Ji Csing – A változások könyve

A Ji Csing eredetét illetően felmerül a kérdés, hogy ki is írta, és mi volt vele a célja. A Változások Könyvének keletkezési idejét a kutatók az i.e.1. évezred első harmadára helyezik. Magát az írást Fu- Hszi császártól származtatják a legtöbben, néhányan Csou herceget, és még néhányan Wen királyt tartják szülőatyjának.
Amiben azonban mindenki egyetért, hogy a legtöbb magyarázatot és a jelek rendszerezését maga Konfuciusz végezte. A kínai filozófus munkássága elengedhetetlen volt abban, hogy a könyv még ma is létezik, mindenki számára könnyen érthető, és az ember életének minden pillanatában hasznos.

A Ji Csinget (King) eredetileg jóskönyvként használták – a csing szó jelentése is könyv-, de néhányan ősi szójegyzéknek is vélték. Később a Bölcsesség Könyveként emlegették. Ám azzal több filozófus is egyetértett – így pl. Jung is -, hogy a személyes megtapasztalás, vagyis a könyv használata, rendszeres olvasása jelenti az igazi bölcsességet és nem a mű egyszeri átolvasása, olykori divinációs alkalmazása.

A jóskönyv használatához fontos megértenünk, hogy a jelek értelmezései minek alapján, maguk a jelek milyen, mely elv alapján keletkeztek. A kínai felfogás szerint – és ez elsősorban a taoizmusban jelent meg – minden folyamatosan változik. Minden látható, tapintható, és minden számunkra nem látható, érzékelhetetlen, örökkön áramlik. A folytonos változás ellenére mégis minden állandó és mozdulatlan, mert azt a bizonyos átalakulási folyamatot egy másik változás, ha tetszik visszaalakulás egyensúlyozza ki. Az állítások között ellentét van és ezáltal feszültség keletkezik, mégis helyénvaló a paradoxon. Ezáltal mindent egységbe fogva, kívülről az Egész mozdulatlan. A természet fantasztikus csodával mutatja be mindezt, az atomok játékával, ahogy kifelé megőrzi semleges egységét, belül pedig, ha tetszik: tombol a vihar, szenvedély, pont mint itt, a Földön. A Ji Csingben a belső mozgások, az állandóság (s áramlásának) kifejezésére alkalmazták először a folytonos és a szaggatott vonalat, a pozitív és negatív jelleg megfeleltetését. Ekkor még nem jelent meg a ma már nyugaton is jól ismert taoista szimbólum, a Jin és Jang. Később azonban rájöttek, hogy a jinnek megfelel a nőies, sötét jelleg és a szaggatott vonal, mely végül a Befogadó elnevezést kapta. Míg a Jangnak a pozitív, férfias, világos ( fényes ) jelleg és ezáltal a folytonos vonás.

A természetben zajló folyamatokat először ezen jelek párbatételével próbálták leírni. Az így kapott 4 jel azonban nem adott átfogó leírást, és megjelent a 8 ősjel, melyek mindegyike már három vonásból állt. Ezek a vonalak képesek voltak egymásba átalakulni és ezáltal újabb értelmet kaptak. Sokak szerint ezen ősjelek elrendeződései a számmisztika alapján alakultak ki (a páratlan és páros jelleg "véletlenszerű" elrendezése ma is népszerű bizonyos földjóslásokban), ellentétben a Ji Csing két ősforrásával a Kuj Cang- al ( Visszatérés az élet gyökeréhez) és a Lien San- al ( Hegylánc ). Maguk a jelölések származhattak a fentiekben leírtakból, ugyanis akkor a jóslást még nem pálcákkal és cickafarkkóróval hajtották végre, hanem állati csontokba és teknőspáncélba szúrt izzó késhegyek által keltett repedések összefüggéseit értelmezték. Ezek a repedések pedig alaki hasonlóságban álltak a 8 ősjellel. A 8 ősjel két jellegnek a kombinációiként alakult ki. Az egyik a már említett nőies, Befogadó. A másik a férfias, Alkotó. ezeket a 3 szaggatott illetve 3 folytonos vonás jellemzi. Ez a továbbiakban megfelel a Földnek ( Föld Anya ) és az Égnek ( Ég Atya ). A további hat ősjel a Gerjesztő, Dörgés – A Szakadékos, Víz – a Nyugalom, Hegy – a Szelíd, Szél és Fa – a Tapadó, Tűz – és a Derűs, Tó képeinek felelnek meg. Ezek jellegeiből alakul ki a 8 db trigram jelentéstartalma.

A hexagrammok pedig ezen ősjelek, trigramok megkettőződéseit jelölik, s ezek egymásrahatásait figyelték egy jelen belül. Az ősjelek hármassága egyébként nem véletlen. Minden kultúrában kiemelt szerepe van a 3- as számnak, ez ugyancsak a számmisztikára vezethető vissza. Három a síkok száma – ez valahol a nyugati kultúrában is megtalálható, ha a fizikai síkot az égiek leképeződésének véljük, vagy mint Keleten, a spirituális síkot természetszerűen a többi részeként értelmezzük -, és három alapelvet különítenek el. Az Ég, az Ember és a Föld elvét. Ezek a felső, középső és alsó vonásnak felelnek meg egy trigramban. A Ji Csing hexagrammjai tehát változásokat írnak le, nem állapotot, hanem két ősjel találkozásából való feszültségek hatását ( ált. elsőnek a másodikra gyakorolt hatását ). Ez valahol a fizikai világ természetes élménye, a dualitás csodájának és végzetének eredménye. Tehát a hexagrammok által minden természetbeli változás leírható és ezek a változások kihatnak az élet minden területére. Így az ábrák és a hozzájuk fűzött magyarázatok alkalmasak jóslatként való értelmezésre.

Maga a jóslási folyamat lehet bonyolult, de egészen egyszerűen is megoldható pálcákkal, érmékkel, stb. Csupán egy pozitív és egy negatív, tehát szaggatott és folytonos csoportot kell megjelölnünk és a kapott jelet értelmeznünk.
A Ji Csing azonban képes arra, hogy kérdésünkre véletlenszerű – s mint tudjuk ilyen nem létezik – felnyitás során is értelmezhető és logikus választ adjon!

ezobaba.hu

5 thoughts on “Ji Csing – A változások könyve”

  1. tapasztalat
    Sziasztok!

    Figyeld a sztorit, meghökkentő: A múlt héten elkísértem az egyik lány barátomat vásárolni egy hipermarketbe. Nem kedvelem az ilyen helyeket, de ebbe most ne másszunk bele miért is nem. Nem lényeges. Többször voltam már, általában kötelességből, vagy hogy édesanyám ne menjen egyedül. És a múlt héten belépek és hopp egy könyvesbolt nyílt az előterében. Gondoltam benézek, végre valami értelmes is van ebben a közegben. Elképzelésem is volt, hogy melyik könyvet veszem meg, de se Dalai Láma, se Szepes Mária nem volt. Kutakodni kezdtem. Azaz kezdtem volna, ha egyből messziről ki nem szúr engem a Ji-King.(!) Müller Péter gyűjtése, és kommentárjai. Belevitte a tőle már jól megszokott stílust, ami kimeríthetetlen, és ennek oka, hogy azon kevés írók közé tartozik, aki nekünk írja a könyvet. Meg is kér a könyvei végén, hogy ne legyen itt vége még: „Írjuk tovább együtt. Most már a tied is.” Ezenfelül nem bízott semmit a bizonytalanságra. 20 éve tanulmányozza Ji-Kinget, és ez az idő elég volt, hogy oylan alkotást adjon ki kezei közül, ami nem hagy kívánni valót.

    Saját tapasztalatom, hogy ez tényleg több mint egy könyv. Ez a könyv személy szerint Hozzád beszél ha kérdezed, vagyis kapcsolatot tud létesíteni a Szent Szellemekkel, és kérdésedre megadja a választ. Nem jövendöl-ezt Müller is hangsúlyozza többször is- hanem javasol, ezért javasköny, és ezért kapta a Jóskönyv címet, ami roppant találó. Utat mutat, mi lenne az üdvös, merre a boldogság. Nekem az első jeleknél nagyon nehéz volt megcselekednem és meglépnek a felsőbbek tanácsait, mert az ego nem szeretné, hogy mi boldog legyünk és foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, ami azt hiszi, hogy az övé. De mióta sokat meditáltam a könyvön, megváltoztatta az életemet, és könnyebbé tette még a meditációt is.

    Ha nem mindig tudod, melyik út az üdvös, merre menj, akkor ez a Te „könyved”!:)

  2. Ji Csing
    Nekem is a Müller Péter féle van meg.

    Él a könyv. Nagyon sokat tanultam belőle. Azonnali segítség számomra, mikor az Egó játékaiba bonyolódom.

    Szeretem.

    Nekem ez a megtapasztalásom, és ha valaki találkozik Müller Péterrel, kérem adjá át: KÖSZÖNÖM. Nem csak ezt, hanem az összes tanításait. Mer önmagát kifeszítve, Önönvilágába belátást engedni. Sőt!

    Megosztja, megéli velünk.
    Én így gondolom.

  3. Ji Csing
    Nekem is a Müller Péter féle van meg.

    Él a könyv. Nagyon sokat tanultam belőle. Azonnali segítség számomra, mikor az Egó játékaiba bonyolódom.

    Szeretem.

    Nekem ez a megtapasztalásom, és ha valaki találkozik Müller Péterrel, kérem adjá át: KÖSZÖNÖM. Nem csak ezt, hanem az összes tanításait. Mer önmagát kifeszítve, Önönvilágába belátást engedni. Sőt!

    Megosztja, megéli velünk.
    Én így gondolom.

  4. tananyag
    Nahát! Nálunk az egyetemen a Ji Kingről tart órát (egyik fordítója: Karácson Gábor) „kínai filozófia” néven. Akartam is írni róla egy blogot… de valahogy elfelejtettem.
    Olyan könnyed humorral fűszerezve mesél olyan mélységekről, a hexagrammákon keresztül a megvilágosodáshoz vezető útról, zen mesterekről, hogy a „kívülálló” hallgatók számára is élvezetes, nem pedig elszállt az óra… a magam részéről hol szájtátva hallgatom, hol a könnyem pereg a nevetéstől 🙂

    A cikket nem olvastam el, inkább bejárok szorgalmasan, és Karácson-tolmácsolásban tanulom meg mit is rejt a Ji King… 🙂

    (a véletlenszerű felnyitás elég jól működik -igaz még csak egyszer próbáltam-, de aztmondják nem adható ki a könyv kommentár nélkül. És míg maga a fordítás egy x-száz oldalas kötet, a kommentár másfélszer olyan vastag és 2 db-os kötet… szóval… hajrá! lehet búvárkodni;))

  5. tananyag
    Nahát! Nálunk az egyetemen a Ji Kingről tart órát (egyik fordítója: Karácson Gábor) „kínai filozófia” néven. Akartam is írni róla egy blogot… de valahogy elfelejtettem.
    Olyan könnyed humorral fűszerezve mesél olyan mélységekről, a hexagrammákon keresztül a megvilágosodáshoz vezető útról, zen mesterekről, hogy a „kívülálló” hallgatók számára is élvezetes, nem pedig elszállt az óra… a magam részéről hol szájtátva hallgatom, hol a könnyem pereg a nevetéstől 🙂

    A cikket nem olvastam el, inkább bejárok szorgalmasan, és Karácson-tolmácsolásban tanulom meg mit is rejt a Ji King… 🙂

    (a véletlenszerű felnyitás elég jól működik -igaz még csak egyszer próbáltam-, de aztmondják nem adható ki a könyv kommentár nélkül. És míg maga a fordítás egy x-száz oldalas kötet, a kommentár másfélszer olyan vastag és 2 db-os kötet… szóval… hajrá! lehet búvárkodni;))

Leave a Comment

Scroll to Top