Ugrás a tartalomhoz

Felemelő felismeréseink

Az élet a hitem megszilárdítását, az önismeretem, önbizalmam megerősítését kívánja tőlem már többedszerre.
Amikor a helyzet megérett a változásra és új utakon kell járnom, akkor valahonnan csodálatos módon mindig jön egy megerősítés, egy felismerés, egy újabb lehetőség a következő lépcsőfok megtételére. Hálás vagyok ezekért a tapasztalásokért, hiszen nagyon nagy szükségem van rájuk.

Talán jó lenne ezeket megosztanunk egymással?
Hátha mindannyiónknak hitet, reményt ad kilépni a hétköznapi, szürke megszokottságból és megmutatja az új lehetőségeinket, amikről korábban nem is álmodtunk…

A mai felemelő tapasztalatom:
Csengettek az ajtón, két ázsiai fiatalember állt előttem. Hittérítők villant belém a gondolat. Itt tanulnak és szeretnék ha időt szánnék rájuk, mondták: 5 perc elég lesz. Behívtam őket és a sejtésem beigazolódott, valóban hittérítők voltak. Udvariasan megköszöntem a megkeresést és elköszöntem tőlük, hogy köszönöm van hitem (s az még ráadásul az ő hitükre is hasonlít).
Amikor becsukódott az ajtó, akkor döbbentem rá, hogy mekkora hite van két embernek, akik még magyarul is alig tudnak és (be)vállalják, hogy Dél-Koreából idejövén a biblia alapján hittérítenek egy keresztény szellemiségű világban, ahol többé-kevésbé ismerjük a bibliát.
Igen, ez a valódi hit, csodálom a két embert a bátorságáért, a kitartásáért, az elkötelezettségéért, s mi tagadás hitben is van még hova fejlődnöm!

Szeretettel várom, hogy hasonló tapasztalataitokat megosszuk egymással, hogy kölcsönösen tanulhassunk belőle.

12 hozzászólás a(z) “Felemelő felismeréseink” bejegyzéshez

  1. Kommunikáció
    Azt tanultam a honlapon lezajló vitákból, hogy még mindig nem tudom felvállalni a véleményem, és sokszor nincs is kiforrott véleményem dolgokról (az itt megszólalókkal ellentétben). Másrészt viszont nem akarok mindenáron „megtéríteni” másokat, mint itt egy-két ember… 🙂 ezt saját pozitívumnak könyvelem el, azt hiszem, egyre inkább el tudom fogadni az embereket olyannak, amilyenek. Köszönöm!

    • igazi kommunikáció
      Kedves Hiteles!

      Nagyon jól csinálod! És jól látod, pozitívum, mert valóban sokat segít Neked nemcsak a mások elfogadásában, hanem a meghallgatásában és a feléjük tanúsítandó toleranciában (én így élem meg legalábbis).

      Az igazi, őszinte, élő kommunikáció nem a saját véleményünk hangoztatása alapján születik meg, hanem éppen akkor amikor a többieket meghallgatjuk, megértjük és erre válaszolunk.
      Itt mostanában vélemény különbségeket hangoztatunk, de ilyenkor valami más beszél belőlünk, mint az őszinte kommunikáció, sajnos! 1

  2. Kommunikáció
    Azt tanultam a honlapon lezajló vitákból, hogy még mindig nem tudom felvállalni a véleményem, és sokszor nincs is kiforrott véleményem dolgokról (az itt megszólalókkal ellentétben). Másrészt viszont nem akarok mindenáron „megtéríteni” másokat, mint itt egy-két ember… 🙂 ezt saját pozitívumnak könyvelem el, azt hiszem, egyre inkább el tudom fogadni az embereket olyannak, amilyenek. Köszönöm!

    • igazi kommunikáció
      Kedves Hiteles!

      Nagyon jól csinálod! És jól látod, pozitívum, mert valóban sokat segít Neked nemcsak a mások elfogadásában, hanem a meghallgatásában és a feléjük tanúsítandó toleranciában (én így élem meg legalábbis).

      Az igazi, őszinte, élő kommunikáció nem a saját véleményünk hangoztatása alapján születik meg, hanem éppen akkor amikor a többieket meghallgatjuk, megértjük és erre válaszolunk.
      Itt mostanában vélemény különbségeket hangoztatunk, de ilyenkor valami más beszél belőlünk, mint az őszinte kommunikáció, sajnos! 1

  3. en is tisztelem
    nekem is volt egy hasonlo csak hasonlo esetem.
    a ferjem buszsofor, ez egy csaladi ceg vagyis a fonoki stab, mind familia.
    a kislanyunk, mint mar irtam elozokben, serult, oxigenhiannyal szuletett.
    abban az evben, mikor elkezdett a parom ott dolgozni, voltak ismerosok, akik a beteg gyerekeiket vittek kinaba, ukrajnaba stb ossejtbeultetesre.
    mi is szerettuk volna, mert nagyon sok jokat hallottunk.
    ekkor mondtam paromnak, gyujtsunk adomanyokat, tegyunk ki egy lapot, amiben anyagiakat kerunk, hogy vigyuk a kislanyt a terapiara.
    egy-ket ember segitett, sajnos nagyon gyengen, bar en sosem vartam el, csak megprobaltuk, hatha.
    es a fonok lanya, meghivott engem es lanyomat franciaorszagba, egy szentvarosba, LOURDES a neve.
    rengeteg ember jar oda evente tobbszor is.
    hatalmas tomeg, emberek ezrevel.
    nem tulzok, ez az igazsag.
    csodalatos volt.
    nagyon sokan toloszekes emberekkel, imadkozva, enekelve,…..
    es vannak apolok-nok, akik valojaban nem apolok, csak onkentesek, idosek, fiatalok, a vilag minden reszerol csak azert az egyert, csak egy dolog miatt teszik meg ezeket a hosszu utakat, mert hisznek, biznak, telis-tele vannak remennyel, hogy igaz, letezik a csoda, a gyogyulas.
    az, amikor jezus latast ad a vaknak es szavara jarni kezd a bena.
    eletemben egy kivansagom van, bar annyi hitem lenne, mint jezusnak.
    annyi csoda letezik a vilagban, annyi gyonyoru dolog es emberi leny.

  4. en is tisztelem
    nekem is volt egy hasonlo csak hasonlo esetem.
    a ferjem buszsofor, ez egy csaladi ceg vagyis a fonoki stab, mind familia.
    a kislanyunk, mint mar irtam elozokben, serult, oxigenhiannyal szuletett.
    abban az evben, mikor elkezdett a parom ott dolgozni, voltak ismerosok, akik a beteg gyerekeiket vittek kinaba, ukrajnaba stb ossejtbeultetesre.
    mi is szerettuk volna, mert nagyon sok jokat hallottunk.
    ekkor mondtam paromnak, gyujtsunk adomanyokat, tegyunk ki egy lapot, amiben anyagiakat kerunk, hogy vigyuk a kislanyt a terapiara.
    egy-ket ember segitett, sajnos nagyon gyengen, bar en sosem vartam el, csak megprobaltuk, hatha.
    es a fonok lanya, meghivott engem es lanyomat franciaorszagba, egy szentvarosba, LOURDES a neve.
    rengeteg ember jar oda evente tobbszor is.
    hatalmas tomeg, emberek ezrevel.
    nem tulzok, ez az igazsag.
    csodalatos volt.
    nagyon sokan toloszekes emberekkel, imadkozva, enekelve,…..
    es vannak apolok-nok, akik valojaban nem apolok, csak onkentesek, idosek, fiatalok, a vilag minden reszerol csak azert az egyert, csak egy dolog miatt teszik meg ezeket a hosszu utakat, mert hisznek, biznak, telis-tele vannak remennyel, hogy igaz, letezik a csoda, a gyogyulas.
    az, amikor jezus latast ad a vaknak es szavara jarni kezd a bena.
    eletemben egy kivansagom van, bar annyi hitem lenne, mint jezusnak.
    annyi csoda letezik a vilagban, annyi gyonyoru dolog es emberi leny.

  5. üzenet
    A Web Mester üzenete számomra mára:

    „Akkor is vinnyogunk ha van pasink, és akkor is, ha nincs!”

    Találó felismerés, bár, a jó humorú Web Mestertől jött és nem tőlem:)

  6. üzenet
    A Web Mester üzenete számomra mára:

    „Akkor is vinnyogunk ha van pasink, és akkor is, ha nincs!”

    Találó felismerés, bár, a jó humorú Web Mestertől jött és nem tőlem:)

  7. lehúzó dolgok
    A hét végén erőt vett rajtam az ijedtség, a hirtelen páni félelem.
    A barátom kocsijával majdnem belementem egy másik autóba. Vigyáztak rám, ránk, köszönöm.
    Az átélt helyzetben teljes lelkierővel tettem amit a leghelyesebb volt, jól jöttünk ki belőle, viszont ilyenkor mindig utólag jön ki rajtam a történtek hatása. Az átélt izgalmak minden szinten hatnak, érzésben, tudatszintben, testi szinten. Testi szinten pl.beleáll a lábamba.

    Az ijedtségre este ittam egy ujjnyi vörösbort, mondván vérszaporító is, feszültség oldó is.
    Na ezt nem kellett volna!

    Másnap arra ébredtem, hogy pattognak a füleim, a fejem, mintha nem is az enyém lenne, utána egész nap rosszkedvű, depressziós, pesszimista és hihetetlenül kishitű voltam, csendes befeléforduló, önsajnáló hozzáállással. Az élethez sem és semmihez sem volt igazán kedvem, a munkamorálom meg alig valamivel nulla fölött mozgott.

    Ma egy új napra ébredve, már rálátok a tegnap érzéseimre, s így utólag visszanézve, olyan mintha valamilyen erősen befolyásoló lények, vagy erők kerítettek volna a hatalmukba és én csak szenvedő báb lettem volna, akinek jól esik ebben az önsajnálós állapotban tapicskolni. Valszínű ilyeneket élhetnek meg az alkoholisták, gondoltam, s valahol szánalmat is éreztem feléjük kicsit.

    Viszont valami más is történt: tele lettem életerővel, akarattal, tettrekészséggel, bizakodással, sőt az egészséges mértéknél jobban is. A kedvenc üveg teáskészlet egy tányérja és a főzés közben megégetett kezem (tizenéves koromban történt ilyen utoljára:), a bizonyítékok.

    Mit szűrtem le belőle?
    Valami olyasmit, hogy amennyire tegnap a lehúzó erők hatása alá kerültem, annyira sikerült ma az egészséges életerőn túllendülnöm.
    Reménykedem, hogy előbb utóbb csak megáll a dolog az egészséges középmezőnyben:)

  8. lehúzó dolgok
    A hét végén erőt vett rajtam az ijedtség, a hirtelen páni félelem.
    A barátom kocsijával majdnem belementem egy másik autóba. Vigyáztak rám, ránk, köszönöm.
    Az átélt helyzetben teljes lelkierővel tettem amit a leghelyesebb volt, jól jöttünk ki belőle, viszont ilyenkor mindig utólag jön ki rajtam a történtek hatása. Az átélt izgalmak minden szinten hatnak, érzésben, tudatszintben, testi szinten. Testi szinten pl.beleáll a lábamba.

    Az ijedtségre este ittam egy ujjnyi vörösbort, mondván vérszaporító is, feszültség oldó is.
    Na ezt nem kellett volna!

    Másnap arra ébredtem, hogy pattognak a füleim, a fejem, mintha nem is az enyém lenne, utána egész nap rosszkedvű, depressziós, pesszimista és hihetetlenül kishitű voltam, csendes befeléforduló, önsajnáló hozzáállással. Az élethez sem és semmihez sem volt igazán kedvem, a munkamorálom meg alig valamivel nulla fölött mozgott.

    Ma egy új napra ébredve, már rálátok a tegnap érzéseimre, s így utólag visszanézve, olyan mintha valamilyen erősen befolyásoló lények, vagy erők kerítettek volna a hatalmukba és én csak szenvedő báb lettem volna, akinek jól esik ebben az önsajnálós állapotban tapicskolni. Valszínű ilyeneket élhetnek meg az alkoholisták, gondoltam, s valahol szánalmat is éreztem feléjük kicsit.

    Viszont valami más is történt: tele lettem életerővel, akarattal, tettrekészséggel, bizakodással, sőt az egészséges mértéknél jobban is. A kedvenc üveg teáskészlet egy tányérja és a főzés közben megégetett kezem (tizenéves koromban történt ilyen utoljára:), a bizonyítékok.

    Mit szűrtem le belőle?
    Valami olyasmit, hogy amennyire tegnap a lehúzó erők hatása alá kerültem, annyira sikerült ma az egészséges életerőn túllendülnöm.
    Reménykedem, hogy előbb utóbb csak megáll a dolog az egészséges középmezőnyben:)

  9. mai felismerés
    Az élet fontos dolgai egyszerűek!

    Ezt üzente mára a WebMester… és mennyire igaza van!
    Köszönöm WebMester, hogy újabb felismeréshez segítettél!

  10. mai felismerés
    Az élet fontos dolgai egyszerűek!

    Ezt üzente mára a WebMester… és mennyire igaza van!
    Köszönöm WebMester, hogy újabb felismeréshez segítettél!