Ugrás a tartalomhoz
ÖnmegvalósításTudás. Tudatosság. Teljesebb élet.

ideális világ

· alfa omega

ez egy nagyon régi gondolatom,hogy milyen lenne a világ,ha minden ember a földön olyan lenne mint én.
nem a külső,csak a belső.
pl lenne technikai fejlettség?
mert én nem mennék le egy szénbányába,vagy kohász se lennék,meg sokminden más sem,még orvos sem.
a telet se szeretem,a trópusokon,vagy a mediterrán térségben maradnék.
szarvasbőr naciban.
és egy csomó ma létező társadalmi jelenség,meg tudományos tétel se lenne ,az tuti.
de lenne más.
pl a férfi-nő viszony is más lenne.

a te világod milyen lenne?

és milyen lenne a világ,ha bármelyik idegen mukiról tutira lehetne tudni,hogy tök olyan mint te?
jobb lenne ,nem?
de mit szülne ez?

134 hozzászólás a(z) “ideális világ” bejegyzéshez

  1. nem lenne jó
    Én ezt az ideális világot nem kérem köszönöm szépen!
    Miért?

    Egyrészt nem szeretném, hogy annyira egysíkú lenne a világ, hogy mindenki rám hasonlítana, mert akkor hova lenne a sokszínűsége a mi világunknak? Hova lenne a másik ember megismerésének a csodája?

    S a férfiak is jobb ha csak hasonlítanak hozzám valamennyire, de a hasonlóság mellett mégiscsak igazi önmagukat adják, mégiscsak mások mint én (mint mi) vagyok(vagyunk). Ezt vallom még akkor is, ha néha vannak összezördülések…ami után nagyon jó kibékülni (pl. akkor ezt az érzést sem ismernénk?)

    Másrészt egy spirituális tanítótól azt tanultam, hogy az az ember, aki hasonlít hozzánk, akivel jól elvagyunk az nem segít az éntudatunk kifejlesztésében. A fejlődésben az segít igazán, ahol van másság, ahol van ütközésélmény (még ha ennek nem is tudunk örülni:).

    Szóval én inkább ezt a zajló életet kérem, ami egyáltalán nem ideális, de ez mégis maga az élet:)

    • nem kell hogy egy hapsi olyan legyen mint egy nő,csak a nemeden
      nem kell hogy egy hapsi olyan legyen mint egy nő,csak a nemeden belül lenne meg a hasonlóság..

      azt mondjátok,hogy unalmas lenne ,de nekem meg az az uncsi,ha olyan embereket kell hallgatnom,akik olyanról beszélnek,ami engem nem izgat. pl munkahelyen

      és miért ne lenne az jó,ha ezáltal minden egyes ember a barátod lenne?
      mert a tökéletes hasonlóság ezt automatikusan dobná.
      nem?
      szerintem hiába ellenkeztek,valójában tudat alatt mindenki erre vágyik,akármilyen is.
      eluralkodna a szeretet az egész bolygón,mindenki cimbi lenne.
      tökéletes összhang.

      azonosság,testvériség,egyetértés

      (de ha ez igaz,akkor ez soha nem válik valóra) 🙁

      • Én személy szerint szeretném. Én soha nem találkoztam olyannal,
        Én személy szerint szeretném. Én soha nem találkoztam olyannal, mint én. És mindig nagyon szenvedtem ettől és még most is úgy érzem, csak ha meghalok, akkor lesz meg ez. De talán beérném eggyel kettővel, hárommal is.

      • Én pl. semmi különbséget nem látok; mindenki pontoson ugyanúgy
        Én pl. semmi különbséget nem látok; mindenki pontoson ugyanúgy működik ahogy a másik 🙂

        „…de nekem meg az az uncsi,ha olyan embereket kell hallgatnom,akik olyanról beszélnek,ami engem nem izgat. pl munkahelyen”

        Minek hallgatod őket?

        Elveszel az emberek nagy választékában? 🙂

        • ha össze vagyunk zárva….
          sokat tanulsz,ha minél több embert
          ha össze vagyunk zárva….
          sokat tanulsz,ha minél több embert ismersz ki,de nem ez az életcélom

          francba a tudással.
          élni kéne.
          úgy ahogy nekem tetszik

          jobb lenne ha tucat pali lennék,mert akkor boldoggá tenne a tucat életpálya

          ne mond ,hogy nem látsz különbséget ember és ember közt

          • De mondom 🙂
            Miért nem élsz, ahogy neked tetszik? Hol van az
            De mondom 🙂

            Miért nem élsz, ahogy neked tetszik? Hol van az leírva, hogy neked azt nem lehet?

          • ááááááá,köszönő viszonyban sincs azzal ami most van.
            már
            ááááááá,köszönő viszonyban sincs azzal ami most van.
            már mondtam ,egymás gátjai vagyunk ,nem egymás segítői
            és ez a baj

            de mi a helyzet veled?
            a te világod milyen lenne?

          • Mondom, hogy ez nekem jó, szóval ilyen lenne mint ez. Ez az én
            Mondom, hogy ez nekem jó, szóval ilyen lenne mint ez. Ez az én világom. Csak tudj elég erős lenni hozzá 🙂

  2. nem lenne jó
    Én ezt az ideális világot nem kérem köszönöm szépen!
    Miért?

    Egyrészt nem szeretném, hogy annyira egysíkú lenne a világ, hogy mindenki rám hasonlítana, mert akkor hova lenne a sokszínűsége a mi világunknak? Hova lenne a másik ember megismerésének a csodája?

    S a férfiak is jobb ha csak hasonlítanak hozzám valamennyire, de a hasonlóság mellett mégiscsak igazi önmagukat adják, mégiscsak mások mint én (mint mi) vagyok(vagyunk). Ezt vallom még akkor is, ha néha vannak összezördülések…ami után nagyon jó kibékülni (pl. akkor ezt az érzést sem ismernénk?)

    Másrészt egy spirituális tanítótól azt tanultam, hogy az az ember, aki hasonlít hozzánk, akivel jól elvagyunk az nem segít az éntudatunk kifejlesztésében. A fejlődésben az segít igazán, ahol van másság, ahol van ütközésélmény (még ha ennek nem is tudunk örülni:).

    Szóval én inkább ezt a zajló életet kérem, ami egyáltalán nem ideális, de ez mégis maga az élet:)

    • nem kell hogy egy hapsi olyan legyen mint egy nő,csak a nemeden
      nem kell hogy egy hapsi olyan legyen mint egy nő,csak a nemeden belül lenne meg a hasonlóság..

      azt mondjátok,hogy unalmas lenne ,de nekem meg az az uncsi,ha olyan embereket kell hallgatnom,akik olyanról beszélnek,ami engem nem izgat. pl munkahelyen

      és miért ne lenne az jó,ha ezáltal minden egyes ember a barátod lenne?
      mert a tökéletes hasonlóság ezt automatikusan dobná.
      nem?
      szerintem hiába ellenkeztek,valójában tudat alatt mindenki erre vágyik,akármilyen is.
      eluralkodna a szeretet az egész bolygón,mindenki cimbi lenne.
      tökéletes összhang.

      azonosság,testvériség,egyetértés

      (de ha ez igaz,akkor ez soha nem válik valóra) 🙁

      • Én személy szerint szeretném. Én soha nem találkoztam olyannal,
        Én személy szerint szeretném. Én soha nem találkoztam olyannal, mint én. És mindig nagyon szenvedtem ettől és még most is úgy érzem, csak ha meghalok, akkor lesz meg ez. De talán beérném eggyel kettővel, hárommal is.

      • Én pl. semmi különbséget nem látok; mindenki pontoson ugyanúgy
        Én pl. semmi különbséget nem látok; mindenki pontoson ugyanúgy működik ahogy a másik 🙂

        „…de nekem meg az az uncsi,ha olyan embereket kell hallgatnom,akik olyanról beszélnek,ami engem nem izgat. pl munkahelyen”

        Minek hallgatod őket?

        Elveszel az emberek nagy választékában? 🙂

        • ha össze vagyunk zárva….
          sokat tanulsz,ha minél több embert
          ha össze vagyunk zárva….
          sokat tanulsz,ha minél több embert ismersz ki,de nem ez az életcélom

          francba a tudással.
          élni kéne.
          úgy ahogy nekem tetszik

          jobb lenne ha tucat pali lennék,mert akkor boldoggá tenne a tucat életpálya

          ne mond ,hogy nem látsz különbséget ember és ember közt

          • De mondom 🙂
            Miért nem élsz, ahogy neked tetszik? Hol van az
            De mondom 🙂

            Miért nem élsz, ahogy neked tetszik? Hol van az leírva, hogy neked azt nem lehet?

          • ááááááá,köszönő viszonyban sincs azzal ami most van.
            már
            ááááááá,köszönő viszonyban sincs azzal ami most van.
            már mondtam ,egymás gátjai vagyunk ,nem egymás segítői
            és ez a baj

            de mi a helyzet veled?
            a te világod milyen lenne?

          • Mondom, hogy ez nekem jó, szóval ilyen lenne mint ez. Ez az én
            Mondom, hogy ez nekem jó, szóval ilyen lenne mint ez. Ez az én világom. Csak tudj elég erős lenni hozzá 🙂

  5. Mindannyian ideális világban élünk! 😉
    Mindenki a legjobb tudása
    Mindannyian ideális világban élünk! 😉
    Mindenki a legjobb tudása szerint alakítja a saját világát.
    Csak hát van aki nem tudja hogyan veheti a kezébe a saját világa tudatos teremtését,és teremtget olyasmiket amivel árt önmagának,aztán bünbakokat keres….ha nincs más,mindíg ott van a jó öreg politika. ;)S ezzel idöt nyerünk hogy továbbra is süketen és vakon kódorogjunk a nagyvilágban,és áldozatot játszani,hogy ne kelljen szembesülni azzal hogy egyedül mi tartunk gáncsot saját magunknak.
    Azért nem ciki!? 😉
    Hát nem vagányabb dolog teremtgetni,és ha elfuseráltuk másokra kenni,vagy letagadni hogy bármi közünk is lenne hozzá..!?
    Ja,és még szenvedni is,mártirt játszani,miközben mi magunk vagyunk a drámánk rendezöi.

    Tehát mindanyian azt a ,,levest esszük amit föztünk” magunknak.
    Ennél ideálisabb világot nem is tudok elképzelni.
    Aki meg nem szereti a saját ,,levesét” enni,az talán csinálja másképp mint eddig. 😉

    Üdv!Erika

    • Ideálist teremteni
      Tetszik nekem, amit és ahogyan a teremtésről és a félelemről írtál.
      Az a kérdésem Hozzád, hogy ennek mentén akkor lehet-e egymást megteremteni egy párkapcsolatban /kvázi magát a párkapcsolatot/?
      Vagy csak „rosszat” teremthetünk?:-)

      szeklice

    • Ez nagyjából, de azért nem teljesen igaz. Sőt távolról sem.
      Ez nagyjából, de azért nem teljesen igaz. Sőt távolról sem. Jópáran beleköpnek a levesedbe! Nem azt eszed amit főzől, hanem erősen meg van határozva azért, hyog mit főzhetsz. Attól még te főzöl, de nem mindig teremthetsz mindent úgy ahogy akarsz, távolról sem, ez nagy téveszme. Vagy az eddigi dolgaid akadályozzák (nem akarom karmának nevezni, de jobb szó nincs), és az egyszerűen nem lehetséges (főleg nem pont akkor és pont ott), mer más kell megtörténjen veled helyette, ha pedig karmád nincs már, akkor meg más célért születtél, és annak vagy alávetve hogy az megvalósuljon általad. AKkor meg azért nem ugrálhatsz kényed-kedved szerint, amine meg kell történnie, megtörténik. A tudatos teremtés igencsak bekorlátozott mindkét esetben.
      Persze, lehet, még az a legkényelmesebb, hoyg azt mondjuk, én pont ezt pont így akartam. De véleményem szerint ezzel ugyanúgy takarózunk mint azzal, hoyg áldozatnak tüntetjük fel magunkat.
      Én személy szerint nem ezt akartam főzni, de elfogadom (próbálom), hogy csak ezt tudom, és már nem akarok mást főzni. És nem iratkozok be főzőtanfolyamra sem. Inkább megpróbálom szeretni ezt az ízt (ha sikerül).

      • Értelmeznéd ezt magadnak?
        „Ez nagyjából, de azért nem teljesen igaz. Sőt távolról sem.”

        Látod, milyen érdekesen rakott össze a teremtőd? A saját képére. Mert nem is lehet másként. Csak azt teremthetjük meg, ami bennünk van. (Ez alól Isten se kivétel.) 🙂

        A teremtőd beléd rakta a bizonytalanságát, a határozatlanságát, a hitetlenségét, talán mert akkor (is) ez volt benne túlsúlyban…:)

        Nem történhet Veled más, mint amire igazán vágysz és amit Hittel hinni tudsz. Ha jó, ha rossz.
        Ez a Teremtés, semmi más!
        :))

        • Azt jelenti, hoyg nem igaz. Azaz igaz, de az utána leírt
          Azt jelenti, hoyg nem igaz. Azaz igaz, de az utána leírt korlátokkal.
          Csak nem mertem elsőre úgy leírni biztos. 🙂
          Nem igaz, hoyg nem történhet veled semmi más, mint amire vágysz és amit hittel hinni tudsz. Az történhet egyedül, amire a lélek vágyik/vágyott, aki bennem van. Az, ami előre el lett döntve kb, ‘engem’ nem véve figyelembe… MErt nEki meg fogalma sem volt, a léleknek, ez itt a földön mivel jár mennyi szenvedéssel fájalommal majd együtt annak, ‘akibe beleszületik’.
          Attól még lehet az egy szuper dolog, de messze sme biztos hogy könnyű eljutni odáig. És még bele is bukhatsz, ha olyan.
          (arról meg nem beszélve, hoyg sokan nem hisznek, és akkor dögöljenek meg, azaz vessenek magukra uygsme lezs uyg smemi, ahoyg szeretnék hit nélkül? A hitet nem tudod belerakni senkibe.)

          • Mindenki hisz valamiben!
            Vannak akik a pozitív, mások a negatív dolgokban. És az ember mindig azt kapja, amit igazán, belülről vár, elvár az Élettől.
            Hihetsz abban is, hogy az életed nem ér semmit, és abban is, hogy minden jó. Csak rajtad áll.

            De ezt persze ne úgy értsd, hogy: mától aztán csak abban hiszek, hogy minden szép és jó, stb., mert ez egy folyamat, és közben az ember mindig azt kapja, amilyen ő maga abban a pillanatban….:))

            Így aratja le addigi gondolatai, előélete termését, vagyis a saját teremtését…:))

          • Igen, csak rengetegen vannak akik már nem hisznek benne hoyg
            Igen, csak rengetegen vannak akik már nem hisznek benne hoyg jobb lesz, és abból nehéz kilépni. És sokszor oka van miért nem, tehát kurvára az az adott ember nem azt ‘érdemelné’, de emiatt csapdában van. ÉS legkönynebb lefikázni, hoyghát maga akarta magának, meg is érdemli ha azt teremtette. De ez sokszor nem igy van, nem azt akarta, de nem tudja a jobb utat. Az emberek 99 százaléka nem tudja amúgy, ezért van itt eleve például. 🙂 Szerintem ennyi.
            Hát persze, az úgy pláne nem megy h elhatározom, mától miben hiszek…
            Változatlanul nem értek egyet azzal sem, hyog az ember azt kapja amit ‘belülről vár’. Leírtam, milyen kétféle akadály van ennek az útjában szerintem.
            De hihetsz mást is persze, csak nem értem, senki soha nem teszi hozzá azt hoyg ‘szerintem’… Igaz, valószinleg én sem mindig, elismerem, úgyhogy ez nekem is szól…

          • Igen…
            „Igen, csak rengetegen vannak akik már nem hisznek benne hoyg jobb lesz, és abból nehéz kilépni.”

            … mert hiszen benne van a mondat értelmezésében is, hogy nem hisznek abban, hogy jobb lesz (lehet), ergo abban hisznek, hogy nem lesz (lehet) jobb.

            És ezt is kapják, mert ez a belső elvárásuk…

          • Ez továbbra sem elvárás a részükrő szerinteml. Nem azt várja
            Ez továbbra sem elvárás a részükrő szerinteml. Nem azt várja senki hoyg ne legyen jobb. Nem abban hisz hoyg nem lesz jobb. Amúgy meg mindegy is, mert az egyedüli kérdés az az, a saját egyedi helyzetében képes-e bármi másra vagy sem. Senki egyedi helyzetébe nem látsz bele, senkisem. Könyen lehet, hyog nem is kell képesnek lennie másra, mert pont ez a sorsa, pont erre van szükség az ő szintjén,a hol van )ami cseppetsme biztos hoyg alacsony szint, sőt, lehet ont azért van igy mert nem az). De ezen nem érdemes pálcát törni. Felőlem lesajnálhatod őket, a te dolgod. Én túlvagyok egy ilyenen, és tudom, mennyire nem értette meg soha senki miről beszélek, úgyhogy msot se csodálkozom.
            Most más van, de most se érti senki, ez van 🙂
            Attól én még elvagyok.

          • Miért sajnálnám le Őket?
            Nekik éppen akkor pont arra lehet szükségük.
            Ahogy Neked is arra, amiben vagy…:))

          • Pontosan! És ezért nem ugrálhatnak hoyg ők inkább mást
            Pontosan! És ezért nem ugrálhatnak hoyg ők inkább mást teremtenének akkro maguknak a szar helyett….
            Nekem megéri, még ha nem akartam, akkor is. És nem cserélnék senkivel én sem.
            Én csak egyetlent próbálok mindig hagsúlyozni, hogy ez a ‘teremtősdi’, ez nem úgy igaz, közhelyszerűen. Hanem sokmindenen múlik, hoyg lehetséges-e.

          • Nem is az a kérdés, hogy lehetséges-e, mert a teremtés mindig
            Nem is az a kérdés, hogy lehetséges-e, mert a teremtés mindig lehetséges, a kérdés, hogy tudatosan teremtesz, vagy tudat alatt.

            Pont most olvastam egy ismerősöm érettségi beszámolóját, valami ilyesmi volt:

            Kettőt kértem a mai naptól, ne Rákosi, és ne Petőfi. Töri: Rákosi, Irodalom: Petőfi…

            😀 Nagyon jót nevettem, mert eszembe jutott az én érettségim, ugyanez volt, ezért lett az egyetlen 3-asom töriből. Csak ne a rendszerváltást, mert abból a dátumokat nem tudtam rendesen. Persze, hogy a rendszerváltást húztam.. 😀 Nem lett volna annyi eszem, hogy azon agyaljak, hogy mit akarok húzni, azon agyaltam, hogy mit nem. Na de mindegy, 3-as így is meglett. Ha újat húztam volna, akkor se lehetett volna jobb, mert akkor meg 3-as a legjobb, amit adhatnak.

          • Pont ebben nem értünk egyet, hogy mindig lehetséges sokatok
            Pont ebben nem értünk egyet, hogy mindig lehetséges sokatok szerint. Szerintem nagyonis hoyg nem, mert vannak felettünk levő korlátok, eltervezések, meghát ‘fentről’ jobban tudják épp mi kell nekünk ahhoz, hogy az legyen, aminek lennie kell. HA ellen kívánsz, azt nem tudod megteremteni. VAgy lehet, meg tudod, de később iszod meg a levét… Mert végső soron keresztbetettél…
            Úgyhoyg én az égvilágon semmit teremteni nem kívánok (ez persze lehet hoyg nem helyes, de én most annak vélem, vagyis, egyszerűen nem vágyok dirigálni, meg már nincs is oylan amit akarnék hoyg így vagy úgy legyen, gyakorlatilag egyik verziót sme szeretném semmiből…), nem is vágyom semmire, és bár sokszor szar, de rábízom magam, legyen ami lesz…
            Amit leírsz, az meg az az eset, hyog parázol tőle hoyg az lesz, na akkor sokszor tényleg az lesz, a para miatt…

          • Azokat a korlátokat pont Te húzod bele a tudatodba, Te választod
            Azokat a korlátokat pont Te húzod bele a tudatodba, Te választod ketté a tudatalattit, és a tudatost.

            Isten nem tervez semmit, Isten „csak” teremt, és terv nélkül teremt tökéleteset. Az hogy nem tudod megteremteni, amit akarsz, és úgy látod, nem Te teremted a dolgokat, onnan ered, hogy nem hiszed el, hogy benned is ott van az az Isteni teremtő képesség. Ezért, amikor a Te terveiddel, amikről azt hiszed, hogy ezek az igazi terveid ellenkező dolog történik, azt mondod „Ezt nem én teremtettem, lehetetlen, más avatkozott közbe”
            Ez a tökéletes felelőtlenség. Valójában azonban bizony, hogy a benned lévő Isten teremt, tényleg azért, mert ő a Te terveidben tudja, hogy mi a hiba, így teremt valami hiba nélkülit mindenféle terv nélkül. Az hogy Te ebbe már belelátod utána a hibát, pusztán azért van, mert más volt a terved, az elvárásod. Szóval a teremtéshez nem kell semmilyen terv. A terv az elme asztala. Isten nem tervez, cselekszik, csak mi torznak látjuk a teremtéseinket, mert máshogy terveztük. De minek terveztük bármilyennek? 🙂

          • Nem, én nem ezekről a korlátokról bezsélek, de már leírtam
            Nem, én nem ezekről a korlátokról bezsélek, de már leírtam máshol. Nem a félelmekről, tudatalatti gázokról amik miatt nem tudod.
            HAnem mert akkor abban a pillanatban, meg a következőben, nem biztos hyog lehetséges számodra a nagy terv szerint az, amire vágysz, amit teremteni akarsz. Ez a korlát. Hiába lovagolnak annyian a tudatos teremtésen.
            Amit a végén írs azzal abszolút egyetértek. Én nem látok bele hibát abba, ami általam történik, teremtődik. Tudom, hyog ami az én kis béna énemnek annak tűnik, és esetleg rém fáj, az nem jelent semmit a nagy képben. Épp ezért nem is akarok semmit tudatosan teremteni. Meg mert már nincs is, amit akarnék,a nnyira nem vonz semmi sem itt. Meglesz az úgyis aminek kell ha nem pusztulok bele 🙂
            Pont ezt mondom, hoyg minek tervezzük?

          • A tudatos teremtés nem azt jelenti, hogy azt teremtesz, amit a
            A tudatos teremtés nem azt jelenti, hogy azt teremtesz, amit a fejedben akarsz. Hanem hogy tudatában vagy annak, hogy azt teremtesz, amit valóban teremtened kell. Tehát ha nem válsz külön saját tervekkel az egységtől. De akkor ezek szerint megint fölösleges volt azt hinnünk, hogy két különböző állásponton vagyunk, a végeredménye ugyanaz 🙂

          • Na, akkor már megérte. De mások ezt nem így értelmezik, nem tűnt
            Na, akkor már megérte. De mások ezt nem így értelmezik, nem tűnt fel? Csak akkor azt magyarázzátok már el, mi a fenének akar bárki is teremteni? Hiszen meglesz úgyis, ami lesz. Más meg kb. úgysem lehet, vagy csak időzített bombát teremtezs magad alá ha eltérsz a vonaltól… Itt azért párakból ez folyik (meg máshol is). Meg hogy akinek nem megy, az magára vessen, ő rontotta el. Na, mindegy, ha lenne amit akarnék, azért biztos próbálkoznék én is, vagyok elég gyarló…

          • Pont ez az, hogy szerintem senki nem akar teremteni, csak ezzel
            Pont ez az, hogy szerintem senki nem akar teremteni, csak ezzel nincs senki tisztában. Azt mondjuk, hogy na majd teremtek magamnak szép életet, de itt pont nem a teremtésen van a hangsúly, hanem hogy szép életet akarunk. Ha a teremtés lenne a cél, akkor azt mondanánk: teremtek. És megtalálnánk az örmet a puszta teremtésben attól függetlenül, hogy mit teremtünk. De így igazából nem is teremteni akarunk, hanem elképzelni a szép életünket, meg álmodozni arról.

          • Dehogy is, ezek a teremtős emberek azt akarják, hogy úgy is
            Dehogy is, ezek a teremtős emberek azt akarják, hogy úgy is legyen, nemcsak elképzelni meg álmodozni róla. (na azmár csak logikusan is mire jó?)
            De majd megmondják ők biztos, ha el akarják mondani, hoyg ők miért akarják így hoyg az legyen amit ők akarnak… Mert azt az egyet nem hiszem hoyg mindannyian pontosan tudják a nagy tervbe mi milyne apróság pontosan hoyg illik bele.
            Én mostanság egy dolgot szoktam kérni, hogy alakuljon úgy minél hamarabb az életem, hogy kibírjam valahogy még, és aminek lennie kell, aminek itt az ideje minden jel szerint is, az minél hamarabb megtörténhessen, alakuljanak úgy a feltételek hozzá. Aztán meglássuk… De ezt se magam miatt, hanem akkro meg már legyen úgy ahogy kell. Bár akkor ezt is felesleges biztos.

          • Nem hiszem 🙂 Inkább a gondolatban akarnak pancsolni, hogy hm az
            Nem hiszem 🙂 Inkább a gondolatban akarnak pancsolni, hogy hm az a szép élet majd… Ez a teremtés duma hogy megeteremted a jövőt, és olyannak, amilyennek akarod, ez a Titok bulvármaszlag alapja. Pont ez a baj vele. Ugyanúgy a jövőbe fókuszáltat, mint egy idióta politikus. Hiteget, és ugyanúgy bezár a fejedbe, mint bármi más. Ha tényleg a teremtés lenne a cél, akkor az lenne, hogy hm ez a szép élet most, amit teremtettem, teremtek tovább.

          • Attitűd kérdése
            Én egy „teremtős embernek” tartom magam, és nem akarok mindig jól járni, főleg nem logikusan…
            Így aztán ezzel az attitűddel azt tapasztaltam, hogy nagyon szimpi lettem odafönn, a többin nem szoktam agyalni. Persze ez nagyképűen hangozhat, de hosszú évek tapasztalata és az önmunkám megtanított az alázatra, a hálára és képessé tett arra, hogy rácsodálkozzam a saját teremtéseimre.
            Ha pedig nem illlenék a Fenti Tervbe, akkor nem kapnék csodákat az életembe.
            Gondolom én, de nem baj, ha ezt másvalaki másképpen gondolja vagy tapasztalja.
            Én meg boldog vagyok:-)

            szeklice

          • Ezt csak elgépelted, ugye: ‘nagyon szimpi lettem odafönn’. Vagy
            Ezt csak elgépelted, ugye: ‘nagyon szimpi lettem odafönn’. Vagy inkább nem vetted észre, mit írsz. Odafönn mindenki ugyanannyira szimpi. Te meg elötte is, most is ugyanúgy. Még jó.
            Van aki meg annak ellenére sem kap csodákat az életébe, hogy illik a fneti tervbe, mert pont az a terv része, hogy ne kapjon… VAgy legalábbis eg yjó darabig. 🙂 És az is ugyanolynan szimpi odafönn. Csak ezt ilyenkor nehezebb észrevenni az illetőnek. 🙂

          • :-))
            Igen mindenki szimpi /bocsánat: szimpatikus/, de csak az kap megerősítő csodákat, aki képes a boldogságra azzal, hogy észreveszi, hogy ő szimpi odafönn. Ja, és nem akar versenyezni a szimpiségért…

            U.i.: az elgépelés pl.: „fneti tervbe”,”VAgy legalábbis eg yjó”…
            Csak ezt ilyenkor nehezebb észrevenni az illetőnek. 🙂

          • Hát úgy látszik, ebben továbbra sem értünk egyet. Persze szívünk
            Hát úgy látszik, ebben továbbra sem értünk egyet. Persze szívünk joga. 🙂
            A csoda sem annak megy, aki bármivel is kiérdemli. Van akinek épp az van, hogy nem mehet csoda. Hogy megtörténhessen valami, ami esetleg fontosabb.
            Nagyon sokszor azoknak a legsimább az élete, akik egyszerűen mert mást még nem bírnának el, egyenlőre abban kell boldogulniuk (húúú, ezért lehet, itt most páran leharapják a fejem… Pedig ez nem kizárólagos, lehet sok csoda más szinten álló életében is, ha épp lehetséges úgy az útja. meg amúgy is magánvélemény)
            Sokszor akivel csupa borzalom történik, az is maga a csoda. És nem azért történik csupa borzalom, mert eleve képtelen volt a boldogságra meg észrevenni bármit is mi hogy működik… Hanem mert ez kell egy célért.
            Szóval szerintem semmi olyasmivel nem lehet kiérdemelni fentről megerősítő csodákat, hoyg képes vagy a boldogságra és észreveszed hogy szimpi vagy odafönn.
            Na, ezzel sem sokan fognak egyetérteni. Én azért igen. 🙂
            De legalább elgépelés nincs ebben. Ez kivételes nálam.

          • Egy Kis Akárki!
            Nincs alacsony szinten álló ember. És mivel mindenki szimpi odafönn, a Jóisten jól tudja mire van szükséged, azt kapod…
            S amikor belátod ezt, akkor a „borzalom” is ajándéknak minősül, sőt felismered, hogy a megélt borzalom a te negatív csodád volt.

            Más: azért még akadt egy elgépelésed (hoyg), dehát ez úgy látom a stílusjegyed:-D

            szeklice

          • Szerinted nincs. Szerintem van (alacsonyabb meg magasabb szinten
            Szerinted nincs. Szerintem van (alacsonyabb meg magasabb szinten álló ember). Attól még mindenki szimpi és ugyanolyan, mert ugyanaz van meg benne és ugyanazzá válik, csak máshol tart!!! Azért csak valamiért elég sokszor kell leszületnie egy ‘darab’ léleknek. Erről beszélek. Ez egy fejlődési folyamat. És nem ugyanott tartunk benne.
            Én felismertem amit írsz (pont ezt magyarázom mióta, csak senki nem veszi az adást), igaz segítséggel, de ezért vagyunk egymásnak emberek, meg segítők, hogy bármi szar is, de így jó, így kellett lennie… És nem is akarok mást már egy jó ideje, se jót, se rosszat. Értem nem kell aggódni, köszi.
            🙂

          • Azzal, hogy hierarchiát állítasz, s ebben magadat egy másik –
            Azzal, hogy hierarchiát állítasz, s ebben magadat egy másik – „alacsonyabb szinten álló ember” fölé helyezed, megjelölöd őt is és magadat is.
            Valójában pedig Isten szerves részei vagyunk, mind egyek vagyunk – a léleknek ugyanazon jellemzőivel. Ez a lélekminőség mindenkiben megvan, bár más színű öltözetben.
            A megélendő tapasztalás, tanulás lehet eltérő egy-egy embernél.
            Rosszul gondolom?

            szeklice

          • Ahogy Zsuzsa fogalmazta,úgy egyetértek a ,,hierarchiával”. De
            Ahogy Zsuzsa fogalmazta,úgy egyetértek a ,,hierarchiával”.
            De ez semmiképp sem alá-,vagy fölé rendeltséget jelent,csak valóban ,ha úgy vesszük,hogy a ,,leszületések” a léleknek fejlődési folyamatai,akkor tényleg nem tarthat mindenki ugyan annál az állomásnál,hiszen akkor a fejlődésére sem lenne mód.
            Attól hogy mondjuk valaki egy ,,öreg lélek” már és
            esetleg nem a fizikai síkot tapasztalja már /csak/,hanem mondjuk a lelki-szellemit,attól persze még nem különb egy ,,ifjonc” léleknél,akinek a legfőbb feladata éppen a fizikai síkon való tanulás, boldogulás. /Ez annak a fiatal léleknek ugyanolyan nehéz feladat,mint egy tapasztaltabbnak esetleg a magasabb síkokban való tanulás./
            Tehát én is úgy gondolom,hogy ilyen értelemben sem vagyunk egyformák,meg még sok egyéb vonatkozásban sem,de ez még nem jelenti azt,hogy bárki is a másik fölé helyezhetné magát,mert mindennek van létjogosultsága,és értelme is,hiszen ez a változatosság adja ki a harmóniát,az egészet.

            Szerintem egyetlen dolog azonos bennünk,az isteni lényeg ,a többi viszont sok vonatkozásban más.
            Jól ki van ez találva:)))

          • Lehet, hogy nem szép megfogalmazás az alacsonyabb meg magasabb
            Lehet, hogy nem szép megfogalmazás az alacsonyabb meg magasabb szint, de igy közérhető. És pontosan arról beszélek, ahoyg Éva magyarázza.
            Nem magamat helyezem ide vagy oda a hierarchiában – mindenki ott van, ahová jutott eddig (és én ráadásul úgy érzem, meg sem érdemlem ahol most vagyok, van vele elég bajom, nemhoyg magamat magasra helyezném, mert nem érzem hoyg én magamtól jutottam volna ide, máshogy értelmezem az újjászületéseket, és igy nem tudok azonaosulni azzal, hoyg az is én voltam aki ide jutott), és pontosan onnan van lehetősége tovább lépni, egyes esetekben ugrani – most, jelenleg. Nem hagyhatsz ki egyszerre 10 lépcsőfokot, és folytathatod a 11.-nél… Az igen ritka, mert akkor oylan szitűen besűrűsödnek a dolgok körülötted, hoyg könnyen totális bukás lehet belőle.
            És mindegyik szinten igenis tökmás tapasztalások szükségesek, ezért van iylen meg olyan nehéznek meg könnyűnek tűnő életút, meg irigylehetjük másokét ami csak látszólagos előny amibe részük van – mert mindennek a megtapasztalásához kell ez is, az is, csak éppen szépen sorban…
            A lélek jellemzői, eredei adottságai amiknek elő kel bújni, azok uyganazok persze. Csak arről van szó, amit te ‘más szintű öltözetnek’ nevezel, én meg anak, hoyg egyszerűen máshol tart az a lélek, igy más dolgokkal kell szembesülnie…

          • Igen, Spiritosaurus!
            „Nem is az a kérdés, hogy lehetséges-e, mert a teremtés mindig lehetséges, a kérdés, hogy tudatosan teremtesz, vagy tudat alatt.”
            Igen.
            Ezért érdemes megszabadulnunk a tudat alatt működő félelmeinktől, mert amíg azok csatornaszagot árasztanak odabenn, nem fogunk tudni tudatosan illatos rózsakertet teremteni idekinn. A trágyából csak így nő a legszebb rózsa:-)

            szeklice

          • Igen-igen. 🙂 Azon vagyok én is, hogy kiszippantsam a pöcét 🙂
            Igen-igen. 🙂 Azon vagyok én is, hogy kiszippantsam a pöcét 🙂

          • Ez jó:-)
            Úgy érzem, hogy a szagot már érzed, csak a szippantós-apparátot kell turbóra kapcsolnod:-))

  6. Mindannyian ideális világban élünk! 😉
    Mindenki a legjobb tudása
    Mindannyian ideális világban élünk! 😉
    Mindenki a legjobb tudása szerint alakítja a saját világát.
    Csak hát van aki nem tudja hogyan veheti a kezébe a saját világa tudatos teremtését,és teremtget olyasmiket amivel árt önmagának,aztán bünbakokat keres….ha nincs más,mindíg ott van a jó öreg politika. ;)S ezzel idöt nyerünk hogy továbbra is süketen és vakon kódorogjunk a nagyvilágban,és áldozatot játszani,hogy ne kelljen szembesülni azzal hogy egyedül mi tartunk gáncsot saját magunknak.
    Azért nem ciki!? 😉
    Hát nem vagányabb dolog teremtgetni,és ha elfuseráltuk másokra kenni,vagy letagadni hogy bármi közünk is lenne hozzá..!?
    Ja,és még szenvedni is,mártirt játszani,miközben mi magunk vagyunk a drámánk rendezöi.

    Tehát mindanyian azt a ,,levest esszük amit föztünk” magunknak.
    Ennél ideálisabb világot nem is tudok elképzelni.
    Aki meg nem szereti a saját ,,levesét” enni,az talán csinálja másképp mint eddig. 😉

    Üdv!Erika

    • Ideálist teremteni
      Tetszik nekem, amit és ahogyan a teremtésről és a félelemről írtál.
      Az a kérdésem Hozzád, hogy ennek mentén akkor lehet-e egymást megteremteni egy párkapcsolatban /kvázi magát a párkapcsolatot/?
      Vagy csak „rosszat” teremthetünk?:-)

      szeklice

    • Ez nagyjából, de azért nem teljesen igaz. Sőt távolról sem.
      Ez nagyjából, de azért nem teljesen igaz. Sőt távolról sem. Jópáran beleköpnek a levesedbe! Nem azt eszed amit főzől, hanem erősen meg van határozva azért, hyog mit főzhetsz. Attól még te főzöl, de nem mindig teremthetsz mindent úgy ahogy akarsz, távolról sem, ez nagy téveszme. Vagy az eddigi dolgaid akadályozzák (nem akarom karmának nevezni, de jobb szó nincs), és az egyszerűen nem lehetséges (főleg nem pont akkor és pont ott), mer más kell megtörténjen veled helyette, ha pedig karmád nincs már, akkor meg más célért születtél, és annak vagy alávetve hogy az megvalósuljon általad. AKkor meg azért nem ugrálhatsz kényed-kedved szerint, amine meg kell történnie, megtörténik. A tudatos teremtés igencsak bekorlátozott mindkét esetben.
      Persze, lehet, még az a legkényelmesebb, hoyg azt mondjuk, én pont ezt pont így akartam. De véleményem szerint ezzel ugyanúgy takarózunk mint azzal, hoyg áldozatnak tüntetjük fel magunkat.
      Én személy szerint nem ezt akartam főzni, de elfogadom (próbálom), hogy csak ezt tudom, és már nem akarok mást főzni. És nem iratkozok be főzőtanfolyamra sem. Inkább megpróbálom szeretni ezt az ízt (ha sikerül).

      • Értelmeznéd ezt magadnak?
        „Ez nagyjából, de azért nem teljesen igaz. Sőt távolról sem.”

        Látod, milyen érdekesen rakott össze a teremtőd? A saját képére. Mert nem is lehet másként. Csak azt teremthetjük meg, ami bennünk van. (Ez alól Isten se kivétel.) 🙂

        A teremtőd beléd rakta a bizonytalanságát, a határozatlanságát, a hitetlenségét, talán mert akkor (is) ez volt benne túlsúlyban…:)

        Nem történhet Veled más, mint amire igazán vágysz és amit Hittel hinni tudsz. Ha jó, ha rossz.
        Ez a Teremtés, semmi más!
        :))

        • Azt jelenti, hoyg nem igaz. Azaz igaz, de az utána leírt
          Azt jelenti, hoyg nem igaz. Azaz igaz, de az utána leírt korlátokkal.
          Csak nem mertem elsőre úgy leírni biztos. 🙂
          Nem igaz, hoyg nem történhet veled semmi más, mint amire vágysz és amit hittel hinni tudsz. Az történhet egyedül, amire a lélek vágyik/vágyott, aki bennem van. Az, ami előre el lett döntve kb, ‘engem’ nem véve figyelembe… MErt nEki meg fogalma sem volt, a léleknek, ez itt a földön mivel jár mennyi szenvedéssel fájalommal majd együtt annak, ‘akibe beleszületik’.
          Attól még lehet az egy szuper dolog, de messze sme biztos hogy könnyű eljutni odáig. És még bele is bukhatsz, ha olyan.
          (arról meg nem beszélve, hoyg sokan nem hisznek, és akkor dögöljenek meg, azaz vessenek magukra uygsme lezs uyg smemi, ahoyg szeretnék hit nélkül? A hitet nem tudod belerakni senkibe.)

          • Mindenki hisz valamiben!
            Vannak akik a pozitív, mások a negatív dolgokban. És az ember mindig azt kapja, amit igazán, belülről vár, elvár az Élettől.
            Hihetsz abban is, hogy az életed nem ér semmit, és abban is, hogy minden jó. Csak rajtad áll.

            De ezt persze ne úgy értsd, hogy: mától aztán csak abban hiszek, hogy minden szép és jó, stb., mert ez egy folyamat, és közben az ember mindig azt kapja, amilyen ő maga abban a pillanatban….:))

            Így aratja le addigi gondolatai, előélete termését, vagyis a saját teremtését…:))

          • Igen, csak rengetegen vannak akik már nem hisznek benne hoyg
            Igen, csak rengetegen vannak akik már nem hisznek benne hoyg jobb lesz, és abból nehéz kilépni. És sokszor oka van miért nem, tehát kurvára az az adott ember nem azt ‘érdemelné’, de emiatt csapdában van. ÉS legkönynebb lefikázni, hoyghát maga akarta magának, meg is érdemli ha azt teremtette. De ez sokszor nem igy van, nem azt akarta, de nem tudja a jobb utat. Az emberek 99 százaléka nem tudja amúgy, ezért van itt eleve például. 🙂 Szerintem ennyi.
            Hát persze, az úgy pláne nem megy h elhatározom, mától miben hiszek…
            Változatlanul nem értek egyet azzal sem, hyog az ember azt kapja amit ‘belülről vár’. Leírtam, milyen kétféle akadály van ennek az útjában szerintem.
            De hihetsz mást is persze, csak nem értem, senki soha nem teszi hozzá azt hoyg ‘szerintem’… Igaz, valószinleg én sem mindig, elismerem, úgyhogy ez nekem is szól…

          • Igen…
            „Igen, csak rengetegen vannak akik már nem hisznek benne hoyg jobb lesz, és abból nehéz kilépni.”

            … mert hiszen benne van a mondat értelmezésében is, hogy nem hisznek abban, hogy jobb lesz (lehet), ergo abban hisznek, hogy nem lesz (lehet) jobb.

            És ezt is kapják, mert ez a belső elvárásuk…

          • Ez továbbra sem elvárás a részükrő szerinteml. Nem azt várja
            Ez továbbra sem elvárás a részükrő szerinteml. Nem azt várja senki hoyg ne legyen jobb. Nem abban hisz hoyg nem lesz jobb. Amúgy meg mindegy is, mert az egyedüli kérdés az az, a saját egyedi helyzetében képes-e bármi másra vagy sem. Senki egyedi helyzetébe nem látsz bele, senkisem. Könyen lehet, hyog nem is kell képesnek lennie másra, mert pont ez a sorsa, pont erre van szükség az ő szintjén,a hol van )ami cseppetsme biztos hoyg alacsony szint, sőt, lehet ont azért van igy mert nem az). De ezen nem érdemes pálcát törni. Felőlem lesajnálhatod őket, a te dolgod. Én túlvagyok egy ilyenen, és tudom, mennyire nem értette meg soha senki miről beszélek, úgyhogy msot se csodálkozom.
            Most más van, de most se érti senki, ez van 🙂
            Attól én még elvagyok.

          • Miért sajnálnám le Őket?
            Nekik éppen akkor pont arra lehet szükségük.
            Ahogy Neked is arra, amiben vagy…:))

          • Pontosan! És ezért nem ugrálhatnak hoyg ők inkább mást
            Pontosan! És ezért nem ugrálhatnak hoyg ők inkább mást teremtenének akkro maguknak a szar helyett….
            Nekem megéri, még ha nem akartam, akkor is. És nem cserélnék senkivel én sem.
            Én csak egyetlent próbálok mindig hagsúlyozni, hogy ez a ‘teremtősdi’, ez nem úgy igaz, közhelyszerűen. Hanem sokmindenen múlik, hoyg lehetséges-e.

          • Nem is az a kérdés, hogy lehetséges-e, mert a teremtés mindig
            Nem is az a kérdés, hogy lehetséges-e, mert a teremtés mindig lehetséges, a kérdés, hogy tudatosan teremtesz, vagy tudat alatt.

            Pont most olvastam egy ismerősöm érettségi beszámolóját, valami ilyesmi volt:

            Kettőt kértem a mai naptól, ne Rákosi, és ne Petőfi. Töri: Rákosi, Irodalom: Petőfi…

            😀 Nagyon jót nevettem, mert eszembe jutott az én érettségim, ugyanez volt, ezért lett az egyetlen 3-asom töriből. Csak ne a rendszerváltást, mert abból a dátumokat nem tudtam rendesen. Persze, hogy a rendszerváltást húztam.. 😀 Nem lett volna annyi eszem, hogy azon agyaljak, hogy mit akarok húzni, azon agyaltam, hogy mit nem. Na de mindegy, 3-as így is meglett. Ha újat húztam volna, akkor se lehetett volna jobb, mert akkor meg 3-as a legjobb, amit adhatnak.

          • Pont ebben nem értünk egyet, hogy mindig lehetséges sokatok
            Pont ebben nem értünk egyet, hogy mindig lehetséges sokatok szerint. Szerintem nagyonis hoyg nem, mert vannak felettünk levő korlátok, eltervezések, meghát ‘fentről’ jobban tudják épp mi kell nekünk ahhoz, hogy az legyen, aminek lennie kell. HA ellen kívánsz, azt nem tudod megteremteni. VAgy lehet, meg tudod, de később iszod meg a levét… Mert végső soron keresztbetettél…
            Úgyhoyg én az égvilágon semmit teremteni nem kívánok (ez persze lehet hoyg nem helyes, de én most annak vélem, vagyis, egyszerűen nem vágyok dirigálni, meg már nincs is oylan amit akarnék hoyg így vagy úgy legyen, gyakorlatilag egyik verziót sme szeretném semmiből…), nem is vágyom semmire, és bár sokszor szar, de rábízom magam, legyen ami lesz…
            Amit leírsz, az meg az az eset, hyog parázol tőle hoyg az lesz, na akkor sokszor tényleg az lesz, a para miatt…

          • Azokat a korlátokat pont Te húzod bele a tudatodba, Te választod
            Azokat a korlátokat pont Te húzod bele a tudatodba, Te választod ketté a tudatalattit, és a tudatost.

            Isten nem tervez semmit, Isten „csak” teremt, és terv nélkül teremt tökéleteset. Az hogy nem tudod megteremteni, amit akarsz, és úgy látod, nem Te teremted a dolgokat, onnan ered, hogy nem hiszed el, hogy benned is ott van az az Isteni teremtő képesség. Ezért, amikor a Te terveiddel, amikről azt hiszed, hogy ezek az igazi terveid ellenkező dolog történik, azt mondod „Ezt nem én teremtettem, lehetetlen, más avatkozott közbe”
            Ez a tökéletes felelőtlenség. Valójában azonban bizony, hogy a benned lévő Isten teremt, tényleg azért, mert ő a Te terveidben tudja, hogy mi a hiba, így teremt valami hiba nélkülit mindenféle terv nélkül. Az hogy Te ebbe már belelátod utána a hibát, pusztán azért van, mert más volt a terved, az elvárásod. Szóval a teremtéshez nem kell semmilyen terv. A terv az elme asztala. Isten nem tervez, cselekszik, csak mi torznak látjuk a teremtéseinket, mert máshogy terveztük. De minek terveztük bármilyennek? 🙂

          • Nem, én nem ezekről a korlátokról bezsélek, de már leírtam
            Nem, én nem ezekről a korlátokról bezsélek, de már leírtam máshol. Nem a félelmekről, tudatalatti gázokról amik miatt nem tudod.
            HAnem mert akkor abban a pillanatban, meg a következőben, nem biztos hyog lehetséges számodra a nagy terv szerint az, amire vágysz, amit teremteni akarsz. Ez a korlát. Hiába lovagolnak annyian a tudatos teremtésen.
            Amit a végén írs azzal abszolút egyetértek. Én nem látok bele hibát abba, ami általam történik, teremtődik. Tudom, hyog ami az én kis béna énemnek annak tűnik, és esetleg rém fáj, az nem jelent semmit a nagy képben. Épp ezért nem is akarok semmit tudatosan teremteni. Meg mert már nincs is, amit akarnék,a nnyira nem vonz semmi sem itt. Meglesz az úgyis aminek kell ha nem pusztulok bele 🙂
            Pont ezt mondom, hoyg minek tervezzük?

          • A tudatos teremtés nem azt jelenti, hogy azt teremtesz, amit a
            A tudatos teremtés nem azt jelenti, hogy azt teremtesz, amit a fejedben akarsz. Hanem hogy tudatában vagy annak, hogy azt teremtesz, amit valóban teremtened kell. Tehát ha nem válsz külön saját tervekkel az egységtől. De akkor ezek szerint megint fölösleges volt azt hinnünk, hogy két különböző állásponton vagyunk, a végeredménye ugyanaz 🙂

          • Na, akkor már megérte. De mások ezt nem így értelmezik, nem tűnt
            Na, akkor már megérte. De mások ezt nem így értelmezik, nem tűnt fel? Csak akkor azt magyarázzátok már el, mi a fenének akar bárki is teremteni? Hiszen meglesz úgyis, ami lesz. Más meg kb. úgysem lehet, vagy csak időzített bombát teremtezs magad alá ha eltérsz a vonaltól… Itt azért párakból ez folyik (meg máshol is). Meg hogy akinek nem megy, az magára vessen, ő rontotta el. Na, mindegy, ha lenne amit akarnék, azért biztos próbálkoznék én is, vagyok elég gyarló…

          • Pont ez az, hogy szerintem senki nem akar teremteni, csak ezzel
            Pont ez az, hogy szerintem senki nem akar teremteni, csak ezzel nincs senki tisztában. Azt mondjuk, hogy na majd teremtek magamnak szép életet, de itt pont nem a teremtésen van a hangsúly, hanem hogy szép életet akarunk. Ha a teremtés lenne a cél, akkor azt mondanánk: teremtek. És megtalálnánk az örmet a puszta teremtésben attól függetlenül, hogy mit teremtünk. De így igazából nem is teremteni akarunk, hanem elképzelni a szép életünket, meg álmodozni arról.

          • Dehogy is, ezek a teremtős emberek azt akarják, hogy úgy is
            Dehogy is, ezek a teremtős emberek azt akarják, hogy úgy is legyen, nemcsak elképzelni meg álmodozni róla. (na azmár csak logikusan is mire jó?)
            De majd megmondják ők biztos, ha el akarják mondani, hoyg ők miért akarják így hoyg az legyen amit ők akarnak… Mert azt az egyet nem hiszem hoyg mindannyian pontosan tudják a nagy tervbe mi milyne apróság pontosan hoyg illik bele.
            Én mostanság egy dolgot szoktam kérni, hogy alakuljon úgy minél hamarabb az életem, hogy kibírjam valahogy még, és aminek lennie kell, aminek itt az ideje minden jel szerint is, az minél hamarabb megtörténhessen, alakuljanak úgy a feltételek hozzá. Aztán meglássuk… De ezt se magam miatt, hanem akkro meg már legyen úgy ahogy kell. Bár akkor ezt is felesleges biztos.

          • Nem hiszem 🙂 Inkább a gondolatban akarnak pancsolni, hogy hm az
            Nem hiszem 🙂 Inkább a gondolatban akarnak pancsolni, hogy hm az a szép élet majd… Ez a teremtés duma hogy megeteremted a jövőt, és olyannak, amilyennek akarod, ez a Titok bulvármaszlag alapja. Pont ez a baj vele. Ugyanúgy a jövőbe fókuszáltat, mint egy idióta politikus. Hiteget, és ugyanúgy bezár a fejedbe, mint bármi más. Ha tényleg a teremtés lenne a cél, akkor az lenne, hogy hm ez a szép élet most, amit teremtettem, teremtek tovább.

          • Attitűd kérdése
            Én egy „teremtős embernek” tartom magam, és nem akarok mindig jól járni, főleg nem logikusan…
            Így aztán ezzel az attitűddel azt tapasztaltam, hogy nagyon szimpi lettem odafönn, a többin nem szoktam agyalni. Persze ez nagyképűen hangozhat, de hosszú évek tapasztalata és az önmunkám megtanított az alázatra, a hálára és képessé tett arra, hogy rácsodálkozzam a saját teremtéseimre.
            Ha pedig nem illlenék a Fenti Tervbe, akkor nem kapnék csodákat az életembe.
            Gondolom én, de nem baj, ha ezt másvalaki másképpen gondolja vagy tapasztalja.
            Én meg boldog vagyok:-)

            szeklice

          • Ezt csak elgépelted, ugye: ‘nagyon szimpi lettem odafönn’. Vagy
            Ezt csak elgépelted, ugye: ‘nagyon szimpi lettem odafönn’. Vagy inkább nem vetted észre, mit írsz. Odafönn mindenki ugyanannyira szimpi. Te meg elötte is, most is ugyanúgy. Még jó.
            Van aki meg annak ellenére sem kap csodákat az életébe, hogy illik a fneti tervbe, mert pont az a terv része, hogy ne kapjon… VAgy legalábbis eg yjó darabig. 🙂 És az is ugyanolynan szimpi odafönn. Csak ezt ilyenkor nehezebb észrevenni az illetőnek. 🙂

          • :-))
            Igen mindenki szimpi /bocsánat: szimpatikus/, de csak az kap megerősítő csodákat, aki képes a boldogságra azzal, hogy észreveszi, hogy ő szimpi odafönn. Ja, és nem akar versenyezni a szimpiségért…

            U.i.: az elgépelés pl.: „fneti tervbe”,”VAgy legalábbis eg yjó”…
            Csak ezt ilyenkor nehezebb észrevenni az illetőnek. 🙂

          • Hát úgy látszik, ebben továbbra sem értünk egyet. Persze szívünk
            Hát úgy látszik, ebben továbbra sem értünk egyet. Persze szívünk joga. 🙂
            A csoda sem annak megy, aki bármivel is kiérdemli. Van akinek épp az van, hogy nem mehet csoda. Hogy megtörténhessen valami, ami esetleg fontosabb.
            Nagyon sokszor azoknak a legsimább az élete, akik egyszerűen mert mást még nem bírnának el, egyenlőre abban kell boldogulniuk (húúú, ezért lehet, itt most páran leharapják a fejem… Pedig ez nem kizárólagos, lehet sok csoda más szinten álló életében is, ha épp lehetséges úgy az útja. meg amúgy is magánvélemény)
            Sokszor akivel csupa borzalom történik, az is maga a csoda. És nem azért történik csupa borzalom, mert eleve képtelen volt a boldogságra meg észrevenni bármit is mi hogy működik… Hanem mert ez kell egy célért.
            Szóval szerintem semmi olyasmivel nem lehet kiérdemelni fentről megerősítő csodákat, hoyg képes vagy a boldogságra és észreveszed hogy szimpi vagy odafönn.
            Na, ezzel sem sokan fognak egyetérteni. Én azért igen. 🙂
            De legalább elgépelés nincs ebben. Ez kivételes nálam.

          • Egy Kis Akárki!
            Nincs alacsony szinten álló ember. És mivel mindenki szimpi odafönn, a Jóisten jól tudja mire van szükséged, azt kapod…
            S amikor belátod ezt, akkor a „borzalom” is ajándéknak minősül, sőt felismered, hogy a megélt borzalom a te negatív csodád volt.

            Más: azért még akadt egy elgépelésed (hoyg), dehát ez úgy látom a stílusjegyed:-D

            szeklice

          • Szerinted nincs. Szerintem van (alacsonyabb meg magasabb szinten
            Szerinted nincs. Szerintem van (alacsonyabb meg magasabb szinten álló ember). Attól még mindenki szimpi és ugyanolyan, mert ugyanaz van meg benne és ugyanazzá válik, csak máshol tart!!! Azért csak valamiért elég sokszor kell leszületnie egy ‘darab’ léleknek. Erről beszélek. Ez egy fejlődési folyamat. És nem ugyanott tartunk benne.
            Én felismertem amit írsz (pont ezt magyarázom mióta, csak senki nem veszi az adást), igaz segítséggel, de ezért vagyunk egymásnak emberek, meg segítők, hogy bármi szar is, de így jó, így kellett lennie… És nem is akarok mást már egy jó ideje, se jót, se rosszat. Értem nem kell aggódni, köszi.
            🙂

          • Azzal, hogy hierarchiát állítasz, s ebben magadat egy másik –
            Azzal, hogy hierarchiát állítasz, s ebben magadat egy másik – „alacsonyabb szinten álló ember” fölé helyezed, megjelölöd őt is és magadat is.
            Valójában pedig Isten szerves részei vagyunk, mind egyek vagyunk – a léleknek ugyanazon jellemzőivel. Ez a lélekminőség mindenkiben megvan, bár más színű öltözetben.
            A megélendő tapasztalás, tanulás lehet eltérő egy-egy embernél.
            Rosszul gondolom?

            szeklice

          • Ahogy Zsuzsa fogalmazta,úgy egyetértek a ,,hierarchiával”. De
            Ahogy Zsuzsa fogalmazta,úgy egyetértek a ,,hierarchiával”.
            De ez semmiképp sem alá-,vagy fölé rendeltséget jelent,csak valóban ,ha úgy vesszük,hogy a ,,leszületések” a léleknek fejlődési folyamatai,akkor tényleg nem tarthat mindenki ugyan annál az állomásnál,hiszen akkor a fejlődésére sem lenne mód.
            Attól hogy mondjuk valaki egy ,,öreg lélek” már és
            esetleg nem a fizikai síkot tapasztalja már /csak/,hanem mondjuk a lelki-szellemit,attól persze még nem különb egy ,,ifjonc” léleknél,akinek a legfőbb feladata éppen a fizikai síkon való tanulás, boldogulás. /Ez annak a fiatal léleknek ugyanolyan nehéz feladat,mint egy tapasztaltabbnak esetleg a magasabb síkokban való tanulás./
            Tehát én is úgy gondolom,hogy ilyen értelemben sem vagyunk egyformák,meg még sok egyéb vonatkozásban sem,de ez még nem jelenti azt,hogy bárki is a másik fölé helyezhetné magát,mert mindennek van létjogosultsága,és értelme is,hiszen ez a változatosság adja ki a harmóniát,az egészet.

            Szerintem egyetlen dolog azonos bennünk,az isteni lényeg ,a többi viszont sok vonatkozásban más.
            Jól ki van ez találva:)))

          • Lehet, hogy nem szép megfogalmazás az alacsonyabb meg magasabb
            Lehet, hogy nem szép megfogalmazás az alacsonyabb meg magasabb szint, de igy közérhető. És pontosan arról beszélek, ahoyg Éva magyarázza.
            Nem magamat helyezem ide vagy oda a hierarchiában – mindenki ott van, ahová jutott eddig (és én ráadásul úgy érzem, meg sem érdemlem ahol most vagyok, van vele elég bajom, nemhoyg magamat magasra helyezném, mert nem érzem hoyg én magamtól jutottam volna ide, máshogy értelmezem az újjászületéseket, és igy nem tudok azonaosulni azzal, hoyg az is én voltam aki ide jutott), és pontosan onnan van lehetősége tovább lépni, egyes esetekben ugrani – most, jelenleg. Nem hagyhatsz ki egyszerre 10 lépcsőfokot, és folytathatod a 11.-nél… Az igen ritka, mert akkor oylan szitűen besűrűsödnek a dolgok körülötted, hoyg könnyen totális bukás lehet belőle.
            És mindegyik szinten igenis tökmás tapasztalások szükségesek, ezért van iylen meg olyan nehéznek meg könnyűnek tűnő életút, meg irigylehetjük másokét ami csak látszólagos előny amibe részük van – mert mindennek a megtapasztalásához kell ez is, az is, csak éppen szépen sorban…
            A lélek jellemzői, eredei adottságai amiknek elő kel bújni, azok uyganazok persze. Csak arről van szó, amit te ‘más szintű öltözetnek’ nevezel, én meg anak, hoyg egyszerűen máshol tart az a lélek, igy más dolgokkal kell szembesülnie…

          • Igen, Spiritosaurus!
            „Nem is az a kérdés, hogy lehetséges-e, mert a teremtés mindig lehetséges, a kérdés, hogy tudatosan teremtesz, vagy tudat alatt.”
            Igen.
            Ezért érdemes megszabadulnunk a tudat alatt működő félelmeinktől, mert amíg azok csatornaszagot árasztanak odabenn, nem fogunk tudni tudatosan illatos rózsakertet teremteni idekinn. A trágyából csak így nő a legszebb rózsa:-)

            szeklice

          • Igen-igen. 🙂 Azon vagyok én is, hogy kiszippantsam a pöcét 🙂
            Igen-igen. 🙂 Azon vagyok én is, hogy kiszippantsam a pöcét 🙂

          • Ez jó:-)
            Úgy érzem, hogy a szagot már érzed, csak a szippantós-apparátot kell turbóra kapcsolnod:-))

  7. Számomra ennél ideálisabb akkor lenne csak a világ, ha csak
    Számomra ennél ideálisabb akkor lenne csak a világ, ha csak akkor kéne vele felvennem a kapcsolatot, amikor én akarom. 🙂

    Attól, hogy csak ugyanolyan emberek lennének, mint én (mármint személyiségre, mert gondolom Te materialista révén a személyiségről beszélsz), megőrülnék. Nem is tudom, hogy feltételezed Alfa, hogy ez mindenki belső vágya. Nem attól lenne cimbi mindenki, meg lenne szeretet, ha mind ugyanolyan személyiségek lennének, mint én, hanem ha én minden esetben el tudnám fogadni, hogy valakinek más a személyisége. Ez meg úgy megy, hogy rájösz, hogy a személyiségek mögött viszont nincs különbség.

    A különbségeket, amiktől oly nehéz eltekinteni, pusztán az „én” gondolat teremti meg. Meg az, hogy mivel azonosulsz, és mivel nem. Vagy mindennel tudnod kell azonosulni, vagy semmivel se azonosulj. A kettő igazából ugyanazt eredményezi, nem látsz majd különbséget, nem tesz majd boldogtalanná mások mássága 🙂 Sőt nem is lesznek majd mások.

    • Te jobb vagy Spiri,mint a szolárium:) /amii a fényforrást
      Te jobb vagy Spiri,mint a szolárium:) /amii a fényforrást illeti/
      Sosem ég ki a ,,fénycsöved”:)

      • Pedig most ippen böjtölök vasárnap óta (legyek már tiszta, és
        Pedig most ippen böjtölök vasárnap óta (legyek már tiszta, és befogadóképes Attila satsangján:)), és éjjel volt meg a mélypontja asszem a böjtömnek, úgyhogy még annyira nem is érzem magam formában. Sőt vasárnap óta most vagyok talán a legrosszabbul, remélem tényleg igaz, hogy csak első pár nap ilyen durva, aztán tényleg megnyugszik, meg kitisztul az ember.

        Viszont tök szép szlogen jutott eszembe arról, hogy megemlítetted a fényforrást:)

        Ha felhős is az ég, attól a Nap még ott ragyog a felhők mögött 🙂

        Ez most úgyérzem, összefoglalja az egész életet 🙂

        • Spiri,néhány szó a böjtről…
          Egyetértés a köbön:DDD

          Bár a böjtödhöz,lenne egy-két jó tanácsom.
          A rosszullét attól van ,hogy leesik a vércukor szinted.Vagyis hogy nagyon jól ismerni kell a böjt élettanát,hogy az ember jól tudja csinálni. Erről ugye lehet tájékozódni ,,böjtös” szakirodalomból.
          Annál is inkább ,mert ha az ember nem jól csinálja és ha pl. nem iszik irdatlan mennyiségű folyadékot és nem viszi be a tápanyag,vitamin ásványi anyag szükségletet,akkor sokkal többet árt ,mint használ az a böjt.Ugyanis a mérgek kimozdulnak ugyan de mivel nem tud kimosódni,máshol rakodik le,esetleg még rosszabb helyen.
          A glükóz hiány miatt ,meg az agyad kómál be,mert a máj már nem tudja miből átalakítani,mivel nem viszed be semmivel.meg egyébként is a k. sok méreggel van leterhelve.

          Szóval van erre egy nagyon profi dolog egy indiai cucc Neera szirup,amivel öröm a böjtölés,mindenféle nehézség nélkül,és eredményes is.
          E nélkül is lehet szakszerűen csinálni,ha az ember ismeri a folyamatokat és tudja mit ,hogy kell csinálni.
          Én a helyedben innék mindenképpen vizet,teákat,gyümölcs és zöldség leveket,és egy kis szőlő cukrot ,ha szükséges.Összességében több mint 3 liter folyadékot naponta.
          Vagy,ha nem akarsz tea,zöldség ,gyümi levet,akkor meg tisztított víz,és valami multi készítmény,mert a nélkül elég nagy zavar keletkezik a szervezetben.
          És mondom,a vércukor egy kis szőlőcukorral ,nádcukorral,a helyén legyen. Szerintem…,
          de nézz utána mindenképp,mert ha rosszul vagy,annak oka van,leginkább az ,hogy nem jól csinálod.

          Ha nem korrigálsz,mire Attilához érsz ,agymérgezésed lesz,ezt komolyan mondom.Sokszor sül el ez visszafelé:)))
          Ja,és a nyelvedről kapard folyamatosan a trutyit,mert visszanyeled a mérgeket,amik ott kicsapódtak…Ilyenkor érdemes valami olajat ,,zubogtatni” a szádban ,mert katasztrófa ,ami trutyi a nyálkahártyáról,ínyedről is lejön:)

          És elkezdeni,meg befejezni is csak fokozatosan szabad.Tehát diéta előtte,diéta utána,és csak lassan visszaállni a normális étkezésre.
          Aztán ha már az ember ilyen áldozatot hozott,akkor érdemes ezt fenntartani,heti egy böjt nappal,esetleg havonta egyszer három napot is beiktatva.

          • Köszönöm a tanácsokat Éva 🙂
            Egyébként nagyjából mindent úgy
            Köszönöm a tanácsokat Éva 🙂

            Egyébként nagyjából mindent úgy csinálok, ahogy leírtad, utánanéztem mindennek, fokozatosan álltam le a kajákkal, és a folyadék is csak víz nagyon kevés citrommal (gyümölccsel, nem ilyen 50 %-os higított trutyi:)), meg estére detox tea (az is bio), és napi 4-5 litert megiszom, úgyhogy megy az ürítés szaporán.:D

            Ami különbség, hogy valóban cukrot azt nem vittem be, de akkor tényleg valószínű, hogy ez lehet a bibi, mert amúgy is az átlaghoz képest alacsony a cukrom egyébként. Mármint hogy a normális értéktartomány éppen alsó határát súrolja, úgyhogy megfogadom a tanácsod, és teszek a folyadékokba egy kis nádcukrot, vagy mézet.

            A visszaállás meg szerintem menni fog, mert egyébként nem is éhes vagyok már igazából, hanem az ízek hiányoznak kicsit. Holnap megyünk Nagypapámhoz, Nagyim halálának első évfordulója van, ott lesz nagy sütögetés, úgyhogy az lesz a kihívás a sok illatmolekula közt mászkálni, mert a szaglásom meg olyan lett, amióta nem eszem, mint egy vadászkopónak 😀
            Viszont amúgy tényleg érzem a jótékony hatásait amellett, hogy éjszaka tényleg berosszultam kicsit. Fényévekkel nyugodtabb lett az elmém, meg az izületeim sem fájnak úgy, mint eddig. Olyan mintha a föld felett lebegve sétálnék 🙂 Ja és persze, rágyujtani sem gyujtok rá vasárnap óta, sőt konkrétan undort kelt a cigaretta bennem ha rágondolok. Eszembe jut néha, hogy na ilyenkor rágyujtottam eddig, de aztán elképzelem, hogy rá is gyujtok, és elmegy a kedvem tőle de nagyon.

            Szóval valószínűleg én is meg fogom tartani ezt a böjt dolgot, és tényleg rendszert viszek bele, mert nem hülyeség, csak eddig nem jutottam el arra a pontra, hogy képesnek érezzem magam rá, de most aszondtam múlt hétvégén, hogy elegem van mindennemű önpusztításomból, és amilyen intenzitás csak kitelik tőlem, megváltoztatom az életemet, mert tényleg nagyon kivoltam már testileg-lelkileg. Most valahogy érzem, hogy új erőre fogok kapni, olyanra amilyet szerintem még nem is tapasztaltam. 5-6 éve folyamatosan csak romboltam a testem mindenféle olyan dolgokkal, amikről azt hittem, hogy tudom tudatosan csinálni, de rájöttem, hogy semmi ilyesmiről szó nincs. Rabja voltam mindenféle hülyeségnek, és közben azt gondoltam, hogy ezeket azért csinálom, hogy legalább olyan dolgok történjenek velem, amiket én irányítok, ha már az életemet nem tudom. Aztán fenét, ugyanúgy ezek irányítottak, mint minden más. De most úgy érzem, hogy végérvényesen megszületett bennem a szabadulás szándéka, mert végre nem csak agyalok, meg emésztem magam a dolgokon, hanem tettre váltottam a gondolatot, és hajlandó vagyok mindent levetkőzni magamról, ami nem én vagyok.:)

        • böjtös időkben
          jönnek a legjobb felismerések ezt olvastam valahol (merthogy a szellemet nem az emésztési és anyagcsere folyamatok kötik le)

          Az első napok azért olyan nehezek, mert a felszabaduló méreganyagok is hatnak a szervezetben. De ez a tisztulási folyamattal jobbra fordul.
          A böjt mellé valami mást is be kéne iktatni, ami még segít a tisztításban (fizikai erőfeszítés, szauna, úszás, izzasztás, beöntés,…) … bár lehet, hogy ezt jobban tudod nálam.

          Amúgy meg osztom Erika véleményét, hogy mindannyian egy ideális világban élünk, merthogy önmagunk számára igyekszünk ideálissá alakítani a világunkat (hogy könnyebben elviselhető legyen).
          Szóval akkor most pontosítanék, bármilyen idétlenül is hangzik, azért nem szeretnék más ideális világában élni, mert a saját ideális világom megteremtése és fenntartása lefoglalja minden igyekezetemet, energiámat. Ha azonban mégis sikerül ráhangolódnom másokra, akiknek rezgései jó érzésekkel töltenek be, azokkal is egy ideális világban élek. Ha viszont egy ideges, kapkodó, netán hitetlen ember világába lépek be, hát bizony onnan menekülök ezerrel, mert úgy nehéz fenntartanom a saját ideális világomról alkotott képet:)

          • Ajjaj, drága Michaelita!
            „igyekszünk ideálissá alakítani a világunkat (hogy könnyebben elviselhető legyen).’

            Ez kicsikét negatívnak tűnik. Remélem, nincs semmi komolyabb probléma? :))

          • Nem hiszem..
            Szerintem Michaelita általánosságokban beszél.
            Persze mindannyian valamilyen célból jöttünk ide,és naná hogy igyekszünk kellemessé tenni az ,,iskolaéveket”.(mindenki legjobb tudása szerint persze)
            Szerintem semmi baj azzal az elgondolással hogy kössük össze a kellemeset a hasznossal…
            S mindenben egyetértek! 🙂

          • Kellemest a hasznossal?
            „hogy könnyebben elviselhető legyen”

            Ez az idézet magában hordozza, hogy egyébként nehezen elviselhető.

            „Amúgy meg osztom Erika véleményét, hogy mindannyian egy ideális világban élünk, merthogy önmagunk számára igyekszünk ideálissá alakítani a világunkat (hogy könnyebben elviselhető legyen).”

            S ez miért lenne általánosságban megfogalmazott vélemény?

            De Te attól még egyetérthetsz…:)

          • Remélem én is egyetérthetek Erikával… Bár énvelem ‘gáz van’,
            Remélem én is egyetérthetek Erikával… Bár énvelem ‘gáz van’, én nem igyekszem kellemessé tenni. Amúgy meg, igenis, az emberek nagy részének egyébként nehezen elviselhető, mert rengeteg olyan szart kap mindenki, amit amilyen szinten éppen van, még nem tud esetleg kezelni. Attól, hoyg te esetleg már mindent kezelni tudsz, ami lehet éppen így, főleg tudnod kéne, hoyg az emberek nagy része nem ott tart. Innentől kezdve igaz az a mondat, amit Michaelita ír, hogy egyébként nehezen elviselhető. Ezért kapálóznak az emberek és fordulnak ehhez, ahhoz, hogy jobbá tegyék maguknak. Ha nem lenne ez a nehezen elviselhetőség, senki egy fikacnyit se mozdulna.

          • „Remélem én is egyetérthetek Erikával…”
            Háááát? Ezt nem velem kell megbeszélned kicsi Klón… :DD

          • Kinek a klónja most éppen (szerinted)?
            Kinek a klónja most éppen (szerinted)?

          • Ez aranyos! :)))
            Zsuzsa!

            Belecsöppentél egy olyan buliba ahol nem akarsz lenni.
            Az alkalmat várod hogy mikor lehetne már lelépni innen,és addig is meg sem próbálod jól érezni Magad.
            Inkább hisztizel…
            De javaslom ha már így adódott ne kapálózz hanem lazulj Te is,próbáld jól érezni Magad.Nem baj ha más Vagy,ebben a sötétben,és fényvillanásokban,hangzavarban minden más aminek látszik,és fel sem tünsz senkinek ha beállsz ugrabugrálni a tömegbe.
            Talán így gyorsabban telik majd az idö. :)))

            😉

          • Nem hisztizek, Erika. Volt olyan is, úgyhogy tudom, ez már nem
            Nem hisztizek, Erika. Volt olyan is, úgyhogy tudom, ez már nem az. De persze, nem akarok itt lenni, ez tény. Csakhát a fene akar ugrabugrálni… De még az is lehet, egyszer majd úgy alakul.
            Azért ez kedves volt, köszi!.

          • Dehogynem! 😉
            Pont úgy viselkedsz mint egy kisgyerek elsö nap az óvodában.
            Aki nem azt hiszi hogy kellö ráhatással elérheti hogy mégsem kell maradnia.

            Sajna ez van Drágám…!;)
            Itt Vagy,és itt is maradsz,ha tetszik na nem.
            Tehát jobban teszed ha megpróbálsz ha elvegyülsz a kispajtások közt és elfoglalod Magad! :)))

          • Hmmmmm…hmmmm…tán erről nem ártana tudni is valamit:)
            Hmmmmm…hmmmm…tán erről nem ártana tudni is valamit:)

          • Hát igen, Erika. Azt én már tudom, hogy sajnos ez van.
            Hát igen, Erika. Azt én már tudom, hogy sajnos ez van. Túlvagyunk az első napon az oviban meg a hisztin! Kipróbáltam én hogy kellő ráhatással el tudom-e érni hyog ne kelljen maradni, egypár módon az utóbbi évben (meg régen is), és valóban csak akkor kapcsoltam, hogy itt valami nagy ‘gáz’ van, amikor annyira sem sikerült, hogy fizikailag és orvosilag teljesen lehetetlen helyzetekben is megmaradtam és páran akik tudták, elmondták, miért… Azóta ebbe bőven belenyugodtam, mondom, már rég vége a hisztinek.
            De nemnagyon elvegyülős életről lesz most szó a kispajtások között, ez is kiderült.
            Azt én csak szerettem volna, éshát szépen bele is roppantam, hoyg nem ment. Úgyhogy felőlem ti ugrálhattok, én nem próbálkozom azzal, ami most nekem lehetetlen, és már nem is hajt felé semmi sem.

          • Szeges Drága Barátom!
            Tudod mindenki ezt csinálja,csak valaki bevallja valaki nem.
            A fizikai lét egy alacsony szint szóval…..
            De ha már itt vagyunk,ennyink van,ebböl hozzunk ki valamit legjobb tudásunk szerint.
            Itt és most…s úgy azzal a tudattal hagyjuk itt a porondot hogy érdemes volt ezt is kipróbálni. 😉
            Hm? 😉

          • A böjt nem csupán fizikai aktus, hanem elsősorban szakrális. A
            A böjt nem csupán fizikai aktus, hanem elsősorban szakrális. A tisztulás lelki és szellemi szinten indul el, ez hozza magával a test megtisztulását is. Nagyon sok vizet kell inni közben, és Jézus az Esszénus béke evangéliumban beöntést irányoz elő, naponta a böjt minden napján. Kívül belül tisztítás, a négy elem angyalainak meghívása a lelki tisztuláshoz, hogy a földi tanításokban való megrészegedéstől is megtisztuljon a lélek.

            Ahogyan a betegségek lelki eredetűek, a test szennyezettsége is lelki eredetű, tehát mindenképpen a böjt szakrális voltát kellene előtérbe helyezni, a test belső tisztulása ezen az úton automatikussá válik.

            Fogyókúrázóknak, böjt, beöntés, sok víz fogyasztása már önmagában is sokat segít, de a lélek tisztulása, illetve ennek iránybavétele biztosít teljes sikert.

  8. Számomra ennél ideálisabb akkor lenne csak a világ, ha csak
    Számomra ennél ideálisabb akkor lenne csak a világ, ha csak akkor kéne vele felvennem a kapcsolatot, amikor én akarom. 🙂

    Attól, hogy csak ugyanolyan emberek lennének, mint én (mármint személyiségre, mert gondolom Te materialista révén a személyiségről beszélsz), megőrülnék. Nem is tudom, hogy feltételezed Alfa, hogy ez mindenki belső vágya. Nem attól lenne cimbi mindenki, meg lenne szeretet, ha mind ugyanolyan személyiségek lennének, mint én, hanem ha én minden esetben el tudnám fogadni, hogy valakinek más a személyisége. Ez meg úgy megy, hogy rájösz, hogy a személyiségek mögött viszont nincs különbség.

    A különbségeket, amiktől oly nehéz eltekinteni, pusztán az „én” gondolat teremti meg. Meg az, hogy mivel azonosulsz, és mivel nem. Vagy mindennel tudnod kell azonosulni, vagy semmivel se azonosulj. A kettő igazából ugyanazt eredményezi, nem látsz majd különbséget, nem tesz majd boldogtalanná mások mássága 🙂 Sőt nem is lesznek majd mások.

    • Te jobb vagy Spiri,mint a szolárium:) /amii a fényforrást
      Te jobb vagy Spiri,mint a szolárium:) /amii a fényforrást illeti/
      Sosem ég ki a ,,fénycsöved”:)

      • Pedig most ippen böjtölök vasárnap óta (legyek már tiszta, és
        Pedig most ippen böjtölök vasárnap óta (legyek már tiszta, és befogadóképes Attila satsangján:)), és éjjel volt meg a mélypontja asszem a böjtömnek, úgyhogy még annyira nem is érzem magam formában. Sőt vasárnap óta most vagyok talán a legrosszabbul, remélem tényleg igaz, hogy csak első pár nap ilyen durva, aztán tényleg megnyugszik, meg kitisztul az ember.

        Viszont tök szép szlogen jutott eszembe arról, hogy megemlítetted a fényforrást:)

        Ha felhős is az ég, attól a Nap még ott ragyog a felhők mögött 🙂

        Ez most úgyérzem, összefoglalja az egész életet 🙂

        • Spiri,néhány szó a böjtről…
          Egyetértés a köbön:DDD

          Bár a böjtödhöz,lenne egy-két jó tanácsom.
          A rosszullét attól van ,hogy leesik a vércukor szinted.Vagyis hogy nagyon jól ismerni kell a böjt élettanát,hogy az ember jól tudja csinálni. Erről ugye lehet tájékozódni ,,böjtös” szakirodalomból.
          Annál is inkább ,mert ha az ember nem jól csinálja és ha pl. nem iszik irdatlan mennyiségű folyadékot és nem viszi be a tápanyag,vitamin ásványi anyag szükségletet,akkor sokkal többet árt ,mint használ az a böjt.Ugyanis a mérgek kimozdulnak ugyan de mivel nem tud kimosódni,máshol rakodik le,esetleg még rosszabb helyen.
          A glükóz hiány miatt ,meg az agyad kómál be,mert a máj már nem tudja miből átalakítani,mivel nem viszed be semmivel.meg egyébként is a k. sok méreggel van leterhelve.

          Szóval van erre egy nagyon profi dolog egy indiai cucc Neera szirup,amivel öröm a böjtölés,mindenféle nehézség nélkül,és eredményes is.
          E nélkül is lehet szakszerűen csinálni,ha az ember ismeri a folyamatokat és tudja mit ,hogy kell csinálni.
          Én a helyedben innék mindenképpen vizet,teákat,gyümölcs és zöldség leveket,és egy kis szőlő cukrot ,ha szükséges.Összességében több mint 3 liter folyadékot naponta.
          Vagy,ha nem akarsz tea,zöldség ,gyümi levet,akkor meg tisztított víz,és valami multi készítmény,mert a nélkül elég nagy zavar keletkezik a szervezetben.
          És mondom,a vércukor egy kis szőlőcukorral ,nádcukorral,a helyén legyen. Szerintem…,
          de nézz utána mindenképp,mert ha rosszul vagy,annak oka van,leginkább az ,hogy nem jól csinálod.

          Ha nem korrigálsz,mire Attilához érsz ,agymérgezésed lesz,ezt komolyan mondom.Sokszor sül el ez visszafelé:)))
          Ja,és a nyelvedről kapard folyamatosan a trutyit,mert visszanyeled a mérgeket,amik ott kicsapódtak…Ilyenkor érdemes valami olajat ,,zubogtatni” a szádban ,mert katasztrófa ,ami trutyi a nyálkahártyáról,ínyedről is lejön:)

          És elkezdeni,meg befejezni is csak fokozatosan szabad.Tehát diéta előtte,diéta utána,és csak lassan visszaállni a normális étkezésre.
          Aztán ha már az ember ilyen áldozatot hozott,akkor érdemes ezt fenntartani,heti egy böjt nappal,esetleg havonta egyszer három napot is beiktatva.

          • Köszönöm a tanácsokat Éva 🙂
            Egyébként nagyjából mindent úgy
            Köszönöm a tanácsokat Éva 🙂

            Egyébként nagyjából mindent úgy csinálok, ahogy leírtad, utánanéztem mindennek, fokozatosan álltam le a kajákkal, és a folyadék is csak víz nagyon kevés citrommal (gyümölccsel, nem ilyen 50 %-os higított trutyi:)), meg estére detox tea (az is bio), és napi 4-5 litert megiszom, úgyhogy megy az ürítés szaporán.:D

            Ami különbség, hogy valóban cukrot azt nem vittem be, de akkor tényleg valószínű, hogy ez lehet a bibi, mert amúgy is az átlaghoz képest alacsony a cukrom egyébként. Mármint hogy a normális értéktartomány éppen alsó határát súrolja, úgyhogy megfogadom a tanácsod, és teszek a folyadékokba egy kis nádcukrot, vagy mézet.

            A visszaállás meg szerintem menni fog, mert egyébként nem is éhes vagyok már igazából, hanem az ízek hiányoznak kicsit. Holnap megyünk Nagypapámhoz, Nagyim halálának első évfordulója van, ott lesz nagy sütögetés, úgyhogy az lesz a kihívás a sok illatmolekula közt mászkálni, mert a szaglásom meg olyan lett, amióta nem eszem, mint egy vadászkopónak 😀
            Viszont amúgy tényleg érzem a jótékony hatásait amellett, hogy éjszaka tényleg berosszultam kicsit. Fényévekkel nyugodtabb lett az elmém, meg az izületeim sem fájnak úgy, mint eddig. Olyan mintha a föld felett lebegve sétálnék 🙂 Ja és persze, rágyujtani sem gyujtok rá vasárnap óta, sőt konkrétan undort kelt a cigaretta bennem ha rágondolok. Eszembe jut néha, hogy na ilyenkor rágyujtottam eddig, de aztán elképzelem, hogy rá is gyujtok, és elmegy a kedvem tőle de nagyon.

            Szóval valószínűleg én is meg fogom tartani ezt a böjt dolgot, és tényleg rendszert viszek bele, mert nem hülyeség, csak eddig nem jutottam el arra a pontra, hogy képesnek érezzem magam rá, de most aszondtam múlt hétvégén, hogy elegem van mindennemű önpusztításomból, és amilyen intenzitás csak kitelik tőlem, megváltoztatom az életemet, mert tényleg nagyon kivoltam már testileg-lelkileg. Most valahogy érzem, hogy új erőre fogok kapni, olyanra amilyet szerintem még nem is tapasztaltam. 5-6 éve folyamatosan csak romboltam a testem mindenféle olyan dolgokkal, amikről azt hittem, hogy tudom tudatosan csinálni, de rájöttem, hogy semmi ilyesmiről szó nincs. Rabja voltam mindenféle hülyeségnek, és közben azt gondoltam, hogy ezeket azért csinálom, hogy legalább olyan dolgok történjenek velem, amiket én irányítok, ha már az életemet nem tudom. Aztán fenét, ugyanúgy ezek irányítottak, mint minden más. De most úgy érzem, hogy végérvényesen megszületett bennem a szabadulás szándéka, mert végre nem csak agyalok, meg emésztem magam a dolgokon, hanem tettre váltottam a gondolatot, és hajlandó vagyok mindent levetkőzni magamról, ami nem én vagyok.:)

        • böjtös időkben
          jönnek a legjobb felismerések ezt olvastam valahol (merthogy a szellemet nem az emésztési és anyagcsere folyamatok kötik le)

          Az első napok azért olyan nehezek, mert a felszabaduló méreganyagok is hatnak a szervezetben. De ez a tisztulási folyamattal jobbra fordul.
          A böjt mellé valami mást is be kéne iktatni, ami még segít a tisztításban (fizikai erőfeszítés, szauna, úszás, izzasztás, beöntés,…) … bár lehet, hogy ezt jobban tudod nálam.

          Amúgy meg osztom Erika véleményét, hogy mindannyian egy ideális világban élünk, merthogy önmagunk számára igyekszünk ideálissá alakítani a világunkat (hogy könnyebben elviselhető legyen).
          Szóval akkor most pontosítanék, bármilyen idétlenül is hangzik, azért nem szeretnék más ideális világában élni, mert a saját ideális világom megteremtése és fenntartása lefoglalja minden igyekezetemet, energiámat. Ha azonban mégis sikerül ráhangolódnom másokra, akiknek rezgései jó érzésekkel töltenek be, azokkal is egy ideális világban élek. Ha viszont egy ideges, kapkodó, netán hitetlen ember világába lépek be, hát bizony onnan menekülök ezerrel, mert úgy nehéz fenntartanom a saját ideális világomról alkotott képet:)

          • Ajjaj, drága Michaelita!
            „igyekszünk ideálissá alakítani a világunkat (hogy könnyebben elviselhető legyen).’

            Ez kicsikét negatívnak tűnik. Remélem, nincs semmi komolyabb probléma? :))

          • Nem hiszem..
            Szerintem Michaelita általánosságokban beszél.
            Persze mindannyian valamilyen célból jöttünk ide,és naná hogy igyekszünk kellemessé tenni az ,,iskolaéveket”.(mindenki legjobb tudása szerint persze)
            Szerintem semmi baj azzal az elgondolással hogy kössük össze a kellemeset a hasznossal…
            S mindenben egyetértek! 🙂

          • Kellemest a hasznossal?
            „hogy könnyebben elviselhető legyen”

            Ez az idézet magában hordozza, hogy egyébként nehezen elviselhető.

            „Amúgy meg osztom Erika véleményét, hogy mindannyian egy ideális világban élünk, merthogy önmagunk számára igyekszünk ideálissá alakítani a világunkat (hogy könnyebben elviselhető legyen).”

            S ez miért lenne általánosságban megfogalmazott vélemény?

            De Te attól még egyetérthetsz…:)

          • Remélem én is egyetérthetek Erikával… Bár énvelem ‘gáz van’,
            Remélem én is egyetérthetek Erikával… Bár énvelem ‘gáz van’, én nem igyekszem kellemessé tenni. Amúgy meg, igenis, az emberek nagy részének egyébként nehezen elviselhető, mert rengeteg olyan szart kap mindenki, amit amilyen szinten éppen van, még nem tud esetleg kezelni. Attól, hoyg te esetleg már mindent kezelni tudsz, ami lehet éppen így, főleg tudnod kéne, hoyg az emberek nagy része nem ott tart. Innentől kezdve igaz az a mondat, amit Michaelita ír, hogy egyébként nehezen elviselhető. Ezért kapálóznak az emberek és fordulnak ehhez, ahhoz, hogy jobbá tegyék maguknak. Ha nem lenne ez a nehezen elviselhetőség, senki egy fikacnyit se mozdulna.

          • „Remélem én is egyetérthetek Erikával…”
            Háááát? Ezt nem velem kell megbeszélned kicsi Klón… :DD

          • Kinek a klónja most éppen (szerinted)?
            Kinek a klónja most éppen (szerinted)?

          • Ez aranyos! :)))
            Zsuzsa!

            Belecsöppentél egy olyan buliba ahol nem akarsz lenni.
            Az alkalmat várod hogy mikor lehetne már lelépni innen,és addig is meg sem próbálod jól érezni Magad.
            Inkább hisztizel…
            De javaslom ha már így adódott ne kapálózz hanem lazulj Te is,próbáld jól érezni Magad.Nem baj ha más Vagy,ebben a sötétben,és fényvillanásokban,hangzavarban minden más aminek látszik,és fel sem tünsz senkinek ha beállsz ugrabugrálni a tömegbe.
            Talán így gyorsabban telik majd az idö. :)))

            😉

          • Nem hisztizek, Erika. Volt olyan is, úgyhogy tudom, ez már nem
            Nem hisztizek, Erika. Volt olyan is, úgyhogy tudom, ez már nem az. De persze, nem akarok itt lenni, ez tény. Csakhát a fene akar ugrabugrálni… De még az is lehet, egyszer majd úgy alakul.
            Azért ez kedves volt, köszi!.

          • Dehogynem! 😉
            Pont úgy viselkedsz mint egy kisgyerek elsö nap az óvodában.
            Aki nem azt hiszi hogy kellö ráhatással elérheti hogy mégsem kell maradnia.

            Sajna ez van Drágám…!;)
            Itt Vagy,és itt is maradsz,ha tetszik na nem.
            Tehát jobban teszed ha megpróbálsz ha elvegyülsz a kispajtások közt és elfoglalod Magad! :)))

          • Hmmmmm…hmmmm…tán erről nem ártana tudni is valamit:)
            Hmmmmm…hmmmm…tán erről nem ártana tudni is valamit:)

          • Hát igen, Erika. Azt én már tudom, hogy sajnos ez van.
            Hát igen, Erika. Azt én már tudom, hogy sajnos ez van. Túlvagyunk az első napon az oviban meg a hisztin! Kipróbáltam én hogy kellő ráhatással el tudom-e érni hyog ne kelljen maradni, egypár módon az utóbbi évben (meg régen is), és valóban csak akkor kapcsoltam, hogy itt valami nagy ‘gáz’ van, amikor annyira sem sikerült, hogy fizikailag és orvosilag teljesen lehetetlen helyzetekben is megmaradtam és páran akik tudták, elmondták, miért… Azóta ebbe bőven belenyugodtam, mondom, már rég vége a hisztinek.
            De nemnagyon elvegyülős életről lesz most szó a kispajtások között, ez is kiderült.
            Azt én csak szerettem volna, éshát szépen bele is roppantam, hoyg nem ment. Úgyhogy felőlem ti ugrálhattok, én nem próbálkozom azzal, ami most nekem lehetetlen, és már nem is hajt felé semmi sem.

          • Szeges Drága Barátom!
            Tudod mindenki ezt csinálja,csak valaki bevallja valaki nem.
            A fizikai lét egy alacsony szint szóval…..
            De ha már itt vagyunk,ennyink van,ebböl hozzunk ki valamit legjobb tudásunk szerint.
            Itt és most…s úgy azzal a tudattal hagyjuk itt a porondot hogy érdemes volt ezt is kipróbálni. 😉
            Hm? 😉

          • A böjt nem csupán fizikai aktus, hanem elsősorban szakrális. A
            A böjt nem csupán fizikai aktus, hanem elsősorban szakrális. A tisztulás lelki és szellemi szinten indul el, ez hozza magával a test megtisztulását is. Nagyon sok vizet kell inni közben, és Jézus az Esszénus béke evangéliumban beöntést irányoz elő, naponta a böjt minden napján. Kívül belül tisztítás, a négy elem angyalainak meghívása a lelki tisztuláshoz, hogy a földi tanításokban való megrészegedéstől is megtisztuljon a lélek.

            Ahogyan a betegségek lelki eredetűek, a test szennyezettsége is lelki eredetű, tehát mindenképpen a böjt szakrális voltát kellene előtérbe helyezni, a test belső tisztulása ezen az úton automatikussá válik.

            Fogyókúrázóknak, böjt, beöntés, sok víz fogyasztása már önmagában is sokat segít, de a lélek tisztulása, illetve ennek iránybavétele biztosít teljes sikert.

  9. fordított látásmóddal nézve
    Köszi Szeges, nincsen nagy gondom:) csak az életem történései átértékeltetik velem az eddigi értékrendeket.

    Egyébként nem minden negatív ami annak tűnik, de szerintem ezt Te is tudod:)
    S valóban általánosságban írtam, mert annyira relatív az, hogy mit hogyan és mit honnan nézünk.
    Pl. az égi világ törvényeihez képest itt a Földön szerintem sokkal nehezebb eligazodni a sok kesze-kusza helyzet miatt, … tehát pl. az Őrangyalomnak szerintem könnyebb helyzete van mint nekem… könyebb helyzete, de kevesebb lehetősége.

    De ha jól utána gondolok, hogy mi lehetett részemről ez a Freudi elszólás, akkor őszintén megírhatom, hogy azt ami mostanában itt a blogolásban folyik eléggé rosszul viselem és nehezen veszem rá magamat, hogy folyamatosan olvassalak Benneteket.
    Hogy miért vagyok mégis itt ? Hmmm, gyerekesen naiv hittel bízom abban, hogy ez egy ponton valamelyest megváltozik és az emberek rádöbbennek arra, hogy
    „nem egymással van nekünk tusakodásunk és harcunk”.

    • Örülök, hogy nincsen „nagy” gondod…
      …szívből örülök.
      A fórumon történtek engem nem aggasztanak, hiszen minden megnyilvánulás ami felénk, vagy belőlünk jön, az tanítás valamilyen szinten.

      A lényegi különbség, hogy ezt felismerjük, beépítjük, vagy hagyjuk elmenni magunk mellett.
      Nem mindegy, hogyan kezeljük a felénk megnyilvánuló kritikát, és hogy mit kínálunk-adunk cserébe.

      Sokat tanultam magamról az utóbbi időben, úgy érzem, kezdek önműködővé válni, de ezt sem kell feltétlenül közölnöm mindenkivel, mert aki nem érett meg rá, akinél nincs itt az ideje, annak úgysem segít, csak összezavarja és esetleg pont a fordítottját váltja ki belőle, mint amit el szeretnék érni…
      De olyan jó érzés néha megosztani, hogy hol tartunk, és hátha valakinek mégiscsak segít közelebb jutni ahhoz, amit mi már megtapasztaltunk… :))

      • Na, akkor egy kis tanítás, tőlem, feléd. (te írtad)Szerintem
        Na, akkor egy kis tanítás, tőlem, feléd. (te írtad)
        Szerintem ugyanis messze sem tanítás minden amit mi mondunk valakinek, vagy ami valakitől jön felénk. De persze van ami az. Fel kell ismernünk, és kiválogatnunk a korpa közül, és akkor viszont felhasználnunk…
        Úgyhogy rajtad múlik, ragaszkodsz a közhelyedhez, vagy mégis eltekintesz tőle, és ezt kiválogatod, mint korpát…
        Először is, szerintem mindenki önműködő. A kezdetektől. Vagy senkise az, ahogy vesszük. Ügyes vagy hogy kezdesz azzá válni…
        Az aki még nem érett meg rá, akinél még nincs itt az ideje, annak úgysem segít szöveget szerintem félreteheted, mert ezt mindenki hozzáírhatná ezzel az erővel a hozzászólásaihoz, olyan maszlag….
        Szóval fogalmad se lehet onnan magadból, én hol tartok, a másik, harmadik hol tart… értem, ezt nem is írtad bele, de ez a hozzáállás sütött belőle. Hogy vannak, akik nem tartanak még ott, ahol TE. Éshát akkor kár beléjük…
        És ráadásul ez a hozzáállás pláne felesleges, ha tudjuk, hogy mindenkinek éppen másféle dolgokra kell eljöjjön az idő kb.
        „De olyan jó érzés néha megosztani, hogy hol tartunk, és hátha valakinek mégiscsak segít közelebb jutni ahhoz, amit mi már megtapasztaltunk… :))”
        Szerintem ez két dolog miatt nem stimmel.
        Na, ahhoz az kéne, hogy akik olvasnak, azoknak az jöjjön le, hogy , hű, de jóóó, én azt akarom tapasztalni amit ő már megtapasztalt…
        Hát, nekem nem az jön le, persze lehet, a tutit jóval régebben írtad le. Remélem. de mostanában nem ez jön le, és ahogy látom, nemcsak nekem. Akkor miért is akarnánk közelebb jutni ahhoz? Perzse lehet, hoyg másnak ez jön le mégis.
        De akkor még az kéne hozzá, hogy neki is most oda kelljen eljutnia, ugyanoda. De, ahányan vagyunk, annyiféleképpen megpakolva jövünk, annyiféle tapasztalásra van szükségünk. Tehát kb senki se megy semmire a tiéddel. Mintahogy az enyémmel sem. de most nem fogom azt írni, hoyg mert neki még nem jött el arra az ideje, meg szegényke még nem tart ott… Nem is kell ott tartson ugyanis.

  10. fordított látásmóddal nézve
    Köszi Szeges, nincsen nagy gondom:) csak az életem történései átértékeltetik velem az eddigi értékrendeket.

    Egyébként nem minden negatív ami annak tűnik, de szerintem ezt Te is tudod:)
    S valóban általánosságban írtam, mert annyira relatív az, hogy mit hogyan és mit honnan nézünk.
    Pl. az égi világ törvényeihez képest itt a Földön szerintem sokkal nehezebb eligazodni a sok kesze-kusza helyzet miatt, … tehát pl. az Őrangyalomnak szerintem könnyebb helyzete van mint nekem… könyebb helyzete, de kevesebb lehetősége.

    De ha jól utána gondolok, hogy mi lehetett részemről ez a Freudi elszólás, akkor őszintén megírhatom, hogy azt ami mostanában itt a blogolásban folyik eléggé rosszul viselem és nehezen veszem rá magamat, hogy folyamatosan olvassalak Benneteket.
    Hogy miért vagyok mégis itt ? Hmmm, gyerekesen naiv hittel bízom abban, hogy ez egy ponton valamelyest megváltozik és az emberek rádöbbennek arra, hogy
    „nem egymással van nekünk tusakodásunk és harcunk”.

    • Örülök, hogy nincsen „nagy” gondod…
      …szívből örülök.
      A fórumon történtek engem nem aggasztanak, hiszen minden megnyilvánulás ami felénk, vagy belőlünk jön, az tanítás valamilyen szinten.

      A lényegi különbség, hogy ezt felismerjük, beépítjük, vagy hagyjuk elmenni magunk mellett.
      Nem mindegy, hogyan kezeljük a felénk megnyilvánuló kritikát, és hogy mit kínálunk-adunk cserébe.

      Sokat tanultam magamról az utóbbi időben, úgy érzem, kezdek önműködővé válni, de ezt sem kell feltétlenül közölnöm mindenkivel, mert aki nem érett meg rá, akinél nincs itt az ideje, annak úgysem segít, csak összezavarja és esetleg pont a fordítottját váltja ki belőle, mint amit el szeretnék érni…
      De olyan jó érzés néha megosztani, hogy hol tartunk, és hátha valakinek mégiscsak segít közelebb jutni ahhoz, amit mi már megtapasztaltunk… :))

      • Na, akkor egy kis tanítás, tőlem, feléd. (te írtad)Szerintem
        Na, akkor egy kis tanítás, tőlem, feléd. (te írtad)
        Szerintem ugyanis messze sem tanítás minden amit mi mondunk valakinek, vagy ami valakitől jön felénk. De persze van ami az. Fel kell ismernünk, és kiválogatnunk a korpa közül, és akkor viszont felhasználnunk…
        Úgyhogy rajtad múlik, ragaszkodsz a közhelyedhez, vagy mégis eltekintesz tőle, és ezt kiválogatod, mint korpát…
        Először is, szerintem mindenki önműködő. A kezdetektől. Vagy senkise az, ahogy vesszük. Ügyes vagy hogy kezdesz azzá válni…
        Az aki még nem érett meg rá, akinél még nincs itt az ideje, annak úgysem segít szöveget szerintem félreteheted, mert ezt mindenki hozzáírhatná ezzel az erővel a hozzászólásaihoz, olyan maszlag….
        Szóval fogalmad se lehet onnan magadból, én hol tartok, a másik, harmadik hol tart… értem, ezt nem is írtad bele, de ez a hozzáállás sütött belőle. Hogy vannak, akik nem tartanak még ott, ahol TE. Éshát akkor kár beléjük…
        És ráadásul ez a hozzáállás pláne felesleges, ha tudjuk, hogy mindenkinek éppen másféle dolgokra kell eljöjjön az idő kb.
        „De olyan jó érzés néha megosztani, hogy hol tartunk, és hátha valakinek mégiscsak segít közelebb jutni ahhoz, amit mi már megtapasztaltunk… :))”
        Szerintem ez két dolog miatt nem stimmel.
        Na, ahhoz az kéne, hogy akik olvasnak, azoknak az jöjjön le, hogy , hű, de jóóó, én azt akarom tapasztalni amit ő már megtapasztalt…
        Hát, nekem nem az jön le, persze lehet, a tutit jóval régebben írtad le. Remélem. de mostanában nem ez jön le, és ahogy látom, nemcsak nekem. Akkor miért is akarnánk közelebb jutni ahhoz? Perzse lehet, hoyg másnak ez jön le mégis.
        De akkor még az kéne hozzá, hogy neki is most oda kelljen eljutnia, ugyanoda. De, ahányan vagyunk, annyiféleképpen megpakolva jövünk, annyiféle tapasztalásra van szükségünk. Tehát kb senki se megy semmire a tiéddel. Mintahogy az enyémmel sem. de most nem fogom azt írni, hoyg mert neki még nem jött el arra az ideje, meg szegényke még nem tart ott… Nem is kell ott tartson ugyanis.