Tudjátok-e mi a különbség a harmadik szem megnyitása és a megvilágosodás között?
Egyáltalán van-e különbség? 😉
86 hozzászólás a(z) “Harmadik szem, kontra megvilágosodás” bejegyzéshez
Ha jól olvastam, akkor a 3. szemmel a „világ mögé láthatsz”, a Ha jól olvastam, akkor a 3. szemmel a „világ mögé láthatsz”, a megvilágosodás meg koronacsakrából/által történik… 🙂 ezt olvastam…
Peti Szerintem a kettő között nem sok különbség van…
Úgy vélem, amikor a világ mögé látsz, akkor ízisz fátyla mögé látsz, ami nem más, mit az a szellemi világ, ami mindennek a mozgatója, oka, aminek a tükre, következménye a fizikális valóság, a látható világ.
A megvilágosodás pontosan ebben valósul meg, hogy rálátsz a dolgokra…rálátsz arra, hogy minden mögött ott van a szellem.
A mihályi gondolkodás pontosan ez…ezt kell elsajátítani az Emberiségnek jelenleg…úgy látni, hogy közben biztosan tudni, hogy …pl.a piros szín önmagában csak egy következmény…van valami mögötte…amikor megvilágosulunk, akkor viszont ezt látjuk is. De ennek a feltétele az, hogy előtte legyen annyi hitünk, hogy feltételezzük, hogy így van:-).
Szeretettel,
izi
Szerintem, alapozva arra, amit olvastam… evidens, hogy Szerintem, alapozva arra, amit olvastam… evidens, hogy megvilágosodással a dolgok mögé látsz, viszont a megvilinél eggyé válsz az univerzummal vagy valami ilyesmi… ellenben, attól még hogy a világ mögé látsz, nem biztos… vagy valami ilyesmi 🙂
Nem vagyok +világosodott, szóval semmi hiteleset nem tudok mondani a témáról… 🙂
Igen Peti… Van egy szint, amikortól az alacsonyabb testeink átszellemesednek(amiről írtam a Prometheusz sztoriban), akkor egyé válhatsz mindennel…de ehhez előbb el kell hinned, rálátásodnak kell lenni arra, hogy az ilyen lehetséges(mondjuk vannak, akik már előző életeikben ezt meglépték és ezért ezen életükben ez kimarad és ezért nekik gyorsabb a változás, de akkor sem egy-két élet)…egyé válni mindennel, már nem ugyanolyan, mint, amikor az EGYségből kiléptünk, mert akkor még nem volt ÉNtudatunk…az új EGYé válás annyit jelent, hogy megmarad az ÉNtudatunk, miközben EGYségesek maradunk…ez a lényeg:-)
lényegében Buddha is csak erre jött rá: VAGYOK,
illetve
lényegében Buddha is csak erre jött rá: VAGYOK,
illetve Istentől idézve: VAGYOK, AKI VAGYOK, nem pedig azt mondta, hé, kis csávó, az én nevem, Isten
🙂 ez aranyos!
Marcsi
örülök, hogy újra köztünk vagy 🙂
Milyen egyszerűnek tűnik, igaz? Lényegében minden ilyen egyszerű.
igen, én is örülök hogy itt lehetek.
Néha eszembe jut, hogy a legnagyobb vallási vezetők/tanítók, hogyan adták át a tudásukat s hogy vajon csak nem bírták leírni vagy tényleg nem tartottak 3 oldalas előadást egy-egy kérdésre.
Ha jól emlékszem volt olyan is, aki bonyolult kérdésekre csak egy vállrándítást egy mosolyt vagy egyetlen szót mondott…és mégis több megvilágosodott ember volt mint napjainkban…
igaz volt idejük elcsendesedni, akár napokig is! 🙂
igen
egyszer ezt olvastam (sajna már a szereplőkre nem emlékszem), a lényeg, egy nyugati ember elment keletre tanulni, odament a mesterhez, ezer kérdést feltett, csillogtatta, ő már mennyit tud. Erre a Mester elkezdte a teát a csészébe önteni, csak önti, és önti, míg az ki nem folyt már (hatalmas illetlenség ez pedig ott), erre a nyugati csak ámult, mit csinál?
A Mester csak ennyit mondott: ilyen a tudatod. Majd kiöntötte, és azt mondta: ezt kell tenned.
🙂 És milyen igaz!
Csak erről a témáról egy egész könyvet lehetne írni, annyi minden van benne…mégis sokszor ennyi a segítség!…
Ha jól olvastam, akkor a 3. szemmel a „világ mögé láthatsz”, a Ha jól olvastam, akkor a 3. szemmel a „világ mögé láthatsz”, a megvilágosodás meg koronacsakrából/által történik… 🙂 ezt olvastam…
Peti Szerintem a kettő között nem sok különbség van…
Úgy vélem, amikor a világ mögé látsz, akkor ízisz fátyla mögé látsz, ami nem más, mit az a szellemi világ, ami mindennek a mozgatója, oka, aminek a tükre, következménye a fizikális valóság, a látható világ.
A megvilágosodás pontosan ebben valósul meg, hogy rálátsz a dolgokra…rálátsz arra, hogy minden mögött ott van a szellem.
A mihályi gondolkodás pontosan ez…ezt kell elsajátítani az Emberiségnek jelenleg…úgy látni, hogy közben biztosan tudni, hogy …pl.a piros szín önmagában csak egy következmény…van valami mögötte…amikor megvilágosulunk, akkor viszont ezt látjuk is. De ennek a feltétele az, hogy előtte legyen annyi hitünk, hogy feltételezzük, hogy így van:-).
Szeretettel,
izi
Szerintem, alapozva arra, amit olvastam… evidens, hogy Szerintem, alapozva arra, amit olvastam… evidens, hogy megvilágosodással a dolgok mögé látsz, viszont a megvilinél eggyé válsz az univerzummal vagy valami ilyesmi… ellenben, attól még hogy a világ mögé látsz, nem biztos… vagy valami ilyesmi 🙂
Nem vagyok +világosodott, szóval semmi hiteleset nem tudok mondani a témáról… 🙂
Igen Peti… Van egy szint, amikortól az alacsonyabb testeink átszellemesednek(amiről írtam a Prometheusz sztoriban), akkor egyé válhatsz mindennel…de ehhez előbb el kell hinned, rálátásodnak kell lenni arra, hogy az ilyen lehetséges(mondjuk vannak, akik már előző életeikben ezt meglépték és ezért ezen életükben ez kimarad és ezért nekik gyorsabb a változás, de akkor sem egy-két élet)…egyé válni mindennel, már nem ugyanolyan, mint, amikor az EGYségből kiléptünk, mert akkor még nem volt ÉNtudatunk…az új EGYé válás annyit jelent, hogy megmarad az ÉNtudatunk, miközben EGYségesek maradunk…ez a lényeg:-)
lényegében Buddha is csak erre jött rá: VAGYOK,
illetve
lényegében Buddha is csak erre jött rá: VAGYOK,
illetve Istentől idézve: VAGYOK, AKI VAGYOK, nem pedig azt mondta, hé, kis csávó, az én nevem, Isten
🙂 ez aranyos!
Marcsi
örülök, hogy újra köztünk vagy 🙂
Milyen egyszerűnek tűnik, igaz? Lényegében minden ilyen egyszerű.
igen, én is örülök hogy itt lehetek.
Néha eszembe jut, hogy a legnagyobb vallási vezetők/tanítók, hogyan adták át a tudásukat s hogy vajon csak nem bírták leírni vagy tényleg nem tartottak 3 oldalas előadást egy-egy kérdésre.
Ha jól emlékszem volt olyan is, aki bonyolult kérdésekre csak egy vállrándítást egy mosolyt vagy egyetlen szót mondott…és mégis több megvilágosodott ember volt mint napjainkban…
igaz volt idejük elcsendesedni, akár napokig is! 🙂
igen
egyszer ezt olvastam (sajna már a szereplőkre nem emlékszem), a lényeg, egy nyugati ember elment keletre tanulni, odament a mesterhez, ezer kérdést feltett, csillogtatta, ő már mennyit tud. Erre a Mester elkezdte a teát a csészébe önteni, csak önti, és önti, míg az ki nem folyt már (hatalmas illetlenség ez pedig ott), erre a nyugati csak ámult, mit csinál?
A Mester csak ennyit mondott: ilyen a tudatod. Majd kiöntötte, és azt mondta: ezt kell tenned.
🙂 És milyen igaz!
Csak erről a témáról egy egész könyvet lehetne írni, annyi minden van benne…mégis sokszor ennyi a segítség!…
A „harmadik szem” megnyitása lehet az „azonnali” megvilágosodás. A „harmadik szem” megnyitása lehet az „azonnali” megvilágosodás. ?
Számomra kérdéses, hogy valóban meg lehet nyitni a „harmadik szemet”?? (Akkor az valami kegyelmi állapot is egyben?)
Úgy gondom, hogy ha az alsó csakrák harmónikusan működnek, akkor működhet ez a nyitás is,
vagy a „megnyitás” akkor mit jelent ?
A „harmadik szem” megnyitása lehet az „azonnali” megvilágosodás. A „harmadik szem” megnyitása lehet az „azonnali” megvilágosodás. ?
Számomra kérdéses, hogy valóban meg lehet nyitni a „harmadik szemet”?? (Akkor az valami kegyelmi állapot is egyben?)
Úgy gondom, hogy ha az alsó csakrák harmónikusan működnek, akkor működhet ez a nyitás is,
vagy a „megnyitás” akkor mit jelent ?
Sziasztok!
A 3. szem az agyban a homlok mögött helyezkedik Sziasztok!
A 3. szem az agyban a homlok mögött helyezkedik el,Tobozmirigy néven.Ezen keresztül kapjuk az intuitív gondolatokat,a lélek irányítását.Ha az „irányítás sikeres,akkor ez a szerv fejlődésnek indul,
sejtszaporodás jön létre.Ennek a fejlődésnek a következménye az egyre jobb „antenna,vétel”.
A jó és a rossz gondolatok aránya dönti el,hogy ez a szervünk milyen állapotban van,vagyis ennek a működését a mindennapi viselkedésünk,gondolataink befolyásolják.Minél előrébb vagyunk az utunkon minél tisztábban élünk,annál jobban funkcionál.Ennek a működése a lelkiállapotunkra,gondolatainkra azonnal reagál,itt dől el minden pillanatban,hogy mennyi lehetőséget,információt,tudást kapunk az égi csatornán.Senki szemét nem lehet technikákkal kinyitni!!!!Ez automatikusan nyílik,zárul,növekszik-csökken.Közvetlen kapcsolatban áll az agy minden idegközpontjával és részt vesz azok irányításában.
Ezért fontos a szeretettől vezérelt gondolkodás és az ezekből származó cselekedetetek minősége.
Vegyük példának Jézus életét.Minél jobban közeledünkaz Ő jelleméhez(persze választhatunk más mintát is-Buddha pl.) annál hamarabb ismerjük fel saját,Isteni szándék szerinti feladatainkat,mely megvalósítása megnyitja a spirituális tér-idő kaput,mely „fátyol szerüen” takarja el a szellemvilágot.
Mostanában azt látom,hogy gyakorivá vált a megvilágosodás problémája,mely már több fórumnak is
témája volt,amikre vissza lehet keresni,ezért elnézést érte,de nem szeretnék ismétléseket írni.
Valahogy úgy látom,hogy elkezdtünk egy iskolát és az az első osztályban (ki hol tart éppen) arról
beszélünk milyen lehet ha elvégeztük az utolsó osztályt (megvilágosodás).A probléma,hogy aki elvégezte
már nem akar erről beszélni,mert már nem úgy tekint rá mint mi.Ennek az útnak egy állomása a 3.szem
nyílása ill. működtetése.Attól,hogy bepillantást nyerhetünk egy általunk nem ismert világba,még nem leszünk a részévé!Ahhoz,hogy ez megtörténjék a földi Énünknek bekellene olvadnia a felsőbb Énünkbe,
ennek a folyamatnak pedig a mindennapi életünk ad teret vagy éppen akadályozza meg.
Zoeya
„Ennek az útnak egy állomása a 3.szem nyílása ill.
"Ennek az útnak egy állomása a 3.szem
nyílása ill. működtetése.Attól,hogy bepillantást nyerhetünk egy általunk nem ismert világba,még nem leszünk a részévé!Ahhoz,hogy ez megtörténjék a földi Énünknek bekellene olvadnia a felsőbb Énünkbe,
ennek a folyamatnak pedig a mindennapi életünk ad teret vagy éppen akadályozza meg."
Részben egyet értek veled, amiben nem, szerintem (bár fogad el, elképzelésnek, hiszen én sem tartok ott) a Fensőbb Énnel Egyesülünk, hanem az Abszolút létezővel, azaz Istennel a Felébredéskor (nem a megvilágosodáskor, hanem azután egy lépéssel)
Maga a megvilágosodás nekem ezt jelenti: Istenre ébredés, meglátni, hallani Istent. Ennyi, itt még nem tartunk a teljes Egységben, viszont látjuk minden működését.
Ezért merült fel bennem a 3. szem megnyitásával a kérdés, hiszen ott is a tisztán látás/hallás képessége alakul ki, ami szerintem (ez viszont már saját bőrömön átélt élmény), fejleszthető (egyszerű koncentrációs gyakorlatokkal is akár), sőt, még az előző életeinkben megélt tudatossági szintjeinknek megfelelően már a mostani életünkben sem egy zárt pontból indulunk ki, hanem abból az állapotból, amilyen szintet már elértünk (akárcsak a kundalini) anno is.
Ezért is vannak különbségek, valaki jó ráérző képességgel él, valaki jól lát mindent, ellenben, ha nem fejlesztette tudatosságát a mostani életében, rosszul is értelmezhet dolgokat, ebből következnek a félretanítások.
Nem beszélve arról, gyermekkorban nyílt az állapota, igazság szerint, az Egó megerősödése (megfelelés mások felé, hiedelem rendszerek, félelmek) miatt zárul beljebb.
Életmód, szerintem itt is lehet más út. Gondoljunk csak a ma i divatos egészséges életmódra, ha nincs mellette a kellő tudatosítás, akkor csak annyit érünk el, hogy a testünk jól működik.Bár mégis lépnek fel betegségek, amit ilyenkor végképp nem ért az ember, hiszen abban az állapotban ringatja magát, hogy ő mindent megtett, hogy megelőzze a betegségeket, akkor meg miért pont Ő, nem az elhízott, iszákos szomszéd?
Mi az igazság? Fogalmam nincs. Ezért jó, és nem tartom problémának, ha ilyenekről beszélünk, hisz a fejlődésünk lépcsői tárulnak fel általa, na persze a megélést szóban nem igazán lehet átadni, de egy vonzó fénypontot az éjszakában azért mindig jó követni egy darabig.
Kérlek fogad is így, ez is egy elképzelés.
Kedves Buddhanita!
Amit írtál az inkarnációs fejlődésről azzal Kedves Buddhanita!
Amit írtál az inkarnációs fejlődésről azzal egyetértek,valóban az előző életeink döntik el „honnan indulunk”.Az én ismeretem szerint azért még vannak állomások a fensőbb énünk és Isten között(pl:
szellemi létünk),de ezen ne „vesszünk össze”,legyen a hited szerint. 🙂
H: Agyalapi mirigy Tudomásom szerint az adjna csakra belső elválasztású mirigye az agyalapi mirigy, amely az összes többi belső mirigy munkáját összehangolja és a gondolkodás képességégére van meghatározó hatással. A tobozmirigy a korona csakrához tartozik és a melatonint termeli. Az orvosok nem igazán értik még a rendeltetését, a védikusok pedig „betervezett” szervnek tartják, amit csak a tudatfejlődés magasabb szintjein kezdünk el használni.
Védikus források szerint azonban igaz, hogy egyesek az agyalapi mirigyen, vagyis a homlokcsakrán keresztül kapcsolódnak a spirituális energiákhoz, de a tobozmirigy az igazi antenna, amit jelenleg a fel nem ébredett ember nem használ.
Bizonyos ászanáknál és bandháknál a levegő visszatartást a gátizom ráhúzással kombinálva – ha az orrunk hegyére koncentrálunk, a szemek összehúzódása az agyalapi mirigyet, ha a homlokra felfelé koncentrálunk, a szemgolyók enyhe nyomása a tobozmirigyet stimulálja. Innen eredhet a keveredés. (Nem igazán lehet olyan szentképet, vagy ikont látni, ahol a szentek ne felfelé fordított szemmel lennének megfestve, s ez valszeg nem azért van, mert éppen angyalokat láttak:)
Szerencsétlen elhatározás időnek előtte kierőszakolni e mirigyek fokozott működését, mert valóban félreértelmezésekhez, fekete mágiához vezethet a megjelenő képességek nem megfelelő tudatossági szinttel párosuló használata, vagy akár tudatzavarok is előidézhetők általa.
Az átlag tudatossági szint elég ritkán esik egybe a spirituális fejlettség szintjével – a kialakult/ vagy ki nem alakult spirituális képességekkel és átélt élményekkel. Ezért lehetséges az, hogy az időleges csúcsélményeket, Egységállapotokat annyiféle módon írják és mesélik el a legdedósabb mágikus elképzelésektől a legbonyolultabb ufós csatornázásokon át, különböző szókincs és képzettség, mitoszok és vallások keveredésében, netalán újabbak kitalálásával… Minden tudatszinten lehetségesek időlegesen, és abban különböznek, hogy ki milyen tudatszintről, hogyan próbálja meg elmagyarázni.
Az lenne kívánatos, ha az adott fejlettségi szinthez a megfelelő szintű saját transzélmény párosulhatna… A tudatosság fejlődésében azonban a ráció szintjén van egy hatalmas luk, egy szakadás a spirituális vonal fejlődésében, ahol a penge IQ-s egyedek és virtuóz agyalók egyszerűen tagadnak mindenfajta spiritualitást, és belecsúsznak a materializmusba.
Ami egyébként szükségszerű megélés, és nem okozna elakadást, csak az eltúlzása, vagy a hiányossága, ha az Érzés, Gondolat és Akarat aspektusaink fejlesztésében elblicceltük a nehezebben adódó vizsgákat. Vagyis nem szép sorjában haladtunk, maradt még pótvizsgára való tananyag, hiába közeledünk az Érettség felé… Mindannyian meg fogunk világosodni, senki sem köthet biztosítást ellene.
Kedves Hermess!
Kicsit kevered a dolgokat,az agyalapi mirigy a Kedves Hermess!
Kicsit kevered a dolgokat,az agyalapi mirigy a fejünk mértani közepén helyezkedik el és ez termeli a melatonint.A tobozmirigy van a homlokunk közepén,ez a homlokcsakra.A szellemi irányítás,kommunikáció
3 fő mirigy (csecsemő,toboz,agyalapi) összehangolt működésén keresztül történik.
A korona csakra nem a kommunikácót szolgálja,hanem ezen keresztül kapjuk a tanításokat fentről.
A képeknél ráhibáztál,”angyalokat látnak.A felfelé fotdított szemmel szimbolizálták az Isten felé való fordulás állapotát.Buddhanitának igaza van,valóban lehet fejleszteni a 3.szemes látást,de csak ezt.
A mirigyek „működését” nem lehet kierőszakolni,ennek fejlődését a tudatállapotunk és szellemi fejlettségünk dönti el.A spiri élményeket mindenki a maga szintjén értelmezi,akárcsak az álmainkat,
de ez nem baj,ez is idővel változik.
Nem tudom miért tűzik ki célként az emberek a megvilágosodást,gondolom nagyravágyásból,
de nem ez kellene,hogy fontos legyen.Ez csak nagyon keveseknek adatott meg az utóbbi 2000 évben,talán 6-8 embernek.Persze itt ujra felvetődik,hogy kinek mit jelent a megvilágosodás,nekem ezt.
Zoeya
H: Kedves Zoeya! Én olyat nem írtam, hogy a korona csakra a kommunikációt szolgálja…
Egyébként ha rákeres a neten, bárki eldöntheti a kérdést maga is. Ha kéred néhány linket vagy forrást beidézhetek. Abban sem kételkedem, hogy az ellenkezőjéről is lehet forrást találni, én maradok a teozófiai alapozásomnál.
Az angyalokkal kapcsolatban pedig pontosan erről írtam, hogy egy vallásos tudatossági szintről kizárólag angyalokat és más „megszemélyesített” jelenségeket lát a spirituális érzékenységben idáig eljutott ember. Más tudatossági szinteken pedig inkább energiák és színek érzékelésében nyilvánul meg a „harmadik szemmel való látás”, majd egyre teljesebb asztrális látásban és az aura színeinek érzékelésében.
A megvilágosodás pedig koronacsakra szintű esemény, amikor úgy is marad valaki, tehát nem csak egy transzélmény.
Kedves Hermess!
Igaz,nem irtad,ezt csak én tettem hozzá,mert Kedves Hermess!
Igaz,nem irtad,ezt csak én tettem hozzá,mert gyakorta ezt olvasom.Azt,hogy mit látsz az információ dönti el amit elakarnak juttatni hozzád.Ezek többnyire szimbólumokban történnek,hogy számunkra értelmezhető legyen a tartalma,ennek a fordításáért pedig az agy a felelős,ill.a gondolat világod.
Olyan ez mintha ébren álmodnál,az agyadnak is azon részét használod ilyenkor.
A szinek az agyunk válasza a fényre.A med.élmények,álmok az energiára.Ha minden infó „csak” energiaként jelentkezne nem tudnánk velük mit kezdeni.Miután nem ismerem a gondolatvilágodat,szótáradat,így utólagos elnézésedet kérve csak feltételesen próbálom kikövetkeztetni mire gondolsz.Két látásmód létezik:nyitott szemes,3.szemes.Nyitott szemmel valóban szineket,energiát látunk,de ha egy szellemi lény megakar jelenítődni elöttünk,olyan enrgetikai formát vesz fel amit akar.
Mivel nem cél,hogy frászt kapjunk,vagy ne tudjuk mi történik, „elővesz” egy számunkra kedves formát az agyunkból.Azt se felejtsük el,hogy ezeknek a „látomásoknak” ösztönző jellegük is van,ezzel is inspirálva az embert a további fejlődésre.Ennél a látásnál a szemünket tovább fejlesztették és átállították egy szélesebb spektrumu látásra,ami lehetővé teszi a fizikai szintü energetikai megnyilvánulások(pl:aura) érzékelését.Ebben a 3.szem nem vesz részt.A 3.szemmel az üzenetek,infók képpé való átértelmezését látjuk.Ennek a milyenségét nem a tudatállapotunk,inkább a megértési,felfogási képességünk határozza meg.Aztán van egy harmadik látásmód amit nehéz megfogalmazni,mert ez a tudatban és nem fizikálisan történik, a látás nem megfelelő szó rá.Ebből a folyamatból az agy,fizikális test kimarad.
Nem látom mi történik,de tudom.Ez minden fizikális élménynél pontosabb és erőssebb,nehéz rá szavakat találni.Voltam egy teozófiai előadáson tavaly amit lehet épp Te tartottál,így tudom,hogy nem egyformán értelmezzük a tudatot.Az előadás a tudatról szólt,de végig azt a részét taglalta amit én földi tudatnak
hívok.Ezen tapasztalások azonban nem itt keletkeznek,a testünktől függetlenek,ilyenkor már átléptük
azon határokat amit „normál” üzemmódban használunk és egy másfajta tudatállapotba kerülünk.
Szeretném ha kifejtenéd számodra mi a megvilágosodás,ha esetleg ez,akkor ez nem a fizikai testben,
nem a csakrákban történik,viszont egy állandósult tudatállapot hatással van a mindennapi életünkre is.
Az én értelmezésemben nincs olyan,hogy vallásos tudatszint,csak az emberi ragaszkodás valamilyen eszméhez,mely meggátol abban,hogy meglássunk mást is,egyben bekorlátozva a továbblépés lehetőségét.De ezeket mindenki maga határozza meg és dönti el,legyen szó bármely irányzatról vagy
spiri nézetről.Egy vallásos ember szolgálhat ugyanannyi élménnyel egy beszélgetés során,mint egy
spiri beálítottságu.Mindkettő szolgál tapasztalatokkal ha kölcsönösen elfogadjuk a másikat és nem vitának ill.meggyőzésnek tekintjük a beszélgetést.
Köszönöm a válaszod 🙂 Zoeya
Megvilágosodást kéred és megkapod! Ennyi! Buddha az aszkéta élete során, amikor teste sanyargatása után sem világosodott meg, akkor leült egy fa alá és azt mondta addig innen fel nem állok amíg meg nem világosodok! A kellő elhatározás kellet ahhoz hogy megkapja. A megvilágosodással kezdődik igazán a játék. A szellem szintek alsó három szintjének valamelyikén tartózkodsz amíg nem nem világosodtál meg. A földhöz vagy kötve és ármány archimán, set setét, uralma alá tartozol. Aki megvilágosodik az megszabadul az inkarnáció körforgásból. A megvilágosodás nem augusztus 20.i tűzijáték! Egy rőpke pillanat amikor elfog a bizonyosság. És innentől már nincs is jelentősége. Kipipálva! A következő szintekre koncentrálsz. Hogy ne zuhanj vissza a hétköznapi szintre fejlesztened kell az önbizalmadat. Nem hinned , hanem tudnod kell, hogy isten vagy és tökéletes vagy! Nézz utána mit jelent az hogy Jézus 24 karátos!!!
saját élmény
Szia Anita!
Azt írod, hogy van élményed arról, hogy fejleszthető a megnyílási folyamat…
Bennem kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban.
Azt tudjuk egyáltalán, hogy mi változna meg, ha a megnyílási folyamat elkezdődik?
Lehet, hogy bután hangzik a kérdésem, de igazából én azzal sem vagyok tisztában, hogy a megérzéseink, az intuíciónk, a telepatikus képességeink, vagy a Belső Hangunk üzenetei hova kapcsolódnak, honnan, melyik szervünkön keresztül jutnak el hozzánk… ennek kapcsán felmerül bennem, hogy tudjuk-e konkrétan, hogy mit is értsünk a tisztán látáson és halláson…, hogy az hogyan is jelentkezik?
Valóban jó, hogy beszélünk róla, és nagyon jó lenne többet tudni róla, mint amit most tudunk (szerintem ezen az előadáson hiányoztam:)
Ja, és nagyon köszönöm a jókívánságokat és a gyógypuszikat, meggyógyultam (asszem, s remélem nem kiabálom el:)
Puszi: M.
Michaelita
kezetben felerősötek a megérzéseim, aztán voltak látomásaim, nem láttam semmi misztikusat (angyalt vagy ilyesmit) eleinte csak indigó lilát láttam, mintha izzott volna, olyan intebzív színt, de mindezt csukott szemmel Később is csak csukott szemmel olyan volt, mintha a homlokomnál egy kerek képernyő jelent volna meg, benne, mint egy-egy film láttam dolgokat: egy tiszta vizű patak alját kavicsokkal, egy férfi (számomra ismeretlen) beszélgetet a fiával, stb. Mindezt olyan tisztán, mintha ott lettem volna velük.
Karácsony környékén viszont jötta nagy ijedelem, akkor Anyuéknál voltam, meitáltam, és a korony csakrám felől hirtelen hatalmas energia árat a fejembe, a homlokom környékén bent egy háromszöget írt le, majd a homlokcsakrán keresztül, mint amit kilőttek, szágulott ki az energia. Mindez még 2003-ban volt, akkoriban nagyon sokat meditáltam, 6-8 órát naponta, nagyon nagy késztetésem volt rá. Az alvás igényem nagyon minimálisra csökkent, bárki jött felém, tudtam mi zajlik benne, nem láttam, de tudtam.Sőt, az álmaim is olyan valóságosak voltak, olyan intenzívek, mintha a testemen kívül ott lennék látnék, hallanék.
Nos, én megijedtem, de ezóta az eset óta tudom, kinyílt volna akkor, ha nem hagyom abba. Kérdés viszont az, kibírtam volna-e ép elmével?
A gyakorlatot pont ezért nem is írom le. Ha netán jól sikerült volna, akkor biztosan máshogy látnám, de így nyitva maradt a kérdés, maradt viszont némi félelem a megőrüléstől, amin mostanában dolgozom, oldom.
Minden esetre érdekes, hogy már gyerekként a módszer alapjaként szolgáló tekintettel aludtam el, mert máshogyan nem voltam rá képes. Akkoriban szintén voltak látomásaim, meg álmaim, amikor úgy éreztem, testemen kívül járok kelek a lakásban.
itt az idő, ha úgy érzed Misztikusat vagy lényeket én sem látok, csak különböző színeket. A legintenzívebb szín amit sikerült látnom az egy földöntúli tisztaságú lilás-rózsaszín (őrangyal meditációban, testen kívül) és ahogy visszaengedtek a Földre, láttam magam alatt a lágyan fodrozódó tengert, a sziklákat, a mélységet, .. picit megijedtem, ezért jóságosan egy csónakot is alám tettek, megható, gondoskodó szeretettel.
Állítólag a tudati hozzáállásunktól függ, hogy mit látunk, s a színek egy valódi, másik dimenzióbeli kapcsolódásunkat jelentik, jelenthetik.
Álomképben ennél többet is mutattak már (a legelső Földre érkezést, az életfeladatom lényegét, a sorsfordulóimat, jövőbeli fordulatot)
Anita! Megértem az ijedtségedet, a benned felmerülő kérdéseket!
Az mindenképp jó, ha a megőrüléstől való félelmen dolgozol, de ez állítólag egy természetes védekező mechanizmus bennünk, mert minden kapu átlépése veszélyekkel jár, s a kapuőr így vigyáz ránk.
Az, hogy a témát felvetetted, számomra azt jelenti, hogy itt az ideje, hogy újra gondolja arra, hogy megnyílhat számodra a lehetőség. (Jó lenne még leásnod oda, hogy mik a motivációid, mert ha önzetlenek és tiszták, akkor nem történhet bajod!)
Én hiszek és bízom abban, hogy a Felsőbb Énem, a legbölcsebb belső mesterem, mert jobban ismer mint én önmagamat, tehát rábízom, hogy minek mikor kell megtörténnie, mikor vagyok rá elég érett. Azt tapasztalom, hogy nekem csak a lehetőségét kell elfogadnom annak, ami történhet, s ő a többit már intézi nekem, a legjobb módon. Tőlem nem is vár mást, mint egy elhatározást, egy döntést, a lehetőség megadását, az elköteleződést.
Amit tenni szoktam mostanában, hogy a hitemet próbálom erősíteni, mert ez sok mindentől (talán a megőrüléstől is, hiszen bennem is van néha ilyen félelem) megóv, úgy gondolom.
Amennyire tudom erősítem a hitemet önmagamban, embertársaimban, a természetfelettiben.
Ha elfogadsz tőlem egy jó tanácsot, akkor azt ajánlanám, hogy dolgozz azon is, hogy rögzüljön Benned,
hogy minden hatalom és erő adott a számodra, hogy irányísd az energiákat (ahogyan akarod) és mindentől meg tudod védeni magad, bármi is érne. („Ha hitetek annyi lenne, mint a mustármag…”, „Higyj benne és megadatik Néked!”)
A leírásodból arra következtetek, hogy elérkezett az idő, hogy visszakapd egy olyan ősi képességedet, amit régen már birtokoltál és uraltál. Egy álmomban a kép mellé az jött át, hogy régen mindannyian az ősi tudás birtokában voltunk! Ha elkezded újra használni mi többiek lélekben, imában, fohászban, energiákban támogatunk Téged! (biztos vagyok benne, hogy a többiek is, de erősítsetek meg, lééécccciiii)
puszi
majd megLátjuk 😉
jól csinálod!
Amikor készen vagy rá, akkor támogatni fogunk!, kérünk Neked védelmet, imádkozunk a kisiklások elkerüléséért… hiszek benne, hogy többen erősebbek vagyunk!
Puszi és legyen szép napod!
Mindenkinek legyen nagyon szép napja!
szeretettel: Marcsi (bár a barátom May-nek hív, az sem rossz:)
Sziasztok!
A 3. szem az agyban a homlok mögött helyezkedik Sziasztok!
A 3. szem az agyban a homlok mögött helyezkedik el,Tobozmirigy néven.Ezen keresztül kapjuk az intuitív gondolatokat,a lélek irányítását.Ha az „irányítás sikeres,akkor ez a szerv fejlődésnek indul,
sejtszaporodás jön létre.Ennek a fejlődésnek a következménye az egyre jobb „antenna,vétel”.
A jó és a rossz gondolatok aránya dönti el,hogy ez a szervünk milyen állapotban van,vagyis ennek a működését a mindennapi viselkedésünk,gondolataink befolyásolják.Minél előrébb vagyunk az utunkon minél tisztábban élünk,annál jobban funkcionál.Ennek a működése a lelkiállapotunkra,gondolatainkra azonnal reagál,itt dől el minden pillanatban,hogy mennyi lehetőséget,információt,tudást kapunk az égi csatornán.Senki szemét nem lehet technikákkal kinyitni!!!!Ez automatikusan nyílik,zárul,növekszik-csökken.Közvetlen kapcsolatban áll az agy minden idegközpontjával és részt vesz azok irányításában.
Ezért fontos a szeretettől vezérelt gondolkodás és az ezekből származó cselekedetetek minősége.
Vegyük példának Jézus életét.Minél jobban közeledünkaz Ő jelleméhez(persze választhatunk más mintát is-Buddha pl.) annál hamarabb ismerjük fel saját,Isteni szándék szerinti feladatainkat,mely megvalósítása megnyitja a spirituális tér-idő kaput,mely „fátyol szerüen” takarja el a szellemvilágot.
Mostanában azt látom,hogy gyakorivá vált a megvilágosodás problémája,mely már több fórumnak is
témája volt,amikre vissza lehet keresni,ezért elnézést érte,de nem szeretnék ismétléseket írni.
Valahogy úgy látom,hogy elkezdtünk egy iskolát és az az első osztályban (ki hol tart éppen) arról
beszélünk milyen lehet ha elvégeztük az utolsó osztályt (megvilágosodás).A probléma,hogy aki elvégezte
már nem akar erről beszélni,mert már nem úgy tekint rá mint mi.Ennek az útnak egy állomása a 3.szem
nyílása ill. működtetése.Attól,hogy bepillantást nyerhetünk egy általunk nem ismert világba,még nem leszünk a részévé!Ahhoz,hogy ez megtörténjék a földi Énünknek bekellene olvadnia a felsőbb Énünkbe,
ennek a folyamatnak pedig a mindennapi életünk ad teret vagy éppen akadályozza meg.
Zoeya
„Ennek az útnak egy állomása a 3.szem nyílása ill.
"Ennek az útnak egy állomása a 3.szem
nyílása ill. működtetése.Attól,hogy bepillantást nyerhetünk egy általunk nem ismert világba,még nem leszünk a részévé!Ahhoz,hogy ez megtörténjék a földi Énünknek bekellene olvadnia a felsőbb Énünkbe,
ennek a folyamatnak pedig a mindennapi életünk ad teret vagy éppen akadályozza meg."
Részben egyet értek veled, amiben nem, szerintem (bár fogad el, elképzelésnek, hiszen én sem tartok ott) a Fensőbb Énnel Egyesülünk, hanem az Abszolút létezővel, azaz Istennel a Felébredéskor (nem a megvilágosodáskor, hanem azután egy lépéssel)
Maga a megvilágosodás nekem ezt jelenti: Istenre ébredés, meglátni, hallani Istent. Ennyi, itt még nem tartunk a teljes Egységben, viszont látjuk minden működését.
Ezért merült fel bennem a 3. szem megnyitásával a kérdés, hiszen ott is a tisztán látás/hallás képessége alakul ki, ami szerintem (ez viszont már saját bőrömön átélt élmény), fejleszthető (egyszerű koncentrációs gyakorlatokkal is akár), sőt, még az előző életeinkben megélt tudatossági szintjeinknek megfelelően már a mostani életünkben sem egy zárt pontból indulunk ki, hanem abból az állapotból, amilyen szintet már elértünk (akárcsak a kundalini) anno is.
Ezért is vannak különbségek, valaki jó ráérző képességgel él, valaki jól lát mindent, ellenben, ha nem fejlesztette tudatosságát a mostani életében, rosszul is értelmezhet dolgokat, ebből következnek a félretanítások.
Nem beszélve arról, gyermekkorban nyílt az állapota, igazság szerint, az Egó megerősödése (megfelelés mások felé, hiedelem rendszerek, félelmek) miatt zárul beljebb.
Életmód, szerintem itt is lehet más út. Gondoljunk csak a ma i divatos egészséges életmódra, ha nincs mellette a kellő tudatosítás, akkor csak annyit érünk el, hogy a testünk jól működik.Bár mégis lépnek fel betegségek, amit ilyenkor végképp nem ért az ember, hiszen abban az állapotban ringatja magát, hogy ő mindent megtett, hogy megelőzze a betegségeket, akkor meg miért pont Ő, nem az elhízott, iszákos szomszéd?
Mi az igazság? Fogalmam nincs. Ezért jó, és nem tartom problémának, ha ilyenekről beszélünk, hisz a fejlődésünk lépcsői tárulnak fel általa, na persze a megélést szóban nem igazán lehet átadni, de egy vonzó fénypontot az éjszakában azért mindig jó követni egy darabig.
Kérlek fogad is így, ez is egy elképzelés.
Kedves Buddhanita!
Amit írtál az inkarnációs fejlődésről azzal Kedves Buddhanita!
Amit írtál az inkarnációs fejlődésről azzal egyetértek,valóban az előző életeink döntik el „honnan indulunk”.Az én ismeretem szerint azért még vannak állomások a fensőbb énünk és Isten között(pl:
szellemi létünk),de ezen ne „vesszünk össze”,legyen a hited szerint. 🙂
H: Agyalapi mirigy Tudomásom szerint az adjna csakra belső elválasztású mirigye az agyalapi mirigy, amely az összes többi belső mirigy munkáját összehangolja és a gondolkodás képességégére van meghatározó hatással. A tobozmirigy a korona csakrához tartozik és a melatonint termeli. Az orvosok nem igazán értik még a rendeltetését, a védikusok pedig „betervezett” szervnek tartják, amit csak a tudatfejlődés magasabb szintjein kezdünk el használni.
Védikus források szerint azonban igaz, hogy egyesek az agyalapi mirigyen, vagyis a homlokcsakrán keresztül kapcsolódnak a spirituális energiákhoz, de a tobozmirigy az igazi antenna, amit jelenleg a fel nem ébredett ember nem használ.
Bizonyos ászanáknál és bandháknál a levegő visszatartást a gátizom ráhúzással kombinálva – ha az orrunk hegyére koncentrálunk, a szemek összehúzódása az agyalapi mirigyet, ha a homlokra felfelé koncentrálunk, a szemgolyók enyhe nyomása a tobozmirigyet stimulálja. Innen eredhet a keveredés. (Nem igazán lehet olyan szentképet, vagy ikont látni, ahol a szentek ne felfelé fordított szemmel lennének megfestve, s ez valszeg nem azért van, mert éppen angyalokat láttak:)
Szerencsétlen elhatározás időnek előtte kierőszakolni e mirigyek fokozott működését, mert valóban félreértelmezésekhez, fekete mágiához vezethet a megjelenő képességek nem megfelelő tudatossági szinttel párosuló használata, vagy akár tudatzavarok is előidézhetők általa.
Az átlag tudatossági szint elég ritkán esik egybe a spirituális fejlettség szintjével – a kialakult/ vagy ki nem alakult spirituális képességekkel és átélt élményekkel. Ezért lehetséges az, hogy az időleges csúcsélményeket, Egységállapotokat annyiféle módon írják és mesélik el a legdedósabb mágikus elképzelésektől a legbonyolultabb ufós csatornázásokon át, különböző szókincs és képzettség, mitoszok és vallások keveredésében, netalán újabbak kitalálásával… Minden tudatszinten lehetségesek időlegesen, és abban különböznek, hogy ki milyen tudatszintről, hogyan próbálja meg elmagyarázni.
Az lenne kívánatos, ha az adott fejlettségi szinthez a megfelelő szintű saját transzélmény párosulhatna… A tudatosság fejlődésében azonban a ráció szintjén van egy hatalmas luk, egy szakadás a spirituális vonal fejlődésében, ahol a penge IQ-s egyedek és virtuóz agyalók egyszerűen tagadnak mindenfajta spiritualitást, és belecsúsznak a materializmusba.
Ami egyébként szükségszerű megélés, és nem okozna elakadást, csak az eltúlzása, vagy a hiányossága, ha az Érzés, Gondolat és Akarat aspektusaink fejlesztésében elblicceltük a nehezebben adódó vizsgákat. Vagyis nem szép sorjában haladtunk, maradt még pótvizsgára való tananyag, hiába közeledünk az Érettség felé… Mindannyian meg fogunk világosodni, senki sem köthet biztosítást ellene.
Kedves Hermess!
Kicsit kevered a dolgokat,az agyalapi mirigy a Kedves Hermess!
Kicsit kevered a dolgokat,az agyalapi mirigy a fejünk mértani közepén helyezkedik el és ez termeli a melatonint.A tobozmirigy van a homlokunk közepén,ez a homlokcsakra.A szellemi irányítás,kommunikáció
3 fő mirigy (csecsemő,toboz,agyalapi) összehangolt működésén keresztül történik.
A korona csakra nem a kommunikácót szolgálja,hanem ezen keresztül kapjuk a tanításokat fentről.
A képeknél ráhibáztál,”angyalokat látnak.A felfelé fotdított szemmel szimbolizálták az Isten felé való fordulás állapotát.Buddhanitának igaza van,valóban lehet fejleszteni a 3.szemes látást,de csak ezt.
A mirigyek „működését” nem lehet kierőszakolni,ennek fejlődését a tudatállapotunk és szellemi fejlettségünk dönti el.A spiri élményeket mindenki a maga szintjén értelmezi,akárcsak az álmainkat,
de ez nem baj,ez is idővel változik.
Nem tudom miért tűzik ki célként az emberek a megvilágosodást,gondolom nagyravágyásból,
de nem ez kellene,hogy fontos legyen.Ez csak nagyon keveseknek adatott meg az utóbbi 2000 évben,talán 6-8 embernek.Persze itt ujra felvetődik,hogy kinek mit jelent a megvilágosodás,nekem ezt.
Zoeya
H: Kedves Zoeya! Én olyat nem írtam, hogy a korona csakra a kommunikációt szolgálja…
Egyébként ha rákeres a neten, bárki eldöntheti a kérdést maga is. Ha kéred néhány linket vagy forrást beidézhetek. Abban sem kételkedem, hogy az ellenkezőjéről is lehet forrást találni, én maradok a teozófiai alapozásomnál.
Az angyalokkal kapcsolatban pedig pontosan erről írtam, hogy egy vallásos tudatossági szintről kizárólag angyalokat és más „megszemélyesített” jelenségeket lát a spirituális érzékenységben idáig eljutott ember. Más tudatossági szinteken pedig inkább energiák és színek érzékelésében nyilvánul meg a „harmadik szemmel való látás”, majd egyre teljesebb asztrális látásban és az aura színeinek érzékelésében.
A megvilágosodás pedig koronacsakra szintű esemény, amikor úgy is marad valaki, tehát nem csak egy transzélmény.
Kedves Hermess!
Igaz,nem irtad,ezt csak én tettem hozzá,mert Kedves Hermess!
Igaz,nem irtad,ezt csak én tettem hozzá,mert gyakorta ezt olvasom.Azt,hogy mit látsz az információ dönti el amit elakarnak juttatni hozzád.Ezek többnyire szimbólumokban történnek,hogy számunkra értelmezhető legyen a tartalma,ennek a fordításáért pedig az agy a felelős,ill.a gondolat világod.
Olyan ez mintha ébren álmodnál,az agyadnak is azon részét használod ilyenkor.
A szinek az agyunk válasza a fényre.A med.élmények,álmok az energiára.Ha minden infó „csak” energiaként jelentkezne nem tudnánk velük mit kezdeni.Miután nem ismerem a gondolatvilágodat,szótáradat,így utólagos elnézésedet kérve csak feltételesen próbálom kikövetkeztetni mire gondolsz.Két látásmód létezik:nyitott szemes,3.szemes.Nyitott szemmel valóban szineket,energiát látunk,de ha egy szellemi lény megakar jelenítődni elöttünk,olyan enrgetikai formát vesz fel amit akar.
Mivel nem cél,hogy frászt kapjunk,vagy ne tudjuk mi történik, „elővesz” egy számunkra kedves formát az agyunkból.Azt se felejtsük el,hogy ezeknek a „látomásoknak” ösztönző jellegük is van,ezzel is inspirálva az embert a további fejlődésre.Ennél a látásnál a szemünket tovább fejlesztették és átállították egy szélesebb spektrumu látásra,ami lehetővé teszi a fizikai szintü energetikai megnyilvánulások(pl:aura) érzékelését.Ebben a 3.szem nem vesz részt.A 3.szemmel az üzenetek,infók képpé való átértelmezését látjuk.Ennek a milyenségét nem a tudatállapotunk,inkább a megértési,felfogási képességünk határozza meg.Aztán van egy harmadik látásmód amit nehéz megfogalmazni,mert ez a tudatban és nem fizikálisan történik, a látás nem megfelelő szó rá.Ebből a folyamatból az agy,fizikális test kimarad.
Nem látom mi történik,de tudom.Ez minden fizikális élménynél pontosabb és erőssebb,nehéz rá szavakat találni.Voltam egy teozófiai előadáson tavaly amit lehet épp Te tartottál,így tudom,hogy nem egyformán értelmezzük a tudatot.Az előadás a tudatról szólt,de végig azt a részét taglalta amit én földi tudatnak
hívok.Ezen tapasztalások azonban nem itt keletkeznek,a testünktől függetlenek,ilyenkor már átléptük
azon határokat amit „normál” üzemmódban használunk és egy másfajta tudatállapotba kerülünk.
Szeretném ha kifejtenéd számodra mi a megvilágosodás,ha esetleg ez,akkor ez nem a fizikai testben,
nem a csakrákban történik,viszont egy állandósult tudatállapot hatással van a mindennapi életünkre is.
Az én értelmezésemben nincs olyan,hogy vallásos tudatszint,csak az emberi ragaszkodás valamilyen eszméhez,mely meggátol abban,hogy meglássunk mást is,egyben bekorlátozva a továbblépés lehetőségét.De ezeket mindenki maga határozza meg és dönti el,legyen szó bármely irányzatról vagy
spiri nézetről.Egy vallásos ember szolgálhat ugyanannyi élménnyel egy beszélgetés során,mint egy
spiri beálítottságu.Mindkettő szolgál tapasztalatokkal ha kölcsönösen elfogadjuk a másikat és nem vitának ill.meggyőzésnek tekintjük a beszélgetést.
Köszönöm a válaszod 🙂 Zoeya
Megvilágosodást kéred és megkapod! Ennyi! Buddha az aszkéta élete során, amikor teste sanyargatása után sem világosodott meg, akkor leült egy fa alá és azt mondta addig innen fel nem állok amíg meg nem világosodok! A kellő elhatározás kellet ahhoz hogy megkapja. A megvilágosodással kezdődik igazán a játék. A szellem szintek alsó három szintjének valamelyikén tartózkodsz amíg nem nem világosodtál meg. A földhöz vagy kötve és ármány archimán, set setét, uralma alá tartozol. Aki megvilágosodik az megszabadul az inkarnáció körforgásból. A megvilágosodás nem augusztus 20.i tűzijáték! Egy rőpke pillanat amikor elfog a bizonyosság. És innentől már nincs is jelentősége. Kipipálva! A következő szintekre koncentrálsz. Hogy ne zuhanj vissza a hétköznapi szintre fejlesztened kell az önbizalmadat. Nem hinned , hanem tudnod kell, hogy isten vagy és tökéletes vagy! Nézz utána mit jelent az hogy Jézus 24 karátos!!!
saját élmény
Szia Anita!
Azt írod, hogy van élményed arról, hogy fejleszthető a megnyílási folyamat…
Bennem kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban.
Azt tudjuk egyáltalán, hogy mi változna meg, ha a megnyílási folyamat elkezdődik?
Lehet, hogy bután hangzik a kérdésem, de igazából én azzal sem vagyok tisztában, hogy a megérzéseink, az intuíciónk, a telepatikus képességeink, vagy a Belső Hangunk üzenetei hova kapcsolódnak, honnan, melyik szervünkön keresztül jutnak el hozzánk… ennek kapcsán felmerül bennem, hogy tudjuk-e konkrétan, hogy mit is értsünk a tisztán látáson és halláson…, hogy az hogyan is jelentkezik?
Valóban jó, hogy beszélünk róla, és nagyon jó lenne többet tudni róla, mint amit most tudunk (szerintem ezen az előadáson hiányoztam:)
Ja, és nagyon köszönöm a jókívánságokat és a gyógypuszikat, meggyógyultam (asszem, s remélem nem kiabálom el:)
Puszi: M.
Michaelita
kezetben felerősötek a megérzéseim, aztán voltak látomásaim, nem láttam semmi misztikusat (angyalt vagy ilyesmit) eleinte csak indigó lilát láttam, mintha izzott volna, olyan intebzív színt, de mindezt csukott szemmel Később is csak csukott szemmel olyan volt, mintha a homlokomnál egy kerek képernyő jelent volna meg, benne, mint egy-egy film láttam dolgokat: egy tiszta vizű patak alját kavicsokkal, egy férfi (számomra ismeretlen) beszélgetet a fiával, stb. Mindezt olyan tisztán, mintha ott lettem volna velük.
Karácsony környékén viszont jötta nagy ijedelem, akkor Anyuéknál voltam, meitáltam, és a korony csakrám felől hirtelen hatalmas energia árat a fejembe, a homlokom környékén bent egy háromszöget írt le, majd a homlokcsakrán keresztül, mint amit kilőttek, szágulott ki az energia. Mindez még 2003-ban volt, akkoriban nagyon sokat meditáltam, 6-8 órát naponta, nagyon nagy késztetésem volt rá. Az alvás igényem nagyon minimálisra csökkent, bárki jött felém, tudtam mi zajlik benne, nem láttam, de tudtam.Sőt, az álmaim is olyan valóságosak voltak, olyan intenzívek, mintha a testemen kívül ott lennék látnék, hallanék.
Nos, én megijedtem, de ezóta az eset óta tudom, kinyílt volna akkor, ha nem hagyom abba. Kérdés viszont az, kibírtam volna-e ép elmével?
A gyakorlatot pont ezért nem is írom le. Ha netán jól sikerült volna, akkor biztosan máshogy látnám, de így nyitva maradt a kérdés, maradt viszont némi félelem a megőrüléstől, amin mostanában dolgozom, oldom.
Minden esetre érdekes, hogy már gyerekként a módszer alapjaként szolgáló tekintettel aludtam el, mert máshogyan nem voltam rá képes. Akkoriban szintén voltak látomásaim, meg álmaim, amikor úgy éreztem, testemen kívül járok kelek a lakásban.
itt az idő, ha úgy érzed Misztikusat vagy lényeket én sem látok, csak különböző színeket. A legintenzívebb szín amit sikerült látnom az egy földöntúli tisztaságú lilás-rózsaszín (őrangyal meditációban, testen kívül) és ahogy visszaengedtek a Földre, láttam magam alatt a lágyan fodrozódó tengert, a sziklákat, a mélységet, .. picit megijedtem, ezért jóságosan egy csónakot is alám tettek, megható, gondoskodó szeretettel.
Állítólag a tudati hozzáállásunktól függ, hogy mit látunk, s a színek egy valódi, másik dimenzióbeli kapcsolódásunkat jelentik, jelenthetik.
Álomképben ennél többet is mutattak már (a legelső Földre érkezést, az életfeladatom lényegét, a sorsfordulóimat, jövőbeli fordulatot)
Anita! Megértem az ijedtségedet, a benned felmerülő kérdéseket!
Az mindenképp jó, ha a megőrüléstől való félelmen dolgozol, de ez állítólag egy természetes védekező mechanizmus bennünk, mert minden kapu átlépése veszélyekkel jár, s a kapuőr így vigyáz ránk.
Az, hogy a témát felvetetted, számomra azt jelenti, hogy itt az ideje, hogy újra gondolja arra, hogy megnyílhat számodra a lehetőség. (Jó lenne még leásnod oda, hogy mik a motivációid, mert ha önzetlenek és tiszták, akkor nem történhet bajod!)
Én hiszek és bízom abban, hogy a Felsőbb Énem, a legbölcsebb belső mesterem, mert jobban ismer mint én önmagamat, tehát rábízom, hogy minek mikor kell megtörténnie, mikor vagyok rá elég érett. Azt tapasztalom, hogy nekem csak a lehetőségét kell elfogadnom annak, ami történhet, s ő a többit már intézi nekem, a legjobb módon. Tőlem nem is vár mást, mint egy elhatározást, egy döntést, a lehetőség megadását, az elköteleződést.
Amit tenni szoktam mostanában, hogy a hitemet próbálom erősíteni, mert ez sok mindentől (talán a megőrüléstől is, hiszen bennem is van néha ilyen félelem) megóv, úgy gondolom.
Amennyire tudom erősítem a hitemet önmagamban, embertársaimban, a természetfelettiben.
Ha elfogadsz tőlem egy jó tanácsot, akkor azt ajánlanám, hogy dolgozz azon is, hogy rögzüljön Benned,
hogy minden hatalom és erő adott a számodra, hogy irányísd az energiákat (ahogyan akarod) és mindentől meg tudod védeni magad, bármi is érne. („Ha hitetek annyi lenne, mint a mustármag…”, „Higyj benne és megadatik Néked!”)
A leírásodból arra következtetek, hogy elérkezett az idő, hogy visszakapd egy olyan ősi képességedet, amit régen már birtokoltál és uraltál. Egy álmomban a kép mellé az jött át, hogy régen mindannyian az ősi tudás birtokában voltunk! Ha elkezded újra használni mi többiek lélekben, imában, fohászban, energiákban támogatunk Téged! (biztos vagyok benne, hogy a többiek is, de erősítsetek meg, lééécccciiii)
puszi
majd megLátjuk 😉
jól csinálod!
Amikor készen vagy rá, akkor támogatni fogunk!, kérünk Neked védelmet, imádkozunk a kisiklások elkerüléséért… hiszek benne, hogy többen erősebbek vagyunk!
Puszi és legyen szép napod!
Mindenkinek legyen nagyon szép napja!
szeretettel: Marcsi (bár a barátom May-nek hív, az sem rossz:)
szinkronicitások Engem az érdekelne ezen kontextusokban, Ti hogyan értelmezitek a szinkronicitás-élményeiteket? Mint minek a kicsapodásai a fizikai síkon?
AnnA
„az én privilégiumom annak tudomásul vétele, ami a legjobb Tebenned”
szinkronicitások Engem az érdekelne ezen kontextusokban, Ti hogyan értelmezitek a szinkronicitás-élményeiteket? Mint minek a kicsapodásai a fizikai síkon?
AnnA
„az én privilégiumom annak tudomásul vétele, ami a legjobb Tebenned”
Harmadik szem
”A harmadik szem egy szimbólum, amely mögött olyan Harmadik szem
”A harmadik szem egy szimbólum, amely mögött olyan képesség húzódik meg, amelynek segítségével valaki nem a szemével, hanem valahogy másképpen lát. Tehát itt nem fényvisszaverődés észleléséről van szó, hanem olyan képességről, amelynek nincs szüksége külső fényre ahhoz, hogy eseményeket, tárgyakat, képeket felismerjen. Tehát olyan benső szemről van szó, amellyel sötétben is lehet látni. Nevezhetnétek ezt – kissé leegyszerűsítve – hatodik érzéknek is. Ez a képesség mindenkiben ott szunnyad, csak eddig azért szorult háttérbe, mert nem volt rá szükség a szellemi, lelki fejlődésünk érdekében olyan elterjedten, mint most. De előttünk is sok embernek nyílt meg így ez a benső szeme, csak nem nevezték ezt szemnek. Éppen azért, mert emberi képesség, e szemeket lehet fejleszteni. E fejlesztés mindig rizikóval jár, vagyis ha nem szemnek, hanem hatodik érzéknek nevezem, akkor – jobban megértjük – belekeveredhet, főleg kezdetben, de később is, olyan emberi vágy, amely csak a vágyak szintjén valóság, de a hatodik érzéket, mint forrást, nem veszi igénybe. Az természetes, hogy ezt nemcsak fejleszteni lehet, hanem Általa is fölerősíthető, és ott és akkor erősíti föl ezt Lelke, ahol és amikor jónak látja. Ilyenkor lehet adománynak, karizmának nevezni.
A harmadik szem kinyitásáról azt kell mondani, hogy nem játék az emberi képességek felnyitása, hanem nagy felelősség. Világosan megmondta nekünk, hogy sokkal fontosabb és sokkal gazdagítóbb az, ha valaki a szívével lát, tehát ha van hite, mintha a harmadik szemével bármilyen látásra sikerül is jutnia. Az a helyzet, hogy a hitből élés helyett akarnak sokan olyan élményekhez jutni, amely élmények ugyan érdekesek és tanulságosak is, de sajnos, vérszegénnyé tehetik azt a hitet, amely nem csupán egy ismeret elfogadását jelenti, hanem a Neki odaadottságot fejezi ki.
Az előbbire, tehát a harmadik szemre még azt sem lehet mondani, hogy jó. Amekkora értéket hordoz, annyi felelősséggel is jár, és akiknek e szemük megnyílt, sokkal jobban ki vannak téve a megtévesztő szellem támadásainak. Ő nem ajánlaná senkinek, hogy a harmadik szem megnyílására törekedjen. Akinek szerepéhez erre szükség van, annak úgyis megnyílik e szem. Akinek pedig nincs erre szüksége, annak ez csak teher, sőt nagyon sok tévedés forrásává válik.
Megvilágosodás
Mindenki azért jött a Földre, hogy megvilágosodjék, mert ez az újjászületés nélkülözhetetlen velejárója! Már az megvilágosodás, hogy vágyódunk a megvilágosodásra! Benne állunk annak a megvilágosodásnak folyamatában, amely lehetővé teszi számunkra, hogy ne kelljen majd újra lejöjjünk a Földre! Jó tehát, ha tudjuk, hogy a megvilágosodás nemcsak állapot, hanem folyamat is! Mint a fény, mely statikus is, dinamikus is!
A megvilágosodásnak van egy alternatívája. Ez az újjászületés! Azért ezt emlegeti az evangéliumban, mert ez, az elérési út tekintetében, sokkal egyszerűbb, átélésében pedig messze felülmúlja azt, amit mi megvilágosodásnak nevezünk .Elérése azért egyszerűbb, mert csupán hinni kell, hogy van, és kérni kell állhatatosan mindaddig, amíg valaki meg nem kapja. És azért magasztosabb, mert általa nemcsak új élet kezdődik abban, aki ezt átélte, de Lelke irányítása alá is kerül annyira, hogy állapotszerűen boldog embernek éli meg magát! Tehát nemcsak tudja, hogy ő Isten gyermeke, hanem bizonyos értelemben élvezi is ezt! Így van ez akkor is, ha a látszat ellene mond ennek! Tehát akkor is, ha az illető körülményei mostohábbnak tűnnek, mint másoké!
„Ajkadra adom szavaim”
Harmadik szem
”A harmadik szem egy szimbólum, amely mögött olyan Harmadik szem
”A harmadik szem egy szimbólum, amely mögött olyan képesség húzódik meg, amelynek segítségével valaki nem a szemével, hanem valahogy másképpen lát. Tehát itt nem fényvisszaverődés észleléséről van szó, hanem olyan képességről, amelynek nincs szüksége külső fényre ahhoz, hogy eseményeket, tárgyakat, képeket felismerjen. Tehát olyan benső szemről van szó, amellyel sötétben is lehet látni. Nevezhetnétek ezt – kissé leegyszerűsítve – hatodik érzéknek is. Ez a képesség mindenkiben ott szunnyad, csak eddig azért szorult háttérbe, mert nem volt rá szükség a szellemi, lelki fejlődésünk érdekében olyan elterjedten, mint most. De előttünk is sok embernek nyílt meg így ez a benső szeme, csak nem nevezték ezt szemnek. Éppen azért, mert emberi képesség, e szemeket lehet fejleszteni. E fejlesztés mindig rizikóval jár, vagyis ha nem szemnek, hanem hatodik érzéknek nevezem, akkor – jobban megértjük – belekeveredhet, főleg kezdetben, de később is, olyan emberi vágy, amely csak a vágyak szintjén valóság, de a hatodik érzéket, mint forrást, nem veszi igénybe. Az természetes, hogy ezt nemcsak fejleszteni lehet, hanem Általa is fölerősíthető, és ott és akkor erősíti föl ezt Lelke, ahol és amikor jónak látja. Ilyenkor lehet adománynak, karizmának nevezni.
A harmadik szem kinyitásáról azt kell mondani, hogy nem játék az emberi képességek felnyitása, hanem nagy felelősség. Világosan megmondta nekünk, hogy sokkal fontosabb és sokkal gazdagítóbb az, ha valaki a szívével lát, tehát ha van hite, mintha a harmadik szemével bármilyen látásra sikerül is jutnia. Az a helyzet, hogy a hitből élés helyett akarnak sokan olyan élményekhez jutni, amely élmények ugyan érdekesek és tanulságosak is, de sajnos, vérszegénnyé tehetik azt a hitet, amely nem csupán egy ismeret elfogadását jelenti, hanem a Neki odaadottságot fejezi ki.
Az előbbire, tehát a harmadik szemre még azt sem lehet mondani, hogy jó. Amekkora értéket hordoz, annyi felelősséggel is jár, és akiknek e szemük megnyílt, sokkal jobban ki vannak téve a megtévesztő szellem támadásainak. Ő nem ajánlaná senkinek, hogy a harmadik szem megnyílására törekedjen. Akinek szerepéhez erre szükség van, annak úgyis megnyílik e szem. Akinek pedig nincs erre szüksége, annak ez csak teher, sőt nagyon sok tévedés forrásává válik.
Megvilágosodás
Mindenki azért jött a Földre, hogy megvilágosodjék, mert ez az újjászületés nélkülözhetetlen velejárója! Már az megvilágosodás, hogy vágyódunk a megvilágosodásra! Benne állunk annak a megvilágosodásnak folyamatában, amely lehetővé teszi számunkra, hogy ne kelljen majd újra lejöjjünk a Földre! Jó tehát, ha tudjuk, hogy a megvilágosodás nemcsak állapot, hanem folyamat is! Mint a fény, mely statikus is, dinamikus is!
A megvilágosodásnak van egy alternatívája. Ez az újjászületés! Azért ezt emlegeti az evangéliumban, mert ez, az elérési út tekintetében, sokkal egyszerűbb, átélésében pedig messze felülmúlja azt, amit mi megvilágosodásnak nevezünk .Elérése azért egyszerűbb, mert csupán hinni kell, hogy van, és kérni kell állhatatosan mindaddig, amíg valaki meg nem kapja. És azért magasztosabb, mert általa nemcsak új élet kezdődik abban, aki ezt átélte, de Lelke irányítása alá is kerül annyira, hogy állapotszerűen boldog embernek éli meg magát! Tehát nemcsak tudja, hogy ő Isten gyermeke, hanem bizonyos értelemben élvezi is ezt! Így van ez akkor is, ha a látszat ellene mond ennek! Tehát akkor is, ha az illető körülményei mostohábbnak tűnnek, mint másoké!
„Ajkadra adom szavaim”
+ egy perspektíva… Üdv válaszkeresők!
Nagyon érdekes kérdések forognak itt, de kicsit bekavarodtam a sokféle értelmezésen. Aztán rájöttem, hogy ki milyen szinten (világnézet, gondolkodás, tudatossági fok) tart, abból a perspektívából látja és értelmezi Buddhanita kérdéseit. Számomra ez hitelessé és helyénvalóvá teszi az összes hozzászólást.
Szerintem (az én perspektívámból) a kérdésre a válasz az, hogy van különbség. A harmadik szem működése/megnyílása lehet időleges és állandó. Viszont vannak fokozatai, és ez a felfogott (elme álltal értelmezett) információ mennyiségén és minőségén, és az intuitív érzékenység gyakoriságán is múlik. Pl. módosult tudatállapotban (meditáció, transz, mélyrelaxált szinten, hipnózisban a „fátyol mögé látás” gyakorisága többszörös lesz, de nem állandó. Tisztánlátó barátaim az ilyen embereket nevezik „látogatónak”. Persze a harmadik szem állandóan is nyitva lehet, de ekkor is vannak információ minőségi különbségek és ez bizony már a személyiség és a tudatosság függvénye.) Nagyon tetszett Claryssza megfogalmazása, mert ez jól kifejezi a lényeget „kegyelmi állapot”.
A megvilágosodás is sokféleképpen értelmezhető (kb. ahány embert megkérdezel). Sok tanítás, iskola épül ennek a kiművelésére, és azt figyeltem meg, hogy azok a tanítások, melyek (általában) több ezer év tapasztalatait és gyakorlatát tükrözik egyértelműen, pontosan és részletesen leírják a nirvána/satori/szamadhi/non-duális/üresség állapotát, sőt fokozatait. Javaslom, ha valakit mélyen érdekel ez a téma, az mélyedjen el ezekben a tanításokban, és kezdjen el valamilyen transzperszonális (személyes egot meghaladó) élményt megcélzó technikát (transz, meditáció) tanulni és gyakorolni.
Szerintem a megvilágosodás legfrappánsabb megközelítése a következő mondat (idézet):
A tudat differenciálódik a manifeszt világtól (érzések, képek, gondolatok, testérzetek), és az Ürességbe jut, ahol semmi sem merül fel a tudatban (tehát nincs boldogság, és istenélmény sem). Ez a summás megállapítás több ezer év, szinte tudományos alapossággal végzett, hiteles tapasztalatokon alapuló megállapítása.
Persze ez a tartósan megvilágosodottak szemszöge, melyet én is csak elméleti szinten tudok (egyenlőre) értelmezni.
Remélem azért sikerült tisztán fogalmaznom!
További szép napot nektek!
Anikó.
H: Ez nagyon korrektnek tűnik Köszönjük, Anikó!
Bubuiszusz is kimondott szerintem egy nagyon lényeges dolgot – a megvilágosodás egy folyamat végső, és tartós állapota, amelyhez általában a „harmadik szemes” érzékelési fokon keresztül lehet jutni…
🙂
Igaza van mert, ahhoz hogy az ürességet megtapasztaljuk, ahhoz minden formát meg kell tapasztalnunk minden szinten. Csak akkor tudunk meghaladni bármit ha tudatosak leszünk rá, és csak akkor vagyunk képesek a tartós megvilágosodásra, ha a formák világát (szamszkara) átdolgoztuk, megvalósítottuk önmagunk hiánytalanul, kiteljesedtünk a spirituális világban is, majd ezt mindet integrálva magunkban nem marad más csak a megvilágosodás. 🙂 (kicsit elnagyolt és durva a megfogalmazás, de a lényeget tartalmazza)
Hermess csak neked!
A harmadik szemes transzperszonálison túli észlelés, érzékelés a wilberi tudatfejlődési szintek közül a 7-8-9 szinten jelenhet meg mint a fejlődés következménye. A szintek elnevezése pontosan tükrözi az ilyen érzékelési képesség fejlődési létráját.
7. szint: okkult, pszichikus (természetmisztika)
8.szint: szubtilis szint (istenségmisztika)
9.szint: oksági szint (formák nélküli misztika) itt kezdünk egyre több nirvána élményt megtapasztalni 🙂 de ez még nem a tartós megvilágosodás
Ezt a természetes holarchiát támasztja alá az emberiség eddig felgyült tapasztalata!
Üdv. Anikó.
H: Jól éreztem, Anikó … hogy integrálpszichológia áll a mondanivalód mögött.
És akkor a 7. okkult szint az adjna (vagyis a harmadik szem) a 8. szubtilis szint az adjna és a koronacsakra közé esik, és a koronacsakra a 9. kauzális szint?
Vagy inkább az adjna esik a 7. és a 8 szint közé, és a szahaszrara a 9-ik szint?
csakrák hm Szia Hermess!
Érdekes gondolat. A csakrák szerint még nem próbáltam meghatározni, mivel a csakra tan nem az erősségem, de mindenképp átgondolom. Köszönöm a tippet. Mindenképp elgondolkodom rajta. Ha esetleg privátban folytatnánk talán a többieknek sem lenne ellenére. Bár ezt nem az én tisztem megmondani. Viszont érdekel a téma és szívesen bővíteném ismereteim ezen a téren.
Üdv. Anikó
H: Csakrák -Wilber, én is szeretnék a végére járni Szívesen, majd megosztjuk mindenkivel, hogy mire jutottunk. Megtalálod a címemet az adatlapon, vagy a programoknál.
Anikó és Hermess
szépek vagytok:
nyitok egy kérdést, bogozzuk ki, erre Ti priviben folytatjátok??????
Ancsi, mi odáig nem érünk fel! 😀 Én legalábbis nem ismerem a Ancsi, mi odáig nem érünk fel! 😀 Én legalábbis nem ismerem a szakszavakat, amiket ők ketten itten dobálnak és úgy érzem magam, mint a nyúl meg a lórács esetében a nyuszi. 🙂 😛 Úgyhogy, talán jobb is a privi… viszont megnéznék egy ilyen témát, ahol csak a Teozófia és az Integrálpszichológiai szakzsargonnal végig tömött írások dübörögnek. Kíváncsi vagyok, hogy előzetese magyarázatok nélkül mit és mennyit értenék ki belőle… 🙂
Peti
Nem csak Hermessék beszélnek szakszavakban itt az oldalon 😀
Eleinte én is "buddhistául" beszéltem, sosem értettem, miért nem értenek meg engem, mire rájöttem, magyarul is el lehet mondani mit gondolok. Többen megértik. Ma már a "buddhista szakszavak" nem juttnak eszembe, (apropó, újra kellene frissítenem), de ezért lehet szólni, mert ha a fogalmakat átültetik pofon egyszerűvé válik amiről kódolva beszélnek :). Így vagyok pl.: a kereszténységgel, de erre mutat ez a blog is, ki mit ért egy fogalom alatt, mégha magyarul is írjuk le?
Peti, TE VAGY AZ ELSŐ NEKEM
…, akitől nagyon jól esett, hogy Ancsinak szólított!!!
Ez most esett le, hát elég lassú a felfogásom, bocsi, de szeretném, hogy tud, olyan érzésem volt/van, mintha megsimogatnál, és megölelnél.
KÖSZÖNÖM SZÉPEN, puszi, nagy ölelés!!
🙂 Szivesen… 🙂 Szivesen…
Egy kamasz srác nyaggatja az apját.
– Apa, apa! Ugye veszel neke Egy kamasz srác nyaggatja az apját.
– Apa, apa! Ugye veszel nekem hi-tech, 3g-s, USBs, mp3 lejátszós, 4 megapixeles kamerával rendelkező okos telefont?
– Ajj, kisfiam, nem tudnál csak simán drogozni, mint más korodbeli?
H: Péter imádni fogod … azt a 9 Led-es, feltölthető, interaktív, 3D-ben visszajátszó, számtalan programot futtató, korlátlan gigányi memóriávan rendelkező, de nagyon érzékeny és sokszor elromló herkenytyűt, ha egyszer megérted a működését.
Ami egyébként tök egyszerű, csak direkt nem adnak hozzá használati utasítást… hogy még nagyobb élmény legyen, amikor rájössz az irányíthatóságára.
Ha jól értettem a célzást… vagy nem jó helyre írtad a viccet? :DDD
(Írok is egy idevalót a terroristákról, de az anekdotás topicba)
jól értetted 😉 jól értetted 😉
H: 9. Kauzális (oksági) szint Péter kívánságára! Akinek lesz késztetése végigolvasni, az gondolkodhat a megvilágosodáson, aki nem bírja ki, az nyugodjon bele, hogy majd a következő életében…. :DDD
(A Megfigyelő a Lélek levetített része, amely köré a személyiség felépül)
„Ez az üresség birodalma. Mikor a meditációban az ént követjük önmaga gyökeréig, akkor ott a tiszta ürességet találjuk. Itt nincsenek tárgyak, és nincs tudat egyáltalán. Ez egy diszkrét (elkülöníthető), azonosítható állapot, a feloldódás, megszűnés állapota. Nirvikalpa szamadhi, nirvana. Gyakran a mélyalvás álomnélküli szakaszához hasonlítják. Abban különbözik tőle, hogy ez nem egy sötét állapot, hanem az abszolút teljesség állapota. Annyira teljes, hogy semmilyen manifesztáció, jelenség nem tudja megközelíteni, tartalmazni. Nem tárgyként, hanem tiszta énként, tiszta ürességként tapasztalható. Ez nagyon absztraktnak tűnik.
Megpróbálom konkrétabban megvilágítani. Ha magamra gondolok, hogy ki vagyok én, akkor általában így írom le magam: szülő, szakember, ezt és ezt szeretem, ezt és ezt nem szeretem, ez és ez a vágyam, az nem érdekel. Egy listát adok arról, amit magamról tudok. Minden eleme a listának egy tárgy a tudatomban. Képek, fogalmak, érzetek masíroznak a tudatosságomban. Ez nem maga a tudatom, nem én vagyok. Mindent, amit magamról tudok, az nem én vagyok. Egyik sem a látó, hanem tárgyak, melyeket a látó meg tud figyelni. Ez a téves azonosulásaink, hazugságaink listája. Listázzuk azt, hogy mik nem vagyunk. Akkor ki az igazi Néző, Tapasztaló, Megfigyelő?
Ez a belső Én figyeli a külső és belső világot. Ez a Látó látja az egót, a testet, a természetet. Mind a tekintete előtt vonulnak, de maga a látó láthatatlan. Ha látunk valamit, akkor az tárgy, az, ami nem a látó. Ha kíváncsiak vagyunk, hogy kik vagyunk mi valójában, akkor nincs más dolgunk, mint leülni, és megnézni mi jelenik meg a tudatunkban, és ami megjelenik, az nem mi vagyunk. A kérdésre nem egy konkrét valamire való rámutatás a válasz, hanem fokozatos diszidentifikálás. A látó, a tanú nem egy meghatározott gondolat, vagy érzés, hanem az, ami mindezeket látja, észreveszi. Hallja a hangot, látja a képet, érzi az érzést. Ha elnyugszunk és kivonjuk az identitásunkat a szemünk előtt elvonuló dolgokból, és lassan eljutunk önmagunkig, akkor elkezdjük érezni a szabadság, elengedettség, kötetlenség, megnyugvás állapotát. Nem látunk semmit, egyszerűen ebben a határtalan szabadságban nyugszunk.
Előttünk a jelenségek felhői vonulnak tova, gondolatok, testérzetek, és mi nem vagyunk egyik sem. Mi magunk vagyunk a végtelenül kiterjedt szabadság, a nyílt tér, melyben a tárgyak jönnek, mennek. Fokozatosan felismerjük, hogy a látó, aki bennünk lát, az a kiterjedt, nyílt tér, szabadság, üresség. Nem egy sötét, fekete lyuk, amire rámutathatunk és azt mondhatjuk, hogy “ez az”, hanem minden jelenség alapja, a tér, ahol minden jelenség felbukkan és eltűnik. Végtelen, határtalan, semmihez nem fogható. Ebben jelenik meg minden szubjektív és objektív dolog, marad kicsit, majd eltűnik.
Minden problémánk abból fakad, hogy magunkat a térben felbukkanó jelenségekkel azonosítjuk. Ezt hívják a tradíciókban “nem tudásnak”. Ezáltal megteremtjük a kötöttség, rabság állapotát, korlátozott, múlandó jelenségekkel azonosítjuk magunkat. Patanjali, a régi indiai mester, akinek a tanításaiból ered az indiai jóga és a buddhizmus azt tanítja, hogy a kötöttség abból származik ,hogy a Látó a látottal azonosul. Bármit, amit megfigyelünk, észreveszünk a meditációban, az nem ti vagytok. A jelenségek megjelennek a térben és eltűnnek az időben. A tiszta tudatosság, a tanú nem jön, nem megy, nincs kezdete, nincs vége. Önmagában van, örökké jelen van, túl van téren, időn, születésen, halálon, túl a testen, anyagon, túl van a manifesztáción, túl van a mozgáson, túl magán az Ősrobbanáson. Ez a megszabadult, felébredett, sosem született, Buddha állapot. Nem túlél minket, hanem ebben jelenik meg a testünk, és a testek sokasága. Ha ezt megtapasztaljuk és elpihenünk benne, akkor megszabadulunk a halál, születés, szenvedés köreiből, a szamszára létforgatagából.
Sok ember hamar kapcsolatba tud lépni ezzel az állapottal, de benne élni az egy sokkal nehezebb dolog. Ez az állapot a 9. szint fúziós szakasza, ahol az én az ürességgel válik azonossá. Itt az istenségek is csak megjelenő és tovatűnő tárgyak. Ezt a szintet formanélküli miszticizmusnak hívjuk. Azért hívjuk oksági, kauzális szintnek ezt, mert ez a kreatív talaja minden dimenziónak, ebből kél minden önmagától, ez az ősoka a dolgoknak. Sok neve van a világon ennek a tiszta ürességnek: Rigpa, Keter, Dharmakája, Tao, Isten, Li, Maak, öntranszcendencia.
Ebből az ürességből születnek a holonok, melyek 4 kvadránsban bomlanak ki, és 2o alaptétel igaz rájuk. Az ürességben keletkező dolgokat nevezzük tehát holonoknak, melyek egyszerre a 4 kvadránsban manifesztálódnak. Amint megjelennek a holonok, evolúciós erő hajtja őket, hogy visszatérjenek a forrásukhoz. Ez a hajtóerő egyre nagyobb és nagyobb mélység és tudatosság kibontakozása felé készteti őket, egészen addig, amíg vissza nem térnek saját alapjukba, a végtelen ürességbe. Kezdettől fogva minden holonban jelen van legalul az üresség tudat. Vajon ez az abszolút végső pont, az idő, az evolúció vége? Sok tradíció szerint igen, ez a nirvána, a végső megvilágosodás.
A non-duális tradíciók szerint nem ez a történet vége. A kauzális, oksági szint átadja a helyét a non-duálisnak. Itt a tanú érzete felszámolódik, a megfigyelő válik a megfigyelt dologgá. A formális miszticizmus az ürességnek adja át a helyét. Ahogy Buddha mondta: A forma üresség, az üresség forma. Még a látóból is kivonjuk az identitásom és integráljuk azt az összes, létező manifesztációval. A 9. Szint második és harmadik fázisát tesszük meg. Itt a 1o. szakasz jön, ami nem egy külön szint, hanem minden szint, állapot, feltétel egyszerre. Maga a realitás. Ez az üresség második, legmélyebb értelme. Ez nem egy elkülöníthető állapot, hanem minden egyszerre. Gyakoriak itt a félreértések. Egyik részről itt van egy azonosítható állapota a tudatnak, a nem manifesztálódó felszívódás, elmerülés, megszűnés, a klasszikus nirvána, nirvikalpa szamadhi. Az oksági állapot.
A másik jelentése az ürességnek nem egy külön állapot, vagy jelentés, hanem minden állapot valósága, feltétele egyszerre. Minden szakasz egyszerre. A szent és hétköznapi, az alacsony és magas egyszerre van jelen. Hasonlít ez a természettel való egységélményhez, amit korábban leírtam, de ott nem ébredt a tudat a finomabb dimenziókra, hanem csak az addig ismert természettel érte el az egységet, itt pedig az összes dimenzióval, szubtilis formákkal való egység is megvan. Nemcsak nirmanakája (természeti miszticizmus), nemcsak szamboghakája (istenség miszticizmus), nemcsak dharmakája (forma nélküli miszticizmus), hanem svábabikája, az előző három integrációja. Mindent meghalad és mindent magába foglal. Minden jelenség továbbra is megjelenik, de nincsen senki, aki ezt figyelné, nincsen látó, szemlélő, csak maga a világ folyamatos alakulása. A tiszta üresség minden formával eggyé válik, amit eddig csak megfigyelt. Ez a non-dualitás jelentése.
Amikor ebben az állapotban pihenünk, érezzük, hogy szabadok vagyunk, végtelen a kiterjedésünk. Ha megfigyelünk egy hegyet, akkor észrevesszük, hogy annak az érzete, hogy mi vagyunk a végtelen pihenő tanú, nem különbözik a hegynek az érzetétől. Ugyanazt az érzést jelenti az én és a hegy. A valóság nem oszlik két részre. Az egész realitás egy érzet, egy íz. Mi továbbra is mi vagyunk, a hegy továbbra is a hegy, ugyanannak a tapasztalatnak a két oldala vagyunk, ami egy, és egyetlen realitást képez. Nem mi vagyunk a kozmoszban, hanem a kozmosz van bennünk. A hegy nem egy más hely, mint ahol mi vagyunk, nem egy kívül levő hely, hanem minden, ami bennünk és körülöttünk egyszerre megjelenik, és ragyog. Ez nem egy olyan állapot, amibe nehéz bekerülni, hanem olyan, amiből lehetetlen kikerülni. Mindig is így volt, sose volt olyan pillanat, amikor ne ezt tapasztaltuk volna. Ez az egyetlen, ami tartós a kozmoszban, minden valóság közül ez az egyetlen igazi valóság.
Milliárd és milliárd évek óta egy másodperc sem volt, amikor ne ezt tapasztaltuk volna. Persze sokszor hazudunk magunknak, hogy nem ez vagyunk. A tradíciók nem az, hogy előidézzék ezt az állapotot, hiszen ez lehetetlen, csupán rávezetnek arra, hogy nem hazudhatunk tovább magunknak abban a tekintetben, hogy kik is vagyunk igazán. Nem hagyhatjuk többé figyelmen kívül a valóságot.
Ez a non-duális állapot természetesen magába foglalja az elmét és a testet, a bal és a jobb oldali megközelítést. Továbbra is megjelenik minden dualitás, de ezek mint relatív igazságok vannak ekkor már jelen, nem abszolút igazságként. Az eredeti igazság például a csengés, a relatív igazság pedig az én, aki hallja és a csengő, ami csenget. A test, az elme, a szubjektum és az objektum. Nem tudunk semmit csinálni, hogy az ént és a csengőt eggyé tegyük, csak azt tudjuk tenni, hogy relaxálunk, belerelaxálódunk magába a csengésbe, az élmény közvetlen megtapasztalásába, amelybe a dilemma egyszerűen nem jelenik meg. Nem megoldódik a dilemma, hanem eltűnik, feloldódik. Nem azáltal, hogy a szubjektumot a tárgyra redukáljuk vagy a tárgyat a szubjektumra, hanem azáltal, hogy felismerjük azt az alapot, mely minden mögött van, és aminek a szubjektum és objektum csak részleges reflexiója, tükröződése.
Ezért nem oldódott meg soha a tudat és szellem kérdése, a bal és jobbkezes megközelítés kérdése, mert nem lehet a relatív síkon megoldani. A filozófia erre soha nem volt és nem is lesz képes. A problémát nem lehet megoldani, ugyanis nincs megoldása. A problémának elengedése, feloldódása, eltűnése van, ha olyan látásmódba kerülsz, ami meghagyja a dualizmust olyannak, amilyen, és a mögöttes szintet látjuk meg. Látjuk, hogy a relatív, dualisztikus dolgok relatív igazságok, de nem abszolút igazságok.”
Ken Wilber írásaiból, Gánti Bence fordításában
+ egy perspektíva… Üdv válaszkeresők!
Nagyon érdekes kérdések forognak itt, de kicsit bekavarodtam a sokféle értelmezésen. Aztán rájöttem, hogy ki milyen szinten (világnézet, gondolkodás, tudatossági fok) tart, abból a perspektívából látja és értelmezi Buddhanita kérdéseit. Számomra ez hitelessé és helyénvalóvá teszi az összes hozzászólást.
Szerintem (az én perspektívámból) a kérdésre a válasz az, hogy van különbség. A harmadik szem működése/megnyílása lehet időleges és állandó. Viszont vannak fokozatai, és ez a felfogott (elme álltal értelmezett) információ mennyiségén és minőségén, és az intuitív érzékenység gyakoriságán is múlik. Pl. módosult tudatállapotban (meditáció, transz, mélyrelaxált szinten, hipnózisban a „fátyol mögé látás” gyakorisága többszörös lesz, de nem állandó. Tisztánlátó barátaim az ilyen embereket nevezik „látogatónak”. Persze a harmadik szem állandóan is nyitva lehet, de ekkor is vannak információ minőségi különbségek és ez bizony már a személyiség és a tudatosság függvénye.) Nagyon tetszett Claryssza megfogalmazása, mert ez jól kifejezi a lényeget „kegyelmi állapot”.
A megvilágosodás is sokféleképpen értelmezhető (kb. ahány embert megkérdezel). Sok tanítás, iskola épül ennek a kiművelésére, és azt figyeltem meg, hogy azok a tanítások, melyek (általában) több ezer év tapasztalatait és gyakorlatát tükrözik egyértelműen, pontosan és részletesen leírják a nirvána/satori/szamadhi/non-duális/üresség állapotát, sőt fokozatait. Javaslom, ha valakit mélyen érdekel ez a téma, az mélyedjen el ezekben a tanításokban, és kezdjen el valamilyen transzperszonális (személyes egot meghaladó) élményt megcélzó technikát (transz, meditáció) tanulni és gyakorolni.
Szerintem a megvilágosodás legfrappánsabb megközelítése a következő mondat (idézet):
A tudat differenciálódik a manifeszt világtól (érzések, képek, gondolatok, testérzetek), és az Ürességbe jut, ahol semmi sem merül fel a tudatban (tehát nincs boldogság, és istenélmény sem). Ez a summás megállapítás több ezer év, szinte tudományos alapossággal végzett, hiteles tapasztalatokon alapuló megállapítása.
Persze ez a tartósan megvilágosodottak szemszöge, melyet én is csak elméleti szinten tudok (egyenlőre) értelmezni.
Remélem azért sikerült tisztán fogalmaznom!
További szép napot nektek!
Anikó.
H: Ez nagyon korrektnek tűnik Köszönjük, Anikó!
Bubuiszusz is kimondott szerintem egy nagyon lényeges dolgot – a megvilágosodás egy folyamat végső, és tartós állapota, amelyhez általában a „harmadik szemes” érzékelési fokon keresztül lehet jutni…
🙂
Igaza van mert, ahhoz hogy az ürességet megtapasztaljuk, ahhoz minden formát meg kell tapasztalnunk minden szinten. Csak akkor tudunk meghaladni bármit ha tudatosak leszünk rá, és csak akkor vagyunk képesek a tartós megvilágosodásra, ha a formák világát (szamszkara) átdolgoztuk, megvalósítottuk önmagunk hiánytalanul, kiteljesedtünk a spirituális világban is, majd ezt mindet integrálva magunkban nem marad más csak a megvilágosodás. 🙂 (kicsit elnagyolt és durva a megfogalmazás, de a lényeget tartalmazza)
Hermess csak neked!
A harmadik szemes transzperszonálison túli észlelés, érzékelés a wilberi tudatfejlődési szintek közül a 7-8-9 szinten jelenhet meg mint a fejlődés következménye. A szintek elnevezése pontosan tükrözi az ilyen érzékelési képesség fejlődési létráját.
7. szint: okkult, pszichikus (természetmisztika)
8.szint: szubtilis szint (istenségmisztika)
9.szint: oksági szint (formák nélküli misztika) itt kezdünk egyre több nirvána élményt megtapasztalni 🙂 de ez még nem a tartós megvilágosodás
Ezt a természetes holarchiát támasztja alá az emberiség eddig felgyült tapasztalata!
Üdv. Anikó.
H: Jól éreztem, Anikó … hogy integrálpszichológia áll a mondanivalód mögött.
És akkor a 7. okkult szint az adjna (vagyis a harmadik szem) a 8. szubtilis szint az adjna és a koronacsakra közé esik, és a koronacsakra a 9. kauzális szint?
Vagy inkább az adjna esik a 7. és a 8 szint közé, és a szahaszrara a 9-ik szint?
csakrák hm Szia Hermess!
Érdekes gondolat. A csakrák szerint még nem próbáltam meghatározni, mivel a csakra tan nem az erősségem, de mindenképp átgondolom. Köszönöm a tippet. Mindenképp elgondolkodom rajta. Ha esetleg privátban folytatnánk talán a többieknek sem lenne ellenére. Bár ezt nem az én tisztem megmondani. Viszont érdekel a téma és szívesen bővíteném ismereteim ezen a téren.
Üdv. Anikó
H: Csakrák -Wilber, én is szeretnék a végére járni Szívesen, majd megosztjuk mindenkivel, hogy mire jutottunk. Megtalálod a címemet az adatlapon, vagy a programoknál.
Anikó és Hermess
szépek vagytok:
nyitok egy kérdést, bogozzuk ki, erre Ti priviben folytatjátok??????
Ancsi, mi odáig nem érünk fel! 😀 Én legalábbis nem ismerem a Ancsi, mi odáig nem érünk fel! 😀 Én legalábbis nem ismerem a szakszavakat, amiket ők ketten itten dobálnak és úgy érzem magam, mint a nyúl meg a lórács esetében a nyuszi. 🙂 😛 Úgyhogy, talán jobb is a privi… viszont megnéznék egy ilyen témát, ahol csak a Teozófia és az Integrálpszichológiai szakzsargonnal végig tömött írások dübörögnek. Kíváncsi vagyok, hogy előzetese magyarázatok nélkül mit és mennyit értenék ki belőle… 🙂
Peti
Nem csak Hermessék beszélnek szakszavakban itt az oldalon 😀
Eleinte én is "buddhistául" beszéltem, sosem értettem, miért nem értenek meg engem, mire rájöttem, magyarul is el lehet mondani mit gondolok. Többen megértik. Ma már a "buddhista szakszavak" nem juttnak eszembe, (apropó, újra kellene frissítenem), de ezért lehet szólni, mert ha a fogalmakat átültetik pofon egyszerűvé válik amiről kódolva beszélnek :). Így vagyok pl.: a kereszténységgel, de erre mutat ez a blog is, ki mit ért egy fogalom alatt, mégha magyarul is írjuk le?
Peti, TE VAGY AZ ELSŐ NEKEM
…, akitől nagyon jól esett, hogy Ancsinak szólított!!!
Ez most esett le, hát elég lassú a felfogásom, bocsi, de szeretném, hogy tud, olyan érzésem volt/van, mintha megsimogatnál, és megölelnél.
KÖSZÖNÖM SZÉPEN, puszi, nagy ölelés!!
🙂 Szivesen… 🙂 Szivesen…
Egy kamasz srác nyaggatja az apját.
– Apa, apa! Ugye veszel neke Egy kamasz srác nyaggatja az apját.
– Apa, apa! Ugye veszel nekem hi-tech, 3g-s, USBs, mp3 lejátszós, 4 megapixeles kamerával rendelkező okos telefont?
– Ajj, kisfiam, nem tudnál csak simán drogozni, mint más korodbeli?
H: Péter imádni fogod … azt a 9 Led-es, feltölthető, interaktív, 3D-ben visszajátszó, számtalan programot futtató, korlátlan gigányi memóriávan rendelkező, de nagyon érzékeny és sokszor elromló herkenytyűt, ha egyszer megérted a működését.
Ami egyébként tök egyszerű, csak direkt nem adnak hozzá használati utasítást… hogy még nagyobb élmény legyen, amikor rájössz az irányíthatóságára.
Ha jól értettem a célzást… vagy nem jó helyre írtad a viccet? :DDD
(Írok is egy idevalót a terroristákról, de az anekdotás topicba)
jól értetted 😉 jól értetted 😉
H: 9. Kauzális (oksági) szint Péter kívánságára! Akinek lesz késztetése végigolvasni, az gondolkodhat a megvilágosodáson, aki nem bírja ki, az nyugodjon bele, hogy majd a következő életében…. :DDD
(A Megfigyelő a Lélek levetített része, amely köré a személyiség felépül)
„Ez az üresség birodalma. Mikor a meditációban az ént követjük önmaga gyökeréig, akkor ott a tiszta ürességet találjuk. Itt nincsenek tárgyak, és nincs tudat egyáltalán. Ez egy diszkrét (elkülöníthető), azonosítható állapot, a feloldódás, megszűnés állapota. Nirvikalpa szamadhi, nirvana. Gyakran a mélyalvás álomnélküli szakaszához hasonlítják. Abban különbözik tőle, hogy ez nem egy sötét állapot, hanem az abszolút teljesség állapota. Annyira teljes, hogy semmilyen manifesztáció, jelenség nem tudja megközelíteni, tartalmazni. Nem tárgyként, hanem tiszta énként, tiszta ürességként tapasztalható. Ez nagyon absztraktnak tűnik.
Megpróbálom konkrétabban megvilágítani. Ha magamra gondolok, hogy ki vagyok én, akkor általában így írom le magam: szülő, szakember, ezt és ezt szeretem, ezt és ezt nem szeretem, ez és ez a vágyam, az nem érdekel. Egy listát adok arról, amit magamról tudok. Minden eleme a listának egy tárgy a tudatomban. Képek, fogalmak, érzetek masíroznak a tudatosságomban. Ez nem maga a tudatom, nem én vagyok. Mindent, amit magamról tudok, az nem én vagyok. Egyik sem a látó, hanem tárgyak, melyeket a látó meg tud figyelni. Ez a téves azonosulásaink, hazugságaink listája. Listázzuk azt, hogy mik nem vagyunk. Akkor ki az igazi Néző, Tapasztaló, Megfigyelő?
Ez a belső Én figyeli a külső és belső világot. Ez a Látó látja az egót, a testet, a természetet. Mind a tekintete előtt vonulnak, de maga a látó láthatatlan. Ha látunk valamit, akkor az tárgy, az, ami nem a látó. Ha kíváncsiak vagyunk, hogy kik vagyunk mi valójában, akkor nincs más dolgunk, mint leülni, és megnézni mi jelenik meg a tudatunkban, és ami megjelenik, az nem mi vagyunk. A kérdésre nem egy konkrét valamire való rámutatás a válasz, hanem fokozatos diszidentifikálás. A látó, a tanú nem egy meghatározott gondolat, vagy érzés, hanem az, ami mindezeket látja, észreveszi. Hallja a hangot, látja a képet, érzi az érzést. Ha elnyugszunk és kivonjuk az identitásunkat a szemünk előtt elvonuló dolgokból, és lassan eljutunk önmagunkig, akkor elkezdjük érezni a szabadság, elengedettség, kötetlenség, megnyugvás állapotát. Nem látunk semmit, egyszerűen ebben a határtalan szabadságban nyugszunk.
Előttünk a jelenségek felhői vonulnak tova, gondolatok, testérzetek, és mi nem vagyunk egyik sem. Mi magunk vagyunk a végtelenül kiterjedt szabadság, a nyílt tér, melyben a tárgyak jönnek, mennek. Fokozatosan felismerjük, hogy a látó, aki bennünk lát, az a kiterjedt, nyílt tér, szabadság, üresség. Nem egy sötét, fekete lyuk, amire rámutathatunk és azt mondhatjuk, hogy “ez az”, hanem minden jelenség alapja, a tér, ahol minden jelenség felbukkan és eltűnik. Végtelen, határtalan, semmihez nem fogható. Ebben jelenik meg minden szubjektív és objektív dolog, marad kicsit, majd eltűnik.
Minden problémánk abból fakad, hogy magunkat a térben felbukkanó jelenségekkel azonosítjuk. Ezt hívják a tradíciókban “nem tudásnak”. Ezáltal megteremtjük a kötöttség, rabság állapotát, korlátozott, múlandó jelenségekkel azonosítjuk magunkat. Patanjali, a régi indiai mester, akinek a tanításaiból ered az indiai jóga és a buddhizmus azt tanítja, hogy a kötöttség abból származik ,hogy a Látó a látottal azonosul. Bármit, amit megfigyelünk, észreveszünk a meditációban, az nem ti vagytok. A jelenségek megjelennek a térben és eltűnnek az időben. A tiszta tudatosság, a tanú nem jön, nem megy, nincs kezdete, nincs vége. Önmagában van, örökké jelen van, túl van téren, időn, születésen, halálon, túl a testen, anyagon, túl van a manifesztáción, túl van a mozgáson, túl magán az Ősrobbanáson. Ez a megszabadult, felébredett, sosem született, Buddha állapot. Nem túlél minket, hanem ebben jelenik meg a testünk, és a testek sokasága. Ha ezt megtapasztaljuk és elpihenünk benne, akkor megszabadulunk a halál, születés, szenvedés köreiből, a szamszára létforgatagából.
Sok ember hamar kapcsolatba tud lépni ezzel az állapottal, de benne élni az egy sokkal nehezebb dolog. Ez az állapot a 9. szint fúziós szakasza, ahol az én az ürességgel válik azonossá. Itt az istenségek is csak megjelenő és tovatűnő tárgyak. Ezt a szintet formanélküli miszticizmusnak hívjuk. Azért hívjuk oksági, kauzális szintnek ezt, mert ez a kreatív talaja minden dimenziónak, ebből kél minden önmagától, ez az ősoka a dolgoknak. Sok neve van a világon ennek a tiszta ürességnek: Rigpa, Keter, Dharmakája, Tao, Isten, Li, Maak, öntranszcendencia.
Ebből az ürességből születnek a holonok, melyek 4 kvadránsban bomlanak ki, és 2o alaptétel igaz rájuk. Az ürességben keletkező dolgokat nevezzük tehát holonoknak, melyek egyszerre a 4 kvadránsban manifesztálódnak. Amint megjelennek a holonok, evolúciós erő hajtja őket, hogy visszatérjenek a forrásukhoz. Ez a hajtóerő egyre nagyobb és nagyobb mélység és tudatosság kibontakozása felé készteti őket, egészen addig, amíg vissza nem térnek saját alapjukba, a végtelen ürességbe. Kezdettől fogva minden holonban jelen van legalul az üresség tudat. Vajon ez az abszolút végső pont, az idő, az evolúció vége? Sok tradíció szerint igen, ez a nirvána, a végső megvilágosodás.
A non-duális tradíciók szerint nem ez a történet vége. A kauzális, oksági szint átadja a helyét a non-duálisnak. Itt a tanú érzete felszámolódik, a megfigyelő válik a megfigyelt dologgá. A formális miszticizmus az ürességnek adja át a helyét. Ahogy Buddha mondta: A forma üresség, az üresség forma. Még a látóból is kivonjuk az identitásom és integráljuk azt az összes, létező manifesztációval. A 9. Szint második és harmadik fázisát tesszük meg. Itt a 1o. szakasz jön, ami nem egy külön szint, hanem minden szint, állapot, feltétel egyszerre. Maga a realitás. Ez az üresség második, legmélyebb értelme. Ez nem egy elkülöníthető állapot, hanem minden egyszerre. Gyakoriak itt a félreértések. Egyik részről itt van egy azonosítható állapota a tudatnak, a nem manifesztálódó felszívódás, elmerülés, megszűnés, a klasszikus nirvána, nirvikalpa szamadhi. Az oksági állapot.
A másik jelentése az ürességnek nem egy külön állapot, vagy jelentés, hanem minden állapot valósága, feltétele egyszerre. Minden szakasz egyszerre. A szent és hétköznapi, az alacsony és magas egyszerre van jelen. Hasonlít ez a természettel való egységélményhez, amit korábban leírtam, de ott nem ébredt a tudat a finomabb dimenziókra, hanem csak az addig ismert természettel érte el az egységet, itt pedig az összes dimenzióval, szubtilis formákkal való egység is megvan. Nemcsak nirmanakája (természeti miszticizmus), nemcsak szamboghakája (istenség miszticizmus), nemcsak dharmakája (forma nélküli miszticizmus), hanem svábabikája, az előző három integrációja. Mindent meghalad és mindent magába foglal. Minden jelenség továbbra is megjelenik, de nincsen senki, aki ezt figyelné, nincsen látó, szemlélő, csak maga a világ folyamatos alakulása. A tiszta üresség minden formával eggyé válik, amit eddig csak megfigyelt. Ez a non-dualitás jelentése.
Amikor ebben az állapotban pihenünk, érezzük, hogy szabadok vagyunk, végtelen a kiterjedésünk. Ha megfigyelünk egy hegyet, akkor észrevesszük, hogy annak az érzete, hogy mi vagyunk a végtelen pihenő tanú, nem különbözik a hegynek az érzetétől. Ugyanazt az érzést jelenti az én és a hegy. A valóság nem oszlik két részre. Az egész realitás egy érzet, egy íz. Mi továbbra is mi vagyunk, a hegy továbbra is a hegy, ugyanannak a tapasztalatnak a két oldala vagyunk, ami egy, és egyetlen realitást képez. Nem mi vagyunk a kozmoszban, hanem a kozmosz van bennünk. A hegy nem egy más hely, mint ahol mi vagyunk, nem egy kívül levő hely, hanem minden, ami bennünk és körülöttünk egyszerre megjelenik, és ragyog. Ez nem egy olyan állapot, amibe nehéz bekerülni, hanem olyan, amiből lehetetlen kikerülni. Mindig is így volt, sose volt olyan pillanat, amikor ne ezt tapasztaltuk volna. Ez az egyetlen, ami tartós a kozmoszban, minden valóság közül ez az egyetlen igazi valóság.
Milliárd és milliárd évek óta egy másodperc sem volt, amikor ne ezt tapasztaltuk volna. Persze sokszor hazudunk magunknak, hogy nem ez vagyunk. A tradíciók nem az, hogy előidézzék ezt az állapotot, hiszen ez lehetetlen, csupán rávezetnek arra, hogy nem hazudhatunk tovább magunknak abban a tekintetben, hogy kik is vagyunk igazán. Nem hagyhatjuk többé figyelmen kívül a valóságot.
Ez a non-duális állapot természetesen magába foglalja az elmét és a testet, a bal és a jobb oldali megközelítést. Továbbra is megjelenik minden dualitás, de ezek mint relatív igazságok vannak ekkor már jelen, nem abszolút igazságként. Az eredeti igazság például a csengés, a relatív igazság pedig az én, aki hallja és a csengő, ami csenget. A test, az elme, a szubjektum és az objektum. Nem tudunk semmit csinálni, hogy az ént és a csengőt eggyé tegyük, csak azt tudjuk tenni, hogy relaxálunk, belerelaxálódunk magába a csengésbe, az élmény közvetlen megtapasztalásába, amelybe a dilemma egyszerűen nem jelenik meg. Nem megoldódik a dilemma, hanem eltűnik, feloldódik. Nem azáltal, hogy a szubjektumot a tárgyra redukáljuk vagy a tárgyat a szubjektumra, hanem azáltal, hogy felismerjük azt az alapot, mely minden mögött van, és aminek a szubjektum és objektum csak részleges reflexiója, tükröződése.
Ezért nem oldódott meg soha a tudat és szellem kérdése, a bal és jobbkezes megközelítés kérdése, mert nem lehet a relatív síkon megoldani. A filozófia erre soha nem volt és nem is lesz képes. A problémát nem lehet megoldani, ugyanis nincs megoldása. A problémának elengedése, feloldódása, eltűnése van, ha olyan látásmódba kerülsz, ami meghagyja a dualizmust olyannak, amilyen, és a mögöttes szintet látjuk meg. Látjuk, hogy a relatív, dualisztikus dolgok relatív igazságok, de nem abszolút igazságok.”
Ken Wilber írásaiból, Gánti Bence fordításában
Mi azt tanultuk, hogy ha a harmadik szem jól működik, akkor az
Mi azt tanultuk, hogy ha a harmadik szem jól működik, akkor az intuíció, tisztánlátás képessége lesz jó. A nem megfelelő működéséhez negatív érzések társulnak: pl. szégyenlősség, vagy nem merjük kimondani a megérzéseinket.
A koronacsakra jó működése hozza a megvilágosodást. (ezenkívül egészséget, szeretetet, belülről fakadó örömöt). Ha rosszul működik: bűntudat, önmarcangolás.
Gondolom a kettő végletes állapot között van még millió.
Igaz viszont, hogy azt is tanultuk, hogy a harmadik szem csakra az, ami irányítja az alsóbb csakrákat, és nyitja a koronacsakrát. Ezt nem tudom, hogy tényleg így van-e, eddig ebben erősen kételkedtem. De most ezügyben nézeteltérésbe keveredtem valakivel, aki határozottan állítja ugyanezt, és ez kicsit elbizonytalanított.
Gondoltam, megkérdezem tőletek, hátha van erre valakinek saját tapasztalata: a harmadik szem csakra fejlesztése tényleg magával vonja az életünk problémás részeinek a megoldódását? Pl anyagi problémák, párkapcsolati problémák stb… Ha fejlesszük a tisztánlátás képességét, mennyiben fejlődünk ezekben a kérdésekben is? Azt értem, hgoy jobban rálátunk az életünkre, és tudjuk, mi miért történik velünk… inkább konkrétan az a kérdésem, hogy valóban irányítja-e -és ha igen, mennyiben- a többi csakra működését, és ha azokban tárolunk bármi blokkolódást, félelmet, az onnantól kezdve nem lesz az életünkre hatással?
Mi azt tanultuk, hogy ha a harmadik szem jól működik, akkor az
Mi azt tanultuk, hogy ha a harmadik szem jól működik, akkor az intuíció, tisztánlátás képessége lesz jó. A nem megfelelő működéséhez negatív érzések társulnak: pl. szégyenlősség, vagy nem merjük kimondani a megérzéseinket.
A koronacsakra jó működése hozza a megvilágosodást. (ezenkívül egészséget, szeretetet, belülről fakadó örömöt). Ha rosszul működik: bűntudat, önmarcangolás.
Gondolom a kettő végletes állapot között van még millió.
Igaz viszont, hogy azt is tanultuk, hogy a harmadik szem csakra az, ami irányítja az alsóbb csakrákat, és nyitja a koronacsakrát. Ezt nem tudom, hogy tényleg így van-e, eddig ebben erősen kételkedtem. De most ezügyben nézeteltérésbe keveredtem valakivel, aki határozottan állítja ugyanezt, és ez kicsit elbizonytalanított.
Gondoltam, megkérdezem tőletek, hátha van erre valakinek saját tapasztalata: a harmadik szem csakra fejlesztése tényleg magával vonja az életünk problémás részeinek a megoldódását? Pl anyagi problémák, párkapcsolati problémák stb… Ha fejlesszük a tisztánlátás képességét, mennyiben fejlődünk ezekben a kérdésekben is? Azt értem, hgoy jobban rálátunk az életünkre, és tudjuk, mi miért történik velünk… inkább konkrétan az a kérdésem, hogy valóban irányítja-e -és ha igen, mennyiben- a többi csakra működését, és ha azokban tárolunk bármi blokkolódást, félelmet, az onnantól kezdve nem lesz az életünkre hatással?
Egy pár gondolat a csakrák és energiák áramlásáról, Egy pár gondolat a csakrák és energiák áramlásáról, működéséről.
Az egész csakrákról szóló tanítás olyan keleti tanok elképzeléseit közli velünk, amely tanok alapján az emberek önmagukból, tehát belülről elindulva, a világmindenséggel való egységre törekedve, majd kívülről befelé ható energiákkal egyesülve úgy gondolják, hogy ehhez a test különböző pontjai szükségesek! Ennek az irányzatnak előnye és hátránya egyaránt van. Előnye az, hogy segít rögzíteni figyelmünket bizonyos pontokra, melyeket csakráknak nevezünk, s így intenzívebbé tudunk válni a nyitottságra, tanulékonyságra, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valaki bensőleg gazdagodjék. Hátránya viszont egy olyan egyoldalúság, amely Tőle függetlenül is jól működőnek gondolja magát!
Tudatosítani kell magunkban, hogy Isten energiája úgy működik bennünk, hogy ez fölöslegessé teszi minden más energia működését. Ha tudatosítjuk magunkban azt, hogy csak azok az energiák működhetnek bennünk, amelyek Isten áldását hordozzák. Amely energiák nem ilyenek, azok helyébe maga Isten lép be, és kezd működni belátása szerint. Ez a gondolat, erre a valóságra irányítottságunk mindegyik csakránk rendbe szedésére elég! Ennek elérése nem annyira kemény szellemi munkát kíván, mint inkább nagy bizalmat a bennünk boldogító módon jelen lévő Isten iránt.
Sokan fizikálisan gondolnak a csakrák és az energiák áramlására, holott ezek olyan szellemi-lelki valóságok, amelyek nincsenek a fizikai törvényeknek alávetve! Az, hogy mi van a csakrákkal, energiákkal, csupán szándék kérdése. Ha szándékunk az, hogy nyitottak legyenek, akkor nyitottak. Ha annak a sugallatnak engedünk, hogy leblokkolt állapotban van bármelyik, akkor ilyen állapotban van. Amíg ezt nem fogadjuk el, addig nem indulhatunk el a gyógyulás útján, mert összekeverjük a szellemi létmódot a fizikai létmóddal, s így szükségszerűen természetellenes állapotba rögzítjük magunkat.
„Ajkadra adom szavaim.”
Egy pár gondolat a csakrák és energiák áramlásáról, Egy pár gondolat a csakrák és energiák áramlásáról, működéséről.
Az egész csakrákról szóló tanítás olyan keleti tanok elképzeléseit közli velünk, amely tanok alapján az emberek önmagukból, tehát belülről elindulva, a világmindenséggel való egységre törekedve, majd kívülről befelé ható energiákkal egyesülve úgy gondolják, hogy ehhez a test különböző pontjai szükségesek! Ennek az irányzatnak előnye és hátránya egyaránt van. Előnye az, hogy segít rögzíteni figyelmünket bizonyos pontokra, melyeket csakráknak nevezünk, s így intenzívebbé tudunk válni a nyitottságra, tanulékonyságra, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valaki bensőleg gazdagodjék. Hátránya viszont egy olyan egyoldalúság, amely Tőle függetlenül is jól működőnek gondolja magát!
Tudatosítani kell magunkban, hogy Isten energiája úgy működik bennünk, hogy ez fölöslegessé teszi minden más energia működését. Ha tudatosítjuk magunkban azt, hogy csak azok az energiák működhetnek bennünk, amelyek Isten áldását hordozzák. Amely energiák nem ilyenek, azok helyébe maga Isten lép be, és kezd működni belátása szerint. Ez a gondolat, erre a valóságra irányítottságunk mindegyik csakránk rendbe szedésére elég! Ennek elérése nem annyira kemény szellemi munkát kíván, mint inkább nagy bizalmat a bennünk boldogító módon jelen lévő Isten iránt.
Sokan fizikálisan gondolnak a csakrák és az energiák áramlására, holott ezek olyan szellemi-lelki valóságok, amelyek nincsenek a fizikai törvényeknek alávetve! Az, hogy mi van a csakrákkal, energiákkal, csupán szándék kérdése. Ha szándékunk az, hogy nyitottak legyenek, akkor nyitottak. Ha annak a sugallatnak engedünk, hogy leblokkolt állapotban van bármelyik, akkor ilyen állapotban van. Amíg ezt nem fogadjuk el, addig nem indulhatunk el a gyógyulás útján, mert összekeverjük a szellemi létmódot a fizikai létmóddal, s így szükségszerűen természetellenes állapotba rögzítjük magunkat.
Ha jól olvastam, akkor a 3. szemmel a „világ mögé láthatsz”, a
Ha jól olvastam, akkor a 3. szemmel a „világ mögé láthatsz”, a megvilágosodás meg koronacsakrából/által történik… 🙂 ezt olvastam…
Peti
Szerintem a kettő között nem sok különbség van…
Úgy vélem, amikor a világ mögé látsz, akkor ízisz fátyla mögé látsz, ami nem más, mit az a szellemi világ, ami mindennek a mozgatója, oka, aminek a tükre, következménye a fizikális valóság, a látható világ.
A megvilágosodás pontosan ebben valósul meg, hogy rálátsz a dolgokra…rálátsz arra, hogy minden mögött ott van a szellem.
A mihályi gondolkodás pontosan ez…ezt kell elsajátítani az Emberiségnek jelenleg…úgy látni, hogy közben biztosan tudni, hogy …pl.a piros szín önmagában csak egy következmény…van valami mögötte…amikor megvilágosulunk, akkor viszont ezt látjuk is. De ennek a feltétele az, hogy előtte legyen annyi hitünk, hogy feltételezzük, hogy így van:-).
Szeretettel,
izi
Szerintem, alapozva arra, amit olvastam… evidens, hogy
Szerintem, alapozva arra, amit olvastam… evidens, hogy megvilágosodással a dolgok mögé látsz, viszont a megvilinél eggyé válsz az univerzummal vagy valami ilyesmi… ellenben, attól még hogy a világ mögé látsz, nem biztos… vagy valami ilyesmi 🙂
Nem vagyok +világosodott, szóval semmi hiteleset nem tudok mondani a témáról… 🙂
Igen Peti…
Van egy szint, amikortól az alacsonyabb testeink átszellemesednek(amiről írtam a Prometheusz sztoriban), akkor egyé válhatsz mindennel…de ehhez előbb el kell hinned, rálátásodnak kell lenni arra, hogy az ilyen lehetséges(mondjuk vannak, akik már előző életeikben ezt meglépték és ezért ezen életükben ez kimarad és ezért nekik gyorsabb a változás, de akkor sem egy-két élet)…egyé válni mindennel, már nem ugyanolyan, mint, amikor az EGYségből kiléptünk, mert akkor még nem volt ÉNtudatunk…az új EGYé válás annyit jelent, hogy megmarad az ÉNtudatunk, miközben EGYségesek maradunk…ez a lényeg:-)
lényegében Buddha is csak erre jött rá: VAGYOK,
illetve
lényegében Buddha is csak erre jött rá: VAGYOK,
illetve Istentől idézve: VAGYOK, AKI VAGYOK, nem pedig azt mondta, hé, kis csávó, az én nevem, Isten
🙂
ez aranyos!
Marcsi
örülök, hogy újra köztünk vagy 🙂
Milyen egyszerűnek tűnik, igaz? Lényegében minden ilyen egyszerű.
igen, én is
örülök hogy itt lehetek.
Néha eszembe jut, hogy a legnagyobb vallási vezetők/tanítók, hogyan adták át a tudásukat s hogy vajon csak nem bírták leírni vagy tényleg nem tartottak 3 oldalas előadást egy-egy kérdésre.
Ha jól emlékszem volt olyan is, aki bonyolult kérdésekre csak egy vállrándítást egy mosolyt vagy egyetlen szót mondott…és mégis több megvilágosodott ember volt mint napjainkban…
igaz volt idejük elcsendesedni, akár napokig is! 🙂
igen
egyszer ezt olvastam (sajna már a szereplőkre nem emlékszem), a lényeg, egy nyugati ember elment keletre tanulni, odament a mesterhez, ezer kérdést feltett, csillogtatta, ő már mennyit tud. Erre a Mester elkezdte a teát a csészébe önteni, csak önti, és önti, míg az ki nem folyt már (hatalmas illetlenség ez pedig ott), erre a nyugati csak ámult, mit csinál?
A Mester csak ennyit mondott: ilyen a tudatod. Majd kiöntötte, és azt mondta: ezt kell tenned.
🙂
És milyen igaz!
Csak erről a témáról egy egész könyvet lehetne írni, annyi minden van benne…mégis sokszor ennyi a segítség!…
Ha jól olvastam, akkor a 3. szemmel a „világ mögé láthatsz”, a
Ha jól olvastam, akkor a 3. szemmel a „világ mögé láthatsz”, a megvilágosodás meg koronacsakrából/által történik… 🙂 ezt olvastam…
Peti
Szerintem a kettő között nem sok különbség van…
Úgy vélem, amikor a világ mögé látsz, akkor ízisz fátyla mögé látsz, ami nem más, mit az a szellemi világ, ami mindennek a mozgatója, oka, aminek a tükre, következménye a fizikális valóság, a látható világ.
A megvilágosodás pontosan ebben valósul meg, hogy rálátsz a dolgokra…rálátsz arra, hogy minden mögött ott van a szellem.
A mihályi gondolkodás pontosan ez…ezt kell elsajátítani az Emberiségnek jelenleg…úgy látni, hogy közben biztosan tudni, hogy …pl.a piros szín önmagában csak egy következmény…van valami mögötte…amikor megvilágosulunk, akkor viszont ezt látjuk is. De ennek a feltétele az, hogy előtte legyen annyi hitünk, hogy feltételezzük, hogy így van:-).
Szeretettel,
izi
Szerintem, alapozva arra, amit olvastam… evidens, hogy
Szerintem, alapozva arra, amit olvastam… evidens, hogy megvilágosodással a dolgok mögé látsz, viszont a megvilinél eggyé válsz az univerzummal vagy valami ilyesmi… ellenben, attól még hogy a világ mögé látsz, nem biztos… vagy valami ilyesmi 🙂
Nem vagyok +világosodott, szóval semmi hiteleset nem tudok mondani a témáról… 🙂
Igen Peti…
Van egy szint, amikortól az alacsonyabb testeink átszellemesednek(amiről írtam a Prometheusz sztoriban), akkor egyé válhatsz mindennel…de ehhez előbb el kell hinned, rálátásodnak kell lenni arra, hogy az ilyen lehetséges(mondjuk vannak, akik már előző életeikben ezt meglépték és ezért ezen életükben ez kimarad és ezért nekik gyorsabb a változás, de akkor sem egy-két élet)…egyé válni mindennel, már nem ugyanolyan, mint, amikor az EGYségből kiléptünk, mert akkor még nem volt ÉNtudatunk…az új EGYé válás annyit jelent, hogy megmarad az ÉNtudatunk, miközben EGYségesek maradunk…ez a lényeg:-)
lényegében Buddha is csak erre jött rá: VAGYOK,
illetve
lényegében Buddha is csak erre jött rá: VAGYOK,
illetve Istentől idézve: VAGYOK, AKI VAGYOK, nem pedig azt mondta, hé, kis csávó, az én nevem, Isten
🙂
ez aranyos!
Marcsi
örülök, hogy újra köztünk vagy 🙂
Milyen egyszerűnek tűnik, igaz? Lényegében minden ilyen egyszerű.
igen, én is
örülök hogy itt lehetek.
Néha eszembe jut, hogy a legnagyobb vallási vezetők/tanítók, hogyan adták át a tudásukat s hogy vajon csak nem bírták leírni vagy tényleg nem tartottak 3 oldalas előadást egy-egy kérdésre.
Ha jól emlékszem volt olyan is, aki bonyolult kérdésekre csak egy vállrándítást egy mosolyt vagy egyetlen szót mondott…és mégis több megvilágosodott ember volt mint napjainkban…
igaz volt idejük elcsendesedni, akár napokig is! 🙂
igen
egyszer ezt olvastam (sajna már a szereplőkre nem emlékszem), a lényeg, egy nyugati ember elment keletre tanulni, odament a mesterhez, ezer kérdést feltett, csillogtatta, ő már mennyit tud. Erre a Mester elkezdte a teát a csészébe önteni, csak önti, és önti, míg az ki nem folyt már (hatalmas illetlenség ez pedig ott), erre a nyugati csak ámult, mit csinál?
A Mester csak ennyit mondott: ilyen a tudatod. Majd kiöntötte, és azt mondta: ezt kell tenned.
🙂
És milyen igaz!
Csak erről a témáról egy egész könyvet lehetne írni, annyi minden van benne…mégis sokszor ennyi a segítség!…
A „harmadik szem” megnyitása lehet az „azonnali” megvilágosodás.
A „harmadik szem” megnyitása lehet az „azonnali” megvilágosodás. ?
Számomra kérdéses, hogy valóban meg lehet nyitni a „harmadik szemet”?? (Akkor az valami kegyelmi állapot is egyben?)
Úgy gondom, hogy ha az alsó csakrák harmónikusan működnek, akkor működhet ez a nyitás is,
vagy a „megnyitás” akkor mit jelent ?
A „harmadik szem” megnyitása lehet az „azonnali” megvilágosodás.
A „harmadik szem” megnyitása lehet az „azonnali” megvilágosodás. ?
Számomra kérdéses, hogy valóban meg lehet nyitni a „harmadik szemet”?? (Akkor az valami kegyelmi állapot is egyben?)
Úgy gondom, hogy ha az alsó csakrák harmónikusan működnek, akkor működhet ez a nyitás is,
vagy a „megnyitás” akkor mit jelent ?
Sziasztok!
A 3. szem az agyban a homlok mögött helyezkedik
Sziasztok!
A 3. szem az agyban a homlok mögött helyezkedik el,Tobozmirigy néven.Ezen keresztül kapjuk az intuitív gondolatokat,a lélek irányítását.Ha az „irányítás sikeres,akkor ez a szerv fejlődésnek indul,
sejtszaporodás jön létre.Ennek a fejlődésnek a következménye az egyre jobb „antenna,vétel”.
A jó és a rossz gondolatok aránya dönti el,hogy ez a szervünk milyen állapotban van,vagyis ennek a működését a mindennapi viselkedésünk,gondolataink befolyásolják.Minél előrébb vagyunk az utunkon minél tisztábban élünk,annál jobban funkcionál.Ennek a működése a lelkiállapotunkra,gondolatainkra azonnal reagál,itt dől el minden pillanatban,hogy mennyi lehetőséget,információt,tudást kapunk az égi csatornán.Senki szemét nem lehet technikákkal kinyitni!!!!Ez automatikusan nyílik,zárul,növekszik-csökken.Közvetlen kapcsolatban áll az agy minden idegközpontjával és részt vesz azok irányításában.
Ezért fontos a szeretettől vezérelt gondolkodás és az ezekből származó cselekedetetek minősége.
Vegyük példának Jézus életét.Minél jobban közeledünkaz Ő jelleméhez(persze választhatunk más mintát is-Buddha pl.) annál hamarabb ismerjük fel saját,Isteni szándék szerinti feladatainkat,mely megvalósítása megnyitja a spirituális tér-idő kaput,mely „fátyol szerüen” takarja el a szellemvilágot.
Mostanában azt látom,hogy gyakorivá vált a megvilágosodás problémája,mely már több fórumnak is
témája volt,amikre vissza lehet keresni,ezért elnézést érte,de nem szeretnék ismétléseket írni.
Valahogy úgy látom,hogy elkezdtünk egy iskolát és az az első osztályban (ki hol tart éppen) arról
beszélünk milyen lehet ha elvégeztük az utolsó osztályt (megvilágosodás).A probléma,hogy aki elvégezte
már nem akar erről beszélni,mert már nem úgy tekint rá mint mi.Ennek az útnak egy állomása a 3.szem
nyílása ill. működtetése.Attól,hogy bepillantást nyerhetünk egy általunk nem ismert világba,még nem leszünk a részévé!Ahhoz,hogy ez megtörténjék a földi Énünknek bekellene olvadnia a felsőbb Énünkbe,
ennek a folyamatnak pedig a mindennapi életünk ad teret vagy éppen akadályozza meg.
Zoeya
„Ennek az útnak egy állomása a 3.szem nyílása ill.
"Ennek az útnak egy állomása a 3.szem
nyílása ill. működtetése.Attól,hogy bepillantást nyerhetünk egy általunk nem ismert világba,még nem leszünk a részévé!Ahhoz,hogy ez megtörténjék a földi Énünknek bekellene olvadnia a felsőbb Énünkbe,
ennek a folyamatnak pedig a mindennapi életünk ad teret vagy éppen akadályozza meg."
Részben egyet értek veled, amiben nem, szerintem (bár fogad el, elképzelésnek, hiszen én sem tartok ott) a Fensőbb Énnel Egyesülünk, hanem az Abszolút létezővel, azaz Istennel a Felébredéskor (nem a megvilágosodáskor, hanem azután egy lépéssel)
Maga a megvilágosodás nekem ezt jelenti: Istenre ébredés, meglátni, hallani Istent. Ennyi, itt még nem tartunk a teljes Egységben, viszont látjuk minden működését.
Ezért merült fel bennem a 3. szem megnyitásával a kérdés, hiszen ott is a tisztán látás/hallás képessége alakul ki, ami szerintem (ez viszont már saját bőrömön átélt élmény), fejleszthető (egyszerű koncentrációs gyakorlatokkal is akár), sőt, még az előző életeinkben megélt tudatossági szintjeinknek megfelelően már a mostani életünkben sem egy zárt pontból indulunk ki, hanem abból az állapotból, amilyen szintet már elértünk (akárcsak a kundalini) anno is.
Ezért is vannak különbségek, valaki jó ráérző képességgel él, valaki jól lát mindent, ellenben, ha nem fejlesztette tudatosságát a mostani életében, rosszul is értelmezhet dolgokat, ebből következnek a félretanítások.
Nem beszélve arról, gyermekkorban nyílt az állapota, igazság szerint, az Egó megerősödése (megfelelés mások felé, hiedelem rendszerek, félelmek) miatt zárul beljebb.
Életmód, szerintem itt is lehet más út. Gondoljunk csak a ma i divatos egészséges életmódra, ha nincs mellette a kellő tudatosítás, akkor csak annyit érünk el, hogy a testünk jól működik.Bár mégis lépnek fel betegségek, amit ilyenkor végképp nem ért az ember, hiszen abban az állapotban ringatja magát, hogy ő mindent megtett, hogy megelőzze a betegségeket, akkor meg miért pont Ő, nem az elhízott, iszákos szomszéd?
Mi az igazság? Fogalmam nincs. Ezért jó, és nem tartom problémának, ha ilyenekről beszélünk, hisz a fejlődésünk lépcsői tárulnak fel általa, na persze a megélést szóban nem igazán lehet átadni, de egy vonzó fénypontot az éjszakában azért mindig jó követni egy darabig.
Kérlek fogad is így, ez is egy elképzelés.
Kedves Buddhanita!
Amit írtál az inkarnációs fejlődésről azzal
Kedves Buddhanita!
Amit írtál az inkarnációs fejlődésről azzal egyetértek,valóban az előző életeink döntik el „honnan indulunk”.Az én ismeretem szerint azért még vannak állomások a fensőbb énünk és Isten között(pl:
szellemi létünk),de ezen ne „vesszünk össze”,legyen a hited szerint. 🙂
H: Agyalapi mirigy
Tudomásom szerint az adjna csakra belső elválasztású mirigye az agyalapi mirigy, amely az összes többi belső mirigy munkáját összehangolja és a gondolkodás képességégére van meghatározó hatással. A tobozmirigy a korona csakrához tartozik és a melatonint termeli. Az orvosok nem igazán értik még a rendeltetését, a védikusok pedig „betervezett” szervnek tartják, amit csak a tudatfejlődés magasabb szintjein kezdünk el használni.
Védikus források szerint azonban igaz, hogy egyesek az agyalapi mirigyen, vagyis a homlokcsakrán keresztül kapcsolódnak a spirituális energiákhoz, de a tobozmirigy az igazi antenna, amit jelenleg a fel nem ébredett ember nem használ.
Bizonyos ászanáknál és bandháknál a levegő visszatartást a gátizom ráhúzással kombinálva – ha az orrunk hegyére koncentrálunk, a szemek összehúzódása az agyalapi mirigyet, ha a homlokra felfelé koncentrálunk, a szemgolyók enyhe nyomása a tobozmirigyet stimulálja. Innen eredhet a keveredés. (Nem igazán lehet olyan szentképet, vagy ikont látni, ahol a szentek ne felfelé fordított szemmel lennének megfestve, s ez valszeg nem azért van, mert éppen angyalokat láttak:)
Szerencsétlen elhatározás időnek előtte kierőszakolni e mirigyek fokozott működését, mert valóban félreértelmezésekhez, fekete mágiához vezethet a megjelenő képességek nem megfelelő tudatossági szinttel párosuló használata, vagy akár tudatzavarok is előidézhetők általa.
Az átlag tudatossági szint elég ritkán esik egybe a spirituális fejlettség szintjével – a kialakult/ vagy ki nem alakult spirituális képességekkel és átélt élményekkel. Ezért lehetséges az, hogy az időleges csúcsélményeket, Egységállapotokat annyiféle módon írják és mesélik el a legdedósabb mágikus elképzelésektől a legbonyolultabb ufós csatornázásokon át, különböző szókincs és képzettség, mitoszok és vallások keveredésében, netalán újabbak kitalálásával… Minden tudatszinten lehetségesek időlegesen, és abban különböznek, hogy ki milyen tudatszintről, hogyan próbálja meg elmagyarázni.
Az lenne kívánatos, ha az adott fejlettségi szinthez a megfelelő szintű saját transzélmény párosulhatna… A tudatosság fejlődésében azonban a ráció szintjén van egy hatalmas luk, egy szakadás a spirituális vonal fejlődésében, ahol a penge IQ-s egyedek és virtuóz agyalók egyszerűen tagadnak mindenfajta spiritualitást, és belecsúsznak a materializmusba.
Ami egyébként szükségszerű megélés, és nem okozna elakadást, csak az eltúlzása, vagy a hiányossága, ha az Érzés, Gondolat és Akarat aspektusaink fejlesztésében elblicceltük a nehezebben adódó vizsgákat. Vagyis nem szép sorjában haladtunk, maradt még pótvizsgára való tananyag, hiába közeledünk az Érettség felé… Mindannyian meg fogunk világosodni, senki sem köthet biztosítást ellene.
Kedves Hermess!
Kicsit kevered a dolgokat,az agyalapi mirigy a
Kedves Hermess!
Kicsit kevered a dolgokat,az agyalapi mirigy a fejünk mértani közepén helyezkedik el és ez termeli a melatonint.A tobozmirigy van a homlokunk közepén,ez a homlokcsakra.A szellemi irányítás,kommunikáció
3 fő mirigy (csecsemő,toboz,agyalapi) összehangolt működésén keresztül történik.
A korona csakra nem a kommunikácót szolgálja,hanem ezen keresztül kapjuk a tanításokat fentről.
A képeknél ráhibáztál,”angyalokat látnak.A felfelé fotdított szemmel szimbolizálták az Isten felé való fordulás állapotát.Buddhanitának igaza van,valóban lehet fejleszteni a 3.szemes látást,de csak ezt.
A mirigyek „működését” nem lehet kierőszakolni,ennek fejlődését a tudatállapotunk és szellemi fejlettségünk dönti el.A spiri élményeket mindenki a maga szintjén értelmezi,akárcsak az álmainkat,
de ez nem baj,ez is idővel változik.
Nem tudom miért tűzik ki célként az emberek a megvilágosodást,gondolom nagyravágyásból,
de nem ez kellene,hogy fontos legyen.Ez csak nagyon keveseknek adatott meg az utóbbi 2000 évben,talán 6-8 embernek.Persze itt ujra felvetődik,hogy kinek mit jelent a megvilágosodás,nekem ezt.
Zoeya
H: Kedves Zoeya!
Én olyat nem írtam, hogy a korona csakra a kommunikációt szolgálja…
Egyébként ha rákeres a neten, bárki eldöntheti a kérdést maga is. Ha kéred néhány linket vagy forrást beidézhetek. Abban sem kételkedem, hogy az ellenkezőjéről is lehet forrást találni, én maradok a teozófiai alapozásomnál.
Az angyalokkal kapcsolatban pedig pontosan erről írtam, hogy egy vallásos tudatossági szintről kizárólag angyalokat és más „megszemélyesített” jelenségeket lát a spirituális érzékenységben idáig eljutott ember. Más tudatossági szinteken pedig inkább energiák és színek érzékelésében nyilvánul meg a „harmadik szemmel való látás”, majd egyre teljesebb asztrális látásban és az aura színeinek érzékelésében.
A megvilágosodás pedig koronacsakra szintű esemény, amikor úgy is marad valaki, tehát nem csak egy transzélmény.
Kedves Hermess!
Igaz,nem irtad,ezt csak én tettem hozzá,mert
Kedves Hermess!
Igaz,nem irtad,ezt csak én tettem hozzá,mert gyakorta ezt olvasom.Azt,hogy mit látsz az információ dönti el amit elakarnak juttatni hozzád.Ezek többnyire szimbólumokban történnek,hogy számunkra értelmezhető legyen a tartalma,ennek a fordításáért pedig az agy a felelős,ill.a gondolat világod.
Olyan ez mintha ébren álmodnál,az agyadnak is azon részét használod ilyenkor.
A szinek az agyunk válasza a fényre.A med.élmények,álmok az energiára.Ha minden infó „csak” energiaként jelentkezne nem tudnánk velük mit kezdeni.Miután nem ismerem a gondolatvilágodat,szótáradat,így utólagos elnézésedet kérve csak feltételesen próbálom kikövetkeztetni mire gondolsz.Két látásmód létezik:nyitott szemes,3.szemes.Nyitott szemmel valóban szineket,energiát látunk,de ha egy szellemi lény megakar jelenítődni elöttünk,olyan enrgetikai formát vesz fel amit akar.
Mivel nem cél,hogy frászt kapjunk,vagy ne tudjuk mi történik, „elővesz” egy számunkra kedves formát az agyunkból.Azt se felejtsük el,hogy ezeknek a „látomásoknak” ösztönző jellegük is van,ezzel is inspirálva az embert a további fejlődésre.Ennél a látásnál a szemünket tovább fejlesztették és átállították egy szélesebb spektrumu látásra,ami lehetővé teszi a fizikai szintü energetikai megnyilvánulások(pl:aura) érzékelését.Ebben a 3.szem nem vesz részt.A 3.szemmel az üzenetek,infók képpé való átértelmezését látjuk.Ennek a milyenségét nem a tudatállapotunk,inkább a megértési,felfogási képességünk határozza meg.Aztán van egy harmadik látásmód amit nehéz megfogalmazni,mert ez a tudatban és nem fizikálisan történik, a látás nem megfelelő szó rá.Ebből a folyamatból az agy,fizikális test kimarad.
Nem látom mi történik,de tudom.Ez minden fizikális élménynél pontosabb és erőssebb,nehéz rá szavakat találni.Voltam egy teozófiai előadáson tavaly amit lehet épp Te tartottál,így tudom,hogy nem egyformán értelmezzük a tudatot.Az előadás a tudatról szólt,de végig azt a részét taglalta amit én földi tudatnak
hívok.Ezen tapasztalások azonban nem itt keletkeznek,a testünktől függetlenek,ilyenkor már átléptük
azon határokat amit „normál” üzemmódban használunk és egy másfajta tudatállapotba kerülünk.
Szeretném ha kifejtenéd számodra mi a megvilágosodás,ha esetleg ez,akkor ez nem a fizikai testben,
nem a csakrákban történik,viszont egy állandósult tudatállapot hatással van a mindennapi életünkre is.
Az én értelmezésemben nincs olyan,hogy vallásos tudatszint,csak az emberi ragaszkodás valamilyen eszméhez,mely meggátol abban,hogy meglássunk mást is,egyben bekorlátozva a továbblépés lehetőségét.De ezeket mindenki maga határozza meg és dönti el,legyen szó bármely irányzatról vagy
spiri nézetről.Egy vallásos ember szolgálhat ugyanannyi élménnyel egy beszélgetés során,mint egy
spiri beálítottságu.Mindkettő szolgál tapasztalatokkal ha kölcsönösen elfogadjuk a másikat és nem vitának ill.meggyőzésnek tekintjük a beszélgetést.
Köszönöm a válaszod 🙂 Zoeya
Megvilágosodást kéred és megkapod! Ennyi!
Buddha az aszkéta élete során, amikor teste sanyargatása után sem világosodott meg, akkor leült egy fa alá és azt mondta addig innen fel nem állok amíg meg nem világosodok! A kellő elhatározás kellet ahhoz hogy megkapja. A megvilágosodással kezdődik igazán a játék. A szellem szintek alsó három szintjének valamelyikén tartózkodsz amíg nem nem világosodtál meg. A földhöz vagy kötve és ármány archimán, set setét, uralma alá tartozol. Aki megvilágosodik az megszabadul az inkarnáció körforgásból. A megvilágosodás nem augusztus 20.i tűzijáték! Egy rőpke pillanat amikor elfog a bizonyosság. És innentől már nincs is jelentősége. Kipipálva! A következő szintekre koncentrálsz. Hogy ne zuhanj vissza a hétköznapi szintre fejlesztened kell az önbizalmadat. Nem hinned , hanem tudnod kell, hogy isten vagy és tökéletes vagy! Nézz utána mit jelent az hogy Jézus 24 karátos!!!
saját élmény
Szia Anita!
Azt írod, hogy van élményed arról, hogy fejleszthető a megnyílási folyamat…
Bennem kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban.
Azt tudjuk egyáltalán, hogy mi változna meg, ha a megnyílási folyamat elkezdődik?
Lehet, hogy bután hangzik a kérdésem, de igazából én azzal sem vagyok tisztában, hogy a megérzéseink, az intuíciónk, a telepatikus képességeink, vagy a Belső Hangunk üzenetei hova kapcsolódnak, honnan, melyik szervünkön keresztül jutnak el hozzánk… ennek kapcsán felmerül bennem, hogy tudjuk-e konkrétan, hogy mit is értsünk a tisztán látáson és halláson…, hogy az hogyan is jelentkezik?
Valóban jó, hogy beszélünk róla, és nagyon jó lenne többet tudni róla, mint amit most tudunk (szerintem ezen az előadáson hiányoztam:)
Ja, és nagyon köszönöm a jókívánságokat és a gyógypuszikat, meggyógyultam (asszem, s remélem nem kiabálom el:)
Puszi: M.
Michaelita
kezetben felerősötek a megérzéseim, aztán voltak látomásaim, nem láttam semmi misztikusat (angyalt vagy ilyesmit) eleinte csak indigó lilát láttam, mintha izzott volna, olyan intebzív színt, de mindezt csukott szemmel Később is csak csukott szemmel olyan volt, mintha a homlokomnál egy kerek képernyő jelent volna meg, benne, mint egy-egy film láttam dolgokat: egy tiszta vizű patak alját kavicsokkal, egy férfi (számomra ismeretlen) beszélgetet a fiával, stb. Mindezt olyan tisztán, mintha ott lettem volna velük.
Karácsony környékén viszont jötta nagy ijedelem, akkor Anyuéknál voltam, meitáltam, és a korony csakrám felől hirtelen hatalmas energia árat a fejembe, a homlokom környékén bent egy háromszöget írt le, majd a homlokcsakrán keresztül, mint amit kilőttek, szágulott ki az energia. Mindez még 2003-ban volt, akkoriban nagyon sokat meditáltam, 6-8 órát naponta, nagyon nagy késztetésem volt rá. Az alvás igényem nagyon minimálisra csökkent, bárki jött felém, tudtam mi zajlik benne, nem láttam, de tudtam.Sőt, az álmaim is olyan valóságosak voltak, olyan intenzívek, mintha a testemen kívül ott lennék látnék, hallanék.
Nos, én megijedtem, de ezóta az eset óta tudom, kinyílt volna akkor, ha nem hagyom abba. Kérdés viszont az, kibírtam volna-e ép elmével?
A gyakorlatot pont ezért nem is írom le. Ha netán jól sikerült volna, akkor biztosan máshogy látnám, de így nyitva maradt a kérdés, maradt viszont némi félelem a megőrüléstől, amin mostanában dolgozom, oldom.
Minden esetre érdekes, hogy már gyerekként a módszer alapjaként szolgáló tekintettel aludtam el, mert máshogyan nem voltam rá képes. Akkoriban szintén voltak látomásaim, meg álmaim, amikor úgy éreztem, testemen kívül járok kelek a lakásban.
itt az idő, ha úgy érzed
Misztikusat vagy lényeket én sem látok, csak különböző színeket. A legintenzívebb szín amit sikerült látnom az egy földöntúli tisztaságú lilás-rózsaszín (őrangyal meditációban, testen kívül) és ahogy visszaengedtek a Földre, láttam magam alatt a lágyan fodrozódó tengert, a sziklákat, a mélységet, .. picit megijedtem, ezért jóságosan egy csónakot is alám tettek, megható, gondoskodó szeretettel.
Állítólag a tudati hozzáállásunktól függ, hogy mit látunk, s a színek egy valódi, másik dimenzióbeli kapcsolódásunkat jelentik, jelenthetik.
Álomképben ennél többet is mutattak már (a legelső Földre érkezést, az életfeladatom lényegét, a sorsfordulóimat, jövőbeli fordulatot)
Anita! Megértem az ijedtségedet, a benned felmerülő kérdéseket!
Az mindenképp jó, ha a megőrüléstől való félelmen dolgozol, de ez állítólag egy természetes védekező mechanizmus bennünk, mert minden kapu átlépése veszélyekkel jár, s a kapuőr így vigyáz ránk.
Az, hogy a témát felvetetted, számomra azt jelenti, hogy itt az ideje, hogy újra gondolja arra, hogy megnyílhat számodra a lehetőség. (Jó lenne még leásnod oda, hogy mik a motivációid, mert ha önzetlenek és tiszták, akkor nem történhet bajod!)
Én hiszek és bízom abban, hogy a Felsőbb Énem, a legbölcsebb belső mesterem, mert jobban ismer mint én önmagamat, tehát rábízom, hogy minek mikor kell megtörténnie, mikor vagyok rá elég érett. Azt tapasztalom, hogy nekem csak a lehetőségét kell elfogadnom annak, ami történhet, s ő a többit már intézi nekem, a legjobb módon. Tőlem nem is vár mást, mint egy elhatározást, egy döntést, a lehetőség megadását, az elköteleződést.
Amit tenni szoktam mostanában, hogy a hitemet próbálom erősíteni, mert ez sok mindentől (talán a megőrüléstől is, hiszen bennem is van néha ilyen félelem) megóv, úgy gondolom.
Amennyire tudom erősítem a hitemet önmagamban, embertársaimban, a természetfelettiben.
Ha elfogadsz tőlem egy jó tanácsot, akkor azt ajánlanám, hogy dolgozz azon is, hogy rögzüljön Benned,
hogy minden hatalom és erő adott a számodra, hogy irányísd az energiákat (ahogyan akarod) és mindentől meg tudod védeni magad, bármi is érne. („Ha hitetek annyi lenne, mint a mustármag…”, „Higyj benne és megadatik Néked!”)
A leírásodból arra következtetek, hogy elérkezett az idő, hogy visszakapd egy olyan ősi képességedet, amit régen már birtokoltál és uraltál. Egy álmomban a kép mellé az jött át, hogy régen mindannyian az ősi tudás birtokában voltunk! Ha elkezded újra használni mi többiek lélekben, imában, fohászban, energiákban támogatunk Téged! (biztos vagyok benne, hogy a többiek is, de erősítsetek meg, lééécccciiii)
puszi
majd megLátjuk 😉
jól csinálod!
Amikor készen vagy rá, akkor támogatni fogunk!, kérünk Neked védelmet, imádkozunk a kisiklások elkerüléséért… hiszek benne, hogy többen erősebbek vagyunk!
Puszi és legyen szép napod!
Mindenkinek legyen nagyon szép napja!
szeretettel: Marcsi (bár a barátom May-nek hív, az sem rossz:)
Sziasztok!
A 3. szem az agyban a homlok mögött helyezkedik
Sziasztok!
A 3. szem az agyban a homlok mögött helyezkedik el,Tobozmirigy néven.Ezen keresztül kapjuk az intuitív gondolatokat,a lélek irányítását.Ha az „irányítás sikeres,akkor ez a szerv fejlődésnek indul,
sejtszaporodás jön létre.Ennek a fejlődésnek a következménye az egyre jobb „antenna,vétel”.
A jó és a rossz gondolatok aránya dönti el,hogy ez a szervünk milyen állapotban van,vagyis ennek a működését a mindennapi viselkedésünk,gondolataink befolyásolják.Minél előrébb vagyunk az utunkon minél tisztábban élünk,annál jobban funkcionál.Ennek a működése a lelkiállapotunkra,gondolatainkra azonnal reagál,itt dől el minden pillanatban,hogy mennyi lehetőséget,információt,tudást kapunk az égi csatornán.Senki szemét nem lehet technikákkal kinyitni!!!!Ez automatikusan nyílik,zárul,növekszik-csökken.Közvetlen kapcsolatban áll az agy minden idegközpontjával és részt vesz azok irányításában.
Ezért fontos a szeretettől vezérelt gondolkodás és az ezekből származó cselekedetetek minősége.
Vegyük példának Jézus életét.Minél jobban közeledünkaz Ő jelleméhez(persze választhatunk más mintát is-Buddha pl.) annál hamarabb ismerjük fel saját,Isteni szándék szerinti feladatainkat,mely megvalósítása megnyitja a spirituális tér-idő kaput,mely „fátyol szerüen” takarja el a szellemvilágot.
Mostanában azt látom,hogy gyakorivá vált a megvilágosodás problémája,mely már több fórumnak is
témája volt,amikre vissza lehet keresni,ezért elnézést érte,de nem szeretnék ismétléseket írni.
Valahogy úgy látom,hogy elkezdtünk egy iskolát és az az első osztályban (ki hol tart éppen) arról
beszélünk milyen lehet ha elvégeztük az utolsó osztályt (megvilágosodás).A probléma,hogy aki elvégezte
már nem akar erről beszélni,mert már nem úgy tekint rá mint mi.Ennek az útnak egy állomása a 3.szem
nyílása ill. működtetése.Attól,hogy bepillantást nyerhetünk egy általunk nem ismert világba,még nem leszünk a részévé!Ahhoz,hogy ez megtörténjék a földi Énünknek bekellene olvadnia a felsőbb Énünkbe,
ennek a folyamatnak pedig a mindennapi életünk ad teret vagy éppen akadályozza meg.
Zoeya
„Ennek az útnak egy állomása a 3.szem nyílása ill.
"Ennek az útnak egy állomása a 3.szem
nyílása ill. működtetése.Attól,hogy bepillantást nyerhetünk egy általunk nem ismert világba,még nem leszünk a részévé!Ahhoz,hogy ez megtörténjék a földi Énünknek bekellene olvadnia a felsőbb Énünkbe,
ennek a folyamatnak pedig a mindennapi életünk ad teret vagy éppen akadályozza meg."
Részben egyet értek veled, amiben nem, szerintem (bár fogad el, elképzelésnek, hiszen én sem tartok ott) a Fensőbb Énnel Egyesülünk, hanem az Abszolút létezővel, azaz Istennel a Felébredéskor (nem a megvilágosodáskor, hanem azután egy lépéssel)
Maga a megvilágosodás nekem ezt jelenti: Istenre ébredés, meglátni, hallani Istent. Ennyi, itt még nem tartunk a teljes Egységben, viszont látjuk minden működését.
Ezért merült fel bennem a 3. szem megnyitásával a kérdés, hiszen ott is a tisztán látás/hallás képessége alakul ki, ami szerintem (ez viszont már saját bőrömön átélt élmény), fejleszthető (egyszerű koncentrációs gyakorlatokkal is akár), sőt, még az előző életeinkben megélt tudatossági szintjeinknek megfelelően már a mostani életünkben sem egy zárt pontból indulunk ki, hanem abból az állapotból, amilyen szintet már elértünk (akárcsak a kundalini) anno is.
Ezért is vannak különbségek, valaki jó ráérző képességgel él, valaki jól lát mindent, ellenben, ha nem fejlesztette tudatosságát a mostani életében, rosszul is értelmezhet dolgokat, ebből következnek a félretanítások.
Nem beszélve arról, gyermekkorban nyílt az állapota, igazság szerint, az Egó megerősödése (megfelelés mások felé, hiedelem rendszerek, félelmek) miatt zárul beljebb.
Életmód, szerintem itt is lehet más út. Gondoljunk csak a ma i divatos egészséges életmódra, ha nincs mellette a kellő tudatosítás, akkor csak annyit érünk el, hogy a testünk jól működik.Bár mégis lépnek fel betegségek, amit ilyenkor végképp nem ért az ember, hiszen abban az állapotban ringatja magát, hogy ő mindent megtett, hogy megelőzze a betegségeket, akkor meg miért pont Ő, nem az elhízott, iszákos szomszéd?
Mi az igazság? Fogalmam nincs. Ezért jó, és nem tartom problémának, ha ilyenekről beszélünk, hisz a fejlődésünk lépcsői tárulnak fel általa, na persze a megélést szóban nem igazán lehet átadni, de egy vonzó fénypontot az éjszakában azért mindig jó követni egy darabig.
Kérlek fogad is így, ez is egy elképzelés.
Kedves Buddhanita!
Amit írtál az inkarnációs fejlődésről azzal
Kedves Buddhanita!
Amit írtál az inkarnációs fejlődésről azzal egyetértek,valóban az előző életeink döntik el „honnan indulunk”.Az én ismeretem szerint azért még vannak állomások a fensőbb énünk és Isten között(pl:
szellemi létünk),de ezen ne „vesszünk össze”,legyen a hited szerint. 🙂
H: Agyalapi mirigy
Tudomásom szerint az adjna csakra belső elválasztású mirigye az agyalapi mirigy, amely az összes többi belső mirigy munkáját összehangolja és a gondolkodás képességégére van meghatározó hatással. A tobozmirigy a korona csakrához tartozik és a melatonint termeli. Az orvosok nem igazán értik még a rendeltetését, a védikusok pedig „betervezett” szervnek tartják, amit csak a tudatfejlődés magasabb szintjein kezdünk el használni.
Védikus források szerint azonban igaz, hogy egyesek az agyalapi mirigyen, vagyis a homlokcsakrán keresztül kapcsolódnak a spirituális energiákhoz, de a tobozmirigy az igazi antenna, amit jelenleg a fel nem ébredett ember nem használ.
Bizonyos ászanáknál és bandháknál a levegő visszatartást a gátizom ráhúzással kombinálva – ha az orrunk hegyére koncentrálunk, a szemek összehúzódása az agyalapi mirigyet, ha a homlokra felfelé koncentrálunk, a szemgolyók enyhe nyomása a tobozmirigyet stimulálja. Innen eredhet a keveredés. (Nem igazán lehet olyan szentképet, vagy ikont látni, ahol a szentek ne felfelé fordított szemmel lennének megfestve, s ez valszeg nem azért van, mert éppen angyalokat láttak:)
Szerencsétlen elhatározás időnek előtte kierőszakolni e mirigyek fokozott működését, mert valóban félreértelmezésekhez, fekete mágiához vezethet a megjelenő képességek nem megfelelő tudatossági szinttel párosuló használata, vagy akár tudatzavarok is előidézhetők általa.
Az átlag tudatossági szint elég ritkán esik egybe a spirituális fejlettség szintjével – a kialakult/ vagy ki nem alakult spirituális képességekkel és átélt élményekkel. Ezért lehetséges az, hogy az időleges csúcsélményeket, Egységállapotokat annyiféle módon írják és mesélik el a legdedósabb mágikus elképzelésektől a legbonyolultabb ufós csatornázásokon át, különböző szókincs és képzettség, mitoszok és vallások keveredésében, netalán újabbak kitalálásával… Minden tudatszinten lehetségesek időlegesen, és abban különböznek, hogy ki milyen tudatszintről, hogyan próbálja meg elmagyarázni.
Az lenne kívánatos, ha az adott fejlettségi szinthez a megfelelő szintű saját transzélmény párosulhatna… A tudatosság fejlődésében azonban a ráció szintjén van egy hatalmas luk, egy szakadás a spirituális vonal fejlődésében, ahol a penge IQ-s egyedek és virtuóz agyalók egyszerűen tagadnak mindenfajta spiritualitást, és belecsúsznak a materializmusba.
Ami egyébként szükségszerű megélés, és nem okozna elakadást, csak az eltúlzása, vagy a hiányossága, ha az Érzés, Gondolat és Akarat aspektusaink fejlesztésében elblicceltük a nehezebben adódó vizsgákat. Vagyis nem szép sorjában haladtunk, maradt még pótvizsgára való tananyag, hiába közeledünk az Érettség felé… Mindannyian meg fogunk világosodni, senki sem köthet biztosítást ellene.
Kedves Hermess!
Kicsit kevered a dolgokat,az agyalapi mirigy a
Kedves Hermess!
Kicsit kevered a dolgokat,az agyalapi mirigy a fejünk mértani közepén helyezkedik el és ez termeli a melatonint.A tobozmirigy van a homlokunk közepén,ez a homlokcsakra.A szellemi irányítás,kommunikáció
3 fő mirigy (csecsemő,toboz,agyalapi) összehangolt működésén keresztül történik.
A korona csakra nem a kommunikácót szolgálja,hanem ezen keresztül kapjuk a tanításokat fentről.
A képeknél ráhibáztál,”angyalokat látnak.A felfelé fotdított szemmel szimbolizálták az Isten felé való fordulás állapotát.Buddhanitának igaza van,valóban lehet fejleszteni a 3.szemes látást,de csak ezt.
A mirigyek „működését” nem lehet kierőszakolni,ennek fejlődését a tudatállapotunk és szellemi fejlettségünk dönti el.A spiri élményeket mindenki a maga szintjén értelmezi,akárcsak az álmainkat,
de ez nem baj,ez is idővel változik.
Nem tudom miért tűzik ki célként az emberek a megvilágosodást,gondolom nagyravágyásból,
de nem ez kellene,hogy fontos legyen.Ez csak nagyon keveseknek adatott meg az utóbbi 2000 évben,talán 6-8 embernek.Persze itt ujra felvetődik,hogy kinek mit jelent a megvilágosodás,nekem ezt.
Zoeya
H: Kedves Zoeya!
Én olyat nem írtam, hogy a korona csakra a kommunikációt szolgálja…
Egyébként ha rákeres a neten, bárki eldöntheti a kérdést maga is. Ha kéred néhány linket vagy forrást beidézhetek. Abban sem kételkedem, hogy az ellenkezőjéről is lehet forrást találni, én maradok a teozófiai alapozásomnál.
Az angyalokkal kapcsolatban pedig pontosan erről írtam, hogy egy vallásos tudatossági szintről kizárólag angyalokat és más „megszemélyesített” jelenségeket lát a spirituális érzékenységben idáig eljutott ember. Más tudatossági szinteken pedig inkább energiák és színek érzékelésében nyilvánul meg a „harmadik szemmel való látás”, majd egyre teljesebb asztrális látásban és az aura színeinek érzékelésében.
A megvilágosodás pedig koronacsakra szintű esemény, amikor úgy is marad valaki, tehát nem csak egy transzélmény.
Kedves Hermess!
Igaz,nem irtad,ezt csak én tettem hozzá,mert
Kedves Hermess!
Igaz,nem irtad,ezt csak én tettem hozzá,mert gyakorta ezt olvasom.Azt,hogy mit látsz az információ dönti el amit elakarnak juttatni hozzád.Ezek többnyire szimbólumokban történnek,hogy számunkra értelmezhető legyen a tartalma,ennek a fordításáért pedig az agy a felelős,ill.a gondolat világod.
Olyan ez mintha ébren álmodnál,az agyadnak is azon részét használod ilyenkor.
A szinek az agyunk válasza a fényre.A med.élmények,álmok az energiára.Ha minden infó „csak” energiaként jelentkezne nem tudnánk velük mit kezdeni.Miután nem ismerem a gondolatvilágodat,szótáradat,így utólagos elnézésedet kérve csak feltételesen próbálom kikövetkeztetni mire gondolsz.Két látásmód létezik:nyitott szemes,3.szemes.Nyitott szemmel valóban szineket,energiát látunk,de ha egy szellemi lény megakar jelenítődni elöttünk,olyan enrgetikai formát vesz fel amit akar.
Mivel nem cél,hogy frászt kapjunk,vagy ne tudjuk mi történik, „elővesz” egy számunkra kedves formát az agyunkból.Azt se felejtsük el,hogy ezeknek a „látomásoknak” ösztönző jellegük is van,ezzel is inspirálva az embert a további fejlődésre.Ennél a látásnál a szemünket tovább fejlesztették és átállították egy szélesebb spektrumu látásra,ami lehetővé teszi a fizikai szintü energetikai megnyilvánulások(pl:aura) érzékelését.Ebben a 3.szem nem vesz részt.A 3.szemmel az üzenetek,infók képpé való átértelmezését látjuk.Ennek a milyenségét nem a tudatállapotunk,inkább a megértési,felfogási képességünk határozza meg.Aztán van egy harmadik látásmód amit nehéz megfogalmazni,mert ez a tudatban és nem fizikálisan történik, a látás nem megfelelő szó rá.Ebből a folyamatból az agy,fizikális test kimarad.
Nem látom mi történik,de tudom.Ez minden fizikális élménynél pontosabb és erőssebb,nehéz rá szavakat találni.Voltam egy teozófiai előadáson tavaly amit lehet épp Te tartottál,így tudom,hogy nem egyformán értelmezzük a tudatot.Az előadás a tudatról szólt,de végig azt a részét taglalta amit én földi tudatnak
hívok.Ezen tapasztalások azonban nem itt keletkeznek,a testünktől függetlenek,ilyenkor már átléptük
azon határokat amit „normál” üzemmódban használunk és egy másfajta tudatállapotba kerülünk.
Szeretném ha kifejtenéd számodra mi a megvilágosodás,ha esetleg ez,akkor ez nem a fizikai testben,
nem a csakrákban történik,viszont egy állandósult tudatállapot hatással van a mindennapi életünkre is.
Az én értelmezésemben nincs olyan,hogy vallásos tudatszint,csak az emberi ragaszkodás valamilyen eszméhez,mely meggátol abban,hogy meglássunk mást is,egyben bekorlátozva a továbblépés lehetőségét.De ezeket mindenki maga határozza meg és dönti el,legyen szó bármely irányzatról vagy
spiri nézetről.Egy vallásos ember szolgálhat ugyanannyi élménnyel egy beszélgetés során,mint egy
spiri beálítottságu.Mindkettő szolgál tapasztalatokkal ha kölcsönösen elfogadjuk a másikat és nem vitának ill.meggyőzésnek tekintjük a beszélgetést.
Köszönöm a válaszod 🙂 Zoeya
Megvilágosodást kéred és megkapod! Ennyi!
Buddha az aszkéta élete során, amikor teste sanyargatása után sem világosodott meg, akkor leült egy fa alá és azt mondta addig innen fel nem állok amíg meg nem világosodok! A kellő elhatározás kellet ahhoz hogy megkapja. A megvilágosodással kezdődik igazán a játék. A szellem szintek alsó három szintjének valamelyikén tartózkodsz amíg nem nem világosodtál meg. A földhöz vagy kötve és ármány archimán, set setét, uralma alá tartozol. Aki megvilágosodik az megszabadul az inkarnáció körforgásból. A megvilágosodás nem augusztus 20.i tűzijáték! Egy rőpke pillanat amikor elfog a bizonyosság. És innentől már nincs is jelentősége. Kipipálva! A következő szintekre koncentrálsz. Hogy ne zuhanj vissza a hétköznapi szintre fejlesztened kell az önbizalmadat. Nem hinned , hanem tudnod kell, hogy isten vagy és tökéletes vagy! Nézz utána mit jelent az hogy Jézus 24 karátos!!!
saját élmény
Szia Anita!
Azt írod, hogy van élményed arról, hogy fejleszthető a megnyílási folyamat…
Bennem kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban.
Azt tudjuk egyáltalán, hogy mi változna meg, ha a megnyílási folyamat elkezdődik?
Lehet, hogy bután hangzik a kérdésem, de igazából én azzal sem vagyok tisztában, hogy a megérzéseink, az intuíciónk, a telepatikus képességeink, vagy a Belső Hangunk üzenetei hova kapcsolódnak, honnan, melyik szervünkön keresztül jutnak el hozzánk… ennek kapcsán felmerül bennem, hogy tudjuk-e konkrétan, hogy mit is értsünk a tisztán látáson és halláson…, hogy az hogyan is jelentkezik?
Valóban jó, hogy beszélünk róla, és nagyon jó lenne többet tudni róla, mint amit most tudunk (szerintem ezen az előadáson hiányoztam:)
Ja, és nagyon köszönöm a jókívánságokat és a gyógypuszikat, meggyógyultam (asszem, s remélem nem kiabálom el:)
Puszi: M.
Michaelita
kezetben felerősötek a megérzéseim, aztán voltak látomásaim, nem láttam semmi misztikusat (angyalt vagy ilyesmit) eleinte csak indigó lilát láttam, mintha izzott volna, olyan intebzív színt, de mindezt csukott szemmel Később is csak csukott szemmel olyan volt, mintha a homlokomnál egy kerek képernyő jelent volna meg, benne, mint egy-egy film láttam dolgokat: egy tiszta vizű patak alját kavicsokkal, egy férfi (számomra ismeretlen) beszélgetet a fiával, stb. Mindezt olyan tisztán, mintha ott lettem volna velük.
Karácsony környékén viszont jötta nagy ijedelem, akkor Anyuéknál voltam, meitáltam, és a korony csakrám felől hirtelen hatalmas energia árat a fejembe, a homlokom környékén bent egy háromszöget írt le, majd a homlokcsakrán keresztül, mint amit kilőttek, szágulott ki az energia. Mindez még 2003-ban volt, akkoriban nagyon sokat meditáltam, 6-8 órát naponta, nagyon nagy késztetésem volt rá. Az alvás igényem nagyon minimálisra csökkent, bárki jött felém, tudtam mi zajlik benne, nem láttam, de tudtam.Sőt, az álmaim is olyan valóságosak voltak, olyan intenzívek, mintha a testemen kívül ott lennék látnék, hallanék.
Nos, én megijedtem, de ezóta az eset óta tudom, kinyílt volna akkor, ha nem hagyom abba. Kérdés viszont az, kibírtam volna-e ép elmével?
A gyakorlatot pont ezért nem is írom le. Ha netán jól sikerült volna, akkor biztosan máshogy látnám, de így nyitva maradt a kérdés, maradt viszont némi félelem a megőrüléstől, amin mostanában dolgozom, oldom.
Minden esetre érdekes, hogy már gyerekként a módszer alapjaként szolgáló tekintettel aludtam el, mert máshogyan nem voltam rá képes. Akkoriban szintén voltak látomásaim, meg álmaim, amikor úgy éreztem, testemen kívül járok kelek a lakásban.
itt az idő, ha úgy érzed
Misztikusat vagy lényeket én sem látok, csak különböző színeket. A legintenzívebb szín amit sikerült látnom az egy földöntúli tisztaságú lilás-rózsaszín (őrangyal meditációban, testen kívül) és ahogy visszaengedtek a Földre, láttam magam alatt a lágyan fodrozódó tengert, a sziklákat, a mélységet, .. picit megijedtem, ezért jóságosan egy csónakot is alám tettek, megható, gondoskodó szeretettel.
Állítólag a tudati hozzáállásunktól függ, hogy mit látunk, s a színek egy valódi, másik dimenzióbeli kapcsolódásunkat jelentik, jelenthetik.
Álomképben ennél többet is mutattak már (a legelső Földre érkezést, az életfeladatom lényegét, a sorsfordulóimat, jövőbeli fordulatot)
Anita! Megértem az ijedtségedet, a benned felmerülő kérdéseket!
Az mindenképp jó, ha a megőrüléstől való félelmen dolgozol, de ez állítólag egy természetes védekező mechanizmus bennünk, mert minden kapu átlépése veszélyekkel jár, s a kapuőr így vigyáz ránk.
Az, hogy a témát felvetetted, számomra azt jelenti, hogy itt az ideje, hogy újra gondolja arra, hogy megnyílhat számodra a lehetőség. (Jó lenne még leásnod oda, hogy mik a motivációid, mert ha önzetlenek és tiszták, akkor nem történhet bajod!)
Én hiszek és bízom abban, hogy a Felsőbb Énem, a legbölcsebb belső mesterem, mert jobban ismer mint én önmagamat, tehát rábízom, hogy minek mikor kell megtörténnie, mikor vagyok rá elég érett. Azt tapasztalom, hogy nekem csak a lehetőségét kell elfogadnom annak, ami történhet, s ő a többit már intézi nekem, a legjobb módon. Tőlem nem is vár mást, mint egy elhatározást, egy döntést, a lehetőség megadását, az elköteleződést.
Amit tenni szoktam mostanában, hogy a hitemet próbálom erősíteni, mert ez sok mindentől (talán a megőrüléstől is, hiszen bennem is van néha ilyen félelem) megóv, úgy gondolom.
Amennyire tudom erősítem a hitemet önmagamban, embertársaimban, a természetfelettiben.
Ha elfogadsz tőlem egy jó tanácsot, akkor azt ajánlanám, hogy dolgozz azon is, hogy rögzüljön Benned,
hogy minden hatalom és erő adott a számodra, hogy irányísd az energiákat (ahogyan akarod) és mindentől meg tudod védeni magad, bármi is érne. („Ha hitetek annyi lenne, mint a mustármag…”, „Higyj benne és megadatik Néked!”)
A leírásodból arra következtetek, hogy elérkezett az idő, hogy visszakapd egy olyan ősi képességedet, amit régen már birtokoltál és uraltál. Egy álmomban a kép mellé az jött át, hogy régen mindannyian az ősi tudás birtokában voltunk! Ha elkezded újra használni mi többiek lélekben, imában, fohászban, energiákban támogatunk Téged! (biztos vagyok benne, hogy a többiek is, de erősítsetek meg, lééécccciiii)
puszi
majd megLátjuk 😉
jól csinálod!
Amikor készen vagy rá, akkor támogatni fogunk!, kérünk Neked védelmet, imádkozunk a kisiklások elkerüléséért… hiszek benne, hogy többen erősebbek vagyunk!
Puszi és legyen szép napod!
Mindenkinek legyen nagyon szép napja!
szeretettel: Marcsi (bár a barátom May-nek hív, az sem rossz:)
szinkronicitások
Engem az érdekelne ezen kontextusokban, Ti hogyan értelmezitek a szinkronicitás-élményeiteket? Mint minek a kicsapodásai a fizikai síkon?
AnnA
„az én privilégiumom annak tudomásul vétele, ami a legjobb Tebenned”
szinkronicitások
Engem az érdekelne ezen kontextusokban, Ti hogyan értelmezitek a szinkronicitás-élményeiteket? Mint minek a kicsapodásai a fizikai síkon?
AnnA
„az én privilégiumom annak tudomásul vétele, ami a legjobb Tebenned”
Harmadik szem
”A harmadik szem egy szimbólum, amely mögött olyan
Harmadik szem
”A harmadik szem egy szimbólum, amely mögött olyan képesség húzódik meg, amelynek segítségével valaki nem a szemével, hanem valahogy másképpen lát. Tehát itt nem fényvisszaverődés észleléséről van szó, hanem olyan képességről, amelynek nincs szüksége külső fényre ahhoz, hogy eseményeket, tárgyakat, képeket felismerjen. Tehát olyan benső szemről van szó, amellyel sötétben is lehet látni. Nevezhetnétek ezt – kissé leegyszerűsítve – hatodik érzéknek is. Ez a képesség mindenkiben ott szunnyad, csak eddig azért szorult háttérbe, mert nem volt rá szükség a szellemi, lelki fejlődésünk érdekében olyan elterjedten, mint most. De előttünk is sok embernek nyílt meg így ez a benső szeme, csak nem nevezték ezt szemnek. Éppen azért, mert emberi képesség, e szemeket lehet fejleszteni. E fejlesztés mindig rizikóval jár, vagyis ha nem szemnek, hanem hatodik érzéknek nevezem, akkor – jobban megértjük – belekeveredhet, főleg kezdetben, de később is, olyan emberi vágy, amely csak a vágyak szintjén valóság, de a hatodik érzéket, mint forrást, nem veszi igénybe. Az természetes, hogy ezt nemcsak fejleszteni lehet, hanem Általa is fölerősíthető, és ott és akkor erősíti föl ezt Lelke, ahol és amikor jónak látja. Ilyenkor lehet adománynak, karizmának nevezni.
A harmadik szem kinyitásáról azt kell mondani, hogy nem játék az emberi képességek felnyitása, hanem nagy felelősség. Világosan megmondta nekünk, hogy sokkal fontosabb és sokkal gazdagítóbb az, ha valaki a szívével lát, tehát ha van hite, mintha a harmadik szemével bármilyen látásra sikerül is jutnia. Az a helyzet, hogy a hitből élés helyett akarnak sokan olyan élményekhez jutni, amely élmények ugyan érdekesek és tanulságosak is, de sajnos, vérszegénnyé tehetik azt a hitet, amely nem csupán egy ismeret elfogadását jelenti, hanem a Neki odaadottságot fejezi ki.
Az előbbire, tehát a harmadik szemre még azt sem lehet mondani, hogy jó. Amekkora értéket hordoz, annyi felelősséggel is jár, és akiknek e szemük megnyílt, sokkal jobban ki vannak téve a megtévesztő szellem támadásainak. Ő nem ajánlaná senkinek, hogy a harmadik szem megnyílására törekedjen. Akinek szerepéhez erre szükség van, annak úgyis megnyílik e szem. Akinek pedig nincs erre szüksége, annak ez csak teher, sőt nagyon sok tévedés forrásává válik.
Megvilágosodás
Mindenki azért jött a Földre, hogy megvilágosodjék, mert ez az újjászületés nélkülözhetetlen velejárója! Már az megvilágosodás, hogy vágyódunk a megvilágosodásra! Benne állunk annak a megvilágosodásnak folyamatában, amely lehetővé teszi számunkra, hogy ne kelljen majd újra lejöjjünk a Földre! Jó tehát, ha tudjuk, hogy a megvilágosodás nemcsak állapot, hanem folyamat is! Mint a fény, mely statikus is, dinamikus is!
A megvilágosodásnak van egy alternatívája. Ez az újjászületés! Azért ezt emlegeti az evangéliumban, mert ez, az elérési út tekintetében, sokkal egyszerűbb, átélésében pedig messze felülmúlja azt, amit mi megvilágosodásnak nevezünk .Elérése azért egyszerűbb, mert csupán hinni kell, hogy van, és kérni kell állhatatosan mindaddig, amíg valaki meg nem kapja. És azért magasztosabb, mert általa nemcsak új élet kezdődik abban, aki ezt átélte, de Lelke irányítása alá is kerül annyira, hogy állapotszerűen boldog embernek éli meg magát! Tehát nemcsak tudja, hogy ő Isten gyermeke, hanem bizonyos értelemben élvezi is ezt! Így van ez akkor is, ha a látszat ellene mond ennek! Tehát akkor is, ha az illető körülményei mostohábbnak tűnnek, mint másoké!
„Ajkadra adom szavaim”
Harmadik szem
”A harmadik szem egy szimbólum, amely mögött olyan
Harmadik szem
”A harmadik szem egy szimbólum, amely mögött olyan képesség húzódik meg, amelynek segítségével valaki nem a szemével, hanem valahogy másképpen lát. Tehát itt nem fényvisszaverődés észleléséről van szó, hanem olyan képességről, amelynek nincs szüksége külső fényre ahhoz, hogy eseményeket, tárgyakat, képeket felismerjen. Tehát olyan benső szemről van szó, amellyel sötétben is lehet látni. Nevezhetnétek ezt – kissé leegyszerűsítve – hatodik érzéknek is. Ez a képesség mindenkiben ott szunnyad, csak eddig azért szorult háttérbe, mert nem volt rá szükség a szellemi, lelki fejlődésünk érdekében olyan elterjedten, mint most. De előttünk is sok embernek nyílt meg így ez a benső szeme, csak nem nevezték ezt szemnek. Éppen azért, mert emberi képesség, e szemeket lehet fejleszteni. E fejlesztés mindig rizikóval jár, vagyis ha nem szemnek, hanem hatodik érzéknek nevezem, akkor – jobban megértjük – belekeveredhet, főleg kezdetben, de később is, olyan emberi vágy, amely csak a vágyak szintjén valóság, de a hatodik érzéket, mint forrást, nem veszi igénybe. Az természetes, hogy ezt nemcsak fejleszteni lehet, hanem Általa is fölerősíthető, és ott és akkor erősíti föl ezt Lelke, ahol és amikor jónak látja. Ilyenkor lehet adománynak, karizmának nevezni.
A harmadik szem kinyitásáról azt kell mondani, hogy nem játék az emberi képességek felnyitása, hanem nagy felelősség. Világosan megmondta nekünk, hogy sokkal fontosabb és sokkal gazdagítóbb az, ha valaki a szívével lát, tehát ha van hite, mintha a harmadik szemével bármilyen látásra sikerül is jutnia. Az a helyzet, hogy a hitből élés helyett akarnak sokan olyan élményekhez jutni, amely élmények ugyan érdekesek és tanulságosak is, de sajnos, vérszegénnyé tehetik azt a hitet, amely nem csupán egy ismeret elfogadását jelenti, hanem a Neki odaadottságot fejezi ki.
Az előbbire, tehát a harmadik szemre még azt sem lehet mondani, hogy jó. Amekkora értéket hordoz, annyi felelősséggel is jár, és akiknek e szemük megnyílt, sokkal jobban ki vannak téve a megtévesztő szellem támadásainak. Ő nem ajánlaná senkinek, hogy a harmadik szem megnyílására törekedjen. Akinek szerepéhez erre szükség van, annak úgyis megnyílik e szem. Akinek pedig nincs erre szüksége, annak ez csak teher, sőt nagyon sok tévedés forrásává válik.
Megvilágosodás
Mindenki azért jött a Földre, hogy megvilágosodjék, mert ez az újjászületés nélkülözhetetlen velejárója! Már az megvilágosodás, hogy vágyódunk a megvilágosodásra! Benne állunk annak a megvilágosodásnak folyamatában, amely lehetővé teszi számunkra, hogy ne kelljen majd újra lejöjjünk a Földre! Jó tehát, ha tudjuk, hogy a megvilágosodás nemcsak állapot, hanem folyamat is! Mint a fény, mely statikus is, dinamikus is!
A megvilágosodásnak van egy alternatívája. Ez az újjászületés! Azért ezt emlegeti az evangéliumban, mert ez, az elérési út tekintetében, sokkal egyszerűbb, átélésében pedig messze felülmúlja azt, amit mi megvilágosodásnak nevezünk .Elérése azért egyszerűbb, mert csupán hinni kell, hogy van, és kérni kell állhatatosan mindaddig, amíg valaki meg nem kapja. És azért magasztosabb, mert általa nemcsak új élet kezdődik abban, aki ezt átélte, de Lelke irányítása alá is kerül annyira, hogy állapotszerűen boldog embernek éli meg magát! Tehát nemcsak tudja, hogy ő Isten gyermeke, hanem bizonyos értelemben élvezi is ezt! Így van ez akkor is, ha a látszat ellene mond ennek! Tehát akkor is, ha az illető körülményei mostohábbnak tűnnek, mint másoké!
„Ajkadra adom szavaim”
+ egy perspektíva…
Üdv válaszkeresők!
Nagyon érdekes kérdések forognak itt, de kicsit bekavarodtam a sokféle értelmezésen. Aztán rájöttem, hogy ki milyen szinten (világnézet, gondolkodás, tudatossági fok) tart, abból a perspektívából látja és értelmezi Buddhanita kérdéseit. Számomra ez hitelessé és helyénvalóvá teszi az összes hozzászólást.
Szerintem (az én perspektívámból) a kérdésre a válasz az, hogy van különbség. A harmadik szem működése/megnyílása lehet időleges és állandó. Viszont vannak fokozatai, és ez a felfogott (elme álltal értelmezett) információ mennyiségén és minőségén, és az intuitív érzékenység gyakoriságán is múlik. Pl. módosult tudatállapotban (meditáció, transz, mélyrelaxált szinten, hipnózisban a „fátyol mögé látás” gyakorisága többszörös lesz, de nem állandó. Tisztánlátó barátaim az ilyen embereket nevezik „látogatónak”. Persze a harmadik szem állandóan is nyitva lehet, de ekkor is vannak információ minőségi különbségek és ez bizony már a személyiség és a tudatosság függvénye.) Nagyon tetszett Claryssza megfogalmazása, mert ez jól kifejezi a lényeget „kegyelmi állapot”.
A megvilágosodás is sokféleképpen értelmezhető (kb. ahány embert megkérdezel). Sok tanítás, iskola épül ennek a kiművelésére, és azt figyeltem meg, hogy azok a tanítások, melyek (általában) több ezer év tapasztalatait és gyakorlatát tükrözik egyértelműen, pontosan és részletesen leírják a nirvána/satori/szamadhi/non-duális/üresség állapotát, sőt fokozatait. Javaslom, ha valakit mélyen érdekel ez a téma, az mélyedjen el ezekben a tanításokban, és kezdjen el valamilyen transzperszonális (személyes egot meghaladó) élményt megcélzó technikát (transz, meditáció) tanulni és gyakorolni.
Szerintem a megvilágosodás legfrappánsabb megközelítése a következő mondat (idézet):
A tudat differenciálódik a manifeszt világtól (érzések, képek, gondolatok, testérzetek), és az Ürességbe jut, ahol semmi sem merül fel a tudatban (tehát nincs boldogság, és istenélmény sem). Ez a summás megállapítás több ezer év, szinte tudományos alapossággal végzett, hiteles tapasztalatokon alapuló megállapítása.
Persze ez a tartósan megvilágosodottak szemszöge, melyet én is csak elméleti szinten tudok (egyenlőre) értelmezni.
Remélem azért sikerült tisztán fogalmaznom!
További szép napot nektek!
Anikó.
H: Ez nagyon korrektnek tűnik
Köszönjük, Anikó!
Bubuiszusz is kimondott szerintem egy nagyon lényeges dolgot – a megvilágosodás egy folyamat végső, és tartós állapota, amelyhez általában a „harmadik szemes” érzékelési fokon keresztül lehet jutni…
🙂
Igaza van mert, ahhoz hogy az ürességet megtapasztaljuk, ahhoz minden formát meg kell tapasztalnunk minden szinten. Csak akkor tudunk meghaladni bármit ha tudatosak leszünk rá, és csak akkor vagyunk képesek a tartós megvilágosodásra, ha a formák világát (szamszkara) átdolgoztuk, megvalósítottuk önmagunk hiánytalanul, kiteljesedtünk a spirituális világban is, majd ezt mindet integrálva magunkban nem marad más csak a megvilágosodás. 🙂 (kicsit elnagyolt és durva a megfogalmazás, de a lényeget tartalmazza)
Hermess csak neked!
A harmadik szemes transzperszonálison túli észlelés, érzékelés a wilberi tudatfejlődési szintek közül a 7-8-9 szinten jelenhet meg mint a fejlődés következménye. A szintek elnevezése pontosan tükrözi az ilyen érzékelési képesség fejlődési létráját.
7. szint: okkult, pszichikus (természetmisztika)
8.szint: szubtilis szint (istenségmisztika)
9.szint: oksági szint (formák nélküli misztika) itt kezdünk egyre több nirvána élményt megtapasztalni 🙂 de ez még nem a tartós megvilágosodás
Ezt a természetes holarchiát támasztja alá az emberiség eddig felgyült tapasztalata!
Üdv. Anikó.
H: Jól éreztem, Anikó
… hogy integrálpszichológia áll a mondanivalód mögött.
És akkor a 7. okkult szint az adjna (vagyis a harmadik szem) a 8. szubtilis szint az adjna és a koronacsakra közé esik, és a koronacsakra a 9. kauzális szint?
Vagy inkább az adjna esik a 7. és a 8 szint közé, és a szahaszrara a 9-ik szint?
csakrák hm
Szia Hermess!
Érdekes gondolat. A csakrák szerint még nem próbáltam meghatározni, mivel a csakra tan nem az erősségem, de mindenképp átgondolom. Köszönöm a tippet. Mindenképp elgondolkodom rajta. Ha esetleg privátban folytatnánk talán a többieknek sem lenne ellenére. Bár ezt nem az én tisztem megmondani. Viszont érdekel a téma és szívesen bővíteném ismereteim ezen a téren.
Üdv. Anikó
H: Csakrák -Wilber, én is szeretnék a végére járni
Szívesen, majd megosztjuk mindenkivel, hogy mire jutottunk. Megtalálod a címemet az adatlapon, vagy a programoknál.
Anikó és Hermess
szépek vagytok:
nyitok egy kérdést, bogozzuk ki, erre Ti priviben folytatjátok??????
Ancsi, mi odáig nem érünk fel! 😀 Én legalábbis nem ismerem a
Ancsi, mi odáig nem érünk fel! 😀 Én legalábbis nem ismerem a szakszavakat, amiket ők ketten itten dobálnak és úgy érzem magam, mint a nyúl meg a lórács esetében a nyuszi. 🙂 😛 Úgyhogy, talán jobb is a privi… viszont megnéznék egy ilyen témát, ahol csak a Teozófia és az Integrálpszichológiai szakzsargonnal végig tömött írások dübörögnek. Kíváncsi vagyok, hogy előzetese magyarázatok nélkül mit és mennyit értenék ki belőle… 🙂
Peti
Nem csak Hermessék beszélnek szakszavakban itt az oldalon 😀
Eleinte én is "buddhistául" beszéltem, sosem értettem, miért nem értenek meg engem, mire rájöttem, magyarul is el lehet mondani mit gondolok. Többen megértik. Ma már a "buddhista szakszavak" nem juttnak eszembe, (apropó, újra kellene frissítenem), de ezért lehet szólni, mert ha a fogalmakat átültetik pofon egyszerűvé válik amiről kódolva beszélnek :). Így vagyok pl.: a kereszténységgel, de erre mutat ez a blog is, ki mit ért egy fogalom alatt, mégha magyarul is írjuk le?
Peti, TE VAGY AZ ELSŐ NEKEM
…, akitől nagyon jól esett, hogy Ancsinak szólított!!!
Ez most esett le, hát elég lassú a felfogásom, bocsi, de szeretném, hogy tud, olyan érzésem volt/van, mintha megsimogatnál, és megölelnél.
KÖSZÖNÖM SZÉPEN, puszi, nagy ölelés!!
🙂 Szivesen…
🙂 Szivesen…
Egy kamasz srác nyaggatja az apját.
– Apa, apa! Ugye veszel neke
Egy kamasz srác nyaggatja az apját.
– Apa, apa! Ugye veszel nekem hi-tech, 3g-s, USBs, mp3 lejátszós, 4 megapixeles kamerával rendelkező okos telefont?
– Ajj, kisfiam, nem tudnál csak simán drogozni, mint más korodbeli?
H: Péter imádni fogod
… azt a 9 Led-es, feltölthető, interaktív, 3D-ben visszajátszó, számtalan programot futtató, korlátlan gigányi memóriávan rendelkező, de nagyon érzékeny és sokszor elromló herkenytyűt, ha egyszer megérted a működését.
Ami egyébként tök egyszerű, csak direkt nem adnak hozzá használati utasítást… hogy még nagyobb élmény legyen, amikor rájössz az irányíthatóságára.
Ha jól értettem a célzást… vagy nem jó helyre írtad a viccet? :DDD
(Írok is egy idevalót a terroristákról, de az anekdotás topicba)
jól értetted 😉
jól értetted 😉
H: 9. Kauzális (oksági) szint
Péter kívánságára! Akinek lesz késztetése végigolvasni, az gondolkodhat a megvilágosodáson, aki nem bírja ki, az nyugodjon bele, hogy majd a következő életében…. :DDD
(A Megfigyelő a Lélek levetített része, amely köré a személyiség felépül)
„Ez az üresség birodalma. Mikor a meditációban az ént követjük önmaga gyökeréig, akkor ott a tiszta ürességet találjuk. Itt nincsenek tárgyak, és nincs tudat egyáltalán. Ez egy diszkrét (elkülöníthető), azonosítható állapot, a feloldódás, megszűnés állapota. Nirvikalpa szamadhi, nirvana. Gyakran a mélyalvás álomnélküli szakaszához hasonlítják. Abban különbözik tőle, hogy ez nem egy sötét állapot, hanem az abszolút teljesség állapota. Annyira teljes, hogy semmilyen manifesztáció, jelenség nem tudja megközelíteni, tartalmazni. Nem tárgyként, hanem tiszta énként, tiszta ürességként tapasztalható. Ez nagyon absztraktnak tűnik.
Megpróbálom konkrétabban megvilágítani. Ha magamra gondolok, hogy ki vagyok én, akkor általában így írom le magam: szülő, szakember, ezt és ezt szeretem, ezt és ezt nem szeretem, ez és ez a vágyam, az nem érdekel. Egy listát adok arról, amit magamról tudok. Minden eleme a listának egy tárgy a tudatomban. Képek, fogalmak, érzetek masíroznak a tudatosságomban. Ez nem maga a tudatom, nem én vagyok. Mindent, amit magamról tudok, az nem én vagyok. Egyik sem a látó, hanem tárgyak, melyeket a látó meg tud figyelni. Ez a téves azonosulásaink, hazugságaink listája. Listázzuk azt, hogy mik nem vagyunk. Akkor ki az igazi Néző, Tapasztaló, Megfigyelő?
Ez a belső Én figyeli a külső és belső világot. Ez a Látó látja az egót, a testet, a természetet. Mind a tekintete előtt vonulnak, de maga a látó láthatatlan. Ha látunk valamit, akkor az tárgy, az, ami nem a látó. Ha kíváncsiak vagyunk, hogy kik vagyunk mi valójában, akkor nincs más dolgunk, mint leülni, és megnézni mi jelenik meg a tudatunkban, és ami megjelenik, az nem mi vagyunk. A kérdésre nem egy konkrét valamire való rámutatás a válasz, hanem fokozatos diszidentifikálás. A látó, a tanú nem egy meghatározott gondolat, vagy érzés, hanem az, ami mindezeket látja, észreveszi. Hallja a hangot, látja a képet, érzi az érzést. Ha elnyugszunk és kivonjuk az identitásunkat a szemünk előtt elvonuló dolgokból, és lassan eljutunk önmagunkig, akkor elkezdjük érezni a szabadság, elengedettség, kötetlenség, megnyugvás állapotát. Nem látunk semmit, egyszerűen ebben a határtalan szabadságban nyugszunk.
Előttünk a jelenségek felhői vonulnak tova, gondolatok, testérzetek, és mi nem vagyunk egyik sem. Mi magunk vagyunk a végtelenül kiterjedt szabadság, a nyílt tér, melyben a tárgyak jönnek, mennek. Fokozatosan felismerjük, hogy a látó, aki bennünk lát, az a kiterjedt, nyílt tér, szabadság, üresség. Nem egy sötét, fekete lyuk, amire rámutathatunk és azt mondhatjuk, hogy “ez az”, hanem minden jelenség alapja, a tér, ahol minden jelenség felbukkan és eltűnik. Végtelen, határtalan, semmihez nem fogható. Ebben jelenik meg minden szubjektív és objektív dolog, marad kicsit, majd eltűnik.
Minden problémánk abból fakad, hogy magunkat a térben felbukkanó jelenségekkel azonosítjuk. Ezt hívják a tradíciókban “nem tudásnak”. Ezáltal megteremtjük a kötöttség, rabság állapotát, korlátozott, múlandó jelenségekkel azonosítjuk magunkat. Patanjali, a régi indiai mester, akinek a tanításaiból ered az indiai jóga és a buddhizmus azt tanítja, hogy a kötöttség abból származik ,hogy a Látó a látottal azonosul. Bármit, amit megfigyelünk, észreveszünk a meditációban, az nem ti vagytok. A jelenségek megjelennek a térben és eltűnnek az időben. A tiszta tudatosság, a tanú nem jön, nem megy, nincs kezdete, nincs vége. Önmagában van, örökké jelen van, túl van téren, időn, születésen, halálon, túl a testen, anyagon, túl van a manifesztáción, túl van a mozgáson, túl magán az Ősrobbanáson. Ez a megszabadult, felébredett, sosem született, Buddha állapot. Nem túlél minket, hanem ebben jelenik meg a testünk, és a testek sokasága. Ha ezt megtapasztaljuk és elpihenünk benne, akkor megszabadulunk a halál, születés, szenvedés köreiből, a szamszára létforgatagából.
Sok ember hamar kapcsolatba tud lépni ezzel az állapottal, de benne élni az egy sokkal nehezebb dolog. Ez az állapot a 9. szint fúziós szakasza, ahol az én az ürességgel válik azonossá. Itt az istenségek is csak megjelenő és tovatűnő tárgyak. Ezt a szintet formanélküli miszticizmusnak hívjuk. Azért hívjuk oksági, kauzális szintnek ezt, mert ez a kreatív talaja minden dimenziónak, ebből kél minden önmagától, ez az ősoka a dolgoknak. Sok neve van a világon ennek a tiszta ürességnek: Rigpa, Keter, Dharmakája, Tao, Isten, Li, Maak, öntranszcendencia.
Ebből az ürességből születnek a holonok, melyek 4 kvadránsban bomlanak ki, és 2o alaptétel igaz rájuk. Az ürességben keletkező dolgokat nevezzük tehát holonoknak, melyek egyszerre a 4 kvadránsban manifesztálódnak. Amint megjelennek a holonok, evolúciós erő hajtja őket, hogy visszatérjenek a forrásukhoz. Ez a hajtóerő egyre nagyobb és nagyobb mélység és tudatosság kibontakozása felé készteti őket, egészen addig, amíg vissza nem térnek saját alapjukba, a végtelen ürességbe. Kezdettől fogva minden holonban jelen van legalul az üresség tudat. Vajon ez az abszolút végső pont, az idő, az evolúció vége? Sok tradíció szerint igen, ez a nirvána, a végső megvilágosodás.
A non-duális tradíciók szerint nem ez a történet vége. A kauzális, oksági szint átadja a helyét a non-duálisnak. Itt a tanú érzete felszámolódik, a megfigyelő válik a megfigyelt dologgá. A formális miszticizmus az ürességnek adja át a helyét. Ahogy Buddha mondta: A forma üresség, az üresség forma. Még a látóból is kivonjuk az identitásom és integráljuk azt az összes, létező manifesztációval. A 9. Szint második és harmadik fázisát tesszük meg. Itt a 1o. szakasz jön, ami nem egy külön szint, hanem minden szint, állapot, feltétel egyszerre. Maga a realitás. Ez az üresség második, legmélyebb értelme. Ez nem egy elkülöníthető állapot, hanem minden egyszerre. Gyakoriak itt a félreértések. Egyik részről itt van egy azonosítható állapota a tudatnak, a nem manifesztálódó felszívódás, elmerülés, megszűnés, a klasszikus nirvána, nirvikalpa szamadhi. Az oksági állapot.
A másik jelentése az ürességnek nem egy külön állapot, vagy jelentés, hanem minden állapot valósága, feltétele egyszerre. Minden szakasz egyszerre. A szent és hétköznapi, az alacsony és magas egyszerre van jelen. Hasonlít ez a természettel való egységélményhez, amit korábban leírtam, de ott nem ébredt a tudat a finomabb dimenziókra, hanem csak az addig ismert természettel érte el az egységet, itt pedig az összes dimenzióval, szubtilis formákkal való egység is megvan. Nemcsak nirmanakája (természeti miszticizmus), nemcsak szamboghakája (istenség miszticizmus), nemcsak dharmakája (forma nélküli miszticizmus), hanem svábabikája, az előző három integrációja. Mindent meghalad és mindent magába foglal. Minden jelenség továbbra is megjelenik, de nincsen senki, aki ezt figyelné, nincsen látó, szemlélő, csak maga a világ folyamatos alakulása. A tiszta üresség minden formával eggyé válik, amit eddig csak megfigyelt. Ez a non-dualitás jelentése.
Amikor ebben az állapotban pihenünk, érezzük, hogy szabadok vagyunk, végtelen a kiterjedésünk. Ha megfigyelünk egy hegyet, akkor észrevesszük, hogy annak az érzete, hogy mi vagyunk a végtelen pihenő tanú, nem különbözik a hegynek az érzetétől. Ugyanazt az érzést jelenti az én és a hegy. A valóság nem oszlik két részre. Az egész realitás egy érzet, egy íz. Mi továbbra is mi vagyunk, a hegy továbbra is a hegy, ugyanannak a tapasztalatnak a két oldala vagyunk, ami egy, és egyetlen realitást képez. Nem mi vagyunk a kozmoszban, hanem a kozmosz van bennünk. A hegy nem egy más hely, mint ahol mi vagyunk, nem egy kívül levő hely, hanem minden, ami bennünk és körülöttünk egyszerre megjelenik, és ragyog. Ez nem egy olyan állapot, amibe nehéz bekerülni, hanem olyan, amiből lehetetlen kikerülni. Mindig is így volt, sose volt olyan pillanat, amikor ne ezt tapasztaltuk volna. Ez az egyetlen, ami tartós a kozmoszban, minden valóság közül ez az egyetlen igazi valóság.
Milliárd és milliárd évek óta egy másodperc sem volt, amikor ne ezt tapasztaltuk volna. Persze sokszor hazudunk magunknak, hogy nem ez vagyunk. A tradíciók nem az, hogy előidézzék ezt az állapotot, hiszen ez lehetetlen, csupán rávezetnek arra, hogy nem hazudhatunk tovább magunknak abban a tekintetben, hogy kik is vagyunk igazán. Nem hagyhatjuk többé figyelmen kívül a valóságot.
Ez a non-duális állapot természetesen magába foglalja az elmét és a testet, a bal és a jobb oldali megközelítést. Továbbra is megjelenik minden dualitás, de ezek mint relatív igazságok vannak ekkor már jelen, nem abszolút igazságként. Az eredeti igazság például a csengés, a relatív igazság pedig az én, aki hallja és a csengő, ami csenget. A test, az elme, a szubjektum és az objektum. Nem tudunk semmit csinálni, hogy az ént és a csengőt eggyé tegyük, csak azt tudjuk tenni, hogy relaxálunk, belerelaxálódunk magába a csengésbe, az élmény közvetlen megtapasztalásába, amelybe a dilemma egyszerűen nem jelenik meg. Nem megoldódik a dilemma, hanem eltűnik, feloldódik. Nem azáltal, hogy a szubjektumot a tárgyra redukáljuk vagy a tárgyat a szubjektumra, hanem azáltal, hogy felismerjük azt az alapot, mely minden mögött van, és aminek a szubjektum és objektum csak részleges reflexiója, tükröződése.
Ezért nem oldódott meg soha a tudat és szellem kérdése, a bal és jobbkezes megközelítés kérdése, mert nem lehet a relatív síkon megoldani. A filozófia erre soha nem volt és nem is lesz képes. A problémát nem lehet megoldani, ugyanis nincs megoldása. A problémának elengedése, feloldódása, eltűnése van, ha olyan látásmódba kerülsz, ami meghagyja a dualizmust olyannak, amilyen, és a mögöttes szintet látjuk meg. Látjuk, hogy a relatív, dualisztikus dolgok relatív igazságok, de nem abszolút igazságok.”
Ken Wilber írásaiból, Gánti Bence fordításában
+ egy perspektíva…
Üdv válaszkeresők!
Nagyon érdekes kérdések forognak itt, de kicsit bekavarodtam a sokféle értelmezésen. Aztán rájöttem, hogy ki milyen szinten (világnézet, gondolkodás, tudatossági fok) tart, abból a perspektívából látja és értelmezi Buddhanita kérdéseit. Számomra ez hitelessé és helyénvalóvá teszi az összes hozzászólást.
Szerintem (az én perspektívámból) a kérdésre a válasz az, hogy van különbség. A harmadik szem működése/megnyílása lehet időleges és állandó. Viszont vannak fokozatai, és ez a felfogott (elme álltal értelmezett) információ mennyiségén és minőségén, és az intuitív érzékenység gyakoriságán is múlik. Pl. módosult tudatállapotban (meditáció, transz, mélyrelaxált szinten, hipnózisban a „fátyol mögé látás” gyakorisága többszörös lesz, de nem állandó. Tisztánlátó barátaim az ilyen embereket nevezik „látogatónak”. Persze a harmadik szem állandóan is nyitva lehet, de ekkor is vannak információ minőségi különbségek és ez bizony már a személyiség és a tudatosság függvénye.) Nagyon tetszett Claryssza megfogalmazása, mert ez jól kifejezi a lényeget „kegyelmi állapot”.
A megvilágosodás is sokféleképpen értelmezhető (kb. ahány embert megkérdezel). Sok tanítás, iskola épül ennek a kiművelésére, és azt figyeltem meg, hogy azok a tanítások, melyek (általában) több ezer év tapasztalatait és gyakorlatát tükrözik egyértelműen, pontosan és részletesen leírják a nirvána/satori/szamadhi/non-duális/üresség állapotát, sőt fokozatait. Javaslom, ha valakit mélyen érdekel ez a téma, az mélyedjen el ezekben a tanításokban, és kezdjen el valamilyen transzperszonális (személyes egot meghaladó) élményt megcélzó technikát (transz, meditáció) tanulni és gyakorolni.
Szerintem a megvilágosodás legfrappánsabb megközelítése a következő mondat (idézet):
A tudat differenciálódik a manifeszt világtól (érzések, képek, gondolatok, testérzetek), és az Ürességbe jut, ahol semmi sem merül fel a tudatban (tehát nincs boldogság, és istenélmény sem). Ez a summás megállapítás több ezer év, szinte tudományos alapossággal végzett, hiteles tapasztalatokon alapuló megállapítása.
Persze ez a tartósan megvilágosodottak szemszöge, melyet én is csak elméleti szinten tudok (egyenlőre) értelmezni.
Remélem azért sikerült tisztán fogalmaznom!
További szép napot nektek!
Anikó.
H: Ez nagyon korrektnek tűnik
Köszönjük, Anikó!
Bubuiszusz is kimondott szerintem egy nagyon lényeges dolgot – a megvilágosodás egy folyamat végső, és tartós állapota, amelyhez általában a „harmadik szemes” érzékelési fokon keresztül lehet jutni…
🙂
Igaza van mert, ahhoz hogy az ürességet megtapasztaljuk, ahhoz minden formát meg kell tapasztalnunk minden szinten. Csak akkor tudunk meghaladni bármit ha tudatosak leszünk rá, és csak akkor vagyunk képesek a tartós megvilágosodásra, ha a formák világát (szamszkara) átdolgoztuk, megvalósítottuk önmagunk hiánytalanul, kiteljesedtünk a spirituális világban is, majd ezt mindet integrálva magunkban nem marad más csak a megvilágosodás. 🙂 (kicsit elnagyolt és durva a megfogalmazás, de a lényeget tartalmazza)
Hermess csak neked!
A harmadik szemes transzperszonálison túli észlelés, érzékelés a wilberi tudatfejlődési szintek közül a 7-8-9 szinten jelenhet meg mint a fejlődés következménye. A szintek elnevezése pontosan tükrözi az ilyen érzékelési képesség fejlődési létráját.
7. szint: okkult, pszichikus (természetmisztika)
8.szint: szubtilis szint (istenségmisztika)
9.szint: oksági szint (formák nélküli misztika) itt kezdünk egyre több nirvána élményt megtapasztalni 🙂 de ez még nem a tartós megvilágosodás
Ezt a természetes holarchiát támasztja alá az emberiség eddig felgyült tapasztalata!
Üdv. Anikó.
H: Jól éreztem, Anikó
… hogy integrálpszichológia áll a mondanivalód mögött.
És akkor a 7. okkult szint az adjna (vagyis a harmadik szem) a 8. szubtilis szint az adjna és a koronacsakra közé esik, és a koronacsakra a 9. kauzális szint?
Vagy inkább az adjna esik a 7. és a 8 szint közé, és a szahaszrara a 9-ik szint?
csakrák hm
Szia Hermess!
Érdekes gondolat. A csakrák szerint még nem próbáltam meghatározni, mivel a csakra tan nem az erősségem, de mindenképp átgondolom. Köszönöm a tippet. Mindenképp elgondolkodom rajta. Ha esetleg privátban folytatnánk talán a többieknek sem lenne ellenére. Bár ezt nem az én tisztem megmondani. Viszont érdekel a téma és szívesen bővíteném ismereteim ezen a téren.
Üdv. Anikó
H: Csakrák -Wilber, én is szeretnék a végére járni
Szívesen, majd megosztjuk mindenkivel, hogy mire jutottunk. Megtalálod a címemet az adatlapon, vagy a programoknál.
Anikó és Hermess
szépek vagytok:
nyitok egy kérdést, bogozzuk ki, erre Ti priviben folytatjátok??????
Ancsi, mi odáig nem érünk fel! 😀 Én legalábbis nem ismerem a
Ancsi, mi odáig nem érünk fel! 😀 Én legalábbis nem ismerem a szakszavakat, amiket ők ketten itten dobálnak és úgy érzem magam, mint a nyúl meg a lórács esetében a nyuszi. 🙂 😛 Úgyhogy, talán jobb is a privi… viszont megnéznék egy ilyen témát, ahol csak a Teozófia és az Integrálpszichológiai szakzsargonnal végig tömött írások dübörögnek. Kíváncsi vagyok, hogy előzetese magyarázatok nélkül mit és mennyit értenék ki belőle… 🙂
Peti
Nem csak Hermessék beszélnek szakszavakban itt az oldalon 😀
Eleinte én is "buddhistául" beszéltem, sosem értettem, miért nem értenek meg engem, mire rájöttem, magyarul is el lehet mondani mit gondolok. Többen megértik. Ma már a "buddhista szakszavak" nem juttnak eszembe, (apropó, újra kellene frissítenem), de ezért lehet szólni, mert ha a fogalmakat átültetik pofon egyszerűvé válik amiről kódolva beszélnek :). Így vagyok pl.: a kereszténységgel, de erre mutat ez a blog is, ki mit ért egy fogalom alatt, mégha magyarul is írjuk le?
Peti, TE VAGY AZ ELSŐ NEKEM
…, akitől nagyon jól esett, hogy Ancsinak szólított!!!
Ez most esett le, hát elég lassú a felfogásom, bocsi, de szeretném, hogy tud, olyan érzésem volt/van, mintha megsimogatnál, és megölelnél.
KÖSZÖNÖM SZÉPEN, puszi, nagy ölelés!!
🙂 Szivesen…
🙂 Szivesen…
Egy kamasz srác nyaggatja az apját.
– Apa, apa! Ugye veszel neke
Egy kamasz srác nyaggatja az apját.
– Apa, apa! Ugye veszel nekem hi-tech, 3g-s, USBs, mp3 lejátszós, 4 megapixeles kamerával rendelkező okos telefont?
– Ajj, kisfiam, nem tudnál csak simán drogozni, mint más korodbeli?
H: Péter imádni fogod
… azt a 9 Led-es, feltölthető, interaktív, 3D-ben visszajátszó, számtalan programot futtató, korlátlan gigányi memóriávan rendelkező, de nagyon érzékeny és sokszor elromló herkenytyűt, ha egyszer megérted a működését.
Ami egyébként tök egyszerű, csak direkt nem adnak hozzá használati utasítást… hogy még nagyobb élmény legyen, amikor rájössz az irányíthatóságára.
Ha jól értettem a célzást… vagy nem jó helyre írtad a viccet? :DDD
(Írok is egy idevalót a terroristákról, de az anekdotás topicba)
jól értetted 😉
jól értetted 😉
H: 9. Kauzális (oksági) szint
Péter kívánságára! Akinek lesz késztetése végigolvasni, az gondolkodhat a megvilágosodáson, aki nem bírja ki, az nyugodjon bele, hogy majd a következő életében…. :DDD
(A Megfigyelő a Lélek levetített része, amely köré a személyiség felépül)
„Ez az üresség birodalma. Mikor a meditációban az ént követjük önmaga gyökeréig, akkor ott a tiszta ürességet találjuk. Itt nincsenek tárgyak, és nincs tudat egyáltalán. Ez egy diszkrét (elkülöníthető), azonosítható állapot, a feloldódás, megszűnés állapota. Nirvikalpa szamadhi, nirvana. Gyakran a mélyalvás álomnélküli szakaszához hasonlítják. Abban különbözik tőle, hogy ez nem egy sötét állapot, hanem az abszolút teljesség állapota. Annyira teljes, hogy semmilyen manifesztáció, jelenség nem tudja megközelíteni, tartalmazni. Nem tárgyként, hanem tiszta énként, tiszta ürességként tapasztalható. Ez nagyon absztraktnak tűnik.
Megpróbálom konkrétabban megvilágítani. Ha magamra gondolok, hogy ki vagyok én, akkor általában így írom le magam: szülő, szakember, ezt és ezt szeretem, ezt és ezt nem szeretem, ez és ez a vágyam, az nem érdekel. Egy listát adok arról, amit magamról tudok. Minden eleme a listának egy tárgy a tudatomban. Képek, fogalmak, érzetek masíroznak a tudatosságomban. Ez nem maga a tudatom, nem én vagyok. Mindent, amit magamról tudok, az nem én vagyok. Egyik sem a látó, hanem tárgyak, melyeket a látó meg tud figyelni. Ez a téves azonosulásaink, hazugságaink listája. Listázzuk azt, hogy mik nem vagyunk. Akkor ki az igazi Néző, Tapasztaló, Megfigyelő?
Ez a belső Én figyeli a külső és belső világot. Ez a Látó látja az egót, a testet, a természetet. Mind a tekintete előtt vonulnak, de maga a látó láthatatlan. Ha látunk valamit, akkor az tárgy, az, ami nem a látó. Ha kíváncsiak vagyunk, hogy kik vagyunk mi valójában, akkor nincs más dolgunk, mint leülni, és megnézni mi jelenik meg a tudatunkban, és ami megjelenik, az nem mi vagyunk. A kérdésre nem egy konkrét valamire való rámutatás a válasz, hanem fokozatos diszidentifikálás. A látó, a tanú nem egy meghatározott gondolat, vagy érzés, hanem az, ami mindezeket látja, észreveszi. Hallja a hangot, látja a képet, érzi az érzést. Ha elnyugszunk és kivonjuk az identitásunkat a szemünk előtt elvonuló dolgokból, és lassan eljutunk önmagunkig, akkor elkezdjük érezni a szabadság, elengedettség, kötetlenség, megnyugvás állapotát. Nem látunk semmit, egyszerűen ebben a határtalan szabadságban nyugszunk.
Előttünk a jelenségek felhői vonulnak tova, gondolatok, testérzetek, és mi nem vagyunk egyik sem. Mi magunk vagyunk a végtelenül kiterjedt szabadság, a nyílt tér, melyben a tárgyak jönnek, mennek. Fokozatosan felismerjük, hogy a látó, aki bennünk lát, az a kiterjedt, nyílt tér, szabadság, üresség. Nem egy sötét, fekete lyuk, amire rámutathatunk és azt mondhatjuk, hogy “ez az”, hanem minden jelenség alapja, a tér, ahol minden jelenség felbukkan és eltűnik. Végtelen, határtalan, semmihez nem fogható. Ebben jelenik meg minden szubjektív és objektív dolog, marad kicsit, majd eltűnik.
Minden problémánk abból fakad, hogy magunkat a térben felbukkanó jelenségekkel azonosítjuk. Ezt hívják a tradíciókban “nem tudásnak”. Ezáltal megteremtjük a kötöttség, rabság állapotát, korlátozott, múlandó jelenségekkel azonosítjuk magunkat. Patanjali, a régi indiai mester, akinek a tanításaiból ered az indiai jóga és a buddhizmus azt tanítja, hogy a kötöttség abból származik ,hogy a Látó a látottal azonosul. Bármit, amit megfigyelünk, észreveszünk a meditációban, az nem ti vagytok. A jelenségek megjelennek a térben és eltűnnek az időben. A tiszta tudatosság, a tanú nem jön, nem megy, nincs kezdete, nincs vége. Önmagában van, örökké jelen van, túl van téren, időn, születésen, halálon, túl a testen, anyagon, túl van a manifesztáción, túl van a mozgáson, túl magán az Ősrobbanáson. Ez a megszabadult, felébredett, sosem született, Buddha állapot. Nem túlél minket, hanem ebben jelenik meg a testünk, és a testek sokasága. Ha ezt megtapasztaljuk és elpihenünk benne, akkor megszabadulunk a halál, születés, szenvedés köreiből, a szamszára létforgatagából.
Sok ember hamar kapcsolatba tud lépni ezzel az állapottal, de benne élni az egy sokkal nehezebb dolog. Ez az állapot a 9. szint fúziós szakasza, ahol az én az ürességgel válik azonossá. Itt az istenségek is csak megjelenő és tovatűnő tárgyak. Ezt a szintet formanélküli miszticizmusnak hívjuk. Azért hívjuk oksági, kauzális szintnek ezt, mert ez a kreatív talaja minden dimenziónak, ebből kél minden önmagától, ez az ősoka a dolgoknak. Sok neve van a világon ennek a tiszta ürességnek: Rigpa, Keter, Dharmakája, Tao, Isten, Li, Maak, öntranszcendencia.
Ebből az ürességből születnek a holonok, melyek 4 kvadránsban bomlanak ki, és 2o alaptétel igaz rájuk. Az ürességben keletkező dolgokat nevezzük tehát holonoknak, melyek egyszerre a 4 kvadránsban manifesztálódnak. Amint megjelennek a holonok, evolúciós erő hajtja őket, hogy visszatérjenek a forrásukhoz. Ez a hajtóerő egyre nagyobb és nagyobb mélység és tudatosság kibontakozása felé készteti őket, egészen addig, amíg vissza nem térnek saját alapjukba, a végtelen ürességbe. Kezdettől fogva minden holonban jelen van legalul az üresség tudat. Vajon ez az abszolút végső pont, az idő, az evolúció vége? Sok tradíció szerint igen, ez a nirvána, a végső megvilágosodás.
A non-duális tradíciók szerint nem ez a történet vége. A kauzális, oksági szint átadja a helyét a non-duálisnak. Itt a tanú érzete felszámolódik, a megfigyelő válik a megfigyelt dologgá. A formális miszticizmus az ürességnek adja át a helyét. Ahogy Buddha mondta: A forma üresség, az üresség forma. Még a látóból is kivonjuk az identitásom és integráljuk azt az összes, létező manifesztációval. A 9. Szint második és harmadik fázisát tesszük meg. Itt a 1o. szakasz jön, ami nem egy külön szint, hanem minden szint, állapot, feltétel egyszerre. Maga a realitás. Ez az üresség második, legmélyebb értelme. Ez nem egy elkülöníthető állapot, hanem minden egyszerre. Gyakoriak itt a félreértések. Egyik részről itt van egy azonosítható állapota a tudatnak, a nem manifesztálódó felszívódás, elmerülés, megszűnés, a klasszikus nirvána, nirvikalpa szamadhi. Az oksági állapot.
A másik jelentése az ürességnek nem egy külön állapot, vagy jelentés, hanem minden állapot valósága, feltétele egyszerre. Minden szakasz egyszerre. A szent és hétköznapi, az alacsony és magas egyszerre van jelen. Hasonlít ez a természettel való egységélményhez, amit korábban leírtam, de ott nem ébredt a tudat a finomabb dimenziókra, hanem csak az addig ismert természettel érte el az egységet, itt pedig az összes dimenzióval, szubtilis formákkal való egység is megvan. Nemcsak nirmanakája (természeti miszticizmus), nemcsak szamboghakája (istenség miszticizmus), nemcsak dharmakája (forma nélküli miszticizmus), hanem svábabikája, az előző három integrációja. Mindent meghalad és mindent magába foglal. Minden jelenség továbbra is megjelenik, de nincsen senki, aki ezt figyelné, nincsen látó, szemlélő, csak maga a világ folyamatos alakulása. A tiszta üresség minden formával eggyé válik, amit eddig csak megfigyelt. Ez a non-dualitás jelentése.
Amikor ebben az állapotban pihenünk, érezzük, hogy szabadok vagyunk, végtelen a kiterjedésünk. Ha megfigyelünk egy hegyet, akkor észrevesszük, hogy annak az érzete, hogy mi vagyunk a végtelen pihenő tanú, nem különbözik a hegynek az érzetétől. Ugyanazt az érzést jelenti az én és a hegy. A valóság nem oszlik két részre. Az egész realitás egy érzet, egy íz. Mi továbbra is mi vagyunk, a hegy továbbra is a hegy, ugyanannak a tapasztalatnak a két oldala vagyunk, ami egy, és egyetlen realitást képez. Nem mi vagyunk a kozmoszban, hanem a kozmosz van bennünk. A hegy nem egy más hely, mint ahol mi vagyunk, nem egy kívül levő hely, hanem minden, ami bennünk és körülöttünk egyszerre megjelenik, és ragyog. Ez nem egy olyan állapot, amibe nehéz bekerülni, hanem olyan, amiből lehetetlen kikerülni. Mindig is így volt, sose volt olyan pillanat, amikor ne ezt tapasztaltuk volna. Ez az egyetlen, ami tartós a kozmoszban, minden valóság közül ez az egyetlen igazi valóság.
Milliárd és milliárd évek óta egy másodperc sem volt, amikor ne ezt tapasztaltuk volna. Persze sokszor hazudunk magunknak, hogy nem ez vagyunk. A tradíciók nem az, hogy előidézzék ezt az állapotot, hiszen ez lehetetlen, csupán rávezetnek arra, hogy nem hazudhatunk tovább magunknak abban a tekintetben, hogy kik is vagyunk igazán. Nem hagyhatjuk többé figyelmen kívül a valóságot.
Ez a non-duális állapot természetesen magába foglalja az elmét és a testet, a bal és a jobb oldali megközelítést. Továbbra is megjelenik minden dualitás, de ezek mint relatív igazságok vannak ekkor már jelen, nem abszolút igazságként. Az eredeti igazság például a csengés, a relatív igazság pedig az én, aki hallja és a csengő, ami csenget. A test, az elme, a szubjektum és az objektum. Nem tudunk semmit csinálni, hogy az ént és a csengőt eggyé tegyük, csak azt tudjuk tenni, hogy relaxálunk, belerelaxálódunk magába a csengésbe, az élmény közvetlen megtapasztalásába, amelybe a dilemma egyszerűen nem jelenik meg. Nem megoldódik a dilemma, hanem eltűnik, feloldódik. Nem azáltal, hogy a szubjektumot a tárgyra redukáljuk vagy a tárgyat a szubjektumra, hanem azáltal, hogy felismerjük azt az alapot, mely minden mögött van, és aminek a szubjektum és objektum csak részleges reflexiója, tükröződése.
Ezért nem oldódott meg soha a tudat és szellem kérdése, a bal és jobbkezes megközelítés kérdése, mert nem lehet a relatív síkon megoldani. A filozófia erre soha nem volt és nem is lesz képes. A problémát nem lehet megoldani, ugyanis nincs megoldása. A problémának elengedése, feloldódása, eltűnése van, ha olyan látásmódba kerülsz, ami meghagyja a dualizmust olyannak, amilyen, és a mögöttes szintet látjuk meg. Látjuk, hogy a relatív, dualisztikus dolgok relatív igazságok, de nem abszolút igazságok.”
Ken Wilber írásaiból, Gánti Bence fordításában
Mi azt tanultuk, hogy ha a harmadik szem jól működik, akkor az
Mi azt tanultuk, hogy ha a harmadik szem jól működik, akkor az intuíció, tisztánlátás képessége lesz jó. A nem megfelelő működéséhez negatív érzések társulnak: pl. szégyenlősség, vagy nem merjük kimondani a megérzéseinket.
A koronacsakra jó működése hozza a megvilágosodást. (ezenkívül egészséget, szeretetet, belülről fakadó örömöt). Ha rosszul működik: bűntudat, önmarcangolás.
Gondolom a kettő végletes állapot között van még millió.
Igaz viszont, hogy azt is tanultuk, hogy a harmadik szem csakra az, ami irányítja az alsóbb csakrákat, és nyitja a koronacsakrát. Ezt nem tudom, hogy tényleg így van-e, eddig ebben erősen kételkedtem. De most ezügyben nézeteltérésbe keveredtem valakivel, aki határozottan állítja ugyanezt, és ez kicsit elbizonytalanított.
Gondoltam, megkérdezem tőletek, hátha van erre valakinek saját tapasztalata: a harmadik szem csakra fejlesztése tényleg magával vonja az életünk problémás részeinek a megoldódását? Pl anyagi problémák, párkapcsolati problémák stb… Ha fejlesszük a tisztánlátás képességét, mennyiben fejlődünk ezekben a kérdésekben is? Azt értem, hgoy jobban rálátunk az életünkre, és tudjuk, mi miért történik velünk… inkább konkrétan az a kérdésem, hogy valóban irányítja-e -és ha igen, mennyiben- a többi csakra működését, és ha azokban tárolunk bármi blokkolódást, félelmet, az onnantól kezdve nem lesz az életünkre hatással?
Mi azt tanultuk, hogy ha a harmadik szem jól működik, akkor az
Mi azt tanultuk, hogy ha a harmadik szem jól működik, akkor az intuíció, tisztánlátás képessége lesz jó. A nem megfelelő működéséhez negatív érzések társulnak: pl. szégyenlősség, vagy nem merjük kimondani a megérzéseinket.
A koronacsakra jó működése hozza a megvilágosodást. (ezenkívül egészséget, szeretetet, belülről fakadó örömöt). Ha rosszul működik: bűntudat, önmarcangolás.
Gondolom a kettő végletes állapot között van még millió.
Igaz viszont, hogy azt is tanultuk, hogy a harmadik szem csakra az, ami irányítja az alsóbb csakrákat, és nyitja a koronacsakrát. Ezt nem tudom, hogy tényleg így van-e, eddig ebben erősen kételkedtem. De most ezügyben nézeteltérésbe keveredtem valakivel, aki határozottan állítja ugyanezt, és ez kicsit elbizonytalanított.
Gondoltam, megkérdezem tőletek, hátha van erre valakinek saját tapasztalata: a harmadik szem csakra fejlesztése tényleg magával vonja az életünk problémás részeinek a megoldódását? Pl anyagi problémák, párkapcsolati problémák stb… Ha fejlesszük a tisztánlátás képességét, mennyiben fejlődünk ezekben a kérdésekben is? Azt értem, hgoy jobban rálátunk az életünkre, és tudjuk, mi miért történik velünk… inkább konkrétan az a kérdésem, hogy valóban irányítja-e -és ha igen, mennyiben- a többi csakra működését, és ha azokban tárolunk bármi blokkolódást, félelmet, az onnantól kezdve nem lesz az életünkre hatással?
Egy pár gondolat a csakrák és energiák áramlásáról,
Egy pár gondolat a csakrák és energiák áramlásáról, működéséről.
Az egész csakrákról szóló tanítás olyan keleti tanok elképzeléseit közli velünk, amely tanok alapján az emberek önmagukból, tehát belülről elindulva, a világmindenséggel való egységre törekedve, majd kívülről befelé ható energiákkal egyesülve úgy gondolják, hogy ehhez a test különböző pontjai szükségesek! Ennek az irányzatnak előnye és hátránya egyaránt van. Előnye az, hogy segít rögzíteni figyelmünket bizonyos pontokra, melyeket csakráknak nevezünk, s így intenzívebbé tudunk válni a nyitottságra, tanulékonyságra, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valaki bensőleg gazdagodjék. Hátránya viszont egy olyan egyoldalúság, amely Tőle függetlenül is jól működőnek gondolja magát!
Tudatosítani kell magunkban, hogy Isten energiája úgy működik bennünk, hogy ez fölöslegessé teszi minden más energia működését. Ha tudatosítjuk magunkban azt, hogy csak azok az energiák működhetnek bennünk, amelyek Isten áldását hordozzák. Amely energiák nem ilyenek, azok helyébe maga Isten lép be, és kezd működni belátása szerint. Ez a gondolat, erre a valóságra irányítottságunk mindegyik csakránk rendbe szedésére elég! Ennek elérése nem annyira kemény szellemi munkát kíván, mint inkább nagy bizalmat a bennünk boldogító módon jelen lévő Isten iránt.
Sokan fizikálisan gondolnak a csakrák és az energiák áramlására, holott ezek olyan szellemi-lelki valóságok, amelyek nincsenek a fizikai törvényeknek alávetve! Az, hogy mi van a csakrákkal, energiákkal, csupán szándék kérdése. Ha szándékunk az, hogy nyitottak legyenek, akkor nyitottak. Ha annak a sugallatnak engedünk, hogy leblokkolt állapotban van bármelyik, akkor ilyen állapotban van. Amíg ezt nem fogadjuk el, addig nem indulhatunk el a gyógyulás útján, mert összekeverjük a szellemi létmódot a fizikai létmóddal, s így szükségszerűen természetellenes állapotba rögzítjük magunkat.
„Ajkadra adom szavaim.”
Egy pár gondolat a csakrák és energiák áramlásáról,
Egy pár gondolat a csakrák és energiák áramlásáról, működéséről.
Az egész csakrákról szóló tanítás olyan keleti tanok elképzeléseit közli velünk, amely tanok alapján az emberek önmagukból, tehát belülről elindulva, a világmindenséggel való egységre törekedve, majd kívülről befelé ható energiákkal egyesülve úgy gondolják, hogy ehhez a test különböző pontjai szükségesek! Ennek az irányzatnak előnye és hátránya egyaránt van. Előnye az, hogy segít rögzíteni figyelmünket bizonyos pontokra, melyeket csakráknak nevezünk, s így intenzívebbé tudunk válni a nyitottságra, tanulékonyságra, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valaki bensőleg gazdagodjék. Hátránya viszont egy olyan egyoldalúság, amely Tőle függetlenül is jól működőnek gondolja magát!
Tudatosítani kell magunkban, hogy Isten energiája úgy működik bennünk, hogy ez fölöslegessé teszi minden más energia működését. Ha tudatosítjuk magunkban azt, hogy csak azok az energiák működhetnek bennünk, amelyek Isten áldását hordozzák. Amely energiák nem ilyenek, azok helyébe maga Isten lép be, és kezd működni belátása szerint. Ez a gondolat, erre a valóságra irányítottságunk mindegyik csakránk rendbe szedésére elég! Ennek elérése nem annyira kemény szellemi munkát kíván, mint inkább nagy bizalmat a bennünk boldogító módon jelen lévő Isten iránt.
Sokan fizikálisan gondolnak a csakrák és az energiák áramlására, holott ezek olyan szellemi-lelki valóságok, amelyek nincsenek a fizikai törvényeknek alávetve! Az, hogy mi van a csakrákkal, energiákkal, csupán szándék kérdése. Ha szándékunk az, hogy nyitottak legyenek, akkor nyitottak. Ha annak a sugallatnak engedünk, hogy leblokkolt állapotban van bármelyik, akkor ilyen állapotban van. Amíg ezt nem fogadjuk el, addig nem indulhatunk el a gyógyulás útján, mert összekeverjük a szellemi létmódot a fizikai létmóddal, s így szükségszerűen természetellenes állapotba rögzítjük magunkat.
„Ajkadra adom szavaim.”