Az egymilliárdos lottó nyeremény kapcsán egy régi kérdés jutott eszembe tegnap: Vajon mi lenne, ha az emberek egyenlően osztanák el a megtermelt javakat?
Milyen változást hozna ez az afrikai szegények életébe, vagy az amerikai gazdagabb rétegnek?
Mit kezdenének a többlet pénzzel a szegények?
Hogyan dolgoznák fel a forrás csökkenést azok, akik már hozzászoktak a kényelemhez, biztonsághoz?
Vajon mennyit keresnénk mi magyarok? Többet vagy kevesebbet az átlagnál?
Kezdjük is egy kis számolással:
/ Nem sok közgazdasági ismeretem van, így lehet, hogy nagyon mellé számoltam. /
Világ GDP-je osztva a népességgel, egy hónapra forintban:
69899225000000 / 7000000000 x 215 / 12 = 178.908 Ft
Magyarország GDP-je osztva a népességgel, egy hónapra forintban:
155478000000 / 10000000 x 200 / 12 = 259.130 Ft
Ha jól értettem a leírásokat, a GDP nem mutatja meg a valós jövedelmet, ezért ha ennek a két eredménynek az arányával számolok, akkor a hazai egy főre eső 115.549 Ft-os átlag havi jövedelem:
79.777 Ft-ra csökkenne, ha a világon egyenlően osztanánk el a megtermelt javakat.
Na, mit szólsz ehhez?
Kell Neked az egyenlőség?
A számításokhoz keresgélve találtam még néhány érdekes
A számításokhoz keresgélve találtam még néhány érdekes tartalmat:
Végül pedig egy látványos videó arról, hogyan növekedett az elmúlt évszázadokban az átlagéletkor és a jövedelem:
A számításokhoz keresgélve találtam még néhány érdekes
A számításokhoz keresgélve találtam még néhány érdekes tartalmat:
Végül pedig egy látványos videó arról, hogyan növekedett az elmúlt évszázadokban az átlagéletkor és a jövedelem:
Veled ellentétben én viszont
közgazdász vagyok, tudom, hogy ahhoz, hogy belőjük, hol a helyünk, a megélhetési költségekre és az árszínvonalra is el kellene végezni a számítást.
Például ahol meleg van, lehet lakni valami laza kis kunyhóban, a cunamis tájakon kb 300.000 Ft-ba kerül egy ház, nem kell fűteni és az étel is nagyon olcsó.
Nem beszélve a ruházatról, legyen sarud, egy fehér lepel, mint Indiában 🙂 meleg víznek meg ott a Gangesz 🙂
Viccet félretéve, még így is elég jól állunk.
De mindenki oda születik, ahol a hiányzó tudását legjobban tudja gyarapítani.
„Mindenki oda születik, ahol a hiányzó tudását legjobban tudja
„Mindenki oda születik, ahol a hiányzó tudását legjobban tudja gyarapítani.”
Ez így van!
Maga a téma is azért jött fel ismét, mert a napokban pont a megélhetésre végeztem tudatosítási gyakorlatot, meditációt. Nagyon izgalmas volt, mert egy tibeti Mester tanított vagy fél napon át és azóta tényleg másként látom a pénzügyi dolgaimat! : )
Veled ellentétben én viszont
közgazdász vagyok, tudom, hogy ahhoz, hogy belőjük, hol a helyünk, a megélhetési költségekre és az árszínvonalra is el kellene végezni a számítást.
Például ahol meleg van, lehet lakni valami laza kis kunyhóban, a cunamis tájakon kb 300.000 Ft-ba kerül egy ház, nem kell fűteni és az étel is nagyon olcsó.
Nem beszélve a ruházatról, legyen sarud, egy fehér lepel, mint Indiában 🙂 meleg víznek meg ott a Gangesz 🙂
Viccet félretéve, még így is elég jól állunk.
De mindenki oda születik, ahol a hiányzó tudását legjobban tudja gyarapítani.
„Mindenki oda születik, ahol a hiányzó tudását legjobban tudja
„Mindenki oda születik, ahol a hiányzó tudását legjobban tudja gyarapítani.”
Ez így van!
Maga a téma is azért jött fel ismét, mert a napokban pont a megélhetésre végeztem tudatosítási gyakorlatot, meditációt. Nagyon izgalmas volt, mert egy tibeti Mester tanított vagy fél napon át és azóta tényleg másként látom a pénzügyi dolgaimat! : )