Archívum: Blogbejegyzés

Nagyon érdekes àlmom volt….. azt hiszem egy fiúval közösen építettünk egy nagy hàzat…. amikor felnéztem 3 szintet làttam…. nagy boltíveket…. aztàn làttam falépcsöt….meg teraszfélét, és éreztem, nem értem, hogyan döntött nélkülem a lépcső és terasz felépítésében….. úgy éreztem becsaptak….. és igen….. következő kép màr az, hogy kiderül…. kisemmiztek, amit beletettem a házba pénzt, elvették tőlem…..csak az a kép van az emlékeimben, hogy becsapják az ajtót az orrom előtt, nevetnek rajtam…. elvették a pénzemet….

Szombat délelött cipővàsàrlàs a gyerekekkel…. délutàn szerettünk volna elmenni a kertészetbe, venni egy-két dolgot a kertbe….. KisLàny rögtön kifejezte nem tetszését, hogy neki nincs kedve boltba menni, …. mit lehet tenni ilyenkor? ….meg tudom érteni, ha nekem nincs kedvem valamihez, én sem szívesen csinàlom, úgyhogy igyekszem tiszteletbe tartani màsok érzéseit is…

Ökokerületben lakunk…. kaptunk egy tájékoztató lapot, hogy a kerületben kecskéket fognak tenni, hogy legelésszenek és igy készitsék elö a terepet a további építkezésre…. ugyhogy kéretik tiszteletben tartani őket, nem etetni….stb…. megérkeztek a kecskék….. elkeritett területen vannak…az egyik oldalon a szomszéd kertből áthajló bokrokkal, faágakkal….

motoros turára indultunk az Úrral…. elhaladtunk a kecskék mellett….és mit látok? A kecskék az elöttük heverö csemegében gazdag terület helyett a szomszéd kertböl áthajló faágakat eszik…

X-men film…., egy-két részét màr làttam…legalábbis részleteket, a hétvégén làttam egy részt belőle…tetszik nekem ez a film… elgondolkodtatott…. Ebben a részében talàltak egy oltóanyagot, amely képes elvenni a mutánsok képességét…és emberi lényekké vàlnak…elvesztik a mutàns képességüket…. Eleve elgondolkodtató, miért az a mutàns, akinek van valamilyen képessége…. Azért mert ők vannak kevesebben? Az egyik làny kérte a szérumot, vegyék el a képességét… mikor sorban állt a szérumért olyan furcsa érzésem volt. Isten adta a képességét.

Anno, amikor külföldre költöztem arra kértem anyumat, bármi is történik a családban, bármi-bármi…csak arra kérem, legyen velem őszinte…és kérem, hogy mondja el nekem…

Januàrban kezdtünk el új albérletet keresni……. siker…… màrcius 22-töl kibéreltük az új hàzikot…… a régi lakàs felmondàsi ideje pedig àprilis 21 volt…. vállaltuk, hogy egy hónapot két helyen fizetünk….. úgy éreztük, ez így biztosabb….akkor mondtuk fel a régit , ha megtalàltuk az újat….

…… szerencsére sikerült a lakástulajdonosnak új bérlőket talàlni…..akik úgy döntöttek, hogy àprilis 15-től költöznek….hurrà, nyertünk egy hetet…4 hét helyett, csak 3 hetet fizetünk két helyen….

Ezt a gondolatot valamelyik nap kaptam…. Érzem, egyetértek vele ….úgyhogy gondoltam megosztom…

Minden gyermekkel éreztetni kellene, hogy különleges; és soha nem összehasonlítani.
Sri Bhagavathi Bhagavan

„Égből pottyant anyaként” a gyerekekkel együttélés az én életem része is lett. Tapasztalásban gazdag élet. Figyelem a gyerekek viselkedését, és azt, hogy milyen gyönyörűen másolják azt, amit a felnőttektől látnak…. Ahogy én látom, a gyerekek „másolva” tanulnak, fejlődnek….Megfigyelik a felnőttek viselkedését, és aztán ők „másolják” …..

Megnéztem a 12 év rabszolgaság című filmet…. Kolléganőm hívott meg, nézzük meg együtt…. megnéztem a film bemutatóját… ahhh, nekem eszembe nem jutott volna megnézni…. mégis arra gondoltam, ám legyen…megnézem, az élet kínálta kihívás, elfogadom….. mennyire vagyok erős belül, a lelkemben….hogyan tudom végig nézni a filmet…. a bemutatóban láttam Brad Pittet….ez kicsit megnyugtatott abban az érzésben, ez csak film… bármit is látok, ez csak film…. gyakran gondolok arra, az életem is film…. egy színházi darab…most épp ezt a szerepemet játszom…..

Életünk során számtalanszor csalódunk, amiből sokan azt a következtetést vonják le, hogy a csalódás az élet elkerülhetetlen velejárója. Szeretünk egy embert, hiszünk egy helyzetben, reméljük a pozitív történéseket, de a végeredmény sokszor nem igazolja vissza az elvárásaink jogosságát.

Több mint két év eltelt, mióta itt jártam. Ennek nagyon egyszerű oka van. Elfelejtettem, hogy regisztráltam itt. De az utam keresését nem hagytam abba. Illetve, volt egy pillanat, amikor feladtam. Amikor a legmélyebbre süllyedtem, olyan mélyre, hogy azt hittem elvesztem. Úgy éreztem magam, mint a fuldokló, aki elsüllyedt a sötét, hideg tengerben. Csak kapkodtam a levegő után. Feladtam. De akkor, a legutolsó pillanatban megkapaszkodtam az utolsó szalmaszálba. Kétségbeesésemben elkezdtem befelé figyelni, és meghallottam a belső hangomat. Gyengéden megfogta a kezem, erőt adott.