Tamás evangéliumának ihletésére…
Két ember megy az úton.
Az egyik ügyes bajos hétköznapi dolgaival terhes. Mit tegyek, kérdezi?
A másik lehajol és fel vesz egy követ a földről. És mondja: Nem az a kérdés mit tegyél, hanem, hogy mit ne tegyél.
A kő nem erőszakos, nem háborúzik, nem tüntet, nincs identitása, nincs vallása, nem politizál, nem gyűjt, nem tékozol, nem habzsol, nem hazudik, nem csapja be feleségét, barátait, anyját apját, nem verseng, nem ad kölcsön, nem kér kamatot.
Csak nyugton van a helyén, ahova a sors vetette, csak a fényre tekint, várja a reggelt, hogy a nap felkeljen.
Vidd haza ezt a követ, tanuld tőle az életet.
Mert a szabad akarat egyetlen értelmes célja az lehet, hogy
Mert a szabad akarat egyetlen értelmes célja az lehet, hogy megtanulj lemondani róla.
A szabad akarat legnagyobb csapdája, ami állandó akarásra ösztönöz. Csináld ezt csináld azt, tervezd meg az életet. Gyűjtögess, építs, téríts…
Mi értelme az akarásnak, ha annak egyetlen funkciója, hogy elválasszon az Istennel való közösségtől?
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Talán semmi, és éppen ezt „akarja” megtanítani…
Talán semmi, és éppen ezt „akarja” megtanítani…
Micsoda elgondolás, és bölcsesség :))
Micsoda elgondolás, és bölcsesség :))
Tamás evangéliumában Jézus ennyit mond: 66. Jézus mondta: Adjatok nekem tanítást erről a kőről, amit az építők elvetettek.
Aztán elgondolkodtam a kőröl, és ez a kis sztori ugrott be. Szépen megmutatja, hogy mi mindent kell éppen nem magunkra szedni, hanem az életünk akarásait, illetve azok eredményeinek a rétegeit lehámozni.
És tényleg… Ezt nevezik az ezoterikus tanításokban kiürítésnek? kiüresedésnek? A matériát és üledékét kitakarítani magunkból?
Feltéve ha a cél az Isteni közösség…
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
És a szegletkővel mi a helyzet?
És a szegletkővel mi a helyzet?
Mi legyen a szeglet kővel?
Mire
Mi legyen a szeglet kővel?
Mire gondolsz?
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
A kő a téma,nem ?
Azt hiszem az egyház is arra épül,meg valahogy a szabadkőművesektől is rémlik.
Szegletkő,nem ismerős?
Szegletkő, amit az építők vetettek. Az alapokra vonatkozik. A
Szegletkő, amit az építők vetettek. Az alapokra vonatkozik. A tanítás alapjaira. Az építők az ősök.
Tehát az ősi, vagy a régi tudást szimbolizálhatja.
Jézus is beszél a szegletkőről. Majd utána nézek, mit mond vele kapcsolatban.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Mert ennek az ellenkezője ugye az, hogy tiszteld ezt tiszteld az
Mert ennek az ellenkezője ugye az, hogy tiszteld ezt tiszteld azt, csináld ezt csináld azt. A tízparancsolat éppen utasításokat fogalmaz meg, hogy mit csináljon az ember. Nem teljesen, de többnyire.
És pont az a csapda.
Mert pont azt kellene elérni, hogy megszabaduljunk saját cselekvéseinktől és teljes mértékben Isten felé forduljunk.
Hogyan lehet Isten felé fordulni? Annak mi a módja?
Mert ha meg is szabadulunk az akarástól, attól még nem vagyunk Istennel közösségben. Vagy igen?
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Nem ismerem a válaszokat…
Ösztönös vagyok, tudatosan
Nem ismerem a válaszokat…
Ösztönös vagyok, tudatosan ösztönös…
Én nem tudok ösztönös lenni. Csak akkor tudok bármit elfogadni,
Én nem tudok ösztönös lenni. Csak akkor tudok bármit elfogadni, ha értem, hogy mi az?
Amíg káosz, addig legfeljebb talonba teszem, de míg nem értem szó nem lehet, hogy elfogadjam. Már ha egyáltalán bele fér a meglévő rendszerembe.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Lehet hogy van valami, amit nem lehet magyarázni, felfogni, érte
Lehet hogy van valami, amit nem lehet magyarázni, felfogni, érteni, talán csak érezni…
Szerinted mindent meg lehet érteni ésszel?
És ha kidobod a lényeget, mert nem fér bele a rendszeredbe? Ahogy Hermess mondta: fürdővízzel a gyereket?
Hát esélyes, hogy egy két igazság is oda vész. De hát ez
Hát esélyes, hogy egy két igazság is oda vész. De hát ez van.
Nem nagyon jöttek be eddig nekem a megérzéseim, ráadásul van egy csomó olyan érzésem, amit nem is szeretném, ha bejönne. Szóval maradok a gondolatnál. Amit képes vagyok felfogni felfogom, amit nem azt majd holnap, vagy azután. Majd ha arra szintre jutok, hogy a képesség ott tart már.
Nem sietek, végül is idő nincs, öröklét van. Majd eljön mindennek az alkalma 😉 Nem akartam már időt írni, ha egyszer nincs is :DD
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Ez a Te megközelítésed és biztosan így lesz jó Neked, bár
Ez a Te megközelítésed és biztosan így lesz jó Neked, bár szerintem türelmetlenebb vagy kicsit annál, mint ahogy most leírod.
Tulajdonképpen ugyanazt az utat járjuk mindannyian.
Te például tanulsz, hajtasz, keresel, érteni vágysz, én lazábbra veszem, majd utolér ha akar.
Mások más formában közelítenek a célhoz.
És lehet hogy egyikünk sem tud semmit…
De ha létezik a cél, akkor mindannyian odaérünk, és nekem tökre mindegy, hogy mikor, ha úgy sincs idő, csak öröklét…
Hát hogy türelmetlen lennék? Én ezt a megtanulandó anyaghoz
Hát hogy türelmetlen lennék? Én ezt a megtanulandó anyaghoz mérem. Ahhoz képest még lassú is a tempó:)
Tulajdonképpen ugyanazt az utat járjuk mindannyian, de az én állapotom most az információ gyűjtés. Időnként van hogy teljesen leállok 2-3 hétre, és besokallok. Az a feldolgozás ideje.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Szerintem teljesen mindegy,hogy ösztönösen intuitív az
Szerintem teljesen mindegy,hogy ösztönösen intuitív az ember,vagy
az elméjével tud felfogni magasabb dolgokat.
Az intuícióra való képesség a fontos,/tök mindegy ,hogy ösztönös,vagy agyas/
Ez teljesen attól függ,hogy a jobb,vagy a bal agyfélteke erősebb e.
Az intuíció az a képességünk,hogy kapcsolatot tudunk teremteni a magasabb kiterjedésünkkel/Énünkkel/,
azt hogy ezt milyen módon érjük el,szerintem mindegy.
Aki nem ösztönös,az ,,agyas”,vagy mindkettő,mindegy.
Az intuitív képesség a fontos.
Igen Évi, lehet…
Igen Évi, lehet…
pl. Ima
,,Hogyan lehet Isten felé fordulni? Annak mi a módja?”
tudok egy maradi,de hatékony technikát: IMA
nevezhetjük meditációnak is
Ja ja :)) Nem rossz elképzelés :))
Tényleg. És milyen
Ja ja :)) Nem rossz elképzelés :))
Tényleg. És milyen kézenfekvő. Túlságosan szem előtt volt. Nem vettem észre.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Mert a szabad akarat egyetlen értelmes célja az lehet, hogy
Mert a szabad akarat egyetlen értelmes célja az lehet, hogy megtanulj lemondani róla.
A szabad akarat legnagyobb csapdája, ami állandó akarásra ösztönöz. Csináld ezt csináld azt, tervezd meg az életet. Gyűjtögess, építs, téríts…
Mi értelme az akarásnak, ha annak egyetlen funkciója, hogy elválasszon az Istennel való közösségtől?
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Talán semmi, és éppen ezt „akarja” megtanítani…
Talán semmi, és éppen ezt „akarja” megtanítani…
Micsoda elgondolás, és bölcsesség :))
Micsoda elgondolás, és bölcsesség :))
Tamás evangéliumában Jézus ennyit mond: 66. Jézus mondta: Adjatok nekem tanítást erről a kőről, amit az építők elvetettek.
Aztán elgondolkodtam a kőröl, és ez a kis sztori ugrott be. Szépen megmutatja, hogy mi mindent kell éppen nem magunkra szedni, hanem az életünk akarásait, illetve azok eredményeinek a rétegeit lehámozni.
És tényleg… Ezt nevezik az ezoterikus tanításokban kiürítésnek? kiüresedésnek? A matériát és üledékét kitakarítani magunkból?
Feltéve ha a cél az Isteni közösség…
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
És a szegletkővel mi a helyzet?
És a szegletkővel mi a helyzet?
Mi legyen a szeglet kővel?
Mire
Mi legyen a szeglet kővel?
Mire gondolsz?
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
A kő a téma,nem ?
Azt hiszem az egyház is arra épül,meg valahogy a szabadkőművesektől is rémlik.
Szegletkő,nem ismerős?
Szegletkő, amit az építők vetettek. Az alapokra vonatkozik. A
Szegletkő, amit az építők vetettek. Az alapokra vonatkozik. A tanítás alapjaira. Az építők az ősök.
Tehát az ősi, vagy a régi tudást szimbolizálhatja.
Jézus is beszél a szegletkőről. Majd utána nézek, mit mond vele kapcsolatban.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Mert ennek az ellenkezője ugye az, hogy tiszteld ezt tiszteld az
Mert ennek az ellenkezője ugye az, hogy tiszteld ezt tiszteld azt, csináld ezt csináld azt. A tízparancsolat éppen utasításokat fogalmaz meg, hogy mit csináljon az ember. Nem teljesen, de többnyire.
És pont az a csapda.
Mert pont azt kellene elérni, hogy megszabaduljunk saját cselekvéseinktől és teljes mértékben Isten felé forduljunk.
Hogyan lehet Isten felé fordulni? Annak mi a módja?
Mert ha meg is szabadulunk az akarástól, attól még nem vagyunk Istennel közösségben. Vagy igen?
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Nem ismerem a válaszokat…
Ösztönös vagyok, tudatosan
Nem ismerem a válaszokat…
Ösztönös vagyok, tudatosan ösztönös…
Én nem tudok ösztönös lenni. Csak akkor tudok bármit elfogadni,
Én nem tudok ösztönös lenni. Csak akkor tudok bármit elfogadni, ha értem, hogy mi az?
Amíg káosz, addig legfeljebb talonba teszem, de míg nem értem szó nem lehet, hogy elfogadjam. Már ha egyáltalán bele fér a meglévő rendszerembe.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Lehet hogy van valami, amit nem lehet magyarázni, felfogni, érte
Lehet hogy van valami, amit nem lehet magyarázni, felfogni, érteni, talán csak érezni…
Szerinted mindent meg lehet érteni ésszel?
És ha kidobod a lényeget, mert nem fér bele a rendszeredbe? Ahogy Hermess mondta: fürdővízzel a gyereket?
Hát esélyes, hogy egy két igazság is oda vész. De hát ez
Hát esélyes, hogy egy két igazság is oda vész. De hát ez van.
Nem nagyon jöttek be eddig nekem a megérzéseim, ráadásul van egy csomó olyan érzésem, amit nem is szeretném, ha bejönne. Szóval maradok a gondolatnál. Amit képes vagyok felfogni felfogom, amit nem azt majd holnap, vagy azután. Majd ha arra szintre jutok, hogy a képesség ott tart már.
Nem sietek, végül is idő nincs, öröklét van. Majd eljön mindennek az alkalma 😉 Nem akartam már időt írni, ha egyszer nincs is :DD
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Ez a Te megközelítésed és biztosan így lesz jó Neked, bár
Ez a Te megközelítésed és biztosan így lesz jó Neked, bár szerintem türelmetlenebb vagy kicsit annál, mint ahogy most leírod.
Tulajdonképpen ugyanazt az utat járjuk mindannyian.
Te például tanulsz, hajtasz, keresel, érteni vágysz, én lazábbra veszem, majd utolér ha akar.
Mások más formában közelítenek a célhoz.
És lehet hogy egyikünk sem tud semmit…
De ha létezik a cél, akkor mindannyian odaérünk, és nekem tökre mindegy, hogy mikor, ha úgy sincs idő, csak öröklét…
Hát hogy türelmetlen lennék? Én ezt a megtanulandó anyaghoz
Hát hogy türelmetlen lennék? Én ezt a megtanulandó anyaghoz mérem. Ahhoz képest még lassú is a tempó:)
Tulajdonképpen ugyanazt az utat járjuk mindannyian, de az én állapotom most az információ gyűjtés. Időnként van hogy teljesen leállok 2-3 hétre, és besokallok. Az a feldolgozás ideje.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Szerintem teljesen mindegy,hogy ösztönösen intuitív az
Szerintem teljesen mindegy,hogy ösztönösen intuitív az ember,vagy
az elméjével tud felfogni magasabb dolgokat.
Az intuícióra való képesség a fontos,/tök mindegy ,hogy ösztönös,vagy agyas/
Ez teljesen attól függ,hogy a jobb,vagy a bal agyfélteke erősebb e.
Az intuíció az a képességünk,hogy kapcsolatot tudunk teremteni a magasabb kiterjedésünkkel/Énünkkel/,
azt hogy ezt milyen módon érjük el,szerintem mindegy.
Aki nem ösztönös,az ,,agyas”,vagy mindkettő,mindegy.
Az intuitív képesség a fontos.
Igen Évi, lehet…
Igen Évi, lehet…
pl. Ima
,,Hogyan lehet Isten felé fordulni? Annak mi a módja?”
tudok egy maradi,de hatékony technikát: IMA
nevezhetjük meditációnak is
Ja ja :)) Nem rossz elképzelés :))
Tényleg. És milyen
Ja ja :)) Nem rossz elképzelés :))
Tényleg. És milyen kézenfekvő. Túlságosan szem előtt volt. Nem vettem észre.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
na végre már valami izgalmas téma, ez nemrossz! 🙂
na végre már valami izgalmas téma, ez nemrossz! 🙂
H: Amiről az ego azt hiszi, hogy akarat…
… az nem más mint VÁGY! Amikor vágyok valamire, azt nagyon akarom… Azt hiszem Tolle írja, hogy spanyolul őszintébben fogalmaznak, amikor egy nőt megkívánnak: nem azt mondják hogy szeretlek, hanem azt, hogy akarlak (te quero).
Ennek semmi köze a szellemi akarathoz. Amikor a „szabad akarat” szellemi akarattá válik – vagyis amikor felismeri a saját karmáját és életfeladatát, amit még leszületése előtt vállalt, és azt saját akaratából, erejéből. kitartásával megvalósítja – ez az Akarat. A többi csak vágy.
A saját Úton végigmenni – nem megfutamodni, nem félremenni, nem elcsábulni – véghezvinni azt, amit bevállaltunk – akármilyen nehéz.
De olyan fejlődési szint is van, amikor az a feladat, hogy minél több vágyát kielégítse az egoban fejlődő lélek.
Végül is azért kell elvetni a tárgyakra irányuló akaratot, hogy
Végül is azért kell elvetni a tárgyakra irányuló akaratot, hogy átvehesse a helyét a szellemi akarat, hogy végül is a küldetésünket betölthessük.
Ha jól fonom össze a dolgokat.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Az akarat és a vágy közötti különbséget szerintem az erő
Az akarat és a vágy közötti különbséget szerintem az erő megléte ,illetve a hiánya határozza meg.
A vágy lágyabb dolog,hiányzik belőle az erő, /ezért nem nagyon jut el a megvalósulásig,mert ahhoz már cselekvés kell,és ahhoz is kell az erő./
Az akarat viszont a tiszta erő,ami a cselekvést is generálja./szerintem/
PL: sok mindenre vágyunk,de nem lesz belőle semmi,mert nincs elég erőnk,akaratunk megcsinálni.
Az akarat szerintem az a tulajdonság,amit nagyon erős elhatározás és erő tart fenn.
Itt érkeztünk meg a motiváció kérdéséhez.
Talán a vágy is
Itt érkeztünk meg a motiváció kérdéséhez.
Talán a vágy is ugyanazon a síkon mozdul, mint az akarat, csak azt nem akarjuk annyira.
Akarunk futni.
Vágy: Jó lenne lefogyni!
Akarat: Üldöz egy doberman.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Félelem…
„Akarat: Üldöz egy doberman.”
És visszaérkeztünk a félelemhez…
És a fogyás?
A mögött is félelem van?
Végül is igen. Félti az
És a fogyás?
A mögött is félelem van?
Végül is igen. Félti az egészségét, vagy fél, hogy megszólják, nem tud beilleszkedni?
Tehát az akarat, mindenképpen a félelemmel kapcsolódik.
Ha ez így van,akkor az akarásról még inkább le kell mondani, mert, mindenképpen félelmet állít elő! A félelem meg nem fér meg Istennel, az mindenképpen elválaszt.
Te hogy látod?
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Most kb. 140 kg vagyok, nem hiszem, hogy félnék a fogyástól,
Most kb. 140 kg vagyok, nem hiszem, hogy félnék a fogyástól, mégsem megy.
Biztosan megvannak a belső okai, talán az akarat hiánya, vagy néha a görcsös akarás. A cigivel is így voltam…
Nehezen mondanék le bármiről csak a lemondásért. Persze lehet, hogy emögött az van, hogy úgysem tudnék..
Ezért mostanában inkább megengedem, hadd legyen. Elfogadom magam ilyen esendőnek, és nem foglalkozom vele különösebben…
Ami a konkrét kérdésedet illeti, az akarás/akarat szerintem nem engedheti meg magában a kételyt, tehát ha nincs mögötte megfelelő szintű magabiztosság, akkor görcsössé, félelemtelivé válik, az pedig már káros lehet, belső vitához, önbizalomhiányhoz vezethet, és majdnem biztos a sikertelenség.
Tehát jobb ha nincs…
Ehhez az Istenes részhez nem mondanék semmit, mert én nem tudom, ki, vagy mi az a felsőbb egész, akinek, vagy aminek a részei vagyunk…
140 kiló? Az igen :))
Talán az lehet, hogy az ösztönösség
140 kiló? Az igen :))
Talán az lehet, hogy az ösztönösség akadályozza a megértést, illetve nem jutsz el a megértés akarásáig, ezért nem fogsz lemondani, csak a lemondásért, illetve kiderülne, hogy a lemondásnak nem a lemondás az oka :DD
Semmi nem lehet önmaga oka és okozata is egyben.
Tehát amit az akarásról mondasz, az a görcsösség, akkor áll elő, ha tétje van a dolognak. Akkor görcsöl be az ember, és itt megint a félelemnél vagyunk. Félelem a sikertelenségtől! Á inkább elfogadom magam ilyennek. Még mártírt is csinál magából az ember, pedig a mögöttes dolog az lehet, hogy nincs motivációd. El vagy a bőrödben ahogy vagy, jól érzed magad.
Nincs miért. Se az egészségeddel nem foglalkozol, ha ösztönös vagy akkor logikus, lesz ahogy lesz attitűd.
Se kutya nem kerget. Ez a komfortod.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Igen, valahogy így lehet, de ennyire nem gondoltam még bele, mer
Igen, valahogy így lehet, de ennyire nem gondoltam még bele, mert nem keresem mindenben az okot.
Jól megvagyok magammal, mártírszerepre sem vágyom. Motivációm most éppen lenne, és lehet, hogy le is dobok érte egy tízest, és mérsékelem a cigit is valamennyire, de nem tartom létfontosságú ügyeknek ezeket. Az egészségem helyen van.
Most ez van. Innét már csak egy lépés a megvilágosodás.
Mi kéne még? :DDDDDDDDDDD
Buddha alkat megvan. Nem sok kell már
Buddha alkat megvan. Nem sok kell már :DDDDD
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Nála azért arányosabb vagyok… Egóm meg alig…
Nála azért arányosabb vagyok… Egóm meg alig…
Miért mondod? Buddha egoista
Miért mondod? Buddha egoista volt?
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Csak elgúnyolódtam magamon..
Csak elgúnyolódtam magamon..
Mert magamat kigúnyolom ha kell, de ha más teszi
Mert magamat kigúnyolom ha kell, de ha más teszi ezt…
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Akkor jön az ego és veri a balhét…
Akkor jön az ego és veri a balhét…
Nem ,a Jagu jön és nyomja az egót !
Igaz Jagu?
Nem ,a Jagu jön és nyomja az egót !
Igaz Jagu?
Az az érdekes, hogy Buddhát mindenhol kövérnek ábrázolják,
Az az érdekes, hogy Buddhát mindenhol kövérnek ábrázolják, miközben egy full aszkézisben él.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Jó az észrevétel…hihi
Jó az észrevétel…
00,54 /egyszerre írtunk/
Többféle is van.
Európai szemmel a két szembetűnő változat a vékony és a kövér. A kövér válozat az kínai. A kínai kultúrában (bámi meglepő) a férfiideál a kövér ember, hiszen rajta látszik, hogy képes teljesíteni férfiúi feladatát, azaz jólétben tartani a családját. Ezért ábrázolják Buddhát is kövérnek.
na végre már valami izgalmas téma, ez nemrossz! 🙂
na végre már valami izgalmas téma, ez nemrossz! 🙂
H: Amiről az ego azt hiszi, hogy akarat…
… az nem más mint VÁGY! Amikor vágyok valamire, azt nagyon akarom… Azt hiszem Tolle írja, hogy spanyolul őszintébben fogalmaznak, amikor egy nőt megkívánnak: nem azt mondják hogy szeretlek, hanem azt, hogy akarlak (te quero).
Ennek semmi köze a szellemi akarathoz. Amikor a „szabad akarat” szellemi akarattá válik – vagyis amikor felismeri a saját karmáját és életfeladatát, amit még leszületése előtt vállalt, és azt saját akaratából, erejéből. kitartásával megvalósítja – ez az Akarat. A többi csak vágy.
A saját Úton végigmenni – nem megfutamodni, nem félremenni, nem elcsábulni – véghezvinni azt, amit bevállaltunk – akármilyen nehéz.
De olyan fejlődési szint is van, amikor az a feladat, hogy minél több vágyát kielégítse az egoban fejlődő lélek.
Végül is azért kell elvetni a tárgyakra irányuló akaratot, hogy
Végül is azért kell elvetni a tárgyakra irányuló akaratot, hogy átvehesse a helyét a szellemi akarat, hogy végül is a küldetésünket betölthessük.
Ha jól fonom össze a dolgokat.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Az akarat és a vágy közötti különbséget szerintem az erő
Az akarat és a vágy közötti különbséget szerintem az erő megléte ,illetve a hiánya határozza meg.
A vágy lágyabb dolog,hiányzik belőle az erő, /ezért nem nagyon jut el a megvalósulásig,mert ahhoz már cselekvés kell,és ahhoz is kell az erő./
Az akarat viszont a tiszta erő,ami a cselekvést is generálja./szerintem/
PL: sok mindenre vágyunk,de nem lesz belőle semmi,mert nincs elég erőnk,akaratunk megcsinálni.
Az akarat szerintem az a tulajdonság,amit nagyon erős elhatározás és erő tart fenn.
Itt érkeztünk meg a motiváció kérdéséhez.
Talán a vágy is
Itt érkeztünk meg a motiváció kérdéséhez.
Talán a vágy is ugyanazon a síkon mozdul, mint az akarat, csak azt nem akarjuk annyira.
Akarunk futni.
Vágy: Jó lenne lefogyni!
Akarat: Üldöz egy doberman.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Félelem…
„Akarat: Üldöz egy doberman.”
És visszaérkeztünk a félelemhez…
És a fogyás?
A mögött is félelem van?
Végül is igen. Félti az
És a fogyás?
A mögött is félelem van?
Végül is igen. Félti az egészségét, vagy fél, hogy megszólják, nem tud beilleszkedni?
Tehát az akarat, mindenképpen a félelemmel kapcsolódik.
Ha ez így van,akkor az akarásról még inkább le kell mondani, mert, mindenképpen félelmet állít elő! A félelem meg nem fér meg Istennel, az mindenképpen elválaszt.
Te hogy látod?
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Most kb. 140 kg vagyok, nem hiszem, hogy félnék a fogyástól,
Most kb. 140 kg vagyok, nem hiszem, hogy félnék a fogyástól, mégsem megy.
Biztosan megvannak a belső okai, talán az akarat hiánya, vagy néha a görcsös akarás. A cigivel is így voltam…
Nehezen mondanék le bármiről csak a lemondásért. Persze lehet, hogy emögött az van, hogy úgysem tudnék..
Ezért mostanában inkább megengedem, hadd legyen. Elfogadom magam ilyen esendőnek, és nem foglalkozom vele különösebben…
Ami a konkrét kérdésedet illeti, az akarás/akarat szerintem nem engedheti meg magában a kételyt, tehát ha nincs mögötte megfelelő szintű magabiztosság, akkor görcsössé, félelemtelivé válik, az pedig már káros lehet, belső vitához, önbizalomhiányhoz vezethet, és majdnem biztos a sikertelenség.
Tehát jobb ha nincs…
Ehhez az Istenes részhez nem mondanék semmit, mert én nem tudom, ki, vagy mi az a felsőbb egész, akinek, vagy aminek a részei vagyunk…
140 kiló? Az igen :))
Talán az lehet, hogy az ösztönösség
140 kiló? Az igen :))
Talán az lehet, hogy az ösztönösség akadályozza a megértést, illetve nem jutsz el a megértés akarásáig, ezért nem fogsz lemondani, csak a lemondásért, illetve kiderülne, hogy a lemondásnak nem a lemondás az oka :DD
Semmi nem lehet önmaga oka és okozata is egyben.
Tehát amit az akarásról mondasz, az a görcsösség, akkor áll elő, ha tétje van a dolognak. Akkor görcsöl be az ember, és itt megint a félelemnél vagyunk. Félelem a sikertelenségtől! Á inkább elfogadom magam ilyennek. Még mártírt is csinál magából az ember, pedig a mögöttes dolog az lehet, hogy nincs motivációd. El vagy a bőrödben ahogy vagy, jól érzed magad.
Nincs miért. Se az egészségeddel nem foglalkozol, ha ösztönös vagy akkor logikus, lesz ahogy lesz attitűd.
Se kutya nem kerget. Ez a komfortod.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Igen, valahogy így lehet, de ennyire nem gondoltam még bele, mer
Igen, valahogy így lehet, de ennyire nem gondoltam még bele, mert nem keresem mindenben az okot.
Jól megvagyok magammal, mártírszerepre sem vágyom. Motivációm most éppen lenne, és lehet, hogy le is dobok érte egy tízest, és mérsékelem a cigit is valamennyire, de nem tartom létfontosságú ügyeknek ezeket. Az egészségem helyen van.
Most ez van. Innét már csak egy lépés a megvilágosodás.
Mi kéne még? :DDDDDDDDDDD
Buddha alkat megvan. Nem sok kell már
Buddha alkat megvan. Nem sok kell már :DDDDD
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Nála azért arányosabb vagyok… Egóm meg alig…
Nála azért arányosabb vagyok… Egóm meg alig…
Miért mondod? Buddha egoista
Miért mondod? Buddha egoista volt?
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Csak elgúnyolódtam magamon..
Csak elgúnyolódtam magamon..
Mert magamat kigúnyolom ha kell, de ha más teszi
Mert magamat kigúnyolom ha kell, de ha más teszi ezt…
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Akkor jön az ego és veri a balhét…
Akkor jön az ego és veri a balhét…
Nem ,a Jagu jön és nyomja az egót !
Igaz Jagu?
Nem ,a Jagu jön és nyomja az egót !
Igaz Jagu?
Az az érdekes, hogy Buddhát mindenhol kövérnek ábrázolják,
Az az érdekes, hogy Buddhát mindenhol kövérnek ábrázolják, miközben egy full aszkézisben él.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Jó az észrevétel…hihi
Jó az észrevétel…
00,54 /egyszerre írtunk/
Többféle is van.
Európai szemmel a két szembetűnő változat a vékony és a kövér. A kövér válozat az kínai. A kínai kultúrában (bámi meglepő) a férfiideál a kövér ember, hiszen rajta látszik, hogy képes teljesíteni férfiúi feladatát, azaz jólétben tartani a családját. Ezért ábrázolják Buddhát is kövérnek.
A kő tanítása?
Nekem is van egy kövem, tulajdonképpen inkább
A kő tanítása?
Nekem is van egy kövem, tulajdonképpen inkább egy nagydarab kavics. Kb. fél éve szedtem fel az udvarból. Soha nem gondolkodtam azon, hogy miért, mi szükségem lehetne rá… Bevittem a házba, kerestem neki egy helyet, azóta velem van.
Néha, ha a szemem elé kerül, megforgatom a kezeim között, pontosan illeszkedik a tenyerembe, jó a tapintása.
Most a blog címének hatására újra kézbe vettem és tüzetesebben megvizsgáltam.
Nincs benne semmi olyan, amit emberi szemmel szépnek mondhatnék. Kicsit ormótlan, mint egy jó közepes méretű krumpli, a „bőre” tele redőkkel, lyukakkal, és mélyebb sérülésekkel. Ha meg kéne pucolnom, a fele se maradna meg.
Alig van rajta sima felület. De belesimul a tenyerembe… Lehet, ezért vettem fel akkoriban.
Ki tudja, hány millió éve formálja a természet, hogy mit koptatott le róla, és mit épített rá, folyó vagy szél formálta-e, miből tudhatnám?
Csak van, létezik a maga egyszerű, szinte csúnya szépségében. Ha jobban belegondolok, tulajdonképpen olyan, mint én vagyok.
Hasonlítunk.
Pedig én az „Isten” gyermeke vagyok, ez pedig csak egy darab kő. De én sem tudom mi formál, mi alakít, hova visz. Néha gondolok róla valamit, aztán rájövök, hogy talán mégsem. Vagy megmondanák mások, de érzem, hogy lyukas az érv.
Hasonlítunk, mert egyikünk sem tud semmit.
Lehet, hogy mindenkinek megvan a maga köve, és ha megtalálja, felismerheti magát benne?
Lehet, hogy minden titok az egyszerűségben rejlik?
Hogy csak túlkombinálunk mindent, mert mindenáron meg akarjuk érteni, azt, amihez nem kell az értelem?
És hogy mit tanít nekem ez a kő?
Azon kívül, hogy a blogod hatására gondolkodásra késztetett, talán semmit, de most, hogy újra a kezeimben forgatom, megnyugtató, jó érzés tölt el, mintha a testem része lenne.
Mintha még jobban illeszkedne, simulna hozzám.
Mintha elfogadna úgy ahogy vagyok és tudná, hogy én elfogadom úgy, ahogy van…
Lehet, az a végső tanítás, hogy egyek voltunk és egyek leszünk?
Hogy kicsit benne vagyunk mindenben, és minden bennünk van kicsit?
Hogy hiába minden földi tudás, nem vagyunk semmivel sem többek, mint egy darab kő?
Ki tudja…
Amit tudok, hogy ezt a követ most már végleg megtartom magamnak.
Ja, és mintha most azt üzenné Neked, hogy kösz…
És hogy innéttől fogva tök mindegy, hogy Buddha kövér volt, vagy sovány…
Ez meg szép volt,kösz…
Ez meg szép volt,kösz…
Szép gondolatok!
Rájövök lassan, hogy nagyon félreértelmeztem a
Szép gondolatok!
Rájövök lassan, hogy nagyon félreértelmeztem a kereszténységet. Meg is van írva pedig, hogy : Adok én gondolkodni valót neked, ne foglalkozz a világ dolgaival
Az alap gondolat Jézusé, Tamás (gnosztikus) evangéliumában.: Adj tanítást erről a kőről :))
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Nem tehetsz róla.
Csak úgy értelmezted,ahogy a Hit gyüliben
Nem tehetsz róla.
Csak úgy értelmezted,ahogy a Hit gyüliben beléd verték.
Most már nem vagy a hatásuk alatt,szabad ember vagy,
újra gondolhatod a dolgokat.
A kő tanítása?
Nekem is van egy kövem, tulajdonképpen inkább
A kő tanítása?
Nekem is van egy kövem, tulajdonképpen inkább egy nagydarab kavics. Kb. fél éve szedtem fel az udvarból. Soha nem gondolkodtam azon, hogy miért, mi szükségem lehetne rá… Bevittem a házba, kerestem neki egy helyet, azóta velem van.
Néha, ha a szemem elé kerül, megforgatom a kezeim között, pontosan illeszkedik a tenyerembe, jó a tapintása.
Most a blog címének hatására újra kézbe vettem és tüzetesebben megvizsgáltam.
Nincs benne semmi olyan, amit emberi szemmel szépnek mondhatnék. Kicsit ormótlan, mint egy jó közepes méretű krumpli, a „bőre” tele redőkkel, lyukakkal, és mélyebb sérülésekkel. Ha meg kéne pucolnom, a fele se maradna meg.
Alig van rajta sima felület. De belesimul a tenyerembe… Lehet, ezért vettem fel akkoriban.
Ki tudja, hány millió éve formálja a természet, hogy mit koptatott le róla, és mit épített rá, folyó vagy szél formálta-e, miből tudhatnám?
Csak van, létezik a maga egyszerű, szinte csúnya szépségében. Ha jobban belegondolok, tulajdonképpen olyan, mint én vagyok.
Hasonlítunk.
Pedig én az „Isten” gyermeke vagyok, ez pedig csak egy darab kő. De én sem tudom mi formál, mi alakít, hova visz. Néha gondolok róla valamit, aztán rájövök, hogy talán mégsem. Vagy megmondanák mások, de érzem, hogy lyukas az érv.
Hasonlítunk, mert egyikünk sem tud semmit.
Lehet, hogy mindenkinek megvan a maga köve, és ha megtalálja, felismerheti magát benne?
Lehet, hogy minden titok az egyszerűségben rejlik?
Hogy csak túlkombinálunk mindent, mert mindenáron meg akarjuk érteni, azt, amihez nem kell az értelem?
És hogy mit tanít nekem ez a kő?
Azon kívül, hogy a blogod hatására gondolkodásra késztetett, talán semmit, de most, hogy újra a kezeimben forgatom, megnyugtató, jó érzés tölt el, mintha a testem része lenne.
Mintha még jobban illeszkedne, simulna hozzám.
Mintha elfogadna úgy ahogy vagyok és tudná, hogy én elfogadom úgy, ahogy van…
Lehet, az a végső tanítás, hogy egyek voltunk és egyek leszünk?
Hogy kicsit benne vagyunk mindenben, és minden bennünk van kicsit?
Hogy hiába minden földi tudás, nem vagyunk semmivel sem többek, mint egy darab kő?
Ki tudja…
Amit tudok, hogy ezt a követ most már végleg megtartom magamnak.
Ja, és mintha most azt üzenné Neked, hogy kösz…
És hogy innéttől fogva tök mindegy, hogy Buddha kövér volt, vagy sovány…
Ez meg szép volt,kösz…
Ez meg szép volt,kösz…
Szép gondolatok!
Rájövök lassan, hogy nagyon félreértelmeztem a
Szép gondolatok!
Rájövök lassan, hogy nagyon félreértelmeztem a kereszténységet. Meg is van írva pedig, hogy : Adok én gondolkodni valót neked, ne foglalkozz a világ dolgaival
Az alap gondolat Jézusé, Tamás (gnosztikus) evangéliumában.: Adj tanítást erről a kőről :))
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Nem tehetsz róla.
Csak úgy értelmezted,ahogy a Hit gyüliben
Nem tehetsz róla.
Csak úgy értelmezted,ahogy a Hit gyüliben beléd verték.
Most már nem vagy a hatásuk alatt,szabad ember vagy,
újra gondolhatod a dolgokat.
A kő, kő, az a dolga, hogy az legyen.
Én ember vagyok, és az a
A kő, kő, az a dolga, hogy az legyen.
Én ember vagyok, és az a dolgom, hogy az legyek.
Valóban!
És az embert éppen az emberi mivolta választja el az
Valóban!
És az embert éppen az emberi mivolta választja el az egységtől.
A kőnek nem is kell, hogy akarata legyen, mivel tökéletes egységben van azzal a környezettel, amiben létrejött.
Csak az ember aki folytonosan, rúgódzik a környezete ellen. Aki nem fogadja el éltető környezetét, állandóan és folyamatosan manipulálja.
A kő kő, az ember ember, de a kő referenciapont az ember számára. Minta, hogy hogyan kellene viszonyulni a világhoz.
Buddha… Nem cselekszik, nem beszél, nem csinál semmit úgy tanít.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Engem az zavar ebben az egészben, hogy az ember az akar lenni, a
Engem az zavar ebben az egészben, hogy az ember az akar lenni, ami sose lehet. Ahelyett, hogy arra figyelne, hogy saját helyén mit tehet a legjobban. Kapálódzik, küzd, „szélmalomhacot vív” ahelyett, hogy elfogadná a helyét, tudását és nem tudását, és a helyén – emberként – tenné a tőle telhető legjobbat.
A szeretet definíciója, jelenlegi álláspontom szerint ez:
A szeretet definíciója, jelenlegi álláspontom szerint ez: Egységvágy, sóvárgás a teremtővel való egyesülésre, vissza az eredeti állapotban, ahogyan a tékozló fiú történetében van (biztosan ismered).
Az egység akkor valósulhat meg, ha nincs én tudat, ha csak a mi tudat van. Abban a pillanatban, hogy az én megjelenik, megjelennek az egyéni célok, a célok elérése érdekében pedig az akarások. Az akarás tehát, ami a kőből teljesen hiányzik, egyéni utakra viszi az akarót, aki így elszakad az egységtől.
A küzdelem, mögött akarás van, az akarás mögött egyéni célok. Megvan az emberben az egységesülés vágya is, de Istentől elkülönült állapotában, hiányzik a bölcsesség annak a meglátásához, hogy minél inkább minél erősebben AKAR újraegyesülni, annál távolabb kerül. Aki saját akaratára, céljaira figyel, az szem elől tévesztette a mindenséget, aminek a része ugyan, de egyéni céljai konfrontálnak az egységgel. A szabad akarat tehát óriási csapda, az egyetlen értelmes célja, hogy eljusson oda, hogy felszámolja önmagát az egység érdekében.
Te ezt jobban tudod nálam, hiszen az a bizonyos morfogenetikus mező, amire a családállítás épül, éppen erre az egységre, és az egység felbomlására, konfliktusaira mutat rá. Ahogyan egy család képes egy közös energia mezőt létrehozni, ugyan így képes egy nemzet, vagy ugyan ez a mező vonatkozik az emberiségre. Ezért definiáljuk magunkat emberként. De ugyan ez a mező kiterjed a mindenségre.
Amint fent úgy len, és amint lent úgy fen. Ami kicsiben, az van nagyban is. Ez a világ a lehetőségek, a koncepciók világa. Nagy család, az maga a mindenség. Ugyan olyan szakadások és traumák okozzák a konfliktusokat, mint egy kis emberi családban.
Én így gondolom most!
És a konfliktusoknak az alapja az akarás, hogy mindenki mást akar, de mindenki azt is akarja, hogy a másik az ő akaratát akarja. Ez csak is káoszhoz vezethet.
Le kell mondani az akaratról. Azt pedig te családállító terapeutaként nagyon jól tudod, hogy hogyan kell megtenni.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Egység
Az NLP-ben létezik egy „Mély belső átalakulás” gyakorlat, ahol meg lehet tapasztalni fantasztikus spirituális Egységeket is.
És még egy: amikor én nagyon sokat vágytam az Egységre, akkor az valójában tudattalan halálvágy volt.
Egységeket………..?
Egységeket………..?
:))))))))))))))))))))))))))))))
bocs, Ildikó…
:))))))))))))))))))))))))))))))
bocs, Ildikó…
A csodálkozást komolyan veszem. 😉
Saját tapasztalat: sok Mély
A csodálkozást komolyan veszem. 😉
Saját tapasztalat: sok Mély Belső Átalakulás gyakorlatot csináltam, és nem volt minden alkalommal az egység érzése ugyanolyan. Sőt, mások elbeszélése szerint sem. Gyakran előfordult, hogy nem is lehetett kifejezni szavakkal a megtapasztalt érzést, máskor meg igen.
(Nem minden sárga rózsa egyforma illatú. Pedig mindegyik sárga rózsa :))
Ildikónak
Nem azt nem vettük komolyan ,amit mondtál,hanem a mosoly tárgya az volt,
hogy az egységről / Egy/ beszéltél többes számban.
,,Egységek ”
Fránya dolog ez a logika
Fránya dolog ez a logika :))))
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Nem találom
Mostanában nem nagyon volt időm olvasgatni titeket, így csak ma olvastam végig itteni beszélgetéseiteket.
Én kérdezni szeretnék!
Hol a fenébe van az a Tamás evangéliuma?
Nem találom se az új , se a régi fordítású bibliában .
Noa
Itt is van, Noa..
A gnosztikusok nem fértek bele a bibliába. Lehet, túl vaskos lett volna…:-)))
http://www.felfedem.eoldal.hu/cikkek/gnosztikus-evangeliumok/tamas-evangeliuma
Kösz!
Kösz!
A kő, kő, az a dolga, hogy az legyen.
Én ember vagyok, és az a
A kő, kő, az a dolga, hogy az legyen.
Én ember vagyok, és az a dolgom, hogy az legyek.
Valóban!
És az embert éppen az emberi mivolta választja el az
Valóban!
És az embert éppen az emberi mivolta választja el az egységtől.
A kőnek nem is kell, hogy akarata legyen, mivel tökéletes egységben van azzal a környezettel, amiben létrejött.
Csak az ember aki folytonosan, rúgódzik a környezete ellen. Aki nem fogadja el éltető környezetét, állandóan és folyamatosan manipulálja.
A kő kő, az ember ember, de a kő referenciapont az ember számára. Minta, hogy hogyan kellene viszonyulni a világhoz.
Buddha… Nem cselekszik, nem beszél, nem csinál semmit úgy tanít.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Engem az zavar ebben az egészben, hogy az ember az akar lenni, a
Engem az zavar ebben az egészben, hogy az ember az akar lenni, ami sose lehet. Ahelyett, hogy arra figyelne, hogy saját helyén mit tehet a legjobban. Kapálódzik, küzd, „szélmalomhacot vív” ahelyett, hogy elfogadná a helyét, tudását és nem tudását, és a helyén – emberként – tenné a tőle telhető legjobbat.
A szeretet definíciója, jelenlegi álláspontom szerint ez:
A szeretet definíciója, jelenlegi álláspontom szerint ez: Egységvágy, sóvárgás a teremtővel való egyesülésre, vissza az eredeti állapotban, ahogyan a tékozló fiú történetében van (biztosan ismered).
Az egység akkor valósulhat meg, ha nincs én tudat, ha csak a mi tudat van. Abban a pillanatban, hogy az én megjelenik, megjelennek az egyéni célok, a célok elérése érdekében pedig az akarások. Az akarás tehát, ami a kőből teljesen hiányzik, egyéni utakra viszi az akarót, aki így elszakad az egységtől.
A küzdelem, mögött akarás van, az akarás mögött egyéni célok. Megvan az emberben az egységesülés vágya is, de Istentől elkülönült állapotában, hiányzik a bölcsesség annak a meglátásához, hogy minél inkább minél erősebben AKAR újraegyesülni, annál távolabb kerül. Aki saját akaratára, céljaira figyel, az szem elől tévesztette a mindenséget, aminek a része ugyan, de egyéni céljai konfrontálnak az egységgel. A szabad akarat tehát óriási csapda, az egyetlen értelmes célja, hogy eljusson oda, hogy felszámolja önmagát az egység érdekében.
Te ezt jobban tudod nálam, hiszen az a bizonyos morfogenetikus mező, amire a családállítás épül, éppen erre az egységre, és az egység felbomlására, konfliktusaira mutat rá. Ahogyan egy család képes egy közös energia mezőt létrehozni, ugyan így képes egy nemzet, vagy ugyan ez a mező vonatkozik az emberiségre. Ezért definiáljuk magunkat emberként. De ugyan ez a mező kiterjed a mindenségre.
Amint fent úgy len, és amint lent úgy fen. Ami kicsiben, az van nagyban is. Ez a világ a lehetőségek, a koncepciók világa. Nagy család, az maga a mindenség. Ugyan olyan szakadások és traumák okozzák a konfliktusokat, mint egy kis emberi családban.
Én így gondolom most!
És a konfliktusoknak az alapja az akarás, hogy mindenki mást akar, de mindenki azt is akarja, hogy a másik az ő akaratát akarja. Ez csak is káoszhoz vezethet.
Le kell mondani az akaratról. Azt pedig te családállító terapeutaként nagyon jól tudod, hogy hogyan kell megtenni.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Egység
Az NLP-ben létezik egy „Mély belső átalakulás” gyakorlat, ahol meg lehet tapasztalni fantasztikus spirituális Egységeket is.
És még egy: amikor én nagyon sokat vágytam az Egységre, akkor az valójában tudattalan halálvágy volt.
Egységeket………..?
Egységeket………..?
:))))))))))))))))))))))))))))))
bocs, Ildikó…
:))))))))))))))))))))))))))))))
bocs, Ildikó…
A csodálkozást komolyan veszem. 😉
Saját tapasztalat: sok Mély
A csodálkozást komolyan veszem. 😉
Saját tapasztalat: sok Mély Belső Átalakulás gyakorlatot csináltam, és nem volt minden alkalommal az egység érzése ugyanolyan. Sőt, mások elbeszélése szerint sem. Gyakran előfordult, hogy nem is lehetett kifejezni szavakkal a megtapasztalt érzést, máskor meg igen.
(Nem minden sárga rózsa egyforma illatú. Pedig mindegyik sárga rózsa :))
Ildikónak
Nem azt nem vettük komolyan ,amit mondtál,hanem a mosoly tárgya az volt,
hogy az egységről / Egy/ beszéltél többes számban.
,,Egységek ”
Fránya dolog ez a logika
Fránya dolog ez a logika :))))
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Nem találom
Mostanában nem nagyon volt időm olvasgatni titeket, így csak ma olvastam végig itteni beszélgetéseiteket.
Én kérdezni szeretnék!
Hol a fenébe van az a Tamás evangéliuma?
Nem találom se az új , se a régi fordítású bibliában .
Noa
Itt is van, Noa..
A gnosztikusok nem fértek bele a bibliába. Lehet, túl vaskos lett volna…:-)))
http://www.felfedem.eoldal.hu/cikkek/gnosztikus-evangeliumok/tamas-evangeliuma
Kösz!
Kösz!