Teljesen tanácstalan vagyok és végtelenül szomorú. : (
A történet tavaly kezdődött, amikor kint tanultam Izraelben. Ott volt egy francia osztálytársam, akinek a barátja az én volt párom. „Összehozott” bennünket.
Azért tettem idézőjelbe, mert a srác kanadai (ott született, de Izraelben nőtt fel) és ott is él. Így csak msn-en, telefonon, sms-ben beszéltünk 2 hónapig. Aztán kiutaztam Hozzá!
Életem legszebb fél éve volt. Végre, 10 év után először megint szerelmes voltam. Ő volt az Igazi számomra és neki is én. Amúgy 40 éves. De sajnos a körülmények miatt el kellett válnunk. Én nem tudtam kint dolgozni, rajta egyre nőtt a nyomás, hogy el tudjon kettőnket tartani, emiatt egyre gyakrabban veszekedtünk, ordibáltunk, akkor a kislányom is hiányzott, mert nem vittem ki, míg végül kimondtuk: ennyi, kész, ez nem működik. . .
Sírt, én sírtam, de eljöttem, mert ha nem jövök el, akkor meggyűlöltük volna egymást. Mondanom sem kell, hogy a 15 órás repülőutat végig bőgtem. Hogy enyhítsem a fájdalmam, ismerkedni kezdtem.
Meg is ismertem egy srácot (akiről írtam már itt egy fórum témában). Ez a srác imád, szeret, neki (sajnos) én vagyok a nagy Ő, nekem viszont nem. Nem vagyok szerelmes és folyton a volt párom jár a fejemben.
26 évesen úgy érzem, hogy elvesztettem egy részemet, az én hibámból, mert én akartam eljönni.
És láss csodát: a volt párom írt. Még novemberben. Persze csak ilyen „milyen az idő” témákat, de kezdetnek nem rossz:) Aztán ez a mostani párom fülébe jutott a minap, aki megfenyegette a volt páromat, hogy ne merjen írni. Na, nem is írt…
De én ezt nem hagytam ennyiben. Írtam neki, hogy ne haragudjon.
Felhívott. És beszéltünk. 2 órát.
És persze kiderült, hogy szeret még, csak nem működik, mert a körülmények… És szíve szerint megpróbálná velem megint, de erre csak Izraelben van lehetőség, mert ott én állampolgár vagyok, tehát tudok munkát vállalni, nem mint turista vagyok ott.
Viszont arra, hogy kijöjjön Izraelbe, alig van esély, mert teljesen Kanadába rendezkedett be. Ő azt mondja, hogy mindig megvan a remény, hogy egyszer kimegy, de hát ki tudja, hogy mikor és, hogy eljön-e ez az idő. . .
Én meg teljesen ki vagyok. Az egyetlen ember, akihez hozzámennék feleségül, mert bár egyszer férjhez mentem, de elváltam és megfogadtam, hogy soha többet senkihez. A mostani párom is megkérte a kezem, de nem akarok hozzámenni.
Szerintetek most mit csináljak? Van még esélyem/esélyünk az újrakezdésre? Miért csinálja velem ezt a sors? Komolyan szeretem őt és nagyon bánom, hogy nem tudtunk megküzdeni a körülményekkel és fáj az is, hogy ő csak Izraelben látja az újrakezdésnek a lehetőségét (bár hiányzom neki), jönni viszont nem jön.
Mit tanácsoltok? Mi ennek a spirituális tanulsága, mondanivalója?
Kavics22
A Sors mindig azt teszi veled, vagyis érted, amire éppe
Kavics22
A Sors mindig azt teszi veled, vagyis érted, amire éppen szükséged van. Hagyd egy kicsit leülepedni a dolgokat, ne kapkodj, ha a szerelem valódi, meg fog várni.
Azt írod, hogy a fájdalmad enyhítése céljából kezdtél új kapcsolatba. Csak a saját tapasztalatomat írom, ha én igazán szeretek valakit, képtelen vagyok azonnal más irányba nyitni, mást a lelkembe befogadni. Gondold ezeket végig, mielőtt lépnél.
Írod,h a sors azt teszi,amire éppen szükségem van.Hát Őrá van
Írod,h a sors azt teszi,amire éppen szükségem van.Hát Őrá van szükségem…Tudom valahol,h ha a sors úgy akarja,akkor együtt leszünk,de ez a bizonytalanság nagyon rossz.
Sajnos én az a fajta típus vagyok,aki nem bír egyedül lenni.Ha én igazán szeretek vkit,akkor bár új kapcsolatba kezdtem,abba az illetőbe nem leszek szerelmes.
És igazából arra vagyok kíváncsi,hogy mit jelenthet ez,amit csinál,h ír,h hív..Hogy miért?És azóta sincs neki senkije.
Kavics22 Ha őrá van szükséged, meg fog várni, ez már csak így
Kavics22
Ha őrá van szükséged, meg fog várni, ez már csak így van megírva. 🙂 A bizonytalanság félelemből fakad, mitől félsz ?
Néha szükség van egyedüllétre, hogy egy kissé átlássuk a dolgokat, hogy letisztuljanak az érzelmek, gondolj erre és ne sürgesd a történéseket. Tudom, ezt nehéz megtenni, belénk van „programozva” a türelmetlenség, hiszen az emberi élet véges és annyi mindent szeretnénk elvégezni.
Helyetted senki nem dönthet, a felelősség a tiéd, talán ezt akarja most megmutatni Neked a Sors. Ne harcolj, fogadd el. Meglátod, ha sikerül egy kicsit magadba mélyedned, szép lassan előjönnek az összefüggések és minden halad úgy, ahogy neked a legjobb lesz. Nem azt mondtam, hogy a legkönnyebb, hanem a legjobb, ezt idővel belátod. Fel a fejjel. 🙂
Mitől félek?Hogy ha ő vele már nem lehetek együtt,akkor soha
Mitől félek?Hogy ha ő vele már nem lehetek együtt,akkor soha többé nem leszek szerelmes.10 évet „vártam”,h végre igazán szerelmes legyek,mert sose voltam.És félek,h most az mellett fogom lekötni magam,akit csak barátként szeretek,de nem vagyok szerelmes.
Kavics22
A szerelem múlandó, bármilyen nehéz is tudomásul venni.
Kavics22
A szerelem múlandó, bármilyen nehéz is tudomásul venni. Ez egyrészről fájó, másrészről pedig könnyebbség, mert képzeld el, ha egy életen át szenvednénk az első szerelemtől ?! Ha mindketten igazán szeretitek egymást, el fogtok találni egymáshoz, bármilyen nehéz lesz is az út. És akkor a szerelem sokkal mélyebbé válik, átlényegül és könnyűnek, szabadnak fogod érezni magad. De ezt csak azzal tudod megtapasztalni, akit valóban neked szánt a sors.
Az, hogy ki mellett kötöd le magad, csak rajtad múlik, CSAK RAJTAD és senki máson. Neked kell változnod, neked kell felnőnöd és tapasztalnod, ezt nem kerülheted el. Igen, ez sokszor piszkosul fáj, éget kívül és belül. Fogd fel úgy, hogy talán éppen ez a fájdalom kell ahhoz, hogy máshogy lásd az életed.
Szerinted tényleg van olyan,h a sors vkit nekünk szánt
Szerinted tényleg van olyan,h a sors vkit nekünk szánt örökre?Vagy,csak az van,h a tanulásunkhoz a sors elénkküld embereket és aztán annak vége kell,h legyen?
Kavics22
Nincs olyan, hogy örökre. Mindig minden változik, így a
Kavics22
Nincs olyan, hogy örökre. Mindig minden változik, így az emberi kapcsolatok is. És mindenből tanulhatsz, talán a legtöbbet a negatívumokból és az ellenségeidtől. Létezhet lélektársad, de erről nem igazán tudok tapasztalatból beszélni Neked, olyat kérdezz, aki bővebben tud erről, vagy nézz szét az oldalon, vannak írások róla.
Csak sejtésem van róla, ha a lélektársad találtad volna meg, nem így működne a dolog, vagy ha most így működik, akkor ne erőlködj, mert így is-úgy is egymásra találtok később. Te hiába érzed, hogy ő a párod, a társad, ha ő ezt nem érzi. Az érzések pedig belülről jönnek, nem lehet elfojtani őket, főleg nem hosszabb távon. Ha ő az igazi társad, idővel helyére kerülnek a dolgok, de ehhez türelemre van szükség.
De akkor miért van az,h sok ember már 50-60 éve él együtt és
De akkor miért van az,h sok ember már 50-60 éve él együtt és boldogan?!
Amikor néniket,meg bácsikat kézen fogva látok sétálni,akkor mindig azt mondom: hogy,na,ez az ,amit én is szeretnék.
És a másik kérdés,h mi az oka annak,h vki szerelmes vkibe,de az meg nem?
Kavics22
Azt, hogy mennyire boldog egy párkapcsolat, csak a benn
Kavics22
Azt, hogy mennyire boldog egy párkapcsolat, csak a benne lévők tudják megítélni, külső szemlélő azt látja, amit látni engednek, vagy amit észrevenni képes.
Hogy mi az oka a szerelemnek és miért van az, hogy olykor nem viszonozzák ? Szerintem nagyon jó, hogy erre nem tudjuk tudományosan a választ, addig marad csoda, amíg ezt el tudjuk fogadni.
Kavics22
A Sors mindig azt teszi veled, vagyis érted, amire éppe
Kavics22
A Sors mindig azt teszi veled, vagyis érted, amire éppen szükséged van. Hagyd egy kicsit leülepedni a dolgokat, ne kapkodj, ha a szerelem valódi, meg fog várni.
Azt írod, hogy a fájdalmad enyhítése céljából kezdtél új kapcsolatba. Csak a saját tapasztalatomat írom, ha én igazán szeretek valakit, képtelen vagyok azonnal más irányba nyitni, mást a lelkembe befogadni. Gondold ezeket végig, mielőtt lépnél.
Írod,h a sors azt teszi,amire éppen szükségem van.Hát Őrá van
Írod,h a sors azt teszi,amire éppen szükségem van.Hát Őrá van szükségem…Tudom valahol,h ha a sors úgy akarja,akkor együtt leszünk,de ez a bizonytalanság nagyon rossz.
Sajnos én az a fajta típus vagyok,aki nem bír egyedül lenni.Ha én igazán szeretek vkit,akkor bár új kapcsolatba kezdtem,abba az illetőbe nem leszek szerelmes.
És igazából arra vagyok kíváncsi,hogy mit jelenthet ez,amit csinál,h ír,h hív..Hogy miért?És azóta sincs neki senkije.
Kavics22 Ha őrá van szükséged, meg fog várni, ez már csak így
Kavics22
Ha őrá van szükséged, meg fog várni, ez már csak így van megírva. 🙂 A bizonytalanság félelemből fakad, mitől félsz ?
Néha szükség van egyedüllétre, hogy egy kissé átlássuk a dolgokat, hogy letisztuljanak az érzelmek, gondolj erre és ne sürgesd a történéseket. Tudom, ezt nehéz megtenni, belénk van „programozva” a türelmetlenség, hiszen az emberi élet véges és annyi mindent szeretnénk elvégezni.
Helyetted senki nem dönthet, a felelősség a tiéd, talán ezt akarja most megmutatni Neked a Sors. Ne harcolj, fogadd el. Meglátod, ha sikerül egy kicsit magadba mélyedned, szép lassan előjönnek az összefüggések és minden halad úgy, ahogy neked a legjobb lesz. Nem azt mondtam, hogy a legkönnyebb, hanem a legjobb, ezt idővel belátod. Fel a fejjel. 🙂
Mitől félek?Hogy ha ő vele már nem lehetek együtt,akkor soha
Mitől félek?Hogy ha ő vele már nem lehetek együtt,akkor soha többé nem leszek szerelmes.10 évet „vártam”,h végre igazán szerelmes legyek,mert sose voltam.És félek,h most az mellett fogom lekötni magam,akit csak barátként szeretek,de nem vagyok szerelmes.
Kavics22
A szerelem múlandó, bármilyen nehéz is tudomásul venni.
Kavics22
A szerelem múlandó, bármilyen nehéz is tudomásul venni. Ez egyrészről fájó, másrészről pedig könnyebbség, mert képzeld el, ha egy életen át szenvednénk az első szerelemtől ?! Ha mindketten igazán szeretitek egymást, el fogtok találni egymáshoz, bármilyen nehéz lesz is az út. És akkor a szerelem sokkal mélyebbé válik, átlényegül és könnyűnek, szabadnak fogod érezni magad. De ezt csak azzal tudod megtapasztalni, akit valóban neked szánt a sors.
Az, hogy ki mellett kötöd le magad, csak rajtad múlik, CSAK RAJTAD és senki máson. Neked kell változnod, neked kell felnőnöd és tapasztalnod, ezt nem kerülheted el. Igen, ez sokszor piszkosul fáj, éget kívül és belül. Fogd fel úgy, hogy talán éppen ez a fájdalom kell ahhoz, hogy máshogy lásd az életed.
Szerinted tényleg van olyan,h a sors vkit nekünk szánt
Szerinted tényleg van olyan,h a sors vkit nekünk szánt örökre?Vagy,csak az van,h a tanulásunkhoz a sors elénkküld embereket és aztán annak vége kell,h legyen?
Kavics22
Nincs olyan, hogy örökre. Mindig minden változik, így a
Kavics22
Nincs olyan, hogy örökre. Mindig minden változik, így az emberi kapcsolatok is. És mindenből tanulhatsz, talán a legtöbbet a negatívumokból és az ellenségeidtől. Létezhet lélektársad, de erről nem igazán tudok tapasztalatból beszélni Neked, olyat kérdezz, aki bővebben tud erről, vagy nézz szét az oldalon, vannak írások róla.
Csak sejtésem van róla, ha a lélektársad találtad volna meg, nem így működne a dolog, vagy ha most így működik, akkor ne erőlködj, mert így is-úgy is egymásra találtok később. Te hiába érzed, hogy ő a párod, a társad, ha ő ezt nem érzi. Az érzések pedig belülről jönnek, nem lehet elfojtani őket, főleg nem hosszabb távon. Ha ő az igazi társad, idővel helyére kerülnek a dolgok, de ehhez türelemre van szükség.
De akkor miért van az,h sok ember már 50-60 éve él együtt és
De akkor miért van az,h sok ember már 50-60 éve él együtt és boldogan?!
Amikor néniket,meg bácsikat kézen fogva látok sétálni,akkor mindig azt mondom: hogy,na,ez az ,amit én is szeretnék.
És a másik kérdés,h mi az oka annak,h vki szerelmes vkibe,de az meg nem?
Kavics22
Azt, hogy mennyire boldog egy párkapcsolat, csak a benn
Kavics22
Azt, hogy mennyire boldog egy párkapcsolat, csak a benne lévők tudják megítélni, külső szemlélő azt látja, amit látni engednek, vagy amit észrevenni képes.
Hogy mi az oka a szerelemnek és miért van az, hogy olykor nem viszonozzák ? Szerintem nagyon jó, hogy erre nem tudjuk tudományosan a választ, addig marad csoda, amíg ezt el tudjuk fogadni.
Mi lenne, ha az illúziókkal leszámolnál?
Például azzal, hogy csak a körülmények miatt mentetek szét, vagy hogy csak a pénz miatt veszekedtetek. Ez a szokásos illúzió, hogy, ha pénz lett volna, minden rendben lett volna. Ez látszat. Akkor sem lett volna rendben minden, a nagy-nagy összeborulás lényegi okok miatt maradt el, nem pénz miatt. A családegyesítésről nem is beszélve.
Illúziókba ringatod magad.
A körülményeket mindig mi magunk hozzuk létre.
A körülmények pontosan odavezettek, ahova menned kellett.
Most is ott vagy.
Hát most megfogtál..Ezen el is gondolkodtam.Valószínűleg akkor
Hát most megfogtál..Ezen el is gondolkodtam.Valószínűleg akkor meg tudtam/tudtuk volna oldani,ha nagyon akartuk volna,vagy ha ez lett volna a sorsunk.Mondjuk nem ő küldött el.És emiatt vagyok jobban magam alatt,h ezt én rontottam el,mert inkább feladtam,inkább a könnyebb utat választottam.
Mi lenne, ha az illúziókkal leszámolnál?
Például azzal, hogy csak a körülmények miatt mentetek szét, vagy hogy csak a pénz miatt veszekedtetek. Ez a szokásos illúzió, hogy, ha pénz lett volna, minden rendben lett volna. Ez látszat. Akkor sem lett volna rendben minden, a nagy-nagy összeborulás lényegi okok miatt maradt el, nem pénz miatt. A családegyesítésről nem is beszélve.
Illúziókba ringatod magad.
A körülményeket mindig mi magunk hozzuk létre.
A körülmények pontosan odavezettek, ahova menned kellett.
Most is ott vagy.
Hát most megfogtál..Ezen el is gondolkodtam.Valószínűleg akkor
Hát most megfogtál..Ezen el is gondolkodtam.Valószínűleg akkor meg tudtam/tudtuk volna oldani,ha nagyon akartuk volna,vagy ha ez lett volna a sorsunk.Mondjuk nem ő küldött el.És emiatt vagyok jobban magam alatt,h ezt én rontottam el,mert inkább feladtam,inkább a könnyebb utat választottam.
?????????
Zizi07Érdekes név…
Igyekszem nem megbántani téged.
Senkiért sem hagytam volna ott fél évre a gyermekemet…
Úgy érzem az ember lélekpárja valahol az orra előtt van. Nem 5000 Km-re.
Tudom fájhat, ha ezt hallod, de….ha ő lenne az, akit te keresel, nem hiszem hogy elszakadtatok volna az anyagiak miatt…
És meddig maradtál volna a kislányod nélkül abban a boldogságban, ha van pénz?
Amúgy itt ebben a nyomorult kis Magyarországban is meg lehet élni egy fizetésből egy családnak, ha nem Lamborghinivel akarnak járni. Sok példa van előttem ilyen, ne haragudj. Szegény, de Boldog emberekről beszélek. Szóval ez számomra nem lehetett volna kifogás. Nem is hiszem, hogy ez volt a valódi ok.
Az új kapcsolatod. Nem tudnék úgy belekezdeni egy másikba úgy, hogy nem zártam le magamban a régit.
Vagy ha már ennyire nem tudsz érzelmileg a saját lábadon megállni, akkor miért nem mondtad el ezt neki a kezdetekkor?
Tök egyszerű azt válaszolni a hozzám jössz kérdésre: nem. Mivel indokoltad? Meddig bántod még őt? Kellenél neki ezek tudatában is?
Őszintén én a te helyedben örülnék, hogy más gyermekével együtt elfogad téged valaki és el a kar venni.
Ismertem egy hozzád hasonlót. Levette a lábáról egy sokkal idősebb férfi (apakomplexus-gyanu). Mivel a saját apjával nem volt rendezve a lelki kapcsolata, nem látta őt igazán, csak egy álmot kergetett.
Isten azt hiszem az orrunk elé helyez mindent. Gyönyörködj a lányodban. Rendezd a viszonyodat apukáddal. Ne hazudj senkinek. Ez így elég merev lehet egy vadidegentől…tudom. Mégis ezt az utat javaslom. Ha kellesz annak a férfinak a gyermekeddel együtt, a távolság és a pénz nem létezik számotokra.
Kemény szavak, ne haragudj! Azt látom, hogy egy ember nem fogja fel a sorsa üzenetét, mert nem akarja. Ezzel hazudsz magadnak, a kislányodnak, a mostani párodnak…
„(bár hiányzom neki), jönni viszont nem jön.”
Ennek a mondatnak a valóságtartalmát vitatnám….
Peace
A nevet már kínomban találtam ki,mert szinte minden olyan
A nevet már kínomban találtam ki,mert szinte minden olyan név,amit akartam,már foglalt volt.
Valahol ezért nem szeretem a fórumokat,mert ott mindig csak egy része van leírva a történetnek.
Olvasd el kérlek a Meddig kell még elviselni című fórum témám,ott a jelenlegi páromról írok,mindjárt nem fogod annyira sajnálni.Azt kaptam tőle 3 hónapon át,miközben mindent megtettem érte.Ezek után elhagytam,mire észbe kapott és most 2 hónapja ő a legszerelmesebb ember,aki mindent meg tesz értem.És persze,amikor feleségül kért igent mondtam.Hogy miért? Mert a „én, a szívtelen” nem akartam megbántani,bár TUDTA az elejétől fogva,h nem akarok hozzá menni.Úgy voltam vele,h jegyességben lehet lenni évekig is,akkor meg minek bántsam meg?
Lélekpárunk lehet akár a föld legvégén is. Meg akár a sorsfeladatunk is lehet külföldön.Egyszer pont erről kérdeztem egy hozzáértőt,hogy hogy lehet az,h emberek,akik két külön országban élnek-egymásra találnak?Amikor anno nagyanyáink korában még nem volt internet,meg mobil,akkor hogy tudtak így ismerkedni az emberek,akik nem egy országban élnek?Erre akkor azt a választ kaptam,h odafent úgy csinálták,h a két ember,akinek találkoznia kellet,az egy azon országban,városban éljen.Manapság viszont erre nincs szükség és a „kibocsátott” rezgések által lehet egymásra találni,még akkor is,ha a másik ember külföldön él.
Látod,emiatt vagyunk mind különbözőek.Nekem rengeteg segít a felejtésben,ha mással vagyok.Legalább nem sírom vizesre minden éjjel a párnám a volt barátom miatt.
A kislányommal meg úgy terveztük,h kimegyek a páromhoz,megnézzük,h működik-e kettőnk között (amire adtam max 1 hónap együttélést)és utána ki akartam hozni.Nem akartam a lányomat kivinni idegenbe,egy idegen ffihoz,akivel még én sem éltem együtt.Ez felelőtlenség lett volna.De sajnos a papírok intézése 1 év,szóval már itt kezdődött nálam a probléma,mert nem akartam 1 évet a lányom nélkül lenni.És sajnos anyuék nem voltak partnerek abban,h kihozzák pár hónapra,majd vissza.
Anyagiak: én sem tudom,h ez volt-e az igazi ok,azt tudom,h nem az egyetlen ok. És leginkább én problémáztam mindenen,meg túl erőszakos is voltam-ez lecke volt mindenképpen,mert ezen már változtattam.A mostani kapcsolatomban sokkal-sokkal engedékenyebb vagyok és könnyebben kötök kompromisszumot.
Hát apámmal nem tudom,meg nem is akarom rendezni a viszonyom,soha nem volt ott,amikor kellett volna,de nem is hiányzik.Sőt,amikor elváltak,akkor én annak inkább örültem.Nem viselt meg egyáltalán,mert nem is volt soha otthon,így nem is hiányzott.És utáltam minden két hétbe hozzá menni,nem éreztem jól magam vele sose.
„(bár hiányzom neki), jönni viszont nem jön.”
Ennek a mondatnak a valóságtartalmát vitatnám….
Ezt megmagyaráznád kérlek?
Szia Zizi07!
Szia Zizi07!
„(bár hiányzom neki), jönni viszont nem jön.”
Erre a legegyszerűbb magyarázat, aminek van valóságtartalma, hogy nem is hiányzol neki. Másképp jönne…
Hitegetősebb szemszögből nézve: van valami, ami hiányzik neki belőled. Vajon mi?
„Nem akartam a lányomat kivinni idegenbe,egy idegen ffihoz,akivel még én sem éltem együtt.Ez felelőtlenség lett volna”
Értem én…de mégis mit mondtál neki, amikor elindultál? Anya most elmegy kislányom, mert szeretne boldog lenni?
Magadat azért „nem kímélve” kimentél egy idegen férfihoz, akivel te sem éltél együtt…
Szerintem itt te csak a saját boldogságoddal törődtél.
Ha önmegvalósított vagy ébredező lennél, én megérteném. Mást tészta, hogy akkor nem is indultál volna el…de ez most mindegy.
Én vállaltam volna, hogy ketten vagyunk. Idegen környék ide, idegen környék oda…
A jegyességed. Tudod milyen óriási sérülést okozhatsz a lányodnak a saját bizonytalanságoddal? Gondolom az új apukát tekinti apukának…
Egyszer csak kihúzod majd a lába alól, mint egy szőnyeget? Volt apu, nincs apu? Most másik apu van…Függetlenül attól, hogy milyen volt a régi…
Ne vedd ezeket támadásnak. Csak nem értelek.
„Meddig kell még elviselni című fórum témám”
Az elolvasása nélkül is tudom: ezt te akartad magadnak. De azért megkeresem és majd sajnállak, amiért belementél ezekbe úgy is, hogy tudtad: nem szereted és a lányod egy idő után apának szólítja.
„És persze,amikor feleségül kért igent mondtam.Hogy miért? Mert „én, a szívtelen” nem akartam megbántani”
Ugyan kit nem akartál megbántani? Őt lehetetlen lett volna, hisz tudta, hogy nem szereted.
Ezzel csak magadat véded, ill. az önámításodat. Gondolom ezeket érezted: „Én megpróbáltam, nem rajtam múlott egy család boldogsága, nem én vagyok a hibás, pár év múlva úgyis elhagyom és aztán…”
„Azt kaptam tőle 3 hónapon át,miközben mindent megtettem érte.”
Mert hazugságért cserébe mást vártál?
Akkor most nem értem. Mi az a minden? Akkor mégis szeretted? Azért jegyeztetted el magad, mert szeretted?Csak azért lennék képes „mindent megtenni”.
„megnézzük,h működik-e kettőnk között (amire adtam max 1 hónap együttélést)”
Egy hónap? Az kemény…. Ez még kamaszkorban is max. az ismerkedés időtartama, nem az együttélésé.
Ha lehúztál volna vele 15 évet, elhinném, amit akartál….egy családot. Így nem.
Szerintem nem vagy tisztában a saját érzéseiddel. Pontosan a rossz apa-gyermek kapcsolatod miatt. Milyen érdekes, hogy nem is akarsz vele foglalkozni.
Mint ahogy az is, hogy gyermekkorodban nem akartál hozzá menni…..érdekes, most a fférfi nem akar hozzád jönni.
„Lélekpárunk lehet akár a föld legvégén is.”
Ez a mese azoknak való, akik azt hiszik, hogy egyedül nem egészek. Vagy nem értik mint jelent a pár szó. Nem ő tesz téged boldoggá. Te teszed „általa” magad egésszé, mert azt hiszed defektes vagy fél vagy. Poén, hogy az egész menne nélküle is…hisz te vagy az.
Párok, tehát egymás mellett haladnak….no comment.
Zizi07! Nem bántani akarlak. Ezekre a dolgokra úgy is rá fogsz jönni magadtól. Ezek a férfiak azért olyan bizonytalanok a környezetedben, mert te magad nem tudsz biztos lenni.
Te nem akarod, akartad igazán a 40 éves pasit… te jegyes akartál lenni.
Az a szakértő, akit megkérdeztél és utána kifizettél, gondolom nem említette, hogy most azért nem sikerül, mert arra kéne odafigyelni, amid van…
Gyönyörű kislányod, szerető édesanyád, egészséged, szépség és önmegvalósítás utáni vágyad.
Ezek a legfontosabbak most neked….
Persze ez csak egy másik idegen gondolata.
Én ezeket látnám. Természetesen hinnék az álmaimban, de nem az álmaimért élnék.
Istenre bíznám őket.
Üdv!
Kedves Névtelen!
Lehet neked írni priviben is?Annyi mindent tudn
Kedves Névtelen!
Lehet neked írni priviben is?Annyi mindent tudnék mondani,de nem itt..
névtelen
Nem szeretném, ne haragudj.
Sajnálom, ha bántó…mégis azt kell mondanom nem ez szándékom…
kérdés
szia névtelen! ki vagy?lehetne veled beszélgetni itt. és így?
mi a véleményed vagy inkább meglátásod a gyógyító mester és tanítvány egyuttmunkálkodásáról. ha a tanítvány a saját útján halad tovább mit mestere:” átállásnak a sotét oldalra értékel” mi a teendo?
(a mester fogalma talán itt megkérdojelezodik).konfrontálódni?( egy egojára csavarodott – onmagát mesternek tartó ember aki elvakultan állítja a saját igazát)méltánytalannak és foloslegesnek,mondhatni abszurdnak tartom.
(Te még az első hozzászólásodban mondtad,h furcsa a nevem. De a
(Te még az első hozzászólásodban mondtad,h furcsa a nevem. De a tiédet eddig nem árultad el.Megmondanád?)
Csak azért akartam az email címedet,mert ez már egy kicsit eltér a tárgytól..Meg igazából te is másfelé vitted,inkább leckéztetést kaptam,mint a kérdésemre a választ,de ez persze nem baj.
A lányomnak,aki még csak 3 éves volt tavaly,azt mondtam,h dolgozni megyek.És igen,megvan bennem az az önzőség,h szeretnék boldog lenni.És nem fogok kivinni egy 3om évest,akinek ott még egészségbiztosítása sincsen,ha történne vmi.
Önmegvalósított vagy ébredező?Ezt hogy érted?Szerinted mi vagyok?Én nem nézem magam ilyen szemmel…Inkább azt gondolom,h rengeteget kell még tanulnom és minden,ami velem történik annak oka van,előrébb visz,tanulnom kell belőle,ezáltal tudok fejlődni.Igen,ebben benne van az is,h néha a külvilág számára nem helyes lépéseket teszek,de próbálok mindig visszatérni a helyes útra,keresem önmagam szüntelen.És próbálok eszerint élni: Ne ítélj,h ne ítéltess.Mert ha te pl. hiszel a spirituális dolgokban,akkor tudnod kellene,h ahogyan élünk,amilyen dolgokat teszünk,azokat kell megtennünk.Hogy tapasztaljunk,tanuljunk,ledolgozzuk a karmánkat.Egy kicsit ebből a szemszögből és nézhetnéd a dolgokat..
A jelenlegi páromra nem apaként tekint a lányom.Tudja,h van egy apja,aki rendszeresen látogatja és el is viszi őt és ennyi.Nem pótapát kerestem neki.Számára az én partnerem egy barát.Semmi több. Játszik vele,de nem nagyon kötődik hozzá. Soha nem szólítja apának és sztem nem is fogja. Sokkal rosszabb,amit az ex férjem csinál (az apja),h minden héten más „bnője” van és a gyerek tőlem kérdezi,h ez meg az a lány hol van?És jön azzal,h apának -idézem- „már megint új barátnője van”…Na..
Jó,h belementem abba,amit 3 hónapig kaptam a mostani barátomtól,mert fejlődtem ezáltal.Akkor azt hittem,h egy szemét és van azért olyan,amit még most is soknak tartok (mármint,amit tett),de fejlődtem általa,lenyesegette a szárnyaim,túl erőszakos voltam és már nem vagyok.
Amikor igent mondtam,valahol én is úgy éreztem.Egy rövid sorselemezést kaptam (INGYEN),ahol azt mondták,ebben az életemben a sorsfeladatom,h megállapodjak. Ez még most is a bajom..nem merem elkötelezni magam.Egyszer megtettem a nem hozzám való ffihoz,akitől a lányom is született és most azt gondolom,h jobb,ha csak barát barátnő kapcsolatban vagyok vkivel,mert ha nem tetszik vmi,akkor kiléphetek belőle könnyedén.Nekem ezt kell megtapasztalnom,h merjek vkivel hosszú távra gondolni.
Sose hazudtam a jelenlegi páromnak,ő maga mondta,h azért volt velem szemét,mert tesztelt.Ja…bocs..Akkor nagyon kiakadtam,mert oké,teszteljen,de lehet ezt finomabban is csinálni.
A volt párommal,mivel nem a szomszédban lakott,nem mondhattuk,h akkor adjunk 15 évet magunknak.És hidd el,aminek elő kell jönnie,az előjön 1 hónap alatt,sőt még előbb is.Kapsz azért egy képet.
Az apa-gyermek kapcsolatról és a volt páromról érdekes összefüggést hoztál ki. Megmondom őszintén,h lehet benne vmi.
Itt az oldalon találsz cikkeket a lélekpárról,én máshogy látom,ahogy te,kár ezen vitázni,mert se én nem tudlak téged meggyőzni,se te engem.
Ha benne vagyok egy kapcsolatban,akkor ott a ffiak nem bizonytalanok,sőt.Ők tudják,h mit akarnak,én nem..
A szakértő,akit megkérdeztem,szintén ingyen adott tanácsot és barátomnak is mondhatom őt.
Nem élek az álmaimnak,ezért nem lettem énekes,ezért nem vagyok azzal,akit szeretnék,stb.
Remélem te sem érzed bántásnak,amiket írtam,sajnos a hangsúly itt nem megy át.
Szép estét!
?????????
Zizi07Érdekes név…
Igyekszem nem megbántani téged.
Senkiért sem hagytam volna ott fél évre a gyermekemet…
Úgy érzem az ember lélekpárja valahol az orra előtt van. Nem 5000 Km-re.
Tudom fájhat, ha ezt hallod, de….ha ő lenne az, akit te keresel, nem hiszem hogy elszakadtatok volna az anyagiak miatt…
És meddig maradtál volna a kislányod nélkül abban a boldogságban, ha van pénz?
Amúgy itt ebben a nyomorult kis Magyarországban is meg lehet élni egy fizetésből egy családnak, ha nem Lamborghinivel akarnak járni. Sok példa van előttem ilyen, ne haragudj. Szegény, de Boldog emberekről beszélek. Szóval ez számomra nem lehetett volna kifogás. Nem is hiszem, hogy ez volt a valódi ok.
Az új kapcsolatod. Nem tudnék úgy belekezdeni egy másikba úgy, hogy nem zártam le magamban a régit.
Vagy ha már ennyire nem tudsz érzelmileg a saját lábadon megállni, akkor miért nem mondtad el ezt neki a kezdetekkor?
Tök egyszerű azt válaszolni a hozzám jössz kérdésre: nem. Mivel indokoltad? Meddig bántod még őt? Kellenél neki ezek tudatában is?
Őszintén én a te helyedben örülnék, hogy más gyermekével együtt elfogad téged valaki és el a kar venni.
Ismertem egy hozzád hasonlót. Levette a lábáról egy sokkal idősebb férfi (apakomplexus-gyanu). Mivel a saját apjával nem volt rendezve a lelki kapcsolata, nem látta őt igazán, csak egy álmot kergetett.
Isten azt hiszem az orrunk elé helyez mindent. Gyönyörködj a lányodban. Rendezd a viszonyodat apukáddal. Ne hazudj senkinek. Ez így elég merev lehet egy vadidegentől…tudom. Mégis ezt az utat javaslom. Ha kellesz annak a férfinak a gyermekeddel együtt, a távolság és a pénz nem létezik számotokra.
Kemény szavak, ne haragudj! Azt látom, hogy egy ember nem fogja fel a sorsa üzenetét, mert nem akarja. Ezzel hazudsz magadnak, a kislányodnak, a mostani párodnak…
„(bár hiányzom neki), jönni viszont nem jön.”
Ennek a mondatnak a valóságtartalmát vitatnám….
Peace
A nevet már kínomban találtam ki,mert szinte minden olyan
A nevet már kínomban találtam ki,mert szinte minden olyan név,amit akartam,már foglalt volt.
Valahol ezért nem szeretem a fórumokat,mert ott mindig csak egy része van leírva a történetnek.
Olvasd el kérlek a Meddig kell még elviselni című fórum témám,ott a jelenlegi páromról írok,mindjárt nem fogod annyira sajnálni.Azt kaptam tőle 3 hónapon át,miközben mindent megtettem érte.Ezek után elhagytam,mire észbe kapott és most 2 hónapja ő a legszerelmesebb ember,aki mindent meg tesz értem.És persze,amikor feleségül kért igent mondtam.Hogy miért? Mert a „én, a szívtelen” nem akartam megbántani,bár TUDTA az elejétől fogva,h nem akarok hozzá menni.Úgy voltam vele,h jegyességben lehet lenni évekig is,akkor meg minek bántsam meg?
Lélekpárunk lehet akár a föld legvégén is. Meg akár a sorsfeladatunk is lehet külföldön.Egyszer pont erről kérdeztem egy hozzáértőt,hogy hogy lehet az,h emberek,akik két külön országban élnek-egymásra találnak?Amikor anno nagyanyáink korában még nem volt internet,meg mobil,akkor hogy tudtak így ismerkedni az emberek,akik nem egy országban élnek?Erre akkor azt a választ kaptam,h odafent úgy csinálták,h a két ember,akinek találkoznia kellet,az egy azon országban,városban éljen.Manapság viszont erre nincs szükség és a „kibocsátott” rezgések által lehet egymásra találni,még akkor is,ha a másik ember külföldön él.
Látod,emiatt vagyunk mind különbözőek.Nekem rengeteg segít a felejtésben,ha mással vagyok.Legalább nem sírom vizesre minden éjjel a párnám a volt barátom miatt.
A kislányommal meg úgy terveztük,h kimegyek a páromhoz,megnézzük,h működik-e kettőnk között (amire adtam max 1 hónap együttélést)és utána ki akartam hozni.Nem akartam a lányomat kivinni idegenbe,egy idegen ffihoz,akivel még én sem éltem együtt.Ez felelőtlenség lett volna.De sajnos a papírok intézése 1 év,szóval már itt kezdődött nálam a probléma,mert nem akartam 1 évet a lányom nélkül lenni.És sajnos anyuék nem voltak partnerek abban,h kihozzák pár hónapra,majd vissza.
Anyagiak: én sem tudom,h ez volt-e az igazi ok,azt tudom,h nem az egyetlen ok. És leginkább én problémáztam mindenen,meg túl erőszakos is voltam-ez lecke volt mindenképpen,mert ezen már változtattam.A mostani kapcsolatomban sokkal-sokkal engedékenyebb vagyok és könnyebben kötök kompromisszumot.
Hát apámmal nem tudom,meg nem is akarom rendezni a viszonyom,soha nem volt ott,amikor kellett volna,de nem is hiányzik.Sőt,amikor elváltak,akkor én annak inkább örültem.Nem viselt meg egyáltalán,mert nem is volt soha otthon,így nem is hiányzott.És utáltam minden két hétbe hozzá menni,nem éreztem jól magam vele sose.
„(bár hiányzom neki), jönni viszont nem jön.”
Ennek a mondatnak a valóságtartalmát vitatnám….
Ezt megmagyaráznád kérlek?
Szia Zizi07!
Szia Zizi07!
„(bár hiányzom neki), jönni viszont nem jön.”
Erre a legegyszerűbb magyarázat, aminek van valóságtartalma, hogy nem is hiányzol neki. Másképp jönne…
Hitegetősebb szemszögből nézve: van valami, ami hiányzik neki belőled. Vajon mi?
„Nem akartam a lányomat kivinni idegenbe,egy idegen ffihoz,akivel még én sem éltem együtt.Ez felelőtlenség lett volna”
Értem én…de mégis mit mondtál neki, amikor elindultál? Anya most elmegy kislányom, mert szeretne boldog lenni?
Magadat azért „nem kímélve” kimentél egy idegen férfihoz, akivel te sem éltél együtt…
Szerintem itt te csak a saját boldogságoddal törődtél.
Ha önmegvalósított vagy ébredező lennél, én megérteném. Mást tészta, hogy akkor nem is indultál volna el…de ez most mindegy.
Én vállaltam volna, hogy ketten vagyunk. Idegen környék ide, idegen környék oda…
A jegyességed. Tudod milyen óriási sérülést okozhatsz a lányodnak a saját bizonytalanságoddal? Gondolom az új apukát tekinti apukának…
Egyszer csak kihúzod majd a lába alól, mint egy szőnyeget? Volt apu, nincs apu? Most másik apu van…Függetlenül attól, hogy milyen volt a régi…
Ne vedd ezeket támadásnak. Csak nem értelek.
„Meddig kell még elviselni című fórum témám”
Az elolvasása nélkül is tudom: ezt te akartad magadnak. De azért megkeresem és majd sajnállak, amiért belementél ezekbe úgy is, hogy tudtad: nem szereted és a lányod egy idő után apának szólítja.
„És persze,amikor feleségül kért igent mondtam.Hogy miért? Mert „én, a szívtelen” nem akartam megbántani”
Ugyan kit nem akartál megbántani? Őt lehetetlen lett volna, hisz tudta, hogy nem szereted.
Ezzel csak magadat véded, ill. az önámításodat. Gondolom ezeket érezted: „Én megpróbáltam, nem rajtam múlott egy család boldogsága, nem én vagyok a hibás, pár év múlva úgyis elhagyom és aztán…”
„Azt kaptam tőle 3 hónapon át,miközben mindent megtettem érte.”
Mert hazugságért cserébe mást vártál?
Akkor most nem értem. Mi az a minden? Akkor mégis szeretted? Azért jegyeztetted el magad, mert szeretted?Csak azért lennék képes „mindent megtenni”.
„megnézzük,h működik-e kettőnk között (amire adtam max 1 hónap együttélést)”
Egy hónap? Az kemény…. Ez még kamaszkorban is max. az ismerkedés időtartama, nem az együttélésé.
Ha lehúztál volna vele 15 évet, elhinném, amit akartál….egy családot. Így nem.
Szerintem nem vagy tisztában a saját érzéseiddel. Pontosan a rossz apa-gyermek kapcsolatod miatt. Milyen érdekes, hogy nem is akarsz vele foglalkozni.
Mint ahogy az is, hogy gyermekkorodban nem akartál hozzá menni…..érdekes, most a fférfi nem akar hozzád jönni.
„Lélekpárunk lehet akár a föld legvégén is.”
Ez a mese azoknak való, akik azt hiszik, hogy egyedül nem egészek. Vagy nem értik mint jelent a pár szó. Nem ő tesz téged boldoggá. Te teszed „általa” magad egésszé, mert azt hiszed defektes vagy fél vagy. Poén, hogy az egész menne nélküle is…hisz te vagy az.
Párok, tehát egymás mellett haladnak….no comment.
Zizi07! Nem bántani akarlak. Ezekre a dolgokra úgy is rá fogsz jönni magadtól. Ezek a férfiak azért olyan bizonytalanok a környezetedben, mert te magad nem tudsz biztos lenni.
Te nem akarod, akartad igazán a 40 éves pasit… te jegyes akartál lenni.
Az a szakértő, akit megkérdeztél és utána kifizettél, gondolom nem említette, hogy most azért nem sikerül, mert arra kéne odafigyelni, amid van…
Gyönyörű kislányod, szerető édesanyád, egészséged, szépség és önmegvalósítás utáni vágyad.
Ezek a legfontosabbak most neked….
Persze ez csak egy másik idegen gondolata.
Én ezeket látnám. Természetesen hinnék az álmaimban, de nem az álmaimért élnék.
Istenre bíznám őket.
Üdv!
Kedves Névtelen!
Lehet neked írni priviben is?Annyi mindent tudn
Kedves Névtelen!
Lehet neked írni priviben is?Annyi mindent tudnék mondani,de nem itt..
névtelen
Nem szeretném, ne haragudj.
Sajnálom, ha bántó…mégis azt kell mondanom nem ez szándékom…
kérdés
szia névtelen! ki vagy?lehetne veled beszélgetni itt. és így?
mi a véleményed vagy inkább meglátásod a gyógyító mester és tanítvány egyuttmunkálkodásáról. ha a tanítvány a saját útján halad tovább mit mestere:” átállásnak a sotét oldalra értékel” mi a teendo?
(a mester fogalma talán itt megkérdojelezodik).konfrontálódni?( egy egojára csavarodott – onmagát mesternek tartó ember aki elvakultan állítja a saját igazát)méltánytalannak és foloslegesnek,mondhatni abszurdnak tartom.
(Te még az első hozzászólásodban mondtad,h furcsa a nevem. De a
(Te még az első hozzászólásodban mondtad,h furcsa a nevem. De a tiédet eddig nem árultad el.Megmondanád?)
Csak azért akartam az email címedet,mert ez már egy kicsit eltér a tárgytól..Meg igazából te is másfelé vitted,inkább leckéztetést kaptam,mint a kérdésemre a választ,de ez persze nem baj.
A lányomnak,aki még csak 3 éves volt tavaly,azt mondtam,h dolgozni megyek.És igen,megvan bennem az az önzőség,h szeretnék boldog lenni.És nem fogok kivinni egy 3om évest,akinek ott még egészségbiztosítása sincsen,ha történne vmi.
Önmegvalósított vagy ébredező?Ezt hogy érted?Szerinted mi vagyok?Én nem nézem magam ilyen szemmel…Inkább azt gondolom,h rengeteget kell még tanulnom és minden,ami velem történik annak oka van,előrébb visz,tanulnom kell belőle,ezáltal tudok fejlődni.Igen,ebben benne van az is,h néha a külvilág számára nem helyes lépéseket teszek,de próbálok mindig visszatérni a helyes útra,keresem önmagam szüntelen.És próbálok eszerint élni: Ne ítélj,h ne ítéltess.Mert ha te pl. hiszel a spirituális dolgokban,akkor tudnod kellene,h ahogyan élünk,amilyen dolgokat teszünk,azokat kell megtennünk.Hogy tapasztaljunk,tanuljunk,ledolgozzuk a karmánkat.Egy kicsit ebből a szemszögből és nézhetnéd a dolgokat..
A jelenlegi páromra nem apaként tekint a lányom.Tudja,h van egy apja,aki rendszeresen látogatja és el is viszi őt és ennyi.Nem pótapát kerestem neki.Számára az én partnerem egy barát.Semmi több. Játszik vele,de nem nagyon kötődik hozzá. Soha nem szólítja apának és sztem nem is fogja. Sokkal rosszabb,amit az ex férjem csinál (az apja),h minden héten más „bnője” van és a gyerek tőlem kérdezi,h ez meg az a lány hol van?És jön azzal,h apának -idézem- „már megint új barátnője van”…Na..
Jó,h belementem abba,amit 3 hónapig kaptam a mostani barátomtól,mert fejlődtem ezáltal.Akkor azt hittem,h egy szemét és van azért olyan,amit még most is soknak tartok (mármint,amit tett),de fejlődtem általa,lenyesegette a szárnyaim,túl erőszakos voltam és már nem vagyok.
Amikor igent mondtam,valahol én is úgy éreztem.Egy rövid sorselemezést kaptam (INGYEN),ahol azt mondták,ebben az életemben a sorsfeladatom,h megállapodjak. Ez még most is a bajom..nem merem elkötelezni magam.Egyszer megtettem a nem hozzám való ffihoz,akitől a lányom is született és most azt gondolom,h jobb,ha csak barát barátnő kapcsolatban vagyok vkivel,mert ha nem tetszik vmi,akkor kiléphetek belőle könnyedén.Nekem ezt kell megtapasztalnom,h merjek vkivel hosszú távra gondolni.
Sose hazudtam a jelenlegi páromnak,ő maga mondta,h azért volt velem szemét,mert tesztelt.Ja…bocs..Akkor nagyon kiakadtam,mert oké,teszteljen,de lehet ezt finomabban is csinálni.
A volt párommal,mivel nem a szomszédban lakott,nem mondhattuk,h akkor adjunk 15 évet magunknak.És hidd el,aminek elő kell jönnie,az előjön 1 hónap alatt,sőt még előbb is.Kapsz azért egy képet.
Az apa-gyermek kapcsolatról és a volt páromról érdekes összefüggést hoztál ki. Megmondom őszintén,h lehet benne vmi.
Itt az oldalon találsz cikkeket a lélekpárról,én máshogy látom,ahogy te,kár ezen vitázni,mert se én nem tudlak téged meggyőzni,se te engem.
Ha benne vagyok egy kapcsolatban,akkor ott a ffiak nem bizonytalanok,sőt.Ők tudják,h mit akarnak,én nem..
A szakértő,akit megkérdeztem,szintén ingyen adott tanácsot és barátomnak is mondhatom őt.
Nem élek az álmaimnak,ezért nem lettem énekes,ezért nem vagyok azzal,akit szeretnék,stb.
Remélem te sem érzed bántásnak,amiket írtam,sajnos a hangsúly itt nem megy át.
Szép estét!
Miért?
Ahogy igy olvasgattam a hozzászólásokat, nekem egy dolog jutott eszembe. Miért olyan emberek mellett kötsz ki, akik nem „elérhetőek”? Vagy egy óceán, vagy egy világ választ el benneteket egymástól. Miért van ez? Milyen sokk ért téged, ami miatt olyan kapcsolatokat vonzol be, amiből nem lehet semmi? Miért tartasz a lehorgonyzástól?
Üdv!
Hédi
Szia Hédi!
Azért vonzódom olyanokhoz,akiktől egy óceán választ
Szia Hédi!
Azért vonzódom olyanokhoz,akiktől egy óceán választ el,mert előző életemben egyrészt sokat utaztam és erre emlékszik a lelkem,másrészt pedig szintén előző életemből fakadóan valószínűleg ott éltem.
A legrosszabb az,h nem is velem szakítanak,hanem én velük,mert félek a kötődéstől.Mindig azt hiszem,h a jelenleginél van jobb,lesz jobb,miért kéne maradnom?
Óceánjáró
Már meg ne haragudj, de ez egy jó bújóhely. Ha azért lenne ez mert előző életedben….stb…. attól még férjhez tudnál menni, csak max mindig külföldi lenne, vagy ott élnél. Tehát szerintem itt nem erről van szó, kutass ebben az életedben. Biztos, hogy fogsz találni valamilyen traumát, vagy a te vagy valamelyik hozzád közelálló életében.
Üdv!
Hédi
A külföld az biztos,h előző élet,mert most itt ott élek.
Az
A külföld az biztos,h előző élet,mert most itt ott élek.
Az meg,h nem akarom lekötni magam,lehet azért van,mert már egyszer elváltam és rájöttem,h számomra nem fontos a házasság,csak probléma,ha aztán mégis el akarnék válni.
Vagy nem tudom.Én erre gndolok.
Előző élet?
Szerintem áltatod magad. Menjd a dolog mélyére, mert igy megrekedsz. Ha szerencsés vagy nem két kontinens között 🙂
Üdv!
Hédi
És hogy menjek a dolgok mélyére?
És hogy menjek a dolgok mélyére?
Illúzsön
Halihó Zizi07!
„A legrosszabb az,h nem is velem szakítanak,hanem én velük,mert félek a kötődéstől”
Ha ezt tudod, miért indítottad a blogot?
Szerintem te azt akarod hallani, hogy: igen, az a férfi a párod, akit egy óceán választ el tőled. Semmi baj, hogy elmenekültél előle, mert ilyen-olyan dolgokra kented a gyengeségeidet…attól még a tiéd és rád vár.
Én nem ámítalak. Most nem ez a legfonosabb. Lehet, hogy az lesz…………majd egyszer, ha meggyógyítod magad.
Őszintén ez a folyamatos előző életre hivatkozás is ferde nekem. Szerintem csak minél messzebb akarsz lenni a szüleidtől vagy legalább is az apukádtól. Vagy valamitől….
Ehhez az előző életes dologhoz még hozzáfűzném: ha tényleg egy világjáró voltál, miért kéne most is annak lenned?Miért ne lehetnének most gyökereid?
Szerintem vannak, csak nem látod őket.
Ráadásul, ha nem magyar voltál, tehát máshol éltél, ahogy mondod, akkor Ez Most a Külföld a te lelkednek….
Tehát jó helyen vagy.
Igazad van, ismerem a spirituális dolgokat. Leginkább is a buktató részeket. A hazugságokat. A legtöbb ezoterikus…és most ezt ne vedd feltétlenül magadra, jól körbepakolja magát indokokkal, hogy miért olyan most, amilyen. Pl. „biztos az előző életem miatt van; vagy ennek így kell lennie, mert anno vétkeztem”
Ez csak töredék, amivel elferdítik maguk előtt a valóságot. Azt hogy a jelennel kellene foglalkozni. Megérteni, hogy ez és az nem jöhet létre, mert nem az én utam.
Az nem jut eszükbe, hogy: innye az apámmal elég cudar volt a kapcsolatom, s mivel ő az első férfi az életemben, ez kihathat a párkapcsolataimra is…. a gyermeknevelésemre is…..
Amit én most teszek: minden emlékemet, ami ebből az életemből van, újra megélem, az elejétől kezdve. (Néhány hónap kitartó munkát igényel csak.) RENDEZEM KAPCSOLATOMAT A SZÜLEIMMEL.
Ha ezután sem lesz tökéletes a dolgok irányába mutatott tudatosságom, vagy elfogadásom, újra elvégzem ezeket a gyakorlatokat. Csak ezután kezdek el foglalkozni az előző életeimmel.
Javaslom, neked is.
Tartozom még annyival, hogy elmondjam: én is sok dolgot az előzőekre kentem. Általában a negatívakat. A jókat pedig azokra a következő életekre, amiben már magasabb szinten láttam magamat és áthoztam az akkori nyugalmamat. Borzasztó csalódás ért, mert az most még vagy már, nem én vagyok. Vagy igen?
Továbbra is állítom: Isten az orrod elé fogja helyezni azt a férfit, akivel életed végéig boldogan élsz. Ha akarod!!!!!Hogy most ez milyen érzéseket vált ki belőled, az a te dolgod. El kellene engedni az illúziókat.
Ismerek valakit, aki 3 gyermeket hagyott ott az anyagi biztonsággal együtt, mert vállalta az érzéseit.
Nem féltett senkit. Tudta, hogy akkor a legjobb hozzájuk, ha vállalja önmagát és elindul.
Tudomásom szerint, Ő ma boldog párkapcsolatban él, az igazi Lélekpárjával. Mi több: a fiai sem szenvednek hiányt semmiben. A volt feleség megerősödött, stb., stb.
Könnyű mondani tudom: vállalnod kell az érzéseidet. Kimondani azt a szót, hogy IGEN, NEM.
Békére lelhetsz. Drukkolok neked.
A nevem?
Lényegtelen………………………………….Útkereső
Szerintem ahhoz,h két ember rendezni tudja a kapcsolatát (most a
Szerintem ahhoz,h két ember rendezni tudja a kapcsolatát (most az mindegy,h család,barát,vagy akárki)nem elég csak egynek akarnia.Sőt az is probléma,h van,akivel NEM lehet megbeszélni semmit,mert nem érett rá,mert nem érdekli,vagy mert igazából nincs is mit megbeszélni,vagy csak akkor lenne esetleg értelme,meg talán eredménye,ha csak az egyik fél változna.Lássuk be,így nem lehet.Nagyon jól ismerem ebből a szemszögből az apámat,egyszerűen ő csak nem nevelt fel,6 éves korom óta nem is él velünk,de nekem ez így természetes.Nem hiányzik,nem érdekel,teljesen közömbös és soha nem éreztem hátránynak azt,h nincs apám.Jól elvagyok nélküle teljesen.Persze,szoktunk beszélni,meg találkozni,ha eljön,de semmi lényegi beszélgetés.Nekem ezen nincs mit megoldanom,mert nem szenvedek tőle.
Külfölddel kapcsolatban: sosem volt képbe egy pasi sem,egyszerűen csak nem akartam itt élni Mo.-on.
És ha nem akarnék anyuval élni,akkor mehetnék egy másik kerületbe,ha nagyon itt akarnék maradni Mo.-on,de nem akarok.Jól érzem magam kint.
Arra a kérdésre,h ha világjáró voltam,akkor miért kéne most is annak lennem,a válaszom,h: nem kéne annak lennem.Sőt,pont az a lényeg,h meg kéne állapodnom.Akárhol.De vhol.A hely lényegtelen.
Azt meg nem tudom,h magyar voltam-e vagy sem…hmm..
Visszatérve az apámra: nem volt cudar a kapcsolatom vele,mert nem is volt velem.:)
Ha ismersz vkit,aki tényleg felvállalja az érzelmeit,na akkor az én vagyok. Emiatt sokszor veszek össze anyuval,vagy a párommal,mert szerintük én „túl érzékeny” vagyok.
Köszi,h drukkolsz! 🙂
Kavics22
Azt hiszem, ez a vélemény nagyon a helyén van. 🙂 Én is
Kavics22
Azt hiszem, ez a vélemény nagyon a helyén van. 🙂 Én is magamra vettem, egy-két mondata alaposan „elkapott”, de erre volt szükségem. Köszi !
😀 😀 Köszke!
Végre vmi pozítív:)
😀 😀 Köszke!
Végre vmi pozítív:)
Miért félsz?
Nincs ezzel persze semmi baj, hiszen sokszor ez hajt bennünket előre az életben, jó vele megbarátkozni, akkor kiderül róla, hogy mégsem olyan félelmetes. Csak tanuld meg használni.
Azt mondod, hogy 6 éves korodban elhagyott benneteket a papád és egy igy természetes. Hát nem az! és ezzel jobb ha foglalkozol. Ha belegondolsz te is így érzed, hiszen az a természetes, ha egy lánynak apja is van, aki foglalkozik vele, ugyan úgy mint ahogy te is szeretnél a lányodnak egy férfiképet. Mert neked nem volt! Ezzel nem azt akarom mondani, hogy eseted egy tipikus apanélküli lány, de lehet, hogy az.
És, hogy hogyan tudsz a mélyére menni, hát próbáld ki az innen letölthető önismereti meditációkkal kezdeni. Ha bejön, meg tudod rendelni a „bővített” verzióit. Ha szereted, hogy segítenek neked személyesen is akkor keress egy NLP vagy Hellinger terapeutát. Nem tudom melyik országban élsz, ott milyen lehetőségek vannak. Tudom neked ajánlani Byron Katie könyveit is.
Ahhoz, hogy a problémáidat rendezd másokkal, ahhoz nem kell, hogy a másik is akarja. Ha te ismered magad és tudod mit szeretnél, akkor tudod az utat is. Na ez az állapot amiben kevesen vannak. Ezért kapunk „utitársakat” akik segítenek nekünk magunkhoz jutni. Tehát az életünkben megjelenő emberek annyiban „kellenek” nekünk, hogy tükröt tartanak nekünk, az úton tartanak. Ha úgy gondolod, hogy a másiknak is változnia kell, ahhoz, hogy te előrébb juss, akkor ahelyett hogy magaddal jönnél tisztába kivetíted a problémáidat a másikra és nem mersz szembenézni a sajátoddal. És ne gondold, hogy attól, hogy neked gondjaid vannak kevesebb, értéktelenebb vagy. Ez nem igy van, te legalább már eljutottál ide és foglalkozol azzal, hogy mi miért történik veled. Mások extrém esetben előveszik a macsétát és azzal rendezik dolgaikat.
Próbáld meg becsukni a szemed és elelmélkedni azon, hogy milyen az amikor egy család „egyben van”, amikor ott van az apa és jelképezi a gyerek férfi oldalát, óv, véd, stb. Milyen érzések járnak át? Nem ezt keresed a párkacsolataidban? De, ezt ott nem tudod „megkapni”. Tehát meg kell vizsgálni, hogy mit okozott benned az „apátlanság”. Értéktelenebb vagy? Nem szereztél „gyakorlatot” abban, hogy milyen egy férfivel kapcsolatban lenni? Elhagyatott nak érezted magad? Félsz, hogy megint elhagynak? Bűntudatot érzel azért mert papád elhagyta a mamádat? Milyen negatív élményeig voltak? Próbáld meg ezeket ehhez a tényhez társítani és hátha bekattan.
Sok sikert!
Hédi
Igazából apám nem elhagyott bennünket (mert,amikor velünk
Igazából apám nem elhagyott bennünket (mert,amikor velünk élt,akkor is olyan volt,mintha ott se lett volna),hanem mivel elváltak a szüleim,elköltözött.De mondom,a mai napig anyuval tartják a kapcsolatot,meg persze,ha a Tv bedöglik,akkor őt hívjuk,h csinálja meg,mert ez a szakmája. Egyébként pont azért fogom szarul érezni magam,mert nem érzem szarul magam(,h nem hiányzik.)És úgy gondolom,h a társadalom neveli belénk,h úristen,ha nincs melletted az apád és csonka családban nősz fel,az milyen borzasztó.Hát nem az.Nekem nem.Az anyámmal való kapcsolatom az,ami megérne egy elemzést.Régen még könyvet is akartam írni a kapcsolatunkról,mert annyira röhejes.Jó kis novella lett volna:)
Én nem tudom…becsuktam a szemem és elmélkedtem,de semmi.Úgy értem semmi érzés nem jön elő.
És egyre jobban érzem Titeket olvasva,h a mostani páromra kéne koncentrálnom,aki nagyon szeret engem és aki velem képzeli el az életét.Még akkor is,ha én nem vagyok szerelmes.Az életben itt-ott kompromisszumot kell kötni…Én meg itt búslakodom egy olyan pasi miatt,akinek nem is kellek.(Mármint az ex)
Pont az az álmom,h egy normális családom legyen,férjjel,meg gyerekkel,csak tudom,h tökéletes házasság nincsen,akkor meg minek?Így is túl vagyok már egy váláson.Nekem nem hiányzik,h majd a második házasságom is befuccsoljon és akkor majd ott álljak esetleg két gyerekkel két apától.Brrr.
Byron Katie könyve miről szó?És mi a címe?
http://www.byronkatie.com/
http://www.byronkatie.com/
Egy kis félreértés 🙂
Kavics22
Kedves Zizi07 !
Elnézést, de én Névtelen hozzászólására gondoltam, amivel mélyen egyetértek, nem a tiédre. Nem azt mondom, hogy minden sorával, de nagyon elgondolkodtam rajta. Főleg ez a bekezdése ragadott meg: „Továbbra is állítom: Isten az orrod elé fogja helyezni azt a férfit, akivel életed végéig boldogan élsz. Ha akarod!!!!!Hogy most ez milyen érzéseket vált ki belőled, az a te dolgod. El kellene engedni az illúziókat.”
Az egyik legnehezebb dolog a világon úgy elengedni a dolgokat, hogy közben tudod, minden porcikáddal arra vágysz. Márpedig tudni kell elengedni, hagyni kell a saját útjukon menni őket. Legyen célod és legyen kitartásod, de ne ragaszkodj görcsösen hozzá. Úgy írom ezeket, hogy magam is hasonlókon megyek át és mivel nem tudom teljesen elengedni a vágyaimat, így piszkosul szenvedek újra és újra. Pedig tudom, a Sors arra irányít, amerre a legjobb, én mégis erősebb akarok lenni a Sorsnál. Nem megy ! Be kell látnom, a döntés az Ő kezében és a lehető legjobbat fogja adni nekem, még akkor is, ha most nagyon fájdalmas. Óriási kihívás, de ha nem ezt teszem, tönkre vágom magam és pokollá teszem a körülöttem élők életét is. Ez egy hosszú folyamat, bármennyire is szeretném, hogy hirtelen ölembe szálljon a boldogság, ez nem így működik. Nekem kell máshogy látnom a dolgokat is ide el kell jutnom, mint ahogyan Neked is el kell jutnod.
Lépj valamit, amit most úgy érzel, meg tudsz tenni. Lehet, hogy utólag majd negatív lesz a kicsengése, de elviszi valamerre a dolgokat és akkor talán tisztábban fogsz látni. Dönts, hogy tovább tudj lépni ! Ha ez nem megy, akkor pedig hagyd a dolgokat a maguk útján menni. Te érzed, mihez van több erőd.
Erikának nagyon igaza van. Ahhoz, hogy jobban fel tudd ismerni a hozzászólásaiban rejlő mondanivalót, hallgasd meg legalább Sanyi ingyenes önismereti előadásait, amelyek itt vannak az oldalon. Sok mindenre rájössz. Apró dolgok lesznek, nem hatalmas ráébredések, de előrébb fognak vinni.
Ne várd, hogy azonnal megoldódnak a dolgaid, olyan mértékben haladsz bennük, ahogyan saját magad sikerül helyre tenned.
De Kavics22!
Én nem hiszem,h attól,h akarom,elém teszi Isten azt
De Kavics22!
Én nem hiszem,h attól,h akarom,elém teszi Isten azt a ffit,akivel aztán boldogan élek,amíg meg nem halok.Nem biztos,h ebben az életemben ez megadatik,lehet,h most ezt kell megtapasztalnom.Ettől függetlenül mégis bízom abban,h majd megtalálom persze.Vagyis már megtaláltam,csak az a baj,h ugye én nem vagyok szerelmes.Kevés olyan pasit ismerek,aki ennyire szeretne egy nőt,mint amennyire a mostani párom szeret engem.Valahol már szinte beteges….Vagy csak azért hiszem ezt,mert én „csak” szeretem?Mindegy…
Pontosan nem tudom,h Névtelen milyen illúziókra gondolt.Tudom,h az a ffi,akit szerettem,aki miatt a fórumot indítottam nem fog vissza jönni hozzám és ennyi volt. Amit nem tudok,h akkor miért kellett velem újra felvennie a kapcsolatot..?Bár azóta nem beszéltünk,azt is sejtem,h miért.Mert ő racionális és úgy van vele,h nem műkődne,akkor meg minek áltassuk magunkat.Ezt arra építem,amennyire megismertem őt és a gondolatmenetét.
Igen,a Sorsnál (Istennél)nem vagyunk erősebbek.
Isten?
Kedves Zizi07!
Ha ennyire nem hiszel benne….
És ha azt mondanám, hogy te vagy Isten?
Istenkáromló lennék vagy idióta?
Minden jót!
Kavics22
Ha nem hiszed, akkor nem is fogja eléd tenni. Azt pedi
Kavics22
Ha nem hiszed, akkor nem is fogja eléd tenni. Azt pedig hiába döntöd el, hogy a párkapcsolatod egy életre szóljon. Sok mindent megtehetsz érte, meg is kell, de előre nem tudsz 100 %-osan tervezni és nem is kell. Hol marad akkor az élet játékossága, a kihívások és az a sok-sok minden, amiből tapasztalni fogsz, amitől előbbre jutsz ?
Hogyan találhattad volna meg a párod, ha nem vagy belé szerelmes ??? Az nem a párod ! Mi több, úgy látom, a határtalan szerelme már-már zavaró számodra. Az igazi párod testestől-lelkestől elfogadod olyannak, amilyen és ő is elfogad téged.
Mi lenne, ha rákérdeznél konkrétan a nagy Ő-től, hogy vajon miért keresett meg újra ? Nem lenne egyszerűbb ? Kár találgatni, a legjobb választ egymásnak ti magatok adhatjátok meg. Itt a lehetőség, vedd a bátorságot. Ki más tenné meg, ha nem Te.
Ne vetítsd ki előre a válaszait és a viselkedését, honnan tudhatnád, hogy ezt fogja mondani ? Próbáld ki.
Miért?
Ahogy igy olvasgattam a hozzászólásokat, nekem egy dolog jutott eszembe. Miért olyan emberek mellett kötsz ki, akik nem „elérhetőek”? Vagy egy óceán, vagy egy világ választ el benneteket egymástól. Miért van ez? Milyen sokk ért téged, ami miatt olyan kapcsolatokat vonzol be, amiből nem lehet semmi? Miért tartasz a lehorgonyzástól?
Üdv!
Hédi
Szia Hédi!
Azért vonzódom olyanokhoz,akiktől egy óceán választ
Szia Hédi!
Azért vonzódom olyanokhoz,akiktől egy óceán választ el,mert előző életemben egyrészt sokat utaztam és erre emlékszik a lelkem,másrészt pedig szintén előző életemből fakadóan valószínűleg ott éltem.
A legrosszabb az,h nem is velem szakítanak,hanem én velük,mert félek a kötődéstől.Mindig azt hiszem,h a jelenleginél van jobb,lesz jobb,miért kéne maradnom?
Óceánjáró
Már meg ne haragudj, de ez egy jó bújóhely. Ha azért lenne ez mert előző életedben….stb…. attól még férjhez tudnál menni, csak max mindig külföldi lenne, vagy ott élnél. Tehát szerintem itt nem erről van szó, kutass ebben az életedben. Biztos, hogy fogsz találni valamilyen traumát, vagy a te vagy valamelyik hozzád közelálló életében.
Üdv!
Hédi
A külföld az biztos,h előző élet,mert most itt ott élek.
Az
A külföld az biztos,h előző élet,mert most itt ott élek.
Az meg,h nem akarom lekötni magam,lehet azért van,mert már egyszer elváltam és rájöttem,h számomra nem fontos a házasság,csak probléma,ha aztán mégis el akarnék válni.
Vagy nem tudom.Én erre gndolok.
Előző élet?
Szerintem áltatod magad. Menjd a dolog mélyére, mert igy megrekedsz. Ha szerencsés vagy nem két kontinens között 🙂
Üdv!
Hédi
És hogy menjek a dolgok mélyére?
És hogy menjek a dolgok mélyére?
Illúzsön
Halihó Zizi07!
„A legrosszabb az,h nem is velem szakítanak,hanem én velük,mert félek a kötődéstől”
Ha ezt tudod, miért indítottad a blogot?
Szerintem te azt akarod hallani, hogy: igen, az a férfi a párod, akit egy óceán választ el tőled. Semmi baj, hogy elmenekültél előle, mert ilyen-olyan dolgokra kented a gyengeségeidet…attól még a tiéd és rád vár.
Én nem ámítalak. Most nem ez a legfonosabb. Lehet, hogy az lesz…………majd egyszer, ha meggyógyítod magad.
Őszintén ez a folyamatos előző életre hivatkozás is ferde nekem. Szerintem csak minél messzebb akarsz lenni a szüleidtől vagy legalább is az apukádtól. Vagy valamitől….
Ehhez az előző életes dologhoz még hozzáfűzném: ha tényleg egy világjáró voltál, miért kéne most is annak lenned?Miért ne lehetnének most gyökereid?
Szerintem vannak, csak nem látod őket.
Ráadásul, ha nem magyar voltál, tehát máshol éltél, ahogy mondod, akkor Ez Most a Külföld a te lelkednek….
Tehát jó helyen vagy.
Igazad van, ismerem a spirituális dolgokat. Leginkább is a buktató részeket. A hazugságokat. A legtöbb ezoterikus…és most ezt ne vedd feltétlenül magadra, jól körbepakolja magát indokokkal, hogy miért olyan most, amilyen. Pl. „biztos az előző életem miatt van; vagy ennek így kell lennie, mert anno vétkeztem”
Ez csak töredék, amivel elferdítik maguk előtt a valóságot. Azt hogy a jelennel kellene foglalkozni. Megérteni, hogy ez és az nem jöhet létre, mert nem az én utam.
Az nem jut eszükbe, hogy: innye az apámmal elég cudar volt a kapcsolatom, s mivel ő az első férfi az életemben, ez kihathat a párkapcsolataimra is…. a gyermeknevelésemre is…..
Amit én most teszek: minden emlékemet, ami ebből az életemből van, újra megélem, az elejétől kezdve. (Néhány hónap kitartó munkát igényel csak.) RENDEZEM KAPCSOLATOMAT A SZÜLEIMMEL.
Ha ezután sem lesz tökéletes a dolgok irányába mutatott tudatosságom, vagy elfogadásom, újra elvégzem ezeket a gyakorlatokat. Csak ezután kezdek el foglalkozni az előző életeimmel.
Javaslom, neked is.
Tartozom még annyival, hogy elmondjam: én is sok dolgot az előzőekre kentem. Általában a negatívakat. A jókat pedig azokra a következő életekre, amiben már magasabb szinten láttam magamat és áthoztam az akkori nyugalmamat. Borzasztó csalódás ért, mert az most még vagy már, nem én vagyok. Vagy igen?
Továbbra is állítom: Isten az orrod elé fogja helyezni azt a férfit, akivel életed végéig boldogan élsz. Ha akarod!!!!!Hogy most ez milyen érzéseket vált ki belőled, az a te dolgod. El kellene engedni az illúziókat.
Ismerek valakit, aki 3 gyermeket hagyott ott az anyagi biztonsággal együtt, mert vállalta az érzéseit.
Nem féltett senkit. Tudta, hogy akkor a legjobb hozzájuk, ha vállalja önmagát és elindul.
Tudomásom szerint, Ő ma boldog párkapcsolatban él, az igazi Lélekpárjával. Mi több: a fiai sem szenvednek hiányt semmiben. A volt feleség megerősödött, stb., stb.
Könnyű mondani tudom: vállalnod kell az érzéseidet. Kimondani azt a szót, hogy IGEN, NEM.
Békére lelhetsz. Drukkolok neked.
A nevem?
Lényegtelen………………………………….Útkereső
Szerintem ahhoz,h két ember rendezni tudja a kapcsolatát (most a
Szerintem ahhoz,h két ember rendezni tudja a kapcsolatát (most az mindegy,h család,barát,vagy akárki)nem elég csak egynek akarnia.Sőt az is probléma,h van,akivel NEM lehet megbeszélni semmit,mert nem érett rá,mert nem érdekli,vagy mert igazából nincs is mit megbeszélni,vagy csak akkor lenne esetleg értelme,meg talán eredménye,ha csak az egyik fél változna.Lássuk be,így nem lehet.Nagyon jól ismerem ebből a szemszögből az apámat,egyszerűen ő csak nem nevelt fel,6 éves korom óta nem is él velünk,de nekem ez így természetes.Nem hiányzik,nem érdekel,teljesen közömbös és soha nem éreztem hátránynak azt,h nincs apám.Jól elvagyok nélküle teljesen.Persze,szoktunk beszélni,meg találkozni,ha eljön,de semmi lényegi beszélgetés.Nekem ezen nincs mit megoldanom,mert nem szenvedek tőle.
Külfölddel kapcsolatban: sosem volt képbe egy pasi sem,egyszerűen csak nem akartam itt élni Mo.-on.
És ha nem akarnék anyuval élni,akkor mehetnék egy másik kerületbe,ha nagyon itt akarnék maradni Mo.-on,de nem akarok.Jól érzem magam kint.
Arra a kérdésre,h ha világjáró voltam,akkor miért kéne most is annak lennem,a válaszom,h: nem kéne annak lennem.Sőt,pont az a lényeg,h meg kéne állapodnom.Akárhol.De vhol.A hely lényegtelen.
Azt meg nem tudom,h magyar voltam-e vagy sem…hmm..
Visszatérve az apámra: nem volt cudar a kapcsolatom vele,mert nem is volt velem.:)
Ha ismersz vkit,aki tényleg felvállalja az érzelmeit,na akkor az én vagyok. Emiatt sokszor veszek össze anyuval,vagy a párommal,mert szerintük én „túl érzékeny” vagyok.
Köszi,h drukkolsz! 🙂
Kavics22
Azt hiszem, ez a vélemény nagyon a helyén van. 🙂 Én is
Kavics22
Azt hiszem, ez a vélemény nagyon a helyén van. 🙂 Én is magamra vettem, egy-két mondata alaposan „elkapott”, de erre volt szükségem. Köszi !
😀 😀 Köszke!
Végre vmi pozítív:)
😀 😀 Köszke!
Végre vmi pozítív:)
Miért félsz?
Nincs ezzel persze semmi baj, hiszen sokszor ez hajt bennünket előre az életben, jó vele megbarátkozni, akkor kiderül róla, hogy mégsem olyan félelmetes. Csak tanuld meg használni.
Azt mondod, hogy 6 éves korodban elhagyott benneteket a papád és egy igy természetes. Hát nem az! és ezzel jobb ha foglalkozol. Ha belegondolsz te is így érzed, hiszen az a természetes, ha egy lánynak apja is van, aki foglalkozik vele, ugyan úgy mint ahogy te is szeretnél a lányodnak egy férfiképet. Mert neked nem volt! Ezzel nem azt akarom mondani, hogy eseted egy tipikus apanélküli lány, de lehet, hogy az.
És, hogy hogyan tudsz a mélyére menni, hát próbáld ki az innen letölthető önismereti meditációkkal kezdeni. Ha bejön, meg tudod rendelni a „bővített” verzióit. Ha szereted, hogy segítenek neked személyesen is akkor keress egy NLP vagy Hellinger terapeutát. Nem tudom melyik országban élsz, ott milyen lehetőségek vannak. Tudom neked ajánlani Byron Katie könyveit is.
Ahhoz, hogy a problémáidat rendezd másokkal, ahhoz nem kell, hogy a másik is akarja. Ha te ismered magad és tudod mit szeretnél, akkor tudod az utat is. Na ez az állapot amiben kevesen vannak. Ezért kapunk „utitársakat” akik segítenek nekünk magunkhoz jutni. Tehát az életünkben megjelenő emberek annyiban „kellenek” nekünk, hogy tükröt tartanak nekünk, az úton tartanak. Ha úgy gondolod, hogy a másiknak is változnia kell, ahhoz, hogy te előrébb juss, akkor ahelyett hogy magaddal jönnél tisztába kivetíted a problémáidat a másikra és nem mersz szembenézni a sajátoddal. És ne gondold, hogy attól, hogy neked gondjaid vannak kevesebb, értéktelenebb vagy. Ez nem igy van, te legalább már eljutottál ide és foglalkozol azzal, hogy mi miért történik veled. Mások extrém esetben előveszik a macsétát és azzal rendezik dolgaikat.
Próbáld meg becsukni a szemed és elelmélkedni azon, hogy milyen az amikor egy család „egyben van”, amikor ott van az apa és jelképezi a gyerek férfi oldalát, óv, véd, stb. Milyen érzések járnak át? Nem ezt keresed a párkacsolataidban? De, ezt ott nem tudod „megkapni”. Tehát meg kell vizsgálni, hogy mit okozott benned az „apátlanság”. Értéktelenebb vagy? Nem szereztél „gyakorlatot” abban, hogy milyen egy férfivel kapcsolatban lenni? Elhagyatott nak érezted magad? Félsz, hogy megint elhagynak? Bűntudatot érzel azért mert papád elhagyta a mamádat? Milyen negatív élményeig voltak? Próbáld meg ezeket ehhez a tényhez társítani és hátha bekattan.
Sok sikert!
Hédi
Igazából apám nem elhagyott bennünket (mert,amikor velünk
Igazából apám nem elhagyott bennünket (mert,amikor velünk élt,akkor is olyan volt,mintha ott se lett volna),hanem mivel elváltak a szüleim,elköltözött.De mondom,a mai napig anyuval tartják a kapcsolatot,meg persze,ha a Tv bedöglik,akkor őt hívjuk,h csinálja meg,mert ez a szakmája. Egyébként pont azért fogom szarul érezni magam,mert nem érzem szarul magam(,h nem hiányzik.)És úgy gondolom,h a társadalom neveli belénk,h úristen,ha nincs melletted az apád és csonka családban nősz fel,az milyen borzasztó.Hát nem az.Nekem nem.Az anyámmal való kapcsolatom az,ami megérne egy elemzést.Régen még könyvet is akartam írni a kapcsolatunkról,mert annyira röhejes.Jó kis novella lett volna:)
Én nem tudom…becsuktam a szemem és elmélkedtem,de semmi.Úgy értem semmi érzés nem jön elő.
És egyre jobban érzem Titeket olvasva,h a mostani páromra kéne koncentrálnom,aki nagyon szeret engem és aki velem képzeli el az életét.Még akkor is,ha én nem vagyok szerelmes.Az életben itt-ott kompromisszumot kell kötni…Én meg itt búslakodom egy olyan pasi miatt,akinek nem is kellek.(Mármint az ex)
Pont az az álmom,h egy normális családom legyen,férjjel,meg gyerekkel,csak tudom,h tökéletes házasság nincsen,akkor meg minek?Így is túl vagyok már egy váláson.Nekem nem hiányzik,h majd a második házasságom is befuccsoljon és akkor majd ott álljak esetleg két gyerekkel két apától.Brrr.
Byron Katie könyve miről szó?És mi a címe?
http://www.byronkatie.com/
http://www.byronkatie.com/
Egy kis félreértés 🙂
Kavics22
Kedves Zizi07 !
Elnézést, de én Névtelen hozzászólására gondoltam, amivel mélyen egyetértek, nem a tiédre. Nem azt mondom, hogy minden sorával, de nagyon elgondolkodtam rajta. Főleg ez a bekezdése ragadott meg: „Továbbra is állítom: Isten az orrod elé fogja helyezni azt a férfit, akivel életed végéig boldogan élsz. Ha akarod!!!!!Hogy most ez milyen érzéseket vált ki belőled, az a te dolgod. El kellene engedni az illúziókat.”
Az egyik legnehezebb dolog a világon úgy elengedni a dolgokat, hogy közben tudod, minden porcikáddal arra vágysz. Márpedig tudni kell elengedni, hagyni kell a saját útjukon menni őket. Legyen célod és legyen kitartásod, de ne ragaszkodj görcsösen hozzá. Úgy írom ezeket, hogy magam is hasonlókon megyek át és mivel nem tudom teljesen elengedni a vágyaimat, így piszkosul szenvedek újra és újra. Pedig tudom, a Sors arra irányít, amerre a legjobb, én mégis erősebb akarok lenni a Sorsnál. Nem megy ! Be kell látnom, a döntés az Ő kezében és a lehető legjobbat fogja adni nekem, még akkor is, ha most nagyon fájdalmas. Óriási kihívás, de ha nem ezt teszem, tönkre vágom magam és pokollá teszem a körülöttem élők életét is. Ez egy hosszú folyamat, bármennyire is szeretném, hogy hirtelen ölembe szálljon a boldogság, ez nem így működik. Nekem kell máshogy látnom a dolgokat is ide el kell jutnom, mint ahogyan Neked is el kell jutnod.
Lépj valamit, amit most úgy érzel, meg tudsz tenni. Lehet, hogy utólag majd negatív lesz a kicsengése, de elviszi valamerre a dolgokat és akkor talán tisztábban fogsz látni. Dönts, hogy tovább tudj lépni ! Ha ez nem megy, akkor pedig hagyd a dolgokat a maguk útján menni. Te érzed, mihez van több erőd.
Erikának nagyon igaza van. Ahhoz, hogy jobban fel tudd ismerni a hozzászólásaiban rejlő mondanivalót, hallgasd meg legalább Sanyi ingyenes önismereti előadásait, amelyek itt vannak az oldalon. Sok mindenre rájössz. Apró dolgok lesznek, nem hatalmas ráébredések, de előrébb fognak vinni.
Ne várd, hogy azonnal megoldódnak a dolgaid, olyan mértékben haladsz bennük, ahogyan saját magad sikerül helyre tenned.
De Kavics22!
Én nem hiszem,h attól,h akarom,elém teszi Isten azt
De Kavics22!
Én nem hiszem,h attól,h akarom,elém teszi Isten azt a ffit,akivel aztán boldogan élek,amíg meg nem halok.Nem biztos,h ebben az életemben ez megadatik,lehet,h most ezt kell megtapasztalnom.Ettől függetlenül mégis bízom abban,h majd megtalálom persze.Vagyis már megtaláltam,csak az a baj,h ugye én nem vagyok szerelmes.Kevés olyan pasit ismerek,aki ennyire szeretne egy nőt,mint amennyire a mostani párom szeret engem.Valahol már szinte beteges….Vagy csak azért hiszem ezt,mert én „csak” szeretem?Mindegy…
Pontosan nem tudom,h Névtelen milyen illúziókra gondolt.Tudom,h az a ffi,akit szerettem,aki miatt a fórumot indítottam nem fog vissza jönni hozzám és ennyi volt. Amit nem tudok,h akkor miért kellett velem újra felvennie a kapcsolatot..?Bár azóta nem beszéltünk,azt is sejtem,h miért.Mert ő racionális és úgy van vele,h nem műkődne,akkor meg minek áltassuk magunkat.Ezt arra építem,amennyire megismertem őt és a gondolatmenetét.
Igen,a Sorsnál (Istennél)nem vagyunk erősebbek.
Isten?
Kedves Zizi07!
Ha ennyire nem hiszel benne….
És ha azt mondanám, hogy te vagy Isten?
Istenkáromló lennék vagy idióta?
Minden jót!
Kavics22
Ha nem hiszed, akkor nem is fogja eléd tenni. Azt pedi
Kavics22
Ha nem hiszed, akkor nem is fogja eléd tenni. Azt pedig hiába döntöd el, hogy a párkapcsolatod egy életre szóljon. Sok mindent megtehetsz érte, meg is kell, de előre nem tudsz 100 %-osan tervezni és nem is kell. Hol marad akkor az élet játékossága, a kihívások és az a sok-sok minden, amiből tapasztalni fogsz, amitől előbbre jutsz ?
Hogyan találhattad volna meg a párod, ha nem vagy belé szerelmes ??? Az nem a párod ! Mi több, úgy látom, a határtalan szerelme már-már zavaró számodra. Az igazi párod testestől-lelkestől elfogadod olyannak, amilyen és ő is elfogad téged.
Mi lenne, ha rákérdeznél konkrétan a nagy Ő-től, hogy vajon miért keresett meg újra ? Nem lenne egyszerűbb ? Kár találgatni, a legjobb választ egymásnak ti magatok adhatjátok meg. Itt a lehetőség, vedd a bátorságot. Ki más tenné meg, ha nem Te.
Ne vetítsd ki előre a válaszait és a viselkedését, honnan tudhatnád, hogy ezt fogja mondani ? Próbáld ki.
Szia Zizi!
Légyszi olvasd el a társtalanság blogban a Lehet hogy ez az? címü bejegyzésemet!;)
A kislányod mit akar?Öt kérdezted már?
Tudod a pasiból sok van de a gyereked veled lesz egy életen,a Te életeden át…!
Szeretettel!Erika
u.i.:Nincs rossz döntés!Az a legrosszabb ha nem döntesz!Ha olyan döntést is hozol ami nem kedvez a kislányodnak,akkor nehogy büntudatod legyen miatta!Mert amikor ö téged választott,akkor ezt az élethelyzetet is ö válsztotta magának,és lehet hogy épp ezért választott Téged!;)
Oké,elolvasom!
És nagyon köszönöm a hozzászólásodat!:)
A
Oké,elolvasom!
És nagyon köszönöm a hozzászólásodat!:)
A kislányom csak velem akar lenni,én meg vele,de persze a legjobbat akarom neki.Külföld,ahol más nyelvet anyanyelvi szinten tud elsajátítani és persze egy olyan ffit,aki normális apaképet tud adni neki,bár nem keresek neki apát.
Az utolsó két hozzászólást én írtam (Hédinek és
Az utolsó két hozzászólást én írtam (Hédinek és Erikának)csak elfelejtettem bejelentkezni.
Erika!
Képzeld én ezt a bejegyzésedet egyszer már olvastam,csak
Erika!
Képzeld én ezt a bejegyzésedet egyszer már olvastam,csak akkor nem tudatosult,h azt Te írtad:)
Micsoda „véletlen”:)
Zizinek
Tudom hogy most úgy érzed hogy a hozzászólók nem értenek meg,hogy nem tudnak semmit,és igaztalan tényekkel próbálnak szembesíteni…!Tudom!Tudom,mert én is ezt éreztem pár napja.A legfelháborítóbb az volt hogy a hozzászólók tényként állítottak valamit ami tutira nem igaz!Utolsó csepp Karmatörlö versikéje rólam,amitöl aztán végleg betelt a pohár!:)
Szerencsére épp mostanában hallgatom a Sanyi önismereti cd-it és annak fényében kezdtem a dolgokat szemlélni.,,Matekozni”kezdtem magamban…;)
Mégpdeig így:Miért zavar ha valaki hazugságot állít rólam,és még le is teremt érte?—->>Elkezdtem vizsgálni hogy miket feltételeznek rólam.–>Miért látnak engem ilyennek?Ha ilyennek látnak az miért zavar engem?Miért fogják rám hogy elkövettem valamit,és engem miért zavar ha úgy viselkednek velem mint ha bünös lennék? =Azért mert amiket mások látnak bennem és feltételeznek rólam az bennem van!Jólehet hogy nem adtam rá semmi okot hogy ilyennek lássanak,de annyira tagadom azokat a tulajdonságokat és a rólam feltételezett cselekedeteket hogy azt gondoltam én nem ilyen vagyok!!
Aztán amikor elkezdtem vizsgálni hogy ha tényleg az vagyok akinek gondolom magam,akkor miért zavar az hogy más színben tüntetnek fel,akkor leesett hogy azért mert jólehet nem követtem el azokat amiket feltételeznek,állítanak rólam,de megtehetném!Képes vagyok rá!Bennem van!Csak úgy elhatároltam magam,ezektöl a tulajdonságoktól hogy azt gondoltam semmi közöm hozzá!
Zizi!Azért nem írtam le így példa nélkül,hogy a Te saját gondolataidat szödd bele a mondanivalómba!Tudom hogy eléggé kacifátosan fogalmaztam,de remélem megérted!Remélem átmegy hogy segítö szándék van bennem!Remélem hogy célba talál!
A saját véleményem pedig az hogy úgyis adsz egy esélyt a távoli pasinak,és nagyon jól teszed!Aki most veled van megvár majd.Ha mégis maradsz,ott lesz benned mindíg a kérdöjel hogy: ,,mi lett volna ha…?”Ami rányomja a bélyegét az egész életedre,és a párod mindíg is érezni fogja a sóvárgásodat…Amitöl ö folyton ugy érzi hogy nem elég jó.De ha megpróbálod és nem müködik,és újra azt a férfit választod akivel jelenleg élsz,akkor már TUDNI fogod hogy miért vagy vele,és ö is biztos lehet benne hogy öt akarod!
Szeretettel:Erika
Erika,én ezt nem értem…:(
Valószínűleg azért zavarna (hogy a
Erika,én ezt nem értem…:(
Valószínűleg azért zavarna (hogy a te példádnál maradjunk),h ha vki hazugságot állítana rólam,mert hazugság.Tehát nem igaz.
Szóval miért lenne bennem olyan,ami nincs is?Érted,h mit nem értek?:)))
Akkor igaz rólad,amit mondtak?Felfedezted önmagadban ezeket a tulajdonságokat?
Arra jöttem rá hogy MINDEN emberi tulajdonság bennünk van!MINDEN
Arra jöttem rá hogy MINDEN emberi tulajdonság bennünk van!MINDEN emberi megyilvánulásra,érzésre képesek vagyunk!
Tölem távol állt a csöpögös szemü,szerelmetes,örökké féltékeny és nyafogó nöi megnyilvánulás.
Ha bárki ilyesmit feltételezett rólam nagy felháborodással kikértem magamnak!:)Merthát ilyesmit én nem teszek,és már a feltételezés is sértö számomra,föleg ha olyasvalaki állitja rólam aki nem is ismer!Utáltam azt amikor egykalap alá vesznek a primitív libákkal!;)
Ès akkor hallgattam a Sanyi cd-it amikor arról beszél hogy ami zavar ott valami ellenállás…és akkor kezdett derengeni,és elkezdtem boncolgatni magamban hogy mik azok az állítások rólam amik annyira felháborítanak…? elöjött hogy zavar ha más nö vetélytársnak tekint..Miért is? Hiszen én nem olyan vagyok,és elitélem azt aki más párját nézi ki magának!Miért háborit fel engem az is ha egy másik nö kapcsolatban élö férfira veti ki a hálóját…?Miért akadok ki azon amikor egy nö mindent képes feláldozni egy pasiért…?Miért idegesít a barátnöim szerelmi nyüglödései….?Miért tartom megalázónak és értelmetlennek ha egy nö fut a férfi után..?
Azért,mert ezek a lehetöségek mind megvannak bennem is,csak eddig tagadtam,elutasítottam!Persze nem fogok a felismerést követöen mind azt amit felsoroltam sorra cselekdni!:)Szerintem csak az is elég ha saját magamnak beismerem hogy KÈPES vagyok rá!Ha elfogadom hogy képes vagyok arra hogy elszeressem más férjét,akkor már nem zavar ha ezt akár feltételezik rólam!Akkor már az sem zavar ha ilyesmit észlelek a környezetemben!Mert tudom hogy én is megtehetem amikor akarom!Nincs bennem ellenállás!
Azon is mindíg felháborodtam ha egy nö azért szül gyereket hogy megfogja vagy megtartsa a férfit magának!Èn erre sosem lennék képes!(szólt a nöi büszkeség)!De felismertem hogy igen is képes vagyok!Illetve képes lennék rá ha akarnék,hiszen mint nö megvan hozzá miden fizikai adottságom!Elfogadtam,és ami évek hosszú során zavart és felborodással töltött el egy pillanat alatt a semmivé vált!:)))
Olyan mint egy varázslat!
Ha nincs a Sanyi cd-je akkor a Karmatörlö gonosz költeményei:)) nem hoztak volna felismerést.Inkább az lett volna a hatás hogy mégjobban elkezdek ragaszkodni ahhoz a tulajdonságokhoz ahogy cselekszem és méginkább elutasítom azokat a tulajdonságokat amiket nem cselekszem és elítélek!Szóval erösebb lett volna a fal amit magam köré építettem!
Ezért gondoltam hogy beszállok a beszélgetésbe,mert észrevettem hogy támadnak!Persze tudom hogy jót akarnak,csak hát kivágni egy beteg részt nem bozotvágókéssel kellene!
Szeretettel:Erika
Szia Zizi!
Légyszi olvasd el a társtalanság blogban a Lehet hogy ez az? címü bejegyzésemet!;)
A kislányod mit akar?Öt kérdezted már?
Tudod a pasiból sok van de a gyereked veled lesz egy életen,a Te életeden át…!
Szeretettel!Erika
u.i.:Nincs rossz döntés!Az a legrosszabb ha nem döntesz!Ha olyan döntést is hozol ami nem kedvez a kislányodnak,akkor nehogy büntudatod legyen miatta!Mert amikor ö téged választott,akkor ezt az élethelyzetet is ö válsztotta magának,és lehet hogy épp ezért választott Téged!;)
Oké,elolvasom!
És nagyon köszönöm a hozzászólásodat!:)
A
Oké,elolvasom!
És nagyon köszönöm a hozzászólásodat!:)
A kislányom csak velem akar lenni,én meg vele,de persze a legjobbat akarom neki.Külföld,ahol más nyelvet anyanyelvi szinten tud elsajátítani és persze egy olyan ffit,aki normális apaképet tud adni neki,bár nem keresek neki apát.
Az utolsó két hozzászólást én írtam (Hédinek és
Az utolsó két hozzászólást én írtam (Hédinek és Erikának)csak elfelejtettem bejelentkezni.
Erika!
Képzeld én ezt a bejegyzésedet egyszer már olvastam,csak
Erika!
Képzeld én ezt a bejegyzésedet egyszer már olvastam,csak akkor nem tudatosult,h azt Te írtad:)
Micsoda „véletlen”:)
Zizinek
Tudom hogy most úgy érzed hogy a hozzászólók nem értenek meg,hogy nem tudnak semmit,és igaztalan tényekkel próbálnak szembesíteni…!Tudom!Tudom,mert én is ezt éreztem pár napja.A legfelháborítóbb az volt hogy a hozzászólók tényként állítottak valamit ami tutira nem igaz!Utolsó csepp Karmatörlö versikéje rólam,amitöl aztán végleg betelt a pohár!:)
Szerencsére épp mostanában hallgatom a Sanyi önismereti cd-it és annak fényében kezdtem a dolgokat szemlélni.,,Matekozni”kezdtem magamban…;)
Mégpdeig így:Miért zavar ha valaki hazugságot állít rólam,és még le is teremt érte?—->>Elkezdtem vizsgálni hogy miket feltételeznek rólam.–>Miért látnak engem ilyennek?Ha ilyennek látnak az miért zavar engem?Miért fogják rám hogy elkövettem valamit,és engem miért zavar ha úgy viselkednek velem mint ha bünös lennék? =Azért mert amiket mások látnak bennem és feltételeznek rólam az bennem van!Jólehet hogy nem adtam rá semmi okot hogy ilyennek lássanak,de annyira tagadom azokat a tulajdonságokat és a rólam feltételezett cselekedeteket hogy azt gondoltam én nem ilyen vagyok!!
Aztán amikor elkezdtem vizsgálni hogy ha tényleg az vagyok akinek gondolom magam,akkor miért zavar az hogy más színben tüntetnek fel,akkor leesett hogy azért mert jólehet nem követtem el azokat amiket feltételeznek,állítanak rólam,de megtehetném!Képes vagyok rá!Bennem van!Csak úgy elhatároltam magam,ezektöl a tulajdonságoktól hogy azt gondoltam semmi közöm hozzá!
Zizi!Azért nem írtam le így példa nélkül,hogy a Te saját gondolataidat szödd bele a mondanivalómba!Tudom hogy eléggé kacifátosan fogalmaztam,de remélem megérted!Remélem átmegy hogy segítö szándék van bennem!Remélem hogy célba talál!
A saját véleményem pedig az hogy úgyis adsz egy esélyt a távoli pasinak,és nagyon jól teszed!Aki most veled van megvár majd.Ha mégis maradsz,ott lesz benned mindíg a kérdöjel hogy: ,,mi lett volna ha…?”Ami rányomja a bélyegét az egész életedre,és a párod mindíg is érezni fogja a sóvárgásodat…Amitöl ö folyton ugy érzi hogy nem elég jó.De ha megpróbálod és nem müködik,és újra azt a férfit választod akivel jelenleg élsz,akkor már TUDNI fogod hogy miért vagy vele,és ö is biztos lehet benne hogy öt akarod!
Szeretettel:Erika
Erika,én ezt nem értem…:(
Valószínűleg azért zavarna (hogy a
Erika,én ezt nem értem…:(
Valószínűleg azért zavarna (hogy a te példádnál maradjunk),h ha vki hazugságot állítana rólam,mert hazugság.Tehát nem igaz.
Szóval miért lenne bennem olyan,ami nincs is?Érted,h mit nem értek?:)))
Akkor igaz rólad,amit mondtak?Felfedezted önmagadban ezeket a tulajdonságokat?
Arra jöttem rá hogy MINDEN emberi tulajdonság bennünk van!MINDEN
Arra jöttem rá hogy MINDEN emberi tulajdonság bennünk van!MINDEN emberi megyilvánulásra,érzésre képesek vagyunk!
Tölem távol állt a csöpögös szemü,szerelmetes,örökké féltékeny és nyafogó nöi megnyilvánulás.
Ha bárki ilyesmit feltételezett rólam nagy felháborodással kikértem magamnak!:)Merthát ilyesmit én nem teszek,és már a feltételezés is sértö számomra,föleg ha olyasvalaki állitja rólam aki nem is ismer!Utáltam azt amikor egykalap alá vesznek a primitív libákkal!;)
Ès akkor hallgattam a Sanyi cd-it amikor arról beszél hogy ami zavar ott valami ellenállás…és akkor kezdett derengeni,és elkezdtem boncolgatni magamban hogy mik azok az állítások rólam amik annyira felháborítanak…? elöjött hogy zavar ha más nö vetélytársnak tekint..Miért is? Hiszen én nem olyan vagyok,és elitélem azt aki más párját nézi ki magának!Miért háborit fel engem az is ha egy másik nö kapcsolatban élö férfira veti ki a hálóját…?Miért akadok ki azon amikor egy nö mindent képes feláldozni egy pasiért…?Miért idegesít a barátnöim szerelmi nyüglödései….?Miért tartom megalázónak és értelmetlennek ha egy nö fut a férfi után..?
Azért,mert ezek a lehetöségek mind megvannak bennem is,csak eddig tagadtam,elutasítottam!Persze nem fogok a felismerést követöen mind azt amit felsoroltam sorra cselekdni!:)Szerintem csak az is elég ha saját magamnak beismerem hogy KÈPES vagyok rá!Ha elfogadom hogy képes vagyok arra hogy elszeressem más férjét,akkor már nem zavar ha ezt akár feltételezik rólam!Akkor már az sem zavar ha ilyesmit észlelek a környezetemben!Mert tudom hogy én is megtehetem amikor akarom!Nincs bennem ellenállás!
Azon is mindíg felháborodtam ha egy nö azért szül gyereket hogy megfogja vagy megtartsa a férfit magának!Èn erre sosem lennék képes!(szólt a nöi büszkeség)!De felismertem hogy igen is képes vagyok!Illetve képes lennék rá ha akarnék,hiszen mint nö megvan hozzá miden fizikai adottságom!Elfogadtam,és ami évek hosszú során zavart és felborodással töltött el egy pillanat alatt a semmivé vált!:)))
Olyan mint egy varázslat!
Ha nincs a Sanyi cd-je akkor a Karmatörlö gonosz költeményei:)) nem hoztak volna felismerést.Inkább az lett volna a hatás hogy mégjobban elkezdek ragaszkodni ahhoz a tulajdonságokhoz ahogy cselekszem és méginkább elutasítom azokat a tulajdonságokat amiket nem cselekszem és elítélek!Szóval erösebb lett volna a fal amit magam köré építettem!
Ezért gondoltam hogy beszállok a beszélgetésbe,mert észrevettem hogy támadnak!Persze tudom hogy jót akarnak,csak hát kivágni egy beteg részt nem bozotvágókéssel kellene!
Szeretettel:Erika
Kedves Zizi07!
Osho készített egy zseniális tarot kártyát. Én-kivetülések szerintem tökéletesen leírják azt, amilyen helyzetben vagy.
Ennek a lapnak a leírásan így szól:
A férfi és a nő ezen a kártyán egymással szembe néz, mégsem látják egymást tisztán. Mindketten egy elme-alkotta képet vetítenek maguk elé, mely eltakarja az előttük lévő ember igazi arcát.
Könnyen észrevehetjük, hogy mi is sokszor csak a magunk kis filmjeit vetítjük ki a körülöttünk történő eseményekre és az emberekre. Olyankor történik mindez, amikor nem vagyunk teljesen tisztában a saját elvárásainkkal, vágyainkkal és ítéleteinkkel. Ahelyett, hogy felelősséget vállalnánk értük és elismernénk sajátunknak, inkább megpróbáljuk mások számlájára írni őket. Egy ilyen kivetülés lehet pozitív vagy negatív, nyugtalanító vagy vigasztaló, de mindenképpen kivetülés – egy olyan ködfelhő, amely megakadályoz bennünket abban, hogy olyannak lássuk a valóságot, amilyen. Az egyetlen kivezető út, ha megértjük a játékot. Amikor megszületik benned egy ítélet valaki másról, akkor fordítsd meg: nem csak én látom ezt bele a másikba? Tiszta ez a kép, vagy elhomályosítja az, amit látni akarok benne?
„A moziban mindig a vetítővásznat nézed, és soha nem pillantasz hátra, magad mögé – pedig a vetítőgép ott van. A film valójában nem a vásznon pereg; azt csupán a vetítőgép vetíti a vászonra. A film mögötted pereg, de te sosem nézel oda. Pedig a vetítőgép ott van. Mindig az elméd van a háttérben; az elméd egy vetítőgép. De te mindig csak a másikat nézed, mert számodra a másik a vetítővászon.
Amikor szerelmes vagy, gyönyörűnek látod a másikat, páratlanul szépnek. Amikor gyűlölsz, akkor ugyanez az ember egyszerre a legvisszataszítóbb lesz. És sosem kérdezed magadtól: hogy lehet az, hogy ugyanaz az ember egyszer a legszebb, máskor pedig a legcsúnyább…
Tehát az egyetlen út az igazsághoz, ha megtanulod, hogyan lehetnek közvetlenek a meglátásaid, hogyan mondj le az elméd által nyújtott „segítségről”. Az elméd tevékenysége a probléma, mert az elme csupán álmokat tud teremteni… És annyira izgatottá válsz az álmoktól, hogy azok már valóságnak tűnnek. Ha túlságosan izgatott vagy, megrészegülsz, és már nem is vagy magadnál. Akkor bármit látsz, az csupán a saját kivetülésed. És annyi világ van, ahány elme, mert minden elme a saját kis világában él.” Osho
Kedves Zizi07!
Osho készített egy zseniális tarot kártyát. Én-kivetülések szerintem tökéletesen leírják azt, amilyen helyzetben vagy.
Ennek a lapnak a leírásan így szól:
A férfi és a nő ezen a kártyán egymással szembe néz, mégsem látják egymást tisztán. Mindketten egy elme-alkotta képet vetítenek maguk elé, mely eltakarja az előttük lévő ember igazi arcát.
Könnyen észrevehetjük, hogy mi is sokszor csak a magunk kis filmjeit vetítjük ki a körülöttünk történő eseményekre és az emberekre. Olyankor történik mindez, amikor nem vagyunk teljesen tisztában a saját elvárásainkkal, vágyainkkal és ítéleteinkkel. Ahelyett, hogy felelősséget vállalnánk értük és elismernénk sajátunknak, inkább megpróbáljuk mások számlájára írni őket. Egy ilyen kivetülés lehet pozitív vagy negatív, nyugtalanító vagy vigasztaló, de mindenképpen kivetülés – egy olyan ködfelhő, amely megakadályoz bennünket abban, hogy olyannak lássuk a valóságot, amilyen. Az egyetlen kivezető út, ha megértjük a játékot. Amikor megszületik benned egy ítélet valaki másról, akkor fordítsd meg: nem csak én látom ezt bele a másikba? Tiszta ez a kép, vagy elhomályosítja az, amit látni akarok benne?
„A moziban mindig a vetítővásznat nézed, és soha nem pillantasz hátra, magad mögé – pedig a vetítőgép ott van. A film valójában nem a vásznon pereg; azt csupán a vetítőgép vetíti a vászonra. A film mögötted pereg, de te sosem nézel oda. Pedig a vetítőgép ott van. Mindig az elméd van a háttérben; az elméd egy vetítőgép. De te mindig csak a másikat nézed, mert számodra a másik a vetítővászon.
Amikor szerelmes vagy, gyönyörűnek látod a másikat, páratlanul szépnek. Amikor gyűlölsz, akkor ugyanez az ember egyszerre a legvisszataszítóbb lesz. És sosem kérdezed magadtól: hogy lehet az, hogy ugyanaz az ember egyszer a legszebb, máskor pedig a legcsúnyább…
Tehát az egyetlen út az igazsághoz, ha megtanulod, hogyan lehetnek közvetlenek a meglátásaid, hogyan mondj le az elméd által nyújtott „segítségről”. Az elméd tevékenysége a probléma, mert az elme csupán álmokat tud teremteni… És annyira izgatottá válsz az álmoktól, hogy azok már valóságnak tűnnek. Ha túlságosan izgatott vagy, megrészegülsz, és már nem is vagy magadnál. Akkor bármit látsz, az csupán a saját kivetülésed. És annyi világ van, ahány elme, mert minden elme a saját kis világában él.” Osho
Gyerekek!
Annyi információt kapott már a Zizi tölünk….!Már nem hinném hogy tudunk újat mondani…!;)
Kedves Zizi!Nagyon is jól tudod hogy mit akarsz,csak igazolást szerettél volna nyerni hogy biztos légy benne jó döntést hozol…Nos a válszt megkaptad…ami nem a Te elképzelésed mellet szól!Ezért most tele vagy kérdöjelekkel,amire csak akkor kapsz válszt ha elindulsz és magad bebizonyosodsz hogy mi is az igazság!
Gyerekek!
Miért kellene lebeszélnünk Zizit a tapasztalatsterzésröl!?Azért mert mi tudjuk hogy mi lesz a vége?
Szerintem sokkal okosabb ha ö maga éli meg amit meg kell élnie mint,elméleteket gyártania!
Ha ezt szenvedésként éli meg akkor is nyer,hiszen a negatív szituációban van a legtöbb információ…!Ùgy látom adhatunk száz meg száz bölcs tanácsot,Zizi tapasztalni akar,és így fog eljutni hozzá az információ!Ha erröl ledumáljuk Zizit,akkor nem biztos hogy meg fogja érteni hogy mit is kell megtanulnia,és elakad a fejlödésben!
Ugye,ezt nem szeretnénk?Tudjuk,a karma!;)
Söt!Még tovább megyek!Ha a Zizi nem tapasztalja,éli át amit születésekor bevállalt,akkor ezért a tapasztalásért vissza kell jönnie!Nem lenne jobb egyszer és mindenkorra ezt letudni?
Zizi!
Azt csinálsz amit akarsz!
Bárhogy is döntesz senki nem fog elitélni!Ha mégis akkor ugy tekints azokra az emberekre hogy ök csak tükröt látnak benned!
Hozd meg a döntést!Engedd meg magadnak hogy boldog és boldogtalan hogy szerelmes és csalódott hogy vidám és szomorú lehess!
Èn nagyon drukkolok Neked!Kívánok sok eröt és elszántságot!
Szeretettel:Erika
Kavics22
Ez volt eddig a legbölcsebb tanács. 🙂
Kavics22
Ez volt eddig a legbölcsebb tanács. 🙂
Gyerekek!
Annyi információt kapott már a Zizi tölünk….!Már nem hinném hogy tudunk újat mondani…!;)
Kedves Zizi!Nagyon is jól tudod hogy mit akarsz,csak igazolást szerettél volna nyerni hogy biztos légy benne jó döntést hozol…Nos a válszt megkaptad…ami nem a Te elképzelésed mellet szól!Ezért most tele vagy kérdöjelekkel,amire csak akkor kapsz válszt ha elindulsz és magad bebizonyosodsz hogy mi is az igazság!
Gyerekek!
Miért kellene lebeszélnünk Zizit a tapasztalatsterzésröl!?Azért mert mi tudjuk hogy mi lesz a vége?
Szerintem sokkal okosabb ha ö maga éli meg amit meg kell élnie mint,elméleteket gyártania!
Ha ezt szenvedésként éli meg akkor is nyer,hiszen a negatív szituációban van a legtöbb információ…!Ùgy látom adhatunk száz meg száz bölcs tanácsot,Zizi tapasztalni akar,és így fog eljutni hozzá az információ!Ha erröl ledumáljuk Zizit,akkor nem biztos hogy meg fogja érteni hogy mit is kell megtanulnia,és elakad a fejlödésben!
Ugye,ezt nem szeretnénk?Tudjuk,a karma!;)
Söt!Még tovább megyek!Ha a Zizi nem tapasztalja,éli át amit születésekor bevállalt,akkor ezért a tapasztalásért vissza kell jönnie!Nem lenne jobb egyszer és mindenkorra ezt letudni?
Zizi!
Azt csinálsz amit akarsz!
Bárhogy is döntesz senki nem fog elitélni!Ha mégis akkor ugy tekints azokra az emberekre hogy ök csak tükröt látnak benned!
Hozd meg a döntést!Engedd meg magadnak hogy boldog és boldogtalan hogy szerelmes és csalódott hogy vidám és szomorú lehess!
Èn nagyon drukkolok Neked!Kívánok sok eröt és elszántságot!
Szeretettel:Erika
Kavics22
Ez volt eddig a legbölcsebb tanács. 🙂
Kavics22
Ez volt eddig a legbölcsebb tanács. 🙂
Sajnos azt kell,hogy mondjam, NEEEEEM!!!!!!!
Sajnos azt kell,hogy mondjam, NEEEEEM!!!!!!!
Sajnos azt kell,hogy mondjam, NEEEEEM!!!!!!!
Sajnos azt kell,hogy mondjam, NEEEEEM!!!!!!!
Óóó,nyugodtan lehet még tanácsokkal elárasztani,ahány
Óóó,nyugodtan lehet még tanácsokkal elárasztani,ahány ember,annyi vélemény:)
Erika: én már megtapasztaltam a nagyon nagy csalódást és a nagyon nagy örömöt.Pont emiatt jöttem rá,h jobb is,ha nem akarom én ezt a kapcsolatot újrakezdeni.Anno volt okom,amiért eljöttem.És ez most se lenne másképp. (Jó,mondjuk nem csak rajtam múlna az újrakezdés,de már én nem akarom)
Bár mondjuk mindig kell egy kapcsolatban kompromisszumot kötni,olyan nincs,h minden úgy legyen,ahogy én akarom. Sajna haha 🙂
Rég volt-szép volt,de előttem vannak a volt párom hibáim,már nem vetítem ki rá azt a képet,amit látni akarok.Már látom őt igazi valójában.
Óóó,nyugodtan lehet még tanácsokkal elárasztani,ahány
Óóó,nyugodtan lehet még tanácsokkal elárasztani,ahány ember,annyi vélemény:)
Erika: én már megtapasztaltam a nagyon nagy csalódást és a nagyon nagy örömöt.Pont emiatt jöttem rá,h jobb is,ha nem akarom én ezt a kapcsolatot újrakezdeni.Anno volt okom,amiért eljöttem.És ez most se lenne másképp. (Jó,mondjuk nem csak rajtam múlna az újrakezdés,de már én nem akarom)
Bár mondjuk mindig kell egy kapcsolatban kompromisszumot kötni,olyan nincs,h minden úgy legyen,ahogy én akarom. Sajna haha 🙂
Rég volt-szép volt,de előttem vannak a volt párom hibáim,már nem vetítem ki rá azt a képet,amit látni akarok.Már látom őt igazi valójában.
sziasztok.18 éves lány vagyok.2 évig voltam apárommal.de félév
sziasztok.18 éves lány vagyok.2 évig voltam apárommal.de félév után megromlott a kapcsolat.nedolgozott és mindíg együtt voltunk éjjel nappal.egyre többet veszekdtem vele.sokdolog nemtetszett.próbáltuk megbeszélni de mégse úgy volt a dolog.mindíg felkaptam a vizet elrohantam féltékeny voltam nyomoztam utána a telefonjába kutattam.és neki elege lett belőle.én szakítottam vele h változzon meg de nem így lett.nem keresett én szaladtam utána.ő azt mondta szeret de nem működik a sok veszekedés miatt és hogy lehet h nemadtunk egymásnak teret.3 hónapja vagyunk külön de úgy h amikor ő itthon van keres aludjak náluk meg ilyenek.együtt alszunk valamikor nappal meg ő a haverjaival van.aztmondja nagyon szeret de nemtudja újrakezdeni.de szerintem ilyen nincs.mármost aztmondja szeret de már nem úgy mint régen.hiányzok neki.1 nap 3 szor is felhív.most én budapesten lakom ő pedig érden dolgozik.mindíg hív h van e már új csávóm történt e valami meg egy örült kérése volt hogyha leszek valakival mondjam el neki h milyen volt meg h nagyobbe naki meg ilyenek!én még mindíg nagyon szeretem és nemmúlik el.tegnap lenntvoltam nála érden.együtt töltük a napot volt ami volt.de nemkezdi újra!mit csináljak?nemértem őt?ez olyan h se veled se nélküle?
ne haragudj, de ez nem szerelem, egyikőtök részéről sem. Sima
ne haragudj, de ez nem szerelem, egyikőtök részéről sem. Sima birtoklási vágy. Mikor ott volt, nem tudtad elviselni, csak kiharcoltad (mégha tudat alatt is), hogy elhagyjon, ne legyen elérhető, hogy érezd, hogy fáj, hiányzik, megöl a vágy.
Miért teszed ezt magaddal?
Az ő részéről, lehet megszokás, hogy hivogat, de az tuti, ha egy pasi ilyeneket kér tőled, amiket leírtál, azt nem a szerelem hevéből teszi, inkább egyrészt kisebbségi komplexus (elég nagy-e a fkam), na meg jó is lehetsz az ágyban, és csak ezt látja benned, és eként kezel. Naná, hogy benne is ott van a birtoklási vágy, de most őszintén, ha szeretsz valakit, azt mondod, nem érdekel mi lesz, csak gyere, kezdjük újra, ő viszont pont ezt nem akarja. Jó vagy neki, mint tartalékos. Kell ez Neked? Valóban csak ennyit érsz?
Mit tegyél?
Küld el, ha magadban már rőjöttél mi okozza benned ezt a működést. Addig akár járhatsz is hozzá, csak figyeld meg mit váltott ki belőled. Mi zajlik benned. Minden esetre te döntesz, meddig akarod ezt átélni mellette.
Én mit tennék? Anno évekig kinlódtam, mire elegem lett. Kiléptem, most már elég, emelt fővel. Áldozat szerepét hortam, a szegény mártírét, megaláztam magam egy kis figyelem, szeretet morzsáért. Amíg rá nem jöttem, ennél jóval többet érek. Csak ezt tudom neked is tanácsolni, nézd meg, ennyit érsz?
én tudod mit tennék?
háhá.. én tudod mit tennék? lefeküdnék annyi pasival amennyivel csak bírnék, szinte sportot űznék belőle, majd mindről beszámolnék neki egyesével.:)
csak kihasznál amúgy, ezt a vak is látja ezekből. de hát te nem, mert a szelerem vak.
sziasztok.18 éves lány vagyok.2 évig voltam apárommal.de félév
sziasztok.18 éves lány vagyok.2 évig voltam apárommal.de félév után megromlott a kapcsolat.nedolgozott és mindíg együtt voltunk éjjel nappal.egyre többet veszekdtem vele.sokdolog nemtetszett.próbáltuk megbeszélni de mégse úgy volt a dolog.mindíg felkaptam a vizet elrohantam féltékeny voltam nyomoztam utána a telefonjába kutattam.és neki elege lett belőle.én szakítottam vele h változzon meg de nem így lett.nem keresett én szaladtam utána.ő azt mondta szeret de nem működik a sok veszekedés miatt és hogy lehet h nemadtunk egymásnak teret.3 hónapja vagyunk külön de úgy h amikor ő itthon van keres aludjak náluk meg ilyenek.együtt alszunk valamikor nappal meg ő a haverjaival van.aztmondja nagyon szeret de nemtudja újrakezdeni.de szerintem ilyen nincs.mármost aztmondja szeret de már nem úgy mint régen.hiányzok neki.1 nap 3 szor is felhív.most én budapesten lakom ő pedig érden dolgozik.mindíg hív h van e már új csávóm történt e valami meg egy örült kérése volt hogyha leszek valakival mondjam el neki h milyen volt meg h nagyobbe naki meg ilyenek!én még mindíg nagyon szeretem és nemmúlik el.tegnap lenntvoltam nála érden.együtt töltük a napot volt ami volt.de nemkezdi újra!mit csináljak?nemértem őt?ez olyan h se veled se nélküle?
ne haragudj, de ez nem szerelem, egyikőtök részéről sem. Sima
ne haragudj, de ez nem szerelem, egyikőtök részéről sem. Sima birtoklási vágy. Mikor ott volt, nem tudtad elviselni, csak kiharcoltad (mégha tudat alatt is), hogy elhagyjon, ne legyen elérhető, hogy érezd, hogy fáj, hiányzik, megöl a vágy.
Miért teszed ezt magaddal?
Az ő részéről, lehet megszokás, hogy hivogat, de az tuti, ha egy pasi ilyeneket kér tőled, amiket leírtál, azt nem a szerelem hevéből teszi, inkább egyrészt kisebbségi komplexus (elég nagy-e a fkam), na meg jó is lehetsz az ágyban, és csak ezt látja benned, és eként kezel. Naná, hogy benne is ott van a birtoklási vágy, de most őszintén, ha szeretsz valakit, azt mondod, nem érdekel mi lesz, csak gyere, kezdjük újra, ő viszont pont ezt nem akarja. Jó vagy neki, mint tartalékos. Kell ez Neked? Valóban csak ennyit érsz?
Mit tegyél?
Küld el, ha magadban már rőjöttél mi okozza benned ezt a működést. Addig akár járhatsz is hozzá, csak figyeld meg mit váltott ki belőled. Mi zajlik benned. Minden esetre te döntesz, meddig akarod ezt átélni mellette.
Én mit tennék? Anno évekig kinlódtam, mire elegem lett. Kiléptem, most már elég, emelt fővel. Áldozat szerepét hortam, a szegény mártírét, megaláztam magam egy kis figyelem, szeretet morzsáért. Amíg rá nem jöttem, ennél jóval többet érek. Csak ezt tudom neked is tanácsolni, nézd meg, ennyit érsz?
én tudod mit tennék?
háhá.. én tudod mit tennék? lefeküdnék annyi pasival amennyivel csak bírnék, szinte sportot űznék belőle, majd mindről beszámolnék neki egyesével.:)
csak kihasznál amúgy, ezt a vak is látja ezekből. de hát te nem, mert a szelerem vak.
az elző hozzászólást én írtam.én vagyok a 18 éves lány 2
az elző hozzászólást én írtam.én vagyok a 18 éves lány 2 éves kapcsolattal.és véletlenül rosszul írtam.másfél év után romlott meg a kapcsolat nem félév után!
az elző hozzászólást én írtam.én vagyok a 18 éves lány 2
az elző hozzászólást én írtam.én vagyok a 18 éves lány 2 éves kapcsolattal.és véletlenül rosszul írtam.másfél év után romlott meg a kapcsolat nem félév után!
hát igen.eleinte én rontottam el mert elbíztam magam hogy
hát igen.eleinte én rontottam el mert elbíztam magam hogy veszekedek vele felkapoma vizet mert tudtam hogy úgyis szalad utánam.de aztán forult a kocka.túl sokat szívóztam vele és neki elege lett belőle.de néha úgyérzem még mindíg szeret meg úgy is viselkedik amikor együtt vagyunk.kis apró jelekből veszem észre.csak mintha neki túl sok let volna az h állandóan a nyakába akaszkodom és féltékenykedem és szabadságra vágyik.én így látom h jó lenne velem is de nélkülem is.valahol még szeret de lehet h nem annyira hogy újból kapcsolatot kezdjen velem.3 hónapja csak könyörgök neki.de már most nem.mondtam neki hogy csak próbáljuk meg megváltoztam nemfogok vele veszekedni nem nyomozgatok de ő aztmondta hogy késő!már sok esélyt kaptam.de én mondtam neki h ez a 3 hónap nagyon sokmindenre rádöbbentett és én kész vagyok vele leélni az életem meg minden.de ő aztmondta már megkaptam egyszer az utolsó esélyt nincs több én bas…tam el.szerintem itt a büszkeség is rájátszik.lehet h már csak a kötödés és a megszokás van köztünk nem tudom.ő írtam h az emlékem örökké a fejébe és a szívébe marad és egy kis darab a szívéből mindíg az enyém lesz!és soha nem fog elfelejteni meg ilyenek!énszerintem még helyretudnánk hozni azt amit elrontottunk de ahhoz ő is kéne!de szerintem nagyobba szabadság vágya vagy nemtudom!
egy illúzió ez az egész, majd rájössz.
egy illúzió ez az egész, majd rájössz.
akkor próbáld ki
, hogy hagyod utánad kaparni.
Bár szerintem ez sem szerelem, csak kutya-macska játék, de ha ezt szeretnéd, akkor menj bele, éld meg minden szinten, aztán ha megunod, tovább is tudsz lépni.
Bár, ha igazán szeretjük egymást, el is tudjuk engedni, nem pedig a görcsös akarat minden áron az enyém vagy érzés a domináló.
Tégy, belátásod szerint. Csak azt javaslom, legalább használd ki, önismeretre tanít minden kapcsolat, még ha ilyen harcok is folynak benne. Mi az ami zavar benne, és a stb. és a stb.
Köszönöm, hogy meghallgattál,
Anita
hát igen.eleinte én rontottam el mert elbíztam magam hogy
hát igen.eleinte én rontottam el mert elbíztam magam hogy veszekedek vele felkapoma vizet mert tudtam hogy úgyis szalad utánam.de aztán forult a kocka.túl sokat szívóztam vele és neki elege lett belőle.de néha úgyérzem még mindíg szeret meg úgy is viselkedik amikor együtt vagyunk.kis apró jelekből veszem észre.csak mintha neki túl sok let volna az h állandóan a nyakába akaszkodom és féltékenykedem és szabadságra vágyik.én így látom h jó lenne velem is de nélkülem is.valahol még szeret de lehet h nem annyira hogy újból kapcsolatot kezdjen velem.3 hónapja csak könyörgök neki.de már most nem.mondtam neki hogy csak próbáljuk meg megváltoztam nemfogok vele veszekedni nem nyomozgatok de ő aztmondta hogy késő!már sok esélyt kaptam.de én mondtam neki h ez a 3 hónap nagyon sokmindenre rádöbbentett és én kész vagyok vele leélni az életem meg minden.de ő aztmondta már megkaptam egyszer az utolsó esélyt nincs több én bas…tam el.szerintem itt a büszkeség is rájátszik.lehet h már csak a kötödés és a megszokás van köztünk nem tudom.ő írtam h az emlékem örökké a fejébe és a szívébe marad és egy kis darab a szívéből mindíg az enyém lesz!és soha nem fog elfelejteni meg ilyenek!énszerintem még helyretudnánk hozni azt amit elrontottunk de ahhoz ő is kéne!de szerintem nagyobba szabadság vágya vagy nemtudom!
egy illúzió ez az egész, majd rájössz.
egy illúzió ez az egész, majd rájössz.
akkor próbáld ki
, hogy hagyod utánad kaparni.
Bár szerintem ez sem szerelem, csak kutya-macska játék, de ha ezt szeretnéd, akkor menj bele, éld meg minden szinten, aztán ha megunod, tovább is tudsz lépni.
Bár, ha igazán szeretjük egymást, el is tudjuk engedni, nem pedig a görcsös akarat minden áron az enyém vagy érzés a domináló.
Tégy, belátásod szerint. Csak azt javaslom, legalább használd ki, önismeretre tanít minden kapcsolat, még ha ilyen harcok is folynak benne. Mi az ami zavar benne, és a stb. és a stb.
Köszönöm, hogy meghallgattál,
Anita
hát lehet h csak kihasznál!azt mondta lehet h késöbb megbánja h
hát lehet h csak kihasznál!azt mondta lehet h késöbb megbánja h nemtkezdte újra de most nemtudja újrakezdeni.én is a szülei is bíznak benne h késöbb újra együtt leszünk.nagyon sok tervünk volt de számára elmúlt a szerelem.és ez az én hibám mert úgy viselkedtem vele.ha megbecsültem volna hogy van aki igazán szeret nemjártam volna így.mert ő nagyon szeretett engem régen.tudom mert éreztem!jah mire értette az első válaszoló h járjak hozzá amíg megfigyelem mit vált ki belölem?írjatok.puszi
hát lehet h csak kihasznál!azt mondta lehet h késöbb megbánja h
hát lehet h csak kihasznál!azt mondta lehet h késöbb megbánja h nemtkezdte újra de most nemtudja újrakezdeni.én is a szülei is bíznak benne h késöbb újra együtt leszünk.nagyon sok tervünk volt de számára elmúlt a szerelem.és ez az én hibám mert úgy viselkedtem vele.ha megbecsültem volna hogy van aki igazán szeret nemjártam volna így.mert ő nagyon szeretett engem régen.tudom mert éreztem!jah mire értette az első válaszoló h járjak hozzá amíg megfigyelem mit vált ki belölem?írjatok.puszi
de hogy haggyam utánam kaparni?hogy tudjam meg h szeret e még
de hogy haggyam utánam kaparni?hogy tudjam meg h szeret e még szívből?és hogy hogy csak játszik velem?
a fejlődés velejárója
én már leírtam a módszert;)
de egyébként akkor sem szeretne, csak annyi változna, hogy elkezdene „kaparni utánad”, ez törvényszerű. de az is csak egóból történne, nem lenne mély és valós. nincs olyan hogy régiszerelem és újrakezdés. mint ahogy régibarátság és újbóli nagybarátság sincs. csak útitársaink vannak az életünk során, akik folyamatosan cserélődnek, szinkronban ahogy mi fejlődünk.
az a szerelem, ha volt is régen, vagy legalábbis annak egy formája, már elmúlt, nem lesz többet vele már. de van egy jó hírem, fokozatosan egyre jobb kapcsolataid lesznek innentől, ez csak a kezdet volt nyugiiii!:)
Használ…
Szerintem nem szeret csak használ.
Használd Te is, ha ez Neked jó, vagy add meg Neki amit „akar”: mondd Neki, hogy lefeküdtél egy másikkal, akinek másfélszer akkora a farka mint az Övé.
És hogy jövő héten újra találkoztok… :))
😀
😀
de hogy haggyam utánam kaparni?hogy tudjam meg h szeret e még
de hogy haggyam utánam kaparni?hogy tudjam meg h szeret e még szívből?és hogy hogy csak játszik velem?
a fejlődés velejárója
én már leírtam a módszert;)
de egyébként akkor sem szeretne, csak annyi változna, hogy elkezdene „kaparni utánad”, ez törvényszerű. de az is csak egóból történne, nem lenne mély és valós. nincs olyan hogy régiszerelem és újrakezdés. mint ahogy régibarátság és újbóli nagybarátság sincs. csak útitársaink vannak az életünk során, akik folyamatosan cserélődnek, szinkronban ahogy mi fejlődünk.
az a szerelem, ha volt is régen, vagy legalábbis annak egy formája, már elmúlt, nem lesz többet vele már. de van egy jó hírem, fokozatosan egyre jobb kapcsolataid lesznek innentől, ez csak a kezdet volt nyugiiii!:)
Használ…
Szerintem nem szeret csak használ.
Használd Te is, ha ez Neked jó, vagy add meg Neki amit „akar”: mondd Neki, hogy lefeküdtél egy másikkal, akinek másfélszer akkora a farka mint az Övé.
És hogy jövő héten újra találkoztok… :))
😀
😀
hát oké.kipróbálom hogy mi a reakció és megmondom neki h voltam
hát oké.kipróbálom hogy mi a reakció és megmondom neki h voltam valakivel akinek nagyobb mint neki és fogunk is még találkozni!kiváncsi leszek h reagál!lehet h ezzel jobban eltávolodik tölem vagy pedig azt mondja nagyon fáj neki a dolog vagy pedig ami szinte lehetetlen szerintem annyira féltékeny lesz h azt mondja menjek vissza hozzá csakhogy nelegyek több csávóval rajta kívül!szerintetek?
Alexandra
te azt várod el, hogy azt mondjuk, amit hallani akarsz:
de nem tudjuk mi lesz veletek, csak azt tudjuk megosztani veled, amit mi is átéltünk.
Elmondtuk szerintünk mi ez, mit tégy, majd megírod mire döntöttél, és aztán mi lesz.
Mást nem tehetünk. El tudod ezt fogadni tőlünk?
ehhez keménynek kell lenni
nem, ez így nem fog működni, ehhez keménynek kell lenni. légy egy Tarantino film főszereplőnője ha tényleg ezt akarod csinálni és úgy is kell ezt előadni. Kill Bill-esen mondjuk. ez nem működik úgy, hogy közben meg szerelmes vagy belé.. csakis hidegvérrel, mert különben átlát a szitán. nagy színésznek kell(ene) lenni hozzá.
hát oké.kipróbálom hogy mi a reakció és megmondom neki h voltam
hát oké.kipróbálom hogy mi a reakció és megmondom neki h voltam valakivel akinek nagyobb mint neki és fogunk is még találkozni!kiváncsi leszek h reagál!lehet h ezzel jobban eltávolodik tölem vagy pedig azt mondja nagyon fáj neki a dolog vagy pedig ami szinte lehetetlen szerintem annyira féltékeny lesz h azt mondja menjek vissza hozzá csakhogy nelegyek több csávóval rajta kívül!szerintetek?
Alexandra
te azt várod el, hogy azt mondjuk, amit hallani akarsz:
de nem tudjuk mi lesz veletek, csak azt tudjuk megosztani veled, amit mi is átéltünk.
Elmondtuk szerintünk mi ez, mit tégy, majd megírod mire döntöttél, és aztán mi lesz.
Mást nem tehetünk. El tudod ezt fogadni tőlünk?
ehhez keménynek kell lenni
nem, ez így nem fog működni, ehhez keménynek kell lenni. légy egy Tarantino film főszereplőnője ha tényleg ezt akarod csinálni és úgy is kell ezt előadni. Kill Bill-esen mondjuk. ez nem működik úgy, hogy közben meg szerelmes vagy belé.. csakis hidegvérrel, mert különben átlát a szitán. nagy színésznek kell(ene) lenni hozzá.
nyugi kemény leszek!csak az van h mi van akkor ha ő arra vár h
nyugi kemény leszek!csak az van h mi van akkor ha ő arra vár h letszteljen h tényleg igazán szeretem e!mert ha mással leszek akkor aztgondolja tényleg nem szeretem igazán és jól dönött h nemfolytatta.ha meg nem mondok neki semmit akkor lehet h egy idő után arra jön rá h tényleg szerettem!azt nem tudom milyen képet fessek magamról elötte!az első vagy a második?jah és azt is kérdeztem honan tudjam meg h szeret e még vagy nem!légyszi írjatok!
Dobj fel…
Dobj fel egy százast. Ha írás akkor nem biztos, hogy szeret, ha fej akkor tuti hogy nem…:))
nyugi kemény leszek!csak az van h mi van akkor ha ő arra vár h
nyugi kemény leszek!csak az van h mi van akkor ha ő arra vár h letszteljen h tényleg igazán szeretem e!mert ha mással leszek akkor aztgondolja tényleg nem szeretem igazán és jól dönött h nemfolytatta.ha meg nem mondok neki semmit akkor lehet h egy idő után arra jön rá h tényleg szerettem!azt nem tudom milyen képet fessek magamról elötte!az első vagy a második?jah és azt is kérdeztem honan tudjam meg h szeret e még vagy nem!légyszi írjatok!
Dobj fel…
Dobj fel egy százast. Ha írás akkor nem biztos, hogy szeret, ha fej akkor tuti hogy nem…:))
kössz.ez nem egy tuti megoldás.én komolyan kérdeztem!hogy lehetn
kössz.ez nem egy tuti megoldás.én komolyan kérdeztem!hogy lehetne letesztelni?valmi teszt kéne aminek aza címe hogy szeretsz e még?és kitöltetném vele.vagy tudom is én.de valami biztosat akarok!
Szerintem…
magadon végezz el egy tesztet. Este, mikor sötét van, egyedül vagy a szobában, lehetsz őszinte magaddal, akkor kérdezd meg önmagad: Szeretem őt? Ha a válasz IGEN, akkor ne teszteld, ne akard birtokolni, ne akard madzagon rángatni, „csak” szeresd! Akár viszonzás nélkül is… Ha a válaszod NEM, akkor meg főleg ne teszteld tovább sem őt, sem magad! Felejtsd el, majd alakul… és akkor még az is lehet, hogy lesz belőle valami egyszer később, spontán! Hagyd változni a dolgokat…akkor változnak is! Bármi lehet, de uralni semmit sem lehet sokáig büntetlenül, sem embert, sem tárgyat, sem pénzt, sem barátságot, sem hatalmat, sem gondolatot… semmit! Mert aki birtokol, azt drasztikusan szembesíti az élet azzal, hogy kénytelen elengedni!!! 🙂
Üdv. Marcsi
de most akkor fej lett vagy írás?
de most akkor fej lett vagy írás?
Fej :((
Fej :((
kössz.ez nem egy tuti megoldás.én komolyan kérdeztem!hogy lehetn
kössz.ez nem egy tuti megoldás.én komolyan kérdeztem!hogy lehetne letesztelni?valmi teszt kéne aminek aza címe hogy szeretsz e még?és kitöltetném vele.vagy tudom is én.de valami biztosat akarok!
Szerintem…
magadon végezz el egy tesztet. Este, mikor sötét van, egyedül vagy a szobában, lehetsz őszinte magaddal, akkor kérdezd meg önmagad: Szeretem őt? Ha a válasz IGEN, akkor ne teszteld, ne akard birtokolni, ne akard madzagon rángatni, „csak” szeresd! Akár viszonzás nélkül is… Ha a válaszod NEM, akkor meg főleg ne teszteld tovább sem őt, sem magad! Felejtsd el, majd alakul… és akkor még az is lehet, hogy lesz belőle valami egyszer később, spontán! Hagyd változni a dolgokat…akkor változnak is! Bármi lehet, de uralni semmit sem lehet sokáig büntetlenül, sem embert, sem tárgyat, sem pénzt, sem barátságot, sem hatalmat, sem gondolatot… semmit! Mert aki birtokol, azt drasztikusan szembesíti az élet azzal, hogy kénytelen elengedni!!! 🙂
Üdv. Marcsi
de most akkor fej lett vagy írás?
de most akkor fej lett vagy írás?
Fej :((
Fej :((
Kedves Zizi
Nem tudom, hogy hol tartasz most.
Kívánom, hogy minél hamarabb érezd meg magadban az erődet és ne egy külső tényezőre várva akarj kiteljesedni.
Minden ilyen se veled se nélküled témának ez az üzenete.
De sokszor voltam én is ilyen helyzetben. Mindenkinek át kell esnie ezen, ha nem elfogadással vagyunk benne, hanem akarással, akkor a következő kapcsolatunkra is rányomja a bélyegét ezen szellem.
nagyon sokat lehet beszélni a tünetről, arról, hogy jelenleg ez és ez van…lehet a felületen diskurzusokat folytatni, okolni a másikat, a helyzetet…a lényeg az, hogy fedezd fel azt, hogy miért is vagy egy olyan kapcsolatban, ami számodra nem ideális és miért nem lehetsz abban, amit ideálisnak vélsz(persze ez sem az, csak rá vetítesz dolgokat, mert, ha az lenne, akkor együtt lennétek).
Bocsánat, ha ezzel megbántottalak.
Az a legjobb,ha megérted az üzenetet, az pedig az, hogy keresd magad…élj magaddal szeretetben, hogy a méltó társad, aki az értékedet megmutatja elinduljon feléd.
Türelem.
Ez a lényeg.
Sok szeretettel,
izi
Kedves Zizi
Nem tudom, hogy hol tartasz most.
Kívánom, hogy minél hamarabb érezd meg magadban az erődet és ne egy külső tényezőre várva akarj kiteljesedni.
Minden ilyen se veled se nélküled témának ez az üzenete.
De sokszor voltam én is ilyen helyzetben. Mindenkinek át kell esnie ezen, ha nem elfogadással vagyunk benne, hanem akarással, akkor a következő kapcsolatunkra is rányomja a bélyegét ezen szellem.
nagyon sokat lehet beszélni a tünetről, arról, hogy jelenleg ez és ez van…lehet a felületen diskurzusokat folytatni, okolni a másikat, a helyzetet…a lényeg az, hogy fedezd fel azt, hogy miért is vagy egy olyan kapcsolatban, ami számodra nem ideális és miért nem lehetsz abban, amit ideálisnak vélsz(persze ez sem az, csak rá vetítesz dolgokat, mert, ha az lenne, akkor együtt lennétek).
Bocsánat, ha ezzel megbántottalak.
Az a legjobb,ha megérted az üzenetet, az pedig az, hogy keresd magad…élj magaddal szeretetben, hogy a méltó társad, aki az értékedet megmutatja elinduljon feléd.
Türelem.
Ez a lényeg.
Sok szeretettel,
izi
köszönöm szépen a tanácsokat!sokat segítettek!majd még írok h
köszönöm szépen a tanácsokat!sokat segítettek!majd még írok h mi van vagy mi lesz velünk!majd az idő mindent megold!puszi nektek!
köszönöm szépen a tanácsokat!sokat segítettek!majd még írok h
köszönöm szépen a tanácsokat!sokat segítettek!majd még írok h mi van vagy mi lesz velünk!majd az idő mindent megold!puszi nektek!
sziasztok.sokat tünődteme sténkén.és rájöttem h már nem
sziasztok.sokat tünődteme sténkén.és rájöttem h már nem szeretem csak ahogy ti mondtátok görcsös ragaszkodás mert meg volt szokva h velem van.de megismerkedtem valakivel és naygon jól érzem magam vele és valami különös érzés fog el ha vele vagyok.de azt be kell vallanom örökké a szívembe fog élni az a fiú csak már nem lesz olyan az az érzés!köszi nektek
sziasztok.sokat tünődteme sténkén.és rájöttem h már nem
sziasztok.sokat tünődteme sténkén.és rájöttem h már nem szeretem csak ahogy ti mondtátok görcsös ragaszkodás mert meg volt szokva h velem van.de megismerkedtem valakivel és naygon jól érzem magam vele és valami különös érzés fog el ha vele vagyok.de azt be kell vallanom örökké a szívembe fog élni az a fiú csak már nem lesz olyan az az érzés!köszi nektek