Pókhálóm | Önmegvalósítás.hu

Pókhálóm

Hozzászólások

18 hozzászólás
Kirsikka képe
valamibe...
2011. szeptember 05. hétfő, 11:24 | Kirsikka

...vagy valakibe :)

szeges képe
Nincs is...
2011. szeptember 05. hétfő, 12:50 | szeges   Előzmény

...annál szebb...:)
Szívd tele a tüdődet éltető levegővel, ami/aki pedig ragad az hadd ragadjon, mert az a dolga. Vagy nem ezért szőtted a hálódat? :D

Domoszlai Katalin képe
A háló a pókért
2011. szeptember 05. hétfő, 13:06 | Domoszlai Katalin   Előzmény

van és nem ellene :-)

Az Isteni ott ragyog a pókhálóban is.

Mi lenne Sikka, ha megélnéd meditációban hogy Istennőként uralkodsz a férfi felett, aki elveszik benned, abban hogy csodáljon?

Kirsikka képe
uralkodás
2011. szeptember 05. hétfő, 13:10 | Kirsikka   Előzmény

Kiszálltam (néhány hónap után) vagy bele se mentem az ilyen kapcsolatba...

Domoszlai Katalin képe
Ami a szimbólumokon keresztül
2011. szeptember 05. hétfő, 13:25 | Domoszlai Katalin   Előzmény

üzen, az eléggé el van utasítva...

Minden emberben él a vágy hogy elfogadják, hogy csodálják, hogy ne hagyják el, játszmák a szerelemért, a szeretetért, a biztonságért, közben azonosulunk egy képpel, milyen is az, aki ezt megérdemli, akinek egyáltalán esélye van arra, hogy megkapja. Ami ebbe a képbe nem illik bele az megy a süllyesztőbe...

A Te szimbólumod neked mesél, mást jelenthet a ragacs nekem vagy Szegesnek, ez természetes :-)

szeges képe
Na itt a bibi Katinka...
2011. szeptember 05. hétfő, 19:25 | szeges   Előzmény

...mert amit megfogalmazol az gondolom egy nagyon kemény elvárás. :)
Meditálhatsz rá akár nyolcszázat, de valójában mégsem így működik a dolog. Ez csak arra elég, hogy soha ne találd meg az Igazit, a Párodat. Kaphatsz mást, ahányat akarsz, de Őt így soha.
Valójában ez úgy működik, mint a mesében. Egyszer csak, talán a legváratlanabb helyzetben és módon betoppan az életedbe valaki, aztán jön egy hang, egy kép, vagy bármi más, de Te csalhatatlanul, belülről tudod, hogy Ő a Párod.
Felismered. Lehet, hogy nem pont olyan, sőt, talán egészen más, mint akit megfogalmaztál magadnak, de rövid idő alatt ráébredsz, hogy: Atyaisten! Én mindig Őt kerestem...

És hogy a témához is hozzászóljak, nagyon jó, hogy van az a pókháló, mert nem csak a zsákmányra, hanem a veszélyre is figyelmeztet, mint egy rendkívül finom műszer. Csak meg kell tanulni a húrjain őszintén játszani. De Neked ezt talán már nem is kéne mondanom Kirsikka...:)

Kirsikka képe
meditáció miegymás
2011. szeptember 05. hétfő, 19:32 | Kirsikka   Előzmény

A pókháló hasznosságával egyetértek -a húrhasonlatért külön köszönet :)

A meditáció viszont nem haszontalan. Volt hogy egy meditációban érkezett egy illat, hónapokkal később meg a hozzá tartozó Férfi, akit ez által ismertem fel. Aztán megint pár hónap és ahogy nem volt már dolgunk egymással, egyik pillanatról a másikra nem éreztem az illatát. Nagyon durva volt.

szeges képe
Biztosan nem haszontalan...
2011. szeptember 05. hétfő, 19:46 | szeges   Előzmény

...de Neked se a Párodat hozta...:)

Ki is ragadt bele?
2011. szeptember 05. hétfő, 20:57 | ratvaidori (útkereső)   Előzmény

Tehát kiveted a hálódat, megvárod míg besétál valaki a csapdádba, majd elfogyasztod reggelire? ;) Csak néha előfordul, hogy túl sokáig ugyanaz a menü, megunod és így Te érzed magadat csapdában? Hogy Te ragadtál bele valamibe/valakibe?

fehercsongor képe
A ragadozó is ember .
2011. szeptember 07. szerda, 12:52 | fehercsongor   Előzmény

Neki is vannak érzései,akár el is bizonytalanodhat olykor . Üdvözlettel : felacso

Ademon képe
Én régen eléggé féltem a repülő bogaraktól, meg egyéb
2011. szeptember 05. hétfő, 17:45 | Ademon

Én régen eléggé féltem a repülő bogaraktól, meg egyéb rovaroktól, viszont amióta megvettem a fényképezőgépemet és makro-fotózom őket, azóta egyre jobban elvagyunk :)
Az ember fél ettől meg attól, de sok esetben ez a félelem nem megalapozott, inkább valamiféle gyerekkori dolog lehet.

A egyébként pókok nagyon hasznos állatok, és nagyon jól meg lehet lenni velük egy lakásban (én pl. mindig meghagyom őket, és nincs is semmi baj velük).

u.erika képe
Félelem
2011. szeptember 05. hétfő, 18:09 | u.erika

Gondolkoztatok-e már azon hogy miféle félelem ez?
Példának a pókoknál maradnék hátha a mondanivalóm így érthetöbb lesz.

Tehát a pókoktól félek konkrétan,vagy az érzéstöl amit fogok érezni ha a pókkal valamilyen formában érintkezésbe kerülök.Mondjuk rám mászik.
Hogy felboncoltam ezt a félelmet,ami egyébként az enyém is volt,és éppen a pókokkal ráadásul,rájöttem hogy nem magától az állattól félek hanem attól az érzéstöl,attol a forgatókönyvtöl amit én írtam a fejemben,miszerint a pók ha rám mászik szörnyen fogom magam érezni,és ettöl az elmém gyártotta szitutól félek.
Az ember annyira képes beleélni magát bizonyos meg nem történt helyzetekbe,hogy azok bár nincs fizikai valóságuk hiszen meg nem történt események,de már érzéseket azt keltenek bennünk.

Ha nyitva hagyom a lehetöséget hogy történjen bármi,és nem gyártok elméleteket hogy hogy fogom érezni magam általam kitalált helyzetekbe,akkor ha az a pók úgy dönt hogy rám mászik,akár még jó is lehet. ;)
Hm? ;)

Nekem is vannak pókjaim,és szerencsésnek tartom a jelenlétüket.(ez meg legyen az én ártalmatlan hitem..;)
Van kettö amik elég nagyok ahhoz hogy már felismerjem és számon tartsam öket.
Kb egy éve fedeztem fel az egyiket,tehát nem mai gyerek...;)
Olyan fajták akik esténként kijönnek vadászni valami jól látható helyre,és nappal elvonulnak.Írtó gyorsan szaladnak,talán ez a vadászmódszerük is mert nem tünt fel hogy pókhálóznának.

Talán számomra nem jött pókhálós üzenet?
Csak úgy ala natur pók,háló nélkül tálalva...!? :)))

Kirsikka képe
mellé
2011. szeptember 05. hétfő, 19:07 | Kirsikka

A ragaszkodásról, kötődésről, felismerhetetlenségig űzött játszmákról van szó. A pókháló pusztán egy hasonlat.

...dehát kinek a pap, kinek a paplan.

Ne vedd zokon Sikka ,hogy mindenki ,,mellé beszél''. Az egyik
2011. szeptember 06. kedd, 12:17 | Éva.   Előzmény

Ne vedd zokon Sikka ,hogy mindenki ,,mellé beszél''.
Az egyik szimbólumod ,ami téged megihletett nagyon jó,és érthető./a ragacsos háló/.
Csak sajnos a másik a ,,pók életet élek'' ,ezzel teljesen bezavartál,és kilőtted annak az értelmét amit tulajdonképpen mondani akartál.

Pók életet nem élhetsz,mert a pók számára a háló tökéletes,nem ragacsos,nem csapda,nem ragad bele,mint az az áldozata.A pók hálója a pók számára tökéletes,az áldozat számára a ragacsos ,amiben elveszik.
Tehát itt pont két teljesen ellentétes szimbólum van,ha mindkettőt magadra akarod értelmezni, így nem lehetséges.

Igen téged is beborítanak az általad magad köré szőtt ragacsos hálók /ahogy mindannyiunkat/, de ezeket az ember szőtte,a maga tökéletlenségénék a műve,és egyben önnön csapdája.
A pók ezzel szemben tökéletes takács,profin ,könnyen siklik a hálóján,prédára várva.
Ilyen értelemben tehát pók életet nem élhetsz:,bár bizonyos emberek erre képesek:))),de ott más ragad abba a hálóba,nem aki szőtte:) /egy ideig legalább is/

Szóval te gabalygattad össze a szálakat,ezért nem találta senki a vezérfonalat,és mondta éppen amit gondolt:)

Két lehetőség van,vagy a ragacsos hálódnál maradsz,amit te szőttél magadnak,mint ember,/és nem pók/
tökéletlen hálót,és akkor értjük.
Vagy a pók életednél maradsz,de az nem te vagy:DDD
/Nem hinném,hogy te hálókat szősz,áldozatokra várva:)/

Domoszlai Katalin képe
Szerintem a szimbólum
2011. szeptember 07. szerda, 17:08 | Domoszlai Katalin   Előzmény

teljesen érthető és elfogadható.

A lényeg, hogy van a fejlődésben egy olyan stádium amikor kell a kapaszkodó, a háló, a játszma, nevezzük bárminek.

Aztán jön az a stádium amikor a kapaszkodó korláttá válik, a remek háló kiszámítható de egyben beszűkült élettéré... Akkor le kell fejteni a ragacsot.

A játszmáknál elsősorban azt kell felismerni, mi az, amit így megkap a játszmázó. Szeretet, figyelem, elismerés, siker...

Annak az embernek akinél az önelfogadás és az önszeretet teljesen rendben van, nincs szüksége játszmákra.

Egy dolgon csak akkor lehet változtatni, ha előtte teljesen el van fogadva, hiszen értünk jött létre. A hiányzó minőséget magunknak belülről megadni, megnyílni a befogadásra, ennyi a dolgunk vele.

Aditi képe
Szerintem is azok a dolgok a pókháló, amelyek megkötöznek, a
2011. szeptember 06. kedd, 1:25 | Aditi

Szerintem is azok a dolgok a pókháló, amelyek megkötöznek, a szabadságunkat elveszik (ez persze csak látszat, de valóságnak éljük meg). Ezek minták, amiket örököltünk, sémák, félelemek, ragaszkodások.

Energetikailag érzelmi és gondolati csatornák, amelyeket hagyunk magunkra csatlakoztatva lenni, befolyások, hatások, amik észre sem vesszük és irányítanak. Elgondolások, vélemények, ítéletek az életről, magunkról, másokról.

Illúziók.

Ezen kívül pedig szerintem nagyon egyszerű okból félhetünk a pókoktól, meg attól, hogy ránk másznak: a haláltól való természetes félelmünk miatt.

Hogy miért pont a rovarok meg a pókok azok, amik ezt ilyesfajta intenzitással váltják ki, arról csak azt tudom gondolni, hogy amolyan kicsi, megfoghatatlan lények, nagy hatalommal (gondolok itt a csípésre, méregre). és bár nem mindegyik elég erős ahhoz, hogy valóban el tegyen láb alól minket, egy is elég, illetve az, h ezt tudjuk. és azt, hogy ezek annyira ösztönös és vad lények, hogy nincs esélyünk, ha beindítjuk akárcsak véletlenszerűen is a védekező, vagy támadó funkciójukat. hacsak nem elég kicsik és mi elég gyorsan tudunk kikerülni a mezőjükből. (De egy ugrabugráló madárpókfélénél pl. ez nem lehet olyan egyszerű...)

A kollektív tudatban/tudattalanban is benne van ez, és állítólag még lehetnek benne olyan ősi emlékek, amelyek olyan időkről szólnak, amikor az ember még sokkal kiszolgáltatottabb volt a természetnek és hasonló lények valóban pusztították sorainkat. Erről nem tudok vallani, mert nem kutakodtam utána mediben, valahogy nem érdekel, hogy volt....:)

Én egyébként emlékszem, hogy gyerekkoromban nem féltem a pókoktól. Ahogy a darazsaktól sem, stb. Szerintem ennek az egésznek egy nagy része tanult, vagy a tudatalattiból felélesztett.

És arra is emlékszem, amikor az első horrorban láttam egy óriáspókot, és elkezdtem röhögni.... mert annyira valószerűtlen volt, pedig fiatal voltam, és a film elég erős volt. De azt hiszem a tiszta lélek tudja mik ők valójában: állatkák, akiktől semmi félnivalónk nincs. :)

És arra is emlékszem, amikor egy másik horrorban ellepte egy házat egy csomó mérges pók, és az egész arról szólt, hogy mennyire halálosan félelmetesek ezek a lények.

Na, ezért félünk, alapvetően, és ez ennél nem igazán bonyolultabb. (szerintem)

(Amúgy ez volt kb az össze horror, amit láttam :) )

Namaszte

szeges képe
Nem is gondoltam volna...
2011. szeptember 06. kedd, 11:22 | szeges

...hogy mennyire hasonlít a pókháló a mi hálónkra, az életünkre...

És hogy ott van a lehetőség, csak élnünk kell(ene) vele. Hiszen a mi "pók"hálónk az életünk eseményeiből fonódik látszólag kusza, közelebbről szemlélve mégis tökéletes formává.
Pontosan olyan lesz, ahogy kezeljük, ahogy megéljük. De hiszen erről szól az önismeret. :) Gondolom ezt tanítja Sanyi is. Keresd meg magad, ismerd fel az eléd kerülő helyzetet, tapasztald meg, rendszerezd az életed rezdüléseit.

A póknak az a háló, ami nekünk az érzés, érzelem. Figyelmeztet, segít, éltet.
Ha tudjuk, hogy mit kezdjünk az elénk táruló feladatokkal, akkor a hálónk egyre stabilabb, szebb lesz. Ha félünk tőle, nem bízunk a jelzéseiben, akkor ragacsosnak, ellenségesnek érezzük azt.
A póknak nem kell önismeret. Ő tudja, hogy a hálója csakis érte van. Mert ő építette-fonta. És azért tud minden más lénynél biztonságosabban közlekedni rajta.
Ha attól tartana, hogy nem biztonságos az, ami érte van, ami a lételeme, akkor már rég nem lehetne pók a Földön.
Nekünk, embereknek sokkal több adatott ennél. Mi hibázhatunk, és helyretehetjük a hibáinkat, mert nem az Életünk múlik rajta. Talán...:)

Kirsikka képe
hálótanulmány
2011. szeptember 09. péntek, 8:34 | Kirsikka

Furcsa érzéssel ébredtem. Egyből nekiálltam beskatulyázni, betuszkolni egy olyan történetbe, olyan érzésbe, amit már ismerek -ami nem is igaz- behúzni a hálóba, az ismerős érzések közé, hogy szenvedhessek. De nyakon csíptem: nem lehet AZ, csak tespedni akarok az önsajnálatban. Úgyhogy hagytam önmagában az érzést, nem próbáltam ráhúzni olyat, amit már ismerek, ami már a rendszer (pókháló) része, csak figyeltem. És abban a pillanatban összeért, beért egy teljesen másik életterületen egy hezitálás, hogy nem kell döntenem! EGYÜTT véghezvihető a 2 amit akartam. Nem kell dönteni. Nem kell stresszelnem azon h mi a helyes, az út megmutatkozik amint nem görcsölök rajta :)))

A felismerés egész más életterületen érkezett. Ott, ahol most dolgom van. :)
Érdekes...

Szólj hozzá!

  • Figyelj az írásjelek használatára: előttük nem kell szóköz, viszont utánuk mindenképpen hagyjál egy szóközt! Így.
  • Megengedett HTML tagok, ha a szövegszerkesztő nincs bekapcsolva: <h1> <h2> <h3> <h4> <h5> <h6> <center> <img> <font> <div> <span> <br> <u> <i> <b> <p> <a> <hr> <align> <border> <table> <tbody> <tr> <td> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <blockquote> <dl> <dt> <dd> <object> <param> <embed> <iframe> <strike> <!--break-->
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
  • A linkek követhetőségét kiszűri a rendszer.

  • A web és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
  • A hozzászólás a Fórumszabályzat elvei alapján kerül moderálásra.

Az űrlap kitöltésével elfogadod a Mollom adatvédelmi irányelvét.

Hírlevél feliratkozások

Jelöld ki és iratkozz fel: