Düh … vagy mégsem?!

Hogyan neveznéd meg azt az érzést, amikor érzed, hogy hirtelen elönt a düh.
DE NEM!
Nem ordítasz, csapkodsz vagy tombolsz… Nem is remeg mindened attól, hogy a gondolatot, érzést és kifejezését magadba zárod…
HANEM!
Tisztán érzed, tudod: dühös vagy… abban a pillanatban mégsem kerekedik felül rajtad, nem jön elő, de nem azért mert elnyomod, hanem mert másképp jön… hihetetlen módon nyugalom kíséri.
… és a pillanatban ott a kettősség.
Hogyan neveznéd?

… a gyakorlat odalent… 😉

TANULSÁG (Laoce szavaival egyszerűbb):
„HAGYOD, HOGY AZ OKOSKODÁS PROBLÉMÁT TEREMTSEN, AZTÁN OKOSKODÁSSAL PRÓBÁLOD MEGOLDANI! HOGYAN CSENDESEDNE LE A VÍZ, HA FOLYTON KAVAROD?”

36 thoughts on “Düh … vagy mégsem?!”

  1. Szabó Péter - szabox

    Meg kell tudni nevezni? 🙂 (Ez) van oszt’ kész! :)))))))
    Meg kell tudni nevezni? 🙂 (Ez) van oszt’ kész! :)))))))

      1. Szabó Péter - szabox

        Csak annyit, hogy nem kell mindent megnevzni, amit érzük.. de
        Csak annyit, hogy nem kell mindent megnevzni, amit érzük.. de javíts ki ha rosszul gondolom 🙂

        1. Szerinted
          mi a különbség a között, ha azt kérdezem: „Hogyan kell hívni?” és a között, hogy: „hogyan neveznéd?”…

          …ha megélsz valamit (tegyük fel egy érzést), nincs fogalmad arról, hogy a másik hogyan nevezi, amit pedig az érzésről leírsz nehezen átadható, nem keresel kapaszkodót? Valami közöset, hogy átadd?

          … ha pedig nincs szavad rá, vagy nem érzed szükségét, hogyan fejeznéd ki mégis?…

          1. Szabó Péter - szabox

            Pl: olyan, mint a hegyi gyopár tavaszi virágának ibolya illatú
            Pl: olyan, mint a hegyi gyopár tavaszi virágának ibolya illatú virágát nézve fejbevágnak egy csomag mazsolával… érzed, ahogy a mazsola szemek a zacskóban a fejere érve szétszaladnak és megsimogatják a fejed kívülről, de az ütés hatására a fejedben egy erős nyomás keletkezik amitől a egy eldugult csőhöz hasonlóan előbuggyan a föld mélyéből a forró víz….

            pl: fejbevágnak és elönt az ideg :D:D:D:D

            szma, érzések érzések…. szavak szavak. Fogalmazd már meg az orgazmust! Órákig tudnál beszélni róla, de hogy el tudd mondani, az nem menne…

            Őőő.. előre bocsátom, részemről ezzel le van zárva a történet. Vitázni nem szeretnék a továbbiakban. Feltettél egy kérdést válaszoltam… ha nem tetszik, akkor nem az én bajom! Az előző válaszomat nem a személyes elleni támadásként írtam, szóval nem értem, hogy miért csattantál ki!

          2. Nem
            biztos, hogy én csattantam ki (jelentsen ez bármit)… a válaszoddal semmi baj, csupán még többet szerettem volna tudni róla, s arról, hogy miért gondolod így… megtudtam! 🙂

            Szerintem az orgazmus nagyon jó példa volt, egy érzés lehetne órákat beszélni róla (s talán kellene is), de mégis ha később ennek kapcsán beszélgetésbe elegyedsz unalmas lenne mindig azt az egy órás kiselőadást elmondani, ezért azt mondod: orgazmus. És, ha szerencséd van az esetek 99%-ban mindenki érteni fogja és ez alatt míg kimondod nem untatsz halálra olyat, akivel már beszéltél róla és szintén a társaságba van… lehet, nincs szükség szavakra mindig… néha pedig roppant előnyös… de végülis a jelbeszéd nekem mindig tetszett:) Főleg az általad felvetett témában.:))

            Igen a vita szó is olyan, aminek a mögöttes fogalmát egyszer jó lenne kivesézni… 😀

            A dolog párbeszéd volt: kérdés-kérdés-válasz-kérdés-válasz-válasz. (Ott a pont! :)) Azért, ha majd egy pici rést nyitsz a falon, rúgjál bele, leomlik… én kívülről nem merem, mert hátha jól érzed magad mögötte.
            Én azért még mindig kiváncsi vagyok!
            Független attól, hogy látom, a semleges téma most nem segített sokat. 🙂
            És: pont.

  2. Szabó Péter - szabox

    Meg kell tudni nevezni? 🙂 (Ez) van oszt’ kész! :)))))))
    Meg kell tudni nevezni? 🙂 (Ez) van oszt’ kész! :)))))))

      1. Szabó Péter - szabox

        Csak annyit, hogy nem kell mindent megnevzni, amit érzük.. de
        Csak annyit, hogy nem kell mindent megnevzni, amit érzük.. de javíts ki ha rosszul gondolom 🙂

        1. Szerinted
          mi a különbség a között, ha azt kérdezem: „Hogyan kell hívni?” és a között, hogy: „hogyan neveznéd?”…

          …ha megélsz valamit (tegyük fel egy érzést), nincs fogalmad arról, hogy a másik hogyan nevezi, amit pedig az érzésről leírsz nehezen átadható, nem keresel kapaszkodót? Valami közöset, hogy átadd?

          … ha pedig nincs szavad rá, vagy nem érzed szükségét, hogyan fejeznéd ki mégis?…

          1. Szabó Péter - szabox

            Pl: olyan, mint a hegyi gyopár tavaszi virágának ibolya illatú
            Pl: olyan, mint a hegyi gyopár tavaszi virágának ibolya illatú virágát nézve fejbevágnak egy csomag mazsolával… érzed, ahogy a mazsola szemek a zacskóban a fejere érve szétszaladnak és megsimogatják a fejed kívülről, de az ütés hatására a fejedben egy erős nyomás keletkezik amitől a egy eldugult csőhöz hasonlóan előbuggyan a föld mélyéből a forró víz….

            pl: fejbevágnak és elönt az ideg :D:D:D:D

            szma, érzések érzések…. szavak szavak. Fogalmazd már meg az orgazmust! Órákig tudnál beszélni róla, de hogy el tudd mondani, az nem menne…

            Őőő.. előre bocsátom, részemről ezzel le van zárva a történet. Vitázni nem szeretnék a továbbiakban. Feltettél egy kérdést válaszoltam… ha nem tetszik, akkor nem az én bajom! Az előző válaszomat nem a személyes elleni támadásként írtam, szóval nem értem, hogy miért csattantál ki!

          2. Nem
            biztos, hogy én csattantam ki (jelentsen ez bármit)… a válaszoddal semmi baj, csupán még többet szerettem volna tudni róla, s arról, hogy miért gondolod így… megtudtam! 🙂

            Szerintem az orgazmus nagyon jó példa volt, egy érzés lehetne órákat beszélni róla (s talán kellene is), de mégis ha később ennek kapcsán beszélgetésbe elegyedsz unalmas lenne mindig azt az egy órás kiselőadást elmondani, ezért azt mondod: orgazmus. És, ha szerencséd van az esetek 99%-ban mindenki érteni fogja és ez alatt míg kimondod nem untatsz halálra olyat, akivel már beszéltél róla és szintén a társaságba van… lehet, nincs szükség szavakra mindig… néha pedig roppant előnyös… de végülis a jelbeszéd nekem mindig tetszett:) Főleg az általad felvetett témában.:))

            Igen a vita szó is olyan, aminek a mögöttes fogalmát egyszer jó lenne kivesézni… 😀

            A dolog párbeszéd volt: kérdés-kérdés-válasz-kérdés-válasz-válasz. (Ott a pont! :)) Azért, ha majd egy pici rést nyitsz a falon, rúgjál bele, leomlik… én kívülről nem merem, mert hátha jól érzed magad mögötte.
            Én azért még mindig kiváncsi vagyok!
            Független attól, hogy látom, a semleges téma most nem segített sokat. 🙂
            És: pont.

  3. Tapasz-talataim.
    Tapasz-talataim.

    Ha elvárásaim vannak, csalódhatok. Ha csalódok, dühös is lehetek, persze más érzést is felszínre hozhat.
    A dühöt leginkább a: csalódás az elvárásokban szókapcsolatattal jellemezném.

    Ha tisztán a dühöt érzem, az inkább a tudatosság szóval írható le.

    Azon gondolkodom, ha nem várnék el semmit, senkitől: lehetnék-e valaha dühös?

    Elnézést, ha kérdéssel feleltem.

    Máté

    1. Ki tudja jó-e…
      LEHET!
      ha elvárásom van = csalódhatok
      ha csalódhatok = dühös lehetek.
      ha dühös lehetek = érzés kerül felszínre
      ha egy érzés nem kerül felszínre = elfojtom (vagy nem ismerem meg soha)
      elfojtani (vagy soha meg nem ismerni) vmit = megbetegíthet
      ha megbetegít = nem leszek egészséges
      ________________________________________________________________
      vagyis akkor:
      ha nincs elvárásom = nem leszek egészséges ?

      VISZONT!
      ha elvárásom van = számítok a csalódásra
      ha számítok rá = megismerhetem (nem tagadom le, nem fojtom el)
      ha nem fojtom el = feltárhatom
      ha feltárhatom = egészséges maradhatok
      _____________________________________________________________
      vagyis akkor:
      ha elvárásom van = egészséges maradhatok?

      De ha csak szimplán egészséges akarok maradni,akkor is elvárásom van…. márpedig, ha elvárásom van, csalódhatok!!! 😀
      A tanulság a témában…

      1. Szia, Szma!
        Szerintem túlagyalod. De ha már agyalásnál tartunk: az elején látok benne egy aprócska logikai csavart, ami következtében egy oltári nagy baromság jön ki végkövetkeztetésre.
        Szerintem ha valami nem vált ki belőlem érzést a felszínen, még nem biztos, hogy azért van, mert elfojtom…
        Átgondolod, így mi jön ki belőle?

        1. lehet
          de ez egy válasz egy másikra, amitől segítséget kaphatok attól, aki írta, mástól csak találgatás….:)
          és persze a tanulság már megvan, így a blog témájában sincs mit túlagyalni…
          De nézzük a Te válaszod azt írod:

          „ha valami nem vált ki belőlem érzést a felszínen, még nem biztos, hogy azért van, mert elfojtom”

          igen, de én nem azt írtam, hogy nem vált ki belőlem érzést…
          HANEM:
          „ha egy érzés nem kerül felszínre = elfojtom (vagy nem ismerem meg soha)”
          amiben eleve feltételezzük, hogy van érzés…
          … ami mellesleg nem kerül felszínre… és van még egy zárójel is…

          Hát ez jött ki belőle :))

      2. Kedves szma!
        Egy picit tényleg belekavarodtál, ne haragudj. Pont az ellenkezőjét hoztad ki konklúziónak.

        „ha nincs elvárásom = nem leszek egészséges ?”

        Ellenkezőleg!
        A levezetett írásod szerint ennek kéne kijönni: ha nincs elvárásom, nem lehetek csalódott. Ha nem vagyok csalódott, nem lehetek dühös. Ha nem vagyok dühös, nincs mit elfojtani. Tehát nem lehetek beteg.Egészséges vagyok. Ezt pedig nem kell elvárni, mert az vagyok.
        Ha félek a betegségtől…az már más téma. Nem a düh.

        Az elvárásmentes élet valószínűleg a mi szintünkön (elnézést, hogy egy kalap alá veszlek magammal) kivitelezhetetlen. Nincs megfelelően tartós csend.

        Így rendben lesz?

        Máté

        1. NA UGYE…
          …HOGY MINDEN EGYSZERŰBB KIVÜLRŐL NÉZVE??? :)))))

          Jó volt köztetek!
          Kitartás és
          pussz mindenkinek.
          Marcsi
          (szma illetve e mondat erejéig: malexszma)

          1. öööö
            (Most ehhez képzeljétek hozzá a bamba fejemet…)

            ööö elveszítettem a fonalat…,mit nézünk kívülről? ööö neeemmmérteeem mööö

            Jó ez a helikopteres kép…bár az előző olyan erőt adó volt

            Miért volt jó köztetek?
            Te is a búcsún fáradozol?
            Mint hamarosan én?

            Hahó! malexszma

            Máté

          2. Igen, Máté!
            csak épp a jelszót keresgélem…miközben látom hsz-ed…
            minden hozzászólásnál levonhattuk a fenti tanulságot…

            a kissé eröltetett „okoskodás” végén elkezdtem egy mondatot, amit ím most befejeztem, jelezve, hogy a téma szerinti érzés (düh…vagy mégsem!?) kialakulása is a „meggyőződések” miatt van, mint ahogy azt megmutatni sikerült…vagy csak akartam… (gyengébb lett mint az élet-nél, de a téma is nehezebb volt…és nekem se sikerülhet minden :))…

            …És ha az okot (dühöt kiváltó okot) kivülről nézzük, mindig egyszerűbb és szinte mindig egy „apró hibán” alapszik, ami aztán elterel és nagyít…

            s hogy megyek-e… igen „tanulni” (tapasztalni) még… hogy késöbb visszatérhessek! 🙂

            Üdv.
            Marcsi

          3. Kedves Marcsi!
            Jó Utat, jó, hogy itt voltál, és ha úgy érzed, gyere vissza! 🙂

            szeretettel: Zsani/ Bochecha

          4. Hová ez a nagy sietség?
            Én még csak most akartam kérdezni…. Tényleg el akarsz menni, vagy csak telítődtél egy kicsit?

  4. Tapasz-talataim.
    Tapasz-talataim.

    Ha elvárásaim vannak, csalódhatok. Ha csalódok, dühös is lehetek, persze más érzést is felszínre hozhat.
    A dühöt leginkább a: csalódás az elvárásokban szókapcsolatattal jellemezném.

    Ha tisztán a dühöt érzem, az inkább a tudatosság szóval írható le.

    Azon gondolkodom, ha nem várnék el semmit, senkitől: lehetnék-e valaha dühös?

    Elnézést, ha kérdéssel feleltem.

    Máté

    1. Ki tudja jó-e…
      LEHET!
      ha elvárásom van = csalódhatok
      ha csalódhatok = dühös lehetek.
      ha dühös lehetek = érzés kerül felszínre
      ha egy érzés nem kerül felszínre = elfojtom (vagy nem ismerem meg soha)
      elfojtani (vagy soha meg nem ismerni) vmit = megbetegíthet
      ha megbetegít = nem leszek egészséges
      ________________________________________________________________
      vagyis akkor:
      ha nincs elvárásom = nem leszek egészséges ?

      VISZONT!
      ha elvárásom van = számítok a csalódásra
      ha számítok rá = megismerhetem (nem tagadom le, nem fojtom el)
      ha nem fojtom el = feltárhatom
      ha feltárhatom = egészséges maradhatok
      _____________________________________________________________
      vagyis akkor:
      ha elvárásom van = egészséges maradhatok?

      De ha csak szimplán egészséges akarok maradni,akkor is elvárásom van…. márpedig, ha elvárásom van, csalódhatok!!! 😀
      A tanulság a témában…

      1. Szia, Szma!
        Szerintem túlagyalod. De ha már agyalásnál tartunk: az elején látok benne egy aprócska logikai csavart, ami következtében egy oltári nagy baromság jön ki végkövetkeztetésre.
        Szerintem ha valami nem vált ki belőlem érzést a felszínen, még nem biztos, hogy azért van, mert elfojtom…
        Átgondolod, így mi jön ki belőle?

        1. lehet
          de ez egy válasz egy másikra, amitől segítséget kaphatok attól, aki írta, mástól csak találgatás….:)
          és persze a tanulság már megvan, így a blog témájában sincs mit túlagyalni…
          De nézzük a Te válaszod azt írod:

          „ha valami nem vált ki belőlem érzést a felszínen, még nem biztos, hogy azért van, mert elfojtom”

          igen, de én nem azt írtam, hogy nem vált ki belőlem érzést…
          HANEM:
          „ha egy érzés nem kerül felszínre = elfojtom (vagy nem ismerem meg soha)”
          amiben eleve feltételezzük, hogy van érzés…
          … ami mellesleg nem kerül felszínre… és van még egy zárójel is…

          Hát ez jött ki belőle :))

      2. Kedves szma!
        Egy picit tényleg belekavarodtál, ne haragudj. Pont az ellenkezőjét hoztad ki konklúziónak.

        „ha nincs elvárásom = nem leszek egészséges ?”

        Ellenkezőleg!
        A levezetett írásod szerint ennek kéne kijönni: ha nincs elvárásom, nem lehetek csalódott. Ha nem vagyok csalódott, nem lehetek dühös. Ha nem vagyok dühös, nincs mit elfojtani. Tehát nem lehetek beteg.Egészséges vagyok. Ezt pedig nem kell elvárni, mert az vagyok.
        Ha félek a betegségtől…az már más téma. Nem a düh.

        Az elvárásmentes élet valószínűleg a mi szintünkön (elnézést, hogy egy kalap alá veszlek magammal) kivitelezhetetlen. Nincs megfelelően tartós csend.

        Így rendben lesz?

        Máté

        1. NA UGYE…
          …HOGY MINDEN EGYSZERŰBB KIVÜLRŐL NÉZVE??? :)))))

          Jó volt köztetek!
          Kitartás és
          pussz mindenkinek.
          Marcsi
          (szma illetve e mondat erejéig: malexszma)

          1. öööö
            (Most ehhez képzeljétek hozzá a bamba fejemet…)

            ööö elveszítettem a fonalat…,mit nézünk kívülről? ööö neeemmmérteeem mööö

            Jó ez a helikopteres kép…bár az előző olyan erőt adó volt

            Miért volt jó köztetek?
            Te is a búcsún fáradozol?
            Mint hamarosan én?

            Hahó! malexszma

            Máté

          2. Igen, Máté!
            csak épp a jelszót keresgélem…miközben látom hsz-ed…
            minden hozzászólásnál levonhattuk a fenti tanulságot…

            a kissé eröltetett „okoskodás” végén elkezdtem egy mondatot, amit ím most befejeztem, jelezve, hogy a téma szerinti érzés (düh…vagy mégsem!?) kialakulása is a „meggyőződések” miatt van, mint ahogy azt megmutatni sikerült…vagy csak akartam… (gyengébb lett mint az élet-nél, de a téma is nehezebb volt…és nekem se sikerülhet minden :))…

            …És ha az okot (dühöt kiváltó okot) kivülről nézzük, mindig egyszerűbb és szinte mindig egy „apró hibán” alapszik, ami aztán elterel és nagyít…

            s hogy megyek-e… igen „tanulni” (tapasztalni) még… hogy késöbb visszatérhessek! 🙂

            Üdv.
            Marcsi

          3. Kedves Marcsi!
            Jó Utat, jó, hogy itt voltál, és ha úgy érzed, gyere vissza! 🙂

            szeretettel: Zsani/ Bochecha

          4. Hová ez a nagy sietség?
            Én még csak most akartam kérdezni…. Tényleg el akarsz menni, vagy csak telítődtél egy kicsit?

Scroll to Top