Kérhetünk-e pénzt a lelki tanításért, tanácsadásért? | Önmegvalósítás.hu

Kérhetünk-e pénzt a lelki tanításért, tanácsadásért?

2008. augusztus 27. szerda, 10:48 | husztisanyi

Spirituális tanítók, szellemi vezetők, gyógyítók, mágusok és segítők rendszerint pénzt kérnek a segítségükért, a ránk szánt idejükért. Vannak, akik szerint ez helyes, mások szerint viszont nem lenne szabad pénzzel beszennyezni egy segítői kapcsolat "szentségét"!
Szerinted szabad-e, illik-e, és spirituális szempontból megengedhető-e, hogy a Tanítók, Segítők, Gyógyítók pénzt kérjenek a szolgáltatásaikért.

  1. Egyesek szerint ezekért a "szent" tettekért vétek pénzt kérni, azzal Önmagát és a szolgáltatását alacsonyítja le a segítő.
  2. Mások szerint mindennek ára van, miért ne lenne ennek is?!

Neked mi a véleményed erről?

husztisanyi képe
Igazából sohasem a pénzre van szükségünk...
2008. augusztus 27. szerda, 12:21 | husztisanyi

Ifjonc koromban, amikor még természetgyógyászként garázdálkodtam, sokat vívódtam azon, hogy kérjek-e, elfogadjak-e pénzt azért, amit amúgy is szívesen végzek.
Néha már-már erőszakosan ellenálltam minden anyagi ellenszolgáltatásnak, pedig láttam, hogy az emberek ezt nehezen tűrik!

Kaptak valamit, de nem adhattak semmit sem, mert nem fogadtam el, így megrekedtek ebben az egyoldalú energia áramlásban.
Arra vagyunk tanítva, nevelve, hogy ha kapunk, akkor adjunk is! Természetesen ez egy téves tanítás, képesnek kellene lennünk arra, hogy csak adjunk, vagy csak kapjunk a világtól, másoktól. Ezt nehéz megtanulni, de érdemes, hiszen sokszor csak ennyi hiányzik a belső bőséghez, gazdagsághoz, jóléthez!

Ezért később már megengedtem, hogy adjanak valamit a gyógyulók és örültem, hogy örülnek, hogy végre egyensúlyba kerülnek Velem. Nem érezték már azt, hogy tartoznak és ettől megnyugodtak.

A pénzt azért találta fel az emberiség, hogy kicserélhessük vele azt, amink van, arra, amire szükségünk lesz. Önmagában a pénzzel, vagy annak birtoklásával semmilyen probléma sincs. A baj ott kezdődik, ha valaki túlzottan hajszolja, ragaszkodik hozzá, vagy feltűnően elutasítja, tagadja a pénzzel való kapcsolatát.
Mind a két hozzáállás kóros, kezelni kell. Önfeltáró gyakorlatokkal a mélyére nézve fájó emlékeket, téves következtetéseket, hibás gyerekkori mintákat találhatunk, amelyeket feloldva felismerhetjük a pénz valódi helyét.

Igazából sohasem a pénzre van szükségünk, hanem azokra a javakra és szolgáltatásokra, amiket pénzért megkaphatunk.
Ha a világban mindenki megtenné azt, ami a dolga, termelne és adna annyit, amennyit kell, akkor biztosan működne a pénzmentes adok-kapok gazdasági rendszer is.

De az emberek nem tudják a helyüket, nem járják az útjukat és lusták. Ezért a pénz, vagy annak hiánya egy kényszerítő erő lehet, hogy akarja megtalálni az útját, cselekedjen, legyen hasznos az itt léte!

A spiritualitás gyökerei olyan kultúrákban található, ahol szokásban van, hogy a spirituális tanítót eltartja a jónép cserébe az áldásért, a szent tanításért. Ez természetes, a papok, a guruk ezért sohasem halnak éhen, élhetik a maguk befele fordult életét, még ha nem is tűnnek olyan hasznosnak a világ számára.

A mi kultúránkban ezt ingyen élősködésnek hívják, a papokat, tanítókat megvetik, ha kéregetnek a saját létfenntartásukhoz.
Éppen ezért azt gondolom, hogy ha az orvosnak adunk fizetést, mert életeket ment, a szülésznek adunk hálapénzt, mert világra segítette a gyermekünket, és az egyetemi tanár sem ingyen tölti a fél életét a diákok tanításával, akkor egy arányos és tisztességes jövedelem megilleti azokat a Tanítókat és Segítőket is, akik a spirituális tanításokat adnak Nekünk, amivel végül is a legtöbbet tudunk Önmagunkon segíteni!

Én nem alacsonyítanék le egyetlen hazai /igaz!/ Tanítót sem azzal, hogy elvárjam: ingyen adjon, ingyen cselekedjen, ingyen dolgozzon.
Csodálom például Domján Lacit, hogyan képes évtizedek óta minden hétvégén ugyanazt a szöveget elmondani újra meg újra! Én biztos kimenekültem volna már a világból egy ilyen monoton munka elől, de az embereknek szükségük van azokra a tanításokra.

Fontosnak tartom természetesen azt is, hogy mindez a fizetség valóban arányban legyen a befektetett munkával és annak értékével, hiszen egy két napos tanfolyam bármiről is szól, nem érhet 50.000 Ft-ot!
De ezt mindenki eldönti majd, hogy Őneki megér-e ennyit és ha nem, akkor idővel a pénzsóvár Tanítók is eltűnnek az ismeretlenségben.

Kértem a múltkor Domjánt, hogy bemehessek ingyen az Agykontroll
2008. augusztus 27. szerda, 17:00 | Ágykontrollos (útkereső)   Előzmény

Kértem a múltkor Domjánt, hogy bemehessek ingyen az Agykontroll tanfolyamra.
Mondtam neki, hogy ezekért a lelki tanításokért amúgy sem kérhetne pénzt, ezt mindenkinek ingyen kellene adnia! Nem értette miről beszélek. ;-)

Az ingyen gyógyítás néha kisebb értékűnek tűnhet.
2008. augusztus 27. szerda, 20:42 | ismeretlen (útkereső)   Előzmény

Szabadidőmben szoktam különbző kártyákkal különböző lelki, kapcsolati problémákra rávílágitani annak akinek erre szüksége van. (Nem jóslás inkább gyógyítás, nem értek egyet a hagyományos jóslással.) Bizonyos szituációkat is csak emberek tesznek és ott nem a jővőt kell fürkészni hanem az ember hozzáállását. Hiába mondok valamit hogy ennyi és ennyi idő után ez és ez fog történi ha az illető gondol egyet és változtat. Én magam nem kérek pénzt mindenki eldönti szeretne e és mennyit ért számára a segítség. Bár előfordul ,hogy ha ingyen van valami valahogy nincs túl nagy értéke és már akár gyanús is.
bani

Szoktam konzultációt tartani, anyagi helyzettől függően
2009. október 10. szombat, 21:15 | Kornelia   Előzmény

Szoktam konzultációt tartani, anyagi helyzettől függően egyezünk meg a díjban.
Az illető 3000 Ft-ot szánt az alkalmankénti konzultációra, kb. másfél, két óra, de néha, ha benne vagyunk egy folyamatban akkor több is lehet. Hét végi tanfolyamot tartottam 7000 Ft-ért, amire nem ért rá eljönni, majd később mondta, hogy 120 000 Ft-ért részt vett egy külföldi embernek a tanfolyamán, kért külön egyéni konzultációt további 80 000 Ft-ért, és ő döbbent le, hogy lényegében azt mondták, amit én, csak szűkszavúbban, általánosságban.
Van ilyen is

husztisanyi képe
Amiért ennyire aránytalanul sokat kérnek, azt eleve gagyinak...
2009. november 02. hétfő, 10:57 | husztisanyi   Előzmény

Aki ilyen ..., az meg is érdemli, hogy kizsebelték! Amiért ennyire aránytalanul sokat kérnek, azt eleve gagyinak tartom, hiszen ha lelkileg tisztességes emberek állnának mögötte, akkor nem lenne szívük ennyit elkérni érte!

Kértem a multkor Domjánt, hogy bemehessek ingyen az agykontrollr
2008. augusztus 27. szerda, 23:23 | kaktusz (útkereső)   Előzmény

Kedves Ágykontrollos útkereső! Nemcsak Domján nem értette, hogy miről beszélsz, hanem én sem. Az agykontrollt viszont értem. És ha kifizetnéd a tanfolyam árát, akkor nem a mások értetlenségén hüledeznél, hanem a saját szűklátókörüségeden. A tudásnak ugyanis ára van. Ahhoz, hogy az interneten kifejezhesd rosszallásodat Domján Lacival kapcsolatban, aki mellesleg szerintem is csodálatos ember, kellett vennie valakinek egy számítógépet, és egy internethozzáférést ahhoz, hogy Te gúnyolódhass ezen az oldalon. Ha nem Te vetted a gépet, hanem a szüleid, akkor is pénzbe került, legfeljebb nekik. Vagy bemész egy boltba, és azt mondod, a tudás mindenkinek jár, mától adjanak mindenkinek ingyen számítógépet. Ha sikerült elérned, szólj, küldök pár embert akinek még nincs számítógépe, pedig alapvetően minden embernek járna. Mint ahogy minden más is.
Ingyenes tanács: gyakran képzeld el meditációban, hogy egyszer ingyen bejutsz Domján előadására, és nagyon élvezed, és hasznosítod amit hallasz. Érezd át ennek az érzésnek az örömét. Megeshet, hogy akkor ingyen bejutsz. Persze azt is elképzelheted, hogy ingyen bejutsz, és fanyalogsz, és a fanyalgás örömét éled át. Mindez a Te döntéseden múlik. Nem biztos, hogy az utóbival jársz jobban, bár most ez a célod. Talán nem ártana változtatni a hozzáállásodon, a saját érdekedben. Szeretettel írtam Neked, hogy valóban útkereső légy és nem útbetemető. Aki útkereső, meg is találja az útját, és a módját is. A legjobbakat kívánom Neked.

penz!
2010. április 12. hétfő, 2:14 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Szerintem a tudas az ingyen van,mar mint az igazi!!!!Mindenki az egesz resze,Tehat ;tanitok,mesterek,tanulok vagyunk egyszere!Szomoru hogy nagyon sokan ezt uzletnek tekintik.Az is igaz hogy aki oszinten akar fejlodni ,nyitott az nem is megy a hires mostani nagynak mondott mesterekhez,ahol egy vagyont fizet .A vilagumkba amit most elunk a legnagyobb ellenseg a PROFIT!!!!Az emberiseg fejlodese az hogy eltorolje!.Emberek vegre egy olyan vilagba elnenek ahol tudnanak fejlodni.Ajanlom mindenkinek;www.The Zeitgeist Movement - Magyarul is olvashato!!!Ez a jovo!!!!!!Ha nem ;elpusztul az emberiseg a foldon!!!!Gondolkodj!!!!

husztisanyi képe
Mit fizetsz meg: a tudást vagy az időt?
2010. április 12. hétfő, 12:51 | husztisanyi   Előzmény

Teljesen igazad van, a tudás ingyen van. Én magam is ingyen kaptam a Tanítómtól, aki a munkája mellett a szabadidejének egy részét rám áldozta és tanított.
Az égiek is ingyen adják, bárki szabadon kérhet tőlük és kap is, amennyi csak belefér!

Nem értem, hol itt a probléma?

Tudáshoz bárhol hozzá lehet jutni ingyen. Meditálj, figyeld az életed, hallgass Anyádra és annyi tudást kapsz, hogy nem győzöd befogadni!

De mit gondolsz: Amikor valaki ebből él, akkor a tudását árulja vagy a Rád fordított idejét, energiáját kéri megfizetni?
Amikor elmész egy fizetős tanfolyamra, vagy egy órát beszélgetsz egy terapeutával, akkor előtte le szoktátok fixálni, hogy Te most a tudását vagy az idejét fizeted ki?

A profit lehet arányos azzal, amit adnak érte, de lehet túlzó is. Talán erre mondják, hogy extra profit.
Ha a paraszt pénzt kér a búzáért, a cipész meg a foltozásért, Ők is profitot termelnek. Talán tőlük is elvennéd a munkájuk ellenértékét?

Gondolkozz Te is!

penz!!!!
2010. április 12. hétfő, 17:48 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Latod engem igazolsz!Te is ingyen kaptal tanitast,de ez is csak egy resz!Elismered hogy fentrol johet tanito ez igy van.De akkor mi szukseg kifizetni vagyonokat?Amikor minden amire valaszt akarunk kapni ingyen van.Valaszod hianyos,nem erted amit irtam.Beszelj tanitoddal o biztos hogy erti! WWW.The Zeitgei Movement

Szia Multkor beszéltem Domján Lászlóval. Mondta, hogy aki
2009. október 10. szombat, 21:03 | Kornelia   Előzmény

Szia
Multkor beszéltem Domján Lászlóval. Mondta, hogy aki hajléktalan, és szeretne a kurzuson részt venni, az alapítvány ajánlásával megteheti térítés mentesen.
Így előadva a történetedet, nem tudhatjuk, hogy milyen alapon érzed magad rászorulónak,
és milyen alapon mondod azt, hogy ki miért kérhet pénzt. Mellesleg meghívtad vacsorára, hogy legyen mit ennie, ha ingyen tartja a tanfolyamait?
Én sem értem, miről beszélsz. A tanításait ingyen adja, au idejét, amit azzal tölt, ahelyett, hogy pl. aktát tologatna az X irodában, azt kell megfizetni.

pénz, ellenérték?
2009. április 02. csütörtök, 1:05 | ilda (útkereső)   Előzmény

Én is elvégeztem az Agykontroll tanfolyamot, én is fizettem érte.
Voltam Sanyi kezdő előadásán, fizettem érte.

Kaptam ingyen Sirály CD-ket, nem fizettem érte, nem is hallgattam végig, nem is ért semmit. Porosodik a polcon.

A két előadáson (na meg a Reiki tanfolyamon, amiért szintén fizettem) kaptam valamit, amit hasznosítani is tudok.

Úgy vélem, amiért én is adok valamilyen energiát, az működik. Ez az energia jelen esetben a pénz. Tudom, illetve remélem, hogy lesztek néhányan, akik erre felhördültök, mert nem csak a pénz lehet a megfelelő ellenszolgáltatás energia.

Ma már úgy érzem, hogy minden működik, ami energiával jár. Én még önmagam útján kezdő vagyok, engem még mindig a pénz az, ami mozgat. Tudom, hogy lehetne pl. munka nélül is élni, mert csak a megfelelő energiákat kellene hozzá mozgosítani. Lehet élni állami támogatásból, nyereményekből stb. Ám ezek eléréséhez sokkal jobban szükségünk van magunkra és saját belső energiáinkra, mint ahhoz, hogy reggelente elmenjünk a munkahelyünkre és a kedvelt (lehetőség szerint) feladatainkat ellássuk, de ez is a pénzről szól.
Ha képesek lennék (lenne elég energiánk) a saját belső énünk szerint élni, akkor nem kelnénk hajnalban, és nem hinnénk azt, hogy csak pénzért vehetjük a boldogságunkat. Enni pedig kell, tehát vagy pénzed van, vagy terményed.
Ezzel sokan tisztában vagyunk, de, hogy Domján dr. szavival éljek, nem nyom eléggé a szög.
Addig azonban, amíg ezt nem tudjuk elérni el kell mennünk Sanyi és mások előadásaira, és pénzt kell fizetnünk azért, ami bennünk van, hogy nyomjon már annyira az a szög, hogy észhez térjünk, és észrevegyük, hogy miről kéne szólni az életünknek.

Tehát, amíg szükségünk van mások támogatására, addig bizony fizetni kell érte, mert az a másvalaki olyan dolgokról beszél nekünk, amire igazság szerint szükségünk sincs, csak hallani kéne önmagunkat. Ez hosszú folyamat (bár akad, akit erről az útról nem tudnak "lenevelni"), és akik az előadásokat pénzért tartják bizony rabszolgamunkát végeznek értünk, akik az esetek többségében kb két napig "hisznek", majd továbbállnak máshova, hogy megerősítést nyerjünk önmagunkban ismét két napig.
Szóval, ha kiváncsi az ember valaki "rabszolga" munkájára, akkor az fizessen. Ha tisztában vagy magaddal, akkor szeritem nem is érdekel, hogy melyik segítő mit mond és mennyiért. Ha nem, akkor a kíváncsiságodnak ára van. A saját "hülyeséged" ára, az a TE dolgod, hogy mennyit fizetsz érte. Mindenütt ugyanazt kapod (de csak, ha jól figyelsz), eldöntheted, hogy mennyiért akarod megkapni az, hogy ÉBREDJ már fel.

alomkereso képe
Teljes mértékben osztom Sanyi véleményét! :)
2009. április 21. kedd, 19:38 | alomkereso   Előzmény

Korábban már én is taglaltam ezt a témát a saját blogomban. Ha nem tűnne túl pofátlanságnak, be is linkelném ide. :)
Röviden csak ennyi:
Véleményem szerint a szolgálat - a lelki szolgálat bármilyen formája is - nem más, mint egyfajta érték-, és energia megosztás.
Azzal, ha nem fogadjuk el a fizetséget, vagy ingyenességet "követelünk", akadályozzuk az energia szabad áramlását. Ez pedig előbb-utóbb romboláshoz vezet... :)

Szeretettel,
Álomkereső

Csizike képe
Pénz, Pénz, Pénz...
2009. április 22. szerda, 2:37 | Csizike   Előzmény

Sziasztok!

Ez egy nagyon fontos és érdekes téma... Örülök, hogy felvetettétek, és kicserélhetjük egymással a gondolatainkat és az érzéseinket ezen a téren is...

Én nemrég voltam egy Tanítónál, aki egyébként adomány-rendszerrel tartja a meditációs összejöveteleit...
Azt aláírom, és teljesen egyértelmű és világos számomra, hogy mindenki pénzből él, mindenkinek be kell fizetnie valamiből a számláit és a csekkjeit, és ha a boltba megy élelemért, vásárolni, akkor is kell hogy legyen Nála pénz... Tehát, sajnos vagy nem, de pénzre szükség van...
Tehát nem lepődök meg és nem ítélek el egyetlen egy Tanítót, vagy természetgyógyászt, vagy masszőrt vagy bárkit, aki pénzt kér a segítségéért...
De: nekem ebből a szempontból ez a bizonyos adományi felajánlásos módszer a legszimpatikusabb...
Mert ekkor a pénz maga nem jelent kirekesztő tényezőt...
Tehát, ha nekem most épp nincsen pénzem, de érdekel az a bizonyos dolog, és kíváncsi vagyok rá, szeretnék belőle tanulni, meg a hasznát látni... akkor is ott lehetek, és "megkaphatom a tudást", amivel segíthetek magamon, hogy még jobb legyen a helyzetem... még egészségesebb és boldogabb, kiegyensúlyozottabb és örömtelibb legyek és emberként éljek értékes életet...
Ugyanakkor viszont természetesen ha lesz pénzem, akkor egy következő adandó alkalommal odaadom azt, amit ÉRZEK...
És itt jön a lényeg: az ember mindig a saját fizetőképességéhez mérten ÉRZI azt hogy NEKI személy szerint mi mennyit ér meg... Ha keveset ad, akkor is rosszul érzi magát és frusztrálja... de ha többet kell adnia, mint amit reálisnak tart és amit elbír a költségvetése anélkül, hogy meg ne billenjen... az is rossz szájízt hagy benne...
Sőt: ha valamiért, például egy tanfolyamért, vagy egy orvosi kezelésért túl magas árat kérnek, akkor sajnos eleve meg sem engedheti magának...
Ha például az a legnagyobb bajod és problémád, hogy nincs elég pénzed, akkor az nem lesz számodra segítség, ha az utadba kerül egy tanfolyam arról, hogy hogyan legyünk gazdagok... olyan magas az ára (Neked, Hozzád mérten), hogy bárhogy szeretnéd is, nem tudod kinyögni... Akkor ez egy patt-helyzet... A 22-es csapdája... amikor is a kígyó a saját farkába harap...

És sokan sajnos pont ezt csinálják...

Kínálnak jobbnál-jobb lehetőségeket, személyiségfejlesztő tanfolyamokat és tréningeket... aminek a hatására jobban önmagadra lelsz és találsz, és ennél fogva meglátod az igazi utadat, az igazi hivatásodat, hogy valójában hogyan kellene élned és mit kellene tenned... Tehát boldogabb lennél, elégedettebb, kiegyensúlyozottabb, és ezzel együtt valószínűleg sikeresebb is, és anyagilag is a helyeden volnál... mert mivel jól éreznéd magadat a bőrödben... mindig hozzád áramolna az, amire szükséged van...
De ha ez a Lehetőség számodra elérhetetlen, mert olyan, Számodra megengedhetetlen összeghez van kötve... akkor kisnyúl... ;-)

Ezeken a dolgokon sokat beszélgettünk az utóbbi időben a barátaimmal...

Sok az úgy nevezett megélhetési Reiki-oktató, és társaik...
Aki otthagyja a munkahelyét, mert unja, vagy utálja, vagy mert ez érdekli... és ebből kíván megélni...
Na igen ám, csak utána, mivel a számlái csak gyűlnek, az óra meg ketyeg, elkezdenek a pénzre menni... és üzletszerűen űzni az ipart... Nagy ember toborzásokat tartanak... kissé erőszakosan és rámenősen, mint a biztosítási ügynökök... hogy minél több résztvevőt pecázzanak össze maguknak a következő tanfolyamokra... És már az egész nem is arról szól, ami a lényege lenne...
Már megjelent benne az anyagi érdek... és onnantól kezdve szerintem egy nagy hazugság az egész... Beszennyeződik...

Mert a Szeretet nem üzlet.

És látom azt, hogy egyes "igen magas szinten lévő és elismert spirituális tanítók és "mesterek" milyen pénzeket kérnek el a sima egyszerű kis átlag bérből és fizetésből vegetáló emberektől, akik a számláikat is alig tudják befizetni... meg moziba is luxus már elmenni ezer éve... egy-egy tanfolyamukért... szemrebbenés nélkül... és hogy ezáltal milyen jólétben és fényűzésben élnek...
Hát Istenem... Valamiből meg kell tankolni a Lamborghinit... Nem igaz?

Egyik "Nagy Magyar Mesterünk"-kel kapcsolatban kezdtem el tűnődni ezen először x éve...
Történt ugyanis, hogy emberünknek egy egy napos előadása 7.000 forintért látogatható.
És ezen mindig voltak minimum ezren, de nem ritkán ezerötszázan... (Ez egy rádióadásban lement, amit én éppen fel is vettem...) És ezt gyors fejszámolással felszoroztam, és kiadta a "gép", hogy szűken számolva 7.000.000 Forint egy nap alatt...
Ebből menjen el mondjuk terembérleti díjra + a segítőkre 1.000.000 Forint (bár szerintem még annyi se) és még mindig marad 6.000.000... Azért ma egy átlag magyar átlag embernek hány évig kell keményen güriznie? Igen, jól mondod: kb. 6 egész kemény évet... Ami Mesterünknek befittyent egy kerek nap alatt se... a zsebébe... A tanítványoktól, akik az utolsó filléreiket kuporgatták össze erre... csak, hogy "HALADJANAK" és "FEJLŐDJENEK"... HOVA???

És ez ezelőtt kb. 10 éve volt...

Szerintem ez a spirituális mézes-mázas köntösbe bújtatott álszent hazugság, lehúzás és RABLÁS kategóriába esik... nálam legalábbis...

És mindehhez még hangoztatja is, hogy Ő ezt a tudást mind meditációban kapta... tehát ingyen és bérmentve...

Akkor miről is beszélünk?

Hol van itt a "spiritualitás"?
Meg a "Szellemi" ingyenes tudás, ami mindenkié...

És ilyen nem egy van...

Vagy aki egy egyhetes táborán akaszt tisztán 10.000.000 Forintot...

Szerinted?

A spiritualitás manapság valljuk be, hogy egy kúrva nagy üzlet...
Amiből nagyon jól meg lehet élni...
És amiből nagyon nagy uzsorás pénzeket lehet akasztani...
Legyen az a könyvkiadás, a tanfolyam vagy előadás-szervezés, vagy a "menő" nyári táborok...
amikből mind-mind kőkemény pénzeket lehet akasztani...

Szerintem ezek a mai mesterek csak álszent harácsoló spirituális üzletemberek...
Bárány bőrbe bújt farkasok...

Nem sokkal jobbak a gengszterektől... csak azok nem is kívánják magukat s"Megvilágosult Szent Emberként" feltüntetni...
Eszük ágában sincs...

Nemrég kaptam egy jó marketing-levelet... Jót mosolyogtam is rajta, mielőtt kihullott a kezemből...
Kineziológia tanfolyam I-II-II egyben, akciósan most CSAK 165.000 Ft helyett 145.000.
Hú de jó! Kettőt kérek! Rohanok! ;-)

Meg tetszenek ezek a marketing fogások is ...amikkel megint csak hülyének nézik az embereket..., hogy ha most befizeted 25.000 helyett csak 20.000... Biztosítsd a helyedet mielőbb, mert a helyek száma véges, és már több mint a fele betelt... (aztán meg közben tudjuk, hogy Ő volna a legboldogabb ember a világon ha 60000-en jelentkeznének rá, mert akkor max. kibérelné az egész Népstadiont... ;-)

Szóval visszatérve a levelem elejére:

Nemrég voltam egy meditációs együttléten, ahol lehetett "beavatást" is kérni...
Hát mit mondjak: sikerült jól beavatni...

Adomány jelleg volt a meditációs alkalmon...

Arról szó volt, hogy a Beavatás magasabb összeget kell, hogy képviseljen, mint egy "síma alkalom"... de gondoltam, ez is adomány jellegű dolog, tehát becsület kassza alapon működik... kinek mennyie van, és ki mennyit szán rá, KI MENNYIT ÉREZ és tart ezért az ő jelenlegi anyagi helyzetében korrektnek és kifizethetőnek... Én speciel egy 10-esre gondoltam reálisnak, hogy túl kevés se legyen, de a pillanatnyi anyagi helyzetemnek az 5 felelt volna meg igazán...
Na mindegy.

Amikor elhangzott az a bizonyos kérdés, hogy ki kér beavatást, én is jelentkeztem...
Bár ott ár nem hangzott el, ugyan én sem kérdeztem...

Vagy húszan jelentkeztünk egyszerre...

Egy külön teremben elkezdődött az előkészítés...
Bemutattak egy gyakorlatot, amit csinálnunk kell majd...
És ekkor közölte az egyik segítő, hogy a Beavatás ára 30.000 Forint, és azt ma itt egy összegben mindenkinek oda kell adnia...
(Ez 20 embernél már 600.000 Forint 1 óra alatt... ez sem rossz összeg, nem de?
Egy átlag ember több, mint fél évet dolgozik, gürizik és hajt ezért a munkahelyén...)

Ekkor egy pillanatra megfagyott a levegő...
Hirtelen zavar támadt és söpört végig az egész termen...
A legtöbb embernél nem volt ekkora összeg...

Ezután közölték, hogy na jó, nem baj, ha most nincs itt... lehet apránként is, ahogy tudod...

Bennem ez az egész nagyon nagy negatív ellenérzést váltott ki, és fel is álltam, és elment a kedvem az egésztől...
Megköszöntem a lehetőséget.
Gondoltam magamban, nekem 30.000 Forintért nem kell semmiféle beavatás sem...
Mert biztos vagyok benne, hogy nem ettől fog megváltozni az életem, és nem ettől leszek boldog, és nem ez fog rajtam segíteni...
Hanem a TUDATOS JELENLÉT az Életemben, nap-mint nap... és az adódó problémáim kezelése és megoldása, feloldása... + a tudatosodás... az elegendő pihenés, és meditáció, stb...

Aztán utánam jöttek, hogy hát hogy képzelem én ezt... merthogy ebből ilyenkor már nem lehet kiszállni, mert akkor amikor kijelentettem, hogy kérem a Beavatást, már elindult egy folyamat...

Szerintem "üzletet kötni" úgy, hogy nem közöljük és fixáljuk le előre konkrét feltételeket egy eléggé inkorrekt dolog...
Ez olyan, mintha egy áruházban ár-cimkék nélkül lennének a termékek kirakva a polcokra... és Te a pénztárnál szembesülnél vele, hogy az mennyibe kerül...

Ha van ár, azt mindig előre kell elmondani...
És akkor az ember el tudja dönteni, hogy Őt érdekli-e ez a dolog, és ha igen, van-e rá ennyi és ennyi pénze, és ki akarja-e érte fizetni, vagy nem...

Na mindegy...

Szóval én ekkor jöttem rá, hogy nekem ennyi pénzért (meg lehet, hogy egyáltalán semennyiért sem) kell semmilyen beavatás sem...
Úgysem ez fogka megváltoztatni az életemet...
Nem ezen függ, múlik, áll vagy bukik semmi...
Ebből a szempontból nézve szinte teljesen mindegy, hogy megkapom-e vagy nem...
Úgyis az én személyes és egyedi életem és hozzáállásom, tudatosságom fogja azt eldönteni, hogy hogyan élem és hogyan tudom élni az életemet...

Nemrég például az AVATAR tanfolyamon is egy kicsit ledöbbentem...
A világ leghatékonyabb Felébresztő Tréningje... Garantált a siker és az eredmény...
Százezrek végezték el eddig világ-szerte...
Mindenkinek az élete gyökeresen megváltozott... stb... szól a reklám-szöveg...

9 lépcsőfokból áll...
Az első hétvége még csak szerény 30.000 Forint...
A második már 90.000...
Na mondom... akkor a 9. lépcsőfok már 1.000.000 lesz?

"MEGVILÁGOSODÁS TANFOLYAM MILLIOMOSOKNAK ÉS MILLIÁRDOSOKNAK!!!"
Vagy mi? Ez is lehetne a reklám szövege...
Na de könyörgöm... Kérdem én... A gazdagok privilégiuma a megvilágosodás? Vagy hogy van ez???
Ha nincs pénzem, mert nem vagyok gazdag, mert nem harácsoltam össze és loptam-csaltam össze milliókat, vagy akár kerestem meg teljesen tiszta és legális úton a kétkezi munkával és a szaktudásommal, a szakértelmemmel... akkor én már ne is legyek boldog? Vagy hogy van ez?
Miről szól ez a játék?

Én például nagyon is el tudom fogadni azt a "spirituális tanfolyamot vagy Beavatást, vagy Szatszangot", ami "ingyért" van... Sőt örülök is neki. Sőt: ezt tartom korrektnek... MERT EZ TISZTA. TISZTA LELKI. TISZTA SZELLEMI. TISZTA SPIRITUÁLIS. AMiben nincs anyagi érdek és anyagi megfontolás...

Az adomány jellegű felajánlást, mint az Adó költcségeihez való hozzájárulás formáját abszolút korrektnek és szimpatikusnak tartom... És akkor ebből nincs kirekesztés a pénz(telenség) miatt... Mindenki megkaphatja azt, amire szüksége van, amire éhezik és szomjazik lelkileg... amitől jobb és szebb lehet az élete és elindulhat Önmaga fele...

Én azt látom, hogy amibe belekerül a pénz, (mint megélhetés) és az anyagi megfontolás, az egyben be is szennyeződik... ezen a spirituális szinten...

És az igaz, hogy az ember érzi, hogy ha kap valakitől valamit, akkor ezt viszonozni szeretné, szeretné meghálálni... mert nem jó adósnak lenni... Jó az egyenlőség nyugalma és "üressége"...
De például szerintem 1000 és egy féle módon meg lehet hálálni valakinek valamit... És ehhez egy kicsikét kreatívnak kell lenni... Adni valamit cserébe, ami nekem van, ami szerintem és számomra érték... És amiben benne vagyok egy kicsikét én is...

Persze a pénzbeni azonnali csere, adok-kapok az gyors és egyszerű... azonnal le van tudva, pont van téve a végére... és nincs vele többé gond... nem kell rajta agyalni, hogy akkor mit is adjak neki cserébe... hogy örüljön is neki... stb...

Szokás azt mondani, hogy nem az árakkal, hanem a bérekkel van itt a gond... (vagyis hogy nem az árak a magasak, hanem a fizetések az alacsonyak)... és ez abszolút igaz... és innen is meg lehet közelíteni...
De nekem például sokszor az anyagi helyzetemhez képest irreálisan magas összegeket elkérnek bizonyos tanfolyamokra, "segítségekre", stb... ami már eleve kizárja, hogy ezt a fajta segítséget igénybe tudjam venni... pedig amúgy érdekelne...
Pl. egy kineziológusnál tett látogatás 8-9-10.000 forint...
Kinek van erre pénze?
Oké, hogy több évtizede hurcolt szarodtól megszabadít, amit enélkül még ki tudja hány évtizedig hurcolnál... tehát "MEGÉRI"... de ha a számláidat nem tudod éppen befizetni... akkor ez a tudat nem sokat ér...
Végül is minden csak nézőpont kérdése... vagyis tök relatív...
Ha akarom fehér... ha akarom piros... ha akarom rózsaszín...
Ha innen nézem sok, ha onnan nézem kevés...
Ha akarom drága, ha akarom olcsó...

Mindent meg lehet magyarázni...

Pl. a tipikus duma:

"Akinek itt van a helye, az úgyis ki tudja fizetni az árát, és össze tudja kaparni valahonnan. Merthogy nincsenek véletlenek... Akinek itt kell lennie, az itt is lesz..."

Vagy: " A pénz is egy szűrő... Megszűri, hogy ha egy táborban csak 250 hely van, akkor ne akarjanak jönni kétszázezren..."

Meg hogy: "Neked mi bajod van a pénzzel?"
(Az hogy nincs. Mondta a múltkor egy jó barátom... ;-)

Szóval megmagyarázni mindent meg lehet...

Kérdés, hogy az a magyarázat, csak magyarázat-e és sántít-e, vagy megáll a maga lábán...

Az egyik legjobb barátom azt mondja, hogy Ő ha valaha is ha fog tartani az embereknek előadásokat, tanfolyamokat, segítő-tanácsokat ad, vagy meghallgat másokat, akik segítséget kérnek Tőle.. akkor ezeket Ő mindig csakis és kizárólagosan ingyen teszi...
Hogy ez az egész dolog ne szennyeződjön be a pénzzel... és azzal, ami hozzá tapad...

És még azt is mondta, hogy bármilyen spiritualitás (legyen az Angyal-tanfolyam, vagy Reiki, vagy bármi) amibe belekerül a pénz... ÉRTÉKTELEN...
És ott a LÉNYEG ELVESZIK... (vagy meg sem jelenik...)
Az az Igazi Tiszta Energia nem működik...

Legyen az egy Attila-domb, vagy bármi más...

Ami spirituális értékre ráteszi a kezét az emberi kapcsiság, meggazdagodni akarás és mohóság... az eltűnik...
Az Isteni Energia ott szeret lenni igazán, ott érzi jól magát, ahol nincs a PÉNZ.

A Szeretet Végtelen és FELTÉTEL NÉLKÜLI.

És az Univerzum Törvénye úgyis az: hogy amit adsz, azt önmagadnak adod.
Amit teszel, azt önmagadnak (önmagaddal) teszed...

Ha adsz... azt valamilyen úton-módon még bőségesebben visszakapod...
És nem kell pénzt kérned ehhez...
A Végtelen Végtelen számú és féle Lehetőséget ismer... és Számtalan Utat és Megnyilvánulási Módot, Alkalmat és Lehetőséget talál Hozzád... hogy gazdagítson Téged és az Életed...
Ne legyél földhöz ragadt, és hitetlen...
Ne azért adj, hogy kapj.
hanem az adás öröméért...
Mert adni jó...
És ha Te jót teszel másokkal, akkor mások is jót tesznek Veled...
És ha Te támogatod a Szeretetet és Megtartod... akkor Ő is támogat Téged, Gondoskodik Rólad... Gondját viseli Rád... és Megtart Minden Körülmények Közepette...
Mert Isten Jó és Hűséges... Barát..
Aki segít minden bajban... és jóban... ;-)

Mellesleg a dolog fonákja: a másik oldala a történetnek:

Én is már évek óta azon agyalok, hogy mit is kezdjek magammal...
Engem már vagy 10 éve semmi sem érdekel igazán, csak a spiritualitás, az ezotéria, az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás, a tanfolyamok, a táborok, a tréningek, a személyiségfejlesztés és az önismeret... Tehát a Lélek és Isten...
SEMMI MÁS...

És mivel az életünk legnagyobb részét a munkahelyünkön töltjük, ezért olyan dolgot érdemes csinálni, ami érdekel is bennünket, amit szeretünk, amit élvezünk... ami hobbiként is izgatja a fantáziánkat... ami éltet és vonz... és érdekel...

Azon tűnődöm már egy ideje, hogy mit csináljak, ami ezzel van kapcsolatban... és meg is élek belőle... de nem kérek pénzt érte, és főleg nem irreálisan sokat...
Tehát, hogy minden szempontból mindenkinek a lehető legjobb legyen...
A kecske is jóllakjon és a káposzta (egy része) is megmaradjon... a másik kecskéknek... ;-)

Azt viszont már megtapasztaltam, hogy ADNI IGAZÁN CSAK ÖNZETLENÜL JÓ ÉS KIELÉGÍTŐ AZ ÉN LELKEMNEK...

Szóval ez az egész, amit itt felvetettetek, az számomra is már évek óta dilemma...

És nemrég is beszélgettünk ezekről a dolgokról a barátaimmal...

Hogy micsoda spirituális rablás, lehúzás és meggazdagodás folyik itt... gátlástalanul...

És hogy vajon ez jó-e? Igaz-e? Nemes-e?

Segítsetek megfejteni ezt a nagy-nagy-nagy rejtélyt!...

Köszönöm szépen ;-)

Csizike ;-)

Itt a Földön mindenki gyógyul!
2009. szeptember 27. vasárnap, 22:56 | KLARI WIN7   Előzmény

Klári13

Kedves Sorstársaim!

Sokban egyezik a véleményem az elhangzottakkal. Én is felháborítónak tartom, hogy bizonyos tanfolyamokért, meditációkért, tanácsadásokért eszméletlen összegeket kérnek a "tanácsadók" és "tanítók".
Itt a Földön senki nem tökéletes, még a "tanító" sem. Már, ha két ember beszélget, az is a kölcsönös egymásra hatás alapján működik. Egymástól is kérjünk pénzt? Azt gondolom, hogy sokan túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a "tanítónak" és mivel nem hajlandók vagy valami miatt halogatják a tudatosság felvállalását, ezért egyik tanfolyamról esnek be a másikba. Szükség van a "Remete" időszakra, amikor érlelődik amit hallottunk vagy feldolgozzuk a meditáción tapasztaltakat.
Az Ezoterikus.hu honlapon olvastam és ez nagyon igaz:

A MEDITÁCIÓ AZ CSAK MEDITÁCIÓ

Minden, ami az elme képzeletéből merül fel, akadállyá válik, mivel a meditáció transzcendentális, ezért túl van a kifejezhetőségen, fogalmakon. A meditáció az csak "meditáció", minden elvárás nélkül a jelen megtapasztalását szolgálja. Csak figyelj ki az, aki a belső párbeszédet folyamatosan fenntartja. Ki az, aki állandóan ítélkezik ez jó nekem, ezt meg nem akarom. Figyeld a gondolatok szabad és összefüggéstelen játékát, ahogy a semmiből felmerülnek és eltűnnek. Figyeld meg, egy gondolat milyen érzelmeket vált ki belőled, és megváltoztatja a tudatállapotodat (mosolygós, haragos, irigy, büszke? állapotok lépnek fel )

*Meditáció Hibái , Akadályai!*

Bármilyen elvárásod van a meditációval kapcsolatban..
Bármilyen eredményt szeretnél elérni a meditációval...
Bármilyen elképzelésed van arról, hogy milyen érzésnek kell létrejönnie...
Bármilyen vizualizációs, élményhez való ragaszkodás...
Bármilyen megélt élmény visszahozásának várása, újraélése...
Nem való más emberek befolyásolására - ok-okozat...
Ne várd el, hogy most már ?jó? vagyok, és megszűnnek azonnal a gondjaid...
Ne várd az egó megszűnését...
Akadály, ha fizikai test izomzat feszült, előtte csinálj nyújtógyakorlatokat, az elme gyártotta gondolati feszültségek megjelennek a testünkön is...

*Bármilyen elvárásod van a meditációval kapcsolatban:* *- ne várd, hogy elsőre sikerül - ne alkalmazd jóslásra - ne várj csodás fejleményeket *

Tehát sem egy TANÍTÓ sem egy Tanfolyam vezető senkinek nem tud garantálni semmit és ezért sok esetben rossz érzéseket kelt a résztvevőkben, ha sok pénzt kér az előadó vagy vezető a részvételért. Az ingyenességgel sem értek egyet, mert az annak az értékét vonja kétségbe, amit kapni szeretnénk. Méltányosság és arany középút, mint mindenben.

Kívánok Nektek és magamnak is türelmet és kellő bátorságot, mert az önismeret felvállalása hosszú és
fáradságos munka magunkkal. Én 1990 óta tudatosan élek, sokat változtam, fejlődtem és azt tapasztalom, hogy azokból lesz tanító, akik a saját belső fejlődésüket parkoló pályára teszik és inkább másoknak akarják megmondani a tutit. Tisztelet a kivételnek.

Szeretettel küldöm mindenkinek üdvözletemet.

LEONA képe
Jól beszélsz :D,
2009. szeptember 28. hétfő, 0:01 | LEONA   Előzmény

Jól beszélsz :D, érzéseim a témával kapcsolatban szinte teljesen azonosak!

Csizike
2009. szeptember 29. kedd, 8:01 | skorpio (útkereső)   Előzmény

Ez igen,emelem a kalapom.Kérek tőled beavatást,szatszangot!

Kedves Csizike! Teljesen véletlenül találtam erre az oldalra.
2009. október 11. vasárnap, 17:23 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Kedves Csizike!

Teljesen véletlenül találtam erre az oldalra. Látom nem is mostanában írtad ezt a hozzászólásodat, de remélem eljut hozzád a levelem.( és persze mások is elolvassák )

Valóban, mind az ami ezekkel a spirituális dolgokkal kapcsolatos hatalmas összegekbe kerülnek. Hála Istennek én csak mint kereső ember kerültem kapcsolatba ilyen és hasonló dolgokkal, de soha nem jutottam odáig, hogy pénzt fizessek érte. Szerintem, ha valakin önzetlenül segít egy másik ember, azt ne fizetségért tegye. Én csak egy megoldást tudok, amit meg is tapasztaltam, hogy működik. Isten a megoldása életünk minden problémájára. Ő elküldte a fiát Jézus Krisztust a földre, hogy akik hisznek benne megmeneküljenek a sátán hatalma alól. Sőt örök élettel ajándékoz meg minden hozzá megtért embert. Ezek a spirituális dolgok nem Istentől valóak, és csak egyre mélyebbre ássák az embert a problémáiba. Tudom, hogy működnek és valósak ezek a dolgok, de azt is tudom, hogy a sátán mozgatja ezeket a dolgokat.
Keress egy gyülekezetet ahol hidd el megtalálod magad és soha többé nem akarsz mást, mint Isten akarata szerint élni. A kereső emberek valamit akarnak, ami betölti az űrt amit éreznek magukban. Ezt csak Isten képes betölteni az Ő szeretetével.

Egy hívő lány,

husztisanyi képe
Igazad van. Isten ingyen van mindenkinek.
2009. november 02. hétfő, 10:59 | husztisanyi   Előzmény

Igazad van. Isten ingyen van mindenkinek.

Még szerencse....
2013. június 23. vasárnap, 1:40 | Látogató (útkereső)   Előzmény

hogy legalább Isten ingyen van. Én nagyon szerettem volna valamiféle tanítvány lenni, de nem lehetek, mert pénzbe kerül...nincs pénzem, mert hülye vagyok, és hülye maradok, mert nincs pénzem. :) (Csak viccelek. Szerencsére Isten ingyen van.)

Aki valóban segítő ember, az nem hajt el a francba egy fejlődni kívánó embert azért, mert az csóró. Van épp elég ember, aki tud fizetni!
Érdekes, hogy a pénz nem számít lényegtelen, földhözragadt dolognak itt a nagy spiritualitás és megvilágosodás közepette.

Reikido- S.Papp Mária képe
Szerintem amint el van fogadva bennünk, hogy minden egy-ben
2009. október 11. vasárnap, 6:39 | Reikido- S.Papp...   Előzmény

Szerintem amint el van fogadva bennünk, hogy minden egy-ben létezik, igy a spitituális és anyagi világ is, ez a kérdés fel sem merül.

A barátnőmmel poénkodtunk nemrég... Volt egy olyan mondata amire
2008. október 28. kedd, 11:42 | ago366 (útkereső)

A barátnőmmel poénkodtunk nemrég...
Volt egy olyan mondata amire válaszként a következőt mondtam:
"Beiratkoznék a Gyöngy féle bölcs képződbe."
Mire Ő:
Te már rég óta oda jársz, csak mivel nem kell tandíjat fizetned észre sem veszed"
A barátnőm titkárnő, semmilyen oktatással hivatalosan nem foglalkozik..Az más kérdés, hogy a saját bölcsessége mennyire tanítja a környezetét....
Amiért nem kell ellenszolgáltatást adnunk, annak nincs megfelelő értéke számunkra...

Amiért nem kell ellenszolgáltatást adnunk...
2013. június 23. vasárnap, 1:45 | Látogató (útkereső)   Előzmény

...annak nincs megfelelő értéke?
Akkor az, hogy anyukád fölnevelt, ezek szerint semmit sem ér, mert nem volt szabott ára. (És igazi Anya nem is vár ellenszolgáltatást, mert nem feltételekhez kötött a szeretete!)
A legnagyobb értékek pénzben nem is mérhetők.

Érdemes különbséget tenni a szülő-gyermek és a
2013. június 23. vasárnap, 12:42 | szildiko1   Előzmény

Érdemes különbséget tenni a szülő-gyermek és a barát(munka-társ)-barát kapcsolat között. Az első akár tetszik, akár nem, egy alá-fölérendeltségi viszony, hiszen nem élnél a szülőd nélkül. Ő az, aki segített, hogy testi mivoltodban itt légy, első időben tőle függött az életed. Ő adta azt.

A baráti kapcsolatok egyenrangúak. Tőle ritkán függ az ember élete. (kivétel, ha mondjuk megmentette az életemet)
Gyakran azt szeretnénk megkapni a baráti kapcsolatból, amit a szülőiből hiányoltunk: az önzetlen szeretetet.

És akárhogy is szeretnénk ezt megtagadni, ebben az életformában viszonzást vár az ember, ha valamit adott. El lehet ezt sokáig titkolni, lehet mindenféle ideológiát teremteni köré, - mert olyan nagyszerű, szent és önzetlen vagyok, ha nem várok semmit - de ez hosszútávon nem működik. Csak gyűlik az emberben az elégedetlenség, a hiányérzet, és lehet, hogy olyankor tör utat magának, amikor pont nem indokolt. ("Bocs, kicsit túlreagáltam a dolgot")

Kivételek vannak, például, ha valaki tudattalanul adósnak érzi magát. Ez az érzés több dologból táplálkozhat, mint például valakivel akaratlanul rosszat tett, és nem tudja jóvá tenni, ezért másokon segít önzetlenül. De lehet, hogy valamelyik felmenője bántott valakit, vagy valakiket, esetleg nem vállalta érte a felelősséget, emiatt a következő generációk valamelyikében az egyik családtag igyekszik jóvá tenni a tetteit.

Arról már ne is beszéljünk, amikor az előző életekből adódik az adósság.... Ezekben az esetekben valóban úgy látszik, hogy az ember önzetlenül ad, de a valóság az, hogy "csak" az adósságát (vagy valamelyik őse, élete adósságát) rója le.

Ingyenes?
2009. március 31. kedd, 21:35 | csaesz

Sziasztok!

Kíváncsi vagyok, Ti mit gondoltok erről: találtam az interneten egy oldalt, melyen azt láttam, hogy egy hazánkfia ránk bízza, hogy nekünk mennyit ér meg az ő internetről letölthető meditációs anyaga. Ott a bankszámlaszám, mindenki fizessen kedve szerint. Akinek meg nincs pénze, az meg ráér akkor fizetni, amikor majd lesz neki. Az első benyomás alapján olvadoztam, hogy micsoda frankó emberek járnak-kelnek közöttünk! Aztán elkezdtem valahogy furán érezni magam. Elképzeltem, hogy letöltök egy anyagot, és a fizetségre kerül a sor. Vajon melyik énemre hallgatnék: amelyik szeretné minél olcsóbban megúszni az egészet, hiszen úgysincs túl sok felesleges pénze, vagy a lelkiismeretes énemre, aki nem szeretne magának semmiféle tartozást átvinni a következő életére? És ha a lelkiismeretemre hallgatok, vajon el tudom-e dönteni, hogy tényleg mennyit ér nekem az anyag? Mi van, ha mondjuk pár év múlva rádöbbenek, hogy mégis sokkal többet profitáltam belőle? Ti melyik utat választanátok? De most őszintén..:) Egyébként -érdekességként- találtam olyan oldalt is, ahol egy nő valaki másnak ezt az oldalt ajánlja, miszerint xy ingyenessé tette a meditációs anyagait. Hát, azért ez így elég messze van az ingyenestől...
Konkrétan: Sanyi! Te, akinek vannak mini tanfolyamai tényleg ingyenesen, és vannak CD-i meghatározott összegért, mit gondolsz erről?
Szerintem felelőtlenség minket, gyarló embereket ilyen válaszút elé állítani, hiszen lehet, hogy így olcsóbban is megkaphatunk dolgokat, de aztán a lelkiismeretünk akaratlanul is dolgozik utána... nem az ilyen helyzetek teremtenek karmikus kötődést?

szia
2009. április 01. szerda, 9:54 | Hiteles06   Előzmény

Hát én se vagyok egy egyszerű ember, de úgy látom, te se.
Konkrétan tudom, hogy kire gondolsz a honlappal kapcsolatban, és én rengeteg meditációt hallgatok onnan, nagyon nagyban megváltoztatta az életemet, és örökké hálát fogok neki ezért mondani, de képzeld, még egy forintot se tudtam utalni neki ezért. Szinte minden nap eszembe jut, és mindig átgondolom, most tudnék-e végre pénzt utalni hó elején, most honnan vonjak el pénzt. De azt hiszem, ez az ember ezt nem várja el tőlünk. Sőt, biztos vagyok benne. Ha lesz pénzem, úgyis fizetni fogok, ha egy év múlva, akkor egy év múlva. De ő nem gondolkodik ezen, hidd el! Én meg csak észben tartom, és nem felejtem el. A Sanyi tanításai is érdekeltek volna, de sajnos nekem még a 3000 forint kifizetése is elég nagy nehézséget jelentett, amikor egy anyagot megvásároltam. De nem gondolom, hogy ezért rám Sanyi rossz szemmel néz. Szerintem legalább ebben a körben, ahol látunk valami kis tisztességet és jó szándékot, itt kellene könnyebb szívvel döntéseket hoznunk, és bíznunk a másikban. Ne keress mindenütt démonokat! Persze pont én mondok ilyet, aki nagyon bizalmatlan az emberekkel.... de ha másban nem is, az itt leírtakban biztos vagyok.

Félreértés
2009. április 01. szerda, 12:26 | csaesz   Előzmény

Heló! Azt hiszem félreérthető voltam. Nem az foglalkoztat engem, hogy vajon ő mit gondol rólam, ha utána mégsem fizetem ki a letöltést, vagy túl keveset utalok, mert az az ő problémája. Hiszem, hogy abszolút jószándék vezérelte abban, hogy ezt így kitalálta, és tényleg bárki számára elérhetővé vált. Inkább valami nagy Univerzum-törvény felől akartam megközelíteni a dolgot, és megkérdőjelezni a helyességét

Példa. Tegyük fel, hogy valaki letölti az anyagot, és azt gondolja, hogy majd talán egy év múlva lesz pénze, és akkor kifizeti. Tényleg szándékában áll kifizetni. De mondjuk közben történik vele valami, amitől teljesen reménytelenné válik a fizetés. Nyilván ő erre nem számított akkor, amikor igénybe vette a szolgáltatást. A saját lelkiismerete dolgozik, még ha a másik fél már rég el is felejtette az egészet. A lelkiismereti rossz érzés miatt pedig a következő életében úgy fogja érezni, hogy tartozik neki, bár fogalma sem lesz, hogy miért és mennyivel, és arra lesz készetetése, hogy valamilyen formában szolgálja őt, adjon neki. Ezt hívják karmának, ugye? Szóval inkább csak azt feszegetném, hogy ez tényleg jól gondolom-e, hogy ilyenfajta kötődést idézhet elő a történet, és ha igen, akkor erre szüksége van-e akármelyik félnek. Szerintem a megvilágosodás felé vezető úton nem nagy előny a minél több karmikus kötődés megteremtése.

Igaz
2009. április 01. szerda, 13:18 | Hiteles06   Előzmény

Nekem nagyon sok banknál van hitelem, amit jelenleg nem tudok fizetni, sőt már a családomnak is sokkal tartozom. Az az ember, aki a meditációkat ingyen hagyja letölteni a honlapjáról az x+1-edik ember, akinek tartozom, de a tőle kapott tudással talán megoldom az összes előző problémámat (amit hihetetlen buta és esztelen módon elkövettem a múltban). Nagyon bízom benne, hogy szerezhetek olyan tudást, amivel vagy elfogadni, vagy megváltoztatni tudom a hibákat, amiket elkövettem. Mivel már csak valamiféle csodában bízhatok, ezért is fordultam az ezoteriához. Hiába vagyok tisztában minden elkövetett hibámmal és iszonyú hülyeségemmel, ha már másképp nem tudok rajta változtatni. Karma ide vagy oda, kockáztatok: mindent vagy semmit. De ez tényleg csak az egyéni problémám, ez egy speciális eset. Igazad van.

husztisanyi képe
Így lenne jó élni!
2009. április 01. szerda, 15:16 | husztisanyi   Előzmény

Azt gondolom, igazad van. Ha az ember elhatározza, hogy majd kifizeti, ha lesz pénze, de aztán mégse lesz neki, azzal létrehoz egy köteléket, amitől egyszer majd szabadulnia kell!

Azonban ezt a köteléket nem az idézte elő, aki felajánlotta, hogy töltsd le és majd adsz, ha akarsz, hanem az aki megígérte magának, hogy adni fog, és mennyit! És ezzel máris elkövetett néhány hibát:

Nem kellene megígérni, megfogadni semmit sem!

Mert amikor ígérsz, akkor csak a jelenkori szándékodat és az elképzelt jövődet látod, és nem tudom hogy valójában mit hoz a jövőd! Ha viszont tudatában vagy annak, hogy nem tudod a jövődet, akkor felelőtlenségnek tartanád, hogy bármit megígérj vagy megfogadj.

Ne Te határozd meg, hogy mennyit fizess!

A legtöbb esetben Te sem tudod, hogy mennyit ér egy dolog és az sem tudja, aki árulja.
Persze a kereskedelemben mindennek annyi az ára, amennyit az eladó meghatároz, vagy amennyiben eladó és vevő megegyeznek az alku során, de ez nem feltétlenül esik egybe a valódi értékével.
Márpedig ha alul fizeted az értékét, akkor Te tartozol, ha túl fizeted, akkor meg Neked tartoznak, így mindkét esetben kötődést hozunk létre. Nagyon nehéz pontosan eltalálni a dolog értékét és annyit fizetni érte.

Ezért az lehetne egy ideális megoldás, ha a megérzésünkre, az isteni sugallatra hallgatnánk, amikor fizetünk! Ha a belső hangunkat követve adunk, amennyit érzünk, és nincs utána se lelkiismeret furdalásunk, se bosszankodásunk (hogy miért fizettünk érte olyan sokat!), akkor egészen jól megközelíthetjük a valódi értéket.


Vagyis ha úgy kapsz, hogy közben arra gondolsz: "Adok, ha adni kell, amennyit kell, - és ha lesz miből!", akkor ezzel eléggé szabadon hagyod a fizetséget. Azonban ezt hiába akarod így gondolni, ha közben nem így érzed, mert úgyis a belülről jövő szándéknak lesz elsöprő érvénye. Ha így akarod gondolni, de közben azt érzed, hogy azért mégiscsak adnom kellene valamit, akkor úgyis lesz lelkiismeret furdalásod és kötődésed is.

Ilyen szempontból viszont, Gyurkó Zsolti - merthogy az Ő meditációiról van szó, ezt nyugodtan kimondhatjuk -helyesen járt el, mert nem szabott árat, Rád bízta, a Te lelkiismeretedre, hogy mennyit fizetsz és fizetsz-e egyáltalán.
Ha Te ezt elvéted, az a Te problémád, mehetsz majd utána, hogy letudd a tartozásodat, vagy behajtsd a túlfizetésedet.

Bonyolult helyzet ez, pedig eddig azt hittük, hogy csak adok-kapok, ... és kész!

Ezért nem könnyű elérni azt, hogy:

Senkinek nem tartozom semmivel sem!

Az lenne az ideális, ha természetes módon azt éreznéd, hogy nem kell érte adnom semmit se, kaptam és ezért nem tartozom semmivel sem. Ha érdemel az illető valamit a jó tettéért, akkor azt úgyis megkapja majd az Univerzumtól, ez már nem az én dolgom!

A gyerekek így gondolkodnak.
Ha valamire szükségük van, akkor azt egyszerűen elveszik, és eszükbe sem jut, hogy adni kellene cserébe valamit. Azért, mert nem is kell!

Erre a csereberére a felnőttek tanítják meg a gyermekeket és így váltunk mi is ilyen érdek-orientált gondolkodásúvá.

De hogyan lettek a felnőttek először ilyenek?
Kiestünk az egységből a kétségbe, az állandóságból a születés és halál körforgásába. Tetszett az élet, ezért nem akartunk meghalni. A félelem a haláltól elvezetett a biztonság kereséséig, abból birtoklási vágy született és így lett ez is az emberi önzőség része.

Vagyis, aki egységben van, az nem fél a haláltól, nem keresi a biztonságot, nem akar birtokolni és ezért valóban tud önzetlenül adni vagy kapni!

Az önzetlenül adni-ról már hallottunk, de mi ez az önzetlenül kapni?

Önzetlenül kapni pontosan azt jelenti, ahogyan a kisgyermek megéli, amikor úgy kap, hogy nem fél közben, hogy elveszítheti, amit kapott. Játszva kap és játszva ad, nem kötődik a dolgokhoz.
Biztosan Ti is játszottatok még egészen kicsi gyerekekkel olyat, hogy odaadtok nekik egy tárgyat, mire Ők visszaadják azt. Tetszik nekik ez az adás kapás, de közben nem kezdik el birtokolni a tárgyat, nem ragaszkodnak hozzá, nem félnek elengedni.

Így lenne jó élni!

Inyó képe
Ideák
2009. április 01. szerda, 15:33 | Inyó   Előzmény

Lehet, hogy így lenne jó élni, de mi ettől nagyon messze vagyunk! Önzetlenség?! Hát..., főleg önzetlenül adni?!

"Ezért az lehetne egy ideális megoldás, ha a megérzésünkre, az isteni
sugallatra hallgatnánk, amikor fizetünk!" 

Azt gondolom erről, hogy kevesen vagyunk még, akik meghallják az isteni sugallatot, akik meg is hallják, azok nagy része sem mer hallgatni a megérzéseire!

Tehát, ezeket egyenlőre ideáknak tartom!

husztisanyi képe
Ha egy idea elég tiszta és elég nemes ahhoz...
2009. április 01. szerda, 16:10 | husztisanyi   Előzmény

Igen, ez egy idea, amit viszont érdemes követni, célként kitűzni!

Ha az ideákat csak azért elvetnénk, mert túlságosan messze esnek a jelenkori helyzetünktől, akkor csak a rövidtávú célok maradnának nekünk.

Ha egy idea elég tiszta és elég nemes ahhoz, hogy mindent annak rendeljünk alá, akkor bátran csináljunk belőle akár végső célt is, megéri majd érte küzdeni!
Tűzzük ki akkor is, ha most még kicsinek érezzük magunkat, ugyanis a kitűzött cél önmagában is húz, késztet rá, hogy elérjük.

Emlékszem, egyszer régen elérhetetlennek tűnt számomra, hogy úgy járjak és beszéljek, ahogyan a szüleim...
Csak pár év kellett hozzá, innen nézve nem is olyan sok.

Visszafelé sem látunk tökéletesen tisztán, előre pedig még kevésbé.
Bízz benne, hogy elérheted, és talán hamarabb ott leszel, mint azt most sejtenéd!