megadatik a gyereknek, más esetben meg nem. Az állami kulturális intézményeknek meg főleg felelősséget kellene érezniük a nemzet gyermekeinek lelkivilágáért (de amúgy szerintem mindegyiknek jó lenne…).
      (Egyébként Alföldi csak azért mondta vissza az engedélyt a románoknak, mert már akkora közfelháborodást váltott ki a dolog.)

      • „egyrészt a nemzet színházában legyen már léleképítő műsor
        „egyrészt a nemzet színházában legyen már léleképítő műsor a deviáns helyett,” ————————————————— de ez csak 1 azaz egy színházi darab, amúgy azon kívül gondolom van még pár más darab is, ami lélek emelő is lehet… Ha nyitott az ember, akkor akár még egy pornó filmből is jöhetnek felismerései, az meg hogy is mondjam – a felismerések lélekemelőek….

        • Nem csak ez volt az egyetlen ilyen darab, sajnos ez c
          Nem csak ez volt az egyetlen ilyen darab, sajnos ez csak egy példa volt. Olyanokat hallottam, hogy még leírni is fáj. Vagy a péniszből készült marcipán a tortán, valamelyik színdarab plakátján. Vagy különböző perverz jelenetek a színpadon több műben. Sok ilyen van sajnos. És vigye el az ember a gyerekét egy színdarabra, arra számítva, hogy majd mondjuk egy szép eredeti János vitéz darabot fog látni… hát ne már. Akinek építő a pornófilm, nézze otthon, csak azért mindennek megvan a maga helye.

    • ,,”Ahol simán lejátsszák a János vitéz átformált változatát
      ,,”Ahol simán lejátsszák a János vitéz átformált változatát úgy, hogy Iluska prostituáltat játszik, meg ilyenek.” ——> van egy alap verzió, meg van egy új változat. Aki akarja megnézi az átdolgozást, akarja nem! Egyszerű! Tudtommal.”

      Az én tudtommal ez azért nem ilyen egyszerű.Talán meg kéne kérdezni erről Petőfi Sándort,hogy mit szól a műve ilyen fokú vulgarizálásához.
      Ez csak azért fordulhatott elő,mert itt már nincs jogutód,mint a Bartók ügyben,ahol hivatalosan meg tudták akadályozni,hogy ,,megbecstelenítsék ”az eredeti művet.Pedig már ez elég előrehaladott állapotban volt,rengeteg /állami/pénzből.és mégis lehetséges volt,mert valaki tudta érvényesíteni a szerzői jogvédelmet.
      Szóval ez nem egészen úgy van,ahogy Te gondolod,hogy ilyen értékes művekkel azt teszünk ,amit akarunk.

      A másik dolog pedig az,hogyha ilyen extrém felfogásban rendezünk át műveket,azt talán nem a ,,Nemzet Színházában” kéne bemutatni,ami inkább a tradicionális értékek megőrzéséra hivatott ,hanem vannak erre alternatív színházak,ahol erre kiváló lehetőség van.

      Én nem nagyon akarnék itt belefolyni ebbe a dologba,de simán fel lehetne sorolni itt egy listát Alföldi működéséről,ahol érdekes módon mindig a magyar nemzeti érzelmű emberek lelkébe taposott,ilyen,vagy olyan módon.
      Nem csak a fenti példa,a prosti Iluska.De ezen a mostani akcióján sem lehet csodálkozni,hogy tüntetést,felháborodást váltott ki.
      Azért gondoljuk már meg,Erdély elcsatolását a Románok a Magyar Nemzet színházában ünneplik,Magyaror
      szágon,Alföldi felajánlásával??? És ez normális lenne szerinted??? Már bocsánat.

      Én fentebb írtam,hogy nem foglalkozom ezekkel a dolgokkal,de ha itt most felmerült,akkor viszont igenis van véleményem.
      Egy ilyen ember,aki ennyire szemben áll azzal a néppel,akinek az országában él,és ,,alkot”,az talán élne ott,ahova a szíve húz,és ne itt tenné tönkre a kulturális örökségünket.

      Én nem haragszom ,rá nem utálom,inkább sajnálom. Egy identitását /többszörösen/ vesztett ,zavarodott
      ember,akinek a ,,beteg mivolta” árad a ,,műveiből” és a cselekedetiből egyaránt.
      A jóindulatom jele még az is,hogy nem szándékosságot tételezek fel a részéről,hanem csak lelki ,hova tartozásbeli problémákat,és ennek megfelelő zsigerből jövő ösztönös viselkedést.
      Ennyit a védelmében,de azt hiszem ezt a lehetőséget csak én adom meg neki,mert a legtöbben a szándékossága mellett döntenek.

      Visszatérve a hozzászólásodhoz,a János vitézzel sem tehette volna meg amit megtett. Jogilag minden mű védelmet élvez,csak ebben az esetben jogutód nélkül ezt nem lehetett érvényesíteni.
      Úgy látszik tanult a Bartók műből,és olyan darabot választott,ahol nem ütközik akadályba.
      A magyar emberek lelkével ,meg ebben az országban már nem foglalkozik senki.
      Illetve aki foglalkozna,például KatiPotter,azt jól letromfolják ebben a blogban,mintha valami bűnt követne el.És pont ezen az oldalon! Na ezen csodálkozom a leginkább!!!

      Attól hogy valaki igyekszik univerzális emberré válni /nem Alföldi/,az nem azt jelenti,hogy meg kéne tagadni ilyeneket,hogy nép,nemzet,,mert ezután már majd a család jön.
      Nem ettől leszek univerzális,ezoterikus ember,hogy ezeket a dolgokat elvetem.
      Ezeknek a dogoknak nagyon jól meg kéne férni együtt,mert egyik nem zárja ki a másikat.
      Azért mert én magyar ember vagyok most,és kedvesek a kuturális örökségeink számomra,azért még lehet univerzális gondolkodásom.Nem attól leszek ,,kozmikus” ember,hogy megtagadom a magyarságomat,ami az egyik részem a teljességemből.

  6. „Ha megnézi az ember a mai tv-műsort úgy általában, mit lát?”
    „Ha megnézi az ember a mai tv-műsort úgy általában, mit lát?” ———-> azt, amire figyel! helyette lehet olvasni, beszélgetni a családdal, nézni más tv-csatornákat, például…

    „Ahol simán lejátsszák a János vitéz átformált változatát úgy, hogy Iluska prostituáltat játszik, meg ilyenek.” ——> van egy alap verzió, meg van egy új változat. Aki akarja megnézi az átdolgozást, akarja nem! Egyszerű! Tudtommal.

    „Vigye el na az ember a családot egy ilyen műsorra” ———> az ember előtte tájékozódhat is, van már rengeteg lehetősége… Ha meg nem, akkor élménynek jó. 🙂

    „Nem mondom, hogy tiltsák be ezeket, de(<---ott a de!) nem ártana ezeknek külön hely, és nem mondjuk az a színház, aminek a nemzet művelődését kellene szolgálnia. „ ———> nem a TV-ben nyomják, hanem egy külön helyen, 4 fal között… úgy hívják, hogy színház… Van sok színház az országban! Ezen kívül van még más és más is… Például, lehet venni DVD-n régi MAGYAR filmeket, amiket például meg is lehet nézni a családdal is…

    „ki azt is megengedte majdnem” ——–> tehát akkor megengedte végül is? A majdnem az, az nem az! 🙂 (<-- thank you) „én nem mondom, hogy…de” <--- ott a de!!!!!!!!!!!!!!!!!!! És végezetül: Di gustibus non est disputandum!

    • köszi zenebuddhista
      hasonlóakat szerettem volna írni, köszi, a lényeget megírtad 🙂

      Aki harcolni akar, kardot fog látni mindenhol. Igaz Jeanne d’Arc? 😉

      Érdekes, lehet a távirányítómmal van a baj, de nekem inkább természetfilmek jönnek, vagy csillagászat vagy ilyesmi. Imádom a tudományos hogyan készülnek dolgokat is, meg a jó filmeket, aztán, ha megunom, nini, kikapcsolom :).

      Kati , lazulj el egy kicsit, szép az élet, gyere nézd meg!

      • Anita, megfigyeltem valamit. 🙂 Te azt írod, ne foglalkozzak így
        Anita, megfigyeltem valamit. 🙂 Te azt írod, ne foglalkozzak így a közösségi ügyekkel. Miért írok ilyet, miért mentem el a tüntetésre is? 🙂 Te miért írsz akkor nekem segítő szándékból? 🙂 Az, hogy írtál nekem, az azt jelzi, benned is ott van ez a közösségi érzés, a vágy, hogy ezzel hozzátegyél valamit az egészhez. Ezért csinálom ezt én is. 🙂
        Egyébként élvezem az életet.:) A „kardot” meg csak akkor veszem elő, ha kell (védekezni, védeni). Attól, hogy felháborítanak dolgok, még nem azt jelenti, hogy nem látom az élet szépségét. Nagyon is látom. Ha nem tenném, amit teszek, el kellene nyomnom az érzéseim, becsapnom önmagam. Szeretetből indul nálam ez is: azok iránti szeretetből, akiket szereznék védeni ettől a jelenségtől, amit írtam. Én így vagyok önmagam, hogy követem az érzéseim, és ezért csinálom. De ezek szerint Te is ismered ezt az érzést, hiszen törődsz velem azzal, hogy elmondod a véleményed, és ezt köszönöm. 🙂 Csak nem fogom megfogadni a tanácsod. 🙂 Azt veszem ki a szavaidból, nem igazán értesz mégsem.
        Kicsit más a világnézetünk (pl már korábban is írtad, hogy furcsa neked az erős hazaszeretetem, nekem meg boldogságot jelent). Fogadd el, kérlek, hogy én nem szeretném változtatni az enyémet, mert nekem így jó. 🙂

        • Jeanne d’Arc
          Nagyon jól tudod, hogyan állok hozzád.

          Bennem is van ilyen hasonló? Hogy ne lenne!! Sőt, úgy jellemezném: olyan vagyok mint a sünegér, aki arra vár, hogy szeressék, simizzék meg, de közelebb lép valaki, pusztán félelemből „kardot” látva védekezem, és szétszúrja a hátamon a saját kezét! Sok energiám fekszik benne, h a támadó képét felülírva, a másikra nyíltan nézzek, hogy meg tudjam, vajon ő ki lehet valójában?

          Tudod az, hogy kit milyennek képzelünk, és látunk, az esetek 90%-ban óriási tévedés.

          Miért írok neked? Annyi a különbség, én már látom hol a hiba. Sok évem ment el így, sok idő lesz, mire „veséből” élem majd a szeretetet.

          Nem fogadod meg a tanácsom? Ne is fogad meg! Semmit ne higgy el nekem, tapasztalj, csak ennyi :). Majd visszanézve rájössz, nem bántásból mondtuk, h lazulj el, hanem azért, mert összeszorított marokkal csak halált teremt az ember, de ha a tenyered kitárod, tiéd az egész világ!

          Engem az indított el a nyílás felé, hogy feltettem a kérdést: mások miért olyan szeretetteljesek? Miért tudnak örülni felhőtlenül? Miért nem látják azt amit én, hogy hadban áll a világ?

          Csak annyi történt figyeltem ezeket az embereket, akik szót értenek másokkal is, mint itt pl.: Szeges.

          Elfogadásról: szerinted erőszakollak? Véleményt írtam, ami ellentéte a tiédnek. Te meg ezt fogad el :), hogy vannak, akik veled nem értenek egyet ;). Kicsi Jeanne d’Arc ;).

          Úgy hogy kérlek is, ne fogad meg a tanácsom, csak halkan súgom: kérdezd meg, miért ilyen a világod? És másé miért olyan? Ne képzeld el, hanem csak várd a választ. Meglehet, még csak nem is az lesz a válasz, mint amit valaha is el tudtál képzelni!

          • „Annyi a különbség, én már látom hol a hiba.” Ezt én is
            „Annyi a különbség, én már látom hol a hiba.” Ezt én is írhatnám neked. 🙂 Szerintem nem biztos, hogy ugyanazokat a dolgokat tapasztaltuk. Mi a hiba? Miért gondolod, ennyi alapján, hogy én hibázok? Aki sérülést okoz emberi lelkekben, az vajon milyen úton jár (gondolok pl. Alföldire és a társaságára)? Nem tudatosan csinálja, az igaz, és én nem is akarok beleszólni abba, hogy hogyan éljen, csak szerintem, mivel az a nemzet színháza lenne elvileg, akkor a nemzet tagjainak joga van kérni a leváltását. Szóval ne lehessen ekkora hatása a közösségi életre, és nem csak erről írtam, hanem minden hasonló jelenségről, ami a tv-műsorokon is látszik például. A kulturális életünket is, a közösségi sorsunkat szerintem együtt lenne jó alakítanunk, tudatosan.

          • Jeanne d’Arc
            hajaj (mély sóhaj)

            azt írtad Klárának, nem politika, na engem nem győztél meg.

            Mindegy Kati, én ebbe nem akarok belefolyni, lesz más, akivel erről tudsz beszélgetni. Sajnos nincs kedvem itt győzködni senkit, én nem a témához szóltam, hanem hozzád, az emberhez. Azt hittem önismeret kicsit arról szól, h magunkat feltérképezzük, de látom, valamikor csak egy jó éles kard, másokra csapni. 🙂

            Azt hiszem így teszek most a kérésednek eleget, ha most szedem a sátorfám! 😀 😀 😀

            Menekülőre fogom, szégyen a futás, de hasznos!!!! Balra el ;), kakukk!

          • Hozzám szóltál, de nem értesz meg, nem is ismersz, néhány
            Hozzám szóltál, de nem értesz meg, nem is ismersz, néhány gondolat alapján próbálod jellemezni a lelkivilágom, miközben saját tapasztalatidból indulsz ki, ezért nem érted, miről beszélek. Így valóban nehéz kommunikálni. Így tényleg jobb, ezzel egyetértek, ha hanyagolod a témát, mert így erről beszélni nem sok értelme van.

          • Te érzékeled így. 🙂 Pedig Te kezdted írogatni, hogy én
            Te érzékeled így. 🙂 Pedig Te kezdted írogatni, hogy én ilyen-olyan úton járok. Vagy ha terelgetni szeretnél lelkeket tudatosság-lelki béke irányba, miért nem írsz az Alföldinek? Ráférne egy kis lelki tanulás. Egy hírportálról meg tudom keresni a címét, ha szeretnéd. Tényleg komolyan mondom.

          • „Terelgetni szeretnél lelkeket tudatosság-lelki béke irányába”
            „Ezért a Jobbik arra is kéri szimpatizánsait, hogy a Nemzeti Színház igazgatójának is írják meg frappáns véleményüket”

          • Claryssza, tudok róla, nekem is innen jutott eszembe az ötlet, é
            Claryssza, tudok róla, nekem is innen jutott eszembe az ötlet, és én is fogok írni Alföldinek. Viszont pártpolitikát nem szeretnék ide belekeverni. Te írtad először, hogy politizálok itt, pedig én ide direkt nem kevertem pártokat. Erre Te említed. Mondtam, hogy kulturális életről szeretnék beszélni, pártszimpátiától függetlenül. Az persze igaz, hogy a Jobbik viseli a pártok közül egyedül szívén a dolgon, ha már itt tartunk. De most nem erről van szó, hanem arról, hogy vitassuk már meg a magyar kulturális élet állapotát!

          • Csak ennyi ezzel a gondom pont, hogy nagyon is tudsz róla.. És c
            Csak ennyi ezzel a gondom pont, hogy nagyon is tudsz róla.. És csak tovább alkalmazod a „módszert”, kvázi rajtunk gyakorolsz.
            Köszi, de miattam nem kéne:)

          • Milyen módszer? Mit gyakorlok? Olvasd már el légyszi még egyszer
            Milyen módszer? Mit gyakorlok? Olvasd már el légyszi még egyszer, miről szól a blog, és mi a célja. És azt véleményezd, ne a politikai pártállásom esetleg burkoltan, mert nem arról beszélek. Ez mindenkinek szól, függetlenül a politikai álláspontjától.

          • OK akkor térjünk vissza a saját szavaidhoz:”Innen jutott eszembe
            OK akkor térjünk vissza a saját szavaidhoz:”Innen jutott eszembe” -Honnan is? Miért?

            Mi a célja? -Nyilván az önmegvalósításomat szolgálja…!Békét, befogadást,elégedettséget, szeretetet csöpögtető írás, csupa pozítiív indíttatással és lelkesítéssel.

          • Szerintem egyértelmű a célja, már többször leírtam, Anitának
            Szerintem egyértelmű a célja, már többször leírtam, Anitának is. Ugyanez a levélé is. Nem fogom többször. Viszont ha számodra fontos a vélemény nem hangoztatása, a béke ily módon való elérése, akkor miért írsz nekem? Miért foglalkozol akkor a blogommal?

          • Hol írtam ilyet, hogy ez lenne a fontos?
            Hol írtam ilyet, hogy ez lenne a fontos?

          • Akkor félreértettem, úgy értettem, nem értetted, miért írtam
            Akkor félreértettem, úgy értettem, nem értetted, miért írtam ezt a blogot, mert talán így nem találok lelki békét, pedig pont így nyugszom meg, ha megtettem, amit megtehettem. De akkor félreértettem. A célom pedig leírtam már. Nem tudok mást hozzáfűzni.

          • Na, Kati
            Hagyjuk ezt a gyerekes hozzáállást, és közelítsük meg a témát más szemszögből.

            Most ahelyett, hogy ezt az értelmetlen hadakozást folytatnánk, menjünk bele a témába mélyebben. Itt szerintem nyilván való, neked van problémád Robival, és ha már tudod az elérhetőségét, miért nem neki veted fel észrevételeidet? 😀

            Most viszont komolyra fordítva a szót. Ha már itt nyitottad a blogot, akkor nézzük meg, mi az, ami miatt téged ez foglalkoztat? Mit vállt ez ki belőled?

            Elvégre ez egy ilyen oldal, akkor közelítsük is meg ezt ebben a szögből.

            És most nem lelki analizálást végzek, az piszkosul nem fontos, én mit gondolok rólad, sőt, abszolút nem lehet hiteles. De akkor fejtsd ki. Mond el nekem, mi zajlik benned?

            Mi az, ami miatt felfigyeltél rá? A hatás, amit kivált az emberekből? A személyéből valami? Miért? Hiszen őt, te sem ismered! Ellenben magaddal szemben kikéred a személyiségi jogaiddal kapcsolatos dolgokat, de hát Alföldiről azért te írhatsz dolgokat? Hogy van ez?
            A munkássága zavar?

            Valami miatt csak a szemed előtt ragadt, ha már ilyen fontosnak tartottad a témát, h blogot is nyitottál.
            Bevallom, a munkásságáról most tőled hallok, nem tudom mit csinál, ki ő. Mindenesetre az ellen-reklám is reklám, sok embernek erre épül a karrierje.

            Aztán mit ad neked ez önmagadról? Mi a tanítás része ebben neked? Te milyen hatással vagy a külvilágra?

            Én azt tapasztaltam, hogy belső konfliktusom „vadászik” egy külső kivetülésre, amire aztán ráfoghatom, levezethetem a konfliktusom, természetesen magamtól elfüggetlenítve, mintha nem is rólam lenne szó.

            De ha mélyebbre tekintek, akkor felismerem az okokat, amik miatt „keresztre-feszítek” külső emberkéket.

            Lehet benned is van egy ilyen belső ok? Mit gondolsz?

          • sőt, tovább menve
            Konkrétan ha már a Robi felé irányítasz, még azt is kérdezném, h csak ennél a blognál maradjunk:
            hozzád szólt-e, megbántott-e téged konkrétan Alföldi Robi? 😉

            Mondta-e: – Te, Katipotter…..!!!!

          • Még kérdeznék:
            mi a véleményed a személyes jogokról?

            Addig érvényesek, amíg rád vonatkoznak? Nincs joga önmagát felvállalni, véleményt alkotni? És vajon mit szólnál, ha magadról olvasnál ilyen blogot? Ha jl emlékszel D. Katinál is ezt hangoztattad.

            Vagy ez másra nem érvényes?

            – mi a véleményed a szólás szabadságról?

            meddig, és mit lehet kimondani, ha más a véleményünk, tapasztalatunk, mint ahogy te erre felhívtad a figyelmemet, akkor másnak nem lehet ezt kifejezni? Hogyan látja ő a világot?
            Mikor rólad van szó, akkor kikéred magadnak, hogy legyen önálló véleményed. Ez nagyon is jó. De hol a határ? Ki dönti el, ki mit mondhat és hol?
            Te is közönség elé tárod magad, mint ő, még a cél is egy: meg szeretnéd osztani másokkal benső világod, megszeretnéd beszélni, vitatni, sőt, a legtitkosabb vágyad, hogy meg is értsenek, ugye? Vagy tévedek?

            – mi a véleményed a cenzúráról?

            ki döntse el, mi jó, mi nem? Valóban szeretnéd ezt a beszürkült világot?
            Ha már megvan a saját szabad akaratod, akkor miért nézel ilyeneket? Valaki kényszerít? És mi lenne ha a cenzúra azt mondaná, ez a helyes, és csak ezt nézhetnéd? Alföldi menne 24 órában az összes csatornán? Mert a többség ezt akarja?
            Volt már ilyen, szerintem nem volt igazán jó dolog: Lennin idején csak kommunista képeket lehetett festeni. Vagy a keresztény világban is, csak arról szólhatott még egy vers is. Iga, ott is megtalálták a kiskapukat. Szerelmetes verseket írtak, igaz, Istenhez, nem Pirihez. Mert az már tilos volt, el is égették.

            Mi ez, ha nem agresszió? Fanatizmus? Sötétség? Ez lenne a lelki fény? A tudatosság fénye?

          • tiszteletre méltó az is, hogy harcolsz az „igaz” ügyért.
            De
            tiszteletre méltó az is, hogy harcolsz az „igaz” ügyért.

            De kinek az igaz az az ügy? Engem megkérdeztél, nekem jó-e? Vagy eldöntötted, úgy hogy nem is ismersz, jó az nekem?

            De ha van akár csak 1 ember is, akinek ez nem jó, akkor nem lehet igaz ügy! 😉 (bibliaaaa)

            Végezetül, sűrűn elnézést kérek, ha kérdéseim túl mentek belső határaidon. Mit kezdesz velük a te dolgod.

            A vélemény, kérdéseim én is megírtam. SZabadon. Ha gondod van vele, kérlek fogad meg saját tanácsod: fogad el ;).

            Önző volt a motivációm is: még dolgom van a hamis mártír szerepemmel nekem is.

            De továbbra is kíváncsi vagyok, hogy férnek meg ezek benned?

          • természetesen
            -jogodban áll most engem utálni, haragudni rám, támadónak, ellenségnek látni.

            Tedd is meg kérlek, érezd, éld át, mert most ha valóban így érzed, ez zajlik benned. Az a te belső igazságod. Amihez tényleg jogod van.

            Majd, ha eltelt néhány nap, mikor már nem érint ennyire érzelmileg, olvasd t, ha akarod, keresd meg a válaszokat magadban.

            Nem értem, nem nekem, csak úgy: ÖNMAGADÉRT!

          • önmagamról
            mi az amiben most te segítettél nekem?

            Szembesültem önmagamban azzal a félelmemmel, hogy, jaj, mi lesz, ha valakit megbántok—>rossz ember vagyok!

            Óriási volt a félelmem, ahogy írtam, a kezem remegett, a szívem úgy vert, majd meghaltam. Főleg, mikor jött a válaszod, remegve olvastam, remélve, talán nem bántottalak meg.

            Aztán jött az utolsó írásod, meg Éva kiemelése: menekülésemről. Oké, mondom, most szembenézek.

            Most beengedtem az érzést a szívembe. Nyugalmam visszaállt. Köszönöm, hogy általad egyé-válás gyakorlatom megélhettem, és bocsáss meg majd egyszer nekem.

          • Anita, nem bántottál meg. 🙂 Tudom, hogy nem rossz szándékból
            Anita, nem bántottál meg. 🙂 Tudom, hogy nem rossz szándékból írtad, csak nem értettél. 🙂

          • Kösz, h megírtad 🙂
            Megírtam, ez az én parám :), tőled, vagy mástól teljesen független, z az én személyes hülyeségem, defektem :DDD.

            Kivetítés: félek, h bántok, jajaj, mi lesz?? Miközben a másik értetlenül áll? Mivel is? A poén, hozzám is így fordulnak, szintén nem értem miért paráznak, h megbántanak :), miért, mert én is félek! Na, jól kinézek én magamból!

          • Anita, miért utáljalak? Nincs bennem gyűlölködés, bármilyen
            Anita, miért utáljalak? Nincs bennem gyűlölködés, bármilyen furcsa, még az Alföldit sem gyűlölöm! Nem az embert akarom bántani (szerintem nincs is tudatában pontosan, mit okoz), hanem úgy gondolom, olyan tevékenységet folytat, és nem csak ő, amivel árt a nemzetnek, ezért le kellene váltani onnan. Cenzúra, betiltás? Nem. Hanem hogy az állam által kezelt nemzeti vagyont hova teszik, hogyan alakítják, legyen az kulturális vagyon, ami az egész közösségre kihat, arról beszélek. Engem nem bántott meg személy szerint Alföldi, de tevékenységét ártalmasnak tartom a magyar nemzetre nézve. És ha olyat bántanak, akár tudattalanul is, akit szeretsz, akkor nyilván felemeled a szavad. Ez motivál, és nem az, hogy most én mindenképp be akarom bizonyítani, hogy ki téved és ki nem és miért. Mondom, éljen úgy, ahogy szeretne, csak nem akarom a nemzet színpadán látni, pláne nem, hogy olyat megenged, ami nem kellene. Egyébként fogok is írni neki egy levelet, természetesen normális hangnemben.
            Az elérhetőségéről meg annyit, hogy lehet jogtalannak nevezni, hogy nyilvánosságra hozták, de ha azt nézed, hogy minket jogtalanul fojtanak el, hazudgálnak mindent rólunk, és hogy valójában minket akarnak korlátozni, akkor nem marad más lehetőségünk, mint a véleménynyilvánítás, hogy konkrétan egyenesen a felelősöket is megkereshessük. Ezért adták ki az ő és még pár felelős politikus elérhetőségét is. Mellesleg meghívták a tárgyalásra, lehetőséget adtak neki, hogy ő is megvédhesse magát, és ő nem akar menni rá. Kimondottan figyelnek az ő jogaira is, meg akarják keresni, megkérdezni, és nem a beleszólása nélkül pálcát törni felette.
            D. Katinál viszont éreztem a jogsértést, az nem védekezés volt a részéről. Nem is az elérhetőségem adta ki, hogy felvehessék velem a kapcsolatot és esetleg meg is kérdezzék a véleményem. Hanem kijelentette, hogy az úgy van, személyes ügyeim tárta ki, aminek egy része nem is volt igaz. Azért van különbség tehát a két eset között.

          • Kati
            Köszönöm a választ, sokat írtál, mégsem látom benne a választ.

            Mélyebb rétegre vagyok kíváncsi! RÁD! A személyedre, mit ad neked?

            Most is csak a felszínt kapargatjuk: állam, nemzet, stb. (tudom, h érted, nem hazaárulásból írom :))

            De és ez egy nagy DEEE, belülre nézz! Ne a haza miatt, hanem magadban tárd el, mi az ok, hol sért, sérülsz kit mutat meg benned meg az ő személye, vagy más hasonló ügy? Gondolom te is észrevetted, mindig mutatnak nekünk valami belső tükröt a szituk, lásd nekem is a parámat.

            Még mielőtt írnál neki, keresd meg magadban, kit személyesít meg benned?

            Nem is a címe, elérhetősége miatt szóltam, hanem pont arról, h Kati ott tényként közölt veled kapcsolatban valamit, amit most te teszel meg Alföldivel kapcsolatban. Megértem, ha nem megy el az őt pocskondiázók közé. Most őszintén, függetlenül attól, igaz-e vagy sem, amit róla véleményeznek, te elmennél, volna bátorságod elmenni a „keresztre-feszítésedre”? Amikor nyilvánvaló a hadjárat?

            Két lehetőség van: vagy őrült, bolond, aki mártírként szereti, ha megalázzák, vagy annyira tudatos lény, h felismeri, bármi is történik, attól ő nem lesz kevesebb és bevállalja, és akkor ott, higgadtan, sírás nélkül, el tudná mondani, mi az ő véleménye. Én bevallom, egyik sem vagyok. Én aztán el nem mennék, mert tuti, elsírnám magam, védekezni erőm se lenne, nem hogy higgadtan elmondani, mi indította ezt bennem.

            Tudod, mi volt benne? Mi az ő véleménye? Vagy csak beálltál balgán a sorba, a kiabálók közé? Hat a tömegpszicho?

            Valóban van esélye szerinted? Tömegével ontják róla a dolgokat, ha valóban adtak volna esélyt neki, akkor nem letámadták volna, hanem csak békésen leültek volna vele szemben egy fórumra, egy tájékoztatóra, nem? Ahol nyitottan meghallgatták volna, ő mit gondol? Mit, miért tesz? Ehelyett mi történt? Hadjárat.

            Miközben a színházak azért sírnak, mert ritka vendég a néző? A kereslet irányít mindent. Ha kell az erőszak, van film, dvd, bármi, ha nem kell, más kell, ott van az is.

            Ezért tartom hatalmas dolognak a szólás szabadságot: minden terítéken van előttünk, amivel önmagunkon dolgozhatunk! Minden, csak meg kell látni.

            Ezért tettem fel neked, rád vonatkozó számtalan kérdést: ha hat rád Alföldi- hogyan, mit, miért, ki ő benned! Ez a tükör. Ha valamit kívül utálok, belül bennem magamban a mélyben lehazudom, és kívül besározom. Még jobban becsapom magam, elhatárolom magam. Ezért kélek, figyelj befelé. Mi az a gyenge pont, ami így késztet téged reagálni?

            Nemzet, magyarság: értelek, tényleg, de valóban ennyi vagy? Magyar? És ha kiderülne, mondjuk más vagy? Ha valóban nincs bajom a többi nemzettel, akkor minek ezt külön hangoztatni? Én is magyar vagyok, mégsem ébredek fel minden reggel, hogy kikürtöljem, h magyar vagyok. Ez tény. Mindenki látja, de ez csak a felszín. Azonkívül sok más személyiségrészem van. De valóban csak ezek a kis részekből állok? Létezik, h több vagyok? Szerintem igen. Fontos számomra a buddhizmus, még sem úgy mutatkozom be mindenkinek: Pályi Anita vagyok, és buddhista. Azt sem mondom, Pályi Anita vagyok, é nő vagyok. Pedig aztán él bennem még a feminista énem, annak ellenére, h már azt hittem, sikerült megoldanom. Talán ez utóbbi erre a legjobb példa.
            Szóval igazán az érdekelne, miért kell ez neked annyira? Érted már? Nem ellene beszélek tehát, h hagyjál már a magyarozással, vagy Alföldivel, vagy stb.-vel! Hanem arra kérlek, nézd meg miért? Miért kell ez neked?
            Nem miattam, még mindig, felőlem nyugodtan élhete ezt, de ha már ez van, akkor tud te is, miért?

            Ki az, aki védelemre szorul benned? Aki reflektorba akar állni a magyarság, Alföldi által? Ilyen ügyekben?

            Talán a legfontosabb kérdésem: mi fáj, mi fél, ki fáj, ki fél benned? Akinek kell a külső megjelenés?? Ki ellen küzdesz magadban?

          • Értem a kérdésed, viszont szerintem, ha nincs benned ilyen erős
            Értem a kérdésed, viszont szerintem, ha nincs benned ilyen erős nemzeti hovatartozás-érzés, nem fogod érteni. Onnan veszem észre, hogy nem értetted, hogy már leírtam egyszer. Hiába mondom el ezt jobban, érezni kell. 🙂 Engem maga Alföldi személye nem érdekel, hanem csak azt szeretném, hogy váltsák le, ennyi. Azt írtam, hogy miért. Közösségi érzés, hazaszeretet, lelki védelem, valahogy így tudom körülírni a motiváló erőket. Én nem tudok úgy gondolkodni, hogy csak én vagyok, és kizárjam a közösséget, Ilyen vagyok, ez a belső indíttatásom. Nem magammal foglalkozom olyan értelemben, hogy magam akarom védeni a műsoraitól, mert válogatok tudatosan, hanem közösségben gondolkodok. Nem hangoztatom úton-útfélen a magyarságom. A D. Katival kapcsolatos „párhuzamra” már válaszoltam egyszer. A tömegpszichózis meg régen nem hat már, legalábbis nem úgy. Persze át tud hatni a hangulat, de az indíttatás belülről jön. És nem csak az a csoport vélekedik így, amihez csatlakoztam, hanem sokan. Ezért írtam, hogy ne csináljunk belőle pártpolitikát. Ez az egész közösségre vonatkozik, most mindegy, kire szavaz, melyik párt rendezvényein vesz részt. A blog témája: a kulturális életünk állapota.

          • És azok az emberek, akik bent a másik oldalt képviselték, ott
            És azok az emberek, akik bent a másik oldalt képviselték, ott tüntettek, azok kik szerinted? Nem a Nemzet részei?

            Csak mert, mint írod „ne csináljunk belőle pártpolitikát. Ez az egész közösségre vonatkozik, most mindegy, kire szavaz, melyik párt rendezvényein vesz részt”

          • Megint Te akarsz itt politikai vitát, holott én már régen zárni
            Megint Te akarsz itt politikai vitát, holott én már régen zárni szeretném. Nem ez a blog témája. Magyar az, aki annak érzi magát, akármiért tüntet éppen, ezzel így vagyok. Hogy a bent tüntetők mennyire érzik magyarnak magukat, azt ők tudják. Ezt mindenkinek magának kell érezni. Ez a blog azért van, hogy írjuk le a véleményünket a kulturális életről, Zenebuddhista ugyan mintha az ellentüntetők oldalán írt volna (legalábbis azt képviselte), de a témáról írt. Azért van ez itt, hogy vitassuk meg ezeket a dolgokat. Tehát az egész közösségre az vonatkozik, hogy beszéljük ezt meg.

          • Már megint én:))) Pedig TE csak véletlenűl éppen most ezt
            Már megint én:))) Pedig TE csak véletlenűl éppen most ezt érzed…csakúgy Magadtól…:))))
            Ennyi saját gondolat, nemzeti öntudat 1 blogodban, ami természetesen pártfüggetlen -csak én értelmezem rosszul és/vagy amúgy se érthessem…:)))

            http://index.hu/video/?s=tag:alf%C3%B6ldi_r%C3%B3bert

          • Nem tudom, ki linkel politikai videót. Igen, a Jobbik rendezte,
            Nem tudom, ki linkel politikai videót. Most direkt ezt akarod kihozni a témából, hogy pártvita legyen ebből? Igen, a Jobbik rendezte, és én Jobbik-szimpatizáns vagyok. Igen, de ezt most kit érdekel? Nem erről akarok beszélni. Nem egy nem jobbikost ismerek, akinek ugyanez a véleménye a témával kapcsolatban. Mikor érted már meg?
            Na de indexet linkeltél, amiről tudjuk, hogy összevissza hazudgál a nemzeti radikálisokról. Ez neked pártsemlegesség? Mondd már meg akkor őszintén, hogy valójában a Jobbik ellen írkálsz, de a témához már nem akarsz hozzászólni. Ez nem ez a hely Claryssza, menj akkor az indexes fórumra.

          • „Nem egy nem jobbikost ismerek, akinek ugyanez a véleménye a
            „Nem egy nem jobbikost ismerek, akinek ugyanez a véleménye a témával kapcsolatban.”

            Nem egy informatikust ismerek, aki szerint az Intel sokkal jobb, mint az AMD… Valaki leköpi az AMD valaki az Intelt… Teljesen nyilvánvaló, hogy az Intel erősebb és komolyabb feladatra való, de az AMD játékra sokkal jobb a 3D NOW támogatásával… Holott, vannak olyanok, akik szerint az AMD az Isten és ilyet is ismerek, ha éppen az AMD-ről akarok jót hallani, mert mondjuk olyanom van… Úristen, hogy nem lehet ezt megérteni!?

          • Én pártfüggetlen voltam, vagyok, leszek!
            De ez nem is érdekes, bár ha most idelinkelném azt is, hogy hány oldalon keresztűl, hány formában fejtetted már ki bármilyen témával kapcsolatban is a „jobbító”szándékaidat, és hovatartozásodat, (Csakúgy spontán) hááát 5-6 oldal alsóbecsléssel is betelne vele:)) -és milyen érdekes, MOST én politizálok mégis csak, és lám Te nem erről akarsz beszélni:))))
            Csak véletlenűl a jobbik rendezte, és pont véletlenűl a jobbik fő témája is ez..milyen véletlen egybeesés??

            Ez is csak azt bizonyítja, hogy nincsenek véletlenek! Mindennek oka van.

          • Nyilvánvaló hogy van összefüggés, mivel egyetértek velük, és
            Nyilvánvaló hogy van összefüggés, mivel egyetértek velük, és a tegnapi események hatására hangolódtam rá a témára, hogy blogot is írtam róla. Ez miért baj? Nyilván azért szimpatizálok velük, mert egyetértek a céljaikkal, mert bennem is az van. De most ez miért baj? Akkor lenne baj, ha mindenkire erőltetném meg kampányoltam volna itt (tudom, hogy itt nem szabad). Most neked ezzel mi bajod Claryssza? Nem azt akartam mondani, hogy véletlen, hanem hogy tényleg a témáról szóljon a blog, de úgy látszik, még most sem érted.

          • Egyébként meg megfogalmazhatnál valami épkézláb véleményt is
            Egyébként meg megfogalmazhatnál valami épkézláb véleményt is a témában, de úgy látom, nem ez a célod. Elárulnád konkrétan, hogy mi az, és miért csinálod?

          • Csodálkozol? Még egyszer: mi a célod most itt, ha már a témához
            Csodálkozol? Még egyszer: mi a célod most itt, ha már a témához nem tudsz hozzászólni?

          • Fekete fehér igen nem?
            Tüntető – ellentüntető? WTF? 😀
            Fekete fehér igen nem?

            Tüntető – ellentüntető? WTF? 😀

          • A témához szóljatok már, kultúúúúraaaaaaaa!!!!!!!!!!!!!!!!!
            A témához szóljatok már, kultúúúúraaaaaaaa!!!!!!!!!!!!!!!!! :D:D

          • Még mindig nem értesz engem
            Már a felszínt százszor olvastam, de a kérdések belülre, a mélyre vonatkoztak. Bár sokat kérdeztem, be is látom én ezt.

            Akkor kiemelem a soraid közül: „Persze át tud hatni a hangulat, de az indíttatás belülről jön”—> ne ez a belső indíttatás érdekel, erről nem írtál!!!!!! Minden másról írtál, de erről nem :(.

            Pedig itt a kulcs. Ez egyezik meg akár Kati blogjában a reakciódról, akár Claryssának írt mostani leveleidről van szó, vagy a témával kapcsolatos belső dolgodról.

            Egyik pillanatban rászólsz emberekre, mi ez a stílus, véded a szegény másikat a gaztól? Másik pillanatban puff, robbansz, mint a vulkán, stílusod ugyanolyan, mint akire rászóltál. Aztán jön a hárítás: te fogad el, a te dolgod, nekem jogaim vannak, stb. tehát, kard az önismeret. Visszacsapás. Nesze itt van, védekezem, nem tetszik? Akkor menj el! Ne szólj, sőt, törölj, stb. Na hogy is van ez? Ki sért kit? VALÓJÁBAN!

            tehát két szerep konfliktusban állhat benned? Egyszer a harcos– máskor a mártír. Ezeknek megfelelően reagálsz? Nincs egyensúly. Nagy a kilengés. Ezért van a nagy energiaszint változásod is: egyszer mint a tűz, tele energiával, máskor, meg ágynak esve, fáradtan? Hatalmas küzdelem lehet ez bent!

            Belső indíttatásod kell végigjárnod.

            Most más példa nem jut eszembe: valóvilla — ha szép, okos intelligens nő jött be, a csajok reakciója: utálom- ellenségem- vetélytárs- ha tovább viszed: irígység, féltékenység— kevesebb, butább, csúnyább vagyok— alacsony önértékelés, kevés vagyok, nem kellek szeretet hiány, stb. Na ezt így kellene lebontanod. Így találod meg a gyökerét a problémának.

            Bármit érzel, túlreagálsz, megnézed, mi a felszín: hadba állsz, vagy védekezel, bármi, aztán megnézni, na mi is van mögötte? Ez az önismeret.

            Ha a végére jársz, és megoldod, garantálom neked, Alföldinek a pocskondiázó : – MONDJON LE! (de ismerős 😉 leveledből csak ennyi lesz: – köszönöm!

            Na ehhez kell a valódi erő, meg őszinteség, meg hadviselés!

            Ha rendben vagy ebben a kérdésben, akkor mit „pattogsz” még itt vele? Eleve nem lenne „belső indíttatásod” ;)!

            Lentebbi kérdésedre: gyereket nem viszek el bármire, előtte informálódom :). 18-as karikás műsort sem engedsz megnézni gyereknek vagy igen? Attól még te élvezheted, már ha tetszik a film.
            Pornóként is feldolgozták már a Hófehérkét. Ezen is fel kellene háborodni? Más közönségnek szól. Más rétegnek. Ha nem neked, akkor mi közöd hozzá? Nem KELL megnézned! Sőt, ahhoz sem ragaszkodnék, hogy a NEMZETIBE vigyem el. Jaj, ezer egy színház van! Nem csak az!

            És tudom, hogy mi a blog témája. Már én is százszor leírtam, nem gondolod, hogy felfogtam már? 😉 Pont ezt a témát járom körül veled. Mivel, önismeret oldalon jársz te is, nem máshol, ahova mást már elküldtél.

            Szerintem :).

          • Anita, szerintem nem jól elemzel, de nehéz is lenne, hiszen nem
            Anita, szerintem nem jól elemzel, de nehéz is lenne, hiszen nem ismersz. Nem érzem magam mártírnak, egyszerűen teszem, amit az érzéseim diktálnak. Erről a belső indíttatásról: hazaszeretet, közösségi érzés, már írtam. Ez van bennem, ezt fejezem ki. A harcokról: amikor vitáznak velem, persze, hogy visszaszólok. Ez ilyen. Alföldinek pedig nem fogom megköszönni, az nem én lennék. Emberi hangnemben fogok neki írni, de valóban az lesz a lényege: jó lenne, ha lemondana, mert nincs is tudatában, mit okoz. Nem is én lennék, ha nem harcolnék olyan dolgokért, amikért szoktam, egyébként erőszakmentesen. Én így teljesen rendbe vagyok magammal. Nem értem, miért kellene változnom. Ez az utam. És mikor megtaláltam, azóta tudom elfogadni másokét is. A lelki békém így van meg, így vagyok önmagam, ezt érzem természetesnek.

          • És még egy dolog: Anita, köszönöm, hogy segíteni akarsz, de nem
            És még egy dolog: Anita, köszönöm, hogy segíteni akarsz, de nem ismersz. Ha arra törekszel, hogy „felnyisd” a szemem önmagammal kapcsolatban ezen a téren, akkor felesleges a harcod. Tudom, hogy mit csinálok. Mondom: felesleges, ezen a téren nincs szükségem rá. Megmásztam már a „szamárlétrám”, és megtaláltam az utam. Aki eddig erről megpróbált letéríteni, egy idő után mind rájött, azta ez reménytelen. Persze hogy az, próbálj na nem önmagad lenni, ha egyszer már rátaláltál az utadra (legalábbis nekem ezen a területen biztos, meg más tereken is). :D:D

          • nem elemeztelek, csak kérdeztelek, mert sok mindent nem értek ve
            nem elemeztelek, csak kérdeztelek, mert sok mindent nem értek veled kapcsolatban, pont azért, mert nem ismerlek.

            Azért bízom benne, lesz majd belső munkád, ha nem is ebben a témában, és lehet évek múlva. Lehet, akkor majd magad fogsz kérdések nélkül „ismerkedni”. 🙂

            Köszi a beszélgetést. Én is búcsúzom mára , jó éjt!

          • Van belső munkám, ez kicsit fura, hogy ezt feltételezed olyanról
            Van belső munkám, ez kicsit fura, hogy ezt feltételezed olyanról, aki itt van ezen az oldalon, annak ne legyen erről fogalma. Te tényleg nem értesz engem. De ez nem baj. Ha nem, hát nem. 🙂 Jó éjt. 🙂

          • nana, ne riogass! Akar a franc megmenteni!! Tudod mekkora
            nana, ne riogass! Akar a franc megmenteni!! Tudod mekkora felelősség az??

            Ha van valami kaki a biliben, amiben csücsülsz, majd kimászol, ha megunod. De azt nem tudom, h ismerjelek meg, h nem kérdezhetek tőled avval kapcsolatban, amit nem értek benned? 😀

            Azt, h mennyit dolgozik magán valaki, azt nem ebből tudom felmérni, mennyit csücsül it, sajna, ez nem egyenesen arányos az óraszámmal, nekem elhiheted! :DD

          • És miért fontos számodra, hogy én mennyit dolgozok a
            És miért fontos számodra, hogy én mennyit dolgozok a lelkivilágomon? 🙂 Akkor nekem nem lehet fontos a szeretteim lelkivilága, hogy milyen a kultúra hatása erre? 🙂

          • 🙂
            .. ezt te hoztad fel nekem, már nem is emlékszel?

            De nem csak nekem, másoknak is :).

            Kati, folytatjuk legközelebb (Éva, te már fogadjunk tudtad, mi lesz az utsó mondatom!)

          • Naná ,hogy tudtam!:D
            ,,Majd legközelebb”
            Te is csak energiából
            Naná ,hogy tudtam!:D
            ,,Majd legközelebb”
            Te is csak energiából élsz,nem igaz?:)))

          • :DDDDDD, akár csak te Sütcz ILA!!! :DDDD
            Tükröm-tükröm mond meg
            :DDDDDD, akár csak te Sütcz ILA!!! :DDDD

            Tükröm-tükröm mond meg nékem…

            Ha tudnád, mekkorát tanultam tőled, h nem számít, és nem baj, ha nem szeretnek!! Éva, bár ez személyedtől teljesen független, szembesítettél te is engem jócskán a megfelelési kényszeremmel, a vágyammal, h mindenki szeressen, értsen, fogadjon el!!

            Köszönöm, h felnyitottad a szemem, és lényegtelen, „jól láttam-e vagy sem”, mert sokszor a valóság nem is az, mint amit Látunk, de belőlünk ered!!

          • Most kiteszteljük meddig apad a csík:)
            Mellesleg ugye mégis jó
            Most kiteszteljük meddig apad a csík:)
            Mellesleg ugye mégis jó az,, öreglány” a háznál?:D
            Ugye mik derülnek ki?
            Meg nekem is. Haha….

          • Jó ,hogy írtad ezeket Anita,mert bennem már délután futott ez az
            Jó ,hogy írtad ezeket Anita /bár nem nekem :)/ ,mert bennem már délután futott ez az ,,ellenőrző film”,hogy mik azok az emlékek bennem Alföldiről,amik hatására véleményt alkottam róla,annak ellenére ,hogy már régóta nem foglalkozom ilyen dolgokkal.

            Emlékszem egyszer még a védelmembe is vettem,amikor az élettársa /egy másik színész/külföldre szerződött és búcsúzóul két oldalon keresztül a legintimebb titkaikat is kipakolta egy bulvár lapban gondolom jó borsos ,,gázsiért”.Akkor sajnáltam őt,hogy ezt el kellett szenvednie a teljes nyilvánosság előtt.
            Hogy egy ,,szerető így búcsúzik?
            De egy idő után feltámadott hamvaiból,és bizony a rendezésein nagyon elcsodálkoztam.

            Láttam pl.egy opera rendezését,és elképedtem,akárhogy is szerettem volna felfogni,mi szükség volt azokra a dolgokra,és hogyan szolgálta az a művet mondanivalójában,azon kívül ,hogy az énekesek halálra küzdötték magukat,hogy a rendezés miatt valahogy énekelni tudjanak.
            A női főszereplő derekára a szoknyájában a törzse körül fel volt erősítve egy íróasztal nagyságú deszka.Nem viccelek,ami virágtartóul szolgált és ezzel rohangált a szerencsétlen nő,és közben állandóan tartania kellett virágostól,hogy az egész építmény le ne szakadjon a derekáról,és szét ne essen a színpadon.Mind eközben az áriáit énekelni,úgy hogy még egy dobogóra is rendszeresen ezekkel a málhákkal fel kellett ugrálnia.Ezen kívül semmi díszlet nem volt,a dobogónak ,ugrálásnak semmi jelentése nem volt,csak az éneklésben hátráltatta,főleg hogy az egész íróasztalt virágostól a derekán emelgetnie kellett.A férfi énekest már nem mesélem el,mindenesetre a legjobb indulatommal sem tudtam okát ,értelmét találni ennek a rendezésnek.Egész idő alatt azon izgultam ,hogy a nő pofára ne essen a derekán hurcolt virágtartó-íróasztallal.Hacsak nem ez volt a célja,akkor fel nem foghatom.

            Mondhatnám azt,hogy lehet ,hogy valamit az énekesi múltamban kéne keresni emléket,hogy miért éreztem így együtt ezekkel az énekesekkel,akiket szabályosan megaláztak ezzel a rendezéssel?,de mielőtt elkezdtem volna kutakodni,eszembe jutott,hogy láttam az elképedt ,sőt felháborodott arcokat a nézőtéren is,akikben nem lehettek ilyen emlékek,mert többnyire civil emberek voltak.Vagyis nem mindig személyes probléma egy probléma.

            Aztán gondolkodhatnék azon is ,hogy van valami probléma a szexualitásommal?:)
            Merthogy annak sem látom értelmét,hogy anyaszült meztelen játszanak végig egy darabot,és szexeljenek a színpadon.Ilyesmit utoljára ilyen közelről a Reeperbahnon láttam Hamburgban a kupi negyedben.De oda ezért mennek az emberek,az nem színház:)
            Persze lehet hogy mégiscsak magamban kéne keresnem valamit,hogy miért nem vagyok oda ezekért,
            miért nem értem meg ,fogadom el ezt a fajta művészetet.Hát mert számomra valahogy mást jelent ez a fogalom hogy művészet.
            Bár az alkotónak kétségtelen ,hogy szabadsága vagyon.De akkor legyen a nézőnek is. Ez szerintem így fair.

          • Éva, látom végig vetted ám ezt!
            Ha már keresel, járjunk utána 😉

            Neked is csak kérdéseket tudok feltenni, egyrészt, így tartom fairnek, másrészt a válaszok benned vannak, te döntöd el, mire vagy nyitott, mit tudsz felfejteni magadban és mi az, amivel még várni akarsz? Főleg azóta gondolom így, amióta szembesültem saját önhazugságaim egy részével, és tudom, menyire becsaptam magam egy (?) életen át. Valamint már tapasztaltam, személyeskedésnek vehető egy-egy állítás, és akkor a lényeg veszik el: a megértés.

            Amit egy-egy kérdés után mégis hozzáfűzök, az a saját szuvenír véleményem, amiben jócskán benne lehet a tévedés is :).

            Első bekezdés: Alföldi kontra szerető. Remekül mutatja, milyen az ember felfogó, befogadó világa. Szubjektív. Ha valamivel azonosulni tudunk, megértjük, egyet értünk, sőt, együtt is érzünk vele. Ez történt. Valami hasonlóra emlékeztet a körülmény, amibe került. Volt aki téged is elárult? És kiszolgáltatta érzéseid, magánéleted? Vagy hasonló. Ilyenkor az emberben beindul az együttérzés. SZEGÉNY Alföldi.

            De, ha számunkra valami érthetetlen, távolinak tűnő, vagy új dolog (Galileo és mégis mozog a föld, na mi volt akkor is?) történik, a személyiségünktől függ, na meg az értékrendszerünktől (mi jó, helyes, helytelen), hogy a szintén szubjektív véleményünk hogyan alakul.

            Írod: szegény színésznő , megalázták a többi színészről nem is beszélve..

            (észrevetted milyen sokszor használod ezt a szót, múltkor szegény Sanyi, most szegény színésznő, színész, miért?)

            Én többre lennék kíváncsi: miken mentél keresztül eddig a pontig az életed során? Milyen volt az érzelmi világod akkoriban és milyen most visszaemlékezve (mert tudjuk már, ettől is függ, mire hogyan emlékezünk) Mivel azonosultál? Kivel? Azt érezted, a nőt megalázzák? Ezért egy ellenszenv indult Alföldi felé. Már nem Alföldit láttad az elesettet, a védelemre szorulót, a gyengét, hanem mást: a nő alázót. Nos, a vélemény szubjektív, és ilyen gyorsan átalakul. De aki a férfiban a nő alázót, a himsovit látja valójában nagyon fél a férfiaktól. (sk tapasztalat) Pedig no lám, ugyanarról az emberről van szó, ráadásul mit sem tud SZEGÉNY arról, miket gondolunk, látunk bele. Holott egyre vágyik ő is, mint mi: lássatok meg olyannak, aki vagyok, értsetek, ismerjetek meg!

            De nézzük sorjában: szereplő válogatás van, de az éppen kiválasztott fél, nyilván tudja, milyen rendező mit képvisel, gondolom ezután megy el, egy ilyen válogatásra. Döntött, mert egyetért a művészetével, sőt, azonosul vele, kihívás neki! Több, mint valószínű, jót nevetne, ha most olvasna minket, h megalázták, hisz az élete a deszka. Mindegy, a lényeg, szabad akarata által lépett fel ott, abban amiben, és a többi is.

            A rendező: lát egy álomvilágot, amit aztán kiad magából. Megszüli. Kiszenvedi a lelke mélyéig lemegy. Mi lehet benne? Lehet bármi, fusztráltság, félelem, fájdalom, stb. A lényeg HASSON, ALKOSSON! Ez a művészet. Hitcskok (??? hogy kell helyesen leírni??) filmje is kiakasztó, vagy Polanszki (keserű méz a kedvencem), vagy akár vegyük Vajnát, mind-mind így alkot. A közönség meg eldönti: kell, tetszik, veszek jegyet, ajánlom az ismerősöknek. stb. Itt sincs más csak szabad akarat, szabad döntés. Nem mondják, de menj és be kell ülnöd! Valóban nincs szabadsága a nézőnek? Nem beszélve arról, valaki dönt színházban, moziban, akár könyvkiadóban, hogy ez mehet a nézők elé.
            Amire van kereslet, azt adni is fogják:). Mint a cukrot. Sőt, megy a reklám, a kampány! Gyere, vegyél még! És ha dolgod van vele, mész és veszel, és nézel!

            Arról meg ne is beszéljünk: az egész életünk a mi saját színházunk és mi vagyunk a rendezők. Vajon ki mit mondana, a mi színdarabunkra? Vagy a sajátjáról, ha azt kívülről látná, önmagától elvonatkoztatva?

            De mi ebben a lényeg: Miért szegény az a nő? Miért alázták meg? Miért így látod ezt?

            Megalázásról annyit: ha alacsony az önértékelésem, akkor elég sok mindent veszek megalázónak is, akár bók is lehet, tök mindegy. Mit gondolok, mit érzek, mit veszek ki mások szavaiból szintén szubjektív szerintem.

            Szóval: tény, hogy igenis, minden probléma személyes probléma, csak lehet, nem vesszük észre, mi a mi részünk belőle. Vagy nem úgy gondolod, hogy minden belőlünk ered? Én ezalatt azt értem, hogy bármi is ér, az én szemüvegemen át ér el hozzám. Ezen a szemüvegen ott van az összes hitrendszerem, feltételezésem, tapasztalatom, hangulatom, érzelmi világom, előítéletem, sőt, még az is befolyásol, ki és hogyan mondja azt, amit mond. Szubjektív-e a világról befogott képem? Igen. Néha rá is ébredünk, ki is tekintünk a szemüveg mögül egy-egy pillanatra. Ilyenkor látjuk meg, önmagunk legnagyobb ellenségei is mi magunk vagyunk.

            Szóval művészet: Picasso? Hmm. Na neki is vannak alkotásai. Hányan imádják, és hányan utálják a mai napig? Igen, a reneszánsz, szinte fotó aprólékos festményeihez képest az ő művei elég elvontak, igen, szürreális. De mi lenne, ha minden csak egy síkon lenne? Ráunnánk. Láttuk ezerszer, már elég volt. Nincs kontraszt, nincs viszonyítás tetszik, nem tetszik.

            Kultúra, művészet ilyen. Sokszínű, mint az emberek. Sok mindent megmutatnak, de olyan nincs, hogy néznem kell!

            Meztelenség, szexualitás: van, aki a szenvedélyek mámorában fürdik, az annak szól. Ha nincs vele bajod, akkor arrébb mész, röhögsz egyet, mekkora baromság, de már 2-3 lépés, és mással foglalkozol. De ha ezen fennakad az ember, ott már van valami. Mi lehet? Nem tudom. Ezer oka lehet: prűd, saját testét nem fogadja el, saját szexualitását nem éli meg, saját nemiségét nem éli meg. Itt is lehetnek önbecsapások? Igen. Mikor a nő pl.:megszokásból teszi azt az ágyban amit tesz. Már oly régóta, hogy el is hiszi, ez az igazi szexualitása. Vagy nem néz a tükörbe meztelenül napokig, ha igen, akkor is csak szapulja a testét, milyen, vagy csak sóhajtva a régmúltról ábrándozik, bezzeg fiatalabb koromban hogy szerettek, fütyültek utánam a férfiak, stb. Milyen szép voltam, milyen „HAT-alom” volt ez, de jó volt! Valami édes-keserű sóvárgás a régi érzelmek után?

            Szóval Alföldi és a kultúra így adhat önismeretet. Szerintem. Csak keresnünk kell mi lehet ez. Mi vagyunk életünk nagy rendezői, és a nagy kameramanjai is, nálunk van a keret, meg a fókuszáló gomb, mit akarok meglátni ugyanabból a dolgokból.

          • Anita, Te elvinnéd a gyereked, családod most a Nemzeti Színházba
            Anita, Te elvinnéd a gyereked, családod most a Nemzeti Színházba? Annak tudatában, hogy akár egy mesét is átírhatnak úgy, hogy…. ?

          • A „gyerekmeséhez” oda van írva a színház honlapján, meg gondolom
            A „gyerekmeséhez” oda van írva a színház honlapján, meg gondolom a plakátra is ráírták, hogy 13 éven felülieknek ajánlják… nyílván nem véletlenül!!!

          • Jó lenne, ha nem a Nemzeti Színházban szerepelnének ezek
            Jó lenne, ha nem a Nemzeti Színházban szerepelnének ezek tömegesen. Merthogy ez csak egy ilyen, nagyon sok még ennél durvább mű van. Ami szerintem sok felnőtt lelkének is gyomorforgató. Ha tudni szeretnéd, mik ezek, olvass bele a cikkekbe, amiket linkeltünk (ha már egyszer mégis linkeltünk). Ezek némelyike szerintem már annyira nélkülözi a tisztelet fogalmát, hogy még elképzelni is rossz, nem még látni. Legalábbis sokunk számára. És a nemzet színházának műsorkínálatába hagy szólhassanak már bele a nemzet tagjai, ezért követeljük többen a leváltását. Egyszerűen a nemzet színházába nem mehet be egy színvonalas műre vágyó család. Milyen már ez?

          • jó lenne
            .. persze, neked.
            De annak, aki meg ezt szereti és a nemzetit is szereti, kifejezetten jó!

            Hogyan döntsük el ezt a kérdést? Ec-pecc kimehetsz?

            Nem hiszem el, hogy csak kizárólag ilyen „mocsok” megy műsoron a nemzetiben! Akinek ez nem tetszik, bemegy más előadásra. Sok embernek ez sem gond ;). De miért nem beszélünk a „jó, minőségi” műsorokról? Érdekes, arról semmi link, semmi cikk, semmi ajánló! Vajon miért? Mégis mi érdekel jobban? Mert, ha jobban mozgatna a minőségibb műsor, arra fektetnél energiát, nem de?

            Mit szeretsz valójában? Dühösnek lenni, felháborodni, tüntetni? Vagy arról beszélgetni, milyen jó műsort láttál, és milyen jó ezt mással megosztani!

            Era, én ugyan nem tüntettem, e érvelni is egyféleképp tudtam: bevertem az orrát, szétrugdostam az „ellenségem”! Ez komoly! Na, ha innen nézzük, sokat szelídültem ;). (vagy csak a monitoron át nem tudom megtenni? bár voltak már, akik túlélték velem a szembesülést :DDD )

          • Legtöbbször arról írok, ami tetszik, nem egy műalkotásra
            Legtöbbször arról írok, ami tetszik, nem egy műalkotásra szoktam hivatkozni, telepakolom idézetekkel a mondanivalóm sokszor. Mondom Anita, a kísérleted hiába. Nekem így van meg a lelki békém, tudom, mit csinálok és miért. Nem dühből, hazaszeretetből. Nem mindegy, honnan indul a dolog, abban igazad van. Nekem a szeretet az alap. Ebből kiindulva is úgy gondolom, jogunk van beleszólni a műsorba. Bele is szólunk. 🙂

          • Én megértem Katit. Nem háborít fel annyira a dolog, mint őt, de
            Én megértem Katit. Nem háborít fel annyira a dolog, mint őt, de hajlok az ő igazságára. Mindent a maga helyén, és lehet, hogy a Nemzeti Színház pont nem megfelelő hely ezekre a darabokra.

          • Látod Anita ,szorgalmas voltam.Önként és dalolva:),ahogy
            Látod Anita ,szorgalmas voltam.Önként és dalolva:),ahogy hozzászóltam a bloghoz,azonnal megnéztem,miért is.

            Amiket felvonultatsz kérdéseket nagyon jók,én is ilyeneket kérdeznék.
            Hát szerető ügyben nem volt senki ,aki elárult volna,vagy bármit vétett volna ellenem.
            Hacsak nem?, egyszer valaki pozitívan diszkriminált ez ügyben:D
            Nem lehet esetleg árulás hiányában is együtt érezni egy emberrel?

            Ez akkor nem egyszerű hálószoba titkok leleplezése volt,hanem akkoriban még nem volt ennyire publikus a másság,és itt ugye ország világ megtudta a férfi szeretőjét.
            Ezért sajnáltam őt,ez a másik részéről gusztustalan volt ,akármennyit fizettek is érte.
            Tudom,hogy ők sokkal nehezebben viselik az ilyen dolgot.Volt egyszer egy meleg jó barátom,aki beszélt
            erről nekem.
            Lehet ezért együtt érezni vele,anélkül,hogy nekem is lett volna ilyen élményem?Lehetek e nélkül is empatikus?
            Ahogy az énekes nővel is,mert tudtam /szakmailag/,mit kínlódott végig az előadás alatt,bár ehhez nem kellett szakembernek lenni. Lehet ,hogy rossz kifejezés volt,hogy sajnálom,ez egyszerű empátia.
            Ami a megalázást illeti,szerencséd van ,hogy nem vagy járatos ebben a világban:)
            Szóval az nem úgy megy ,hogy te nem vállalsz el egy szerepet.Nem hogy nem vállalod el,hanem még te adsz érte hogy megkapd./ Ki ezt ,ki azt./
            Ezért dolgoztam én külföldön,ott bizony nem volt ez szokás. Ebből kifolyólag ,hál Istennek ezt sem kellett elszenvednem./mármint ezen a téren a megaláztatást/
            Persze tetten érhetek nálam is apró sérelmeket de végül is a reakcióm a darabnál,az sem volt erős,csak néztem és nem értettem./mondjuk a homokos Jézusnál biztos ,hogy felálltam volna és elmegyek, akármilyen drága is a jegy/

            Szexualítás,nemiség:hát itt inkább cinkos lennék,bevallom,de nem a perverzióban,ami nála felfokozott és szinte csak erről szólnak a darabjai.
            Ugye most ,hogy ezen is gondolkodtam/eddig erről nem akartam írni/,de homokos Jézus!
            Most ezzel kapcsolatban mit tanácsolnál,milyen kérdéseket tennél fel?
            Aztán feltétlenül szükséges volt katolikus papoknak a színpadon kisgyerekeket megerőszakolni?
            Kukorica Jancsi is Tündérországban a prostikat hajtja./Petőfi után szabadon:)/
            A Szentiván éji álomban egy méteres falloszon fuvoláznak,és érdekes módon csupa ilyen darab.
            Csak ez az aberrált perverz téma,állandóan visszatérően.
            Te Anita,nem lehet ,hogy mégiscsak az Alföldivel van a baj?

            Ettől függetlenül a gondolatmeneted,és a kérdéseid nagyon jók,és használhatóak.
            Kutakodom még,hogy tiszta legyen a lelkiismeretem:),de szerintem ebben a blogban -nagyon arra hajlok- ,hogy az Alföldinek kellene elvinni a balhét:)

            Még a Jézus dolgot megvizsgálom,mert az szúrja a leginkább a csőrömet: a homokos Jézus.
            /Meg Jézust egyébként is mindig védtem,a korábbi blogokban is. Emlékszem Erikával is ezen ,,tűztünk össze” először:D

            És az a legszebb ,hogy én egyáltalán nem is foglalkoztam az Alföldivel. Most néztem utána a ,,viselt dolgainak”a blog miatt. Csak az a két tapasztalatom volt,amit vizsgáltam magamban:)
            Két együttérzés.Az egyik mellette,a másik miatta.Valamint az őszinteséghez tartozik ,hogy a kinevezésével sem értettem egyet.Nem előítélet miatt,hanem tudtam több ,alkalmasabb embert erre a posztra.
            Most viszont vége a finomkodásomnak és megmondom kerek perec,hogy ezt sok okádékot mégsem a
            Nemzeti színházba kéne csinálnia.
            Ebbe az emberbe egyedül annyi hasznosat találtam,hogy most átgondoltam miatta megint pár dolgot.
            Hát ezért nem kap tőlem Kossuth díjat ,az biztos:)
            Puszi neked.

          • nana, huncutka!!!
            Te szelíden provokálsz, nem de?

            Empátia=együttérzés. Valóban azt gondolod lehetséges, együtt egyet (!!!) érezned az illetővel, ha hasonló érzést még nem éltél át? Vagy csak egy szó röppent itt, mint temetéskor, mikor csak illemből rebegik: részvétem? Ami találó, mert csak részt vesz a temetésben :).

            Nos, az árulás vagy bármi más, nem csak kizárólag egy területen lehet. Csak a kapcsolatokat nézted ;).

            Megalázás. Volt bőven tapasztalatom, ezért tudom neked azt mondani, ha belemész, kitárod a szíved és befogadod (egyévállsz vele) rájössz, semmi sem tud megalázni!

            sorolhatnék még mindent, amiket írtál, de felesleges! Csak Alföldi a hunyó, nem magadban keresed a választ!

            Ha ez volt, mi a csudáért nézted végig? Ha már annyira szar volt, vagy érdektelen,hiszen te már ezeken túl vagy, akkor miért nem álltál fel, és mentél el, h máshol jobban érezd magad?

            Szóval, kár ezen tovább lovagolni, meg szétszedni az előadást, ha önmagatokba nem keresitek meg, mi a francért ültem végig egy ilyen előadást? Vagy mi a túróért sajnálok én mindig valakit egyáltalán? Vagy szidok, köpködök, mikor éppen másra is sok energiám elmehetne, és még jobban is érezném magam? :DDD

            További sok sikert, a tárogatásban ;). Meg lesz az! Már ha akarjátok 🙂

          • Anita,a szelid provokálás 🙂 ,azért jó,/-ha tudatos- /,mert
            Anita,a szelíd provokálás 🙂 ,azért jó,/-ha tudatos- /,mert mindig jön valami új infó.

            Teljesen rendben vannak számomra ,amiket írsz /nekem !/.Azt gondolom az igazság valahol fél úton van köztünk.
            Én nem mentem bele ebbe a dologba annyira,nem is idegesített az úr. Ha szóba jön …megmondom ,amit gondolok,ennyi.
            Tehát egyáltalán nem váltott ki belőlem heves reakciókat,csak amolyan langyosakat,ennek megfelelően vizsgáltam az okokat is,és persze az ember tetten is ér mindig valamit,de szerintem csak olyan intenzitásút
            amennyit az adott dolog kiváltott belőle.
            Részemről az obszcén darabjainak megtekintésére nem éreztem késztetést.Az operát is inkább hallgattam,mint néztem.
            A másik dolog,hogy egy előadó művész/szerénységem:D/,azért lehet az,mert akár megélések nélkül is át tud valamit élni,vagy igazán minimális megélést is képes felturbózni./erre mondtam,hogy félúton az igazság:)/
            Nálam rendben van ez a dolog,isten igazából eszembe sem jut ez az ember,ha nincs ez a blog.

            Tulajdonképpen a ,,támadások” provokáltak,hogy beleszóljak,amit Kati kapott,nem is annyira Alföldi.
            Úgyhogy gyűrűzik a dolog,mert most meg ezt kell megnéznem,hogy miért zavart azonnal a kuruc infó,meg a jobbikkal való visszavágás:DDD
            Meg van a napi program,hála nektek:)))

          • Ne térítgessetek!!!!!
            Összefoglalva a tegnapiakat, így friss aggyal, rájöttem: nagyon zavar, hogy felvetettem egy témát a kulturális életünk állapotáról, és tudatosan is kerülni akartam, hogy politikai vita legyen belőle. Erre miket kapok? Miért gondolkodok úgy, ahogy, vagy mert jobbikos vagyok, meg ez meg az. Továbbá az én lelkivilágom egyébként hamis elemzésébe merült ki a dolog. Beszéltek az elfogadásról, de mégiscsak az jön ki, hogy ott miért vagy ilyen, miért érzed ezt stb… Holott nem erről szól a blog. Nyithatnék erről is egy blogot, de mivel le is lenne törölve politikai tartalma, mivel nagy vitákat válthatna ki, nem teszem.
            Ez az, ami zavar, hogy egyesek még mindig nem fogták fel, hogy hiába próbálkoznak bemesélni, hogy én ettől hiányosságokkal küzdő vagyok. Akinek fogalma sincs a politikáról, hogy mi jó, mi nem, miért meg stb, akkor legalább ne szóljon bele, főleg hogy ez a blog nem is arról szól.
            Bocsánat a radikálisan kemény stílusért, de a tegnapiak után most már tényleg muszáj megmondanom határozottan, mert úgy látszik, máshogy nem lehet érteni. Nem kérek kioktatást az értékrendemmel vagy gondolkodásommal, esetleg pártszimpátiámmal kapcsolatban, főleg nem ebben a blogban. Köszönöm.

          • Szia Kati! Szeretnék én is mondani neked valamit,hogy kicsit
            Szia Kati! Szeretnék én is mondani neked valamit,hogy kicsit lehiggadj,és remélem ,hogy nem lesz még olaj a tűzre.

            Tudod ,hogy ezekben a dolgokban sok mindenben egyetértünk,de most úgymond én is félig meddig ,,tanító” célzattal folytam a blogba.
            Az az igazság,hogy lesz…om Alföldit nagy ívben,azért mentem ebbe bele hogy meg tudjak mutatni valamit.

            Anita amiket írt,nagyon helyén való,minden esetben,általában is,bármilyen problémára vonatkoztatva,hogy az embernek hogyan érdemes ,megnézni bizonyos dolgokat magában
            Ettől még nem kell megváltoztatni a meggyőződését,de jó ha az ember tudja,hogy mi mit vált ki benne és tulajdonképpen miért.

            Ez egy nagyon érdekes dolog,mert belementem amit Anita mondott /helyetted:D/,és még ha az ember halál biztos magában ,akkor is talál dolgokat,ami bizony tetten érhető.
            Na de mi van ilyenkor? Jobban megismertem magamat,én lettem több ezáltal.
            Szóval én szétválasztanám az igazán kekeckedő ,provokatív megnyilvánulásokat/mert én is láttam ,amit Te /,és azt ami meg a javamat szolgálná. Nem az ,hogy ő mondja,hanem az ,hogy valaminek a kapcsán foglalkozom magammal,és esetleg olyan dolgokra jövök rá,amiről azt hittem ,nincs is.

            Nem akarlak győzködni én is,de direkt azért írtam le,hogy megcsináltam amit Anita javasolt,és bizony,ha nem is nagy dolog,de apróságokra igen is rájöttem.Azért csináltam részben ,mert kíváncsi voltam,másrészt azért írtam le,hogy Te is lásd,hogy nem dől össze a világ.Ezt egy játéknak is fel lehet fogni önmagunkkal,ami akár hasznos is lehet.

            Csak azért mondtam most ezt el,hogy ne dühöngj.Senki nem akar megváltoztatni!!!.Itt tulajdonképpen minden eset kapcsán születnek hozzászólások,amire érdemes odafigyelni,mert az önismerettel kapcsolatban tanítást hordoz.Ezeket szépen külön lehet választani az egyértelműen ,,csak” piszkálódósoktól.Bár azokat is érdemes megfigyelni,hogy milyen indulatokat vált ki az emberből,és miért.

            Én emlékszem tavasz tájékán milyen ellenálló voltam,felkaptam a vizet ,mikor osztogatták a tanácsokat,
            hogy foglalkozom én eleget magammal,egész életemben ezt tettem,nehogy már kis pisisek dumáljanak nekem itt:DDD
            Aztán szép lassan belementem dolgokba,/mert azért nyitott vagyok majdnem mindenre:)/és nagyon érdekes tapasztalataim voltak,és rájöttem,hogy hülye voltam a fene nagy ellenállással,mert minden értem van ,onnantól,hogy ,,belemegyek a játékba”.
            Mert onnantól én irányítom,és nem kell hogy rugdossanak ,mert azt veszem ki amit jónak látok.Nincs támadás,piszkálódás,mert csak én láttam azt úgy az ellenállásom miatt.

            Szóval az a véleményem,hogy én bírlak téged,mert a huszonéves magamat is látom benned.Ugyanilyen harcos,makacs nőci voltam.Nekem ez nem idegen.
            Viszont azt mondom,hogy nagyon érdemes mindenre odafigyelni ,ami a külvilág felől jön,ha az ember képes egy kicsit ,,alázattal” venni,úgy értem,hogy odafordulva,hogy hátha értem van ez és nem támadás
            ellenem.Szóval minél előbb leesik ez a tantusz az embernek,annál korábban tud haladni a tökéletesedése felé,és ugye mindannyiunknak ez a cél
            Én is úgymond ,,későn érő típus vagyok,nagyon sokáig úgy éltem a z életet ,hogy minden vérre megy.Pedig nem szabad,mert egész másról van szó,olyan mint a színház,és valóban szerepeket játszunk,és azt nem lehet erőszakosan ,görcsösen,csak játékosan,lazán lehet,mert különben elrontjuk az egész darabot.
            /Olyan lesz,mintha Alföldi rendezte volna:DDD/

            Nem kell feladni az embernek azt amiben hisz,amiért tesz,csak egy idő után esetleg másképp csinálja.
            Például,sokkal higgadtabban,átgondoltabban,és fele annyi energia befektetéssel.
            És ez a lényeg,mert a hevesség,és ellenállás elhagyásából felszabaduló energiákat újra tudja majd hasznosítani más dolgokra,és szerintem ez a fejlődése egy személynek.
            Nem kell kibújnia a bőréből,nem kell feladnia azt amiben hisz,csak nyitni kell kifelé is,és rugalmasnak elfogadóbbnak lenni.Ez nem azt jelenti,hogy bármit is más mondana meg,mert én teszek magamért mindent.

            Szóval ne dühöngj:) Vedd észre ,hogy minden érted van ,még az is ami nem úgy látszik:)

            Én ezt a blogot is egy jó kis játéknak fogtam fel,amiből közben mellesleg tanulni is lehet.
            Ugye megírtad lelkesen a friss élményedet,felfűtötten,tele energiával.
            Erre jönnek a reakciók.Mindenkinek megvan a szerepe.Klára provokál ,még jobban feldühít.
            Én finoman melléd állok,ezzel további harcra sarkallak.Anita ,alászáll a felhőkről,és és szelíden ,türelmesen nyomja a tanítást.Megmutatja,hogy még ő is tanult közben:D Aztán a melléd álláson kívül én is szeretnék mutatni neked valamit,hogy nem történik semmi rossz,ha az ember kicsit enged,és elgondolkodik.De itt van a záróakkordod,kőszikla módjára állod a ,,sarat”.

            Gondoltam ,összefoglalom,hogy mi is zajlik ilyenkor,és hátha így nem veszed támadásnak,és esetleg később kicsit lazábban állsz a dolgokhoz.

            Egy dolgot ne felejts el soha.Minden érted van.Hiszen Te hozod létre a blogjaid. Azt kéne még észrevenni,hogy ott legbelül nem csak az az indíttatása ,hogy leírd a véleményedet,hanem sokkal ,sokkal több,ami érted lenne,nem ellened.Hiszen saját magadnak nem akarhatsz rosszat.Ezt elhiszed?

            Csak arra gondolj ,hogy nem véletlenül indítod a blogokat.Ez oda -vissza játék.
            Az ember elmondja az éppen aktuális mondandóját,és a visszahatásokkal lesz kerek az egész.
            Különben semmi értelme nem lenne.Akkor magadban is beszélhetnél:)

            Puszi: Éva

          • Igen Szeges.Imádlak.Nem azért amit mondtál,csak úgy
            Igen Szeges.Imádlak.Nem azért amit mondtál,csak úgy magadért:)))

            Puszi…

          • Éva, tudom, hogy jó szándékból írod. 🙂 Először türelmesen
            Éva, tudom, hogy jó szándékból írod. 🙂 Először türelmesen is reagáltam a dolgokra, csak nem volt egyértelmű, amiket írtam, pedig a belső indíttatásos dologra is válaszoltam, csak azt nem vették úgy, hogy az a belső indíttatásom, mert valószínű nem ismerik ezt az érzést. Ez nem baj, csak nekem eleget lett, hogy sokadszorra is le kellene írnom ugyanazt. 🙂 Ezért vagyok ilyen kemény. Ezekben nem látok tanítást, illetve csak azt, hogy még jobban látom magamban, mennyire szilárd az a talaj, amin állok most ezen a téren, hogy mennyire megtaláltam az utam, hogy ennyire nem tudnak hatni azok a kísérletek, amik valami másra próbálnak késztetni. Volt idő, mikor másra hagyatkoztam nagyon véleményalkotásban, nem voltam elég tudatos, és akkor eltévedtem. Onnantól, hogy önállóan kutattam, onnantól kerültem rá az utamra és vagyok ilyen szempontból kiegyensúlyozott. Ilyen vagyok, szabad, és ha túlzottan húznának másik irányba, akkor kicsit keményebbé válik a stílusom, ameddig nem hagynak békén, mert fárasztó ennyit magyarázni.
            Ezt végül is ismételten és sokadszorra megláttam a beszélgetésből, hogy mennyire megtaláltam az utam 🙂 Ilyen szempontból jó önismereti játék volt nekem, igaz, már sokadszorra lejátszott. 🙂 Szokva vagyok már amúgy ehhez. 🙂 Nem mindig volt ez így, nem mindig értettem a dolgokat, ameddig nem voltam elég tudatos, és nem tanították ezt a részét, magamtól kellett megtalálni, de megtanultam. És azért ilyen szilárd, mert belülről jön, és tanultam közben az eseményekből, és a kettő teljesen összekapcsolódott már, vagyis hogy mihez hogyan állok hozzá az alapján, ami bennem van.

          • Éva
            ..a lényeg: „Ezt egy játéknak is fel lehet fogni önmagunkkal,ami akár hasznos is lehet.”

            Itt a lényeg!!!

            Csodálatos, nagyon mélyen örülök most!! Csak szeretném, ha te is tudnád ;).

            Nagyon fontos ez a blog szerintem! Jó példája annak mit látunk önmagunkról.

            A többieknek is feltehetném a kérdést: ki mit látott MÁSNÁL? Mennyi játszmát ismert fel és számolt össze, persze MÁSNÁL? Ki látta kinek mi az önhazugsága és ki nevetett, vagy szörnyülködött, hogy ennyire nem látja a MÁSIK önmagát ?

            Szörnyülködni, véleményezni, nevetni, ítélni MÁS „hibáit” meglátni lehet! Igen, kell is. De ez csak a kezdett! Ki vitte tovább?

            Ki eszmélt rá, ha Más saját magát nem látja, sőt, ekkora önhazugságokban él, akkor engem hogyan látnak? Mi az, amiben saját magamnak hazudok ekkorát?

            Sokszor csak azt olvasom, Másnál nagyon lehet látni ezeket, de nem fordulunk önmagunk felé, nos ez nem az igazi önismeret! Ez nekem inkább sárdobálásnak tűnik, csúnya felhasználás, játszma, ki az okosabb, a szebb, nem de?

            Továbbá, itt a válasz, arra a kérdésre is, meglátnánk-e ki a megvilágosodott, ha önmagunkat se látjuk??? Vagy ki a MÁSIK valójában? Ha önmagunkat se látjuk???

            Éva, még hozzád annyit: ne emelj fel felhők fölé ;)! Én ha magam alá nézek, egy nagy halom sz.r kupacot látok, amit piszkosul vagy háritgatok, vagy sumákolok, vagy immel-ámmal megoldok, vagy megszülök. Én mindig így írtam: csak valahogy nem ment át neked? Létezik ez? Na a saját önhazugságaimról meg aztán ne is beszéljünk!!! 😀

            Köszönöm a blogot, én sokat tanultam tőletek ismét! Jó volt megint itt!!!

          • Na már megint nem értjük egymást okos Anitám.Mindenkihez megvan
            Na már megint nem értjük egymást okos Anitám.Mindenkihez megvan a kulcs.Katihoz is. Én azt használom.
            Ezt most te nem értetted meg.Végig ugyanerről beszéltem,csak van akinek ezt nem lehet így az arcába vágni,mert pont az ellenkezőjét éred el vele.Még nagyobb ellenállást:)
            Azt kéne megértetni Katival,hogy nem arról van szó,amit ő gondol.Nem veszteség fogja érni,hanem több lesz
            ha mégis ez ügyben szóba állna magával.

            Türelem rózsát terem.Persze csak ha szereted a rózsát:)))

            Ezt most sikerült jól félreértened:D,és még fel is húztad magad kicsit.Ne tagadd:DDD
            A felhős hasonlatom,nem gúnynak szántam.Van annak értelme,nem az amire gondoltál.
            De türelem rózsát terem:)
            /majd legközelebb:::D /

          • Szia Anita !
            HAHAHA…én is félreértettelek ,ha igaz.:))) Elolvastalak másodszor is ,és most úgy látom,hogy az eleje ,meg a vége szól nekem /személy szerint/,a közepe ,,össznépi jellemzés”.
            Ha most látom jól,akkor bocs,nem értettél félre,hanem én egy kalap alá vettem a 3-részre tagolt hozzászólásodat,és én értettelek félre ebben a nagy ,,felbolydulásban”:)
            Van ez így:DDD

          • igen, most látod jól :), köszi, h újraolvastál, pedig időm sem
            igen, most látod jól :), köszi, h újraolvastál, pedig időm sem volt még a „félreértést” elolvasni, akkor azt már semmisnek veszem!

          • Én is köszi,azért átfuthatod,van benne info is,csak tedd be a
            Én is köszi,azért átfuthatod,van benne info is,csak tedd be a szűrőt,ami a félreértést illeti:DDD

          • Kati
            Ugye milyen rossz, mikor meg akarnak menteni, térítgetni, nem értik amit mondunk?

            Valahányszor kimész tüntetni a „nemzet” nevében, ez jusson eszedbe, ez az érzés! Lásd meg annak a szemében is, aki ellen tűnttetsz, ő is ezt érzi! Én is, valahányszor ezt hallom, tűntetnek, kiáltanék: ne akarj engem megmenteni!!

            Ugyanezt érzi mindenki, Anyukád, mikor vitáztok, a párod, mikor vitáztok, a zöldséges, mikor hülyének nézed, stb.

            Minden tüntetőnek ezt üzenném, hogy lüktessen a kiáltásom az ereikben, még ha free Tibet jelvénnyel is megy ki tüntettni az utcára 😉

            Hát ez a közös pont. Amíg elméletben beszéljük, azt hiheted, mennyire meg van a másik vezettve. Ha átéled, és eszedbe is jutt, hogy ő ugyanezt érzi, na az már valami. 😉

          • Anita, a két helyzet nagyon más. Mert egy kampánynál,
            Anita, a két helyzet nagyon más. Mert egy kampánynál, tüntetésnél, ajánlasz, és kérsz valamit! Ajánlasz, kifejezed értékrended, kérésed, és ezt adod hozzá a közöshöz. Ezzel az erővel meg se szólalj, ne is figyelj a többiekre, ne is élj.. na hát nem. De nem fogom annak állandóan magyarázni, aki nem ért meg vagy nem akarja. Aki nyitott rá, annak igen, de ha valaki kifejezi, hogy nem érdekli, annak nem fogom tovább mondogatni. Érted? 🙂 Bár ezt a nyilvánvaló különbséget az érti igazán, aki átélte, részt vett ilyenben.
            A történelmet együtt formáljuk, úgy, hogy mindenki hozzáadja a magáét.

          • Anita, azt mondod szelíd provokátor, meg hogy Alföldiben keresi
            Anita, azt mondod szelíd provokátor, meg hogy Alföldiben keresi a hibát, meg ugye én is. Te meg miért bennünk keresed a hibát, ha már itt tartunk? Miért írsz nekünk? Neked szabad rólunk véleményt írni, de ha mi írunk valamit Alföldi tevékenységéről, az már csak azt jelentheti, hogy magunkba meg nem nézünk? Hogy gondolod ezt? 🙂

          • Én is magamról ebben a témakörben, csak nem értettél. 🙂
            Én is magamról ebben a témakörben, csak nem értettél. 🙂

          • Valóban ? 😉
            U.i.: élveztem ezt a beszélgetést, köszönöm!
            Valóban ? 😉

            U.i.: élveztem ezt a beszélgetést, köszönöm!

            Majd legközelebb!

          • Szia Katipotter!
            Te nem ismerted a régi Budhanitát!

            Arról nem tudok hogy tömeges tüntetéseken részt vett-e.
            De arról igen hogy képes volt egyszemélyes tüntetést csinálni
            ha a jogait sértve érezte. ;)))
            Komolyan mondom Xéna a hös amazon (már ha emlékszel a filmre)
            kispályás volt hozzá képest. 🙂

            Tényleg okosabb lenne ha elfogadnád a segítö kezet.

            Erika Szeretettel!

          • Erika, kedves, ha valaki segíteni szeretne, de most ebben az ese
            Erika, kedves, ha valaki segíteni szeretne, de most ebben az esetben nem értem, miben kellene nekem segíteni. 🙂 Nem mondom, hogy nekem nincs gondom, de ebben az esetben tényleg nincs, tudom, hogy azt teszem, amit az érzéseim súgnak tisztán, magam adom. Nem értem, miben kell segíteni ezzel kapcsolatban akkor. 🙂 Teljesen a helyemen vagyok a témában. 🙂

          • Era, LÁTLAK!!
            Te már megint arra „játszol”, hogy bőgjek???

            :DDDDDDD 😉

            Puszi!!!

          • Ne rizsázz itt:),még hogy bőgés?:)) Nem is tudsz
            Ne rizsázz itt:),még hogy bőgés?:)) Nem is tudsz bőgni:))))
            Ildikó épp most mondta,hogy bele kellene menned az érzelmekbe.
            Nem olvastad?:D

          • még nem olvastam, a fentit is tegnap éjjel írtam Erának 😉
            … és igen, sok mindent nem tudsz te még rólam 😉 /főleg én saját magamról :D/

            ha ezt írta, jól látja, majd elolvasom azt is, biztosan van benne számomra új is! És igen, mostanában ezek mennek nálam, kérdezd meg Erát is, a privi leveleimről!

            Legfőbb kérdés nálam: szeretni önmagam, ez most jelenleg nehezebbnek tűnik, mint ‘megvilágosodni’ :). Aztán ott a kiszolgáltatottság, meg a jó öreg női oldalam, még mindig! Nos, elmével idáig feltártam, amit lehetett, most jön az érzések világa, a belemerülés , a megélés!

            Mit gondolsz miért írtam a nagy halom kakit alattam, viccből????

          • Hát nem ez van,ha kutakodunk?:D Nagy rakás…Kaki,yes:)
            Nálam
            Hát nem ez van,ha kutakodunk?:D Nagy rakás…Kaki,yes:)

            Nálam fontossági sorrend van.Szeretni és elfogadni magamat,és akkor akármit találok,nem gond.
            Megvilágosodni meg még ráérünk:D
            Pató Pál úr is mindig azt mondta:)

            De tényleg,ha az ember a legalapvetőbb dologra nem képes ,hogy szeresse magát,akkor hogy szereti a többieket,vagy Istent,a világot?,hogy ismeri fel benne magát? De megvilágosodni akar:)))
            Hát tán először szeressem magamat ,fogadjam el,aztán szép lassan mindent ami a más,az egész világot,és akkor már talán pislákol az a világosság.
            Ezt nem neked mondom,csak úgy,erre a nagy divat megvilágosodás őrületre.:DDD

          • hát igen, de van még mit találnod azért :), nem ástál még a
            hát igen, de van még mit találnod azért :), nem ástál még a mélyére.

            A szeretet dologgal egyetértek. De ha már te tudod magad szeretni, akkor áraszd is ki ;), ne csak elmével egyesülj! A „szeretem magam ” dolog is veszélyes, nem mindegy, h egóból indul-e, vagy sem. De ez is természetes, lépésről-lépésre fejlődünk. Mi az egón túli szeretet? Azt tapasztalni kell, elmondani nem lehet. Sajna én is csak egyszer tapasztaltam :(.

            A kutakodás meg önmagában SEMMI, csak egy kósza pillantás. Utána kell a belső munka, ezt azért ne feledjük, és ne fényezzük túl a dolgot. Hiába látjuk, tudjuk, ha nem csináljuk, de ha még meg is oldjuk sem leszünk többek, ezt ne feledd!

            A beszéd szép, az elvek is, eszmék is, de mind egy túró, ha mögötte nincs semmi.

          • …,,de mind egy túró, ha mögötte nincs semmi.”
            Hát igen,ezt
            …,,de mind egy túró, ha mögötte nincs semmi.”

            Hát igen,ezt mindenki saját maga tudja,hogy mi van mögötte,vagy mi nincs,ha elég őszinte magához.

            Ha…elég…őszinte…,de ehhez az őszinteséghez is az kell ,hogy szeresse magát annyira az ember ,hogy megengedje magának,hogy őszinte legyen saját magához.

            /A szeretet alatt én nem egészen azt a fajta szeretetet értem ,amit itt sokszor látok leírva./

            ,,De ha már te tudod magad szeretni, akkor áraszd is ki ;)”

            Hát nem is tudom mit csináltam itt Katival is? Érdekes Szeges rögtön rájött,pedig nem is ismer,sohasem látott,…csak Érez:) /Jó is az,ugye Szeges?:)/
            Úgy vettem észre te,meg valahogy azt gondoltad játszmázom:))) Pedig,…had nem mondjam:)

            Tíz évig ezt csináltam:), /mármint a folyamatos!!!,spontán áradást/ de ennek is vannak bizony hátrányai,bármily hihetetlen is.
            Emiatt,mikor idejöttem az oldalra,már javában a 3-as 5-ös csakrákat kellett erősítenem ,hogy ,,visszaszerezzem a saját erőimet”. Ebbe most nem mennék bele,így biztos hogy érthetetlen,de benne kell lenni,meg kell tapasztalni,akkor tudja megérteni az ember.

            Biztos nem hiszed el,mert akkor nem írnál nekem ilyeneket,de én tudom /nagyon is/,hogy mi az egón túli szeretet,mivel ezt gyakoroltam,éltem ,az elmúlt években.Vannak itt az oldalon ,akik még most is érzik,azt
            az áradást ,amit te valamiért nem .De ez nem baj,mert most már valóban nem teljesen egyformán viszonyulok mindenkihez. Van aki felé árad,van aki felé nem. /Spontán áradásról ,szívkinyílásról beszélek,nem gyakorlatokról/. Sokszor én is elcsodálkozom,de valószínű kettőn áll a vásár:) Ha akarom bármikor árad,egyszerűen tudatilag összeolvadok az illetővel,és zutty,mint egy orgazmus,csak a szívből indul ki:))) Kérdezd meg Erikát,ő Kölnben megérezte,másodpercre pontosan futás közben.
            Csak azért mondom el ezt neked,mert ha valamivel nincs gondom ,akkor ezzel nincs.Még így sem ,hogy erősen visszavettem a dolgot.

            Vannak még bennem feldolgozatlan dolgok. Nem teljesen,de részben,szóval van még min dolgozni ,nem vitás.Pontosan azért kellett felfüggesztenem ezt a ,,Teréz anyás ”utat, mert még kell magammal foglalkozni,és bizony olyan átadásban,odaadásban voltam nagyon sokáig,hogy minden s mindenki sokkal többet számított ,mint én saját magam.

            Nem tudom miért gondolod,hogy én csak beszélek,meg gondolok,és nem csinálok semmit?:)
            Gondolod ,lehet úgy élni,hogy az ember 50 évig nem csinálna semmit,főleg úgy hogy vagy 20 éve már kimondottan ezzel foglakozik? Még a munkájában is? Hát érdekes gondolat:)

            Szerintem az egységélmény alatt sem ugyanazt értjük,és tapasztaljuk,mert amikor írtad azt a blogodat,én elkezdtem ,,okoskodni”,persze nem rosszindulatból,de valahogy furcsa volt nekem ,amit ott olvastam,mert szerintem az egységet nem lehet különbözőképpen megélni,merthogy Egy-ség.

            Úgyhogy van több tisztázatlan dolog is köztünk,de nem baj. A ,,régi időkhöz” képest egész szépen elbeszélgetünk.Jól láttad te akkor azt a köldökcsakrás dolgot,de muszáj volt,és annak akkor voltak következményei. Viszont már jó ideje szépen ki vannak egyensúlyozva a dolgok,remélem észrevetted te is.
            Persze az ,hogy energetikailag,,harmóniában vagyok” , nem jelenti azt ,hogy nincs még rengeteg teendőm. Most kezdődik még a java,ne aggódj:D

          • Az őszinteség nagyon fontos.
            „tíz évig….”
            Az önámítás is.
            Az őszinteség nagyon fontos.

            „tíz évig….”
            Az önámítás is. Emlékszel Izidor fejét vettétek?! Ott sem kerested meg mi a közös pont. Jó lehetőség lett volna.

            Ebből látszik, nem egyről beszéltünk. Te azt írod, „két ember kell hozzá”, ezt én is megtapasztaltam, főleg akkor, mikor találkozásom során öleléssel búcsúztunk: finomabb vagyok, mint gondolta, másik ember: csak a „problémát látta”, igen, tanulságos ez is.

            Volt a szív csakrás blogom, ott Sikka írta nekem (vagy Csaesz? jaj, most nem tudom), azt is nézd meg, miért zárul :).

            Írod spontán jött. Igen, nem tudatos. Nem jártál utána sem, ezért tudod igazán, miért zárulhatott.

            Az egység blogban ezért nem értettél, más tapasztalatról beszéltünk. Nálad az egó belefecsegett, az elme mikor közbelép, megáll a folyamat. Mikor én az Egységet tapasztaltam nem volt különbség az áramlásban, mindenki felé egyformán áradt. Szerintem ez az egón túli szeretet.

            Az, hogy azt érzi az ember, milyen szeretetteljes (jó ember vagyok) és közben egy kis „sérelemnek vélt” dolog miatt a másik torkát szegi, na az nem az. Az kemény önámítás. Ezt felismerni kell a nagy őszinteség.

            Lehet energiázni, csakrára „gyúrni”, de ha nincs tudatos oldás, az lesz az eredménye, amit te is átéltél. Lépésről-lépésre kell végig menni a dolgokon.

            Miért nem értettél meg, megint kiírtad, bár burkoltan (hozzám nem igazán vagy egyenes :)) : „okoskodás”. Engem mindig is így láttál. Nem tudtad befogadni. Mivel : „… lehet úgy élni….50 éves vagyok, 20 éve evvel foglalkozik?”

            A válaszom: LEHET, nem csak ennyit, életeket! Éva, ez az egó.
            Tudod mint mikor- „Sanyi, mi kollégák….”

            Rám írod, felhőn ülök veled szemben. Valóban én ülök ott? Nézd meg jobban! Okoskodás: miért zavar? Nem tudsz mellette kitűnni? Verseny ez, ki az okosabb? Tényleg? Volt nekem is ezzel bajom, bőven! Akkor még nem tudtam, nem leszek kevesebb, mert van aki „okosabb” :). Fiatalabb vagyok, mit tudhatnék én az életről, gondolod. Ne gondold, kérdezd!

            Miből gondolom, h játszmáztál: te magad írtad. …”lehet tudatosan is játszmázni”.
            Miből gondolom, h nem fejlődsz, dolgozol magadon: egyenlőre a kommunikációd finomodott. Sok mindent ugyanúgy vélsz magadról, mint eddig. Ezt mutatja másokhoz írt reakciód.
            Pl. : majd minden blogban azt olvasom: …”még zenész koromban..”. Tudjuk, h énekes voltál. De utána jártál-e mi ez a nosztalgia benned? Ha tényleg annyira jó lenne neked most, akkor nem vágynál a régi életedre.
            Vagy csak itt a blog: …hát mit tettem én Katival?

            Mit? 🙂

            Őt felmérted: nem látod benne a vetélytársat, lefelé nézel rá: megvédem. Miért, ki bántotta? Én ültem mellette és kérdeztem. Kérdeztem és kérdeztem. Te „felülről” eldöntötted: SZEGÉNY KATI, védelemre szorul.
            Mitől kell védened?
            A segítség mániam, a védeni akarásom mögött valójában nálam ez állt: én jó ember vagyok! én tudatosabb, okosabb vagyok, nemesebb, az a dolgom, h lehetőleg mindenki lássa, és védjem meg, mert mit szólnának az emberek, ha nem ezt tenném! Megvédem, mert SZEGÉNY ezt nem tudja, (nem képes rá!)

            Alá-fölé rendeltség, ami csak magamról szólt. Önzőségből! Ez a hazug mártír én, ejnye-bejnye! Én már ennek nem dőlök be. Főleg nem, mert a valódi segítség néha fáj is. Tapasztalom, ha Sanyi mellém ül. Ahogy teszi, mondja, szól, mikor szerep jön fel bennem, közben mondja, mik a pontok, amiket még mindig (! holott addig azt hittem megoldottam) nem oldottam meg. Óriási a kettő közti különbség. Ő tényleg tanító. Szeretnék egyszer eljutni arra a szintre, de sok mindennel jár ez: csak egyet említek: felelősség. Ehhez sok mindent magamban kell feloldanom. Nincs energia másra, amíg a „defektem” palástolására ennyit befektettek. De nem is ez a lényeg, a lényeg: ÖNMAGAM. ÖNMAGAMÉRT tegyem, ne a majdani hőn áhított szerepért.

            Ezzel csak magad alá nyomod. Nem segítség ez. Kérdezni kell, most előjött a dacos gyerek, nem baj, majd idővel visszajön, átolvassa. Mikor ideje lesz megoldania. Rájön az önbizalomhiányra, ami mögötte van. Tudom, milyen félelmetes önmagunk gyengeségével szembenézni, azt is, ilyenkor mennyire lázad az egó, mennyi erőt visz bele. De azt is látom: ott van benne minden, az erő (!) is, kijönni a kakiból. Én nem jöhetek ki helyette. De nem is fogom helyeslően bólogatva, lesajnálva „segíteni” az önhazugságát.

            Kértelek számtalanszor: gyere, nézd meg, akár általam indulj el, magad felé. Emlékszel? Mikor nem ment: majd legközelebb. 😉

            Vedd észre nem vagyok sem több, sem kevesebb, mint te. Csak üljünk le egymás mellé a fűben. Emlékszel?

            Szeretsz te engem?

            Soroljam még :).

            Erikát hagyjuk már végre, van neki elég dolga. ne általa akarj megismerni, ezt is mondtam már. Mindig bizonygatod, mint most is, vannak, akik szeretnek, érzik mi árad ki belőled ezt, stb… (halkan súgom: Claryssa miért nem bizonygatja ezt?)

            …ÉS?

            Nekem is, sőt, képzeld olyan is van, aki utál engem! És? Ha valódi alapon lenne az a szeretet önmagad felé, amit állítasz, akkor is kellenénk az igazolások? Miért kell bizonygatnod? KINEK BIZONYGATOD ezt valójában?

            Aztán a nagy egységgel kapcsolatban: „fallosz”—termékenységi szimbólum, vagy akár a férfi testének része, amit ugyanúgy szeretsz-e, mint akár a hajaszálát? Hát nem, undorítónak tartottad.
            Homoszexualitás? Magyarság, stb. Hát igen, erről is futottam volna már veled nem is egy kört. Bibliában sincs záradék: „kiválasztott nép, csak heterók, stb”. 😉 Soroljam még?

            de hát csak az Alföldi bácsi a rossz. :). Valóban? Kutakodtál? Valóban? Vagy csak „önigazoltál?” hmm önámítottál, miért? Kíváncsi voltál elismerlek-e? Hiszen rögtön ezzel jöttél: .látod, magamtól ezt meg ezt tettem! /most ki a fiatalabb? ;)/

            Nekem ne bizonyíts. Csak tedd, amit szeretnél, élj, ahogy szeretnél. Önmagadért dolgozz, ha akarsz, n azért, h elismerjelek. Emlékszel: számít-e a véleményem? Semmit nem jelent! Te vagy fontos! Nem én!

            ott a hiba, szűken látunk. Pl.: azt mondom féltékenység, a „másik”, hát én az nem vagyok. Részben igazat mond, de csak részben. A féltékenység, és a többi érzelem nagyon alattomos: lehet, pasimra nem vagyok féltékeny, de ha a barátnőm mással csacsog, akkor miért fáj? Na nem bizti azért, mert jobban szeretem, sőt, inkább attól félek, kevés vagyok neki. „Másnál” többet talál. (önértékelés, önbizalom, stb)

            Alfával ezért szeretek beszélgetni. Benne ott a nyíltság. Körbejárja, átgondolja, nem azonnal vetítget. Azt olvassa, amit írok. Te inkább feltételezel. Aztán reagálsz, mostanában már mondjuk elolvasod újra és ez igen nagy haladás. És meg is írod, hoppá! De mi lenne, ha először átolvasnád? 😉

          • Anita,most Te nem vetted észre,hogy két külön dologról
            Anita,most Te nem vetted észre,hogy két külön dologról írtam.
            Egyfelől,amikor ez teljes volt,és aztán ,hogy fel kellett függesztenem és most,/egy másik állapotban/ hogy állok a dolgokhoz.
            Erre hivatkozol végig,amikor már nincs meg az az állapot szándékosan,mert még más dolgom is akadt.
            Történetesen ,hogy magammal is foglalkozzak:)
            Most akkor ki nézi ,,hülyének”’ a másikat
            Én leírtam világosan,mikor volt meg,és hogyan,és hogy most nem abban vagyok,és nem egyformán megy,és már irányítom ha akarom,mert nem spontán,.mert feladtam azt az utat

            Amit most írtál,az a két dolog összekeverése,nem tudom miért tetted,világosan beszéltem valamiről.
            Ha ez így megy,akkor teljesen felesleges ez az írásbeli kommunikáció köztünk,mert úgy látszik félreértések forrása.
            Én legalább elolvastalak még egyszer és rájöttem,hogy a középső rész nem nekem szólt és korrigáltam a tévedésemet.
            Én most itt totálisan kitárulkoztam neked,de szerintem fogalmad sem lehet ,miről beszéltem,ha így kiforgattad.

            Majd meg írom privátban ,miről van szó,én itt nem magyarázkodom,leírtam világosan ,hogy /szándékosan/ felhagytam egy teljes utat,és még valamennyi most is megvan belőle.De ez 10 évig teljes volt.Nem tudom ,hogy tudtad ezt így összezagyválni?:)

            Nagyon úgy tűnik,hogy belül valamiért így szeretnéd,hogy így legyen,és nem tudatosan ,hanem tudat alatt hoztad össze ezt a ,,rémséget ” rólam.
            Erre mondtam egyébként,hogy úgy tűnik kettőn áll a vásár,de ezt is másképp értetted.

            Ez csak az előítéleteid miatt lehet,velem kapcsolatban,hogy vannak feltevéseid felőlem,és bármit is írok,azon a szűrődön fog keresztül menni,eltorzultan megjelenve.
            Sajnálom,de amíg nem tudod ezeket az előfeltevéseket kiüríteni magadból,addig hiába is írogatunk itt,mindig is egy eltorzult tükör néz vissza majd.
            Én most igazán teljes szívemmel odafordultam feléd,és nézd meg mi jött vissza belőled???

            Ha Te tényleg tisztán látónak ,érzőnek tartod magadat,akkor hogy tudsz így vakon elmenni az erdőbe?
            Ennyire nem befolyásolhatnak az előfeltevéseid.Márpedig akkor hol az a tisztán látás? Annak nem lehet az akadályában ilyesmi,mert épp ezért lenne tiszta.

            Ha egyáltalán érdekel ez a dolog,akkor azt javasolnám ,figyelmesebben olvasd el mit írtam,akkor rájössz,hogy az egész okfejtésed,figyelmetlenségen alapul.

            A második lépésnek meg ajánlanám,hogy üríts ki magadból mindent ami lerakódott benned eddig rólam,és amikor már semmit sem gondolsz,érzel felőlem ,akkor engedj be,akkor talán tényleg tiszta lesz a látásod velem kapcsolatban/is/.

            Szeretettel: Éva

          • Éva—Senki vagyok 🙂
            Mikor mondtam neked valaha is: „hülye vagy”?

            Nos, van még valami, amit szeretnél hozzám vágni? 😀

            Bizonygatod előítéleteimet, meg hogy két külön dologról beszélünk. Igen, ez történt köztünk mindig, jól látod. Az egység blogban is ez volt, leírtam valamit, aztán a búvárkodásra írtad a te tengered mélyén mi van, milyen csodaszép :). Ha valóban ez lenne nem lenne ilyen reakció ismét ;). Immaginációs gyakorlat. Önámítás, káprázat világa, vízió. Ezért mondják, h még a csend gyakorlat is félre viheti az embert. Jön egy két ilyen „látomás”, az egó nő, hogy jaj, milyen szép, spiri nagy gyógyító, látnok vagyok. —- Pöffeteg gomba :).

            Láttál már egy pöffeteg gombát szétpukkanni? Na ez történik velünk is, mikor „csorba éri” a pöffeteg énünket. :).

            Az ember először nagy szép okos, és erős. Aztán jön valami kívülről, eleinte összeesik, szegény énje visszatér, sír-rí, toporzékol, majd támadásnak lendül, mint a gyermek az óvodában. Valójában nem veszi észre, mikor a feneke a földre esik, akkor van valójában legközelebb önnön valóságához, Önvalójához.

            Éva, kérlek nyugodj meg, olvass el engem még egyszer.

            Ne is menjünk a blogon túlra. Csak olvasd el saját írásaidat is, és emlékezz mit éreztél, mikor azokat írtad.? Vedd észre saját játékodat!

            Szólok valakihez, te jössz, szavaidban ott a „kihívás”. Mint először. :). Ekkor még ers vagy, azt érzed, na a kis okoskodót most megfogom :). Indul a fogócska :). Egészen addig, míg másokról (!) írok: „Anita, jól látod”- hízelgés, szépen szeliden, aztán újabb fogást keresel. Még mindig nem látod, én nem bírkozni akarok veled, hanem csak leülni melléd. Ha téged kérdezlek, eleinte jön a tétel: bizonyítás, rosszul látom. Én visszakérdezek: valóban? Újabb magyarázás, bizonyítás. Bár a hangulatod itt már párosul a :- miért nem érted, látod, fogadod el fájdalmával.
            Amíg a blogban Másokról volt szó, addig nagyon jól érezted magad. Szó sem esett privát e-mailről, jó volt a színpad. Akkor MINDENKI látta, h te bezzeg dolgoztál önmagadon. Aztán néhány kérdés, és a nagy önbizalom szerte foszlik, jön a csapkodás, a fejemhez vágás, és a már régóta hallott privát e-mail, ami sosem érkezik, hiszen, ha rákérdezek, hirtelen nincs időd rá. Attól függetlenül, „véletlenül” itt talállak az oldalon, a nap bármely szakában. Véletlen? Ajaj, de volt még közben az is, hogy na, most meglátta, milyen okos vagyok, mennyit fejlődtem (most aztán megmutattam neki, ki vagyok én!! Mindenki látta!), és most egy kicsit azért belemarok, hiszen milyen erős vagyok: lásd: ” energiaszívás”.

            Valóban vetítek? Változtál?

            Még mindig halkan súgom és türelmesen:

            Senki vagyok. Ha ezt mondanám rád, nagyon megharagudnál. Félreértenél. Most elmondom neked, mit értek ezen. Nagyon jó érzés, mikor azonosulunk egy szép szereppel, és tetszelgünk fényében.

            Erről ez a tanmese jut az eszembe: két szerzetes bandukol. Egy folyóhoz érnek, az egyik elindul, keresni egy gázlót, míg a másik felkapja köpönyege alját és a vízen járva nevetve visszatekint a másikra. A másik utána kiált: ha tudtam volna, hogy egódat hizlalod, tündökölve képességeid rabjaként, még indulás előtt eltöröm mindkét lábadat!

            Ha felmagasztalom magamban egy illúzió képét, azonosulok, akkor nem önmagam VALÓJÁT élem. Csak az egóm fürdik. Ezért verik szét a szerzetesek bottal a tanítvány fejét, ha pöffeszkedik. :).

            Mikor valaki erre rávilágít, nagyon fájhat, sőt, ha lerántják a leplet, kikészül: földreesik. Úgy érzi megsemmisül. Ilyenkor két dolgot tehet: felismeri, h ő még mindig létezik, csak a bolond gomba robbant szét, vagy védekezik, visszatámad, pöffeszkedik, magyaráz, győzköd tovább. Kivel cseszik ki igazából?

            Energia szívásról: 🙂

            Valóban nem érzed mit adok? Vagy most is csak poénkodsz velem? Ha elesel, elfáradsz, kikészülsz, önmagaddal teszed. Harcolsz, azt hiszed velem, de nem veszed észre, önmagadban folyik a küzdelem.

            Tehát mit jelent, Senki vagyok? Nem azonosulok szereppel. Ha már csinálja az ember, lássa meg önmagát is ebben.

            Most elvonulsz, lelépsz a színpadról, ahova hívtál? Itt hagysz? 🙂 Mitől félsz Éva? Farkas helyett miért kiáltasz Buddhanitát? :).

            Szóval, most hirtelen előítéleteim vannak. Amit el kell engednem. Hmm. Írni akartál, bár azt is megírtad mit: elemzést. Nahát, nahát! Semmi: hogy vagy, mi újság? Miért nem vagy hozzám egyenes? Már ezt is sokszor kérdeztem, de valahogy nem látod ezt a kérdésem az oldalon.

            Gyereknek nézel (hangoztatod tapasztalatod, korod), de ki viselkedik így, Drága Éva? Minden esetre kiváló dráma színésznő lennél, az tény. :). Minden estre nem értem, miért akarsz velem játszani? Lehet úgy versenyt futni, ha az ellenfél leül a startvonal előtt? 🙂

            Mások, pedig nincsenek ;).

            Végezetül, megírom azt is, mit élek át, valahányszor olvaslak, vagy írok neked, ez így fair, Katinak is megírtam. Ülök a gépem előtt. A homlokom forró eleinte, aztán, mintha egy úszósapkaként szétáradna a fejemen. Aztán a szívem hevesen dobogni kezd, aztán olyan forró lesz a mellkasom, úgy megnő, h elkezdek vetkőzni (nana, semmi pucérság!). Talán innen jön a türelem feléd belőlem. Nem tudom mi ez, nem akarom elemezni sem, csak élni. Nagyon jó állapot.

          • Bocsáss meg nekem kérlek,de a mosolygáson kívül semmi más
            Bocsáss meg nekem kérlek,de a mosolygáson kívül semmi más reakcióm nem jött fel.
            Mit összeidegeskedsz itt nem létező dolgokon?
            Most mégis mit vársz tőlem? Egyre kaotikusabbak a felém írott mondandóid.
            Mondtam neked ,hogy nem fogok neked minden félreértésedet,kiforgatásodat mondatról mondatra megmagyarázni.

            Úgy látom,valamit nagyon elindítottam benned.
            Talán nézz utána,és hagyjuk ezt ,mert csak értelmes dolgokba szeretnék belefolyni.
            Most dolgoznom kell,perceken belül,este leszek,remélem lehiggadsz addig.:)))

            Puszi: Éva

          • :DDDDDDDDD, na te aztán tényleg mindent látsz!!! Nincs több
            :DDDDDDDDD, na te aztán tényleg mindent látsz!!! Nincs több kérdésem!! :DDDDD

          • Csak az egységélményről írnék Anita ,a többinek semmi
            Csak az egységélményről írnék Anita ,a többinek semmi értelme. Mondatonként végig kéne venni az egész összekreált írást,ennek meg semmi értelme a részemről.
            Sajnos nem vagy regisztrálva,így nem tudtam privátban írni neked.

            Tehát csak az egységélményről,ez másokat is érdekelhet talán.
            Ezt írtad:

            ,,Az egység blogban ezért nem értettél, más tapasztalatról beszéltünk. Nálad az egó belefecsegett, az elme mikor közbelép, megáll a folyamat. Mikor én az Egységet tapasztaltam nem volt különbség az áramlásban, mindenki felé egyformán áradt. Szerintem ez az egón túli szeretet. ”

            Szóval azért írtam meg a véleményemet akkor a blogodban,mert nem ez az egységélmény,amit Te annak gondoltál.
            Ez egy szeretet áradásos gyakorlat,amikor mindenki felé árad a szereteted,és elfogadod a másikat,mint önmagadat.
            Ez csak egy teljes elfogadásos gyakorlat.Igen erre szükség van az igazi egység állapot megéléséhez,de még nem az,csak a beveztője lehet.
            Tehát ez a teljes ELFOGADÁS,és amikor ezt BE is tudod FOGADNI magadba,akkor valósul meg az Egység.

            Gyakorlatilag,hogy ne úgy nézzen ki elméletről beszélünk:
            Először eljutok oda,hogy a körülöttem lévő világot is ELFOGADOM MAGAMKÉNT,aztán BEEMELEM MAGAMBA,eggyé válok vele,de úgy ,hogy az annyira a részemmé válik,hogy el is tűnik minden és csak én vagyok.
            Anita ez az Egység. Az kívül nem lehet ,ezt próbáltam neked akkor is magyarázni,de hát szerinted nekem bekapcsolt az egó:),ezért meg sem hallgattál.

            Nagyon jó ezeket a dolgokat meditációban megélni,de valódi tapasztalatod akkor van ,amikor ez az életedben is,,valóságosan ”is megtörténik.
            Erre írtam én a spontán jelzőt. Amikor ebben élsz.Például,ha te a mediben átélted azt a szívnyitásos csodálatos áradó,mindenkit elfogadó szerető érzést,akkor tudnod kéne miről beszéltem arról az útról.
            Amikor ez nem meditáció,hanem praxissá válik,persze nagyon sok ,,/kézzel nem megfogható/ segítséggel”Az egységélménybe pedig,ha nem meditációban csinálod,hanem a hétköznapi állapotodban,akkor egyszerűen belecsúszol,illetve ilyen spontán,de kivételes alkalmakkor a világ áramlik beléd,és nem fordítva,ahogy Te írtad hogy Te áradtál a világ felé. Nem. A más a külvilág beléd áramlik,ezt látod is ,beléd úszik minden,és nincs már körülötted semmi,minden benned van,csak te vagy mindenestől.Egyedül,de egységben,mert minden benned van.

            Ez óriási különbség,és nem kell arra haragudni,aki erre felhívja a figyelmedet.
            Ha valamiről azt hiszem ,hogy ,,az”, mikor nem ,,az”, akkor soha nem fogom azt a valamit megtalálni,mert már azt hiszem,hogy megtaláltam. Arról nem is beszélve ,hogy akaratlanul másokat is félrevezethetek,de ez már nem az én kompetenciám:)

            Mondjuk megállsz egy villamos megállóban/ hogy annyira ne is legyen szép:D/ és csak úgy szemlélődsz,és akkor érdekes módon/spontán/ beléd úszik minden ami körülötted van,emberek ,házak ,autók,minden te leszel.Annyit érzel ,hogy te vagy ,létezel,és minden más eltűnt, nincs kívül semmi,csak te vagy,és benned minden.

            Nem magyarázgatnám ezt tovább,Isten tudja,megint mit hozol majd ki belőle:DDD,csak szerettem volna elmondani,a különbséget a szeretet áradása,a más felismerése önmagamként,és a teljes egység állapot között.

            Akinek ez meg már ismerős,az tudja miről beszélek.

            Puszi: Éva

          • Szeretet átadás gyakorlat: csak a szív-csakrából áramilk.
            Szeretet átadás gyakorlat: csak a szív-csakrából áramilk.

            Amiről írtam ott: nem volt határom, nem volt olyan, h csakra, ott annyi volt : Vagyok. És nem haragszom még mindig, sajnálom, nem tudok haragudni ezért :).

            Sőt, azt sem tudom mondani, az a végső valóság. Majd a többi tapasztalat során talán eljutok, h létezik :).

            Szóval, ne magyarázd Éva, tapasztalj :), addig hiába minden szó. 😉

          • Én leírtam a tapasztalataimat,amit megéltem a ,,való
            Én leírtam a tapasztalataimat,amit megéltem a ,,való ”életben,nem csak meditációban.
            Valószínűleg ez a probléma. A kettő nem ugyanaz.
            Legyen kinek hite szerint.Én nem akarlak téged győzködni,láthatod.

          • Pont ez az: ne csak meditációban: hanem úgy a gyakorlatban az
            Pont ez az: ne csak meditációban: hanem úgy a gyakorlatban az életben is. Sőt utána már nem is kell rámeditálni az egységérzetre, mert végig veled van. Ezt én is így érzem, mindig, állandóan ott van az egységérzet.

          • Éva, ha emlékszel a blogban is azt írtam, a való életben
            Éva, ha emlékszel a blogban is azt írtam, a való életben történt, nem mediben. Összekeversz Attila meditációs gyakorlatával.

            Kati : :DDDDD.

          • Szeretnék valamit kérdezni tőled. Ki az igazi Anita,milyen ő?
            Én
            Szeretnék valamit kérdezni tőled. Ki az igazi Anita,milyen ő?

            Én itt az oldalon két teljesen ellentétes Anitát látok,hol így nyilvánul meg ,hol úgy.
            Egyszer az angyali Anita,türelmes ,segítőkész,valóban lehet érezni a szeretetét.
            De ha ez a szerető angyali Anita nem kapja meg a kellő figyelmet,elismerést,főleg elismerést,akkor pillanatok alatt elveszíti ezt a minőségét,és az addigi szeretet ,majdhogy nem gyűlöletté fajul,ahogy ez itt ebből a párbeszédből is nagyon szépen kitűnik.

            Tehát nem hihetem el a szerető türelmes Anitát,mert nem az igazi /még/,mert ha pillanatok alatt ki tudsz esni belőle,akkor az még csak egy szerep.Ha kiesel a szerepből,akkor mutatod meg a volt arcodat.
            Bár én ennek az Anitának sem hiszek,mert tudom,hogy valahol a kettő között ott küszködsz Te ,az aki most vagy. Már nem ez ahova időnként visszacsúszol,de még nem az ,aki szeretnél lenni,mert még nem tudod magad tartósan abban az állapotban tartani.

            Ha felvállalnád a mostani igazi Anitát,hogy vagyok aki vagyok,fél úton ég és föld között.
            Szeretnék ,,angyal” lenni,de még nem azonosítom magamat vele,mert nem vagyok még az,és nem várom el,hogy ennek lássanak,viszont már sokkal több vagyok ,mint aki voltam,és még ha hiú is vagyok egy kicsit,akkor sem csúszom vissza oda ,ahonnan fel akartam emelkedni,és valamennyire sikerült is már.

            Én ezekkel a szerepeiddel nem tudok mit kezdeni. Ezért nem ,,ültünk még le a fűre” .Én az Igazi Anitát várom.
            Ha egyszer megtalálod,észre fogom venni.

          • ,,Azt hiszem így teszek most a kérésednek eleget, ha most szedem
            ,,Azt hiszem így teszek most a kérésednek eleget, ha most szedem a sátorfám! 😀 😀 😀
            Menekülőre fogom, szégyen a futás, de hasznos!!!! Balra el ;), kakukk!”

            Téged ki bántott?
            Vagy Te vagy Alföldi Róbert?:DDD

    • Az igaz, hogy a magunk felelőssége, milyen műsort választunk, de
      Az igaz, hogy a magunk felelőssége, milyen műsort választunk, de: egyrészt a nemzet színházában legyen már léleképítő műsor a deviáns helyett, másrészt nem adatott meg minden gyereknek, hogy gondos szülei legyenek. Nekik befolyásolóbb a tv-műsor, és olyan dolgokat szednek majd össze, amit majd pluszban fel kell dolgozniuk egyedül, vagy ha nem elég tudatosak, akkor befolyásolhatja a tetteiket is ez a sokkoló „kultúra”. Szóval a „Például, lehet venni DVD-n régi MAGYAR filmeket, amiket például meg is lehet nézni a családdal is…” ez szerencsés esetben megadatik a gyereknek, más esetben meg nem. Az állami kulturális intézményeknek meg főleg felelősséget kellene érezniük a nemzet gyermekeinek lelkivilágáért (de amúgy szerintem mindegyiknek jó lenne…).
      (Egyébként Alföldi csak azért mondta vissza az engedélyt a románoknak, mert már akkora közfelháborodást váltott ki a dolog.)

      • „egyrészt a nemzet színházában legyen már léleképítő műsor
        „egyrészt a nemzet színházában legyen már léleképítő műsor a deviáns helyett,” ————————————————— de ez csak 1 azaz egy színházi darab, amúgy azon kívül gondolom van még pár más darab is, ami lélek emelő is lehet… Ha nyitott az ember, akkor akár még egy pornó filmből is jöhetnek felismerései, az meg hogy is mondjam – a felismerések lélekemelőek….

        • Nem csak ez volt az egyetlen ilyen darab, sajnos ez c
          Nem csak ez volt az egyetlen ilyen darab, sajnos ez csak egy példa volt. Olyanokat hallottam, hogy még leírni is fáj. Vagy a péniszből készült marcipán a tortán, valamelyik színdarab plakátján. Vagy különböző perverz jelenetek a színpadon több műben. Sok ilyen van sajnos. És vigye el az ember a gyerekét egy színdarabra, arra számítva, hogy majd mondjuk egy szép eredeti János vitéz darabot fog látni… hát ne már. Akinek építő a pornófilm, nézze otthon, csak azért mindennek megvan a maga helye.

    • ,,”Ahol simán lejátsszák a János vitéz átformált változatát
      ,,”Ahol simán lejátsszák a János vitéz átformált változatát úgy, hogy Iluska prostituáltat játszik, meg ilyenek.” ——> van egy alap verzió, meg van egy új változat. Aki akarja megnézi az átdolgozást, akarja nem! Egyszerű! Tudtommal.”

      Az én tudtommal ez azért nem ilyen egyszerű.Talán meg kéne kérdezni erről Petőfi Sándort,hogy mit szól a műve ilyen fokú vulgarizálásához.
      Ez csak azért fordulhatott elő,mert itt már nincs jogutód,mint a Bartók ügyben,ahol hivatalosan meg tudták akadályozni,hogy ,,megbecstelenítsék ”az eredeti művet.Pedig már ez elég előrehaladott állapotban volt,rengeteg /állami/pénzből.és mégis lehetséges volt,mert valaki tudta érvényesíteni a szerzői jogvédelmet.
      Szóval ez nem egészen úgy van,ahogy Te gondolod,hogy ilyen értékes művekkel azt teszünk ,amit akarunk.

      A másik dolog pedig az,hogyha ilyen extrém felfogásban rendezünk át műveket,azt talán nem a ,,Nemzet Színházában” kéne bemutatni,ami inkább a tradicionális értékek megőrzéséra hivatott ,hanem vannak erre alternatív színházak,ahol erre kiváló lehetőség van.

      Én nem nagyon akarnék itt belefolyni ebbe a dologba,de simán fel lehetne sorolni itt egy listát Alföldi működéséről,ahol érdekes módon mindig a magyar nemzeti érzelmű emberek lelkébe taposott,ilyen,vagy olyan módon.
      Nem csak a fenti példa,a prosti Iluska.De ezen a mostani akcióján sem lehet csodálkozni,hogy tüntetést,felháborodást váltott ki.
      Azért gondoljuk már meg,Erdély elcsatolását a Románok a Magyar Nemzet színházában ünneplik,Magyaror
      szágon,Alföldi felajánlásával??? És ez normális lenne szerinted??? Már bocsánat.

      Én fentebb írtam,hogy nem foglalkozom ezekkel a dolgokkal,de ha itt most felmerült,akkor viszont igenis van véleményem.
      Egy ilyen ember,aki ennyire szemben áll azzal a néppel,akinek az országában él,és ,,alkot”,az talán élne ott,ahova a szíve húz,és ne itt tenné tönkre a kulturális örökségünket.

      Én nem haragszom ,rá nem utálom,inkább sajnálom. Egy identitását /többszörösen/ vesztett ,zavarodott
      ember,akinek a ,,beteg mivolta” árad a ,,műveiből” és a cselekedetiből egyaránt.
      A jóindulatom jele még az is,hogy nem szándékosságot tételezek fel a részéről,hanem csak lelki ,hova tartozásbeli problémákat,és ennek megfelelő zsigerből jövő ösztönös viselkedést.
      Ennyit a védelmében,de azt hiszem ezt a lehetőséget csak én adom meg neki,mert a legtöbben a szándékossága mellett döntenek.

      Visszatérve a hozzászólásodhoz,a János vitézzel sem tehette volna meg amit megtett. Jogilag minden mű védelmet élvez,csak ebben az esetben jogutód nélkül ezt nem lehetett érvényesíteni.
      Úgy látszik tanult a Bartók műből,és olyan darabot választott,ahol nem ütközik akadályba.
      A magyar emberek lelkével ,meg ebben az országban már nem foglalkozik senki.
      Illetve aki foglalkozna,például KatiPotter,azt jól letromfolják ebben a blogban,mintha valami bűnt követne el.És pont ezen az oldalon! Na ezen csodálkozom a leginkább!!!

      Attól hogy valaki igyekszik univerzális emberré válni /nem Alföldi/,az nem azt jelenti,hogy meg kéne tagadni ilyeneket,hogy nép,nemzet,,mert ezután már majd a család jön.
      Nem ettől leszek univerzális,ezoterikus ember,hogy ezeket a dolgokat elvetem.
      Ezeknek a dogoknak nagyon jól meg kéne férni együtt,mert egyik nem zárja ki a másikat.
      Azért mert én magyar ember vagyok most,és kedvesek a kuturális örökségeink számomra,azért még lehet univerzális gondolkodásom.Nem attól leszek ,,kozmikus” ember,hogy megtagadom a magyarságomat,ami az egyik részem a teljességemből.

    • Ez itt mindent kétszer mond,kétszer mond:P
      Ez itt mindent kétszer mond,kétszer mond:P

      • tök mindegy 🙂
        mi az ok…

        a lényeg: én mire fókuszálok, mit hogyan veszek be a világból.

        Van aki ugyanott azt mondja: a tököm tele van a tömeggel, a busz sem jön bas.. meg. Mellette áll egy másik, bambán mosolyogva nézi a beton virágállványban a kókadt virágon táncoló pillangót és mosolyog. Számára meg kész csoda, boldogság az élet.

        Mitől függ? Az egyik „gügyébb „, mint a másik? Nem. Magadban is vannak hangulat változások, mikor boldog vagy, kinyílsz, ha szomorú, majd’ minden sz@r, nem de? Változik a nézőpont :).

    • Ez itt mindent kétszer mond,kétszer mond:P
      Ez itt mindent kétszer mond,kétszer mond:P

      • tök mindegy 🙂
        mi az ok…

        a lényeg: én mire fókuszálok, mit hogyan veszek be a világból.

        Van aki ugyanott azt mondja: a tököm tele van a tömeggel, a busz sem jön bas.. meg. Mellette áll egy másik, bambán mosolyogva nézi a beton virágállványban a kókadt virágon táncoló pillangót és mosolyog. Számára meg kész csoda, boldogság az élet.

        Mitől függ? Az egyik „gügyébb „, mint a másik? Nem. Magadban is vannak hangulat változások, mikor boldog vagy, kinyílsz, ha szomorú, majd’ minden sz@r, nem de? Változik a nézőpont :).

  11. Gyerekek a mai nap gyönyörű! arra ébredtem,hogy minden csupa
    Gyerekek a mai nap gyönyörű! arra ébredtem,hogy minden csupa hó.Hófehér,szikrázó,puhaság.
    Hát a MÁV nem örült ennyire neki:),úgyhogy gyorsan lemondhattam minden budapesti programom.De jó!
    Ez aztán a szabadság:D
    Az a mániám,hogy pizsamában lapátolom a havat,papucsban.Tök jó érintkezni vele.Mikor bemegy a papucsomba,jókat sikongatok 🙂
    Most olyan 15 cm,hát üsse kavics cipőt húztam:)
    Jajjjj….de szép,olyan boldog vagyok!!!
    Ha látnátok ezt a tájat ,így hófehérben ! Isteni!!! Szó szerint:)
    Kit érdekel az Alföldi,mikor ilyen szép a világ:DDD

    • Ennek én is örülök. 🙂 De azért annak is örülnék, ha végre
      Ennek én is örülök. 🙂 De azért annak is örülnék, ha végre leváltanák Alföldit. 🙂 Pezsgőt bontok, ha így lesz, pontosabban alkoholmenteset, mert nem iszok és nem is nagyon ihatok alkoholt, de nem is hiányzik. 🙂

      • Az ,hogy leváltják e ,az már valóban politikai döntés lesz
        Az ,hogy leváltják e ,az már valóban politikai döntés lesz szerintem.
        Attól függ,ki lesz az erősebb,a Jobbik vagy az LMP mögötti erők.A Fidesz majd ennek megfelelően ,,dönt”,
        mert ő most meg akar felelni az ,,elvárásoknak”,látszólag legalább is.

        Ami engem illet,én már a kinevezésével sem értettem egyet,konkrétan annak a színháznak az élére /leírtam miért/,de akkor azok az erők domináltak,most meg kicsit más a helyzet.
        Kultúráról beszélünk itt,és én elhiszem neked,hogy te is ezt akartad,csak az a baj,ha őszinték akarunk lenni magunkhoz,akkor ez bizony ,mint minden más is sajnos politikai kérdés.
        Minden döntés ,ami az országot vagy akár minket érint,mindig is a politikai erőviszonyoktól függ.
        Ki az erősebb éppen ,és hogyan tudja átvinni az akaratát.
        Itt is ez fogja eldönteni a kérdést,a politikai erőviszonyok.Alföldi és a Nemzeti színház sorsa ettől függ,sajnos az égadta világon semmi köze a kultúrához,mert ugye az is kutúrPOLITIKA.

        Én örülnék annak ,ha most ,,ki lenne köszörülve a csorba”és egy alkalmasabb ember kerülne vissza arra a posztra,ő meg egy alternatív színházban gyümölcsöztethetné a művészetét,hogy megnézhessék és díjazhassák,azoka akiket ez a fajta világfelfogás érdekel.
        Nem megyek ki tüntetni ezért,de ennek ellenére becsülöm azokat ,akik kiállnak ilyen ügyekért.

        Ezen most megint lehet dolgozni,hogy én miért becsülöm ezt:DDD
        Kell nekem itt írogatni? már minden szavamra figyelni kell:)))Vagy 24 órán keresztül csak magamon dolgozhatok:DDD
        KatiPotter kevesebb blogot kéne indítanod:) Sok munkát adsz nekem magamon:D

        • :D:D Nem számítottam rá, mikor írtam a blogot, hogy ilyen
          :D:D Nem számítottam rá, mikor írtam a blogot, hogy ilyen irányba megy a beszélgetés, na de most már mindegy, én leírtam, amit tudtam. :D:D Amúgy igen, valóban pártok döntenek most, mert a politikusok többsége (tisztelet a kivételnek, jobb-aknak), nem nagyon törődnek az emberek lelkivilágával. Ezért kellene szerintem nekünk, tudatosan megpróbálni alakítani a dolgokat, jobban figyelni a kulturális életünkre. És kifejezni bátran az igényeinket. Erre is próbáltam felhívni a figyelmet, hogy szerintem ebben is legyünk tudatosak. 🙂

          • Amit Te szeretnél,azt csak egy népszavazással lehetett volna
            Amit Te szeretnél,azt csak egy népszavazással lehetett volna érvényesíteni.
            De ehhez kellett volna több mint 200 ezer érvényes szavazat,akik ugyan úgy gondolják.
            És még akkor sem biztos ,hogy át lehetett volna vinni .

            Én amondó vagyok,hogy mindennek eljön az ideje.Ahogy most is.

          • Claryssa
            ..mától a neved: Orákulum!

            4 oldalnyi hozzászólást megelőzve! Hmmm, nem semmi! :DD „VÉLETLEN!”

  12. Gyerekek a mai nap gyönyörű! arra ébredtem,hogy minden csupa
    Gyerekek a mai nap gyönyörű! arra ébredtem,hogy minden csupa hó.Hófehér,szikrázó,puhaság.
    Hát a MÁV nem örült ennyire neki:),úgyhogy gyorsan lemondhattam minden budapesti programom.De jó!
    Ez aztán a szabadság:D
    Az a mániám,hogy pizsamában lapátolom a havat,papucsban.Tök jó érintkezni vele.Mikor bemegy a papucsomba,jókat sikongatok 🙂
    Most olyan 15 cm,hát üsse kavics cipőt húztam:)
    Jajjjj….de szép,olyan boldog vagyok!!!
    Ha látnátok ezt a tájat ,így hófehérben ! Isteni!!! Szó szerint:)
    Kit érdekel az Alföldi,mikor ilyen szép a világ:DDD

    • Ennek én is örülök. 🙂 De azért annak is örülnék, ha végre
      Ennek én is örülök. 🙂 De azért annak is örülnék, ha végre leváltanák Alföldit. 🙂 Pezsgőt bontok, ha így lesz, pontosabban alkoholmenteset, mert nem iszok és nem is nagyon ihatok alkoholt, de nem is hiányzik. 🙂

      • Az ,hogy leváltják e ,az már valóban politikai döntés lesz
        Az ,hogy leváltják e ,az már valóban politikai döntés lesz szerintem.
        Attól függ,ki lesz az erősebb,a Jobbik vagy az LMP mögötti erők.A Fidesz majd ennek megfelelően ,,dönt”,
        mert ő most meg akar felelni az ,,elvárásoknak”,látszólag legalább is.

        Ami engem illet,én már a kinevezésével sem értettem egyet,konkrétan annak a színháznak az élére /leírtam miért/,de akkor azok az erők domináltak,most meg kicsit más a helyzet.
        Kultúráról beszélünk itt,és én elhiszem neked,hogy te is ezt akartad,csak az a baj,ha őszinték akarunk lenni magunkhoz,akkor ez bizony ,mint minden más is sajnos politikai kérdés.
        Minden döntés ,ami az országot vagy akár minket érint,mindig is a politikai erőviszonyoktól függ.
        Ki az erősebb éppen ,és hogyan tudja átvinni az akaratát.
        Itt is ez fogja eldönteni a kérdést,a politikai erőviszonyok.Alföldi és a Nemzeti színház sorsa ettől függ,sajnos az égadta világon semmi köze a kultúrához,mert ugye az is kutúrPOLITIKA.

        Én örülnék annak ,ha most ,,ki lenne köszörülve a csorba”és egy alkalmasabb ember kerülne vissza arra a posztra,ő meg egy alternatív színházban gyümölcsöztethetné a művészetét,hogy megnézhessék és díjazhassák,azoka akiket ez a fajta világfelfogás érdekel.
        Nem megyek ki tüntetni ezért,de ennek ellenére becsülöm azokat ,akik kiállnak ilyen ügyekért.

        Ezen most megint lehet dolgozni,hogy én miért becsülöm ezt:DDD
        Kell nekem itt írogatni? már minden szavamra figyelni kell:)))Vagy 24 órán keresztül csak magamon dolgozhatok:DDD
        KatiPotter kevesebb blogot kéne indítanod:) Sok munkát adsz nekem magamon:D

        • :D:D Nem számítottam rá, mikor írtam a blogot, hogy ilyen
          :D:D Nem számítottam rá, mikor írtam a blogot, hogy ilyen irányba megy a beszélgetés, na de most már mindegy, én leírtam, amit tudtam. :D:D Amúgy igen, valóban pártok döntenek most, mert a politikusok többsége (tisztelet a kivételnek, jobb-aknak), nem nagyon törődnek az emberek lelkivilágával. Ezért kellene szerintem nekünk, tudatosan megpróbálni alakítani a dolgokat, jobban figyelni a kulturális életünkre. És kifejezni bátran az igényeinket. Erre is próbáltam felhívni a figyelmet, hogy szerintem ebben is legyünk tudatosak. 🙂

          • Amit Te szeretnél,azt csak egy népszavazással lehetett volna
            Amit Te szeretnél,azt csak egy népszavazással lehetett volna érvényesíteni.
            De ehhez kellett volna több mint 200 ezer érvényes szavazat,akik ugyan úgy gondolják.
            És még akkor sem biztos ,hogy át lehetett volna vinni .

            Én amondó vagyok,hogy mindennek eljön az ideje.Ahogy most is.

          • Claryssa
            ..mától a neved: Orákulum!

            4 oldalnyi hozzászólást megelőzve! Hmmm, nem semmi! :DD „VÉLETLEN!”

  13. Összefoglalás
    Kati érzelmi indíttatásból közelíti meg a témát, Anita higgadt kívülállóként mond véleményt.
    Csak akkor fogják megérteni egymást, ha helyet cserélnek: Anita belép az érzelmek világába, Kati kilép belőle.

    Az NLP tanfolyamon olyan gyakorlatot is csináltunk, hogy összeállt két ember, akinek bizonyos témában szöges ellentétes véleményük volt. Miután mindenki elmondta, hogyan látja a dolgot, be kellett bizonyítani, hogy miért van a másiknak igaza.
    Jó kis program volt.

    • Ildikó, ebben igazad van, hogy nagyon irányítanak az érzések, de
      Ildikó, ebben igazad van, hogy nagyon irányítanak az érzések, de benne van ezek tudatosulása és a gondolati rész is. Régebben ez valóban jobban hiányzott, de szerencsére nagyon sokat tudatosodtam a korábbihoz képest, amihez egyébként nagyban hozzájárult a közösségi ügyekben való kutatás és részvétel is. Sokat köszönhetek ennek.

  14. Összefoglalás
    Kati érzelmi indíttatásból közelíti meg a témát, Anita higgadt kívülállóként mond véleményt.
    Csak akkor fogják megérteni egymást, ha helyet cserélnek: Anita belép az érzelmek világába, Kati kilép belőle.

    Az NLP tanfolyamon olyan gyakorlatot is csináltunk, hogy összeállt két ember, akinek bizonyos témában szöges ellentétes véleményük volt. Miután mindenki elmondta, hogyan látja a dolgot, be kellett bizonyítani, hogy miért van a másiknak igaza.
    Jó kis program volt.

    • Ildikó, ebben igazad van, hogy nagyon irányítanak az érzések, de
      Ildikó, ebben igazad van, hogy nagyon irányítanak az érzések, de benne van ezek tudatosulása és a gondolati rész is. Régebben ez valóban jobban hiányzott, de szerencsére nagyon sokat tudatosodtam a korábbihoz képest, amihez egyébként nagyban hozzájárult a közösségi ügyekben való kutatás és részvétel is. Sokat köszönhetek ennek.

  15. Egy ismert színész és színház igazgató Usztics Mátyás
    Egy ismert színész és színház igazgató Usztics Mátyás véleménye erről a témáról.Bár köztudottan ,,magyar érzelmű” az illető,és a riport egy jobb oldali hírportálon jent meg,mégis érdemes elolvasni,mert ,,közelebb van a tűzhöz”,és talán kiegészíti az eddigi véleményeket. /Bár kétségtelen ,hogy nem önismereti,hanem közszereplő,és magánember szempontjából közelíti meg a témát./

    -Mi a véleménye arról, hogy magyar darabot eredeti tartalommal nem játszanak a Nemzeti Színházban? Eltorzítva, különböző deviáns elemekkel megtűzdelve, vagy teljesen átalakítva jelennek meg klasszikusaink a színpadon. Alföldi pinceszínházat csinált a magyar nemzet színházából?

    Usztics:Az, aki botrányos körülmények között kinevezte, ezért nevezte ki. Már az első nyilatkozatokban világossá vált, hogy „egy szemtelen és vitatkozó színházat ” fog működtetni az akkori miniszter, Hiller István ölben dédelgetett kedvence. A torzítás, a darabok eltorzítása, Alföldi saját torzságának visszatükrözése.

    -Alföldi Róbert nevéhez fűződnek olyan, a jó ízlést messzemenően sértő előadások, amelyek különböző devianciákat, például pedofíliát, homoszexualitást, emellett magyar gyűlöletet népszerűsítenek. Hogyan ítéli meg ezt a szemléletmódot?

    Usztics:Mivel Alföldi ellene van mindennek, ami harmónia és szépség nem lep meg. A saját betegsége, és beteges magyar gyűlölete köszön vissza, a választott és az ilyen módon színre vitt darabokból. Pavel Zavada, aki szintén nem szereti a magyarokat, de jól él belőlük, és aki a legutóbbi bemutatónak, a Magyar ünnepnek szerzője, azért is gusztustalan, mert könyveit nagy példányszámban jelentették meg eddig itthon és magas állami kitüntetéseket is kapott értük. Most levette álruháját, és az igaziban jelentkezett a Nemzeti Színházban. Zsák a foltját megtalálja.

    -Véleménye szerint a Nemzeti Színháznak milyen normák szerint kellene működnie?

    Usztics:Úgy, ahogyan boldogabb országok nemzeti színházai működnek. Mivel a nemzet teátrumai, így elsősorban a nemzeti, irodalmi értékeket kell bemutatniuk mindenütt. Hazai és világirodalmi klasszikusokat kell műsoron tartani, ahogyan azt a bajor, a francia a szerb, a horvát, vagy a román, litván színházak teszik. Ha mondjuk, Belgrádban történne irodalmi nemzetgyalázás, úgy, ahogyan a János vitézzel történt Budapesten, nem hiszem, hogy a rendező rendőri kíséret nélkül elhagyhatta volna a színház épületét. Testi épsége a mai napig nem lenne biztonságban.

    -Alföldi szóbeli megállapodást kötött – amitől később visszatáncolt – a Budapesti Román Kulturális Intézettel, hogy megtarthatják december 1-jén ünnepi előadásukat és állófogadásukat a Nemzetiben. Pont a magyar nemzet színháza adott volna helyet Nagy- Románia megalakulásának évfordulós ünnepének ünneplésére. Erről az ügyről, mi a véleménye?

    Usztics:Ez a gesztus pontosan illeszkedik azoknak a fülledt botrányoknak a sorába, amelyekkel eddig operált a Nemzeti Színház vezetése. A színészekre nézve pedig igen nagy kár, és súlyos tehertétel, mert a külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy a színházban mindenki ezt akarta, a társulat és az igazgató egyaránt. Holott a pokolba kívánja minden társulati tag az ilyen igazgatót. A helyzetük azonban nem egyszerű, és mert kiszolgáltatottak, nem tehetik meg, hogy szót emeljenek az ilyen ügyek miatt. Sem ők, sem a műszaki vagy irodai dolgozók. A Román Kulturális Intézet pedig maradjon a falain belül, és ott ünnepeljen, ha van mit!

    -Merre tart a magyar kultúra? A kormányváltás után ugyanaz a balliberális, kulturális presszió folytatódik, mint a korábbi években?

    Usztics:Még korai lenne ítéletet mondani az új kultúrpolitikáról. Az „örökség”, amit átvettek, a felmérhetetlen sikkasztások a színházakban, alapítványokban és egyebütt, nyilván lassítják a változásokat. Hogy ezek mikor válnak érzékelhetővé, nem tudom megmondani. Az egyik jele mindenféleképpen az lesz, amikor a Magyar Rádiót nem MR1-nek, vagy MR2-nek hívják majd. Ez az elmebeteg elnevezés, vagy az erről szóló döntés nyilván azért született a korábbi szdsz-es rádióelnök regnálása idején, hogy ne kelljen kiejteni azt a szót, hogy magyar! Igaz nem is volt magyar, a Magyar Rádió. Ám eléggé elgondolkodtató az a tény is, hogy az új rádióvezetés első napján nem ment hivatalos körlevél a szerkesztőségek és a munkatársak felé, miszerint mostantól újra úgy hívják a Magyar Rádiót, hogy Magyar Rádió és nem MR!

    Sinkovics Szilvia

    Forrás: barikád.hu. 2010. dec.7.
    /a cikk teljes terjedelemben ott tekinthető meg/

    • Kissé elfogultnak tűnik az interjú, bár Alföldi hozzáállását
      Kissé elfogultnak tűnik az interjú, bár Alföldi hozzáállását nem ismerem. Minden esetre hajlok az egyetértésre. Még ha erősen is fogalmaz Usztics Mátyás, sok mindenben igazat adnék neki.

  16. Egy ismert színész és színház igazgató Usztics Mátyás
    Egy ismert színész és színház igazgató Usztics Mátyás véleménye erről a témáról.Bár köztudottan ,,magyar érzelmű” az illető,és a riport egy jobb oldali hírportálon jent meg,mégis érdemes elolvasni,mert ,,közelebb van a tűzhöz”,és talán kiegészíti az eddigi véleményeket. /Bár kétségtelen ,hogy nem önismereti,hanem közszereplő,és magánember szempontjából közelíti meg a témát./

    -Mi a véleménye arról, hogy magyar darabot eredeti tartalommal nem játszanak a Nemzeti Színházban? Eltorzítva, különböző deviáns elemekkel megtűzdelve, vagy teljesen átalakítva jelennek meg klasszikusaink a színpadon. Alföldi pinceszínházat csinált a magyar nemzet színházából?

    Usztics:Az, aki botrányos körülmények között kinevezte, ezért nevezte ki. Már az első nyilatkozatokban világossá vált, hogy „egy szemtelen és vitatkozó színházat ” fog működtetni az akkori miniszter, Hiller István ölben dédelgetett kedvence. A torzítás, a darabok eltorzítása, Alföldi saját torzságának visszatükrözése.

    -Alföldi Róbert nevéhez fűződnek olyan, a jó ízlést messzemenően sértő előadások, amelyek különböző devianciákat, például pedofíliát, homoszexualitást, emellett magyar gyűlöletet népszerűsítenek. Hogyan ítéli meg ezt a szemléletmódot?

    Usztics:Mivel Alföldi ellene van mindennek, ami harmónia és szépség nem lep meg. A saját betegsége, és beteges magyar gyűlölete köszön vissza, a választott és az ilyen módon színre vitt darabokból. Pavel Zavada, aki szintén nem szereti a magyarokat, de jól él belőlük, és aki a legutóbbi bemutatónak, a Magyar ünnepnek szerzője, azért is gusztustalan, mert könyveit nagy példányszámban jelentették meg eddig itthon és magas állami kitüntetéseket is kapott értük. Most levette álruháját, és az igaziban jelentkezett a Nemzeti Színházban. Zsák a foltját megtalálja.

    -Véleménye szerint a Nemzeti Színháznak milyen normák szerint kellene működnie?

    Usztics:Úgy, ahogyan boldogabb országok nemzeti színházai működnek. Mivel a nemzet teátrumai, így elsősorban a nemzeti, irodalmi értékeket kell bemutatniuk mindenütt. Hazai és világirodalmi klasszikusokat kell műsoron tartani, ahogyan azt a bajor, a francia a szerb, a horvát, vagy a román, litván színházak teszik. Ha mondjuk, Belgrádban történne irodalmi nemzetgyalázás, úgy, ahogyan a János vitézzel történt Budapesten, nem hiszem, hogy a rendező rendőri kíséret nélkül elhagyhatta volna a színház épületét. Testi épsége a mai napig nem lenne biztonságban.

    -Alföldi szóbeli megállapodást kötött – amitől később visszatáncolt – a Budapesti Román Kulturális Intézettel, hogy megtarthatják december 1-jén ünnepi előadásukat és állófogadásukat a Nemzetiben. Pont a magyar nemzet színháza adott volna helyet Nagy- Románia megalakulásának évfordulós ünnepének ünneplésére. Erről az ügyről, mi a véleménye?

    Usztics:Ez a gesztus pontosan illeszkedik azoknak a fülledt botrányoknak a sorába, amelyekkel eddig operált a Nemzeti Színház vezetése. A színészekre nézve pedig igen nagy kár, és súlyos tehertétel, mert a külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy a színházban mindenki ezt akarta, a társulat és az igazgató egyaránt. Holott a pokolba kívánja minden társulati tag az ilyen igazgatót. A helyzetük azonban nem egyszerű, és mert kiszolgáltatottak, nem tehetik meg, hogy szót emeljenek az ilyen ügyek miatt. Sem ők, sem a műszaki vagy irodai dolgozók. A Román Kulturális Intézet pedig maradjon a falain belül, és ott ünnepeljen, ha van mit!

    -Merre tart a magyar kultúra? A kormányváltás után ugyanaz a balliberális, kulturális presszió folytatódik, mint a korábbi években?

    Usztics:Még korai lenne ítéletet mondani az új kultúrpolitikáról. Az „örökség”, amit átvettek, a felmérhetetlen sikkasztások a színházakban, alapítványokban és egyebütt, nyilván lassítják a változásokat. Hogy ezek mikor válnak érzékelhetővé, nem tudom megmondani. Az egyik jele mindenféleképpen az lesz, amikor a Magyar Rádiót nem MR1-nek, vagy MR2-nek hívják majd. Ez az elmebeteg elnevezés, vagy az erről szóló döntés nyilván azért született a korábbi szdsz-es rádióelnök regnálása idején, hogy ne kelljen kiejteni azt a szót, hogy magyar! Igaz nem is volt magyar, a Magyar Rádió. Ám eléggé elgondolkodtató az a tény is, hogy az új rádióvezetés első napján nem ment hivatalos körlevél a szerkesztőségek és a munkatársak felé, miszerint mostantól újra úgy hívják a Magyar Rádiót, hogy Magyar Rádió és nem MR!

    Sinkovics Szilvia

    Forrás: barikád.hu. 2010. dec.7.
    /a cikk teljes terjedelemben ott tekinthető meg/

    • Kissé elfogultnak tűnik az interjú, bár Alföldi hozzáállását
      Kissé elfogultnak tűnik az interjú, bár Alföldi hozzáállását nem ismerem. Minden esetre hajlok az egyetértésre. Még ha erősen is fogalmaz Usztics Mátyás, sok mindenben igazat adnék neki.