A párom, akiről azt hittem, hogy életem párja, akivel házasságot és gyerekeket terveztünk 2 hónapos kapcsolat után, egy az ő számára nehéz napon nem érezte azt, hogy mellette állok, majd másnap lefeküdt egy másik férfival.

Amikor ez kiderült, úgy reagáltam, hogy megköszöntem neki az őszinteségét, majd megmondtam neki, hogy többé ne keressen, és látni sem akarom őt, amíg világ a világ. Ezt követően elrohantam.

Előtte volt bizonytalanság. Bizonytalan voltam abban, hogy akarom-e ezt a kapcsolatot úgy, hogy közben látom/ érzem annak a jeleit, hogy a párom érzelmileg nem független a családjától (én egyébként a családomtól független vagyok minden tekintetben). Ezeket el is mondtam neki, és azt az "ominózus" hétvégét szerettem volna arra felhasználni, hogy külön külön megnézzük azt, hogy hogyan boldogulunk a magunk életében, hogy "rövid szünet követően", megújulva lépjünk vissza a kapcsolatba, mintegy kitisztult fejjel. Én a magam részéről mindent megtettem ennek érdekében. ő állítólag félre értett, és úgy érezte, hogy el akarom hagyni őt (utaltam arra, hogy ha nem változik meg néhány dolog x időn belül, akkor ez és ez lesz a következménye)

Másik nőről, kalandról szó sem volt az esetemben, és előtte megbeszéltük, hogy egyikünk sem csalt meg még soha senkit, és ezután sem szándékozik. Szerelmes voltam, és amióta csak találkoztunk, mesébe illő volt minden. Villámcsapásként ért bennünket az első találkozás.

A kérdésem a kedves fórumozókhoz, hogy természetes dolognak tekinthető-e az, hogy én férfi létemre az életemben még soha nem csaltam meg senkit, és ezután sem akarok, mert tisztán szeretem a páromat, és hiszem azt, hogy a hűség fontos érték. És fogom-e valaha hiányát érezni a "megcsalás képességének" egy következő kapcsolatomban? Egyáltalán lehetséges-e az, hogy valaki soha ne lépjen félre? Teljesen kétségbe vagyok esve, mert még nagyon frissek az élmények.

Ha kérné, akkor legszívesebben adnék második esélyt neki, de nem teszem meg, mert már nem bízom benne, és nem hiszek a második esélyekben. Kisajátítani pedig nem akarom őt, mert szeretem.

Köszönöm a válaszokat.