Falak…
Egy ideje ‘üldöz’ a téma. Tudom, falak közé zártam magam. Ki tudja, mikor kezdtem, és hányszor…
A kérdés: hogyan bontsuk le a falainkat?
Én pl. meditációban kezdtem bontani őket, és emellett pedig igyekszem tudatosan figyelni azokra a szituációkra, amikor önkéntelenül a falaim árnyékába bújnék. Igyekszem ilyenkor tudatosan kinyitni a Szívemet, magamat. Viszonylag rövid idő alatt elég jó ‘eredmények’ születtek, de valahogy mégis úgy érzem, hogy most elakadtam…
Lehet, hogy csak türelmetlen vagyok… De úgy érzem, hogy bár jó pár falat lebontottam, mégis van egy ‘üvegfal’ körülöttem, amit nem tudok egyedül lebontani…
Van valakinek valami ötlete erre vonatkozóan? ( Az buldózert lehet, hogy kihagynám 🙂 )
szeretettel: Bochecha
Ennyi villant be:
Ennyi villant be miután elolvastam az irományod: Párkapcsolat?
:))
Nem feltétlenül…
Inkább általánosságban mindenféle emberi kapcsolatra vonatkoztatva gondoltam. 🙂
Érinthetetlen?
Lehet, hogy nem akarsz magadhoz engedni senkit? Az üveg fal mögött látszol, tehát nem takargatni akarod magad. Viszont nem lehet hozzádérni. Mintha egy buborékban élnél.
Megérint? vagy teljesen mellé trafáltam :)?
Üdv!
Hédi
„Lehet, hogy nem akarsz magadhoz engedni senkit?” —> nálam ez
„Lehet, hogy nem akarsz magadhoz engedni senkit?” —> nálam ez így van… ehhez társul egy egós önzés részeről, hogy több vagyok, mint a többi(átlag) és nem értenénk szót – felsőbbrendűségi érzés – :)))… pl! 🙂 De azé’, még ez sem az ok! De, ha okok, akkor félelem…
Szerintem, része a folyamatnak…. lecke ez is, mint minden egyéb… 🙂
Hédi, beletrafáltál!
Valóban nem takargatni akarom magam, hanem inkább védelmi funkciója van a dolognak.
Hogy mitől? Mindenféle megbántástól, elutasítástól. Feltételezem, hogy köze van a dolognak a Belső Gyermekemhez…
Dolgozom az ügyön, de még mindig nagyon kevés ember van, aki beléphet a ‘buborékomba’…
szeretettel:Bochecha
Vedd öledbe
Kedves Bochecha
Akkor nincs más hátra, mint öledbe kell vedd azt a kis gyereket és meg kell kérdezd milyen traumát hordoz a szívében. Minél mélyebbre mész annál többet árul el. És felnőtt fejjel mégis csak jobban megértjük az akkor szituációt és tanácsot tudunk neki adni, hogy kezelje a vélt vagy valós bánátst. Vígasztald meg és sokminden meg fog változni ezen a síkon is.
Üdv!
Hédi
Szia Hédi!
Köszönöm ismét! 🙂
Igen, érzem, hogy jó ez az irány, csak… , egy ideje elő-előjön ez a Belső Gyermek téma, de furcsa módon valami ott belül nem akarja, hogy foglalkozzak vele.
Bármi ‘bajom’ van, elég határozottan neki szoktam látni a dolog megoldásának, de ez nem így működik… És nem tudom, hogy miért. Vagy csak nem agyalni kellene, hanem mély levegő, és nekiülni?! 🙂
szeretettel: Bochecha/ Zsani
Szia Zsani!
Hát vagy valami ilyesmi, vagy segítség. Gondolok itt a Work-re, Hellingerre, vagy az NLP-re. Van ez utóbbiban egy olyan gyakorlat, hogy idézd fel magadban lehetőleg valamennyi érzést, amikor ez az állapot beáll, a remegéstől a gyomorfájáson át a pl. halálfélelemig és meditativ állapotban „vezettesd vissza” magad abba a szituációba, amikor ez először, vagy korábban történt. Ott lesz a megoldás. Utána az oldás már megy. A helyedben nem „gatyáznék”, elég erős vagy hozzá, hogy megéld. Egyébként nekem az a tapasztalatom, hogy erős emberek sokszor azért nem merik „felszabadítani” ezeket az erőket, mert attól tartanak, hogy nem tudnak utána vele mit kezdeni, kvázi elszabadulnak. Ettől meg ugyse kell félni, mivel csak az szabadul el amivel bánni is tudunk valamilyen módon. Az persze lehet, hogy a környezetünknek nem igazán fog tetszeni, de ki mondta, hogy nekik élünk?
Puszi!
Hédi
Szia Hédi!!!! :))
Majdnem lefejeltem az asztalt, amikor olvastam, hogy mit írtál. Hogy nem vettem észre az összefüggést a fal és az erőim felszabadítása között?! Jesszus, ez nagyon betalált és nagyon sokat segített, hála érte! 🙂
A segítséggel meg annyi van, hogy én a kineziológiát veszem igénybe ilyen esetekre, csak még egy hónap, amire hazajutok Mo-ra, szóval gondoltam, hátha addig megoldom magam. 🙂
Puszi! 🙂
Zsani
Nagyon örülök
Szia Zsani!
Örülök neked!
Puszi!
Hédi
Akkor viszont ha jól jött át, akkor úgy érzed, hogy „érdekes” a
Akkor viszont ha jól jött át, akkor úgy érzed, hogy „érdekes” a kapcsolatteremtő késséged? Mersz jó ill. „mély” kapcsolatokat kialakítani? Asszem, értem, hogy miről írsz… jelenleg én még nem… Ilyesmi „falam” nekem is van… Mert nálam jelenleg még úgy van ez a emberi kapcsolattéma, hogy mióta önismerti útra léptem, valahogy fontosabbá vált a belső lét meg magam, mint a másik ember… paradox, mert szeretnék emberekkel foglalkozni, de vmiért félek… Ha ilyesmi van nálad is, akkor nagyjából „mögé látok”… már csak magamból indulva ki… Én részemről egy átmeneti időszaknak tartom… Úgy gondolom, hogy nálam van itt még egy nagyadag önzés is(egó), amiért megtartom a falakt…. védenek és amíg belül gyöngének, sérülékenynek érzem magam, addig a falak is megmaradnak…. 🙂
Hmmm
Nem a mélységgel van a gond, mert az megvan… De most nem tudom összeszedetten leírni, alszom rá egyet. 🙂
Köszi!
Zsani
Mi történt itt kérem szépen? Egy pár napig nem vagyok és
Mi történt itt kérem szépen? Egy pár napig nem vagyok és mindenkinek arca van? Még Máténak is?
Szépek vagytok! Üdék és fiatalok! Örülök nektek.
Noa
Mégis csak kezd omlani az a fal.
Tudod, Noa, egy bolond százat csinál! 🙂
Köszönöm a bókot!
Tudod, Noa, egy bolond százat csinál! 🙂
Köszönöm a bókot!
Hát, a külső falak omladoznak, de még van ami megmaradt… De majd csak annak is eljön az ideje… 🙂
szeretettel: Zsani/ Bochecha
Hali
„Még Máténak is?”
Még Máténak is.
Csak úgy fértem bele, ha felhúzom a lábam 🙂
Szeretettel: Máté
Nekem meg akkora
az arcom, hogy csak az fért bele… 😀
Bár egy lótuszülés látványosabb lett volna Tőled, ha már máshogy nem fértél be… :)))
szeretettel:Zsani
A gatyám!
Jó meglátás!
Csak annak a gatyám látta volna kárát….:))))))))
Borzalmas zaj közepette szállt volna az örök létbe :))))))
Na meg aztán a magamfajta vénember izületei…. 🙂
Szeretettel: Máté
Máté! Miért hárítasz??? 🙂
Igazán fifikás indok! :))))
A jógatanárnőm hatvanix éves, negyvenix évesen kezdett el jógázni. Szeretnék olyasmi lótuszülést csinálni, mint Ő. 🙂
Tanulságok: soha sem késő, bármit el lehet érni, stb. stb.
Hiába, szórom ma a bölcsességeket, és megint sok volt a tréfarépa… :)))
Ha már itt vagy… Mi a véleményed a falakról? Vmi észrevétel, okos gondolat?
szeretettel:Zsani
na meggyógyult a server
Elnézést a lassúságért…
Falak. Amikor ezzel foglalkoztam (elnézést, ha már írta valaki), arra jöttem rá, a falat védelemnek használom. Anno a volt főnököm rosszindulata hatott rám. Természetesen szépen felvérteztem magam mindenféle fallal, pajzsokkal. Hatott is.
A megdöbbenést az okozta, mikor a szeretteim néhány nap múlva azt kérdezték tőlem: „mi van veled mostanában, olyan hideg vagy, mi a baj, nem szeretsz?”
Akkor esett le. Ha becsukom az ajtót a rossz előtt, nem jön be a jó sem. ÉS KI SEM!
Természetesen azonnal lepakoltam magamról. Másnap beleálltam a főnököm arcába és megkérdeztem: mi baja van velem.
Legnagyobb meglepetésünkre csak elkezdett kapálózni, sehol sem találta a felületet.
Mindez arra vezetett rá, hogy nevezzük azt pajzsnak vagy falnak, ha valaki elzárkózik, az nem tud igazán szeretni. Nem akar igazán szeretni. És azt sem engedi, hogy őt szeressék. Csalódások érték a szeretettel kapcsolatban. Fél. Fél, hogy csalódik.
Mára némi füst az, amivel elzárom magam. Még nem olvastam el végig a dohányzós blogban említett könyvet, de már 7 szálnál nem szívok többet. Napi 20-25-ről.
Régebben büszke lettem volna ezért magamra. Ma nem vagyok, mert teljesen el akarom engedni.
Szeretnék szeretni. Igazán.
Ezeket én is összeraktam,
csak azt nem láttam, hogy hogyan is tudom lebontani őket. Pontosabban -ezt írtam is az elején, azt hiszem- , voltak olyan falak, amiket elég simán lebontottam. De maradt még, ami már zavar, és szeretnék megszabadulni tőle…
Igen, mindenképp a szeretettel függ össze, meg mondjuk egy Belső Gyermekkel, aki sérült ebben a vonatkozásban…
Jó úton haladsz, és tudom, hogy meg tudod csinálni!!!! 🙂
Fogsz, ebben biztos vagyok!
Köszönöm!
szeretettel: Zsani 🙂
Menj közel
Amikor van egy fal, mit már le akarsz bontani, akkor már van egy rés rajta, amin egyszer már kiláttál, menj közel a réshez, nézz bele és közledj, csak az legyen elötted, amit a résen látsz és ami miatt a fal is „akadály”-nak tűnik, ha szemed a rést egészen eltakarja, már nem látod a falat… és a csoda: átmehetsz a falon… 🙂
Ám, ha a figyelmed nem a rés mögé esik, a csoda elszállt! 🙁
Próbáld ki egy papírlappal és nézd a tv-t azon át, egy idő múlva már nem zavar a papír, ha lesz egy pillanat, amikor igen, akkor könnyen le is teszed!!!
Gyerekesnek tűnik, de minden gyerekes dologban hihetetlen öröm van!:))
Kedves Szma!
Nem tudom szavakkal kifejezni, hogy mekkora hatása volt az írásodnak! Csak pislogok nagyokat, és érzem, hogy omladozik!!! :)))
Hálás köszönettel:
Bochecha/ Zsani
De igazán
örülök neki :))
Néha jó, gyereknek lenni…
Máté
„Szeretnék szeretni. Igazán.”
azt teszed… minden egyes alkalommal, amikor együtt haladsz valakivel!
Legyen tárgya vagy alanya, legyen az a munkád, nejed, gyermeked…
Ha valaki valamit jól csinál, az általában észre sem veszi… Szokták mondani: a cipésznek cipője…
Ne a másikat húzd a „rés”-hez (a faladon) te nézz bele! Egyszer már megtetted! …Hiszen másképp nem hiányozna! 😉
szma
Köszönöm.
Jó utat kívánok!
Szeretettel.
Máté
Szabox! Szelekció
Most az kattant be, hogy eléggé szelektálok, hogy ki az, akinek ‘adok’ magamból, és ki az, akinek nem. Hú, ez durva…
Ahham, valami olyasmi jött még, hogy a saját belső szabályaimhoz, elveimhez annyira ragaszkodom, hogy ezzel saját magamat zárom be a fal mögé.
Másrészt amit írsz a gyengeségről, nem tudom… Az elmúlt pár hónapban volt néhány ‘érdekes’ leckém, amiknek a hatására végre beláttam, hogy nem vagyok gyenge. Sőt!
Na várj, mi van akkor, ha Te sem vagy az, csak a saját Magadról kialakított (vagy mondjuk a családod által Beléd sulykolt) téves elképzelésekhez annyira ragaszkodsz, hogy nem látod a fától az erdőt?! Mi van, ha helyes önértékeléssel rájönnél, hogy nem vagy gyenge, ergo maga a fal is értelmét veszti, mivel semmi szükség nincs rá?!
Ezt persze magamnak is…
Hálásan köszönöm az inspirációt!!! 🙂
szeretettel:Zsani
Ennyi villant be:
Ennyi villant be miután elolvastam az irományod: Párkapcsolat?
:))
Nem feltétlenül…
Inkább általánosságban mindenféle emberi kapcsolatra vonatkoztatva gondoltam. 🙂
Érinthetetlen?
Lehet, hogy nem akarsz magadhoz engedni senkit? Az üveg fal mögött látszol, tehát nem takargatni akarod magad. Viszont nem lehet hozzádérni. Mintha egy buborékban élnél.
Megérint? vagy teljesen mellé trafáltam :)?
Üdv!
Hédi
„Lehet, hogy nem akarsz magadhoz engedni senkit?” —> nálam ez
„Lehet, hogy nem akarsz magadhoz engedni senkit?” —> nálam ez így van… ehhez társul egy egós önzés részeről, hogy több vagyok, mint a többi(átlag) és nem értenénk szót – felsőbbrendűségi érzés – :)))… pl! 🙂 De azé’, még ez sem az ok! De, ha okok, akkor félelem…
Szerintem, része a folyamatnak…. lecke ez is, mint minden egyéb… 🙂
Hédi, beletrafáltál!
Valóban nem takargatni akarom magam, hanem inkább védelmi funkciója van a dolognak.
Hogy mitől? Mindenféle megbántástól, elutasítástól. Feltételezem, hogy köze van a dolognak a Belső Gyermekemhez…
Dolgozom az ügyön, de még mindig nagyon kevés ember van, aki beléphet a ‘buborékomba’…
szeretettel:Bochecha
Vedd öledbe
Kedves Bochecha
Akkor nincs más hátra, mint öledbe kell vedd azt a kis gyereket és meg kell kérdezd milyen traumát hordoz a szívében. Minél mélyebbre mész annál többet árul el. És felnőtt fejjel mégis csak jobban megértjük az akkor szituációt és tanácsot tudunk neki adni, hogy kezelje a vélt vagy valós bánátst. Vígasztald meg és sokminden meg fog változni ezen a síkon is.
Üdv!
Hédi
Szia Hédi!
Köszönöm ismét! 🙂
Igen, érzem, hogy jó ez az irány, csak… , egy ideje elő-előjön ez a Belső Gyermek téma, de furcsa módon valami ott belül nem akarja, hogy foglalkozzak vele.
Bármi ‘bajom’ van, elég határozottan neki szoktam látni a dolog megoldásának, de ez nem így működik… És nem tudom, hogy miért. Vagy csak nem agyalni kellene, hanem mély levegő, és nekiülni?! 🙂
szeretettel: Bochecha/ Zsani
Szia Zsani!
Hát vagy valami ilyesmi, vagy segítség. Gondolok itt a Work-re, Hellingerre, vagy az NLP-re. Van ez utóbbiban egy olyan gyakorlat, hogy idézd fel magadban lehetőleg valamennyi érzést, amikor ez az állapot beáll, a remegéstől a gyomorfájáson át a pl. halálfélelemig és meditativ állapotban „vezettesd vissza” magad abba a szituációba, amikor ez először, vagy korábban történt. Ott lesz a megoldás. Utána az oldás már megy. A helyedben nem „gatyáznék”, elég erős vagy hozzá, hogy megéld. Egyébként nekem az a tapasztalatom, hogy erős emberek sokszor azért nem merik „felszabadítani” ezeket az erőket, mert attól tartanak, hogy nem tudnak utána vele mit kezdeni, kvázi elszabadulnak. Ettől meg ugyse kell félni, mivel csak az szabadul el amivel bánni is tudunk valamilyen módon. Az persze lehet, hogy a környezetünknek nem igazán fog tetszeni, de ki mondta, hogy nekik élünk?
Puszi!
Hédi
Szia Hédi!!!! :))
Majdnem lefejeltem az asztalt, amikor olvastam, hogy mit írtál. Hogy nem vettem észre az összefüggést a fal és az erőim felszabadítása között?! Jesszus, ez nagyon betalált és nagyon sokat segített, hála érte! 🙂
A segítséggel meg annyi van, hogy én a kineziológiát veszem igénybe ilyen esetekre, csak még egy hónap, amire hazajutok Mo-ra, szóval gondoltam, hátha addig megoldom magam. 🙂
Puszi! 🙂
Zsani
Nagyon örülök
Szia Zsani!
Örülök neked!
Puszi!
Hédi
Akkor viszont ha jól jött át, akkor úgy érzed, hogy „érdekes” a
Akkor viszont ha jól jött át, akkor úgy érzed, hogy „érdekes” a kapcsolatteremtő késséged? Mersz jó ill. „mély” kapcsolatokat kialakítani? Asszem, értem, hogy miről írsz… jelenleg én még nem… Ilyesmi „falam” nekem is van… Mert nálam jelenleg még úgy van ez a emberi kapcsolattéma, hogy mióta önismerti útra léptem, valahogy fontosabbá vált a belső lét meg magam, mint a másik ember… paradox, mert szeretnék emberekkel foglalkozni, de vmiért félek… Ha ilyesmi van nálad is, akkor nagyjából „mögé látok”… már csak magamból indulva ki… Én részemről egy átmeneti időszaknak tartom… Úgy gondolom, hogy nálam van itt még egy nagyadag önzés is(egó), amiért megtartom a falakt…. védenek és amíg belül gyöngének, sérülékenynek érzem magam, addig a falak is megmaradnak…. 🙂
Hmmm
Nem a mélységgel van a gond, mert az megvan… De most nem tudom összeszedetten leírni, alszom rá egyet. 🙂
Köszi!
Zsani
Mi történt itt kérem szépen? Egy pár napig nem vagyok és
Mi történt itt kérem szépen? Egy pár napig nem vagyok és mindenkinek arca van? Még Máténak is?
Szépek vagytok! Üdék és fiatalok! Örülök nektek.
Noa
Mégis csak kezd omlani az a fal.
Tudod, Noa, egy bolond százat csinál! 🙂
Köszönöm a bókot!
Tudod, Noa, egy bolond százat csinál! 🙂
Köszönöm a bókot!
Hát, a külső falak omladoznak, de még van ami megmaradt… De majd csak annak is eljön az ideje… 🙂
szeretettel: Zsani/ Bochecha
Hali
„Még Máténak is?”
Még Máténak is.
Csak úgy fértem bele, ha felhúzom a lábam 🙂
Szeretettel: Máté
Nekem meg akkora
az arcom, hogy csak az fért bele… 😀
Bár egy lótuszülés látványosabb lett volna Tőled, ha már máshogy nem fértél be… :)))
szeretettel:Zsani
A gatyám!
Jó meglátás!
Csak annak a gatyám látta volna kárát….:))))))))
Borzalmas zaj közepette szállt volna az örök létbe :))))))
Na meg aztán a magamfajta vénember izületei…. 🙂
Szeretettel: Máté
Máté! Miért hárítasz??? 🙂
Igazán fifikás indok! :))))
A jógatanárnőm hatvanix éves, negyvenix évesen kezdett el jógázni. Szeretnék olyasmi lótuszülést csinálni, mint Ő. 🙂
Tanulságok: soha sem késő, bármit el lehet érni, stb. stb.
Hiába, szórom ma a bölcsességeket, és megint sok volt a tréfarépa… :)))
Ha már itt vagy… Mi a véleményed a falakról? Vmi észrevétel, okos gondolat?
szeretettel:Zsani
na meggyógyult a server
Elnézést a lassúságért…
Falak. Amikor ezzel foglalkoztam (elnézést, ha már írta valaki), arra jöttem rá, a falat védelemnek használom. Anno a volt főnököm rosszindulata hatott rám. Természetesen szépen felvérteztem magam mindenféle fallal, pajzsokkal. Hatott is.
A megdöbbenést az okozta, mikor a szeretteim néhány nap múlva azt kérdezték tőlem: „mi van veled mostanában, olyan hideg vagy, mi a baj, nem szeretsz?”
Akkor esett le. Ha becsukom az ajtót a rossz előtt, nem jön be a jó sem. ÉS KI SEM!
Természetesen azonnal lepakoltam magamról. Másnap beleálltam a főnököm arcába és megkérdeztem: mi baja van velem.
Legnagyobb meglepetésünkre csak elkezdett kapálózni, sehol sem találta a felületet.
Mindez arra vezetett rá, hogy nevezzük azt pajzsnak vagy falnak, ha valaki elzárkózik, az nem tud igazán szeretni. Nem akar igazán szeretni. És azt sem engedi, hogy őt szeressék. Csalódások érték a szeretettel kapcsolatban. Fél. Fél, hogy csalódik.
Mára némi füst az, amivel elzárom magam. Még nem olvastam el végig a dohányzós blogban említett könyvet, de már 7 szálnál nem szívok többet. Napi 20-25-ről.
Régebben büszke lettem volna ezért magamra. Ma nem vagyok, mert teljesen el akarom engedni.
Szeretnék szeretni. Igazán.
Ezeket én is összeraktam,
csak azt nem láttam, hogy hogyan is tudom lebontani őket. Pontosabban -ezt írtam is az elején, azt hiszem- , voltak olyan falak, amiket elég simán lebontottam. De maradt még, ami már zavar, és szeretnék megszabadulni tőle…
Igen, mindenképp a szeretettel függ össze, meg mondjuk egy Belső Gyermekkel, aki sérült ebben a vonatkozásban…
Jó úton haladsz, és tudom, hogy meg tudod csinálni!!!! 🙂
Fogsz, ebben biztos vagyok!
Köszönöm!
szeretettel: Zsani 🙂
Menj közel
Amikor van egy fal, mit már le akarsz bontani, akkor már van egy rés rajta, amin egyszer már kiláttál, menj közel a réshez, nézz bele és közledj, csak az legyen elötted, amit a résen látsz és ami miatt a fal is „akadály”-nak tűnik, ha szemed a rést egészen eltakarja, már nem látod a falat… és a csoda: átmehetsz a falon… 🙂
Ám, ha a figyelmed nem a rés mögé esik, a csoda elszállt! 🙁
Próbáld ki egy papírlappal és nézd a tv-t azon át, egy idő múlva már nem zavar a papír, ha lesz egy pillanat, amikor igen, akkor könnyen le is teszed!!!
Gyerekesnek tűnik, de minden gyerekes dologban hihetetlen öröm van!:))
Kedves Szma!
Nem tudom szavakkal kifejezni, hogy mekkora hatása volt az írásodnak! Csak pislogok nagyokat, és érzem, hogy omladozik!!! :)))
Hálás köszönettel:
Bochecha/ Zsani
De igazán
örülök neki :))
Néha jó, gyereknek lenni…
Máté
„Szeretnék szeretni. Igazán.”
azt teszed… minden egyes alkalommal, amikor együtt haladsz valakivel!
Legyen tárgya vagy alanya, legyen az a munkád, nejed, gyermeked…
Ha valaki valamit jól csinál, az általában észre sem veszi… Szokták mondani: a cipésznek cipője…
Ne a másikat húzd a „rés”-hez (a faladon) te nézz bele! Egyszer már megtetted! …Hiszen másképp nem hiányozna! 😉
szma
Köszönöm.
Jó utat kívánok!
Szeretettel.
Máté
Szabox! Szelekció
Most az kattant be, hogy eléggé szelektálok, hogy ki az, akinek ‘adok’ magamból, és ki az, akinek nem. Hú, ez durva…
Ahham, valami olyasmi jött még, hogy a saját belső szabályaimhoz, elveimhez annyira ragaszkodom, hogy ezzel saját magamat zárom be a fal mögé.
Másrészt amit írsz a gyengeségről, nem tudom… Az elmúlt pár hónapban volt néhány ‘érdekes’ leckém, amiknek a hatására végre beláttam, hogy nem vagyok gyenge. Sőt!
Na várj, mi van akkor, ha Te sem vagy az, csak a saját Magadról kialakított (vagy mondjuk a családod által Beléd sulykolt) téves elképzelésekhez annyira ragaszkodsz, hogy nem látod a fától az erdőt?! Mi van, ha helyes önértékeléssel rájönnél, hogy nem vagy gyenge, ergo maga a fal is értelmét veszti, mivel semmi szükség nincs rá?!
Ezt persze magamnak is…
Hálásan köszönöm az inspirációt!!! 🙂
szeretettel:Zsani
Üvegfal
Konfliktus mentesség?
Láthatatlannak jobb lenni, mint kiállni mindenki elé, és azt mondani, ez vagyok ÉN?
Örökös fáratság, beletörődés, csalódás, mert nem úgy alakulnak a dolgok, mint elvártuk? Félelem, ami a fájdalom elkerülésére sarkal?
Álomvilág, élet helyett? Érzelmek megélése?
Bár én inkább a Szeretetre tippelnék. Tudsz SZABADON szeretni? Átengeded magad az eufólikus állapotnak, vagy inkább elemzed, keresed az értelmet, csakis a lényeget? Agyalsz-e sokat a kapcsolatokon, mi volt, mi lesz? Mi a lehetőség, esély?
Éled-e azt, ami jön? Ha harag, akkor haragudj, ha szeretsz, szeress, ne rágódj rajta. Vagy inkább a következmény árnyéka nem enged szabadon áramlani?
Tégy meg bármit, lelkiismeret -furdalás, elemzés nélkül.
Mit érzel? Éld meg szabadon.
Bocs, nekem ezek jöttek, majd írj, mi jött Neked 🙂
Anita!
Egyrészt igen, a konfliktusok felvállalásánál el van ásva egy kutya… 🙂
A másik része pedig: „Álomvilág, élet helyett?” Hmmm, na igen. Az elmúlt időszakban annyira elvoltam a saját kis világomban, egy cseppet ‘elszálltam’, miközben eléggé elfelejtkeztem arról, hogy itt élek a földi síkon… 🙂
(mondjuk úgy 46 %-nyi levegős és 13%-nyi földes jeggyel a horoszkópomban nem nehéz… 🙂 )
A Szeretettel nincs baj, nagyon tudok szeretni, és ‘szeretve lenni’, meg kimutatni is.
De a harag, düh megélése az érdekes. Az nem nagyon akar sikerülni, hogy kiengedjem. Vagyis nem azonnal, hanem 1-2 nap kell hozzá, hogy eljussak arra a pontra, hogy kikiabáljam magamból az erdőben, vagy találjak egyéb alternatív megoldást….
(szerencsére elég ritkán jövök ki a sodromból… 🙂 )
Köszönöm a válaszaidat, közelebb vittek! 🙂
Most ennyi, ha jön még valami, megírom.
szeretettel: Bochecha
Bochecha
Biztos ki fogod bogozni, várom a folytatást, és nincs mit!
Szeretettel,
Anita 🙂
Üvegfal
Konfliktus mentesség?
Láthatatlannak jobb lenni, mint kiállni mindenki elé, és azt mondani, ez vagyok ÉN?
Örökös fáratság, beletörődés, csalódás, mert nem úgy alakulnak a dolgok, mint elvártuk? Félelem, ami a fájdalom elkerülésére sarkal?
Álomvilág, élet helyett? Érzelmek megélése?
Bár én inkább a Szeretetre tippelnék. Tudsz SZABADON szeretni? Átengeded magad az eufólikus állapotnak, vagy inkább elemzed, keresed az értelmet, csakis a lényeget? Agyalsz-e sokat a kapcsolatokon, mi volt, mi lesz? Mi a lehetőség, esély?
Éled-e azt, ami jön? Ha harag, akkor haragudj, ha szeretsz, szeress, ne rágódj rajta. Vagy inkább a következmény árnyéka nem enged szabadon áramlani?
Tégy meg bármit, lelkiismeret -furdalás, elemzés nélkül.
Mit érzel? Éld meg szabadon.
Bocs, nekem ezek jöttek, majd írj, mi jött Neked 🙂
Anita!
Egyrészt igen, a konfliktusok felvállalásánál el van ásva egy kutya… 🙂
A másik része pedig: „Álomvilág, élet helyett?” Hmmm, na igen. Az elmúlt időszakban annyira elvoltam a saját kis világomban, egy cseppet ‘elszálltam’, miközben eléggé elfelejtkeztem arról, hogy itt élek a földi síkon… 🙂
(mondjuk úgy 46 %-nyi levegős és 13%-nyi földes jeggyel a horoszkópomban nem nehéz… 🙂 )
A Szeretettel nincs baj, nagyon tudok szeretni, és ‘szeretve lenni’, meg kimutatni is.
De a harag, düh megélése az érdekes. Az nem nagyon akar sikerülni, hogy kiengedjem. Vagyis nem azonnal, hanem 1-2 nap kell hozzá, hogy eljussak arra a pontra, hogy kikiabáljam magamból az erdőben, vagy találjak egyéb alternatív megoldást….
(szerencsére elég ritkán jövök ki a sodromból… 🙂 )
Köszönöm a válaszaidat, közelebb vittek! 🙂
Most ennyi, ha jön még valami, megírom.
szeretettel: Bochecha
Bochecha
Biztos ki fogod bogozni, várom a folytatást, és nincs mit!
Szeretettel,
Anita 🙂
Szükséges
Kedves Bochecha!
Fal miatt”panaszkodól” mivel lehet,hogy folytogat legalábbis
ugy érzed.A falakra szüségûnk van,megvédnek bennünket pl.
ha számitógéped tûzfala nem teljesitené feladatát a rendsze-
red már rég nem lenne üzemképpes és ezt csak vírtuális szin-
ten emlitettem-igaz üvegfalad is csak vírtuálisan létezik addig
mig te vigyázol arra,hogy legyen egy üvegfalad mi megvédje
intimitásod.
Kedves Rosenrot!
Köszönöm Neked is a választ!
Az az igazság, hogy most már abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán szükségem van bármiféle falra.
Hiszen ha abszolút ‘rendben vagyok’ ott belül, akkor miért is lenne?!
A hozzászólások kapcsán valami nagyon nagy dolog elindult bennem, és most azt érzem, hogy IGEN, ÁTMEGYEK A FALON! :)))
Mindenkinek nagyon köszönöm!
szeretettel: Bochecha / Zsani
Szükséges
Kedves Bochecha!
Fal miatt”panaszkodól” mivel lehet,hogy folytogat legalábbis
ugy érzed.A falakra szüségûnk van,megvédnek bennünket pl.
ha számitógéped tûzfala nem teljesitené feladatát a rendsze-
red már rég nem lenne üzemképpes és ezt csak vírtuális szin-
ten emlitettem-igaz üvegfalad is csak vírtuálisan létezik addig
mig te vigyázol arra,hogy legyen egy üvegfalad mi megvédje
intimitásod.
Kedves Rosenrot!
Köszönöm Neked is a választ!
Az az igazság, hogy most már abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán szükségem van bármiféle falra.
Hiszen ha abszolút ‘rendben vagyok’ ott belül, akkor miért is lenne?!
A hozzászólások kapcsán valami nagyon nagy dolog elindult bennem, és most azt érzem, hogy IGEN, ÁTMEGYEK A FALON! :)))
Mindenkinek nagyon köszönöm!
szeretettel: Bochecha / Zsani
Sziasztok!
Akik rendszeresen olvasók vagytok biztosan nyomonkövettétek amikor a Karmatörlö ,,hentes” munkájának:) következtében észrevettem a bazi nagy falat amit olyan korán építettem hogy abban nöttem fel….
Nos.Még nem volt idöm a bontáshoz hozzákezdeni,de a felismerés már elég volt a fizikai változásra….!:)Azóta amióta leesett a tantusz azokat az eseményeket csócsálom egyfolytában.
Sportolok,és szeretem feszegetni a fizikai korlátaimat,ám a nyújtógyakorlatokkal álltam hadilábon.De két napja,véletlenül;)amióta a ,,befalazásom” jár a fejemben azóta folyamatosan ellenállhatatlan vágyat érzek hogy nyújtó gyakorlatokat csináljak…!?:)Most is éppen dolgozom(rendezvény van nálunk),ugyhogy alig várom hogy egyedül legyek!…;)
Nekem nagyon is az az érzésem hogy a kettö összefügg!;)
Üdv:Erika
Köszönöm Karmatörlö!…ja!és nem tudod véletlenül miért van az hogy a fönököm akivel együtt dolgozom a konyhán írtó rendetlen,ami engem nem zavar,hiszen egy ilyennek könnyebb megfelelni;)és a másik ezért is van szükség rám;)de a feleségét ugy veszem észre zavarja hogy én túl preciz vagyok….pl.amikor a hotelszobákat csinálom akkor én mindent az élére állítok,és addig igazítom az ágyat amíg az nem tökéletes….:)Söt!Az ágyat megnézem a másik oldalról is,hogy jól van-e!:)))Ö pedig úgy odadobál mindent…ha´észreveszem megigazítom,de ezzel kapcsolatban is azt gondolom hogy jól van ez így mert könnyebb megfelelni…:)De most azt vettem észre hogy zavarhatja bennem valami mert rámszólt hogy a konyhai törlökendöket nem kell kivasalni…!?
Ilyenkor mit mutat a tükör?
Sziasztok!
Akik rendszeresen olvasók vagytok biztosan nyomonkövettétek amikor a Karmatörlö ,,hentes” munkájának:) következtében észrevettem a bazi nagy falat amit olyan korán építettem hogy abban nöttem fel….
Nos.Még nem volt idöm a bontáshoz hozzákezdeni,de a felismerés már elég volt a fizikai változásra….!:)Azóta amióta leesett a tantusz azokat az eseményeket csócsálom egyfolytában.
Sportolok,és szeretem feszegetni a fizikai korlátaimat,ám a nyújtógyakorlatokkal álltam hadilábon.De két napja,véletlenül;)amióta a ,,befalazásom” jár a fejemben azóta folyamatosan ellenállhatatlan vágyat érzek hogy nyújtó gyakorlatokat csináljak…!?:)Most is éppen dolgozom(rendezvény van nálunk),ugyhogy alig várom hogy egyedül legyek!…;)
Nekem nagyon is az az érzésem hogy a kettö összefügg!;)
Üdv:Erika
Köszönöm Karmatörlö!…ja!és nem tudod véletlenül miért van az hogy a fönököm akivel együtt dolgozom a konyhán írtó rendetlen,ami engem nem zavar,hiszen egy ilyennek könnyebb megfelelni;)és a másik ezért is van szükség rám;)de a feleségét ugy veszem észre zavarja hogy én túl preciz vagyok….pl.amikor a hotelszobákat csinálom akkor én mindent az élére állítok,és addig igazítom az ágyat amíg az nem tökéletes….:)Söt!Az ágyat megnézem a másik oldalról is,hogy jól van-e!:)))Ö pedig úgy odadobál mindent…ha´észreveszem megigazítom,de ezzel kapcsolatban is azt gondolom hogy jól van ez így mert könnyebb megfelelni…:)De most azt vettem észre hogy zavarhatja bennem valami mert rámszólt hogy a konyhai törlökendöket nem kell kivasalni…!?
Ilyenkor mit mutat a tükör?