A mozgás és a spiritualitás kapcsolata
Hogyan hat a sport a spirituális fejlődésre?
Egyáltalán van valami köze a spiritualitásnak a mozgáshoz? Vagy a spirituális fejlődés kimerülhet abban, hogy csendben ülünk ,és meditálunk?
Mennyire helytálló a mondás?,,Èp testben, ép lélek?
Ha szeretem magam, kÃnzom-e a testem megeröltetÅ‘ gyakorlatokkal vagy ezt éppen a testem érdekében teszem?
Ki ellene és ki mellette? Miért?
2010, február 1 - 23:46 — u.erika

A mozgás Å‘sidÅ‘k óta egy fejlesztÅ‘ üzemód. Van aki azért csinálja, mert Ãgy akar kÃtűnni, az egoját piacra vinni. Akik meg elmennek ezt megnézni, azok kiélhetik a belsÅ‘ rejtett vágyaikat. A végén pedig vissza lehet nézni, hogy hova is jutott az élsportolója.
Van azonban egy másik felhasználási mód is. A sport magáért, saját magáért és magadért. Ha valóban sportolsz, akkor benne vagy az adott folyamatban a nózid hegyéig és nem törÅ‘dsz közben mással. Nem megy a mozi, leállÃtják a belsÅ‘ vetÃtÅ‘ gépet, nincs álmodozás, adásszünet van a múlt visszakérÅ‘dzésében is. Csak te vagy és koncentrálsz a lábadra, a labdára, a lóra, vagy amire éppen étvágyad támadt. Közben termelÅ‘dÅ‘ adrenalin segÃt egy kicsit könnyebben venni a dolgokat, megélhetsz olyan könnyedséget amit nem biztos, hogy másként hamar elérhetsz.
Az extrém sport pedig már a határig megy, ott már elmúlik az adrenalin hatása, és meg lehet tapasztalni az abszolút belső csendet. Mindez megy persze más úton is. Kinek ez, kinek az.
Azt azonban látni kell, hogy az ember egy bizonyos mennyiségű fizikai mozgásra lett konstruálva. Ma már nincs szükség annyi fizikai munkára, hogy fenntartsd magad, Ãgy ezt mozgással pótolni kell.
Hogy ép testben ép lélek e? Ez szerintem annyiban igaz, amennyiben a testedet a lelki fejlődés, az önmegsimerés - önmagad nem létező határainak megismerése - érdekében fejleszted. Önmagadért a saját lelkedért, nem a radiátor hasért.
Üdv!
Hédi
ElÅ‘zmény: A kÃnzás oka az adrenalin, vagy a hamis vágy
muhaha! radiátor has!... :D
Most tapasztalom, mennyire kell a mozgás, hogy jól elhanyagoltam. Annyira belepörögtem az elméletbe, hogy elfelejtettem hogy testben élek...
úgyhogy nekiláttam, meglátjuk hol találom az egyensúlyt...
A spirituális életmód,és a mozgás kéz a kézben jár.Hiszen azért válsztottuk a fizikai formánkat,a testet hogy ilyen módon fejlödjünk!A fizikai test egyik eszköze a tapasztalatszerzésnek.A szerszámmal is akkor tudunk hasznos munkát végezni ha az a megfelelö állapotban van,karban van tartva.
Ha a lelki fejlödésben eredményre vágyom,akkor célszerü optimális állapotban tartani a testemet,hogy az minden fizikai tapasztalást könnyedén vegyen.
Persze nem elhanyagolható a tény,hogy a fizikai tevékenységet a test és a lélek mindÃg böven meghálálja!Ami számomra a legvonzóbb a mozgásban az az adrenalin.Amikor jólesö bizsergés fut át rajtam.Az önfeledt mozgás öröme.Persze a radiátorhas ;) sem hátrány,bár akinek ez az elsödleges szempont az hamar megunja.
A Földanyának mindÃg van valami a tarsolyában amiben gyönyörködhetünk!Ha ezt összekombinálod egy kis testmozgással,fergeteges élményben lehet részed!
Üdv:Erika
Hajni felhÃvásos bejegyzésének fonalán indulva felmerült a kérdés...Sportoljunk,de miért is?
EmlÃtettem már néhány hozzászólásom alkalmával hogy rendszresen sportolok,ezért mint érintett szeretném megosztani Veletek a sport-mozgás spiritualitással összefüggö élményemet.
Àllitom,hogy az aerob mozgás növeli az energiaszintet!
Szeretettel javaslom Mindenkinek!
Bár most az idö nem kedvez az intenzÃv szabadtéri sport elkezdéséhez,de jó idöszak arra hogy aki most akarja elkezdeni szokassa hozzá magát a gondolathoz!Hisz tudjuk,a történések zöme elöször a fejben döl el!;)
Persze aki már benne van,annak a zord idö sem jelent akadályt a futáshoz(erröl beszélek elsösorban),hiszen mi már tudjuk hogy mennyit nyerünk!Konkrétan:pl.egész télen nem voltam beteg.
Az endorfin!!!!!
Hogy több eröm van más fizikai tevékenységre!
Hogy jobban érzem magam a testemben.
Psszt..!Mások elismerése.;)Ami nem mindÃg konkrétan nyilvánul meg..;)De vicces!
Sok szeretettel ösztönzök mindenkit a mozgásra!
Ne legyen kifogás hogy nincs rá idö!Hiszen akkor ha a szervezet úgy gondolja hogy most igenis idöt igényel,akkor azt másképpen de megoldja!Olyankor jön egy jó kis infulenza,stb.ami ágynak dönt,és nem kérdezi hogy:-Bocsi,van egy kis idöd magadra? Nem fog idöpontot egyeztetni veled!
De ha Te magad adsz magadnak pár órát hetente,akkor azt az idöpontot Te fogod megszabni!
Gondolj bele!Nagyon nem mindegy!;)
Erika Szeretettel!