DRH – a Teremtés Könyve

Mi a Teremtés Könyvében rejlő igazság?
Érdekes módon a Teremtés Könyve az egyik az Ószövetség három könyve közül, amelyekre erős kineziológiai tesztválaszt kapunk. (a Zsoltárok, illetve a Példabeszédek Könyve) A teremtés könyve kijelenti, hogy a teremtés a nem-megnyilvánuló sötétségből, forma nélküli ürességből világosságként és formaként jelent meg Isten szellemének, az Isteni Lényegnek az akaratából. A világosság létrehozta az akaratot és a formát, majd növények, halak, madarak és a többi állat fokozatosan fejlődő formájában elsokasította az életet.

“DRH – a Teremtés Könyve” bejegyzéshez 182 hozzászólás

  1. Azaz: az a bizonyos kezdeti „sötétség, káosz, üres tér” a
    Azaz: az a bizonyos kezdeti „sötétség, káosz, üres tér” a nem-megnyilvánuló, a forma nélküli tudat birodalma, amiből a megnyilvánuló, avagy a forma mint Fény jelent meg először, a Teremtése „kezdetén”. Tehát az a bizonyos „sötétség, káosz, üres tér” nem ugyanaz a „sötétség, káosz, üres tér” amit a már megnyilvánuló világban, a forma világában nevezünk annak.

  2. Azaz: az a bizonyos kezdeti „sötétség, káosz, üres tér” a
    Azaz: az a bizonyos kezdeti „sötétség, káosz, üres tér” a nem-megnyilvánuló, a forma nélküli tudat birodalma, amiből a megnyilvánuló, avagy a forma mint Fény jelent meg először, a Teremtése „kezdetén”. Tehát az a bizonyos „sötétség, káosz, üres tér” nem ugyanaz a „sötétség, káosz, üres tér” amit a már megnyilvánuló világban, a forma világában nevezünk annak.

  3. Én már látom, hogy ez az írás maga a káosz :)))
    Én is tudok

    Én már látom, hogy ez az írás maga a káosz :)))
    Én is tudok kavarni, de erre meg kell emelnem a nem létező kalapomat :)))

    Nem reagálok, mert itt Évával vagy játszmába és megvárom, hogy Éva mit lép erre az írásra, aztán én is ráöntöm a meglátásaimat :)))

    • Én azt lépem erre ,hogy ez nem a kezdeti teremtés,hanem a
      Én azt lépem erre ,hogy ez nem a kezdeti teremtés,hanem a második…sőt többedik…

      Az előtte levő sajnos nem jött be,ami még csak szellemi teremtés volt.Lucifer,Isten ,,másik fia”,és egy rakás szellemi lény még.
      Ezek egy részéből lettek az úgynevezett bukott angyalok,akkor még híre hamva sem volt az embernek,ez a teremtés,pontosan az előző miatt jött létre,ami nem úgy sült el,mert a szellemi létezők egy része is /hatalomvágyból/Isten ellen fordult még jóval régebben,mint az ember,mert akkor az embernek,meg ennek a teremtésnek még az ideája sem volt meg:)

      Tehát nem véletlenül mondja Isten,mikor látja az újabb teremtését,hogy ,,ez jó”,azért mert az előtte levő befuccsolt…:),és annak kiegyensúlyozására,tulajdonképpen a szellemi teremtése,és Ő közötte hídként ,,hídként” az embert tette meg.

      Arról meg nem is beszélve ,hogy még legeslegelőször,még a szellemi lények teremtése előtt,mi volt?
      Hát először volt az Ige !!!,
      Még Istennek is tulajdonképpen magára kellett ismernie !
      Szóval ez nem olyan egyszerű,utána kéne nézni mindenkinek,és nem a közepétől nyomni a dolgokat
      ha már a kezdetekről beszélünk.
      Egyébként ,amit írtam a Bibliában is fellelhető,/ha már te is arra hivatkozol/ hát még a korábbi teremtéstörténetekben.

      Én nem azért szoktam megszólalni,hogy a saját igazamat erőltessem,hanem csak akkor,amikor valami téves dolog kezd terjengeni,amiről konkrétan tudom,hogy nem úgy van,csak akkor avatkozom közbe.
      Lehet itt szabad gondolkodóskodni,csak arra is kéne gondolni,hogyha olyan valaki olvassa ezeket a beszélgetéseket,akinek még tényleg fogalma sincs arról,mi hogy volt,akkor bizony ő félre van vezetve.
      Csak és kizárólag ezért szólok közbe,amikor ez szerintem indokolt,és nem azért mert szeretek vitatkozni.Elárulom egyáltalán nem szeretek.
      5 évig hallgattam a teremtéselméleteket,mitoszok százait,tudom miről beszélek.

      Kezdetekben mindig a ,,sötét”,kialakulatlan ,,káoszból” indul el minden,még Istennek is magára kell eszmélnie:),és hol van még a fény. Előbb a ,,vizek” vannak mindenhol…

      Na mindegy,én szóltam,utána lehet nézni/de ne a közepe legyen az eleje!/,aztán mindenki azt gondol amit akar,vagy amennyit képes felfogni a világból.
      Nekem nem az a fontos,hogy bárki is elismerje,hogy tényleg igazam van,hanem az,hogy szóljak,
      a többi mindenkinek a magán ügye. Ha érdekli,utána néz,ha nem nekem úgy is jó:D

      • Ha arra érted, közben én is rájöttem hogy annyiban nem teljes
        Ha arra érted, közben én is rájöttem hogy annyiban nem teljes (bár hibásnak nem mondanám) a másik blogban szereplő Thorwald Dethlefsen – Rüdiger Dahlke idézet, hogy (talán, bár az írók szándékát nem ismerjük) a már megnyilvánulót, a fényt mint a forma kezdőpontját jelöli meg abszolút nulla pontnak, ezért talán mondhatod rájuk, hogy a közepétől nyomják a dolgokat (bár ez nem feltétlenül hiba).
        Hawkins ezen mutat túl annyival, hogy bár a fény a formában kifejeződő, a megnyilvánuló világ kezdőpontja, viszont a nem-megnyilvánuló világegyetem, a forma nélküli világának (amit a teremtéskönyvek nevezhetnek őskáosznak, setétségnek, ürességnek vagy bárminek) „szülötte”.

        Ez a többedik teremtéses dolog, hát… Akár lehet is. Szerintem bőven elég ezzel a mostanival foglalkozni hogy valami nagyjábóli képed lehessen a dolgokról 😀

        A nem jól elsült teremtés viszont egy blődség (mer ugye mihez képest „nem jó?”), ezért én is kénytelen vagyok megszólalni ez ügyben, nem azért hogy saját igazam erőltessem, hanem hogy közbeavatkozzam mikor valami téves dolog kezd terjengeni, amiről konkrétan tudom, hogy nem úgy van 🙂

        • Nézd ,ha ezt kifogásolod,akkor ne hivatkozz a Bibliára,mert ez
          Nézd ,ha ezt kifogásolod,akkor ne hivatkozz a Bibliára,mert ez is ott van…Sajnálom:)

          Tényleg ,mennyire kalibrálja Dethlefsenéket?…Megnéznéd?…köszi

          • Kéretik idézni a megfelelő passzust a Bibliából, én nem
            Kéretik idézni a megfelelő passzust a Bibliából, én nem emlékszem ilyesmire 🙂
            (persze fontos tudni hogy még ha ott is van, sem biztos hogy az a bizonyos idézet igazságtartalma eléri a kritikus szintet)

            Dethlefsenéket nem találtam a könyveiben.
            Ez viszont érdekes lehet:

            Az Ótestamentum verseinek kalibrációja

            60% kalibrál 200 felett

            50% 300 felett
            szintén 50% 400 felett
            30% 500 vagy afelett
            20% 600 vagy afelett
            10% 700 vagy afelett
            2% 800 felett
            10 vers pedig 1000-en.
            (Forrás: David R. Hawkins: Truth vs. Falsehood, 371. old.)

          • Hát ez valóban érdekes:) Ki hinné?…
            Amit kértél meglesz,csak

            Hát ez valóban érdekes:) Ki hinné?…
            Amit kértél meglesz,csak nem egy passzus,amit azonnal tudok fejből idézni,meg kell keresnem,és többször is szó van róla különböző helyeken.
            Ha lesz erre időm,itt lesz a blogban.

          • Köszi, tényleg kiváncsi vagyok, nem akadékoskodásból kérem 🙂
            Köszi, tényleg kiváncsi vagyok, nem akadékoskodásból kérem 🙂

          • Én viszont nem igazán örülök neki,hogy nekem kell ezzel töltenem
            Én viszont nem igazán örülök neki,hogy nekem kell ezzel töltenem az időmet,
            mert tudom ugyan merre vannak az utalások,de akkor is nyálazni ,keresni,írni kell egy csomót.
            Szóval ennél sokkal egyszerűbb lenne ismerni,hogy mi van a Bibliában leírva,de igazán csak azért ,merthogy arról szól a blogod.
            Ha ráérnék egyébként,nem csinálnék belőle gondot:)

          • Ó, ne fáradj, elfogadom én azt is ha csak annyiban maradunk,
            Ó, ne fáradj, elfogadom én azt is ha csak annyiban maradunk, hogy (bár én mástól még nem hallottam), „Éva úgy tudja hogy benne van az Ószövetségben”.
            😉

          • Ennek egy másik ember szempontjából semmi értelme.
            Annak van

            Ennek egy másik ember szempontjából semmi értelme.
            Annak van értelme,ha ő tudja:)
            Fogok időt szakítani rá…

      • Teremtés több nekifutásra (megütötte a fülem )
        Egyszerű paraszti ésszel végiggondolva : ha valami csak kétszeri nekifutásra sikerül , és akkor is olyan : amilyen …… Hát akkor a legutolsó dolog amit gondolok magamról : hogy tökéletes és mindenható vagyok . Még a nálam tökéletlenebbeknek sem hinném el , akárhogy hozsannáznák . Isten nem szerencsejátékos : mondta Einstein , még ha másra értette is . Én úgy értem , hogy nem próbálgat , hanem egyből a lehető világok legtökéletesebbjét teremti (általunk ? ). Üdvözlettel : felacso
        U . i . : Vagy csak szórakozik velünk ?

        • Hát igen.
          Ez most nálam is feltett egy kérdőjelet…

          Hát igen.
          Ez most nálam is feltett egy kérdőjelet…

        • Itt nem próbálkozásról van szó,hanem egy fentről lefelé induló
          Itt nem próbálkozásról van szó,hanem egy fentről lefelé induló hierarchiáról.Először egy szellemi teremtés,aztán alakul fizikaiba…és nincs is ebben semmi különös,ha belegondolsz,a köret meg a mitosz…és most ezen megy az elképedés:)
          Először az ideája van meg a dolgoknak szellemi szinten,aztán manifesztálódik az anyagba
          Miért kell ezen ,,kiakadni”?:D

          • De persze ez hit. Mert nem tudjuk felfogni és
            De persze ez hit. Mert nem tudjuk felfogni és megérteni.
            Teljesen mindegy, hogy miben hisz az ember. A hit az elménk szüleménye, az elme a testhez kötődik. A test világában semmit nem tudunk a lelki-szellemi valóságokról.

            Tudod mi jutott eszembe Éva?

            Amikor Az apostolok együtt vanak és eljön a szent lélek, olyan fizikai jelenségek kíséretében, hogy hitnek még az árnyéka sem vetül az egész történésre.

            Abban a pillanatban tudássá válik számukra az egész dolog.

            Ahogyan írja is: A hit tulajdoníttatik igazságul. Mert csak az igazak menekülnek meg, de aki nem ismerte meg az igazságot, azzal mi lenne, ha nem hinne a megismerés lehetőségében? És nem tudja meg az elme az isten dolgait. Soha. Soha. Nem kompatibilis a lélek a testtel. A test hordozója csupán, de nem azonos és nem is vegyíthető…

            Ezért Isten akiben hitet talál, úgy veszi, mintha tudása volna az igazságról és annak megfelelően cselekedett volna életében.

            Így jutnak a „mennyei” világba rablók és tömeggyilkosok…

            Nem teljesen mindegy, hogy hogyan jött létre a világ? Gondolhatja bárki ember komolyan, hogy van erre rálátása?

            És mivel nincs marad az elme trükk: Ütköztessük a hiteinket „elképzeléseinket”
            Kinek gazdagabb a fantáziája? Ezen megy a játék…

          • Ezt kifejtenéd részletesebben?
            „Ezért Isten akiben hitet talál,

            Ezt kifejtenéd részletesebben?
            „Ezért Isten akiben hitet talál, úgy veszi, mintha tudása volna az igazságról és annak megfelelően cselekedett volna életében.
            Így jutnak a „mennyei” világba rablók és tömeggyilkosok…”

          • Ez egy elég hosszú mondat melyik része érdekel az én
            Ez egy elég hosszú mondat melyik része érdekel az én interpretációmban?

            Miként jutnak rablók és gyilkosok a mennyei világba?
            Vagy a hit és az igazság összefüggése az Isteni ítélethozás szempontjából?

          • Egy szó
            „Miként jutnak rablók és gyilkosok a mennyei világba?
            Vagy a hit és az igazság összefüggése az Isteni ítélethozás szempontjából?”

            Igen van összefüggés. Egy szó. TISZTASÁG.

            Tiszta lélekkel, tiszta gondolatokkal tudsz hinni, így férsz közel az Igazsághoz, amely maga a Tisztaság.
            Ha valaki fél, nem tiszta, mert a félelem nem szeretet. Félelemmel a lelkedben nem tudsz hinni.
            Ezért nem tiszta a rabló és a gyilkos.
            Ez is egyszerű, mint minden:-)

          • Tiszta lélek, és tiszta gondolat :))
            Gyermeki ártatlanság :))

            Tiszta lélek, és tiszta gondolat :))
            Gyermeki ártatlanság :)) Nem igen létezik a felnőtt ember világában, nem is hozzá illő…

            Nem, nem erről van szó. Ahogyan Éva is említi, bibliai kinyilvánításokat teológiai alapossággal és szempontok szerint kell és lehet értelmezni. Az önkényesség igen eltávolít az igazságtól.

            Sok Pál Feri (atya) előadást hallgattam meg. Volt, hogy naponta 5-6 előadást is. vagy 3-4 héten keresztül az elmúlt 3 hónapban.

            Egy okos dolgot tanultam. Jó válaszokhoz, jó kérdéseket kell feltenni…

            Az Igazság fogalma aligha érthető meg a fizikai világban, teológiai szempontból, hiszen Jézus maga is helyben hagyja az ördögnek azt a kinyilvánítását, hogy: enyém minden hatalom ezen a világon…

            És az ördögöt a hazugság atyjának nevezi a biblia számtalan helyen.

            Ebből következik az a tény, hogy a hazugság urának birodalmában élünk.
            A test, a fizikai világ szférái tehát ennél fogva nem találkoznak igazsággal, hiszen a hazugság birodalmában aligha lehet helye az igazságnak.

            Az igazság egy másik világban található.

            Itt nem…

            A lélek, Szent lélek, kinyilváníthatja számunkra az igazságot, de mi innen nem férhetünk hozzá akaratlagosan…

            A szabad akaratunk csodálatos módon a fizikai világra korlátozódik. Itt azt akarunk amit akarunk. De csak itt: Nehogy már komolyan gondolja valaki, hogy meditációk és egyéb elképzelések által mindenhatóvá, netán istenné válhat…

            Nem baj az, ha ismereteket szerez az ember és átgondolja, hogy mi mi, és kinek hol a helye!!

            Az embernek itt az Isten pedig ezen messze felül van ahová mi nem érhetünk el jelenlegi létformánkban saját akaratunk által…

          • Miklós!
            „Gyermeki ártatlanság :)) Nem igen létezik a felnőtt ember világában, nem is hozzá illő…”

            Nocsak.
            Ezt miből gondolod Miklós?
            Játsszunk egy kicsit! Mi lenne, ha…

            Képzeljük el, hogy nem mi tanítjuk a gyermekeinket, hanem ők tanítanak minket. /Gondoltál erre valaha is?/ Nézzük csak!
            Mire taníthatnának?
            Amikor megszületik a gyermek, egy más világból érkezik: hozza magával az anyaméh csendjét, amely maga az élet csendje. Benne van az erek lüktetése.
            A világgal való kapcsolata az anyjával kezdődik.Ha egy gyerek mély szeretetben van az anyjával, és az anya fürdik a saját szeretetében, akkor a gyerek bízik a világban mert önmagában is bízik. A bizalom a legfontosabb tápláléka.
            Ez a bizalom bátorrá teszi felfedező útján is. Mindent meg akar ismerni.
            A mágikus gondolkodás korszakában a gyermek a vágyakat és a tényeket összemossa, úgy hiszi, gondolni valamit azonos, vagy majdnem azonos azzal, hogy az úgy is van.
            De ekkor a gyermek nem hazudik, hanem VARÁZSOL!
            Miközben ő maga is nagyon fogékony minden varázslatra. Ahogy fejlődik, ennek segítségével lesz képes absztrahálni, majd egyre logikusabban gondolkodni.
            De eközben a gyermek még mindig ártatlan /ha hagyod/. és kristálytiszta.
            Ennek érdekében a gyermek nem tesz semmit, csak hagyja, hogy történjenek a dolgok, és tudod mit csinál? Rácsodálkozik hatalmas szemekkel. És érdeklődik! Azt akarja, hogy az a valami az övé legyen: szájon át, bőrön, kézen át….mindegy, csak teljesen magáévá tegye! Eközben teljesen megfeledkezik magáról.
            Ez az az állapot, amikor a gyermek kiürül, nincs előítélete, semmilyen előzetes ismerete, még önmagát is elfelejti: csupaszon közeledik a valóság felé!
            Van Jézusnak egy mondása:”Áldott aki csodálkozik, mert övé Isten királysága. Áldott, aki rácsodálkozik valamire.” Ez a mondás nincs benne a Bibliában, de a szufik megőrizték.
            Osho szerint Jézusnak e mondása azért maradt ki a Bibliából, mert a Biblia létre szeretne hozni egy bizonyos vallást, szeretne egy bizonyos ideológiát elterjeszteni.
            A rácsodálkozás emberének viszont mindenféle ideológiát el kell vetnie.
            Mert csak a csodálkozásban leszel megint olyan, mint egy gyermek: ártatlan. És csak abban az ártatlanságban ismerheted meg azt, ami van.
            No, ezt kellene ellesnünk a gyermek működéséből: a romlatlan megközelítését a valóságnak, az Igazságnak…
            Mert ennek a gyermeki megközelítésnek nincs bűntudata. Nincs benne félelem. Ez a megközelítés soha nem néz hátra, azzal törődik, hogy amit MOST megél, az teljesen természetes és helyes, és jó dolog megtenni.

            Ergo: „Engedjétek hozzám a kisdedeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa!” (Mk 10,13-14)

            szeklice

          • „Nem teljesen mindegy, hogy hogyan jött létre a világ?
            „Nem teljesen mindegy, hogy hogyan jött létre a világ? Gondolhatja bárki ember komolyan, hogy van erre rálátása?”

            Igen, olyan ez mint elmenni szavazni: fontos, de nem lényeges 🙂

          • Na kedves ellenőröm Ramanovics kollega,lassan kezdem
            Na kedves ellenőröm Ramanovics kollega,lassan kezdem szolgáltatni a bizonyítékokat.Csak mert olyan kíváncsi voltál:D
            Először talán a káosz téma,és Mikinek is mert itt messze nem a hitről,vagy a nem hitről van szó.És a teremtésnél sem,mert ha nem tudom a kiinduló állapotot,akkor hogy a fenébe jutok majd vissza? Az ezotéria szárnyain?:)
            Szóval káosz,please…

            A bevezetés az ősállapotot (→káosz) állítja elénk, a következtetés a végső állapot (műve bevégeztével Isten megpihen). Vagyis a ~ a káosznak →kozmosszá való átalakulását foglalja magában. Az 1,1 az ősállapotot mutatja be és nem tartozik szorosabb értelemben véve a ~hez, ami egyfelől grammatikai, másfelől egzegetikai okokra vezethető vissza. P. Humbert szerint a héb. Bibliában a resít, ‘kezdet’ szó egy kivétellel (Iz 46,10), a beresít összetétel pedig kivétel nélkül mindig status constructivusban áll (Jer 26,1; 27,1; 28,1; 49,34), így a Ter 1,1 vonatkozásában is számolhatunk a status constructivusszal; ez azt jelenti, hogy a beresít így értelmezhető: a teremtés kezdetén. Egzegetikailag azt kell megjegyezni, hogy a jahvista párhuzam (2,4 kk.) szintén kaotikus ősállapotot tételez föl; hogy a teremtés 6 nap alatt zajlik le, az 1,1 kk. azonban kívül esik e 6 napon; hogy Isten a ~ben a szavával teremt, de erről csak az 1,3-tól van szó; végül hogy a babilóniai teremtéseposz (Enúma elis) szintén „amikor”-ral kezdődik. Következésképpen az 1,1 kk-t így kell fordítani: „Amikor Isten elkezdte megteremteni az eget és a földet, a világ káosz volt” (P. Humbert) v. „A kezdet kezdetén, amikor Isten az eget és a földet teremtette – a föld azonban puszta volt és üres” (W. Zimmerli).

            http://lexikon.katolikus.hu/T/teremt%C3%A9st%C3%B6rt%C3%A9net.html

            Csók…még itt is,a többinél pedig ,amit belinkeltél,csak nem olvastad:),ott meg szó szerint…
            Aztán jövök a kettős teremtéssel,ami kiszúrhatná a szemedet,hiszen csak az első két oldala a bibliának,meg jönnek az Isten fiai is akik keveredtek az emberek lányival,és születtek Titánok…csak kinyálazom. No meg a Sátán:)…aki még a fizikai teremtés előtt szellemi teremtmény vala…:D

          • Persze hasznos lenne tudni az eredetet, és a
            Persze hasznos lenne tudni az eredetet, és a teremtéstörténetekből megtudhatjuk a koncepcióját a dolognak, de én olyan távolinak látom magamat attól a kiindulási ponttól, hogy ugyan úgy nem látom a visszautat ahogyan nem látta előre az ember az idáig vezetőt sem. Látunk valamennyit előre a többi meg hit.

            A teremtésről annyit tudunk, mint amikor egy vízrajzi atlaszt nézünk meg Európáról és azon látjuk halványan berajzolva az országhatárokat.

            De melyik országot ismerjük meg ebből?
            Semelyiket

            A teremtéstörténetek számomra továbbra is hit kérdések maradnak, Pl. a Gilghames eposz amely az Istenek harcait írja le igen nagy részletességgel, nem tudás a számomra, hiába van leírva. Annyit tudok meg belőle, hogy volt valami ez a világunk előtt és ezen kívül és túl… és homályba vész az egész ezen túlmenően.

            Ami még érdekes, hogy bár elméletileg a Biblia mutatja be a kereszténységet (Jézus tanításait) ami igen kevés hiszen az életvitelével a viszonyulásaival többet tanít mint a szavaival így egészen biztos, hogy a biblia nem tartalmaz mindent már ha csak a Nag Hammadi iratokra gondolunk is kiderül.

            De a Bibliai kereszténységnek nincs teremtéstörténete, hanem a teremtéstörténet az ószövetséghez van kötve, amiből származtatják a kereszténységet, ami pedig nem igaz.

            Ez mind hit kérdése a számomra. nem rendelkezem tudással etekintetbe. Felállíthatok egy logikai rendszert és hihetek annak a valóságában, de az nem lesz tudás, vagy hihetek abban, hogy a hitem tudás :)))

            A betű a leírt dolgok az elmének szólnak az elme pedig a testté. A lélek pedig Istené, amihez az elme nem fér hozzá saját akaratánál fogva, legjobb esetben a lélek megnyilvánul az elme számára, így juthatunk ahhoz az ismerethez, hogy van valami a látható világon túl, vagy vele párhuzamosan benne.

            Ha másért nem ezért legalább egyszer mindenkinek el kellene menni családállításra, mert ott valami olyan történik, amikor a lélek megnyilvánul az elme számára. Tapasztalattá, tudássá válik az amiben hiszünk…

            Tehát a legtöbb tudásom a világgal kapcsolatban, hogy létezik, ebben élek és el fogok innen menni. De se azt nem tudom, hogy honnan jöttem, se azt, hogy hová megyek, és még csak azt sem, hogy miért olyan az életem amilyen. És feltételezek egy Istent azokra a kis tapasztalásokra alapozva amiket semmiféle fizikai lét-magyarázattal nem tudok megfogni

          • A lélek
            megnyilvánul az elme számára meditációban is. Ha megengeded a lelkednek hogy tanítsa az elmédet, és az elme a háttérbe húzódva figyel, tanul, tapasztal.

            Ehhez azt a tudat állapotot kell elérni, ahol már az elmés működés hatása minimális. Nagyon eltérő az embereknél, hogy mennyi idő alatt tanulják meg. Van akinek elsőre sikerül és van aki egy évig csak a blokkokat bontogatja, ami akadályozza az elmélyülést. Tapasztalt meditálók bármit meg tudnak csinálni meditációban, ami a Hellingeres családállításon történik. Pár év gyakorlás után, persze. Erre szoktam mondani a nyelvvizsgámért is tanultam három évig és majdnem csak ez az egy, ami a főiskolán tényleg hasznos volt 🙂

          • Én nem vagyok gyakorlott meditáló. Nem is tudom, hogy mi kellene
            Én nem vagyok gyakorlott meditáló. Nem is tudom, hogy mi kellene akarni elérni. Sőt problémának illetve hátráltatónak látom ha én akaratlagosan akarok megoldásokhoz jutni, hiszen akadályozom Istent abban, hogy működhessen bennem.

            Márpedig ha nem látok a lélek mélységeibe, megoldásokat sem tudok az ott rejlő problémákra. Anélkül, hogy különösebben reklámozni akarnám a családállítást, kijelenthetem, hogy semmiféle akarás és meditáció nem szükséges ahhoz, hogy működhessen a dolog. Éppen ellenkezőleg.
            A családállításban látom megtestesülni azt az állapotot amelyet Jézus is előirányoz annak érdekében, hogy Ő, vagyis a Lélek is jelen legyen és működhessen, ahogy Hellinger fogalmaz ugye. A lélek mozgásai.. működésbe léphessenek.

            Erről beszéltünk is csütörtökön, hogy én magam nem vagyok híve az akaratlagosságnak lelki ügyek tekintetében, mert nincs rálátásom arra a területre. Hát hogy tudnék én ott bármit is tenni ami számomra kedvező hatású?

            Érdekes ebből a szempontból az Ima, mint az Istennek való önátadás eszköze, híd a test és a lélek között, de rábízom a dolgokat Istenre…

            Ez persze az én hitvilágom, és irányultságom.
            Az önálló akarás messze eltávolítja az embert Istentől, hiszen amíg az ember saját akarata érvényesül, addig nem tud Isten működni bennünk…

            Bennem pedig megvan a kellő alázat ahhoz, hogy belássam, hogy egyedül nem megy és vak sem vezethet világtalant, tehát egyik ember a másikat…

            Az ember egyetlen értelmes akarata az akaratról való lemondás lehet, aminek a következménye, önátadás Istennek.

            Azok a gátak, vagy blokkok aminek a leépítését említed éppen az akaráson és az akarathoz való ragaszkodáson épül, és falaz körbe teljesen elzárva Istentől…

            Én így látom ezt a dolgot :))

          • Vitába szállnék…. Azért a családállításhoz is kell akarat…
            Vitába szállnék…. Azért a családállításhoz is kell akarat… Persze, könnyebb mint meditálni, az tény. De akarni kell elmenni. Akarni kell azt a dolgot megoldani, hoyg az változzon. Az meg uyganaz az akarat. Nekem nem könnyebb így sem akarni. Tehát, ugyanaz, hogy ‘én akaratlagosan akarok megoldásokhoz jutni’ – amit te a meditációhoz írsz, ugyanaz kell hozzá.
            Az már más tény, hogy nagyjából mások végzik el helyetted a munkát, te csak időnként állsz bele, sőt, a mondatokat is kimondhatják helyetted, helyreállíthatják helyetted, de amíg nem mész, vagy nem kéred ezt, ott vagy de nem engeded meg (én ezt is tudom tapasztalatból), addig….
            Katinak meg abban igaza van, bár én se tudok meditálni, hogy meidtációban meg lehet csinálni olyan dolgokat mint családállításban, mégpedig azért mert ugyanugy ott van az az energiamező, ugyanazzal dolgozol (mondjuk megidézed vagy hogy mondjam)… Velem kineziológiai oldást csináltak így, hogy tulajdonképpen én csináltam meditációban, már nem élő családtaggal, és az egyből hatott. Csak egy kicsit sokkal több munkát igényel tőled magadtól.
            Szóval szerintem az akarat ugyanúgy meg kell legyen.

          • Miért vitázna egy halni készülő? 😀
            Nekem nem úgy tűnik, hogy nem akarnád folytatni. Nagyon is élőként veszel részt a fórum életében. Pici hazugságok, nagy ellentmondások még egy-egy írásodon belül is.

            Mi lenne, ha az összes leírt „vallomásodat” egybefésülné valaki? Talán próbáld meg Te magad ezt megtenni. Szerintem jó időtöltés lenne, és ami a legfontosabb, nagyon sok tanulsággal szolgálhatna Neked, és nekünk is.

            Amit nem is értek igazán, mi értelme van álarcra álarcot húzni? Kilátszol alóla, ha akarod, ha nem.
            Rosszul érezném?

          • Ezt már leírtam egyszer. Azért mert a legeslegutolsó pillanatig
            Ezt már leírtam egyszer. Azért mert a legeslegutolsó pillanatig élünk, és mindenfélét teszünk az aktuális állapotunkhoz képest. Akár bőgünk, akár fekszünk, akár állunk, akár vitázunk. Sőt, enni inni is szoktam (mondjuk az erősen attól függ, mikor bírok) és levegőt is veszek (azt viszont mindig). Még az is lehet, a vita egy szalmaszál. Én nem tagadom, hogy még most is kapálódzom és megpróbálok megkapaszkodni. Én ugyanolyan ember vagyok mint te vagy bárki. Akkor is ha nem akarom elfogadni az életet és már nagyon régóta. Akkor is ha magam sem tudom mi ennek a valódi oka, amit nem bírok átlépni ha akarok se. Nem tudom, mit hazudtam, miről érzed azt. Ellentmondások bőven lehetnek viszont bennem, de mondom, ugyanolyan ember vagyok. Az lenne csoda ha nem lennének.
            Amúgy meg, van a lelkünk, az nyilvánvalóan nekem sem akar meghalni, mert akkor lenne az, hoyg már nem élnék, meg meghalhattam volna a korábbi kísérleteim során, meg van a tudatunk. Na az az, amelyik meg akar halni nekem. Viszont az keményen és ez is a padlóra visz. És arra sok minden hat, olyan is, amivel én magam nem bírok. És sose gondoltam volna, hogy ez ilyen. Mert ezt még régen sem éltem meg ennyire.
            De ennek smemi köze ehhez a bloghoz. bocsánat.

          • Emberből van Zsuzsa is, és nem „halni készülő” bb, mint Én vagy
            Emberből van Zsuzsa is, és nem „halni készülő” bb, mint Én vagy Te. 🙂
            A lehetőségek is adottak, Neki is, Nekem is, Neked is.

            -miért ragasztod hozzá akár 1szerephez, vagy 1pillanatához vagy 1állapotához?

            +: ha buddhista alapokról fésülöd egybe Zsuzsa „vallomásait” szerintem nem merűlne fel/ vagy nem így amiket érzel.
            SŐT!

          • Az állapotát…
            …Ő maga hordozza állítólag már 8 hónapja… 😀

            Csak ha valaki egy rövid íráson belül leírja, hogy nem tud meditálni, mégis tudja, mit lehet elérni benne, majd ugyanott leírja, hogy mit oldott meg meditációban, az már kicsit zavarosnak tűnik…:)
            És itt most csak egy hozzászólásáról beszélek!

            Drága Claryssza! Most Élek, és a még teljesebb életre készülök. Remélem Te is… 😀

          • Ebben igazad van, én magam ragasztom magamhoz ezt az
            Ebben igazad van, én magam ragasztom magamhoz ezt az állapotomat. VAgy valami ragassza hozzám, ezt is mondták már nekem.
            A meditációról fogalmam sincs, nem tudom, az hogy akkor a kienziológus tartja a homlok-tarkó tartást, meg ott van az energiáival, az nem csinál-e velem valamit hogy meg tudjam csinálni. Tehát amit magamtól nem tudnék. Ja, és ez még akkor volt, amikor meg se próbáltam meditálni, volt pár ilyen oldás, eszembe se jutott hogy ez meditáció. Csak jóval később tudtam meg, addig nem is hozott szóba ilyesmit a kineziológusom. (mármint, buddhista meditációkat csináltam régebben, de azok nem magamról szóltak sose, nem az én problémáimról, nem belső kommunikációról, stb. Ott ugye nincs is ‘én’). Számomra ez a téma tök új.
            Úgyhogy nem érdekel, hogy ez zavaros, mert magam sem értem, nekem főleg zavaros. Az alapján ami az oldásban volt, és hoyg kiderült ez meditáció volt tulajdonképp, meg tudom itélni, miket lehet abban megoldani. Ha nem tévedek.
            És én kb 2 hónapja próbálom a meditációt, azt hiszem nem tudom, de valaki meg mondta, a belső gyermekes dolog meg ezek azt mutatják, hoyg tudom. Nekem fogalmam sincs. És mivel eredméynre nem jutottam vele, azt gondolom, nem tudok meditálni.

          • Illúzió vagy élet? 🙂 (?)
            Vizsgáljuk meg „buddhistául” is.

            „Az ember állandó változásban él. Létezési formájának alapeleme a változás, amelytől mégis minden ember fél. A félelem oka a megszokásból és a ragaszkodásból ered, abból, hogy a kialakított szokásrenden alapuló „élet” megváltozhat, netán elveszhet. Pedig ez szükségszerű.
            Minden változik: a személyiségünk ugyanúgy, mint minden körülöttünk. Ami a változatlanság illúzióját kelti, az a változás mögött rejlő láthatatlan „lélek”, amelyet a tibetiek tiszta tudatnak neveznek.
            Az, amit mi életnek nevezünk, valójában számtalan, egymástól szinte függetlenül létező időpillanat egymásutánja. A másodpercről-másodpercre történő változás minimális, ezért szinte észre sem vehető. Azonban ha megnézzük, hogy akár csak az elmúlt egy évben hová vezetett a harmincegymillió-ötszázharminchatezer másodperc, akkor láthatjuk, hogy az apró, észrevehetetlen változások milyen radikális állapotváltozásokhoz vezethetnek.

            Éppen ezért az emberi élet, nem más, mint folyamatos állapotváltozások összessége, amelyeket az állandóság képzete fűz össze egyetlen lánccá. Az élet nem más, mint bardó, a megszületés és a halál közötti időszakban beálló állapotváltozás.

            A bardó egyben egy tudatállapotot is jelöl, amelyben az ember éppen tartózkodik. A buddhista felfogás szerint az életünk állapotváltozásait leírhatjuk úgy, hogy a tudatállapotok változásairól beszélünk. A tudatállapot-váltás folyamata az átlagos tudatműködés mellett nem irányított, ezért gondolják általában az emberek, hogy az életük eseményei sorsszerűek, vagy esetlegesek. Az automatikus tudatműködés esetében ugyanis az adott személy tudattalan elvárásai, megszokásai és indítékai határozzák meg, hogy a következő másodpercben mit érzékel. Ha a tudati beidegződéseket felismerjük, és azokat módosítjuk, például meditációval, akkor a tapasztalás folyamata is megváltoztatható…”

            (részletek Tarr Bence László: Tibeti Halálmeditációk – A halál értelmezése a tibeti buddhizmusban)

            -ilyen kiindulásból is nézegessük azt a „maszkra-maszk” képet, vagy a többit amikről írsz Zsuzsának..
            -Pont csak innen követhető amikről Zsuzsa „vallomásai” szólnak.

          • Nem tudok Buddhistául 😀
            De köszönöm ezt az értékes információt. Buddhistát csak egyet ismerek, Anitát. Őt is csak az írásai alapján. Az Ő „vallomásai” viszont kemény munkáról szólnak és nem a dagonyázásról.

            Zsuzsával nincs bajom, csak nem értem, nem találok logikát a működésében.
            Biztos az én hibám, majd dolgozom rajta… :))

          • Én sem találok logikát a saját működésemben, úgyhoyg nem
            Én sem találok logikát a saját működésemben, úgyhoyg nem csodálom.
            De eszembe se jutna valakiről azt írni, hyog hazudik, csak azért, mert nem értem, inkább megkérdezném, hogy bocsi, miért írod hogy nem tudsz meditálni, ha azt írod hogy ezt és ezt megoldottad benne, akkor hogy is van ez, most tudsz vagy nem tudsz és mi alapján írsz bármit? És akkor, látod, esetleg a válaszából megértheted. Bár értem, az is elég kaotikus, de én azt hsizem úgy már érthető mit mi alapján írtam.
            Én nem vagyok buddhista, csak nagyon sokat foglalkoztam vele, és olvasok tibetiül, régóta, és sokat voltam jelen buddhista kolostorokban, lámák közt, egész 8 hónappal ezelöttig ez volt az életem, hogy ezzel foglalkoztam (nem mint buddhista hívő). Nyilván hatott rám, egy időben nagyon is, de nem az a világnézetem, bár ez adott nekem a legtöbbet eddig.
            Ráadásul most olyan helyzetben vagyok, amikor világnézet sem segít, meg semmi se ami idáig fontos volt. Amin iszonyúan kétségbe is vagyok esve.
            Viszont bocsánat, nem hiszem, hogy bárki meg tudja ítélni, ki végez kinél keményebb munkát és ki dagonyázik…

          • Nem tudsz???
            Amilyen átfogó meglátásaid vannak Barátom, sok

            Nem tudsz???

            Amilyen átfogó meglátásaid vannak Barátom, sok Buddhista (köztük én is!) meghajolunk előtted! átfogó látásmód= Tudod, h mégha szorult is a helyzet, ezt is el kell fogadni, és aztán tovább kell engedni, folyik a viz a maga útján! Azt is tudod, nincs igazán sem jó, sem rossz, nem igaz? Hányszor nyitottál már a szememen?

            Inkább csak nem tudsz róla, de eleve igy élsz: megtartod az ütemet, mikor az elmélti tudás, a szellemi munka van, elmélkedsz, de ha felállsz a géptől, meg teszed a dolgod, amit az életed éppen eléd hoz.

            Éled a szerelmet, éled az érzéseidet, akkor, ott, ahol éppen és ami megjelenik. és azt sem „esztelenül”, még a végén kiderül, Buddhistább vagy mint én :D.

            Tulajdonképpen ez a Buddha útja, ennyi :).

            Az irásaim: gondolom nem a polgárpukkasztó FB-on olvasottakra gondolsz, ami szöges (!) ellentéte az ittenieknek :).

            A belső munkát mindig megelőzi egy ilyen „önmagunkba bonyolódott fura állapot”, visszanézve kicsit hülyének is érzem magam, ha rátekintek a „bajaimra”, a kinaiak is vagy azt monják: bolond, vagy azt, h „hibás”, defektes. De ez is csak egy lépcsőfok, ugyanolyan értékes, mint a belső munka, vagy a már letisztult állapot.

            Zsuzsa?? Csak nem egy régi ismerős? 😉

          • Anita,valami hasonlót
            akartam mondani Szegesnek én is:)
            Szóval hajráááá Szeges kedves, világodban minden rendben van:)

            És a „fura állapotokat” is hasonlóan gondolom.

            Ugyan tízből tíz esetben én is pisztolyt nyomnék a „dagonyázó” kezébe, de ez a krízis Zsuzsánál nem erről szól -szerintem:)

            -csak ezért szóltam. Uff

          • Azért ez nem semmi, hogy te tudod, kinek adnál pisztoly a
            Azért ez nem semmi, hogy te tudod, kinek adnál pisztoly a kezébe, hamár dagonyázik (ami természetesen iszonyúan lenézendő és megvetendő szerintetek, holott csak teljesen emberi), és kinek adsz te más esélyt. Most bocsánat, de hogy lehet ilyesmit mégcsak leírni is? Nem magam miatt, de a tízből tíz miatt… Honnan látnád őket pont te helyesen?

          • Kedves!
            Jó barátnak kemény beszéd a jutalma… tartja a mondás.
            Kérlek, bocsáss meg nekik, nem tehetnek róla, nem tudják ki vagy.
            Én….valamiért már látni kezdem.

          • Köszi Claryssza…
            …aranyos vagy! 😀

            Jól érzed, rendben van a világom, de akkor sem, (vagy talán pont azért nem?) értem, hogy mi ez a színjáték.
            Csak nem egy „szent tehénbe” botlottam? :))
            Mindenesetre nagyon érdekes, hogy amikor az indulat, harag szól belőle, akkor hirtelen elkezd helyesen írni, még a betűket sem keveri össze a klaviatúrán.
            Amikor szelíd, szeretni-dédelgetni-pátyolgatni való arcát mutatja, akkor meg össze-vissza zongorázik rajta. Mintha két személyiség dolgozna benne(!)…
            Az lesz majd az igazi Teremtés, amikor végre megtalálja az igazi Önmagát. :))

          • Köszi, szeges! Egyszer hazudok szerinted, mászor színjátékot
            Köszi, szeges! Egyszer hazudok szerinted, mászor színjátékot rendezek, stb. És még viccesen ki is vagyok cikizve hogy nem találtam meg olyan szuperül még az igazi Önmagam, mint kéne vagy illene… Hát tudod, szerintem ez nem olyan vicces, de nem szégyellem magam, ember vagyok, és olyan amilyen, mégha pillanatnyilag tényleg két személyiség is dolgozik bennem (gépelési hibáktól függetlenül), amitől kurvára szarul is vagyok. Szeretném viszont kérni, hogy ne tegyél rám több megjegyzést. Ember vagyok, nem esik jól. Csak szeretném kérni ezt.

          • OK!
            Tudomásul vettem… 🙂
            De hát egy önmegvalósító oldal erről (is) szól.
            Ha idehozod a problémádat, várható, hogy őszinte véleményeket is kapsz.
            És legalább az is kiderült, amit most elárultál magadról. Ez is haladás, de ezen leginkább szakember segíthetne…

          • Köszi! Min segíthetne szakember? Azon, hogy még nem találtam meg
            Köszi! Min segíthetne szakember? Azon, hogy még nem találtam meg az igazi Önmagam? Elég vicces lenne, de ilyen ‘szakma’ még nincs… A két személyiség nem gáz (és nem is haladás, tudom hónapok óta azt is mikor melyik van felül), hisz azért vagyok még életben, elvileg az pozitív 🙂
            (de nem skizofrén vagyok, csak küszködök)
            De hagyjunk engem szerintem.

          • Jó öreg Szeges barátom,ha szépen megkérlek kinyitod a
            Jó öreg Szeges barátom,ha szépen megkérlek kinyitod a postafiókodat?

            Puszi: Éva

          • Szia Anita!
            Nem az FB-re gondoltam, bár ott is Te vagy, az is Te vagy, ott is felvállalod magad. Köszönöm, hogy ilyen kedveseket írsz.
            A munka az munka, mindegy milyen, csak dolgozzon az ember…

            Ami az utolsó kérdésedet illeti, szerintem is az. :))

            Namaszte 😀

          • Köszönöm. Nem várom el persze, hogy bárki megértsen (én sem
            Köszönöm. Nem várom el persze, hogy bárki megértsen (én sem értem magamat se azt ami történik velem)…

          • Akárki
            talán sejtem, nem a depressziv öngyi hajlam beszél belőled, hanem inkább vmi magasztos fájdalom.

            Minden bántott, fájt a világban, nem értettem mit keresek én itt, mikor az emberek olyan rosszak. A tv-ét bekapcsolva sem birtam nézni a természetfilmeket, ahol az állatok vadásztak.

            Szerintem nem vagy skizo (bár valahol mindenki az) . Van, amikor az elméleti tudás beszél belőled, van, amikor az érzelmeid. Mind a kettő más más tudatállapotot eredményez.

            Állj meg inkább.

            Ne keress logikát, meg kiutat, meg a magasztost, mert az NINCS! Csak önostorok.

            Vedd észre, h TE nem is élsz! Mikor barátokkal is vagy, vagy jársz az utcán, csak a fájdalmad jár kétlábon. DE HOL VAGY TE??

            Csak azért nem ÉLSZ, mert nem vagy ott, ahol a tested. Gondolataid messze járnak! Figyeld meg önmagad. Mikor ez a fájdalom van, akkor mindig máson gondolkodsz. Vagy a rég múlton, vagy a vágyakon, mi nincs, mi lenne jó. De egyik sincs. Az élet meg elmegy melletted. Csak történnek a dolgok, amiket észre sem veszel, mert nem vagy benne..

            FIGYELJ! Légy ott és ahol, ahol éppen van a tested.. garantáltan elmúlik a fájdalmad, ha nem ezen a szemüvegen át nézel..

            Túl sok elmélet kavarog a fejedben. Minek a tudás, ha csak betűk a fejedben! Próbáld ki, TAPASZTALJ! A saját bőrt nem lehet kihagyni, magunkkévá, természetünkké kell vállnia, különben semmi haszna. Tudni valamiről nem ugyanaz, mint megélni. Az elvek jók, szépek, csak végre a hétköznapokba kellene belecsempészned.

            Ahhoz viszont tenni kell. Lépésről-lépésre, türelemmel, sok akarattal

            Itt a kérdés az: akarod-e a változást?

          • Igen, abszolút igazad van, nem élek. De az van, hogy ezt nem
            Igen, abszolút igazad van, nem élek. De az van, hogy ezt nem bánom már. Ha összehasonlítom azzal, ahogy eddig éltem, és mire jutottam vele (nem elméletekben, nem, hanem az életem alakulásában), ezt a mostani állapotot is helyesebbnek látom. Nem valami magasztos miatt. Nem akarok ott és ahol lenni, ahol épp a testem, nem akarom jól érezni se magam (csak akr indul be a vészcsengő, amikor már elviselheteten a fájdalom, hogy talán ennél egy fokkal türhetőbben kellene mégis…) pedig apró dolgokban talán most is lehetne. És ennek nem az elvekhez, elméletekhez van köze (az egy dolog hogy itt leírtam pár dolgot, de nem agyaláson keresztül akarnék élni, ha akarnék). Most ezt tapasztalom és kész. Vagy én magam nem akarok kilépni belőle, de az okát még nem tudom miért, vagy valami valóban nem hagy kilépni belőle. Tehát egyenlőre nincs lépésről lépésre tevés, meg változás akarása.
            Köszi a szavakat! Meg másoknak is. Mos eltűnök pár napra, hogy ne foglaljam a helyet minden más elől.

          • Zsuzsa olyat vettél magadra ,ami nem rólad szólt. /A te ügyed
            Zsuzsa olyat vettél magadra ,ami nem rólad szólt. /A te ügyed ugyanolyan fontos,mint ennek a blognak a témája/.

            ,,Most eltűnök pár napra, hogy ne foglaljam a helyet minden más elől.”

            Nem erre vonatkozott az a megjegyzés,mi
            szerint 30 valahány hozzászólás nem a blogról szól,mert ez minden bloggal így van.
            Beszélgetünk és a téma kapcsán legtöbbször egész másra lyukadunk ki:)
            És ramanovics sem ezért említette a buddhizmust,hogy annak nem siok köze van a bloghoz:)

            Ami a magyarázatodat illeti,szerintem akkor lennél okosabb ,ha utána tudnál nézni,hogy ki akar meghalni,kinek van elege?

            Ha elhiszem azt ,hogy a lélek nem okkal született emberként,és van valami ,,terve”
            is ezzel az élettel kapcsolatosan,akkor nem gondolhatom azt,hogy ez a lélek,vagy legalább is az igazi,valódi énem ,aki pont hogy meg akart születni,az akarna meghalni? Ez nekem sehogy sem jön össze.
            Gondolkodj ezen Ki az aki meg akar halni.
            Hol van ez az érzés benned? Azt mondtad leginkább a tudatodban.Ez akkor nem lehet a tiszta tudatosságod,mert az a tiszta tudat most ezt az emberi létezést választotta,és akkor aki ki akar szállni,az mégsem lehet az…
            És folytathatnám,de neked kéne ezen gondolkodni,és ez lenne az igazi meditáció
            szerintem ebben az ügyben az előbbre vivőbb,ha e körül a gondolat körül
            forogna a ,,meditációd”.
            Én akarok meghalni,az én igazi lényem ,vagy
            ki az, mi az, aki bennem meg akar halni???
            Szerintem ez lenne a kulcs a problémád megoldásához.

          • Semmi gond Éva, ezen ne aggódj! Nem faragtak engem olyan fából
            Semmi gond Éva, ezen ne aggódj! Nem faragtak engem olyan fából hogy sírva elmeneküljek mégha bántanának is, de nem bántottak. CSak ez tényleg nem jön ide. Valóban igazad van, fogalmam sincs ki/mi az bennem aki ennyire meg akar halni, és Te már tudod, ahányfelé rohangálok, hogy kiderüljön, annál kevésbé derül ki, így annál rosszabb. Attól meg mostanra szintén besokalltam, hogy magamtól tudjam meg…. Csak úgy meg nem történik semmi… Ráadásul, hogy ezért meg ezért akarok ÉN meghalni, tök logikus és igaz… Szóval általában elhiszem. OK, ha mégis meditálni próbálok, megpróbálom amit mondasz, kideríteni… Mert már a belső gyermekre is mondták nekem, az tulajdonképpen szinte csak ‘álruha’, egyszerűen olyan képben jelent meg bennem, mert így feldolgozhatóbb számomra, de majd kiderül általa, pontosan honnan ered az érzés…

          • Nem is aggódom Zsuzsa,én tudom, hogy megoldod.
            És rajtam kívül

            Nem is aggódom Zsuzsa,én tudom, hogy megoldod.
            És rajtam kívül még gondolják egy páran így:)
            Ha elgyengülsz ,vagy kérdésed van csak gyere,senki nem fogja zokon venni,hogy elvitted a blog témáját:)))

          • Nem! A családállításhoz nem kell az akaratod. Mivel éppen az a
            Nem! A családállításhoz nem kell az akaratod. Mivel éppen az a lényeg, hogy átadod a problémát, és mások lemodellezik a helyzetet. csakhogy aki volt már családállításon az tudja, hogy nem önkényes játékról, színjátékról van szó, hanem történik valami, amit nem tudunk megmagyarázni. Bele kerülünk valamibe, amit nevezhetünk családi léleknek, akasha krónikának, vagy morfikus mezőnek, vagy bárminek. A lényeg, hogy senkinek az akarata nem válhat ki semmiféle működést.

            A családállítás éppen megtestesíti a közösségi létnek azt a minőségét, amelyre Jézus azt mondja, hogy ha ketten vagy hárman egy akaraton lesznek, (az én nevemben) Én is ott leszek.

            Teológiai szempontból ez azt jelenti, hogy ő is ott lesz, hogy az Igazság nyilvánul meg egy ilyen közösségben. Hogy mit jelent Jézus nevében lenni az egy nagyobb lélekzetvételű gondolatmenet, most nem térnék ki rá…

            Azt mondja Jézus: Én vagyok az út, az igazság, és az élet, én vagyok az ajtó, senki nem mehet az atyához, csak is én általam…

            Ez a legnagyobb kijelentése… Ha érzek indíttatást majd kifejtem…

            A te egész problémádat megoldhatod egy imával.

            Nem is kell sokat mondanod, csak ennyit: Jézus bajban vagyok segíts…

            Segítséged lesz… Önátadás, alázat, várakozás..

            A meditáció fogalmának a jelentése a következő: Gondolkodás. Átgondolás, megfontolás. Konkrét dologról való gondolkodás. Meghatározott dologra való figyelés…

            Be is csukhatja az ember a szemét, de nem feltétel.
            Amit itt többnyire meditációnak neveznek, az mágia, okkultizmus, valami fizikai eredmény elérése akarat által…

            Össze-vissza vannak keverve a dolgok és a fogalmak…

            nem kell ezt túl spirázni…

          • Na ezt olvassátok el ,ha meg akartok szakadni a nevetéstől,hogy
            Na ezt olvassátok el ,ha meg akartok szakadni a nevetéstől,hogy mit csináltak a Gilgames eposzból.
            Elképesztő!!! :DDD
            Így lehet bármibe belebeszélni bármit. És aki ezt olvassa és még nem olvasta az eredetit,azt azt hiszi erről szól:D
            Hát paródiának jó,kétségtelen:)

            http://paranormal.hu/plugins/content/content.php?content.46

          • Valami Daniken-komplexusos írhatta, az hétszentség 🙂
            Valami Daniken-komplexusos írhatta, az hétszentség 🙂

          • Nehogy azt hidd,hogy ez egyedi eset:)
            Januárban volt itt egy

            Nehogy azt hidd,hogy ez egyedi eset:)
            Januárban volt itt egy nagy vita,mi szerint a Tabula Smaragdinában meg vagyon írva,hogy hol van elrejtve Thot űrhajója a nagy piramisban. És erről szintén valami,,komoly” könyv beszélt…:)
            Kénytelen voltam feltenni a Smaragd táblát,és minő harag kerekedett belőle.

          • Én ismerem azt a figurát aki ezt az ufós ötödik dimenziós
            Én ismerem azt a figurát aki ezt az ufós ötödik dimenziós felemelkedést hirdeti.

            Sok „kurva anyázáson ” vagyunk túl több fórumon keresztül, évek alatt. Egy jó ideje már nem beszélünk. sőt. te is ismered a diskurzus fórumról:Tamás…

            Pedig nem egy buta ember, csak hát a maga sajátos világszemlélete erre sarkallja…

          • Ezt nem mondod? És ő volt rózsakeresztes????
            Te ,ott nem ezt

            Ezt nem mondod? És ő volt rózsakeresztes????
            Te ,ott nem ezt tanítják:)
            De már chatelelünk,úgy tűnik:)

          • Máshol is tanult, nem csak a rózsásoknál :))))
            Máshol is tanult, nem csak a rózsásoknál :))))

          • Várj,megnéztem,ezt a Gilgames paródiát nem ő írta:)
            ,,szerzõ:

            Várj,megnéztem,ezt a Gilgames paródiát nem ő írta:)

            ,,szerzõ: Zavaczki János”

            De akiről te beszélsz,az se kutya…emlékszem:D
            De ne chateljünk itt,még ha igazunk van akkor se:)))

          • Angyalok bukása,Lucifer…stb… angyalok bukása: Ikgr. A
            Angyalok bukása,Lucifer…stb…

            angyalok bukása: Ikgr. A Teremtés könyve elbeszélését, mely szerint Isten fiai földi asszonyokat vettek maguk mellé, a bukott angyalokra értették (Ter 6,2).
            Legismertebb közülük Lucifer aki egyenlővé akarta tenni magát Istennel. E lázadás büntetéseként Isten letaszította az égből, azóta mint a pokol fejed-e a föld alatt él. Az ~t önmagában alig ábrázolták, annál gyakrabban Lucifer tört-ének részeként (→Hortus deliciarum). Nagyobb ikgr. összefüggésben az ~ a Teremtés képei között szerepel. A jó és rossz →angyalok szétválasztása megfelel a világosság és a sötétség szétválasztásának, melyet már Szt Ágoston így magyarázott (De civitate Dei, XI:9,32). A kk. műv-e átvette ezt az értelmezést. Az ~val gyakran együtt ábrázolták Mihály főangyalt, aki ebben a jelenetben (éppúgy, mint az →utolsó ítélet képein) szétválasztotta a jót a rossztól. Főként az ellenreform. kedvelte az ~nak motívumát, mert a tévtanítók bukását látta benne. →ördög, →sátán V.J.

            http://lexikon.katolikus.hu/A/angyalok%20buk%C3%A1sa.html

            /csak mert kíváncsi voltál rá:),de van még bőven utalás…/

            Ezt csak belinkelem,mert kicsit hosszú ide. Kimerítően ír a témáról,és rengeteg hivatkozás van benne,
            csak győzz utána nézni a Bibliában.
            Látod,aki kíváncsi hamar megöregszik,mert mire ennek mind utána nézel,meg is öregszel:D
            Akarod még ,hogy folytassam?:)

            http://lexikon.katolikus.hu/%C3%96/%C3%B6rd%C3%B6g.html

          • Köszi, ennyi elég lesz 🙂
            Köszi, ennyi elég lesz 🙂
            Látom hogy ez egy olyan, teológiai szintű értelmezése a konkrét szövegnek, amit érdekes lehet tudni, de sok haszonnal nem jár.

          • Ne haragudj Ramanovics kedves,egy Bibliai szöveget mégis nem
            Ne haragudj Ramanovics kedves,egy Bibliai szöveget mégis nem teológia alapon kéne értelmezni talán?

            /Egyébként pedig azt kérted,hogy azt ,,bizonyítsam”,hogy amit én állítok az a Bibliában ott van.
            Most meg ezt kifogásolod. Itt nem a teológiai szövegek a bizonyíték,hanem ott vannak az utalások,hogy pontosan hol van ez a Bibliában.Azért tettem fel,hogy megtaláld:),és nem nekem kellett kinyálazni ,hogy hol vannak ezek a helyek./

            Lehet persze mindenféle alapon értelmezni /a bibliai szövegeket/,de minek? Azok a belevetítéseink mert nem arról szól,hanem kénytelen vagyok ,ha hű akarok maradni az eredeti közléshez úgy értelmezni,ahogy ők. Elvégre ők találták ki,illetve ők vették bele ezeket a szövegeket a Bibliába,tehát ők tudják mit is akartak ezzel.milyen tanításokat akartak közvetíteni. Nem ?
            Mert ha bármilyen más aspektusból magyarázom,akkor már nem arról beszélek,ami oda le van írva,ahogy ők értették,és amilyen tanítást ők ezzel közölni akartak. Nem tudom miért olyan nehéz ezt megérteni?

            Lehet felvetni egy problémát persze ami a Bibliában van,de ha a saját szánk íze szerint akarjuk értelmezni,akkor ne hivatkozzunk a Bibliára,mert az mást mond. Tehát ezeket a dolgokat tisztázni kéne,hogy most a teremtésről beszélünk /ahogy a Bibliában van/,vagy a teremtésről X.Y.verziója,felfogása szerint. Mert ezt lehet,de akkor ne hivatkozzunk a Bibliára. Érted amit mondanék? Nekem csak ez volt az egyetlen problémám.
            Mondjuk azt hogy ,,szerintem”,és hagyjuk a Bibliát,mert úgy már nem igaz.
            Csak ennyi lett volna.

          • Persze, mindketten feleslegesen túlpörögjük a témát 🙂
            Persze, mindketten feleslegesen túlpörögjük a témát 🙂 A blog indító felvetése csak egyetlen kérdés, miszerint „mi az ami kiemelkedő igazságszinttel rendelkezik a Teremtés könyvében?”
            A sokadik és a befuccsolt teremtésről való felvetés is mellékvágánya az indító témának, hát még az én akadékoskodásom az ügyben 🙂 A könyv minden egyes mondatán napokig pöröghetnénk, de az nem sok haszonnal jár, csak erre szeretnék kilyukadni.

          • Kedves pufók ,pirospozsgás ellenőröm:)
            Ha megnézed a blogban az első hozzászólásodat,akkor láthatod,hogy te hoztad át a témát a másik blogból:) !
            Én csak válaszoltam rá,ami még mindig valamelyest kapcsolódott a témához,nem úgy mint az az összesen 36 hozzászólás,aminek az ég világon semmi köze nincs a blog témájához.
            A 36-tal szemben mindössze 23 kapcsolódik a felvetett témához.
            A blog író helyében én inkább ezen aggodalmaskodnék:)

            ,,A könyv minden egyes mondatán napokig pöröghetnénk, …

            Bizony,bizony ezen lehetne is,milyen szerencse,hogy pont most nem érek erre rá:D

          • Persze, nem vagyok én vak, látom hogy itt a buddhizmustól kezdve
            Persze, nem vagyok én vak, látom hogy itt a buddhizmustól kezdve már mindenről volt szó ami nem ide tartozik…
            És igazad van, nem szép dolog tőlem hogy téged emeltelek ki (miközben lássuk be a hüye kérdezősködésemmel még jól rád is kontráztam), elnézésedet kérem. A többi hozzászólásban már rég elvesztettem azt a bizonyos fonalat ami lehet soha nem is létezett 🙂

  4. Én már látom, hogy ez az írás maga a káosz :)))
    Én is tudok

    Én már látom, hogy ez az írás maga a káosz :)))
    Én is tudok kavarni, de erre meg kell emelnem a nem létező kalapomat :)))

    Nem reagálok, mert itt Évával vagy játszmába és megvárom, hogy Éva mit lép erre az írásra, aztán én is ráöntöm a meglátásaimat :)))

    • Én azt lépem erre ,hogy ez nem a kezdeti teremtés,hanem a
      Én azt lépem erre ,hogy ez nem a kezdeti teremtés,hanem a második…sőt többedik…

      Az előtte levő sajnos nem jött be,ami még csak szellemi teremtés volt.Lucifer,Isten ,,másik fia”,és egy rakás szellemi lény még.
      Ezek egy részéből lettek az úgynevezett bukott angyalok,akkor még híre hamva sem volt az embernek,ez a teremtés,pontosan az előző miatt jött létre,ami nem úgy sült el,mert a szellemi létezők egy része is /hatalomvágyból/Isten ellen fordult még jóval régebben,mint az ember,mert akkor az embernek,meg ennek a teremtésnek még az ideája sem volt meg:)

      Tehát nem véletlenül mondja Isten,mikor látja az újabb teremtését,hogy ,,ez jó”,azért mert az előtte levő befuccsolt…:),és annak kiegyensúlyozására,tulajdonképpen a szellemi teremtése,és Ő közötte hídként ,,hídként” az embert tette meg.

      Arról meg nem is beszélve ,hogy még legeslegelőször,még a szellemi lények teremtése előtt,mi volt?
      Hát először volt az Ige !!!,
      Még Istennek is tulajdonképpen magára kellett ismernie !
      Szóval ez nem olyan egyszerű,utána kéne nézni mindenkinek,és nem a közepétől nyomni a dolgokat
      ha már a kezdetekről beszélünk.
      Egyébként ,amit írtam a Bibliában is fellelhető,/ha már te is arra hivatkozol/ hát még a korábbi teremtéstörténetekben.

      Én nem azért szoktam megszólalni,hogy a saját igazamat erőltessem,hanem csak akkor,amikor valami téves dolog kezd terjengeni,amiről konkrétan tudom,hogy nem úgy van,csak akkor avatkozom közbe.
      Lehet itt szabad gondolkodóskodni,csak arra is kéne gondolni,hogyha olyan valaki olvassa ezeket a beszélgetéseket,akinek még tényleg fogalma sincs arról,mi hogy volt,akkor bizony ő félre van vezetve.
      Csak és kizárólag ezért szólok közbe,amikor ez szerintem indokolt,és nem azért mert szeretek vitatkozni.Elárulom egyáltalán nem szeretek.
      5 évig hallgattam a teremtéselméleteket,mitoszok százait,tudom miről beszélek.

      Kezdetekben mindig a ,,sötét”,kialakulatlan ,,káoszból” indul el minden,még Istennek is magára kell eszmélnie:),és hol van még a fény. Előbb a ,,vizek” vannak mindenhol…

      Na mindegy,én szóltam,utána lehet nézni/de ne a közepe legyen az eleje!/,aztán mindenki azt gondol amit akar,vagy amennyit képes felfogni a világból.
      Nekem nem az a fontos,hogy bárki is elismerje,hogy tényleg igazam van,hanem az,hogy szóljak,
      a többi mindenkinek a magán ügye. Ha érdekli,utána néz,ha nem nekem úgy is jó:D

      • Ha arra érted, közben én is rájöttem hogy annyiban nem teljes
        Ha arra érted, közben én is rájöttem hogy annyiban nem teljes (bár hibásnak nem mondanám) a másik blogban szereplő Thorwald Dethlefsen – Rüdiger Dahlke idézet, hogy (talán, bár az írók szándékát nem ismerjük) a már megnyilvánulót, a fényt mint a forma kezdőpontját jelöli meg abszolút nulla pontnak, ezért talán mondhatod rájuk, hogy a közepétől nyomják a dolgokat (bár ez nem feltétlenül hiba).
        Hawkins ezen mutat túl annyival, hogy bár a fény a formában kifejeződő, a megnyilvánuló világ kezdőpontja, viszont a nem-megnyilvánuló világegyetem, a forma nélküli világának (amit a teremtéskönyvek nevezhetnek őskáosznak, setétségnek, ürességnek vagy bárminek) „szülötte”.

        Ez a többedik teremtéses dolog, hát… Akár lehet is. Szerintem bőven elég ezzel a mostanival foglalkozni hogy valami nagyjábóli képed lehessen a dolgokról 😀

        A nem jól elsült teremtés viszont egy blődség (mer ugye mihez képest „nem jó?”), ezért én is kénytelen vagyok megszólalni ez ügyben, nem azért hogy saját igazam erőltessem, hanem hogy közbeavatkozzam mikor valami téves dolog kezd terjengeni, amiről konkrétan tudom, hogy nem úgy van 🙂

        • Nézd ,ha ezt kifogásolod,akkor ne hivatkozz a Bibliára,mert ez
          Nézd ,ha ezt kifogásolod,akkor ne hivatkozz a Bibliára,mert ez is ott van…Sajnálom:)

          Tényleg ,mennyire kalibrálja Dethlefsenéket?…Megnéznéd?…köszi

          • Kéretik idézni a megfelelő passzust a Bibliából, én nem
            Kéretik idézni a megfelelő passzust a Bibliából, én nem emlékszem ilyesmire 🙂
            (persze fontos tudni hogy még ha ott is van, sem biztos hogy az a bizonyos idézet igazságtartalma eléri a kritikus szintet)

            Dethlefsenéket nem találtam a könyveiben.
            Ez viszont érdekes lehet:

            Az Ótestamentum verseinek kalibrációja

            60% kalibrál 200 felett

            50% 300 felett
            szintén 50% 400 felett
            30% 500 vagy afelett
            20% 600 vagy afelett
            10% 700 vagy afelett
            2% 800 felett
            10 vers pedig 1000-en.
            (Forrás: David R. Hawkins: Truth vs. Falsehood, 371. old.)

          • Hát ez valóban érdekes:) Ki hinné?…
            Amit kértél meglesz,csak

            Hát ez valóban érdekes:) Ki hinné?…
            Amit kértél meglesz,csak nem egy passzus,amit azonnal tudok fejből idézni,meg kell keresnem,és többször is szó van róla különböző helyeken.
            Ha lesz erre időm,itt lesz a blogban.

          • Köszi, tényleg kiváncsi vagyok, nem akadékoskodásból kérem 🙂
            Köszi, tényleg kiváncsi vagyok, nem akadékoskodásból kérem 🙂

          • Én viszont nem igazán örülök neki,hogy nekem kell ezzel töltenem
            Én viszont nem igazán örülök neki,hogy nekem kell ezzel töltenem az időmet,
            mert tudom ugyan merre vannak az utalások,de akkor is nyálazni ,keresni,írni kell egy csomót.
            Szóval ennél sokkal egyszerűbb lenne ismerni,hogy mi van a Bibliában leírva,de igazán csak azért ,merthogy arról szól a blogod.
            Ha ráérnék egyébként,nem csinálnék belőle gondot:)

          • Ó, ne fáradj, elfogadom én azt is ha csak annyiban maradunk,
            Ó, ne fáradj, elfogadom én azt is ha csak annyiban maradunk, hogy (bár én mástól még nem hallottam), „Éva úgy tudja hogy benne van az Ószövetségben”.
            😉

          • Ennek egy másik ember szempontjából semmi értelme.
            Annak van

            Ennek egy másik ember szempontjából semmi értelme.
            Annak van értelme,ha ő tudja:)
            Fogok időt szakítani rá…

      • Teremtés több nekifutásra (megütötte a fülem )
        Egyszerű paraszti ésszel végiggondolva : ha valami csak kétszeri nekifutásra sikerül , és akkor is olyan : amilyen …… Hát akkor a legutolsó dolog amit gondolok magamról : hogy tökéletes és mindenható vagyok . Még a nálam tökéletlenebbeknek sem hinném el , akárhogy hozsannáznák . Isten nem szerencsejátékos : mondta Einstein , még ha másra értette is . Én úgy értem , hogy nem próbálgat , hanem egyből a lehető világok legtökéletesebbjét teremti (általunk ? ). Üdvözlettel : felacso
        U . i . : Vagy csak szórakozik velünk ?

        • Hát igen.
          Ez most nálam is feltett egy kérdőjelet…

          Hát igen.
          Ez most nálam is feltett egy kérdőjelet…

        • Itt nem próbálkozásról van szó,hanem egy fentről lefelé induló
          Itt nem próbálkozásról van szó,hanem egy fentről lefelé induló hierarchiáról.Először egy szellemi teremtés,aztán alakul fizikaiba…és nincs is ebben semmi különös,ha belegondolsz,a köret meg a mitosz…és most ezen megy az elképedés:)
          Először az ideája van meg a dolgoknak szellemi szinten,aztán manifesztálódik az anyagba
          Miért kell ezen ,,kiakadni”?:D

          • De persze ez hit. Mert nem tudjuk felfogni és
            De persze ez hit. Mert nem tudjuk felfogni és megérteni.
            Teljesen mindegy, hogy miben hisz az ember. A hit az elménk szüleménye, az elme a testhez kötődik. A test világában semmit nem tudunk a lelki-szellemi valóságokról.

            Tudod mi jutott eszembe Éva?

            Amikor Az apostolok együtt vanak és eljön a szent lélek, olyan fizikai jelenségek kíséretében, hogy hitnek még az árnyéka sem vetül az egész történésre.

            Abban a pillanatban tudássá válik számukra az egész dolog.

            Ahogyan írja is: A hit tulajdoníttatik igazságul. Mert csak az igazak menekülnek meg, de aki nem ismerte meg az igazságot, azzal mi lenne, ha nem hinne a megismerés lehetőségében? És nem tudja meg az elme az isten dolgait. Soha. Soha. Nem kompatibilis a lélek a testtel. A test hordozója csupán, de nem azonos és nem is vegyíthető…

            Ezért Isten akiben hitet talál, úgy veszi, mintha tudása volna az igazságról és annak megfelelően cselekedett volna életében.

            Így jutnak a „mennyei” világba rablók és tömeggyilkosok…

            Nem teljesen mindegy, hogy hogyan jött létre a világ? Gondolhatja bárki ember komolyan, hogy van erre rálátása?

            És mivel nincs marad az elme trükk: Ütköztessük a hiteinket „elképzeléseinket”
            Kinek gazdagabb a fantáziája? Ezen megy a játék…

          • Ezt kifejtenéd részletesebben?
            „Ezért Isten akiben hitet talál,

            Ezt kifejtenéd részletesebben?
            „Ezért Isten akiben hitet talál, úgy veszi, mintha tudása volna az igazságról és annak megfelelően cselekedett volna életében.
            Így jutnak a „mennyei” világba rablók és tömeggyilkosok…”

          • Ez egy elég hosszú mondat melyik része érdekel az én
            Ez egy elég hosszú mondat melyik része érdekel az én interpretációmban?

            Miként jutnak rablók és gyilkosok a mennyei világba?
            Vagy a hit és az igazság összefüggése az Isteni ítélethozás szempontjából?

          • Egy szó
            „Miként jutnak rablók és gyilkosok a mennyei világba?
            Vagy a hit és az igazság összefüggése az Isteni ítélethozás szempontjából?”

            Igen van összefüggés. Egy szó. TISZTASÁG.

            Tiszta lélekkel, tiszta gondolatokkal tudsz hinni, így férsz közel az Igazsághoz, amely maga a Tisztaság.
            Ha valaki fél, nem tiszta, mert a félelem nem szeretet. Félelemmel a lelkedben nem tudsz hinni.
            Ezért nem tiszta a rabló és a gyilkos.
            Ez is egyszerű, mint minden:-)

          • Tiszta lélek, és tiszta gondolat :))
            Gyermeki ártatlanság :))

            Tiszta lélek, és tiszta gondolat :))
            Gyermeki ártatlanság :)) Nem igen létezik a felnőtt ember világában, nem is hozzá illő…

            Nem, nem erről van szó. Ahogyan Éva is említi, bibliai kinyilvánításokat teológiai alapossággal és szempontok szerint kell és lehet értelmezni. Az önkényesség igen eltávolít az igazságtól.

            Sok Pál Feri (atya) előadást hallgattam meg. Volt, hogy naponta 5-6 előadást is. vagy 3-4 héten keresztül az elmúlt 3 hónapban.

            Egy okos dolgot tanultam. Jó válaszokhoz, jó kérdéseket kell feltenni…

            Az Igazság fogalma aligha érthető meg a fizikai világban, teológiai szempontból, hiszen Jézus maga is helyben hagyja az ördögnek azt a kinyilvánítását, hogy: enyém minden hatalom ezen a világon…

            És az ördögöt a hazugság atyjának nevezi a biblia számtalan helyen.

            Ebből következik az a tény, hogy a hazugság urának birodalmában élünk.
            A test, a fizikai világ szférái tehát ennél fogva nem találkoznak igazsággal, hiszen a hazugság birodalmában aligha lehet helye az igazságnak.

            Az igazság egy másik világban található.

            Itt nem…

            A lélek, Szent lélek, kinyilváníthatja számunkra az igazságot, de mi innen nem férhetünk hozzá akaratlagosan…

            A szabad akaratunk csodálatos módon a fizikai világra korlátozódik. Itt azt akarunk amit akarunk. De csak itt: Nehogy már komolyan gondolja valaki, hogy meditációk és egyéb elképzelések által mindenhatóvá, netán istenné válhat…

            Nem baj az, ha ismereteket szerez az ember és átgondolja, hogy mi mi, és kinek hol a helye!!

            Az embernek itt az Isten pedig ezen messze felül van ahová mi nem érhetünk el jelenlegi létformánkban saját akaratunk által…

          • Miklós!
            „Gyermeki ártatlanság :)) Nem igen létezik a felnőtt ember világában, nem is hozzá illő…”

            Nocsak.
            Ezt miből gondolod Miklós?
            Játsszunk egy kicsit! Mi lenne, ha…

            Képzeljük el, hogy nem mi tanítjuk a gyermekeinket, hanem ők tanítanak minket. /Gondoltál erre valaha is?/ Nézzük csak!
            Mire taníthatnának?
            Amikor megszületik a gyermek, egy más világból érkezik: hozza magával az anyaméh csendjét, amely maga az élet csendje. Benne van az erek lüktetése.
            A világgal való kapcsolata az anyjával kezdődik.Ha egy gyerek mély szeretetben van az anyjával, és az anya fürdik a saját szeretetében, akkor a gyerek bízik a világban mert önmagában is bízik. A bizalom a legfontosabb tápláléka.
            Ez a bizalom bátorrá teszi felfedező útján is. Mindent meg akar ismerni.
            A mágikus gondolkodás korszakában a gyermek a vágyakat és a tényeket összemossa, úgy hiszi, gondolni valamit azonos, vagy majdnem azonos azzal, hogy az úgy is van.
            De ekkor a gyermek nem hazudik, hanem VARÁZSOL!
            Miközben ő maga is nagyon fogékony minden varázslatra. Ahogy fejlődik, ennek segítségével lesz képes absztrahálni, majd egyre logikusabban gondolkodni.
            De eközben a gyermek még mindig ártatlan /ha hagyod/. és kristálytiszta.
            Ennek érdekében a gyermek nem tesz semmit, csak hagyja, hogy történjenek a dolgok, és tudod mit csinál? Rácsodálkozik hatalmas szemekkel. És érdeklődik! Azt akarja, hogy az a valami az övé legyen: szájon át, bőrön, kézen át….mindegy, csak teljesen magáévá tegye! Eközben teljesen megfeledkezik magáról.
            Ez az az állapot, amikor a gyermek kiürül, nincs előítélete, semmilyen előzetes ismerete, még önmagát is elfelejti: csupaszon közeledik a valóság felé!
            Van Jézusnak egy mondása:”Áldott aki csodálkozik, mert övé Isten királysága. Áldott, aki rácsodálkozik valamire.” Ez a mondás nincs benne a Bibliában, de a szufik megőrizték.
            Osho szerint Jézusnak e mondása azért maradt ki a Bibliából, mert a Biblia létre szeretne hozni egy bizonyos vallást, szeretne egy bizonyos ideológiát elterjeszteni.
            A rácsodálkozás emberének viszont mindenféle ideológiát el kell vetnie.
            Mert csak a csodálkozásban leszel megint olyan, mint egy gyermek: ártatlan. És csak abban az ártatlanságban ismerheted meg azt, ami van.
            No, ezt kellene ellesnünk a gyermek működéséből: a romlatlan megközelítését a valóságnak, az Igazságnak…
            Mert ennek a gyermeki megközelítésnek nincs bűntudata. Nincs benne félelem. Ez a megközelítés soha nem néz hátra, azzal törődik, hogy amit MOST megél, az teljesen természetes és helyes, és jó dolog megtenni.

            Ergo: „Engedjétek hozzám a kisdedeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa!” (Mk 10,13-14)

            szeklice

          • „Nem teljesen mindegy, hogy hogyan jött létre a világ?
            „Nem teljesen mindegy, hogy hogyan jött létre a világ? Gondolhatja bárki ember komolyan, hogy van erre rálátása?”

            Igen, olyan ez mint elmenni szavazni: fontos, de nem lényeges 🙂

          • Na kedves ellenőröm Ramanovics kollega,lassan kezdem
            Na kedves ellenőröm Ramanovics kollega,lassan kezdem szolgáltatni a bizonyítékokat.Csak mert olyan kíváncsi voltál:D
            Először talán a káosz téma,és Mikinek is mert itt messze nem a hitről,vagy a nem hitről van szó.És a teremtésnél sem,mert ha nem tudom a kiinduló állapotot,akkor hogy a fenébe jutok majd vissza? Az ezotéria szárnyain?:)
            Szóval káosz,please…

            A bevezetés az ősállapotot (→káosz) állítja elénk, a következtetés a végső állapot (műve bevégeztével Isten megpihen). Vagyis a ~ a káosznak →kozmosszá való átalakulását foglalja magában. Az 1,1 az ősállapotot mutatja be és nem tartozik szorosabb értelemben véve a ~hez, ami egyfelől grammatikai, másfelől egzegetikai okokra vezethető vissza. P. Humbert szerint a héb. Bibliában a resít, ‘kezdet’ szó egy kivétellel (Iz 46,10), a beresít összetétel pedig kivétel nélkül mindig status constructivusban áll (Jer 26,1; 27,1; 28,1; 49,34), így a Ter 1,1 vonatkozásában is számolhatunk a status constructivusszal; ez azt jelenti, hogy a beresít így értelmezhető: a teremtés kezdetén. Egzegetikailag azt kell megjegyezni, hogy a jahvista párhuzam (2,4 kk.) szintén kaotikus ősállapotot tételez föl; hogy a teremtés 6 nap alatt zajlik le, az 1,1 kk. azonban kívül esik e 6 napon; hogy Isten a ~ben a szavával teremt, de erről csak az 1,3-tól van szó; végül hogy a babilóniai teremtéseposz (Enúma elis) szintén „amikor”-ral kezdődik. Következésképpen az 1,1 kk-t így kell fordítani: „Amikor Isten elkezdte megteremteni az eget és a földet, a világ káosz volt” (P. Humbert) v. „A kezdet kezdetén, amikor Isten az eget és a földet teremtette – a föld azonban puszta volt és üres” (W. Zimmerli).

            http://lexikon.katolikus.hu/T/teremt%C3%A9st%C3%B6rt%C3%A9net.html

            Csók…még itt is,a többinél pedig ,amit belinkeltél,csak nem olvastad:),ott meg szó szerint…
            Aztán jövök a kettős teremtéssel,ami kiszúrhatná a szemedet,hiszen csak az első két oldala a bibliának,meg jönnek az Isten fiai is akik keveredtek az emberek lányival,és születtek Titánok…csak kinyálazom. No meg a Sátán:)…aki még a fizikai teremtés előtt szellemi teremtmény vala…:D

          • Persze hasznos lenne tudni az eredetet, és a
            Persze hasznos lenne tudni az eredetet, és a teremtéstörténetekből megtudhatjuk a koncepcióját a dolognak, de én olyan távolinak látom magamat attól a kiindulási ponttól, hogy ugyan úgy nem látom a visszautat ahogyan nem látta előre az ember az idáig vezetőt sem. Látunk valamennyit előre a többi meg hit.

            A teremtésről annyit tudunk, mint amikor egy vízrajzi atlaszt nézünk meg Európáról és azon látjuk halványan berajzolva az országhatárokat.

            De melyik országot ismerjük meg ebből?
            Semelyiket

            A teremtéstörténetek számomra továbbra is hit kérdések maradnak, Pl. a Gilghames eposz amely az Istenek harcait írja le igen nagy részletességgel, nem tudás a számomra, hiába van leírva. Annyit tudok meg belőle, hogy volt valami ez a világunk előtt és ezen kívül és túl… és homályba vész az egész ezen túlmenően.

            Ami még érdekes, hogy bár elméletileg a Biblia mutatja be a kereszténységet (Jézus tanításait) ami igen kevés hiszen az életvitelével a viszonyulásaival többet tanít mint a szavaival így egészen biztos, hogy a biblia nem tartalmaz mindent már ha csak a Nag Hammadi iratokra gondolunk is kiderül.

            De a Bibliai kereszténységnek nincs teremtéstörténete, hanem a teremtéstörténet az ószövetséghez van kötve, amiből származtatják a kereszténységet, ami pedig nem igaz.

            Ez mind hit kérdése a számomra. nem rendelkezem tudással etekintetbe. Felállíthatok egy logikai rendszert és hihetek annak a valóságában, de az nem lesz tudás, vagy hihetek abban, hogy a hitem tudás :)))

            A betű a leírt dolgok az elmének szólnak az elme pedig a testté. A lélek pedig Istené, amihez az elme nem fér hozzá saját akaratánál fogva, legjobb esetben a lélek megnyilvánul az elme számára, így juthatunk ahhoz az ismerethez, hogy van valami a látható világon túl, vagy vele párhuzamosan benne.

            Ha másért nem ezért legalább egyszer mindenkinek el kellene menni családállításra, mert ott valami olyan történik, amikor a lélek megnyilvánul az elme számára. Tapasztalattá, tudássá válik az amiben hiszünk…

            Tehát a legtöbb tudásom a világgal kapcsolatban, hogy létezik, ebben élek és el fogok innen menni. De se azt nem tudom, hogy honnan jöttem, se azt, hogy hová megyek, és még csak azt sem, hogy miért olyan az életem amilyen. És feltételezek egy Istent azokra a kis tapasztalásokra alapozva amiket semmiféle fizikai lét-magyarázattal nem tudok megfogni

          • A lélek
            megnyilvánul az elme számára meditációban is. Ha megengeded a lelkednek hogy tanítsa az elmédet, és az elme a háttérbe húzódva figyel, tanul, tapasztal.

            Ehhez azt a tudat állapotot kell elérni, ahol már az elmés működés hatása minimális. Nagyon eltérő az embereknél, hogy mennyi idő alatt tanulják meg. Van akinek elsőre sikerül és van aki egy évig csak a blokkokat bontogatja, ami akadályozza az elmélyülést. Tapasztalt meditálók bármit meg tudnak csinálni meditációban, ami a Hellingeres családállításon történik. Pár év gyakorlás után, persze. Erre szoktam mondani a nyelvvizsgámért is tanultam három évig és majdnem csak ez az egy, ami a főiskolán tényleg hasznos volt 🙂

          • Én nem vagyok gyakorlott meditáló. Nem is tudom, hogy mi kellene
            Én nem vagyok gyakorlott meditáló. Nem is tudom, hogy mi kellene akarni elérni. Sőt problémának illetve hátráltatónak látom ha én akaratlagosan akarok megoldásokhoz jutni, hiszen akadályozom Istent abban, hogy működhessen bennem.

            Márpedig ha nem látok a lélek mélységeibe, megoldásokat sem tudok az ott rejlő problémákra. Anélkül, hogy különösebben reklámozni akarnám a családállítást, kijelenthetem, hogy semmiféle akarás és meditáció nem szükséges ahhoz, hogy működhessen a dolog. Éppen ellenkezőleg.
            A családállításban látom megtestesülni azt az állapotot amelyet Jézus is előirányoz annak érdekében, hogy Ő, vagyis a Lélek is jelen legyen és működhessen, ahogy Hellinger fogalmaz ugye. A lélek mozgásai.. működésbe léphessenek.

            Erről beszéltünk is csütörtökön, hogy én magam nem vagyok híve az akaratlagosságnak lelki ügyek tekintetében, mert nincs rálátásom arra a területre. Hát hogy tudnék én ott bármit is tenni ami számomra kedvező hatású?

            Érdekes ebből a szempontból az Ima, mint az Istennek való önátadás eszköze, híd a test és a lélek között, de rábízom a dolgokat Istenre…

            Ez persze az én hitvilágom, és irányultságom.
            Az önálló akarás messze eltávolítja az embert Istentől, hiszen amíg az ember saját akarata érvényesül, addig nem tud Isten működni bennünk…

            Bennem pedig megvan a kellő alázat ahhoz, hogy belássam, hogy egyedül nem megy és vak sem vezethet világtalant, tehát egyik ember a másikat…

            Az ember egyetlen értelmes akarata az akaratról való lemondás lehet, aminek a következménye, önátadás Istennek.

            Azok a gátak, vagy blokkok aminek a leépítését említed éppen az akaráson és az akarathoz való ragaszkodáson épül, és falaz körbe teljesen elzárva Istentől…

            Én így látom ezt a dolgot :))

          • Vitába szállnék…. Azért a családállításhoz is kell akarat…
            Vitába szállnék…. Azért a családállításhoz is kell akarat… Persze, könnyebb mint meditálni, az tény. De akarni kell elmenni. Akarni kell azt a dolgot megoldani, hoyg az változzon. Az meg uyganaz az akarat. Nekem nem könnyebb így sem akarni. Tehát, ugyanaz, hogy ‘én akaratlagosan akarok megoldásokhoz jutni’ – amit te a meditációhoz írsz, ugyanaz kell hozzá.
            Az már más tény, hogy nagyjából mások végzik el helyetted a munkát, te csak időnként állsz bele, sőt, a mondatokat is kimondhatják helyetted, helyreállíthatják helyetted, de amíg nem mész, vagy nem kéred ezt, ott vagy de nem engeded meg (én ezt is tudom tapasztalatból), addig….
            Katinak meg abban igaza van, bár én se tudok meditálni, hogy meidtációban meg lehet csinálni olyan dolgokat mint családállításban, mégpedig azért mert ugyanugy ott van az az energiamező, ugyanazzal dolgozol (mondjuk megidézed vagy hogy mondjam)… Velem kineziológiai oldást csináltak így, hogy tulajdonképpen én csináltam meditációban, már nem élő családtaggal, és az egyből hatott. Csak egy kicsit sokkal több munkát igényel tőled magadtól.
            Szóval szerintem az akarat ugyanúgy meg kell legyen.

          • Miért vitázna egy halni készülő? 😀
            Nekem nem úgy tűnik, hogy nem akarnád folytatni. Nagyon is élőként veszel részt a fórum életében. Pici hazugságok, nagy ellentmondások még egy-egy írásodon belül is.

            Mi lenne, ha az összes leírt „vallomásodat” egybefésülné valaki? Talán próbáld meg Te magad ezt megtenni. Szerintem jó időtöltés lenne, és ami a legfontosabb, nagyon sok tanulsággal szolgálhatna Neked, és nekünk is.

            Amit nem is értek igazán, mi értelme van álarcra álarcot húzni? Kilátszol alóla, ha akarod, ha nem.
            Rosszul érezném?

          • Ezt már leírtam egyszer. Azért mert a legeslegutolsó pillanatig
            Ezt már leírtam egyszer. Azért mert a legeslegutolsó pillanatig élünk, és mindenfélét teszünk az aktuális állapotunkhoz képest. Akár bőgünk, akár fekszünk, akár állunk, akár vitázunk. Sőt, enni inni is szoktam (mondjuk az erősen attól függ, mikor bírok) és levegőt is veszek (azt viszont mindig). Még az is lehet, a vita egy szalmaszál. Én nem tagadom, hogy még most is kapálódzom és megpróbálok megkapaszkodni. Én ugyanolyan ember vagyok mint te vagy bárki. Akkor is ha nem akarom elfogadni az életet és már nagyon régóta. Akkor is ha magam sem tudom mi ennek a valódi oka, amit nem bírok átlépni ha akarok se. Nem tudom, mit hazudtam, miről érzed azt. Ellentmondások bőven lehetnek viszont bennem, de mondom, ugyanolyan ember vagyok. Az lenne csoda ha nem lennének.
            Amúgy meg, van a lelkünk, az nyilvánvalóan nekem sem akar meghalni, mert akkor lenne az, hoyg már nem élnék, meg meghalhattam volna a korábbi kísérleteim során, meg van a tudatunk. Na az az, amelyik meg akar halni nekem. Viszont az keményen és ez is a padlóra visz. És arra sok minden hat, olyan is, amivel én magam nem bírok. És sose gondoltam volna, hogy ez ilyen. Mert ezt még régen sem éltem meg ennyire.
            De ennek smemi köze ehhez a bloghoz. bocsánat.

          • Emberből van Zsuzsa is, és nem „halni készülő” bb, mint Én vagy
            Emberből van Zsuzsa is, és nem „halni készülő” bb, mint Én vagy Te. 🙂
            A lehetőségek is adottak, Neki is, Nekem is, Neked is.

            -miért ragasztod hozzá akár 1szerephez, vagy 1pillanatához vagy 1állapotához?

            +: ha buddhista alapokról fésülöd egybe Zsuzsa „vallomásait” szerintem nem merűlne fel/ vagy nem így amiket érzel.
            SŐT!

          • Az állapotát…
            …Ő maga hordozza állítólag már 8 hónapja… 😀

            Csak ha valaki egy rövid íráson belül leírja, hogy nem tud meditálni, mégis tudja, mit lehet elérni benne, majd ugyanott leírja, hogy mit oldott meg meditációban, az már kicsit zavarosnak tűnik…:)
            És itt most csak egy hozzászólásáról beszélek!

            Drága Claryssza! Most Élek, és a még teljesebb életre készülök. Remélem Te is… 😀

          • Ebben igazad van, én magam ragasztom magamhoz ezt az
            Ebben igazad van, én magam ragasztom magamhoz ezt az állapotomat. VAgy valami ragassza hozzám, ezt is mondták már nekem.
            A meditációról fogalmam sincs, nem tudom, az hogy akkor a kienziológus tartja a homlok-tarkó tartást, meg ott van az energiáival, az nem csinál-e velem valamit hogy meg tudjam csinálni. Tehát amit magamtól nem tudnék. Ja, és ez még akkor volt, amikor meg se próbáltam meditálni, volt pár ilyen oldás, eszembe se jutott hogy ez meditáció. Csak jóval később tudtam meg, addig nem is hozott szóba ilyesmit a kineziológusom. (mármint, buddhista meditációkat csináltam régebben, de azok nem magamról szóltak sose, nem az én problémáimról, nem belső kommunikációról, stb. Ott ugye nincs is ‘én’). Számomra ez a téma tök új.
            Úgyhogy nem érdekel, hogy ez zavaros, mert magam sem értem, nekem főleg zavaros. Az alapján ami az oldásban volt, és hoyg kiderült ez meditáció volt tulajdonképp, meg tudom itélni, miket lehet abban megoldani. Ha nem tévedek.
            És én kb 2 hónapja próbálom a meditációt, azt hiszem nem tudom, de valaki meg mondta, a belső gyermekes dolog meg ezek azt mutatják, hoyg tudom. Nekem fogalmam sincs. És mivel eredméynre nem jutottam vele, azt gondolom, nem tudok meditálni.

          • Illúzió vagy élet? 🙂 (?)
            Vizsgáljuk meg „buddhistául” is.

            „Az ember állandó változásban él. Létezési formájának alapeleme a változás, amelytől mégis minden ember fél. A félelem oka a megszokásból és a ragaszkodásból ered, abból, hogy a kialakított szokásrenden alapuló „élet” megváltozhat, netán elveszhet. Pedig ez szükségszerű.
            Minden változik: a személyiségünk ugyanúgy, mint minden körülöttünk. Ami a változatlanság illúzióját kelti, az a változás mögött rejlő láthatatlan „lélek”, amelyet a tibetiek tiszta tudatnak neveznek.
            Az, amit mi életnek nevezünk, valójában számtalan, egymástól szinte függetlenül létező időpillanat egymásutánja. A másodpercről-másodpercre történő változás minimális, ezért szinte észre sem vehető. Azonban ha megnézzük, hogy akár csak az elmúlt egy évben hová vezetett a harmincegymillió-ötszázharminchatezer másodperc, akkor láthatjuk, hogy az apró, észrevehetetlen változások milyen radikális állapotváltozásokhoz vezethetnek.

            Éppen ezért az emberi élet, nem más, mint folyamatos állapotváltozások összessége, amelyeket az állandóság képzete fűz össze egyetlen lánccá. Az élet nem más, mint bardó, a megszületés és a halál közötti időszakban beálló állapotváltozás.

            A bardó egyben egy tudatállapotot is jelöl, amelyben az ember éppen tartózkodik. A buddhista felfogás szerint az életünk állapotváltozásait leírhatjuk úgy, hogy a tudatállapotok változásairól beszélünk. A tudatállapot-váltás folyamata az átlagos tudatműködés mellett nem irányított, ezért gondolják általában az emberek, hogy az életük eseményei sorsszerűek, vagy esetlegesek. Az automatikus tudatműködés esetében ugyanis az adott személy tudattalan elvárásai, megszokásai és indítékai határozzák meg, hogy a következő másodpercben mit érzékel. Ha a tudati beidegződéseket felismerjük, és azokat módosítjuk, például meditációval, akkor a tapasztalás folyamata is megváltoztatható…”

            (részletek Tarr Bence László: Tibeti Halálmeditációk – A halál értelmezése a tibeti buddhizmusban)

            -ilyen kiindulásból is nézegessük azt a „maszkra-maszk” képet, vagy a többit amikről írsz Zsuzsának..
            -Pont csak innen követhető amikről Zsuzsa „vallomásai” szólnak.

          • Nem tudok Buddhistául 😀
            De köszönöm ezt az értékes információt. Buddhistát csak egyet ismerek, Anitát. Őt is csak az írásai alapján. Az Ő „vallomásai” viszont kemény munkáról szólnak és nem a dagonyázásról.

            Zsuzsával nincs bajom, csak nem értem, nem találok logikát a működésében.
            Biztos az én hibám, majd dolgozom rajta… :))

          • Én sem találok logikát a saját működésemben, úgyhoyg nem
            Én sem találok logikát a saját működésemben, úgyhoyg nem csodálom.
            De eszembe se jutna valakiről azt írni, hyog hazudik, csak azért, mert nem értem, inkább megkérdezném, hogy bocsi, miért írod hogy nem tudsz meditálni, ha azt írod hogy ezt és ezt megoldottad benne, akkor hogy is van ez, most tudsz vagy nem tudsz és mi alapján írsz bármit? És akkor, látod, esetleg a válaszából megértheted. Bár értem, az is elég kaotikus, de én azt hsizem úgy már érthető mit mi alapján írtam.
            Én nem vagyok buddhista, csak nagyon sokat foglalkoztam vele, és olvasok tibetiül, régóta, és sokat voltam jelen buddhista kolostorokban, lámák közt, egész 8 hónappal ezelöttig ez volt az életem, hogy ezzel foglalkoztam (nem mint buddhista hívő). Nyilván hatott rám, egy időben nagyon is, de nem az a világnézetem, bár ez adott nekem a legtöbbet eddig.
            Ráadásul most olyan helyzetben vagyok, amikor világnézet sem segít, meg semmi se ami idáig fontos volt. Amin iszonyúan kétségbe is vagyok esve.
            Viszont bocsánat, nem hiszem, hogy bárki meg tudja ítélni, ki végez kinél keményebb munkát és ki dagonyázik…

          • Nem tudsz???
            Amilyen átfogó meglátásaid vannak Barátom, sok

            Nem tudsz???

            Amilyen átfogó meglátásaid vannak Barátom, sok Buddhista (köztük én is!) meghajolunk előtted! átfogó látásmód= Tudod, h mégha szorult is a helyzet, ezt is el kell fogadni, és aztán tovább kell engedni, folyik a viz a maga útján! Azt is tudod, nincs igazán sem jó, sem rossz, nem igaz? Hányszor nyitottál már a szememen?

            Inkább csak nem tudsz róla, de eleve igy élsz: megtartod az ütemet, mikor az elmélti tudás, a szellemi munka van, elmélkedsz, de ha felállsz a géptől, meg teszed a dolgod, amit az életed éppen eléd hoz.

            Éled a szerelmet, éled az érzéseidet, akkor, ott, ahol éppen és ami megjelenik. és azt sem „esztelenül”, még a végén kiderül, Buddhistább vagy mint én :D.

            Tulajdonképpen ez a Buddha útja, ennyi :).

            Az irásaim: gondolom nem a polgárpukkasztó FB-on olvasottakra gondolsz, ami szöges (!) ellentéte az ittenieknek :).

            A belső munkát mindig megelőzi egy ilyen „önmagunkba bonyolódott fura állapot”, visszanézve kicsit hülyének is érzem magam, ha rátekintek a „bajaimra”, a kinaiak is vagy azt monják: bolond, vagy azt, h „hibás”, defektes. De ez is csak egy lépcsőfok, ugyanolyan értékes, mint a belső munka, vagy a már letisztult állapot.

            Zsuzsa?? Csak nem egy régi ismerős? 😉

          • Anita,valami hasonlót
            akartam mondani Szegesnek én is:)
            Szóval hajráááá Szeges kedves, világodban minden rendben van:)

            És a „fura állapotokat” is hasonlóan gondolom.

            Ugyan tízből tíz esetben én is pisztolyt nyomnék a „dagonyázó” kezébe, de ez a krízis Zsuzsánál nem erről szól -szerintem:)

            -csak ezért szóltam. Uff

          • Azért ez nem semmi, hogy te tudod, kinek adnál pisztoly a
            Azért ez nem semmi, hogy te tudod, kinek adnál pisztoly a kezébe, hamár dagonyázik (ami természetesen iszonyúan lenézendő és megvetendő szerintetek, holott csak teljesen emberi), és kinek adsz te más esélyt. Most bocsánat, de hogy lehet ilyesmit mégcsak leírni is? Nem magam miatt, de a tízből tíz miatt… Honnan látnád őket pont te helyesen?

          • Kedves!
            Jó barátnak kemény beszéd a jutalma… tartja a mondás.
            Kérlek, bocsáss meg nekik, nem tehetnek róla, nem tudják ki vagy.
            Én….valamiért már látni kezdem.

          • Köszi Claryssza…
            …aranyos vagy! 😀

            Jól érzed, rendben van a világom, de akkor sem, (vagy talán pont azért nem?) értem, hogy mi ez a színjáték.
            Csak nem egy „szent tehénbe” botlottam? :))
            Mindenesetre nagyon érdekes, hogy amikor az indulat, harag szól belőle, akkor hirtelen elkezd helyesen írni, még a betűket sem keveri össze a klaviatúrán.
            Amikor szelíd, szeretni-dédelgetni-pátyolgatni való arcát mutatja, akkor meg össze-vissza zongorázik rajta. Mintha két személyiség dolgozna benne(!)…
            Az lesz majd az igazi Teremtés, amikor végre megtalálja az igazi Önmagát. :))

          • Köszi, szeges! Egyszer hazudok szerinted, mászor színjátékot
            Köszi, szeges! Egyszer hazudok szerinted, mászor színjátékot rendezek, stb. És még viccesen ki is vagyok cikizve hogy nem találtam meg olyan szuperül még az igazi Önmagam, mint kéne vagy illene… Hát tudod, szerintem ez nem olyan vicces, de nem szégyellem magam, ember vagyok, és olyan amilyen, mégha pillanatnyilag tényleg két személyiség is dolgozik bennem (gépelési hibáktól függetlenül), amitől kurvára szarul is vagyok. Szeretném viszont kérni, hogy ne tegyél rám több megjegyzést. Ember vagyok, nem esik jól. Csak szeretném kérni ezt.

          • OK!
            Tudomásul vettem… 🙂
            De hát egy önmegvalósító oldal erről (is) szól.
            Ha idehozod a problémádat, várható, hogy őszinte véleményeket is kapsz.
            És legalább az is kiderült, amit most elárultál magadról. Ez is haladás, de ezen leginkább szakember segíthetne…

          • Köszi! Min segíthetne szakember? Azon, hogy még nem találtam meg
            Köszi! Min segíthetne szakember? Azon, hogy még nem találtam meg az igazi Önmagam? Elég vicces lenne, de ilyen ‘szakma’ még nincs… A két személyiség nem gáz (és nem is haladás, tudom hónapok óta azt is mikor melyik van felül), hisz azért vagyok még életben, elvileg az pozitív 🙂
            (de nem skizofrén vagyok, csak küszködök)
            De hagyjunk engem szerintem.

          • Jó öreg Szeges barátom,ha szépen megkérlek kinyitod a
            Jó öreg Szeges barátom,ha szépen megkérlek kinyitod a postafiókodat?

            Puszi: Éva

          • Szia Anita!
            Nem az FB-re gondoltam, bár ott is Te vagy, az is Te vagy, ott is felvállalod magad. Köszönöm, hogy ilyen kedveseket írsz.
            A munka az munka, mindegy milyen, csak dolgozzon az ember…

            Ami az utolsó kérdésedet illeti, szerintem is az. :))

            Namaszte 😀

          • Köszönöm. Nem várom el persze, hogy bárki megértsen (én sem
            Köszönöm. Nem várom el persze, hogy bárki megértsen (én sem értem magamat se azt ami történik velem)…

          • Akárki
            talán sejtem, nem a depressziv öngyi hajlam beszél belőled, hanem inkább vmi magasztos fájdalom.

            Minden bántott, fájt a világban, nem értettem mit keresek én itt, mikor az emberek olyan rosszak. A tv-ét bekapcsolva sem birtam nézni a természetfilmeket, ahol az állatok vadásztak.

            Szerintem nem vagy skizo (bár valahol mindenki az) . Van, amikor az elméleti tudás beszél belőled, van, amikor az érzelmeid. Mind a kettő más más tudatállapotot eredményez.

            Állj meg inkább.

            Ne keress logikát, meg kiutat, meg a magasztost, mert az NINCS! Csak önostorok.

            Vedd észre, h TE nem is élsz! Mikor barátokkal is vagy, vagy jársz az utcán, csak a fájdalmad jár kétlábon. DE HOL VAGY TE??

            Csak azért nem ÉLSZ, mert nem vagy ott, ahol a tested. Gondolataid messze járnak! Figyeld meg önmagad. Mikor ez a fájdalom van, akkor mindig máson gondolkodsz. Vagy a rég múlton, vagy a vágyakon, mi nincs, mi lenne jó. De egyik sincs. Az élet meg elmegy melletted. Csak történnek a dolgok, amiket észre sem veszel, mert nem vagy benne..

            FIGYELJ! Légy ott és ahol, ahol éppen van a tested.. garantáltan elmúlik a fájdalmad, ha nem ezen a szemüvegen át nézel..

            Túl sok elmélet kavarog a fejedben. Minek a tudás, ha csak betűk a fejedben! Próbáld ki, TAPASZTALJ! A saját bőrt nem lehet kihagyni, magunkkévá, természetünkké kell vállnia, különben semmi haszna. Tudni valamiről nem ugyanaz, mint megélni. Az elvek jók, szépek, csak végre a hétköznapokba kellene belecsempészned.

            Ahhoz viszont tenni kell. Lépésről-lépésre, türelemmel, sok akarattal

            Itt a kérdés az: akarod-e a változást?

          • Igen, abszolút igazad van, nem élek. De az van, hogy ezt nem
            Igen, abszolút igazad van, nem élek. De az van, hogy ezt nem bánom már. Ha összehasonlítom azzal, ahogy eddig éltem, és mire jutottam vele (nem elméletekben, nem, hanem az életem alakulásában), ezt a mostani állapotot is helyesebbnek látom. Nem valami magasztos miatt. Nem akarok ott és ahol lenni, ahol épp a testem, nem akarom jól érezni se magam (csak akr indul be a vészcsengő, amikor már elviselheteten a fájdalom, hogy talán ennél egy fokkal türhetőbben kellene mégis…) pedig apró dolgokban talán most is lehetne. És ennek nem az elvekhez, elméletekhez van köze (az egy dolog hogy itt leírtam pár dolgot, de nem agyaláson keresztül akarnék élni, ha akarnék). Most ezt tapasztalom és kész. Vagy én magam nem akarok kilépni belőle, de az okát még nem tudom miért, vagy valami valóban nem hagy kilépni belőle. Tehát egyenlőre nincs lépésről lépésre tevés, meg változás akarása.
            Köszi a szavakat! Meg másoknak is. Mos eltűnök pár napra, hogy ne foglaljam a helyet minden más elől.

          • Zsuzsa olyat vettél magadra ,ami nem rólad szólt. /A te ügyed
            Zsuzsa olyat vettél magadra ,ami nem rólad szólt. /A te ügyed ugyanolyan fontos,mint ennek a blognak a témája/.

            ,,Most eltűnök pár napra, hogy ne foglaljam a helyet minden más elől.”

            Nem erre vonatkozott az a megjegyzés,mi
            szerint 30 valahány hozzászólás nem a blogról szól,mert ez minden bloggal így van.
            Beszélgetünk és a téma kapcsán legtöbbször egész másra lyukadunk ki:)
            És ramanovics sem ezért említette a buddhizmust,hogy annak nem siok köze van a bloghoz:)

            Ami a magyarázatodat illeti,szerintem akkor lennél okosabb ,ha utána tudnál nézni,hogy ki akar meghalni,kinek van elege?

            Ha elhiszem azt ,hogy a lélek nem okkal született emberként,és van valami ,,terve”
            is ezzel az élettel kapcsolatosan,akkor nem gondolhatom azt,hogy ez a lélek,vagy legalább is az igazi,valódi énem ,aki pont hogy meg akart születni,az akarna meghalni? Ez nekem sehogy sem jön össze.
            Gondolkodj ezen Ki az aki meg akar halni.
            Hol van ez az érzés benned? Azt mondtad leginkább a tudatodban.Ez akkor nem lehet a tiszta tudatosságod,mert az a tiszta tudat most ezt az emberi létezést választotta,és akkor aki ki akar szállni,az mégsem lehet az…
            És folytathatnám,de neked kéne ezen gondolkodni,és ez lenne az igazi meditáció
            szerintem ebben az ügyben az előbbre vivőbb,ha e körül a gondolat körül
            forogna a ,,meditációd”.
            Én akarok meghalni,az én igazi lényem ,vagy
            ki az, mi az, aki bennem meg akar halni???
            Szerintem ez lenne a kulcs a problémád megoldásához.

          • Semmi gond Éva, ezen ne aggódj! Nem faragtak engem olyan fából
            Semmi gond Éva, ezen ne aggódj! Nem faragtak engem olyan fából hogy sírva elmeneküljek mégha bántanának is, de nem bántottak. CSak ez tényleg nem jön ide. Valóban igazad van, fogalmam sincs ki/mi az bennem aki ennyire meg akar halni, és Te már tudod, ahányfelé rohangálok, hogy kiderüljön, annál kevésbé derül ki, így annál rosszabb. Attól meg mostanra szintén besokalltam, hogy magamtól tudjam meg…. Csak úgy meg nem történik semmi… Ráadásul, hogy ezért meg ezért akarok ÉN meghalni, tök logikus és igaz… Szóval általában elhiszem. OK, ha mégis meditálni próbálok, megpróbálom amit mondasz, kideríteni… Mert már a belső gyermekre is mondták nekem, az tulajdonképpen szinte csak ‘álruha’, egyszerűen olyan képben jelent meg bennem, mert így feldolgozhatóbb számomra, de majd kiderül általa, pontosan honnan ered az érzés…

          • Nem is aggódom Zsuzsa,én tudom, hogy megoldod.
            És rajtam kívül

            Nem is aggódom Zsuzsa,én tudom, hogy megoldod.
            És rajtam kívül még gondolják egy páran így:)
            Ha elgyengülsz ,vagy kérdésed van csak gyere,senki nem fogja zokon venni,hogy elvitted a blog témáját:)))

          • Nem! A családállításhoz nem kell az akaratod. Mivel éppen az a
            Nem! A családállításhoz nem kell az akaratod. Mivel éppen az a lényeg, hogy átadod a problémát, és mások lemodellezik a helyzetet. csakhogy aki volt már családállításon az tudja, hogy nem önkényes játékról, színjátékról van szó, hanem történik valami, amit nem tudunk megmagyarázni. Bele kerülünk valamibe, amit nevezhetünk családi léleknek, akasha krónikának, vagy morfikus mezőnek, vagy bárminek. A lényeg, hogy senkinek az akarata nem válhat ki semmiféle működést.

            A családállítás éppen megtestesíti a közösségi létnek azt a minőségét, amelyre Jézus azt mondja, hogy ha ketten vagy hárman egy akaraton lesznek, (az én nevemben) Én is ott leszek.

            Teológiai szempontból ez azt jelenti, hogy ő is ott lesz, hogy az Igazság nyilvánul meg egy ilyen közösségben. Hogy mit jelent Jézus nevében lenni az egy nagyobb lélekzetvételű gondolatmenet, most nem térnék ki rá…

            Azt mondja Jézus: Én vagyok az út, az igazság, és az élet, én vagyok az ajtó, senki nem mehet az atyához, csak is én általam…

            Ez a legnagyobb kijelentése… Ha érzek indíttatást majd kifejtem…

            A te egész problémádat megoldhatod egy imával.

            Nem is kell sokat mondanod, csak ennyit: Jézus bajban vagyok segíts…

            Segítséged lesz… Önátadás, alázat, várakozás..

            A meditáció fogalmának a jelentése a következő: Gondolkodás. Átgondolás, megfontolás. Konkrét dologról való gondolkodás. Meghatározott dologra való figyelés…

            Be is csukhatja az ember a szemét, de nem feltétel.
            Amit itt többnyire meditációnak neveznek, az mágia, okkultizmus, valami fizikai eredmény elérése akarat által…

            Össze-vissza vannak keverve a dolgok és a fogalmak…

            nem kell ezt túl spirázni…

          • Na ezt olvassátok el ,ha meg akartok szakadni a nevetéstől,hogy
            Na ezt olvassátok el ,ha meg akartok szakadni a nevetéstől,hogy mit csináltak a Gilgames eposzból.
            Elképesztő!!! :DDD
            Így lehet bármibe belebeszélni bármit. És aki ezt olvassa és még nem olvasta az eredetit,azt azt hiszi erről szól:D
            Hát paródiának jó,kétségtelen:)

            http://paranormal.hu/plugins/content/content.php?content.46

          • Valami Daniken-komplexusos írhatta, az hétszentség 🙂
            Valami Daniken-komplexusos írhatta, az hétszentség 🙂

          • Nehogy azt hidd,hogy ez egyedi eset:)
            Januárban volt itt egy

            Nehogy azt hidd,hogy ez egyedi eset:)
            Januárban volt itt egy nagy vita,mi szerint a Tabula Smaragdinában meg vagyon írva,hogy hol van elrejtve Thot űrhajója a nagy piramisban. És erről szintén valami,,komoly” könyv beszélt…:)
            Kénytelen voltam feltenni a Smaragd táblát,és minő harag kerekedett belőle.

          • Én ismerem azt a figurát aki ezt az ufós ötödik dimenziós
            Én ismerem azt a figurát aki ezt az ufós ötödik dimenziós felemelkedést hirdeti.

            Sok „kurva anyázáson ” vagyunk túl több fórumon keresztül, évek alatt. Egy jó ideje már nem beszélünk. sőt. te is ismered a diskurzus fórumról:Tamás…

            Pedig nem egy buta ember, csak hát a maga sajátos világszemlélete erre sarkallja…

          • Ezt nem mondod? És ő volt rózsakeresztes????
            Te ,ott nem ezt

            Ezt nem mondod? És ő volt rózsakeresztes????
            Te ,ott nem ezt tanítják:)
            De már chatelelünk,úgy tűnik:)

          • Máshol is tanult, nem csak a rózsásoknál :))))
            Máshol is tanult, nem csak a rózsásoknál :))))

          • Várj,megnéztem,ezt a Gilgames paródiát nem ő írta:)
            ,,szerzõ:

            Várj,megnéztem,ezt a Gilgames paródiát nem ő írta:)

            ,,szerzõ: Zavaczki János”

            De akiről te beszélsz,az se kutya…emlékszem:D
            De ne chateljünk itt,még ha igazunk van akkor se:)))

          • Angyalok bukása,Lucifer…stb… angyalok bukása: Ikgr. A
            Angyalok bukása,Lucifer…stb…

            angyalok bukása: Ikgr. A Teremtés könyve elbeszélését, mely szerint Isten fiai földi asszonyokat vettek maguk mellé, a bukott angyalokra értették (Ter 6,2).
            Legismertebb közülük Lucifer aki egyenlővé akarta tenni magát Istennel. E lázadás büntetéseként Isten letaszította az égből, azóta mint a pokol fejed-e a föld alatt él. Az ~t önmagában alig ábrázolták, annál gyakrabban Lucifer tört-ének részeként (→Hortus deliciarum). Nagyobb ikgr. összefüggésben az ~ a Teremtés képei között szerepel. A jó és rossz →angyalok szétválasztása megfelel a világosság és a sötétség szétválasztásának, melyet már Szt Ágoston így magyarázott (De civitate Dei, XI:9,32). A kk. műv-e átvette ezt az értelmezést. Az ~val gyakran együtt ábrázolták Mihály főangyalt, aki ebben a jelenetben (éppúgy, mint az →utolsó ítélet képein) szétválasztotta a jót a rossztól. Főként az ellenreform. kedvelte az ~nak motívumát, mert a tévtanítók bukását látta benne. →ördög, →sátán V.J.

            http://lexikon.katolikus.hu/A/angyalok%20buk%C3%A1sa.html

            /csak mert kíváncsi voltál rá:),de van még bőven utalás…/

            Ezt csak belinkelem,mert kicsit hosszú ide. Kimerítően ír a témáról,és rengeteg hivatkozás van benne,
            csak győzz utána nézni a Bibliában.
            Látod,aki kíváncsi hamar megöregszik,mert mire ennek mind utána nézel,meg is öregszel:D
            Akarod még ,hogy folytassam?:)

            http://lexikon.katolikus.hu/%C3%96/%C3%B6rd%C3%B6g.html

          • Köszi, ennyi elég lesz 🙂
            Köszi, ennyi elég lesz 🙂
            Látom hogy ez egy olyan, teológiai szintű értelmezése a konkrét szövegnek, amit érdekes lehet tudni, de sok haszonnal nem jár.

          • Ne haragudj Ramanovics kedves,egy Bibliai szöveget mégis nem
            Ne haragudj Ramanovics kedves,egy Bibliai szöveget mégis nem teológia alapon kéne értelmezni talán?

            /Egyébként pedig azt kérted,hogy azt ,,bizonyítsam”,hogy amit én állítok az a Bibliában ott van.
            Most meg ezt kifogásolod. Itt nem a teológiai szövegek a bizonyíték,hanem ott vannak az utalások,hogy pontosan hol van ez a Bibliában.Azért tettem fel,hogy megtaláld:),és nem nekem kellett kinyálazni ,hogy hol vannak ezek a helyek./

            Lehet persze mindenféle alapon értelmezni /a bibliai szövegeket/,de minek? Azok a belevetítéseink mert nem arról szól,hanem kénytelen vagyok ,ha hű akarok maradni az eredeti közléshez úgy értelmezni,ahogy ők. Elvégre ők találták ki,illetve ők vették bele ezeket a szövegeket a Bibliába,tehát ők tudják mit is akartak ezzel.milyen tanításokat akartak közvetíteni. Nem ?
            Mert ha bármilyen más aspektusból magyarázom,akkor már nem arról beszélek,ami oda le van írva,ahogy ők értették,és amilyen tanítást ők ezzel közölni akartak. Nem tudom miért olyan nehéz ezt megérteni?

            Lehet felvetni egy problémát persze ami a Bibliában van,de ha a saját szánk íze szerint akarjuk értelmezni,akkor ne hivatkozzunk a Bibliára,mert az mást mond. Tehát ezeket a dolgokat tisztázni kéne,hogy most a teremtésről beszélünk /ahogy a Bibliában van/,vagy a teremtésről X.Y.verziója,felfogása szerint. Mert ezt lehet,de akkor ne hivatkozzunk a Bibliára. Érted amit mondanék? Nekem csak ez volt az egyetlen problémám.
            Mondjuk azt hogy ,,szerintem”,és hagyjuk a Bibliát,mert úgy már nem igaz.
            Csak ennyi lett volna.

          • Persze, mindketten feleslegesen túlpörögjük a témát 🙂
            Persze, mindketten feleslegesen túlpörögjük a témát 🙂 A blog indító felvetése csak egyetlen kérdés, miszerint „mi az ami kiemelkedő igazságszinttel rendelkezik a Teremtés könyvében?”
            A sokadik és a befuccsolt teremtésről való felvetés is mellékvágánya az indító témának, hát még az én akadékoskodásom az ügyben 🙂 A könyv minden egyes mondatán napokig pöröghetnénk, de az nem sok haszonnal jár, csak erre szeretnék kilyukadni.

          • Kedves pufók ,pirospozsgás ellenőröm:)
            Ha megnézed a blogban az első hozzászólásodat,akkor láthatod,hogy te hoztad át a témát a másik blogból:) !
            Én csak válaszoltam rá,ami még mindig valamelyest kapcsolódott a témához,nem úgy mint az az összesen 36 hozzászólás,aminek az ég világon semmi köze nincs a blog témájához.
            A 36-tal szemben mindössze 23 kapcsolódik a felvetett témához.
            A blog író helyében én inkább ezen aggodalmaskodnék:)

            ,,A könyv minden egyes mondatán napokig pöröghetnénk, …

            Bizony,bizony ezen lehetne is,milyen szerencse,hogy pont most nem érek erre rá:D

          • Persze, nem vagyok én vak, látom hogy itt a buddhizmustól kezdve
            Persze, nem vagyok én vak, látom hogy itt a buddhizmustól kezdve már mindenről volt szó ami nem ide tartozik…
            És igazad van, nem szép dolog tőlem hogy téged emeltelek ki (miközben lássuk be a hüye kérdezősködésemmel még jól rád is kontráztam), elnézésedet kérem. A többi hozzászólásban már rég elvesztettem azt a bizonyos fonalat ami lehet soha nem is létezett 🙂

  5. Igazából tökmindegy, hogy miként jött létre a világ, mert az a
    Igazából tökmindegy, hogy miként jött létre a világ, mert az a lényeg ami most van, akárhonnan is jött. Én úgy látom van itt káosz és rend is bőven, itt ott üresség, meg jó sok fény is 🙂 Szóval minden van, ez nem elég? 🙂

    • Tetszik a válaszod,mégis azt mondanám,hogy mivel itt egyfajta
      Tetszik a válaszod,mégis azt mondanám,hogy mivel itt egyfajta ,,bukásról” beszélgetünk vagy 2 napja,hát nem ártana tudni,mégis melyik az az állapot,amit vissza kéne állítani?/ugye az ember eredeti állapotáról lenne szó,még a ,,bukás ,eredendő bűn,anyagba süllyedés”…tök mindegy,az istenitől való eltávolodás előtti állapotról lenne szó.Úgyhogy adódott egy pár dolog,ami miatt folyik az ,,nyomozás”:)))

      • Miben buktunk meg, és kinek buktunk meg?
        Nem hiszem, hogy volt

        Miben buktunk meg, és kinek buktunk meg?

        Nem hiszem, hogy volt bukás. Itt valójában az őszinte elfogadás és a megismerésből fakadó megértés hiányzik, ami az ember kényelmes élete miatt van. Elfogadni azt, hogy a dolgok olyanok milyenek, és élet olyan amilyen, legyen jó vagy rossz, vagy a dolgok legyenek jók vagy rosszak. Az ideális körülmények között felnőtt ember nem tud mi kezdeni a dolgok negatív oldalával és ezért állandóan a vágyiba és hiedelmeibe menekül, hogy „majd akkor jobb lesz”. Ennek ellenkezője a rossz körülmények között felnőtt ember esete, pont a ló másik oldala.
        Elfogadás és kellő szembenézés kéne ide, de helyette a valóság gondolati megmásítása és idealizmus van. Fel kéne nőni már, és a helyén kezelni a dolgokat. Ha valami nagyon nem tetszik akkor tudni kell változtatni, de azt is fel kell ismerni, hogy hol a határ.

        • Ha a kiindulási pontunk
          az az, hogy létezik az Egység és oda tartozunk, csak még a tudatosságunk nem elég tág hogy ezt befogadja, akkor belátható, hogy valóján misztikus mese a bukás története.

          Nem csak a rossz dolgokat zárjuk ki és utasítjuk el, az egó képes arra is, hogy képtelen legyen nagyon szép és jó dolgokkal is azonosulni. Áh, én ehhez még túl kicsi vagyok, még rá is érek fejlődni stb stb.

          Minden szerep, minden azonosulás kizárja azt, hogy az Egység tudattal azonosuljunk.
          Természetesen jóval nagyobb erőfeszítéseket tesz az egó a negatív tapasztalatok kizárására, sok embert ismerek akik egészen klassz illúzió világot teremtenek maguk köré, benne „tökéletesen” illeszkedő szerepeikkel. Aztán csodálkoznak, hogy a valóság ütközik a „világukkal” és valami, konkrétan nem felfogott és gyorsan el is fojtott érzésük van arról, hogy valami nagyon nem stimmel. Hiányzik azonban az önmagunk megismeréséhez szükséges bátorság és őszinteség, a negatív tapasztalatok, fájdalmak befogadásához szükséges lelkierő. És a belátás hogy a dualitás világában ugyan akkora fontossága van az általunk negatívnak ítélt dolgoknak is.

          Az árnyék oldal elutasítása és tökéletes elfojtása a fejlődést maximálisan blokkolja. Hiszen amit nem vallunk a magunkénak azt megváltoztatni sem tudjuk. Ilyenkor a másik ember a hibás, ha egy kapcsolat nem működik. A társadalom, a fennálló rend a hibás, ha nem vagyok képes jólétben élni. A betegségeimet azok a fránya vírusok okozzák. Ádám és Éva anno elbukott és én most miattuk vagyok Istentől elszakadva, pedig dehogy. Csak azért, mert ebben hiszek 🙂 És sorolhatnám a kivetítéseket.

          Nem lehet viszont elvárni senkitől, hogy idő előtt elengedje ezeket a kapaszkodókat. Az Egység tudat, az Isten én vagyok idő előtti térfoglalása a személyiséget képes nem tágítani, hanem szétrobbantani, erre jó pár példát láthatunk a pszichiátrián, amikor pszichózisos Jézusok, Istenek boldog révületben szaladgálnak ha éppen nem kötözik le őket.

        • Amikor ugyanarról a dologról beszélünk,és mindenki
          Amikor ugyanarról a dologról beszélünk,és mindenki /nyilvánvalóan önmagából fakadóan/ másképp közelíti meg,akkor tulajdonképpen mindegyik véleménynek van valamilyen igazsága,
          még ha azok a vélemények különbözőek is.

          Amit Kati írt,ahhoz se hozzátenni,se elvenni belőle nem tudok,mert ez egyfajta olyan igazság,amit el tudok fogadni.

          Ádám,amit írsz szintén van benne igazság,de ha ebben maradnánk,hova vezetne ez,hogy az ember elégedjen meg azzal,amiben van,legyen az a természetes.
          Ha ez egy állandó tendencia lenne,hogy az ember ezzel megelégedne,és nem keresné örökké a transzcendenst,és nem akarna a felé nyitni,és magasabb állapotba kerülni,mint amiben van,akkor az ember elkorcsosulna,mint ahogy régi virágzó,fejlett kultúrák bukása,és eltűnése a föld színéről,ezt nagyon jól példázza .
          Ez mindig akkor következett be ,amikor elveszítették a kapcsolatukat a magasabb rendűvel,és belesüllyedtek az egyre inkább /értelem szerűen/ mélyebbre kerülő létükbe.
          Ez a bukás dolog,csak egy szimbóluma tulajdonképpen a világ törvényszerűségének,hogy
          eltávolodsz ,kiesel az egységből,és ez a világ rendje ,törvényszerű,mert ez alatt tanulsz,tapasztalsz,de mindig ennek tudatában is az a cél ,hogy újra megvalósítsd,visszakerülj ebbe az egységállapotba.

          ,,és hiedelmeibe menekül, hogy „majd akkor jobb lesz”.

          Nem menekül hiedelmekbe,ez az ember természetes vágya,hogy törekszik a felé /transzcendens/,amiből,ahonnan származik.Aki nem efelé törekszik,az valóban egyre lejjebb fog zuhanni…

          ,,valóság gondolati megmásítása és idealizmus van. ”

          Szerinted mi a valóság,ugyan miért ez lenne a valóság? Én nagyon egyetértek azzal a hindu
          megfogalmazással,hogy ez a világ,velünk együtt a ,,nem tudás”.mert Istenigazából nem tudunk a teljességről,a valódi egységről,az igazi végtelen isteni állapotról.Nagyon sok mindent tudunk persze,főleg lexikálisan,csak éppen a lényeget nem:)))/sokszor még felfogni sem tudjuk igazán/

          ,,tudni kell változtatni, de azt is fel kell ismerni, hogy hol a határ”

          Nincsen határ:),mert az isteni állapot az Végtelen,és az ember /az emberben az isteni énje/,
          inkarnációkon át erre törekszik folytonosan,ennek a felismerésére,átélésére megvalósítására.
          A legeslegvégső cél Ez,ennek pedig nincs határa,mert minden és végtelen.

          • Az idealizmus
            ebben a mondatban van benne

            „Nincsen határ:)”

            Hogyne, nincsen határ egy megvilágosodott számára. De számunkra a tudásunk, a képességünk, a bevállalásunk megszabja a határokat.

            Sai Baba és Jézus meg tudta gyógyítani az embereket. Dr. Hawkins az őrülteket.

            Szűcs Éva Szűcs Évaként meg tudja-e? Vagy korlátozottak a képességei, az energiája, a tudása?

            Esetleg határtalan?

            Aki idealista, annak ezekre a kérdésekre nem kell válaszolni, hiszen az ideák világa szebb mint a realitás 🙂

            Ui. hozzáteszem, erősen be”határolt” a lehetőségem hogy megértessem, mire gondolok, de hátha :-)) Nekem momentán a teleportálás képessége jól jönne, mivel 4 határt kell átlépnem, mire kiérek Dániába :-)))

          • Kati jogosak lennének a kérdéseid,de én egy perspektíváról
            Kati jogosak lennének a kérdéseid,de én egy perspektíváról beszéltem,az ember törekvéséről a magasabb rendűbb felé,és a mindent és a végtelent a végső célra végső állapotra írtam,amikor az ember majd a ,,fejlődése során ” eljut odáig ,hogy ezt az isteni állapotot megvalósítsa./akiket te már példának hoztál azok inkarnációkon át jutottak el odáig ,ameddig:)/

            Szerintem egyértelműen írtam,és arra akartam kitérni, hogy nem lehet úgy felfogni hogy bárhol is meghúzom a határt,mert akkor ott le is ragadok.
            A nyitottságot a tovább törekvés képességét mindenképpen meg kell tartanom,mert ha nem is most ,/ mert jutok amennyire képes vagyok/,de valamikor úgyis el kell majd érnem a legvégső célomat.

            Egyébként a teleportálás képessége,és egyéb pszichikus képességek nehogy azt hidd bármit is jelentenek. Sőt éppen eltérítik az embert az igazi haladásától,ha ezeknek bármi jelentőséget is tulajdonít,mert akkor már beleveszik ebbe és annyi volt neki.
            Azt hiszi ő már ,,Isten”,ugyan minek is törekedjen az isteni felé továbbra is:)?
            /nagyon sokan estek ebbe a csapdába sajnos,példát most nem mondanék,mert halottról vagy jót,vagy semmit:)/

            Más példa: a Kapuváry,meg a Taraczközi úgy mozgatták gondolattal a tárgyakat,aztán
            a Kapuváry negyven körül úgy meghalt rákba ,minta fene,pedig több 100 rákos embert gyógyított meg. Ugyan mit számított ,hogy gondolattal mozgatta a tárgyakat?
            Sajnos a lényeg elsikkadt!!!/ Piszkosul nem ez a lényeg./

            Szóval én az ember útját vázoltam fel,hogy mindig tovább kell lépnie,egyik megvalósított állapot,hozza a másikat,és nincs olyan ,hogy megvannak a korlátaim,
            mert pont ezzel korlátozom le magamat. Az ember az egyetlen létező ,akinek épphogy nincsenek meg a korlátai ,mert teljesen nyitott a transzcendens felé./ezt nem én találtam ki hál Istennek:)))/

            Szerintem minden a tudatállapotomtól függ,hogy hova ,mibe helyezem a tudatomat.
            Soha nem veszíthetem el a célt,és nem ragadhatok le sehol,és mindig tovább kell lépnem a végcél felé persze ,lépésről lépésre,és jutok amennyire jutok,de a halállal
            még mindig nem merültek ki a lehetőségeim.

            Én csak arra szerettem volna utalni,hogy nem korlátozhatom le magamat.Ameddig élek másznom kell a hegycsúcs felé,és ha nem zárom el magam a ,,megismeréstől”,akkor azt is tudom,hogy ez a folyamat a halálommal sem szakad meg ,mert ott is megvannak a lehetőségeim a tovább lépésre. De nem az újabb mókuskerékre gondolok…persze:)))
            Az a legjobb megoldás,ha nem veszek el semmiben,nem ragadok le sehol,nem korlátozom magamat,és lehetőség szerint még ebben az életemben megmászom azt a hegycsúcsot.

            ,,Szűcs Éva Szűcs Évaként meg tudja-e? Vagy korlátozottak a képességei, az energiája, a tudása? Esetleg határtalan? ”

            Szerintem aki ember,kimeríti ezt a fogalmat ,hogy ember,annak a lehetőségei korlátlanok,csak tőle függ,hogy él e vele,hogy él a tudatában rejlő lehetőségekkel.
            Hogy át tudja e a tudatát helyezni csak a ,,testiségéből” aztán a lelkiségből !!! egy magasabb/szellemibb/ rendűbb állapotba? Hogy van e törekvés benne,hogy megvalósítsa azt a benne is jelenlévő potenciális isteni minőséget.Hogy egyáltalán képes e erre ráébredni,vagy elveszik a lényegtelen részletekben? És ha már ráébredt,mert ez annyira nem nehéz,ha észnél van az ember,akkor képes e azt realizálni,teljességgel átélni.
            Ez nem egy embernek sikerült. Nem kell ehhez félistennek születni,az Isteni mindannyiunkban ott van. Rá kell ébredni…szerintem ez nem idealizmus,épp ellenkezőleg …ez lenne a reális,de hát kinek a pap,kinek a papné….

            Nem tudom nekem sikerül e ? Azt tudom már ,mi az irány. A hülyeségbe már rég nem veszek el,mert célom van,ami a ,,helyén tart”.Csinálom lépésről ,lépésre és majd elválik mire jutok. Múltba nem veszek ,jövőről nem fantáziálgatok,a jelenben igyekszem tudatos maradni.

            A jelenlegi ember a homo sapiens/mint tudjuk/ ,az Értelmes ember.Nem az elődje ,aki a homo magus volt.Tehát már az az út ma nem vezet sehova. /mellékvágány:)/
            Vagyis az egyetlen lehetősége a mai embernek az ÉRTELME. Csak így juthat előre ,mert idáig fejlődött.Tehát a gondolkodása,belátása, elfogadása,megvalósítása során juthat előre,sehogy másképp,mert a mágikus idők már lejártak 10 ezer évekkel ezelőtt:)
            Nekem vannak ugyan ilyen képességeim,de az isteni felé való törekvésemben nem mentem vele semmire,egy cseppet sem haladtam előre. Lehettem volna eredményes ,,gyógyító”,,,jósnő”,terapeuta,egyebek:)
            Csakhogy az értelmem azt mondta,hogy nem ez az igazi cél:) És csak azóta tettem mérföldes lépéseket,amióta az értelmemre hallgatok. Ez félreértések elkerülése végett ,épp annyira van a szívben is,mint az elmében:)

            Tudom,hogy azért lettem megszólítva mert én itt kakukk tojás vagyok a nézeteimmel,
            hát most próbáltam válaszolni rá,hogy miért is gondolom én másként:)

            Mindenesetre érdemes lenne azt legalább észrevenni,hogy érdekes módon abban is kivétel vagyok az oldalon,hogy nekem valahogy nincs semmi bajom,mindig jó kedvem
            van ,elfogadom a világot olyannak ,amilyen.Nem harcolok semmi ellen.Nem szenvedek
            sem ,,előző életes”,sem gyermekkori emlékektől,és nem azért,mert én burokban születtem,hanem azért,mert nem ezekbe az értelmetlen dolgokba vetítem a tudatomat,
            és nem ugyanilyen értelmetlen dolgokkal azonosítom magamat.

            Ez nem kritika lenne mások felé,csak azt szeretném kihozni ebből,hogyha az ember a tudatosságára koncentrálna,rengeteg felesleges szenvedéstől kímélné meg magát.
            Valamint ,ha egy felsőbbrendűbb elérendő célba vetítené a tudatát,akkor nem ragadna bele értelmetlen lényegtelen dolgokba.
            De hát mindenki a saját élete kovácsa,úgy csinálja ,ahogy jónak látja. Én is csak ezt teszem.

          • Most itt egy olyan ember ért veled együtt abszolút, aki meg a
            Most itt egy olyan ember ért veled együtt abszolút, aki meg a másik véglet: bajom van, nincs jó kedvem, nem fogadom el a világot, nem fogadom el az életet sem, sem tudatalatt, sem tudatosan, szenvedek gyermekkori felnőttkori emlékektől, előző életes szarságoktól, a jelenemtől, sőt én még ajövőmtől is, mindentől, értelmetlen dolgokba vetítem a tudatomat, sokszor felkelni sincs erőm, és még az is lehet, belebukok… De én is azt mondom, senkinek sincsen határ. Bármikor megtörténhet bármelyikünkkel. Na, mondjuk nem könnyű…
            Én buddhizmuson nevelkedtem itt is meg ázsiában is, 15 éve, az mondjuk az életem fele (leszögezem, így sem vagyok buddhista), de soha eszembe se jutott hogy én ebben az életemben megvilágosodjak (amúgy meg a bódhiszattvaság lenne a célom, ha buddhista lennék, szóval, aki már megvilágosodott, de úgy dönt, marad még, és mindenki mást is hozzásegít). Talán, csak eszembe kéne jutnia… Mert a buddhizmus szerint ugye az emberi az egyetlen létforma, ahová születve lehetséges megvilágosodni, és megszabadulni… HA meg nem buddhizmus (bocsánat, annak végképp nincs köze a bloghoz!), akkor is ugyanez van: az embernek van meg a lehetősége mindenre! A buddhizmus azt mondja, a buddhatermészet, amit csak fel kell ébreszteni, a megvilágosodás lehetősége bennünk van. Azaz, buddhizmust félretéve, máshol ugye azt mondják, bennünk van az isteni, mindnyájunkban.
            Szóval én tudom, hogy nekem nincsenek korlátaim, viszont csinálok magamnak, és akkor már vannak!!!!!!!!!!!!! Mindenki ezt csinálja, azért van itt. Meglennének a lehetőségeim, de én nem élek velük, mert valljuk be, kurva nehéz, szóval nem élek velük, és még lehet az is, hogy halok… Pedig szerintem iszonyú jó lehetőségeket kaptam a jelenlegi életemben arra, hogy végképp elegem legyen… Lehet, ez még végső soron jó lesz valamire? Azt az egyet már eldöntöttem, én ugyan többé nem születek le. Oké, még nem úgy nézek ki…

          • Zsuzsa most az állapotod miatt nem foglalkozol a munkáddal,és
            Zsuzsa most az állapotod miatt nem foglalkozol a munkáddal,és nem hasznosítod azt amiben elmélyült tudásod van,de legalább itt nekünk az oldalon segíthetnél ebben a témában.
            Nem akármilyen szinten ismered a buddhizmust,és kutató munkát is végeztél ,
            a helyszíneken is,szóval mélyebb ,alaposabb tudásod van ebben,mint nekem.
            Igazán megoszthatnád velünk,és írhatnál többet is,jobban belemélyedve a témába.
            Én ezt is köszönöm,és ugyanezeket az elveket vallom./már ami a buddhizmust illeti:)/
            Már csak az ázsiai eredetünk miatt sem lenne érdektelen foglalkozni ezzel.

          • Én meg az döntöttem el
            , hogy pirosfarú majomistennőkéntként fogok újjászületni , bár felsejlett bennem egy enyhén rosszalló figyelmeztetés , hogy talán mégse kellene előre döntésekkel bekorlátozni a lehetőségeimet , hátha a halálom után mégis másként gondolom , és szidhatom majd magam az elhamarkodott és megváltoztathatatlan elhatározásomért . Üdvözlettel : felacso

          • Hát én az én döntésemet nem tartom bekorlátozónak, sőt, az az
            Hát én az én döntésemet nem tartom bekorlátozónak, sőt, az az igazi szabadság. Csak az a szívás, hogy az, aki halálom után majd dönt, hogy még leszületek/újjászületek-e, az (mondjuk ‘a felsőbb hatalom’ vagy mifene, meg a lelkem maga) a döntésével felülírja azt, amit én most a kis lenti lényemmel (én nem szeretem egónak nevezni, mert szeretem, egyenlőre az vagyok magam) eldöntök… A te pirosfarkú majomistennő tervedet is leginkább más fogja felülírni… Úgyhogy, konkrétan csak most itt ebben az életben tudnám azt megakadályozni, hogy a döntésem felülírható legyen, ha addig jutnék, olyan szintre, hogy az már nem lenne felülírható…

          • Jó a gondolatmenet Zsuzsa. Erre a problémára találták ki a
            Jó a gondolatmenet Zsuzsa. Erre a problémára találták ki a megvilágosodást:D

          • Jóóóó. Csak nem találom a gombot, amit meg kell nyomni hozzá…
            Jóóóó. Csak nem találom a gombot, amit meg kell nyomni hozzá…

          • „…aki halálom után majd dönt…”
            Szerintem akkor is te

            „…aki halálom után majd dönt…”

            Szerintem akkor is te döntesz.

          • Igen, Ademon. Csak egyenlőre van egy kis különbség a mostani
            Igen, Ademon. Csak egyenlőre van egy kis különbség a mostani ‘én’ és a halálom utáni ‘én’ között. Majd ha nem lesz, akkor nem írja felül senki a döntésemet a leszületéssel kapcsolatban.

          • Ez a különbség csak azért van, mert nem ,,helyes” az
            Ez a különbség csak azért van, mert nem ,,helyes” az önazonosításod.
            Mert olyasmivel azonosítod magadat,ami nem igazán te vagy,vagyis nem az igazi,valódi éneddel.

            De te ezt aztán igazán tudhatod a buddhizmus kapcsán.
            Ezért is mondtam neked egyszer ,hogy előnyben vagy e miatt,
            de te inkább hátránynak értékelted.
            Pedig te igazán tudod ,és nem csak elméletben:)/aki Lámákhoz járt/,hogy miről is van szó:)

          • Felülírás itt
            Kedves Zsuzsa!

            Igazad van. A lelked maga a döntésével ITT ÉS MOST, e világon tudja meghatározni, mivé leszel, mi leszel. Az életedben meg kell tanulnod döntéseket hozni annak érdekében, hogy a szíved egyre könnyebb legyen. Az élet célja e könnyűvé válás:-)
            Íme erről az egyiptomi Halottas könyv története:

            A lélek Ozirisz bírósága elé kerül. A holtat Anubisz az ítélőszék elé vezeti, mely negyvenkét istenből áll. Az ítélet a kettős igazság termében hangzik el. Középen egy mérleg áll, melynek egyik serpenyőjében a halott szíve, másikban Maat az igazság istennőjének jelképe, egy tollpihe található. Ezután az elhunyt elmondja a „ negatív konfessziót”, mely arról szól, hogy semmilyen súlyos vétket nem követett el. A mérleg mellett Hórusz, Anubisz, és Thot isten áll. Hórusz és Anubisz ellenőrzi a mérleget, Thot pedig kimondja az ítéletet. A teremben tartózkodik még Ozirisz isten is. Miután a lélek tisztázta magát, megszületik az ítélet. A mérleg egyensúlyi helyzete bizonyítja az elhunyt igaz életét. Ha felmentő ítélet születik, a halott részesül Ozirisz isteni természetéből, és ő maga is Ozirisszá válik. Innentől kezdve a lélek teljes szabadságot élvez, bejárhatja a földet, és az alvilágot, időzhet a Boldog Lelkek Földjén ( elíziumi mezők), beszállhat Ré bárkájába, és átszelheti a mennyei óceánt.Ha a szív bizonyul nehezebbnek, mert lehúzzák bűnei, akkor a léleknek a Duatban kell maradnia.”

          • Nem tudok hozzá szólni ehhez. Mindkettőtökkel jó a kapcsolatom,
            Nem tudok hozzá szólni ehhez. Mindkettőtökkel jó a kapcsolatom, és alig van mód úgy írni, hogy az ne forduljon szembe, hol egyik hol másik véleménnyel, hitvilággal, vagy látásmóddal.

            Annyit tennék hozzá az egész párviadalotokhoz, hogy én a magam egyszerűségében elfogadom mindkét álláspontot. És tulajdonképpen bármilyen más hitvilágot is.

            Egy dolog fontos, hogy logikus rendszerként lássa az ember a maga hitvilágát. Abba lehet belekötni, ha egy hitrendszer káoszba torkollik.

            Minden másban pedig annak vagyok a híve, hogy mindenkit meg kell hagyni az Ő hitében, nincs joga az egyik embernek ahhoz, hogy egy másiktól elvegye a hitét.
            Logikailag rendet lehet tenni a másik gondolatvilágában, hiszen azért írja le valaki egy közösségi portálon, hogy megvizsgálja, hogy mennyire stabil és kikezdhetetlen az álláspontja.

            A különböző hitvilágok nem mérőpontjai egymásnak, tehát az összehasonlításnak semmi alapja sincs.

            Nem régen megnéztem a Sziget című filmet. Eléggé elvont, de mindenkinek ajánlom, aki nem tudja a másik hitrendszerét elfogadni… Nagyon tanulságos film…
            http://6tila.blog.hu/2011/01/30/a_sziget_ostrov_2006
            Ha megakarjátok nézni megszerzem. Én már letöröltem… Van egy ugyanilyen című amerikai film is, nem összekeverendő a kettő…

          • Párviadal? Miki? Te nagyon a harcművészetekben élsz?
            Ez egy

            Párviadal? Miki? Te nagyon a harcművészetekben élsz?
            Ez egy egyszerű válasz egyszerű kérdésekre. Őszintén elmondom ,hogy miben hiszek,és ezzel megtisztelem azt aki ezt kérdezte tőlem./hogy őszintén a szívemből beszélek,és nem halandzsázom/
            Hol itt a harc? Én nem tapasztaltam:) Én egészen mást éreztem amikor válaszoltam. Békét, szeretetet,nyugalmat. Bár ettől egyeseket kiráz a hideg az oldalon,de hát ennek ellenére sem tudok mást mondani.
            Nagyon benne vagy már a pszicho-kungfuban,de itt most nem az zajlott:)

          • A környezetedbe kerülőkkel
            kapod a lehetőségeidet , aztán a velük való kölcsönhatásod teljessége szerint dúsul környezeted újabb lehetőségekkel teljesebbé .Üdvözlettel : felacso
            U . i . : Ha a teleportálásaid eredményeként minőségileg többet lendülne a világ folyamata , mint a te és környezeted kényelme , akkor biztos rendelkeznél már ezzel a képességgel .

  6. Igazából tökmindegy, hogy miként jött létre a világ, mert az a
    Igazából tökmindegy, hogy miként jött létre a világ, mert az a lényeg ami most van, akárhonnan is jött. Én úgy látom van itt káosz és rend is bőven, itt ott üresség, meg jó sok fény is 🙂 Szóval minden van, ez nem elég? 🙂

    • Tetszik a válaszod,mégis azt mondanám,hogy mivel itt egyfajta
      Tetszik a válaszod,mégis azt mondanám,hogy mivel itt egyfajta ,,bukásról” beszélgetünk vagy 2 napja,hát nem ártana tudni,mégis melyik az az állapot,amit vissza kéne állítani?/ugye az ember eredeti állapotáról lenne szó,még a ,,bukás ,eredendő bűn,anyagba süllyedés”…tök mindegy,az istenitől való eltávolodás előtti állapotról lenne szó.Úgyhogy adódott egy pár dolog,ami miatt folyik az ,,nyomozás”:)))

      • Miben buktunk meg, és kinek buktunk meg?
        Nem hiszem, hogy volt

        Miben buktunk meg, és kinek buktunk meg?

        Nem hiszem, hogy volt bukás. Itt valójában az őszinte elfogadás és a megismerésből fakadó megértés hiányzik, ami az ember kényelmes élete miatt van. Elfogadni azt, hogy a dolgok olyanok milyenek, és élet olyan amilyen, legyen jó vagy rossz, vagy a dolgok legyenek jók vagy rosszak. Az ideális körülmények között felnőtt ember nem tud mi kezdeni a dolgok negatív oldalával és ezért állandóan a vágyiba és hiedelmeibe menekül, hogy „majd akkor jobb lesz”. Ennek ellenkezője a rossz körülmények között felnőtt ember esete, pont a ló másik oldala.
        Elfogadás és kellő szembenézés kéne ide, de helyette a valóság gondolati megmásítása és idealizmus van. Fel kéne nőni már, és a helyén kezelni a dolgokat. Ha valami nagyon nem tetszik akkor tudni kell változtatni, de azt is fel kell ismerni, hogy hol a határ.

        • Ha a kiindulási pontunk
          az az, hogy létezik az Egység és oda tartozunk, csak még a tudatosságunk nem elég tág hogy ezt befogadja, akkor belátható, hogy valóján misztikus mese a bukás története.

          Nem csak a rossz dolgokat zárjuk ki és utasítjuk el, az egó képes arra is, hogy képtelen legyen nagyon szép és jó dolgokkal is azonosulni. Áh, én ehhez még túl kicsi vagyok, még rá is érek fejlődni stb stb.

          Minden szerep, minden azonosulás kizárja azt, hogy az Egység tudattal azonosuljunk.
          Természetesen jóval nagyobb erőfeszítéseket tesz az egó a negatív tapasztalatok kizárására, sok embert ismerek akik egészen klassz illúzió világot teremtenek maguk köré, benne „tökéletesen” illeszkedő szerepeikkel. Aztán csodálkoznak, hogy a valóság ütközik a „világukkal” és valami, konkrétan nem felfogott és gyorsan el is fojtott érzésük van arról, hogy valami nagyon nem stimmel. Hiányzik azonban az önmagunk megismeréséhez szükséges bátorság és őszinteség, a negatív tapasztalatok, fájdalmak befogadásához szükséges lelkierő. És a belátás hogy a dualitás világában ugyan akkora fontossága van az általunk negatívnak ítélt dolgoknak is.

          Az árnyék oldal elutasítása és tökéletes elfojtása a fejlődést maximálisan blokkolja. Hiszen amit nem vallunk a magunkénak azt megváltoztatni sem tudjuk. Ilyenkor a másik ember a hibás, ha egy kapcsolat nem működik. A társadalom, a fennálló rend a hibás, ha nem vagyok képes jólétben élni. A betegségeimet azok a fránya vírusok okozzák. Ádám és Éva anno elbukott és én most miattuk vagyok Istentől elszakadva, pedig dehogy. Csak azért, mert ebben hiszek 🙂 És sorolhatnám a kivetítéseket.

          Nem lehet viszont elvárni senkitől, hogy idő előtt elengedje ezeket a kapaszkodókat. Az Egység tudat, az Isten én vagyok idő előtti térfoglalása a személyiséget képes nem tágítani, hanem szétrobbantani, erre jó pár példát láthatunk a pszichiátrián, amikor pszichózisos Jézusok, Istenek boldog révületben szaladgálnak ha éppen nem kötözik le őket.

        • Amikor ugyanarról a dologról beszélünk,és mindenki
          Amikor ugyanarról a dologról beszélünk,és mindenki /nyilvánvalóan önmagából fakadóan/ másképp közelíti meg,akkor tulajdonképpen mindegyik véleménynek van valamilyen igazsága,
          még ha azok a vélemények különbözőek is.

          Amit Kati írt,ahhoz se hozzátenni,se elvenni belőle nem tudok,mert ez egyfajta olyan igazság,amit el tudok fogadni.

          Ádám,amit írsz szintén van benne igazság,de ha ebben maradnánk,hova vezetne ez,hogy az ember elégedjen meg azzal,amiben van,legyen az a természetes.
          Ha ez egy állandó tendencia lenne,hogy az ember ezzel megelégedne,és nem keresné örökké a transzcendenst,és nem akarna a felé nyitni,és magasabb állapotba kerülni,mint amiben van,akkor az ember elkorcsosulna,mint ahogy régi virágzó,fejlett kultúrák bukása,és eltűnése a föld színéről,ezt nagyon jól példázza .
          Ez mindig akkor következett be ,amikor elveszítették a kapcsolatukat a magasabb rendűvel,és belesüllyedtek az egyre inkább /értelem szerűen/ mélyebbre kerülő létükbe.
          Ez a bukás dolog,csak egy szimbóluma tulajdonképpen a világ törvényszerűségének,hogy
          eltávolodsz ,kiesel az egységből,és ez a világ rendje ,törvényszerű,mert ez alatt tanulsz,tapasztalsz,de mindig ennek tudatában is az a cél ,hogy újra megvalósítsd,visszakerülj ebbe az egységállapotba.

          ,,és hiedelmeibe menekül, hogy „majd akkor jobb lesz”.

          Nem menekül hiedelmekbe,ez az ember természetes vágya,hogy törekszik a felé /transzcendens/,amiből,ahonnan származik.Aki nem efelé törekszik,az valóban egyre lejjebb fog zuhanni…

          ,,valóság gondolati megmásítása és idealizmus van. ”

          Szerinted mi a valóság,ugyan miért ez lenne a valóság? Én nagyon egyetértek azzal a hindu
          megfogalmazással,hogy ez a világ,velünk együtt a ,,nem tudás”.mert Istenigazából nem tudunk a teljességről,a valódi egységről,az igazi végtelen isteni állapotról.Nagyon sok mindent tudunk persze,főleg lexikálisan,csak éppen a lényeget nem:)))/sokszor még felfogni sem tudjuk igazán/

          ,,tudni kell változtatni, de azt is fel kell ismerni, hogy hol a határ”

          Nincsen határ:),mert az isteni állapot az Végtelen,és az ember /az emberben az isteni énje/,
          inkarnációkon át erre törekszik folytonosan,ennek a felismerésére,átélésére megvalósítására.
          A legeslegvégső cél Ez,ennek pedig nincs határa,mert minden és végtelen.

          • Az idealizmus
            ebben a mondatban van benne

            „Nincsen határ:)”

            Hogyne, nincsen határ egy megvilágosodott számára. De számunkra a tudásunk, a képességünk, a bevállalásunk megszabja a határokat.

            Sai Baba és Jézus meg tudta gyógyítani az embereket. Dr. Hawkins az őrülteket.

            Szűcs Éva Szűcs Évaként meg tudja-e? Vagy korlátozottak a képességei, az energiája, a tudása?

            Esetleg határtalan?

            Aki idealista, annak ezekre a kérdésekre nem kell válaszolni, hiszen az ideák világa szebb mint a realitás 🙂

            Ui. hozzáteszem, erősen be”határolt” a lehetőségem hogy megértessem, mire gondolok, de hátha :-)) Nekem momentán a teleportálás képessége jól jönne, mivel 4 határt kell átlépnem, mire kiérek Dániába :-)))

          • Kati jogosak lennének a kérdéseid,de én egy perspektíváról
            Kati jogosak lennének a kérdéseid,de én egy perspektíváról beszéltem,az ember törekvéséről a magasabb rendűbb felé,és a mindent és a végtelent a végső célra végső állapotra írtam,amikor az ember majd a ,,fejlődése során ” eljut odáig ,hogy ezt az isteni állapotot megvalósítsa./akiket te már példának hoztál azok inkarnációkon át jutottak el odáig ,ameddig:)/

            Szerintem egyértelműen írtam,és arra akartam kitérni, hogy nem lehet úgy felfogni hogy bárhol is meghúzom a határt,mert akkor ott le is ragadok.
            A nyitottságot a tovább törekvés képességét mindenképpen meg kell tartanom,mert ha nem is most ,/ mert jutok amennyire képes vagyok/,de valamikor úgyis el kell majd érnem a legvégső célomat.

            Egyébként a teleportálás képessége,és egyéb pszichikus képességek nehogy azt hidd bármit is jelentenek. Sőt éppen eltérítik az embert az igazi haladásától,ha ezeknek bármi jelentőséget is tulajdonít,mert akkor már beleveszik ebbe és annyi volt neki.
            Azt hiszi ő már ,,Isten”,ugyan minek is törekedjen az isteni felé továbbra is:)?
            /nagyon sokan estek ebbe a csapdába sajnos,példát most nem mondanék,mert halottról vagy jót,vagy semmit:)/

            Más példa: a Kapuváry,meg a Taraczközi úgy mozgatták gondolattal a tárgyakat,aztán
            a Kapuváry negyven körül úgy meghalt rákba ,minta fene,pedig több 100 rákos embert gyógyított meg. Ugyan mit számított ,hogy gondolattal mozgatta a tárgyakat?
            Sajnos a lényeg elsikkadt!!!/ Piszkosul nem ez a lényeg./

            Szóval én az ember útját vázoltam fel,hogy mindig tovább kell lépnie,egyik megvalósított állapot,hozza a másikat,és nincs olyan ,hogy megvannak a korlátaim,
            mert pont ezzel korlátozom le magamat. Az ember az egyetlen létező ,akinek épphogy nincsenek meg a korlátai ,mert teljesen nyitott a transzcendens felé./ezt nem én találtam ki hál Istennek:)))/

            Szerintem minden a tudatállapotomtól függ,hogy hova ,mibe helyezem a tudatomat.
            Soha nem veszíthetem el a célt,és nem ragadhatok le sehol,és mindig tovább kell lépnem a végcél felé persze ,lépésről lépésre,és jutok amennyire jutok,de a halállal
            még mindig nem merültek ki a lehetőségeim.

            Én csak arra szerettem volna utalni,hogy nem korlátozhatom le magamat.Ameddig élek másznom kell a hegycsúcs felé,és ha nem zárom el magam a ,,megismeréstől”,akkor azt is tudom,hogy ez a folyamat a halálommal sem szakad meg ,mert ott is megvannak a lehetőségeim a tovább lépésre. De nem az újabb mókuskerékre gondolok…persze:)))
            Az a legjobb megoldás,ha nem veszek el semmiben,nem ragadok le sehol,nem korlátozom magamat,és lehetőség szerint még ebben az életemben megmászom azt a hegycsúcsot.

            ,,Szűcs Éva Szűcs Évaként meg tudja-e? Vagy korlátozottak a képességei, az energiája, a tudása? Esetleg határtalan? ”

            Szerintem aki ember,kimeríti ezt a fogalmat ,hogy ember,annak a lehetőségei korlátlanok,csak tőle függ,hogy él e vele,hogy él a tudatában rejlő lehetőségekkel.
            Hogy át tudja e a tudatát helyezni csak a ,,testiségéből” aztán a lelkiségből !!! egy magasabb/szellemibb/ rendűbb állapotba? Hogy van e törekvés benne,hogy megvalósítsa azt a benne is jelenlévő potenciális isteni minőséget.Hogy egyáltalán képes e erre ráébredni,vagy elveszik a lényegtelen részletekben? És ha már ráébredt,mert ez annyira nem nehéz,ha észnél van az ember,akkor képes e azt realizálni,teljességgel átélni.
            Ez nem egy embernek sikerült. Nem kell ehhez félistennek születni,az Isteni mindannyiunkban ott van. Rá kell ébredni…szerintem ez nem idealizmus,épp ellenkezőleg …ez lenne a reális,de hát kinek a pap,kinek a papné….

            Nem tudom nekem sikerül e ? Azt tudom már ,mi az irány. A hülyeségbe már rég nem veszek el,mert célom van,ami a ,,helyén tart”.Csinálom lépésről ,lépésre és majd elválik mire jutok. Múltba nem veszek ,jövőről nem fantáziálgatok,a jelenben igyekszem tudatos maradni.

            A jelenlegi ember a homo sapiens/mint tudjuk/ ,az Értelmes ember.Nem az elődje ,aki a homo magus volt.Tehát már az az út ma nem vezet sehova. /mellékvágány:)/
            Vagyis az egyetlen lehetősége a mai embernek az ÉRTELME. Csak így juthat előre ,mert idáig fejlődött.Tehát a gondolkodása,belátása, elfogadása,megvalósítása során juthat előre,sehogy másképp,mert a mágikus idők már lejártak 10 ezer évekkel ezelőtt:)
            Nekem vannak ugyan ilyen képességeim,de az isteni felé való törekvésemben nem mentem vele semmire,egy cseppet sem haladtam előre. Lehettem volna eredményes ,,gyógyító”,,,jósnő”,terapeuta,egyebek:)
            Csakhogy az értelmem azt mondta,hogy nem ez az igazi cél:) És csak azóta tettem mérföldes lépéseket,amióta az értelmemre hallgatok. Ez félreértések elkerülése végett ,épp annyira van a szívben is,mint az elmében:)

            Tudom,hogy azért lettem megszólítva mert én itt kakukk tojás vagyok a nézeteimmel,
            hát most próbáltam válaszolni rá,hogy miért is gondolom én másként:)

            Mindenesetre érdemes lenne azt legalább észrevenni,hogy érdekes módon abban is kivétel vagyok az oldalon,hogy nekem valahogy nincs semmi bajom,mindig jó kedvem
            van ,elfogadom a világot olyannak ,amilyen.Nem harcolok semmi ellen.Nem szenvedek
            sem ,,előző életes”,sem gyermekkori emlékektől,és nem azért,mert én burokban születtem,hanem azért,mert nem ezekbe az értelmetlen dolgokba vetítem a tudatomat,
            és nem ugyanilyen értelmetlen dolgokkal azonosítom magamat.

            Ez nem kritika lenne mások felé,csak azt szeretném kihozni ebből,hogyha az ember a tudatosságára koncentrálna,rengeteg felesleges szenvedéstől kímélné meg magát.
            Valamint ,ha egy felsőbbrendűbb elérendő célba vetítené a tudatát,akkor nem ragadna bele értelmetlen lényegtelen dolgokba.
            De hát mindenki a saját élete kovácsa,úgy csinálja ,ahogy jónak látja. Én is csak ezt teszem.

          • Most itt egy olyan ember ért veled együtt abszolút, aki meg a
            Most itt egy olyan ember ért veled együtt abszolút, aki meg a másik véglet: bajom van, nincs jó kedvem, nem fogadom el a világot, nem fogadom el az életet sem, sem tudatalatt, sem tudatosan, szenvedek gyermekkori felnőttkori emlékektől, előző életes szarságoktól, a jelenemtől, sőt én még ajövőmtől is, mindentől, értelmetlen dolgokba vetítem a tudatomat, sokszor felkelni sincs erőm, és még az is lehet, belebukok… De én is azt mondom, senkinek sincsen határ. Bármikor megtörténhet bármelyikünkkel. Na, mondjuk nem könnyű…
            Én buddhizmuson nevelkedtem itt is meg ázsiában is, 15 éve, az mondjuk az életem fele (leszögezem, így sem vagyok buddhista), de soha eszembe se jutott hogy én ebben az életemben megvilágosodjak (amúgy meg a bódhiszattvaság lenne a célom, ha buddhista lennék, szóval, aki már megvilágosodott, de úgy dönt, marad még, és mindenki mást is hozzásegít). Talán, csak eszembe kéne jutnia… Mert a buddhizmus szerint ugye az emberi az egyetlen létforma, ahová születve lehetséges megvilágosodni, és megszabadulni… HA meg nem buddhizmus (bocsánat, annak végképp nincs köze a bloghoz!), akkor is ugyanez van: az embernek van meg a lehetősége mindenre! A buddhizmus azt mondja, a buddhatermészet, amit csak fel kell ébreszteni, a megvilágosodás lehetősége bennünk van. Azaz, buddhizmust félretéve, máshol ugye azt mondják, bennünk van az isteni, mindnyájunkban.
            Szóval én tudom, hogy nekem nincsenek korlátaim, viszont csinálok magamnak, és akkor már vannak!!!!!!!!!!!!! Mindenki ezt csinálja, azért van itt. Meglennének a lehetőségeim, de én nem élek velük, mert valljuk be, kurva nehéz, szóval nem élek velük, és még lehet az is, hogy halok… Pedig szerintem iszonyú jó lehetőségeket kaptam a jelenlegi életemben arra, hogy végképp elegem legyen… Lehet, ez még végső soron jó lesz valamire? Azt az egyet már eldöntöttem, én ugyan többé nem születek le. Oké, még nem úgy nézek ki…

          • Zsuzsa most az állapotod miatt nem foglalkozol a munkáddal,és
            Zsuzsa most az állapotod miatt nem foglalkozol a munkáddal,és nem hasznosítod azt amiben elmélyült tudásod van,de legalább itt nekünk az oldalon segíthetnél ebben a témában.
            Nem akármilyen szinten ismered a buddhizmust,és kutató munkát is végeztél ,
            a helyszíneken is,szóval mélyebb ,alaposabb tudásod van ebben,mint nekem.
            Igazán megoszthatnád velünk,és írhatnál többet is,jobban belemélyedve a témába.
            Én ezt is köszönöm,és ugyanezeket az elveket vallom./már ami a buddhizmust illeti:)/
            Már csak az ázsiai eredetünk miatt sem lenne érdektelen foglalkozni ezzel.

          • Én meg az döntöttem el
            , hogy pirosfarú majomistennőkéntként fogok újjászületni , bár felsejlett bennem egy enyhén rosszalló figyelmeztetés , hogy talán mégse kellene előre döntésekkel bekorlátozni a lehetőségeimet , hátha a halálom után mégis másként gondolom , és szidhatom majd magam az elhamarkodott és megváltoztathatatlan elhatározásomért . Üdvözlettel : felacso

          • Hát én az én döntésemet nem tartom bekorlátozónak, sőt, az az
            Hát én az én döntésemet nem tartom bekorlátozónak, sőt, az az igazi szabadság. Csak az a szívás, hogy az, aki halálom után majd dönt, hogy még leszületek/újjászületek-e, az (mondjuk ‘a felsőbb hatalom’ vagy mifene, meg a lelkem maga) a döntésével felülírja azt, amit én most a kis lenti lényemmel (én nem szeretem egónak nevezni, mert szeretem, egyenlőre az vagyok magam) eldöntök… A te pirosfarkú majomistennő tervedet is leginkább más fogja felülírni… Úgyhogy, konkrétan csak most itt ebben az életben tudnám azt megakadályozni, hogy a döntésem felülírható legyen, ha addig jutnék, olyan szintre, hogy az már nem lenne felülírható…

          • Jó a gondolatmenet Zsuzsa. Erre a problémára találták ki a
            Jó a gondolatmenet Zsuzsa. Erre a problémára találták ki a megvilágosodást:D

          • Jóóóó. Csak nem találom a gombot, amit meg kell nyomni hozzá…
            Jóóóó. Csak nem találom a gombot, amit meg kell nyomni hozzá…

          • „…aki halálom után majd dönt…”
            Szerintem akkor is te

            „…aki halálom után majd dönt…”

            Szerintem akkor is te döntesz.

          • Igen, Ademon. Csak egyenlőre van egy kis különbség a mostani
            Igen, Ademon. Csak egyenlőre van egy kis különbség a mostani ‘én’ és a halálom utáni ‘én’ között. Majd ha nem lesz, akkor nem írja felül senki a döntésemet a leszületéssel kapcsolatban.

          • Ez a különbség csak azért van, mert nem ,,helyes” az
            Ez a különbség csak azért van, mert nem ,,helyes” az önazonosításod.
            Mert olyasmivel azonosítod magadat,ami nem igazán te vagy,vagyis nem az igazi,valódi éneddel.

            De te ezt aztán igazán tudhatod a buddhizmus kapcsán.
            Ezért is mondtam neked egyszer ,hogy előnyben vagy e miatt,
            de te inkább hátránynak értékelted.
            Pedig te igazán tudod ,és nem csak elméletben:)/aki Lámákhoz járt/,hogy miről is van szó:)

          • Felülírás itt
            Kedves Zsuzsa!

            Igazad van. A lelked maga a döntésével ITT ÉS MOST, e világon tudja meghatározni, mivé leszel, mi leszel. Az életedben meg kell tanulnod döntéseket hozni annak érdekében, hogy a szíved egyre könnyebb legyen. Az élet célja e könnyűvé válás:-)
            Íme erről az egyiptomi Halottas könyv története:

            A lélek Ozirisz bírósága elé kerül. A holtat Anubisz az ítélőszék elé vezeti, mely negyvenkét istenből áll. Az ítélet a kettős igazság termében hangzik el. Középen egy mérleg áll, melynek egyik serpenyőjében a halott szíve, másikban Maat az igazság istennőjének jelképe, egy tollpihe található. Ezután az elhunyt elmondja a „ negatív konfessziót”, mely arról szól, hogy semmilyen súlyos vétket nem követett el. A mérleg mellett Hórusz, Anubisz, és Thot isten áll. Hórusz és Anubisz ellenőrzi a mérleget, Thot pedig kimondja az ítéletet. A teremben tartózkodik még Ozirisz isten is. Miután a lélek tisztázta magát, megszületik az ítélet. A mérleg egyensúlyi helyzete bizonyítja az elhunyt igaz életét. Ha felmentő ítélet születik, a halott részesül Ozirisz isteni természetéből, és ő maga is Ozirisszá válik. Innentől kezdve a lélek teljes szabadságot élvez, bejárhatja a földet, és az alvilágot, időzhet a Boldog Lelkek Földjén ( elíziumi mezők), beszállhat Ré bárkájába, és átszelheti a mennyei óceánt.Ha a szív bizonyul nehezebbnek, mert lehúzzák bűnei, akkor a léleknek a Duatban kell maradnia.”

          • Nem tudok hozzá szólni ehhez. Mindkettőtökkel jó a kapcsolatom,
            Nem tudok hozzá szólni ehhez. Mindkettőtökkel jó a kapcsolatom, és alig van mód úgy írni, hogy az ne forduljon szembe, hol egyik hol másik véleménnyel, hitvilággal, vagy látásmóddal.

            Annyit tennék hozzá az egész párviadalotokhoz, hogy én a magam egyszerűségében elfogadom mindkét álláspontot. És tulajdonképpen bármilyen más hitvilágot is.

            Egy dolog fontos, hogy logikus rendszerként lássa az ember a maga hitvilágát. Abba lehet belekötni, ha egy hitrendszer káoszba torkollik.

            Minden másban pedig annak vagyok a híve, hogy mindenkit meg kell hagyni az Ő hitében, nincs joga az egyik embernek ahhoz, hogy egy másiktól elvegye a hitét.
            Logikailag rendet lehet tenni a másik gondolatvilágában, hiszen azért írja le valaki egy közösségi portálon, hogy megvizsgálja, hogy mennyire stabil és kikezdhetetlen az álláspontja.

            A különböző hitvilágok nem mérőpontjai egymásnak, tehát az összehasonlításnak semmi alapja sincs.

            Nem régen megnéztem a Sziget című filmet. Eléggé elvont, de mindenkinek ajánlom, aki nem tudja a másik hitrendszerét elfogadni… Nagyon tanulságos film…
            http://6tila.blog.hu/2011/01/30/a_sziget_ostrov_2006
            Ha megakarjátok nézni megszerzem. Én már letöröltem… Van egy ugyanilyen című amerikai film is, nem összekeverendő a kettő…

          • Párviadal? Miki? Te nagyon a harcművészetekben élsz?
            Ez egy

            Párviadal? Miki? Te nagyon a harcművészetekben élsz?
            Ez egy egyszerű válasz egyszerű kérdésekre. Őszintén elmondom ,hogy miben hiszek,és ezzel megtisztelem azt aki ezt kérdezte tőlem./hogy őszintén a szívemből beszélek,és nem halandzsázom/
            Hol itt a harc? Én nem tapasztaltam:) Én egészen mást éreztem amikor válaszoltam. Békét, szeretetet,nyugalmat. Bár ettől egyeseket kiráz a hideg az oldalon,de hát ennek ellenére sem tudok mást mondani.
            Nagyon benne vagy már a pszicho-kungfuban,de itt most nem az zajlott:)

          • A környezetedbe kerülőkkel
            kapod a lehetőségeidet , aztán a velük való kölcsönhatásod teljessége szerint dúsul környezeted újabb lehetőségekkel teljesebbé .Üdvözlettel : felacso
            U . i . : Ha a teleportálásaid eredményeként minőségileg többet lendülne a világ folyamata , mint a te és környezeted kényelme , akkor biztos rendelkeznél már ezzel a képességgel .

  7. Nem tudsz???
    Amilyen átfogó meglátásaid vannak Barátom, sok

    Nem tudsz???

    Amilyen átfogó meglátásaid vannak Barátom, sok Buddhista (köztük én is!) meghajolunk előtted! átfogó látásmód= Tudod, h mégha szorult is a helyzet, ezt is el kell fogadni, és aztán tovább kell engedni, folyik a viz a maga útján! Azt is tudod, nincs igazán sem jó, sem rossz, nem igaz? Hányszor nyitottál már a szememen?

    Inkább csak nem tudsz róla, de eleve igy élsz: megtartod az ütemet, mikor az elmélti tudás, a szellemi munka van, elmélkedsz, de ha felállsz a géptől, meg teszed a dolgod, amit az életed éppen eléd hoz.

    Éled a szerelmet, éled az érzéseidet, akkor, ott, ahol éppen és ami megjelenik. és azt sem „esztelenül”, még a végén kiderül, Buddhistább vagy mint én :D.

    Tulajdonképpen ez a Buddha útja, ennyi :).

    Az irásaim: gondolom nem a polgárpukkasztó FB-on olvasottakra gondolsz, ami szöges (!) ellentéte az ittenieknek :).

    A belső munkát mindig megelőzi egy ilyen „önmagunkba bonyolódott fura állapot”, visszanézve kicsit hülyének is érzem magam, ha rátekintek a „bajaimra”, a kinaiak is vagy azt monják: bolond, vagy azt, h „hibás”, defektes. De ez is csak egy lépcsőfok, ugyanolyan értékes, mint a belső munka, vagy a már letisztult állapot.

    Zsuzsa?? Csak nem egy régi ismerős? 😉

    Mellesleg, elég sok Buddhistát ismervén ki merem jelenteni, ők is csak emberek, tehát, legalább olyan sokfélék :D.

    Szegi ölellek, Barátom!

  8. Nem tudsz???
    Amilyen átfogó meglátásaid vannak Barátom, sok

    Nem tudsz???

    Amilyen átfogó meglátásaid vannak Barátom, sok Buddhista (köztük én is!) meghajolunk előtted! átfogó látásmód= Tudod, h mégha szorult is a helyzet, ezt is el kell fogadni, és aztán tovább kell engedni, folyik a viz a maga útján! Azt is tudod, nincs igazán sem jó, sem rossz, nem igaz? Hányszor nyitottál már a szememen?

    Inkább csak nem tudsz róla, de eleve igy élsz: megtartod az ütemet, mikor az elmélti tudás, a szellemi munka van, elmélkedsz, de ha felállsz a géptől, meg teszed a dolgod, amit az életed éppen eléd hoz.

    Éled a szerelmet, éled az érzéseidet, akkor, ott, ahol éppen és ami megjelenik. és azt sem „esztelenül”, még a végén kiderül, Buddhistább vagy mint én :D.

    Tulajdonképpen ez a Buddha útja, ennyi :).

    Az irásaim: gondolom nem a polgárpukkasztó FB-on olvasottakra gondolsz, ami szöges (!) ellentéte az ittenieknek :).

    A belső munkát mindig megelőzi egy ilyen „önmagunkba bonyolódott fura állapot”, visszanézve kicsit hülyének is érzem magam, ha rátekintek a „bajaimra”, a kinaiak is vagy azt monják: bolond, vagy azt, h „hibás”, defektes. De ez is csak egy lépcsőfok, ugyanolyan értékes, mint a belső munka, vagy a már letisztult állapot.

    Zsuzsa?? Csak nem egy régi ismerős? 😉

    Mellesleg, elég sok Buddhistát ismervén ki merem jelenteni, ők is csak emberek, tehát, legalább olyan sokfélék :D.

    Szegi ölellek, Barátom!

  9. Léccilécci
    Nem indítana valaki egy „Teremtéstörténetek” és egy „Buddhista-e vagy?” című blogot hogy ott vezessük le a feles energiákat?
    Plííz 😀

    • Csak ha bekalibrálhatom Hawkinsnak ezt az írását:)
      Csak ha bekalibrálhatom Hawkinsnak ezt az írását:)

  10. Léccilécci
    Nem indítana valaki egy „Teremtéstörténetek” és egy „Buddhista-e vagy?” című blogot hogy ott vezessük le a feles energiákat?
    Plííz 😀

    • Csak ha bekalibrálhatom Hawkinsnak ezt az írását:)
      Csak ha bekalibrálhatom Hawkinsnak ezt az írását:)