Érzelmi hullámvasút…
Ugye ismerős az a hangulati „liftezés”, amikor egyszer fent, egyszer lent? Ráadásul úgy tűnik, mintha tőlünk teljesen függetlenül működne… Vajon mitől indul be? Aztán már nincs is fent, többnyire csak mindig lent van az ember. Lehetne-e mindig fent lenni inkább?